Biztonságpolitika

A Budapest Környéki Törvényszék a közleményében nem nevezte meg az ismert zenészt, de a gyanúsításkor és az elsőfokú ítélet kihirdetésekor a sajtóban többször is megjelent, hogy Galambos Lajos – művésznevén Lagzi Lajcsi – büntetőügyéről van szó, amelynek a zenész volt az elsőrendű vádlottja. Az ügyészség azzal vádolta Galambost, hogy egy mocsai lakóházban és egy tatai apartmanparkban éveken át méretlenül vételezte az áramot, a vizet és a gázt, valamint megvesztegette az ellenőröket. A 2017-ben született vádirat szerint összesen legalább 30 millió forint értékben lopott áramot, 4,7 millió forint értékben földgázt, 16 millió forint értékben pedig vezetékes vizet.

Első fokon 2021 szeptemberében a Budaörsi Járásbíróság Galambos Lajost 2 év 10 hónap börtönbüntetésre, öt másik vádlottat 1 évtől 2 év 4 hónapig terjedő szabadságvesztésre ítélt. Az első fokon eljáró bíróság az ügy két vádlottját – egyikük Galambos volt felesége – felmentette, egy vádlottat pedig pénzbüntetésre ítélt.

A büntetőügyben a Budapest Környéki Törvényszék járt el másodfokon, és a bíróság szerdán hozott ítéletet az ügyben.

A törvényszék szerdai közleményében azt írta, az elsőrendű vádlott zenész, vállalkozó az 1990-es évek óta több gazdasági társaságban tagként, többségi tulajdonosként, ügyvezetőként, kizárólagos tulajdonosként vett részt a vádbeli időszakban felsorolt gazdasági társaságok irányításában, több vállalkozásnak azonban családtagjai, ismerősei a bejegyzett képviselői.

Hozzátették: az elsőrendű vádlott társaival a 2000-es évek elején elhatározta, hogy a vádlott mocsai lakóhelyén, illetve 2010 környékén a tulajdonosi érdekkörébe tartozó tatai Boglárka Lakóparkban “a lakhatás céljául szolgáló és egyéb épületek, továbbá a lakópark egyes lakásainak és a közös fogyasztóinak közmű ellátását úgy oldja meg, hogy szabálytalanul vételez áramot, vizet és gázt”. Ennek érdekében a közműveket beköttette, majd illegális rácsatlakozásokat építtetett ki a mérőórák megkerülésével.

A per vádlottjai között volt olyan, aki segédkezett az illegális bekötésben, más a fogyasztásmérő által jelzett nulla-közeli óraállások alapján éveken át minimális befizetéseket teljesített, volt olyan, aki a mocsai birtokon történő szemlét akadályozta meg. Az ügy kilenced- és tizedrendű vádlottjai az E.ON áramszolgáltató energiaellenőre volt, aki a tatai ingatlanon feltárt szabálytalan áramvételezés titokban tartása érdekében fejenként félmillió forintot vett át.

A másodfokú bíróság álláspontja szerint az első fokon eljáró Budaörsi Járásbíróság a tényállást döntően helyesen állapította meg, a bizonyítási eljárást széles körben lefolytatta, indokolása részletes, mindenre kiterjedő és alapos volt, azonban a törvényszék szerint az elsőrendű vádlott tekintetében a büntetés mértéke túl enyhe volt, nem tükrözte kellően a vádlott bűncselekményben betöltött vezető szerepét, ezért az ítélet belső arányossága torzult. A bírság ezért a Galambossal szemben az első fokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamát 3 év 6 hónapra súlyosította.

A bíróság az energetikai ellenőrök bűnösségét megállapította hamis magánokirat felhasználásának vétségében is, amelyet társtettesként követtek el, azonban a kiszabott büntetésüket nem súlyosította.

A döntéssel szemben az ügyész az energetikai ellenőrök esetében a vádlottak terhére, a kiszabott büntetés súlyosítása érdekében fellebbezést jelentett be. A vádlottak védője a jogorvoslati nyilatkozat megtételére három munkanapot tartott fenn. A többi vádlott vonatkozásában az ítélet jogerős.

The post Jogerős: 3,5 év börtön Galambos Lajosnak appeared first on .

Nicolae Ciuca szerint a jelenlegi bizonytalanság nem folytatódhat, minden érv Románia csatlakozási kérelmének támogatása mellett szól, ezért döntést akarnak “minden további huzavona nélkül”.

Kiemelte: Románia minden vonatkozásban eleget tesz a schengeni tagság feltételeinek, ezt most már nemcsak az európai intézmények, a Frontex ismeri el, hanem a csatlakozás korábbi ellenzői, Németország és Franciaország. Hollandia és Svédország támogatását is sikerült megszerezni, egyedül Ausztria akarja halasztani a román (és bolgár) belépést.

“Nincs valós ok (a halasztásra) ebben a pillanatban. Megértjük, hogy a migráció kényes téma sok tagországnak, de Románia csatlakozásának elakasztása nem fogja megoldani Ausztria problémáit, ellenkezőleg: felvétele biztonságosabbá teszi a schengeni övezetet” – hangoztatta a román kormányfő.

Szerinte Románia eddig is bebizonyította, hogy képes magas színvonalon ellátni a határőrizeti feladatokat, hatékonyan fellépni az illegális migráció ellen, és együttműködni a többi tagország rendőri szerveivel – ezt az országba látogató európai uniós szakértők is igazolták. Rámutatott: a román határrendőrök még hatékonyabban fogják munkájukat végezni, ha rendelkezésükre állnak majd a schengeni jogszabályok.

“A Tanács ülésén szavazást kérünk. Románia számára nemzeti célkitűzés, hogy a schengeni övezet részévé váljon” – szögezte le a román miniszterelnök.

Két hete Rigában Klaus Iohannis államfő még úgy vélekedett: lehetséges, hogy egy-két hónappal elhalasztják a döntést Románia schengeni övezetbe történő felvételéről, ha nem biztos, hogy a Bel- és Igazságügyi Tanácsának december 8-i ülésén pozitív döntés születik erről. A bukaresti vezetők akkor még a korábban kilátásba helyezett holland vétótól tartotta. Pénteken azonban a hágai kormány úgy döntött, jóváhagyja Románia és Horvátország csatlakozását a schengeni térséghez, de megakadályozza Bulgária felvételét, mivel úgy véli, hogy ez az ország nem felel meg a feltételeknek.

Az osztrákok ellenkezése meglepte a román közvéleményt, a bukaresti politikusok pedig pártállástól függetlenül azt hangoztatják: megengedhetetlen, hogy ezek után a bécsi belpolitikai csatározások áldozatául essen az ország több mint tíz éve halogatott schengeni csatlakozása és Romániát tegyék bűnbakká az illegális migrációért.

The post Románia mindenképpen szavazást kér az ország schengeni csatlakozása ügyében appeared first on .

A parlamenti küldöttségét vezető Viktorija Cmilyte-Nielsen litván házelnök, Tomasz Grodzki lengyel szenátusi elnök, valamint Ruszlan Sztefancsuk ukrán házelnök által jegyzett nyilatkozat szerint a három ország együttműködni kíván Ukrajna jelenlegi és háború utáni újjáépítésében. Létfontosságúnak nevezik a nyilatkozatban Ukrajna és Európa számára, hogy “Ukrajna győzzön az Oroszországi Föderáció ellen folytatott háborúban”.

Felszólítják a nemzetközi közösséget, hogy folytassa és fokozza az Oroszországra gyakorolt szankciós nyomást, és így csökkentse Moszkva képességét a háború folytatására. Szorgalmazzák Ukrajna további politikai, gazdasági, pénzügyi, humanitárius és katonai támogatását. Kiemelik a légvédelmi rendszerek ukrajnai szállítása gyorsításának “óriási szerepét” a civil lakosság és a kritikus infrastruktúra védelmében.

Javasolják az orosz tagság jogosultságának megfontolását az Egyesült Nemzetek Szervezetében és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben. “Határozottan felszólítják” az EBESZ parlamenti közgyűlését a szervezet szabályzatának módosítására úgy, hogy felfüggeszthető legyen azon tagállam mandátuma, amely katonai támadást indított egy másik tag ellen.

A dokumentumban az Oroszország által “törvénytelenül fogva tartott számos ukrán civil” szabadon bocsátását is sürgetik. Ukrajna februárban kérvényezte az európai uniós tagságot, júniusban odaítélték neki a tagjelölti státuszt az unióban. Szeptember végén Kijev gyorsított eljárású NATO-tagságért folyamodott.

The post Ukrajnai háború: a lengyel-litván-ukrán parlamenti közgyűlés Ukrajna gyors EU- és NATO-tagságát sürgeti appeared first on .

Harmati Béla közölte: Sz. Zoltán – a gyilkosság áldozata – lakhelyéről, Bostáról tűnt el 2017. június 19-én, mindezt élettársa, F. Attila jelentette be a rendőrségen öt nappal később. A férfi azt állította, hogy összeveszett élettársával és azóta nincs híre róla. A fiatalember eltűnése miatt körözést rendelt el a Pécsi Rendőrkapitányság, és széles körű adatgyűjtést folytattak a férfi életvitelére, családi, baráti kapcsolataira és az eltűnését megelőző időszak eseményeire, az eltűnés körülményeire is.

Megállapították, hogy a korábban az ország több részén és Svájcban is élő férfi 2014-ben költözött a baranyai Bostára, ahol megismerkedett későbbi élettársával, akivel 2017 nyarára megromlott a viszonya. A rendőrök az idén december 5-én jutottak olyan újabb adatok birtokába, amelyek alapján elrendelték a nyomozást emberölés gyanúja miatt.

Bátori Péter, a BMRFK bűnügyi osztályának vezetője azt mondta, ekkor felmerült a gyanú, hogy Sz. Zoltánt 2017 júniusában élettársa, F. Attila nyakon szúrta, áldozata pedig ennek következtében életét vesztette. A rendőrségi eljárás során kiderült, hogy 2021 januárjában F. Attila az otthonából egy másik, szintén bostai lakcímre költözött. A nyomozás adatai szerint a férfi költözése előtt a házhoz tartozó garázs alatti szerelőaknát kiürítette, onnan a földet ismeretlen helyre vitte.

Bátori elmondta, már a nyomozás során is felmerült, hogy F. Attila volt az utolsó, akivel Sz. Zoltán találkozott, így az akna éjszakai kiásására azt az “egyetlen és ésszerű magyarázatot” találták, hogy 2017-ben F. Attila megölte Sz. Zoltánt, holttestét elrejtette a szerelőaknában, majd 2021-ben kénytelen volt kiásni és más helyre vinni a maradványokat. A nyomozás során több verzió is felmerült arra, hogy F. Attila hová rejthette el korábbi élettársa maradványait. Szerdán hajnalban mentek ki F. Attila bostai házához, hogy a bűncselekmény gyanúja miatt előállítsák.

Bár F. Attila ekkor még tagadta a bűncselekmény elkövetését, a lakóhelyén tartott kutatás során, a padláson egy fekete fóliazsákban emberi maradványokat találtak. F. Attila ekkor elismerte, hogy a zsák Sz. Zoltán maradványait tartalmazza. A bűncselekmény részleteinek feltárása és a cselekmények pontos rekonstruálása a bizonyítási eljárás részét képezi – közölte Bátori.

The post Egy öt évvel ezelőtti emberölés feltételezett elkövetőjét fogták el Baranyában appeared first on .

A férfit – akinek nevét az SZBU nemzetbiztonsági szolgálat nem hozta nyilvánosságra -, egy különleges művelet eredményeként idén áprilisban vették őrizetbe. Az összegyűjtött bizonyítékok alapján a bíróság 12 év börtönbüntetésre ítélte. A nyomozati anyag szerint a papot 2014-ben egy Oroszországi Föderációban tett látogatása során vették rá az oroszok az együttműködésre. Attól fogva az önhatalmúlag kikiáltott, szakadár “Luhanszki Népköztársaság” egyik vezetője folyamatosan kapcsolatban állt vele.

Az Ukrajna elleni orosz invázió februári kezdete után a pap adatokat gyűjtött és továbbított a Moszkva-barát szakadár fegyvereseknek az ukrán erők egységeiről, köztük az ukrán csapatok szeverodonecki harci állásairól – fejtette ki közleményében az SZBU. Hozzátette, hogy az oroszokat elsősorban a védelmi egységek létszámával és katonai felszerelésével kapcsolatos információk érdekelték. Ezen felül a pap információkat szolgáltatott az oroszoknak azokról az Ukrajna-párti helyi lakosokról is, akik potenciálisan ellenállást tanúsíthatnak az orosz megszállókkal szemben.

Az SZBU közölte még, hogy leleplezett egy másik Moszkvához hű ortodox papot is a luhanszki régióban, aki úgyszintén információkkal látta el az oroszokat a kelet-ukrajnai térségben működő ellenállási mozgalom tagjairól és ukrán katonák állásairól. Az előzetes vizsgálatok szerint az általa átadott értesülések alapján raboltak el az oroszok két ukránt. A pap jelenleg az orosz megszállás alatt levő keleti térségben bujkál az igazságszolgáltatás elől – tette hozzá az SZBU.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál arra emlékeztetett, hogy az elmúlt hetekben az SZBU házkutatásokat tartott számos régióban – köztük Kárpátalján – a moszkvai patriarkátus fennhatóságát elismerő egyházi szárny kolostoraiban és más épületeiben. Legutóbb – szerdai közlés szerint – Cserkaszi, Voliny és Herszon megyékben hajtottak végre hasonló műveletet. A hatóságok közlése szerint erre a Moszkvához hű ortodoxok templomaiban zajló Moszkva-párti propaganda miatt volt szükség. Az SZBU a múlt hónap végén nyilvánosságra hozta, hogy az átkutatott kolostorokban oroszbarát irodalmat, jelentős mennyiségű készpénzt és “gyanús” orosz állampolgárokat találtak. Idő közben több papot hivatalosan is meggyanúsítottak.

Volodimir Zelenszkij elnök december 1-jén nyilvánosságra hozta, hogy a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) utasította a kormányt, hogy tegyen javaslatot a parlamentnek a moszkvai patriarkátushoz tartozó ukrán ortodox egyház tevékenységének betiltására Ukrajnában, továbbá törvényességi vizsgálatot is kezdeményezett az említett egyházi szárnynak a kijevi Pecserszki Lavra templom- és kolostoregyüttesben való tartózkodásának jogszerűségéről.

Piacot ért orosz rakétatámadás Donyeck megyében, halottak
Az orosz erők csapást mértek szerdán a Donyeck megyei Kurahove településre, ahol eltalálták a helyi piacot, a buszpályaudvart, valamint benzinkutakat és lakóépületeket, az eddigi értesülések alapján legalább nyolc civil életét vesztette és öten megsebesültek – közölte Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője. A tisztségviselő szavai szerint a település központját vették tűz alá rakéta-sorozatvetővel az orosz erők. Timosenko fotókat és videofelvételt is közzétett a támadás utáni helyzetről. “Ezek terroristák, nem emberek. Felelni fognak ezért” – írta az ukrán elnök. Az Ukrajinszka Pravda hírportál megjegyezte, hogy Zelenszkij hat és nem nyolc halálos áldozatról tájékoztatott.

The post Orosz agresszió: tizenkét év börtönre ítélt az ukrán bíróság egy oroszokkal együttműködő papot appeared first on .

A tüntetők kövekkel és botokkal támadtak a görög rendőrökre a szaloniki ügyészség épülete előtt, amikor megérkezett tárgyalására a rendőr, akit emberölés kísérletével vádoltak meg. A görög média tudósítása szerint a rendőrök megpróbálták feloszlatni a tömeget.

A görög média úgy tudja, hogy a fiút a fején érte a lövés, és jelenleg is súlyos állapotban kórházban kezelik. A Kathimerini című újság arról számolt be, hogy a fiú fizetés nélkül hajtott el egy benzinkútról, miután húsz euró értékben megtankolta autóját. Ezt követően motoros rendőrök vették üldözőbe, akik közül az egyiküket a fiú megpróbálta elgázolni. Miután a járművet megállították, az egyik rendőr leadott egy lövést, amely az autó hátsó ablakán, valamint a vezetőülés fejtámláján áthatolva eltalálta a fiatalt.

A mostani tüntetések egybeestek Alexandrosz Grigoropulosz halálnak tizennegyedik évfordulójával. A 15 éves fiatalt egy utcai konfliktus során lőtte le egy rendőr. Halála évfordulóin a rendőri erőszak elleni tüntetéseket tartanak az országban. A fiatal emlékére szervezett demonstrációk gyakran végződnek erőszakos eseményekkel, ezért a rendőrség általában könnygázzal és vízágyúval oszlatja fel azokat.

The post Erőszakos tüntetések törtek ki Szalonikiben egy rendőrségi akció miatt appeared first on .

Kifejtette, hogy az előkészítés magában foglalja a rakéták útvonalának programozását és különféle hírszerzési információkat. Az oroszok figyelembe veszik az ukrán légvédelmi rakétarendszerek telepítését, kiszámítva a légvédelem gyenge pontjait – tette hozzá. Ugyanakkor azt sem zárta ki, hogy kedden újabb, a hétfőinél kisebb volumenű rakétatámadást hajtanak végre az orosz erők. Ezt azzal indokolta, hogy Ukrajnában a fegyveres erők napját ünneplik, másrészt a korábbi támadások esetében, október 10-e és október 17-e után is másnap újra támadtak.

Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke egy tévéműsorban úgy vélekedett, hogy Oroszországnak maradtak még rakétái Ukrajna ellen néhány újabb nagyszabású rakétacsapáshoz. Hozzátette ugyanakkor, hogy Oroszország nagy pontosságú fegyvertartaléka már a kimerülés szélén van, és láthatóan Oroszország kész bevetni minden tartalékát. Gyártanak ugyan újabb rakétákat, de ez elenyésző számú ahhoz képest, amennyit felhasználnak – tette hozzá a hírszerzés vezetője. “Az a helyzet. hogy még van néhány nagyszabású támadásuk, és lenullázódnak” – foglalta össze Budanov. Hozzátette, hogy 2022 decemberének elejéig Irán egyetlen ballisztikus rakétát sem szállított Oroszországnak.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője közben bejelentette, hogy újabb fogolycserét hajtott végre Kijev Moszkvával, 60-60 katonát cseréltek ki. A megszállt területek reintegrációjáért felelős ukrán tárca pedig azt közölte, hogy csere keretében 45 elesett ukrán katona holttestét kapta vissza Ukrajna .

Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson árról tájékoztatott, hogy keddre virradó éjjel a régió ért orosz ágyúzások következtében egy 68 éves helyi lakos életét vesztette Kupjanszk térségében.

Olekszandr Sztaruh, Zaporizzsja megye kormányzója arról adott hírt, hogy az orosz erők éjjel rakétákkal lőtték a régiót, lakóházakban és létfontosságú infrastrukturális létesítményekben téve károkat. Az előzetes információk szerint személyi sérülés nem történt.

Dmitro Zsivickij, az északkeleti Szumi megye kormányzója közölte, hogy a hétfőn Oroszország 84 csapást mért a régióra. Lövedék csapódott egy férfikolostorba, amelynek több épülete megrongálódott, a gazdaságukban nevelt szarvasmarhák közül többen repeszsérülésektől pusztultak el.

Az ukrán vezérkar keddi jelentése szerint hétfőn mintegy 510 orosz katona halt meg Ukrajnában, velük együtt az orosz hadsereg embervesztesége elérte a 92 200-at. Az ukrán erők megsemmisítettek hétfőn egyebek mellett öt harckocsit és egy tüzérségi harceszközt, 61 rakétát és öt drónt.

The post Orosz agresszió: Oroszországnak több napi felkészülés kell egy újabb nagyszabású támadáshoz appeared first on .

A Föld túlsó oldalán ezekben a napokban zajlik az amerikai légierő leghosszabb ideje létező humanitárius művelete. A csendes-óceáni szigetvilág felett minden év decemberében szállítógépek tűnnek fel, hogy rakományukat ejtőernyők segítségével az odalent várakozókhoz juttassák. A szigetek lakói idén hetvenegyedik alkalommal kapnak a mindennapi életüket megkönnyítő eszközöket, ruhákat és élelmiszert. 

[...] Bővebben!

A londoni üzleti napilap online kiadásában megjelent indoklás szerint Zelenszkij az ukrán nép által az orosz agresszió elleni harcban tanúsított bátorság és ellenállás megtestesítőjévé, az önkényuralom elleni szélesebb, globális küzdelemben – amely meghatározhatja az egész XXI. század irányvonalát – a liberális demokrácia zászlóvivőjévé vált.

A Financial Times szerint az ukrán hadsereg és a nép ellenállásra buzdításának szempontjából a háború egyik legfontosabb döntése volt, hogy Zelenszkij az orosz offenzíva kezdetén elutasította a kimenekítésére szóló amerikai ajánlatot, és Kijevben maradt.

Ez meglepte az ukránokat és a nyugati szövetségeseket is, akiknek nem voltak vérmes várakozásaik az ukrán politikai vezetőkkel szemben – írja a brit lap.

A Financial Times hangsúlyozza ugyanakkor azt is, hogy a 2018-ban földcsuszamlásszerű többséggel, 73 százalékos szavazataránnyal elnökké választott Zelenszkij első két és fél hivatali évének mérlege “a legjobb esetben is vegyes”. Jóllehet sikerült fontos reformtörvényeket elfogadtatnia, az oligarchák befolyása vagy a korrupció elleni fellépésben ugyanakkor csekély eredményeket ért el.

Zelenszkij megbízható, ám gyakran nem megfelelő felkészültségű munkatársak szűk körén keresztül gyakorolta az elnöki hatalmat; közülük sokan régi barátai közül kerültek ki, vagy még szórakoztatóipari karrierje során szegődtek mellé – áll a cikkben.

A lap szerint azonban az orosz támadás nyomán elenyésztek az ukrán elnök háborús vezetői képességeivel kapcsolatos kételyek. Julija Mendel, Zelenszkij volt sajtótitkára úgy fogalmazott a Financial Timesnak, hogy az államfő “a káosz embere, a háborúban pedig káosz van, így (Zelenszkij) most otthonosan érzi magát”.

A Financial Times szerint amikor majd elhallgatnak a fegyverek, Zelenszkij kemény kérdésekkel szembesül azzal kapcsolatban, hogy miért nem sikerült elégséges mértékben felkészíteni Ukrajnát a támadásra. A biztonsági szolgálatok nem létesítettek aknamezőket és nem robbantottak fel hidakat az orosz támadás északi és déli csapásirányaiban, így lehetővé vált, hogy az orosz erők gyorsan és könnyen nagy területeket foglalhassanak el.

Zelenszkij azonban a brit lapnak elmondta: Kijev soha nem kapott olyan hírszerzési értesüléseket, amelyek alapján felkészülhetett volna a küszöbönálló orosz támadásra.

“Senki nem mutatott nekünk olyan konkrét anyagokat, amelyekből kiderült volna, hogy (a támadás) ebből vagy abból az irányból várható” – mondta a Financial Timesnak az ukrán elnök.

Zelenszkij elmondta: a támadás előtt többször próbálta hívni Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy kifejtse neki, mekkora hiba, mekkora tragédia lenne a háború, de Putyin nem fogadta a telefonhívásokat.

“Elmebetegek ellen harcolunk” – fogalmazott az ukrán elnök az orosz vezetésre utalva.

The post Zelenszkijt választotta az év emberévé a Financial Times appeared first on .

Antony Blinken a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai gazdasági-politikai napilap által szervezett pódiumbeszélgetésen kifejtette: most úgy látják, amennyiben Oroszország nem képes elérni jelenlegi műveleteivel azt, hogy “az ukrán emberek feltegyék a kezüket”, akkor megkísérli befagyasztani a konfliktust. Ez azt jelenti, hogy tűzszünet lép életbe, de Moszkva a megszerzett területek sorsáról nem fog tárgyalni, hanem megtartja azokat, ami azonban a konfliktusból való “hamis kiút” lenne – fogalmazott az amerikai diplomácia vezetője.

Megjegyezte: amíg Oroszország nem mutat érdeklődést egy kézzelfogható diplomáciai megoldás felé, addig nem lesz előrelépés, ha viszont megteszi, “mi leszünk az elsők, hogy segítsünk”. Blinken megismételte, hogy alapvetően az ukránok hozzák meg a döntéseket arról, hogy merre, mikor és hogyan akarnak tovább haladni, és ebben élvezik az Egyesült Államok támogatását.

Az Oroszország területén történt közelmúltbeli robbanásokkal kapcsolatban – amelyek orosz közlés szerint ukrán támadások eredményei -, Blinken leszögezte: ezekhez a jelentésekhez nincs mit hozzáfűznie. Hozzátette: Ukrajnában a valóság ma az, hogy egész területét rakétabecsapódások érik, mivel Oroszország megpróbálja lebénítani az ország energiahálózatát.

Közölte, hogy az Egyesült Államok az Európai Unióval, a Világbankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, valamint más szereplőkkel összehangoltan dolgozik azon, hogy Ukrajna hozzájusson azokhoz az erőforrásokhoz, amelyekre szüksége van az orosz támadásokban megsérült áramhálózatának kijavításához és helyreállításához.

Az amerikai külügyminiszter a WSJ rendezvényén megerősítette: folytatják Ukrajna ellátását azokkal az eszközökkel, amelyek lehetővé teszik számára az önvédelmet, az orosz erőkkel szembeni ellenállást, elfoglalt területeinek visszafoglalását, valamint folytatódik a gazdasági és humanitárius segítségnyújtás is.

The post Orosz agresszió: Blinken szerint a háborút nem zárhatja le egy “hamis béke” appeared first on .

A védelmi minisztérium közlése szerint a pilóták katapultáltak és sikeresen földet értek. Kórházba szállították őket, egyikük a lábán sérült meg, állapotuk stabil.

A baleset 14 órakor történt. A szerencsétlenség helyszínére helikoptert küldött a horvát légvédelem, a kutatásba a hegyi mentőszolgálat (HGSS) és a rendőrség is bekapcsolódott.

A baleset okát egyelőre nem tudni. A Jutarnji List című horvát napilap nem hivatalos forrásokra hivatkozva azt írta: leállt a vadászgép motorja. A helyszínre érkezett Mario Banozic horvát védelmi miniszter is.

Horvátország egyetlen vadászrepülő százada nyolc szuperszonikus, általános nagyjavításon átesett MiG-21 BIS vadászgépből és négy UM gyakorló repülőgépből áll. A gépek nagyjavítását komoly botrány kísérte: a horvát katonai ügyészség 2016 márciusában nyomozást indított, mert sorozatos hibák jelentkeztek a repülőgépek használata közben. A vizsgálatok során kiderült, hogy Ukrajna nem eredeti MiG-21-es vadászrepülőket adott el Horvátországnak, hanem több, más országból beszerzett alkatrészből összeállított gépeket.

A megvásárolt repülőgépek sorozatszámait átütötték, és az alkatrészek sorozatszámai sem egyeznek a dokumentációkban lévőkkel. Jelenleg mindössze néhány repül közülük, és azok is csak minimális időt töltenek a levegőben. Ugyanakkor 2023-tól már ezek a gépek sem szállhatnak fel, mert műszaki érvényességi idejük lejár.

Zágráb 2021 májusában döntött 12 Dassault Rafale F3R típusú, francia gyártású, használt vadászgép beszerzéséről, ezek a gépek azonban csak 2024-ben érkeznek meg Horvátországba. A horvát sajtó beszámolója szerint az elmúlt 12 évben hat súlyos repülőgép-baleset történt, négy pilóta vesztette életét.

The post Lezuhant egy MiG-21 vadászgép Horvátországban appeared first on .

Az EU-s szervezet tájékoztatása szerint az október végén tartott, egész Európára kiterjedő, fegyver- és kábítószer-kereskedelem, valamint illegális bevándorló- és embercsempészet felderítését célzó művelet során akció során a nemzeti hatóságok az emberkereskedelem mellett a szexuális kizsákmányolás és a koldulásra kényszerítés eseteit is azonosították.

A határátkelőhelyeken, busz- és vasútállomásokon, nyilvánosházakban, masszázsszalonokban, menekült családoknak fenntartott menedékszállásokon, a családon belüli erőszak áldozatainak fenntartott menedékhelyeken, valamint kórházakban végzett nyomozások során az emberkereskedelem 910 lehetséges áldozatát és 115 feltételezett emberkereskedőt azonosítottak.

A hétnapos akció idején 2476 illegális határátlépést jegyeztek fel, 106 lőfegyvert, fél tonna kábítószert, főként heroint és kannabiszt, elektronikus eszközöket és mintegy 1,7 millió euró készpénzt foglaltak le. Az akció 636 gyanúsított előállításához vezetett, továbbá lehetővé tette 335 új vizsgálat indítását – írta az Europol.

Az uniós szervezet egyes eseteket kiemelve közölte: Horvátországban a hatóságok gyerekek szexuális kizsákmányolásának gyanújával egy embert előállítottak, aki internetes közösségi oldalakon keresztül csábította el főként kiskorú áldozatait. A horvát hatóságok 16 – köztük 14 kiskorú – áldozatot azonosítottak.

Az Egyesült Királyságban a gyerekek szexuális kizsákmányolásának felderítésekor azonosított áldozatok mintegy 20 százaléka volt kiskorú – írta közleményében az Europol.

The post Az emberkereskedelem csaknem ezer lehetséges áldozatát azonosították Európa-szerte appeared first on .

A tisztségviselő hozzátette, hogy egy embert szállítottak sérülésekkel kórházba. Arra nem tért ki, konkrétan mit találtak el az orosz rakéták.

Az odesszai városi tanács arról adott hírt, hogy a megyeközpont egy részében megszakadt az áramellátás, emiatt leállították az elektromos árammal működő közösségi közlekedési eszközöket a városban. Úgyszintén leállították a távhőt biztosító összes városi kazánházat is, valamint a helyi vízművek közlése szerint teljesen megszűnt a vezetékes vízellátás Odesszában.

Az Ukrenerho áramszolgáltató társaság sajtószolgálata közölte, hogy több helyütt vészleállás történt az elektromos infrastruktúra károsodása miatt. Részleteket későbbre ígértek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videoüzenetet intézett a lakossághoz, amelyben kijelentette, hogy az ukrán légvédelem az orosz rakéták többségét lelőtte, és megkezdődött az áramellátás helyreállítása.

Denisz Smihal miniszterelnök a Telegramon arról tájékoztatott, hogy három régióban, Odessza mellett Kijev és Vinnicja megyében ért találat villamosenergia-létesítményt. “Egyes régiókban a rendszer kiegyensúlyozása és a balesetek elkerülése érdekében vészleállításokat kellett alkalmazni. A mentést végzők már dolgoznak a támadás utóhatásainak felszámolásán, hogy minden otthonba visszatérhessen a fény” – tette hozzá a kormányfő.

A DTEK áramszolgáltató vállalat közlése szerint az orosz támadás miatt a kijevi, a dnyipropetrovszki és a donyecki régiókban kritikus a helyzet, ezért kényszerültek rendkívüli leállásokra.

Az ukrán légierő arról tájékoztatott, hogy az orosz erők több mint hetven rakétát lőtt ki Ukrajnára, ebből a légvédelem több mint hatvanat megsemmisített.

The post Orosz agresszió: megint az infrastruktúrát támadták Odessza megyében appeared first on .

Keir Starmer a párt 155 oldalas programadó cselekvési tervét ismertetve közölte: kormánypártként a Labour választott parlamenti kamarát honosítana meg a Lordok Háza helyett. Starmer szerint a Lordok Házának fenntartása mai formájában “védhetetlen”, hiszen e kamara tagjait senki nem választja, ugyanakkor beleszólása van a törvényalkotási folyamatba.

A Labour vezetője a legutóbbi munkáspárti miniszterelnök, Gordon Brown által összeállított reformtervezet bemutatóján, újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: az átfogó parlamenti reform végrehajtásához a párt már első parlamenti mandátumának idején hozzáfog, ha megnyeri a következő választást.

A Munkáspárt érvtizedek óta példátlan támogatottsági előnnyel kezdheti a következő brit parlamenti választások előtti utolsó teljes évet. A legnagyobb brit közvéleménykutató cég, a YouGov legutóbbi felmérése szerint a 2010 óta kormányzó Konzervatív Pártra jelenleg a választók 22 százaléka voksolna, a Labour ugyanakkor a szavazatok 47 százalékát szerezné meg.

A jelenlegi nevén hét évszázada létező Lordok Házának megszüntetése nem új elem a Munkáspárt politikai célkitűzései között, de a hétfőn ismertetett cselekvési terv most először helyezi ezt az elképzelést a párt politikai reformprogramjának homlokterébe. A Lordok Házának reformjára már eddig is számos kísérlet történt; ennek egyik sarkalatos eleme volt az igazságügyi miniszteri tisztség létrehozása 2007-ben.

Nagy-Britanniában addig ez a tárca külön nem létezett: a Lordok Házának mindenkori elnöke a gyakorlatban az igazságügyi miniszter és a legfőbb bíró funkciójának elegyét töltötte be. A hatalmi jogkörök szétválasztását célzó reformok részeként alakult meg 2009-ben a brit legfelsőbb bíróság is, amelynek létrejöttével az angol, illetve brit igazságszolgáltatás történetében először különölt el a törvényhozói és a legfőbb törvényalkalmazói funkció. A legmagasabb fellebbviteli fórum szerepét addig szintén a parlament felső kamarája látta el.

A Lordok Házának teljes felszámolására tett kísérletek azonban eddig rendre megfeneklettek, nem egyszer magának a Lordok Házának az ellenállásán. A kamara jelenlegi 786 tagja – az anglikán egyház legfőbb vallási méltóságai mellett – kisebb részben örökletes főrendi címek alapján, nagyobbrészt a kormányzat, valamint a parlamenti pártok ajánlására, uralkodói kinevezések révén került a Lordok Házába.

A Munkáspárt hétfőn bemutatott politikai reformterve – amelynek összeállításán Brown és stábja két évig dolgozott – a parlament átalakítása mellett tartalmazza a függetlenségre és az önálló EU-csatlakozásra törekvő Skócia önrendelkezési jogköreinek jelentős szélesítését. Ide tartozna a skót kormány felhatalmazása nemzetközi szerződések megkötésére, valamint arra is, hogy Skócia önállóan csatlakozhasson nemzetközi szervezetekhez. A dokumentum hangsúlyozza ugyanakkor, hogy Munkáspárt továbbra is az Egyesült Királyság részeként képzeli el Skócia alkotmányos jövőjét.

The post Felszámolná a Lordok Házát a brit Munkáspárt appeared first on .

A légiriadót előbb az ország középső, déli és keleti részeiben rendelték el, majd délután egy óra tájban kiterjesztették az ország nyugati régióira is, így az Oroszország által 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félsziget kivételével Ukrajna teljes területére kiterjedt.

Makszim Marcsenko, Odessza megye kormányzója a Telegram üzenetküldő csatornán azt írta, hogy az ellenséges orosz erők rakétákat lőttek ki. Arra kérte ezért a lakosságot, hogy sürgősen menjenek óvóhelyre.

Vitalij Kim, a mikolajivi régió kormányzója arról számolt be, hogy ellenséges robotrepülőgépeket észleltek a megye fölött.

Vitalij Maleckij, a Poltava megyei Kremencsuk polgármestere arra figyelmeztetett, hogy infrastrukturális létesítmények elleni csapás várható. Felhívta a lakosokat, hogy zárják be az ablakokat, és a lehető legnagyobb mértékben tartsák bent a hőt a helyiségekben. Dmitro Lunyin Poltava megyei kormányzó tájékoztatása szerint a légvédelem “dolgozik” a régióban.

Az Ukrajinszka Pravda helyi beszámolók alapján később azt írta, hogy robbanások hallatszottak több régióban, köztük Kijev megyében is. Olekszij Kuleba, Kijev megye kormányzója közölte, hogy az ukrán légvédelem “dolgozik” a régió fölött, de vannak még rakéták, amelyek a megye felé tartanak.

Hétfőre virradó éjjel a Dnyipropetrovszk megyében lévő Krivij Rih városban mértek az orosz erők rakétacsapást az ArszelorMittal helyi acélipari vállalat telepére – közölte az üzem vezetése. A közlemény szerint vannak sérültek is, de számokat és további információkat későbbre ígértek.

Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő közben a Facebookon arról adott hírt, hogy újabb három, állatszemeket tartalmazó borítékot adtak fel Ukrajna spanyolországi külképviseleteinek. A spanyol rendőrség a postahivatalokban lefoglalta a küldeményeket. Nyikolenko közölte, hogy a mostanival együtt már 21 fenyegetést kaptak ukrán nagykövetségek és konzulátusok 12 országban.

Dmitro Kuleba felszólította az országa győzelmében kételkedő külföldi politikusokat, elemzőket és újságírókat, hogy jobban teszik, ha felkészülnek Oroszország Ukrajnával szembeni háborús vereségére. “Tudom, hogy néhányuknak nehéz elképzelni az ukrán győzelmet, de mi már jó úton vagyunk efelé. Jobb, ha felkészülnek Oroszország vereségére, és ne próbálják megmagyarázni, hogy Ukrajna miért nem képes, vagy neki miért nem szabad győznie” – fogalmazott a külügyminiszter.

The post Orosz agresszió: légiriadó van egyész Ukrajnában appeared first on .

A cseh védelmi minisztérium biztonsági okokból nem közölte, hogy hány katona tartózkodik Csehországban, illetve mikor és hogyan érkeztek az országba. A cseh parlament november végén hagyta jóvá azt a kormánydöntést, miszerint a jövő év végéig a csehek mintegy négyezer ukrán katona számára biztosítanak speciális kiképzést. A kiképzésre négy egy-egy hónapos szakaszban kerül sor.

“Ukrán katonák vannak a Libavá katonai körzetben egy tervezett hadgyakorlaton” – mondta Rehla az iDnes című hírportálnak.

David Jires, a védelmi tárca kommunikációs osztályának igazgatója szerint az ukránok a parlamentben jóváhagyott jövő évi speciális kiképzéseket készítik elő a csehekkel. A prágai védelmi tárca korábbi közlése szerint a cseh hadsereg az ukrán harckocsizó egységek és speciális egységek katonáit fogja kiképezni. A kiképzés költségeit 975 millió koronára (mintegy 16 milliárd forintra) tervezte a cseh kormány. A pénzt az Európai Unió megtéríti.

Jana Cernochová védelmi miniszter kijelentette: a kiképzés a cseh hadsereg számára is hasznos, mert megismerkedhet az ukránoknak a mostani háborúban szerzett tapasztalataival. A cseh hadsereg ugyanakkor 55 szakértőt küld más országokba – elsősorban Németországba és Lengyelországba -, ahol részt vesznek ukrán katonák ottani kiképzésében.

The post Orosz agresszió: Ukrán katonák gyakorlatoznak Csehországban appeared first on .

A vizsgálatba a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) is bekapcsolódott vasárnap az Észak-Karolina állam középső részén fekvő Moore megye területén.

A megyei rendőrségi vezetője vasárnapi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: nem véletlen célpontokról van szó, az elkövető vagy elkövetők pedig pontosan tudták, mit tesznek, amikor lőfegyverből több sorozatot adtak le az elektromos alközpontokra, de az elkövetők indítékáról egyelőre fogalmuk sincs.

A hatóságok a lakosság és vállalkozások biztonságára hivatkozva vasárnap éjszakára kijárási tilalmat is elrendeltek az érintett körzetben. Vasárnap este még mindig mintegy 33 ezer otthonban nem volt áram, sok helyütt a közlekedési lámpák sem működtek és a helyi illetékesek szerint a megye egyes területein csütörtöknél előbb nem tudják visszaállítani a szolgáltatást.

Hétfőn a megye minden iskolája zárva tartott, sok üzlet nem tudott kinyitni. A rászorulóknak melegedőket nyitottak, valamint mobil áramfejlesztőket állítottak működésbe Észak-Karolina állam Moore megyéjében.

The post Elektromos elosztóállomások elleni támadások miatt nyomoznak Észak-Karolinában appeared first on .

A 13 és 14 éves lányokat az iskolabusz-megállóba vezető úton támadták meg az Ulm mellett fekvő kisvárosban. A 14 éves lány a kórházba szállítás után meghalt.

Az ulmi ügyészség és a rendőrség az esetről tájékoztató közös közleményében ismertette, hogy a halálos áldozat egy “migrációs hátterű német” lány. Társa – aki ugyancsak német állampolgár – súlyos, de nem életveszélyes sebesüléseket szenvedett.

A támadással egy 27 éves eritreai menedékkérőt gyanúsítanak, aki a közelben lakott egy menedékkérőket befogadó szálláson, és ott is fogták el a terrorelhárító egység tagjai. A feltételezett elkövető is megsebesült, jelenleg kórházban ápolják. Egyelőre nem tudni, ismerte-e áldozatait.

A közleményben az is szerepel, hogy “a rendőrség hangsúlyozza, tisztában van azzal, hogy az ilyen jellegű események félelmet és érzelmeket gerjesztenek”, ezért mindenkit arra kér, hogy ne “általánosító gyanúval” forduljon “az idegenek, védelmet keresők vagy menedékkérők” felé, és ne is terjesszen vagy támogasson ilyen előítéleteket.

The post Horror: gyerekeket késeltek meg Németországban appeared first on .

A külügyminiszter kijelentette, hogy “az Egyesült Államok elszánt barátként marad meg Izrael mellett, akkor is, ha olyan célokat követ, amelyeket Benjamin Netanjahu megválasztott izraeli miniszterelnök ellenez”. Ide sorolta az izraeli-palesztin konfliktust illetően a kétállami megoldást, valamint a 2015-ös iráni atomalku felélesztését.

A tárcavezető egyben figyelmeztette a leendő izraeli kormány vezetőjét, hogy az Egyesült Államok szembe fog helyezkedni minden olyan politikai lépéssel, amely kiszorítaná a palesztinokat, vagy még jobban megnehezítené a kétállami megoldás kivitelezését és, ami “végzetes lehet Izrael hosszú távú biztonságára és jövőjére, mint demokratikus zsidó állam”. Blinken mindenek előtt a telepespolitika kiterjesztésére, illetve “Ciszjordánia annexiója irányába tett lépésekre” utalt.

Hangsúlyozta, hogy Joe Biden amerikai elnök kormányzata az új izraeli kormányt a politikája, nem pedig “az egyes személyek” alapján fogja megítélni. Blinken ezzel két olyan kijelölt miniszterre utalt, akivel kapcsolatban az Egyesült Államok korábban kifejezte aggályait, hogy határozottan palesztin- és arabellenes nézeteket hangoztattak.

The post Blinken: az Egyesült Államok és Izrael partnersége erősebb mint valaha appeared first on .

A brüsszeli testület közleményében hangsúlyozta: a tengeren szállított orosz olaj ára felső határának meghatározása csökkenteni fogja Oroszország bevételeit, miközben stabilan tartja a globális energiapiacokat.

Közölték: noha az orosz nyersolaj hordónkénti felső árhatárát 60 amerikai dollárban határozták meg, az árkorlát a jövőben módosítható, hogy reagálni lehessen a piaci fejleményekre. Az ársapkát a részt vevő országok mindegyike azonos időben vezeti be a megfelelő hazai jogi eljárásain keresztül.

Az uniós testület közleménye Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét idézte, aki kijelentette: a Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat és Kanadát tömörítő G7-csoport tagjai és az összes EU-tagállam olyan döntést hozott, amely még inkább érinteni fogja Oroszország bevételeit, és csökkenteni ukrajnai hadviselése képességét. Az ársapka segíteni fogja az infláció kezelését és az energiaköltségek stabilan tartását egy olyan időszakban, amikor a magas költségek, különösen a megemelkedett üzemanyagárak, komoly aggodalomra adnak okot az EU-ban és szerte a világon. Segíteni fog továbbá a globális energiaárak stabilizálásában, ami a világ azon országainak válik leginkább hasznára, amelyek a magas olajárak okozta nehézségekkel néznek szembe – emelte ki.

A bizottsági közlemény emlékeztetett: amíg az orosz tengeri kőolaj és kőolajtermékek importjára vonatkozó uniós tilalom továbbra is teljes mértékben érvényben marad, az árplafon lehetővé teszi az európai szolgáltatók számára, hogy orosz olajat szállítsanak unión kívüli országokba, feltéve, hogy annak ára szigorúan a felső határ alatt marad.

Az árplafon a kőolaj esetében hétfőn, december 5-én, a finomított kőolajtermékek esetében pedig 2023. február 5. után lép hatályba. A finomított kőolajtermékek árát a határidő előtt véglegesítik – jegyezték meg. Az árplafon nem vonatkozik a már megvásárolt olajra, amelyet december 5. előtt raknak a hajókra, és amelyet 2023. január 19. előtt kirakodnak – tették hozzá.

A tanácsi határozat emellett mentességet vezetett be a fent említett tilalmak alól az Oroszországból származó vagy onnan exportált azon nyersolaj és származékai esetében, amelyeket a meghatározott árplafon szintjén vagy az alatt vásárolnak. A Tanács továbbá vészhelyzeti záradékot is bevezetett, amely lehetővé teszi az olajnak az árplafonon felüli vásárlását és szállítását, a szállításhoz szükséges technikai segítségnyújtást, illetve a kapcsolódó közvetítői szolgáltatásokat vagy finanszírozást, ha ezek szükségesek az emberi egészség és biztonság vagy a környezet védelme érdekében, illetve természeti katasztrófa esetén.

A bizottsági közlemény továbbá hangsúlyozta: az EU Oroszország elleni szankciói hatékonynak bizonyulnak. Rontják Oroszország képességét új fegyverek gyártására és a meglévők javítására, valamint akadályozzák az anyagszállítást.

Oroszország nem szűnő agressziójának geopolitikai, gazdasági és pénzügyi következményei egyértelműek, mivel a háború megzavarta a globális nyersanyagpiacokat. Az EU továbbra is biztosítja, hogy szankciói ne érintsék az Oroszországból más országokba irányuló energia- és mezőgazdasági élelmiszer-exportot. Az Európai Bizottság felügyeli az uniós szankciók végrehajtását az Európai Unió egészében .

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton bírálta és elégtelennek nevezte döntést, amely szerinte “komolytalan”, és “kényelmes a terrorista állam költségvetése szempontjából”. “Oroszország már hatalmas veszteségeket okozott minden országnak azzal, hogy szándékosan destabilizálta az energiapiacot. A világ pedig nem meri “valóságos energetikai lefegyverzést alkalmazni Moszkvával szemben”- sajnálkozott az ukrán elnök.

Moszkva elutasította az árplafont. “Nem fogadjuk el ezt a árplafont”- jelentette ki újságíróknak Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő, miközben Moszkva előzőleg figyelmeztetett, hogy nem fog kőolajat szállítani azoknak az országoknak, amelyek elfogadják ezt az intézkedést.

The post Az EU és a G7 országok megállapodtak az orosz olaj árplafonjáról appeared first on .