Biztonságpolitika

A férfit üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével és hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolják.

A több mint 36 ezer oldalnyi nyomozati irat alapján Szegeden 2001-ben hoztak létre egy alapítványt szociálisan és mentálisan hátrányos helyzetű fiatalok felkarolására. A civil szervezet a következő évtől egy középiskolát működtetett, majd néhány év után egy újabb gimnáziumot alapított. A vádirat szerint azonban az intézmények olyan tanulók után is normatív támogatásokat vettek igénybe, akik nem álltak tanulói jogviszonyban az iskolákkal, illetve beiratkoztak ugyan, de nem látogatták az órákat.

Az oktatási intézmény vezetői olyan utasítást adtak a tanároknak, hogy a hiányzó tanulóknak félévente legalább két érdemjegyet kell adni, és ha nem jelennek meg a számonkérésen sem, akkor elégtelen osztályzatot kell beírni. 2012. január 1-jétől 2014. szeptember 5-ig a jogosulatlan normatív támogatás igénybevételével így 112 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek. A kár nem térült meg.

A szabályok szerint a a fenntartó alapítványnak félévente kellett jeleznie a tanulói létszámot az államkincstár felé, majd az időszak végeztével elszámolás készült. Ha azonban év közben a diáklétszám 10 százaléknál nagyobb mértékben csökkent, azt 8 napon belül jelenteni kellett.

A dokumentációkat általában az alapítvány egy alkalmazottja készítette el, azokat az igazgatók, illetve igazgatóhelyettesek írták alá, majd a kuratórium elnöke nyújtotta be.

A férfi a bíróság előtt tagadta bűnösségét, és hangsúlyozta a normatíva igénylésével és elszámolásával kapcsolatos dokumentumokat mindvégig az iskolákban készítették el, mert az ahhoz szükséges tanügyi dokumentáció ott állt rendelkezésre. Az operatív munkában az alapítvány nem vett részt.

Az utolsó időszakban már tizenkét megyében harminc telephelye volt a két iskolának, a helyben bérelt tantermekben folyt a gimnáziumi oktatás és a többféle szakmai képzés. Az államkincstár ellenőrzései megállapították, hogy a normatíva igénylések összhangban álltak a tanügyi dokumentációkkal, és a kapott támogatásokat azok céljainak megfelelően használták fel. 2014 őszén felfüggesztették az állami normatíva folyósítását, ezért 2015 elején az iskolák befejezték tevékenységüket – mondta a vádlott az előkészítő ülésen.

A szabálytalanságok idején az iskolákat vezető pedagógusokat, illetve az adminisztrációt készítő alkalmazottat bűnsegédként elkövetett bűncselekményekkel vádolják. Az ügyészség az előkészítő ülés előtt három bűnösségét beismerő vádlottal egyezséget kötött, ők elfogadták a velük szemben indítványozott felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását. Egy vádlott pedig a törvényszék előtt ismerte el bűnösségét, és mondott le a tárgyalás jogáról.

A törvényszék azonban két vádlott esetében is megtagadta az egyesség jóváhagyását, illetve a bűnösséget elismerő nyilatkozat elfogadását, mert korábbi vallomásaik és a bíróság előtt általuk mondottak ellentétben álltak azzal. A pedagógusok azt mondták, nem voltak tisztában azzal, hogy a dokumentumok valótlan adatokat tartalmaznak.

Gaudi Tibor tanácsvezető bíró a döntés indoklásakor kifejtette, a törvényszék tisztában van azzal, hogy a hosszú ideje tartó büntetőeljárás rendkívüli lelki terhet ró a vádlottakra, és akár még a büntetést is vállalják annak érdekében, hogy az véget érjen, a beismerés azonban csak akkor fogadható el, ha az egyértelmű.

A törvényszék valamennyi vádlott esetében a – várhatóan hosszú – tárgyalássorozatot követően hoz ítéletet.

The post Fiktív diákok után oktatási normatívát igénybe vevő alapítvány vezetője állt bíróság elé Szegeden appeared first on .

A tanács belgiumi börtönviszonyokat vizsgáló szakbizottsága 2020-es ad hoc látogatásának eredményeit összegző jelentés szerint, a meglátogatott intézmények többnyire megfelelően felszereltek, de a börtönépületek korszerűtlenek: a tisztálkodó helyiségek gyakran nincsenek teljesen elkülönítve a celláktól, és tisztaságuk is “hagy maga után kívánnivalót”. Ez különösen a pszichiátriai részlegekre jellemző – állapította meg a CPT.

A CPT felszólította a hatóságokat, hogy az Európa Tanács ajánlásaival összhangban csökkentsék a börtönök zsúfoltságát, és tegyenek határozott lépéseket a fogvatartottak közötti erőszak felszámolására.

A küldöttség megállapította továbbá, hogy az elítéltek rabok többségének – különösen az előzetes letartóztatásban lévőknek – semmilyen szervezett tevékenységet nem kínálnak a börtönök, így azok a nap nagy részét cellájukban töltik. A CPT a munkaerő ellátottságát illetően megállapította, hogy magas a betöltetlen állások száma, nagymértékű a személyzet hiánya, ennek következtében alacsony szintű a biztonsági jelenlét a fogvatartottak elhelyezésére szolgáló területeken. “Ezt a helyzetet továbbra is súlyosbítják a börtönszemélyzet gyakori sztrájkjai” – emelte ki a beszámoló.

A szakbizottság szerint ugyanakkor, a meglátogatott intézményekből nem érkezett olyan jelentés, amely arra utalt volna, hogy a fogvatartottakat fizikailag bántalmazná a börtönszemélyzet.

The post ET: folyamatos a túlzsúfoltság a belga börtönökben, nincs elegendő munkaerő appeared first on .

Antony Blinken a NATO bukaresti külügyminiszteri értekezlete előtt kétoldalú megbeszéléseket is folytatott román vezetőkkel, Klaus Iohannis államfővel, Nicolae Ciuca miniszterelnökkel és Bogdan Aurescuval, a román diplomácia vezetőjével.

A román külügyminiszterrel közösen tartott sajtóértekezleten Blinken üdvözölte, hogy Bukarest jövő évtől a GDP 2,5 százalékára emeli védelmi kiadásait, és úgy fogalmazott: nem kívánhat magának elkötelezettebb szövetségest Romániánál, amely továbbra is számíthat az Egyesült Államok támogatására.

Blinken kiemelte: a NATO egységes maradt az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán, segíti Ukrajna védelmét, szankciókkal igyekszik blokkolni az orosz katonai gépezetet. Megjegyezte: az Oroszország által indított háború az energia és élelmiszer drágulásához vezetett, de szerinte a románok – történelmi tapasztalataik alapján – megértik, milyen fontos a demokrácia, egy ország identitásának és határainak megvédése, az önkényuralom elleni küzdelem.

Az amerikai külügyminiszter felidézte Bukarestben Joe Biden amerikai elnök korábbi ígéretét, miszerint a NATO-országokat nem hagyják magukra, és megvédik a NATO területének minden négyzetcentiméterét.

A román külügyminiszter rámutatott: Románia 25 éve kötött stratégiai partnerséget az Egyesült Államokkal, amely erősebb, mint valaha. Aurescu román külügyminiszter üdvözölte a csapaterősítést, és elmondta: jelenleg csaknem négyezer amerikai katona állomásozik Romániában. Rámutatott: Románia atomenergiaprojektek megvalósításában, valamint Moldova és Ukrajna támogatásában is együttműködik az Egyesült Államokkal.

A román külügyminiszer szerint Románia 8,4 millió tonna ukrán gabona exportjához nyújtott segítséget, a háború kezdete óta pedig 2,9 millió ukrajnai menekült lépte át határait.

The post Blinken: az Egyesült Államoknak eltökélt szándéka erősíteni jelenlétét a Fekete- és a Balti-tenger térségében appeared first on .

Az uniós bizottság tájékoztatása szerint a stratégia célja, hogy 2030-ra általánossá váljon Európában a drónokkal végzett sürgősségi segélyszolgálat, a térképezés, a különböző területen végzett felügyelet.

A megfelelő jogi kereteket létrehozása lehetővé tenné a biológiai minták vagy gyógyszerek sürgőségi kézbesítése mellett a polgári alkalmazású szállítási szolgáltatásokat. A szabályozás a pilótával rendelkező légi eszközök használata mellett a felsorolt műveletek teljes automatizálását is elő kívánja mozdítani. A szolgáltatásokban rejlő lehetőségek kihasználása érdekében a stratégia kitér a megvalósításhoz szükséges mesterséges intelligencia, a robotika, a félvezetők, valamint az uniós űrszolgáltatások és mobil távközlés fejlesztésének fontosságára is. Ez segíteni kívánja majd az EU-t abban, hogy innovatív és versenyképes drónágazatot építsen ki, ezzel is csökkentve az unió kitettségét más országban letelepedett gyártókkal szemben – írták.

A stratégia biztosítja továbbá az összekapcsoltságot a polgári és védelmi célú drónok szabályozása között, valamint a drónok elleni képességek és rendszerek ellenálló képességének növelését. Közös uniós szabályokat határoz meg a távirányítású és az eVTOL, azaz a pilóta nélküli elektromos, függőlegesen le és felszállni képes légi járművek pilótáira vonatkozó képzési követelményekre, és támogatja az európai dróntechnológiai ütemterv kidolgozását, valamint a vonatkozó kutatást és az innovációt – tájékoztatott közleményében az Európai Bizottság.

The post Az Európai Bizottság stratégiát mutatott be az európai drónpiac fejlesztésére appeared first on .

Az ügyben két mezőkövesdi férfi és nő ellen indult eljárás. A nők beszervezését a legtöbb esetben a férfiak végezték az általuk ismert, mélyszegénységben élő családfők megkörnyékezésével. A prostituáltakat a svájci útjaikon a nők kísérték.

Mint írták, a szexmunkáért cserébe fix egymillió forintos bevételt ígértek a nőknek, akik általában két-három hétre utaztak Zürichbe. Megérkezésüket követően azonnal munkába kellett állniuk, és az elkövetők által már bejáratott bár és hostel előtti utcaszakaszon kínálták szexuális szolgáltatásaikat, ugyanakkor az ügyfeleket már szálláshelyükön fogadták, miközben tevékenységüket valamelyik nő folyamatosan figyelemmel kísérte és ellenőrizte.

A lányfuttatók előre meghatározták, hogy a sértetteknek egy nap mennyi pénzt kell megkeresniük, ezért az áldozatok nem egyszer napi 14-18 órákat álltak az utcán, hogy a napi 1500-2000 svájci frank körül meghatározott összeget megkeressék a rájuk “vigyázó” futtatók számára.

Amikor a nők ezt az összeget nem keresték meg, vagy nem követték a kapott utasításokat, esetleg egyéb módon ellenszegültek munkaadóiknak, a beígért fizetésükből levontak, vagy veréssel fenyegették meg őket. Volt olyan eset is, amikor tettlegesség is történt – olvasható.

A KR NNI közölte, három-négy sértett egyidejű foglalkoztatása esetén, két-három heti Zürichben eltöltött turnus után az elkövetők tisztán tíz és húszmillió forint közötti összeget kerestek a szexuális kizsákmányolásból. A svájci és magyar hatóságok közös akcióban fogták el a négy elkövetőt, a két férfit Magyarországon, a két nőt pedig Svájcban le is tartóztatták.

A két férfivel szemben több ember sérelmére, szexuális cselekmény végzésére a sértett kiszolgáltatott helyzetét kihasználva erőszakkal vagy fenyegetéssel elkövetett emberkereskedelem és kényszermunka bűntettének megalapozott gyanúja miatt indítottak eljárást. A két nőt a svájci ügyészség emberkereskedelem és prostitúció elősegítése bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt hallgatta ki gyanúsítottként.

Vádat emeltek három, prostitúcióból hasznot húzó ember ellen
Vádat emeltek egy 53 és egy 56 éves nő, valamint utóbbi élettársa ellen, akik mások, köztük kiskorú lányok prostitúciós tevékenységéből tartatták ki magukat – közölte a Fővárosi Főügyészség. A vádirat szerint a két nő és az 56 éves férfi 2019-ben és 2020-ban abból élt, hogy nők prostitúciós tevékenységét felügyelte, illetve egyes esetekben irányította Budapest V. kerületében. A prostitúciós tevékenységet végző sértettek között volt kiskorú, illetve kiszolgáltatott helyzetben lévő nő. Az általuk megkeresett összegekből “helypénzt” vagy “madámpénzt” kellett kifizetniük a felügyelt terület használata fejében. Az 56 éves férfi rendszeresen beszámoltatta élettársát arról, hogy az adott napon melyik sértett dolgozik a felügyelete, illetve irányítása alatt, és mennyit keresett. Az 53 éves nő négy – köztük egy kiskorú -, míg az élettársak öt nő, köztük két kiskorú kizsákmányolásában vettek részt. Az egyik kiskorú gyermekotthonból szökött el és kezdett prostitúcióba. Az ügyészségi közlemény szerint a vádlottaknak voltak olyan társaik is, akik a saját párjukat ajánlották fel prostitúcióra, ellenük elkülönített büntetőeljárás folyik.

The post Striciket fogtak el a magyar és svájci rendőrök appeared first on .

Az Adevarul a börtönőrök szakszervezeti szövetségének (FSANP) tiltakozásából szerzett tudomást a rendőrség korrupcióellenes igazgatósága (DGA), a határrendőrség országos főfelügyelősége (IGPF) és a büntetésvégrehajtó intézetek országos igazgatósága (ANP) közötti megállapodásról, amelynek értelmében hetente nyolc határrendőrt küldenek börtönlátogatásra, hogy elriasszák őket a korrupciótól.

“Mikor fogják az eljárást a politikusoknál is bevezetni?” – tette fel a szónoki kérdést Cosmin Dorobantu, a börtönőrök szakszervezeti vezetője, aki törvénytelen visszaélésnek minősítette a kezdeményezést. A FSANP közleménye szerint a határrendőrök börtönlátogatása nem más, mint a “Szent Korrupció ereklyéjének csókolgatására szervezett zarándoklat”, amelyet legtöbbször a fegyencek gúnyolódása és átkozódása kísér.

A szakszervezet szerint emberileg megalázó, a kínzás kategóriájába tartozó, minden erkölcsi és jogi alapot nélkülöző példátlan eljárás azért küldeni börtönlátogatásra az állampolgárokat, hogy elriasszák őket bűncselekmények elkövetésétől.

The post Börtönlátogatást szerveznek a román határrendőröknek, hogy elriasszák őket a korrupciótól appeared first on .

Az ukrán főváros vezetője kiemelte még, hogy mostanáig 678 kijevi létesítmény rongálódott vagy semmisült meg teljesen az orosz bombázások és rakétacsapások következtében. “Ebből több mint 350 lakóépület, 77 oktatási intézmény, 80 kommunális és 25 közlekedési infrastrukturális létesítmény, valamint 26 egészségügyi intézmény” – sorolta a polgármester.

Klicsko az RBK-Ukrajina hírportálnak adott interjújában kijelentette, hogy a legrosszabb esetben sem fogják Kijevet teljesen kiüríteni. “Nem zárom ki a legrosszabb forgatókönyvet, de nem lesz teljes evakuálás, talán részleges, de ezt nem nevezném evakuálásnak” – fogalmazott. Kifejtette, hogy bizonyos kategóriákba tartozó emberek ideiglenes áttelepítéséről lehet szó Kijev peremvidékére, olyan településekre, amelyekben működnek a létfontosságú szolgáltatások.

Jevhenyij Jenyin ukrán belügyminiszter-helyettes egy tévéműsorban közölte, hogy az orosz támadások következtében Ukrajna-szerte már mintegy 32 ezer lakóház és több mint hétszáz létfontosságú infrastrukturális létesítmény károsodott. “A terroristákhoz hasonlóan az oroszok is polgári objektumokat vesznek célba” – jegyezte meg, kiemelve, hogy az orosz erők lövedékeinek mindössze három százaléka irányul katonai célpontra. Közölte még, hogy jelenleg Ukrajna hét régiójában 524 településen vannak gondok az áramellátással, a teljes áramhiányt és a részlegest is beleértve.

Mihajlo Podoljak, az elnöki iroda vezetőjének tanácsadója a Twitteren sürgette Ukrajna nyugati partnereit, hogy mostantól ne kezeljenek “tabuként” egyetlen modern fegyvertípust sem, amelyet Ukrajnának adhatnak a létfontosságú ukrajnai infrastruktúra elleni orosz támadások miatt, amelyek ukránok millióit fosztják meg az áram- és vízellátástól. “A büntetlenség önkényt szül. Az agresszornak éreznie kell minden következő lépése árát” – hangsúlyozta a tanácsadó.

Az ukrán fegyveres erők stratégiai kommunikációs központja a Telegramon videofelvételeket tett közé, amelyek tanúsága szerint az orosz megszállás alatti Donyeckben nagy kiterjedésű tűz ütött ki. Az Ukrajinszka Pravda helyi lakosokra hivatkozva azt írta, hogy vélhetően egy kőolajtároló gyulladt ki. Részletek egyelőre nem ismertek.

Az ukrán erők légideszant rohamcsapatainak parancsnoksága nyilvánosságra hozta, hogy elfoglaltak egy harci állást a Donyeck megyei Bahmut városánál. A művelet közben több orosz katona is életét vesztette, de számot a parancsnokság nem közölt. Az ukrán vezérkar legfrissebb hétfői összesítése szerint Ukrajnában eddig hozzávetőleg 87 900 orosz katona halt meg, vasárnap csaknem hatszázan.

The post Orosz agresszió: több mint százötven civil halt meg eddig Kijevben appeared first on .

A lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) párt székhelyén rendezett közös sajtótájékoztatón Morawiecki hangsúlyozta: meg kell vizsgálni “az orosz politika, az orosz kereskedők, ügynökök befolyását a lengyel bel- és energiabiztonságra, de a tágabb értelemben vett biztonságra is”. “Nincs semmi rejtegetnivalónk, ezért felül kell vizsgálni a 2007-től máig terjedő időszakot” – húzta alá a lengyel miniszterelnök.

Szavai szerint a bizottságra nemcsak a múlt tisztázása végett volna szükség, hanem azért is, hogy Lengyelország “a jövőben is egyszer és mindenkorra megszabaduljon az orosz befolyástól”. Annak kivizsgálását is szükségesnek nevezte, hogy miért születtek olyan megállapodások, amelyek révén “egyre több nyersanyagot hoztak be Oroszországból Lengyelországba”, és miért vezettek be olyan szabályokat, amelyek nyomán orosz cégek lettek a stratégiai fontosságú vállalatok részvényesei.

Európa, mintha “valamiféle kábítószer okozta álomban lenne, egyre mélyítette függőségét Oroszországtól, s ebben sok lengyel politikus követte” – fogalmazott Morawiecki. Bejelentette: a bizottság létrehozásáról szóló törvénytervezetet hamarosan közzéteszik.

A PiS Twitter-oldalán megjelent közlemény szerint a bizottság kilenc tagját a parlamenti alsóház választja majd meg. A testület az elképzelések szerint kielemezné a 2007-2022 közötti intézkedéseket, s ennek alapján kezdeményezhetné az orosz befolyás hatására meghozott döntések felfüggesztését. Az érintett döntéshozókra adminisztratív büntetéseket szabhatna ki.

Kaczynski a sajtókonferencián elsősorban a jelenleg ellenzékben lévő Polgári Platform (PO) által irányított kormányok idejére (2007-2015) utalt mint kivizsgálandó időszakra.

A PO vezette ellenzéki frakció, a Polgári Koalíció (KO) október végén szintén indítványt nyújtott be egy vizsgálóbizottság létrehozására. Annak ellenőrzését szorgalmazták, hogy a jelenlegi kormány idején az állami szervek képesek-e megakadályozni a külföldi hírszerzés befolyását Lengyelország energiapolitikájára.

The post Bizottság vizsgálja Lengyelországban a biztonságra gyakorolt orosz befolyást appeared first on .

A találkozó elhalasztásáról szóló értesülést az orosz külügyminisztérium a RIA Novosztyi hírügynökségnek megerősítette. “Az orosz fél tájékoztatta az Egyesült Államokat, hogy egyoldalúan elhalasztotta a találkozót, és közölte, hogy új időpontokat fog javasolni” – közölte a lappal az amerikai nagykövetség. Az orosz külügyminisztérium a hírügynökségnek megerősítette, hogy a találkozót nem tartják meg a következő napokban, és hogy “az eseményt későbbi időpontra halasztották”.

A november végére-december elejére tervezett kairói konzultációkra vonatkozó tervekről szóló értesüléseket az orosz külügyminisztérium a hónap elején megerősítette. Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes elmondta akkor, hogy a témák között szerepel az Új START szerinti ellenőrzések újraindítása, amelyek augusztus óta megszakadtak. Azt is közölte, hogy az orosz delegációt a tárgyalásokon Vlagyimir Leontyev, a külügyminiszter különképviselője, a tárcának a fegyverek elterjedésének megakadályozásával és a fegyverzetellenőrzéssel foglalkozó osztályának igazgatóhelyettese vezeti majd.

Az Új START egyezmény, amelyet 2010-ben tíz évre írt alá Dmitrij Medvegyev orosz és Barack Obama amerikai elnök, öt évvel meghosszabbítható. A szerződés 2011-ben lépett hatályba. Putyin 2021-ben ratifikálta a szerződés hatályának 2026. február 5-ig való meghosszabbításáról szóló megállapodást.

Az ENSZ korábban sürgette, hogy az Egyesült Államok és Oroszország mielőbb kezdje meg a tárgyalásokat egy új stratégiai fegyverzetcsökkentési szerződésről. Joe Biden amerikai elnök kijelentette, hogy kész tárgyalni erről Moszkvával, és a Kreml is jelezte, hogy párbeszédre van szükség ebben a témában.

Szergej Lavrov külügyminiszter azt mondta korábban, hogy Oroszország “szórványos jelzéseket” kapott az Egyesült Államoktól az Új START-ról folytatott párbeszéddel kapcsolatban, ugyanakkor rámutatott, hogy “az amerikaiak kerülik a regionális konfliktuscsökkentéssel kapcsolatos érdemi interakciót”.

The post Moszkva elhalasztotta a hadászati fegyverzetcsökkentésről folytatandó orosz-amerikai konzultációt appeared first on .

“Örömmel hallottam, hogy Ukrajna támogatása jövőre növekedni fog. Megbeszéltük az általam felvázolt béketerv végrehajtásának és Ukrajna energiatakarékos technológiákra való átállásának lehetőségeit is” – írta Zelenszkij a Twitteren. Hollandia eddig már 800 millió euró értékben nyújtott katonai támogatást Ukrajnának. A holland védelmi minisztérium adatai szerint ebben vannak páncélozott tarackok, légelhárító rendszerek, lőszerek, páncéltörő fegyverek és légvédelmi rakéták.

Hétfőn közösen látogatott Kijevbe hét észak-európai és balti állam – Litvánia, Lettország, Észtország, Finnország, Svédország, Norvégia és Izland – külügyminisztere, hogy kifejezze szolidaritását Ukrajnával. Megérkezésükről közös fotót posztolt a Twitteren Edgars Rinkevics lett külügyminiszter, azt írva a fénykép fölé, hogy “Oroszország bombaesői és barbár brutalitása ellenére Ukrajna győzni fog”.

Az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) hétfőn arról számolt be, hogy a nemrég ismét ukrán ellenőrzés alá került Herszonban a rendvédelmi szervek az orosz erőkkel folytatott együttműködés vádjával őrizetbe vettek három személyt, akik jogellenesen helyeztek előzetes fogságba Ukrajna-párti helyi lakosokat. A közlemény szerint a herszoni fogda megbízott vezetőjét, az előzetes letartóztatási központ operatív munkáért felelős helyettesét és a drogellenes osztály egyik nyomozóját vették őrizetbe.

The post Orosz agresszió: Zelenszkij Ukrajna katonai célú támogatásáról tárgyalt a holland miniszterelnökkel appeared first on .

A Fővárosi Törvényszék közleménye szerint Budapest belvárosában egy körforgalmat elhagyva a taxis a záróvonalat átlépve besorolt az autóbusz elé, és ezzel fékezésre kényszerítette a buszsofőrt. A taxis továbbhaladt a menetirány szerinti belső sávban Amikor megállt a piros lámpánál, a buszsofőr áthajtott a szembejövő sávba, mellé állt, kinyitotta a busz ajtaját, és számonkérte a taxison a korábbi manővert. A taxisofőr ekkor – még az autójában ülve – leköpte az autóbusz ajtajában álló buszsofőrt, aki erre válaszul megrúgta a taxi vezetőoldali ajtaját. A taxis ekkor kiszállt az autójából, fellépett a buszra és nekilökte a buszsofőrt a vezetőfülkét védő plexifalnak, amely összetört.

A törvényszék közölte, hogy a büntetés kiszabásánál a bíróság enyhítő körülményként értékelte a taxisofőrnél, hogy öt kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, a buszsofőrnél pedig a büntetlen előéletét, továbbá azt, hogy az utolsó szó jogán beismerte a bűncselekmény elkövetését.

Súlyosító körülményként vette azonban figyelembe a bíróság azt, hogy a taxis “többszörös visszaesői minőségén túl is büntetett”, és rongálási kár is keletkezett. A buszvezető esetében súlyosító körülmény volt, hogy a garázda jellegű bűncselekmények elszaporodtak. Az ítélet a buszvezető esetében jogerős, míg a taxisofőrnél – a fellebbezések miatt – az eljárás a Fővárosi Törvényszéken folytatódik.

The post Fegyházbüntetésre ítélték az autóbuszvezetővel verekedő taxist, a buszsofőr pénzbüntetést kapott appeared first on .

Miután Putyin kudarcot vallott Ukrajnában, még brutálisabb lépéseket tesz, szándékosan az ukrán városokat és a létfontosságú infrastruktúrák támadja rakétákkal, megfosztva a lakosságot a fűtéstől, világítástól és az élelemtől – tette hozzá a főtitkár. “Európa és a világ többi része számára is nehéz idők járnak, különösen mert jelentősen megnőttek az élelmiszer- és energiaárak, de ha hagyjuk, hogy Putyin győzzön, akkor mindannyian sokkal nagyobb árat fogunk fizetni hosszú éveken keresztül” – hangsúlyozta.

Stoltenberg szerint a szövetségesek érdeke, hogy támogassák Ukrajnát, “mert ha Putyin és más tekintélyelvű vezetők azt tapasztaljak, hogy az erőszak kifizetődő, akkor újra ahhoz fognak folyamodni céljaik elérése érdekében”, és ez még sebezhetőbbé teszi az egész világot. Mint mondta, a szövetségnek segítenie kell Ukrajna jogos önvédelmét, mert “nem lesz tartós béke, ha az agresszor Oroszország nyeri meg a háborút, az elnyomás és az autokrácia győzedelmeskedik majd a szabadság és a demokrácia felett”.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a legtöbb háború béketárgyalásokkal ér véget, “de hogy mi történik a tárgyalóasztalnál, az attól függ, hogy mi történt a csatatéren”. Ezért a békés megoldás esélyeit leginkább úgy növelhetjük, ha támogatjuk Ukrajnát. “A NATO tehát továbbra is Ukrajna mellett fog állni, ameddig csak szükséges. Nem fogunk meghátrálni!” – szögezte le.

A főtitkár arra számít, hogy a bukaresti találkozón a külügyminiszterek megállapodnak Ukrajna további támogatásáról. A NATO példátlan segítséget nyújtott eddig az országnak, egyebek között üzemanyagot, orvosi ellátmányt, téli felszereléseket és drónelhárító rakétákat szállított Ukrajnának – mondta. Megemlítette, hogy a tanácskozáson egyeztetnek a bosnyák, a georgiai, valamint a moldovai külügyminiszterrel is.

“Ezek a partnerországok is az orosz nyomással néznek szembe, ezért találkozónkon további lépéseket fogunk tenni annak érdekében, hogy segítsük őket függetlenségük megvédésében, és megerősítsük önvédelmi képességüket” – fűzte hozzá. Szót ejtett arról, hogy a külügyminiszterek Kína hatalmi törekvéseivel is foglalkozni fognak. Hangsúlyozta: Kína nem ellenfél, de egyre intenzívebben modernizálja haderejét, és szinte mindenhol növeli jelenlétét, továbbá arra törekszik, hogy ellenőrzése alá vonja a NATO-szövetségesek kulcsfontosságú infrastruktúráját.

“Az ukrajnai háború megmutatta, hogy veszélyesen függünk az orosz gáztól. Fel kell mérnünk tehát, hogy mennyire függünk más tekintélyelvű rezsimektől is, nem utolsósorban Kínától” – emelte ki. Végezetül kijelentette: itt az ideje lezárni Finnország és Svédország NATO-csatlakozási folyamatát, “a szövetség tagjaként ezek az országok és az euroatlanti térség biztonságosabbá, a NATO pedig erősebbé válik.”

The post Orosz agresszió: Stoltenberg szerint mindannyian nagy árat fizetünk az ukrajnai háború miatt, de az ukránok a vérükkel fizetnek appeared first on .

Miként tudunk viszonyulni Henry Ford azon nézetéhez, miszerint a kicsi kocsi egyúttal kicsit profitot is jelent? Vagy akár az is lehet, hogy felhasználói szemszögből ez a tényező gyakorlatilag elhanyagolható?

Bárhogy is, a cikkben foglalkozunk egy kicsit a kérdéskörrel. Egyrészt az érdekesség kedvéért, másrészt remélhetőleg az autózás iránt érdeklődők számára. Következzenek tehát a részletek.

Tényleg helytálló a kicsi kocsi-kicsi profit szemlélet?

A kérdést talán jobb, ha mindenki saját maga válaszolja meg a tapasztalatai alapján. Mindenesetre Henry Ford gondolkodásának egyik meghatározó elvéről van szó. Márpedig neki lehet hinni, ha autókról és autógyártásról van szó.

Persze a dolog felhasználói szempontból sem feltétlenül elhanyagolható. Ha mondjuk a Dubnicz autószerviz szolgáltatásai között szeretnénk választani, egy kisebb autóval alacsonyabb összeget tudunk elérni.

Egy kicsi kocsival persze nem feltétlenül csak az üzemeltetési költségek, hanem a rendelkezésre álló hely nagysága is kisebb lehet. Ezeket együttesen javasolt mérlegelni akkor, amikor az ember választani szeretne.

Mi mindent köszönhetünk Henry Ford tevékenységének az autózás terén?

Ki tudja, mikor következett volna be a forradalmi áttörés, ha Fordban nincs meg az elképesztő elszántság és innováció? Sokan talán nem is tudják róla, hogy már 12 éves korában kis gépműhelyt üzemeltetett a család udvarán.

Ez volt a kezdet. Később Detroitban tanult gépésznek, és már 30 éves kora előtt az Edison Illuminating Company főmérnöki posztját töltötte be. Bőven akadt tehát mozgástere, hogy belsőégésű motorokkal tudjon kísérletezni.

Bár első autós cégével még nem járt sikerrel, ellenben 1903-ban 11 társával együtt megalapította a Ford Motor Company-t. Innentől kezdve pedig praktikus és megfizethető autókkal formálta át teljes mértékben a felhasználói szokásokat.

A Fordnál egy nem is annyira kicsi kocsi hozta meg az áttörést

Bizonyára sejthető, hogy a híres nevezetes T-modellről van szó. Amely a méretét, a kapacitását és a teljesítményét illetően is különbözött azoktól a modellektől, amelyekkel a Ford egészen addig kirukkolt.

Külön érdekesség, hogy a T-modell bolygóműves sebességváltóját és elektromos gyújtóberendezését Galamb József tervezte meg. Sőt, a fejlesztésben egy másik magyar illetőségű szakember is szerepet vállalt. Farkas Jenőről van szó egyébként.

A híres T-modellben 2900 cm³-es négyhengeres motor duruzsolt. Akkoriban elképesztő szintlépéssel ért fel az is, hogy a végsebessége a 72 km/h-t is elérhette. Nagyobb modell, sokkal nagyobb kereslet, értelemszerűen nagyobb profittal.

Ennyi a történet zanzásítva. Azt pedig felhasználói szemszögből mindenki saját maga felmérheti, hogy számára inkább a kisebb vagy inkább a grandiózusabb modellek a szimpatikusak.

The post Mennyire volt helytálló Henry Ford “kicsi kocsi-kicsi profit” elve? appeared first on .

A koalíciós pártok – szociáldemokraták (SPD), Zöldek és liberálisok (FDP) – és a CDU/CSU ellenzéki jobbközép pártszövetség közös javaslata szerint a Bundestagnak ki kell mondania, hogy a Joszif Sztálin irányításával működő moszkvai vezetés szándékosan idézte elő a négymillió ember halálát követelő tömeges éhínséget.

Az éhínséggel egy időben az ukrán városokban üldözték az értelmiségieket, méghozzá “azzal a céllal, hogy elpusztítsák őket mint a kulturális identitás hordozóit”. A holodomor így “a totalitárius rendszerek által elkövetett embertelen bűnök listájához tartozik, amelyek milliók életét oltották ki Európában, különösen a huszadik század első felében” – áll a Bundestag következő heti ülésére beterjesztett határozattervezetben.

Ez a bűncselekmény “közös európai történelmünk része”, de kevéssé ismert Németországban és az Európai Unióban, ezért a szövetségi kormánynak hozzá kell járulnia a holodomorról szóló ismeretek terjesztéséhez és az áldozatokra emlékezéshez – sürgetik a kormánypárti frakciók és a CDU/CSU képviselőcsoportja.

Rámutattak: míg Ukrajnában évek óta folyik a holodomor kutatása, “Oroszországban Vlagyimir Putyin vezetése ideologizált történelempolitikát folytat, amely megakadályozza a sztálini bűnök, köztük a holodomor feldolgozását”.

A tervezetben az is szerepel, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja ellentétes a nemzetközi joggal, és “az európai békerend és értékrend elleni támadást jelent”, ezért a Bundestag “minden eddiginél határozottabban kiáll amellett, hogy nem lehet teret engedni Európában a nagyhatalmi törekvéseknek és az elnyomásnak”.

The post Népirtássá nyilváníthatja a német parlament az 1932-33-as ukrajnai éhínséget appeared first on .

A tisztségviselő közölte, hogy újra van áram azokban a lakásokban, amelyeket szombatig vissza tudtak kapcsolni a vezetékre. Hozzátette, hogy a szakemberek feszültség alá helyeztek egy másik nagyfeszültségű vezetéket is, így hamarosan újabb házakba tér vissza az áramszolgáltatás.

Valentin Reznyicsenko, Dnyipropetrovszk megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy a reggeli órákban az orosz erők rakétatámadást hajtottak végre Krivij Rihben a vasúthálózat ellen. Közölte, hogy két rakéta csapódott be, és komoly károkat okozott a közlekedési infrastruktúrában. A támadásban az eddigi információk alapján senki sem sérült meg – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője nyilvánosságra hozta, hogy szombaton Ukrajna-szerte hét civil vesztette életét és 19 sérült meg orosz támadások következtében. A Dnyipro városát ért szombati rakétacsapás miatt egy embert holtan találtak egy ház romjai alatt. A támadás során 13 helyi sérült meg, közülük hármat kórházban ápolnak.

Herszon megyét szombaton 54 ízben lőtték az orosz erők, aminek következtében egy civil meghalt, ketten, köztük egy gyermek pedig megsebesültek – közölte a régió kormányzója.

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó eközben arról adott hírt, hogy az ukrán erők Sztelmahivka közelében visszaverték az orosz csapatok támadásait. A település területén az oroszok TOSz-1A típusú nehéz lángszóró rendszereket használtak. “Az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek az elmúlt nap során két orosz parancsnoki állást, tizenegy élőerő-, fegyver- és katonai felszerelésösszpontosulás területét, valamint az ellenség egy másik fontos objektumát találták el” – írta Hajdaj a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, vasárnapi összesítése szerint eddig Ukrajnában hozzávetőleg 87 310 orosz katona halt meg, közülük mintegy hatszázan az elmúlt nap alatt. Az ukrán katonák egyebek mellett mostanáig megsemmisítettek 2905 harckocsit és 1897 tüzérségi rendszert.

The post Orosz agresszió: a putyini erők csapást mértek a Herszont tápláló távvezetékre appeared first on .

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. legfrissebb, reprezentatív kutatása szerint a vásárlók felelősségre vonásáról is keményebben vélekedik a magyar lakosság, mint a tavalyi adatfelvétel idején: míg 38 százalék szerint hamis termékek vásárlóit nem terheli felelősség, addig 37 százalék a vásárlók felelősségre vonását sürgeti, mely az előző hullám adataihoz képest tíz százalékpontos növekedés.

A hamisítványok terjesztését a korábbi évekhez képest nagyobb arányban értékeli a lakosság bűncselekményként. Idén már a megkérdezettek 62 százaléka tartja bűncselekménynek a hamisítványok eladását, a tavalyi 53 százalék után. A megkérdezettek 16 százaléka szerint nem törvénybeütköző a hamis áruk terjesztése, miközben a felmérésben részt vevők 22 százaléka nem foglal állást a kérdésben.

A megkérdezettek 43 százaléka gondolja úgy, hogy a törvényi szabályozás elrettentheti az embereket a hamis termékek megvásárlásától, míg a népesség 29 százaléka nem hisz ebben, csaknem 27 százalék pedig bizonytalan a törvény elrettentő erejével kapcsolatban. Az elmúlt évekhez képest valamivel nőtt azoknak az aránya, akik a hamisítványok kiszűrése érdekében ellenőrzéseket szorgalmaznának: idén a megkérdezettek 68 százaléka mondta azt, hogy az ellenőrzések gyakoriságának és hatékonyságának növelésével lehetne fellépni a hamisítók ellen. Tavaly 61 százalék vélekedett így.

Idén már a megkérdezettek 66 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy a hamisítás miatt komoly bevételektől esik el a költségvetés, a tavalyi 59 százalék után. A válaszolók 53 százaléka gondolja úgy, hogy a hamisítás miatt munkahelyek szűnnek meg, ami a tavalyi évhez képest nyolc százalékpontos növekedést jelent – olvasható a felmérésben.

The post Szigorúbban büntetnénk a hamisítást appeared first on .

A megállapodást ismertető közös nyilatkozatukban kiemelték, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja “globális energiaválsághoz vezetett”, amely “példátlanul megterheli gazdaságainkat, és különösen a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportokat”. Ez a helyzet “különösen érzékenyen érinti Európát” a földgáz negyven százalékát biztosító Oroszországból érkező szállítások visszafogása miatt.

Ezért Németország és Franciaország a válság kezelésére tett európai uniós szintű válaszlépéseket mellett tovább erősíti “szoros kapcsolatait az energia területén”, és az energiaellátás biztonságának érdekében elkötelezi magát a kölcsönös támogatás és szolidaritás mellett.

A konkrét intézkedések közül kiemelték, hogy a földgázellátásban Franciaország Németország és további EU-s tagállamok, főleg az orosz energiafüggőség oldására törekedő közép-, és kelet-közép-európai országok támogatása érdekében leállította Németországból származó gázimportját és a francia hálózat teherbíró képességének határain belül növelte németországi földgázexport-kapacitását.

Franciaország így akár napi száz gigawattórának megfelelő mennyiségben képes növelni németországi földgázszállításait. Arról is megegyeztek, hogy kidolgoznak egy állandó német-francia földgázellátási szolidaritási mechanizmust, amelyről a két kormány következő együttes ülésén, 2023 első negyedévében hivatalos megállapodást is kötnek .

A villamosenergia területén Németország vállalta, hogy Franciaország téli áramellátásának biztosítását szolgálva a lehető legnagyobb mértékben növeli a két ország ellátórendszereit összekötő kapacitást. Németország az átviteli kapacitás növelésén kívül amellett is elkötelezte magát, a megújuló forrásokra támaszkodó energiatermelés bővítésével, a tartalékba helyezett erőművek újraindításával és az utolsó, még termelő atomerőművek üzemidejének meghosszabbításával minden lehetséges módon növeli áramtermelését és franciaországi exportját – áll a német és a francia kormányfő közös nyilatkozatában.

The post Az energiaellátás biztonságát szolgáló szolidaritási megállapodást kötött Németország és Franciaország appeared first on .

Külföldi útjaimon, ha tehetem, célirányosan keresem fel a különböző emlékhelyeket, de olykor előfordul, hogy egy-egy ilyen hely véletlenül kerül a látóterembe. Így történt ez májusban is, amikor Hollandia hajózható csatornarendszerének egyik kikötőjébe érkezve egy emlékhelyet jelölő táblára lettem figyelmes. Készítettem néhány fotót, majd utánanéztem, hogy milyen eseményekre emlékeztet Dinteloord táblája.

Dinteloord egy nagyjából hatezer lakosú település Hollandia Észak-Brabant tartományában, közel Rotterdamhoz és az Északi-tengerhez. Földrajzi elhelyezkedése miatt a második világháború idején a Németországba tartó vagy onnan visszatérő szövetséges repülőgépek rendszeresen átrepültek felette, de nem mindegyik volt olyan szerencsés, hogy vissza is érjen támaszpontjára. A Dinteloord melletti síkságon 1942 májusa és 1945 februárja között két amerikai és két angol bombázó, három német, egy angol és egy amerikai vadászgép és egy angol szállító-vitorlázógép személyzetének ért véget a háború. Volt, aki megmenekült, mások hadifogságba estek, harminc hajózó pedig életét vesztette. Az áldozatok többsége a bombázók 5-10 fős személyzetéből került ki.

[...] Bővebben!

Joe Biden az elmúlt napok halálos lövöldözései nyomán nyilatkozott. Az amerikaiak családi ünnepe alkalmából Nantucket városában, a helyi tűzoltóságon tett látogatáson az elnök úgy vélekedett, hogy a félautomata fegyverek forgalmazása társadalmi szinten nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, és csupán a fegyvergyártóknak hoz hasznot.

Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a december közepéig tartó csonka – az új törvényhozás összeülése előtti – kongresszusi ülésszakban még kísérletet tesz a jogszabályok módosítására. “Megpróbálok megszabadulni a támadófegyverektől” – fogalmazott az elnök.

A fegyvertartással kapcsolatos elnöki megállapításokra Thomas Massie, a képviselőház republikánus tagja a Fox News hírtelevízió összefoglalója szerint azzal reagált, hogy az elnök megszólalása rosszindulatot tükröz a legtöbb amerikai fegyverbirtokos irányába, és megjegyezte, hogy az amerikaiak korábban elutasították a fegyverek korlátozására tett kísérletet, amelyet a képviselőház demokrata elnöke, Nancy Pelosi terjesztett elő.

Mark Alford, a januárban összeülő kongresszus leendő republikánus tagja ugyanitt arra hívta fel a figyelmet, hogy az elnök által említett félautomata fegyverek kategóriájába tartozik az eladott amerikai fegyverek mintegy fele.

The post Biden: beteg gondolat a félautomata fegyverek szabad árusítása appeared first on .

Az ítélőtábla honlapján olvasható közlemény szerint a rendszeresen italozó és pszichiátriai kezelés alatt álló vádlott korábban több alkalommal bántalmazta a vele egy házban élő édesapját, majd 2020. május 3-án egy kalapáccsal többször fejbe verte, megtaposta a férfit, aki a helyszínen meghalt.

A vádlottat különös kegyetlenséggel, a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes ember sérelmére elkövetett emberölés miatt ítélték első fokon életfogytig tartó fegyházbüntetésre. A bíróság egyúttal elrendelte a vádlottal szemben korábban kiszabott, 2 év, 3 évre felfüggesztett börtönbüntetés végrehajtását is.

Az elsőfokú ítélet ellen a vádlott és védője is felmentésért fellebbezett.

Az ítélőtábla felülbírálatában nem találta alaposnak a vádlottnak azt a védekezését, hogy jogos védelmi helyzetben cselekedett, mert édesanyja egyértelműen arról számolt be: a fia nekiesett az édesapjának, brutálisan bántalmazta, többször fejére sújtott a kalapáccsal, és a mellkasára is többször ráugrott.

A vádlott ugyan pszichiátriai kezelés alatt állt, de az igazságügyi elmeorvos szakértői vélemény szerint személyiségzavara a beszámítási képességét nem befolyásolta. Az elsőfokú bíróság feltárta a büntetés kiszabása során irányadó tényezőket és azok helyes mérlegelésével törvényes büntetést szabott ki.

Jelentős súlyosító körülmény volt az ügyben – tették hozzá -, hogy “a vádlott élet elleni cselekménye többszörösen is súlyosabban minősült”, ráadásul tettét korábban szintén édesapja bántalmazásáért kirótt felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt követte el.

The post Jogerősen életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték Szilágyi István fiát appeared first on .