Biztonságpolitika

Zord

A közlemény szerint az Európai Békekeretnek nevezett programon belül Ukrajnának nyújtott támogatás részeként az EU az oktatóközpont működéséhez szükséges berendezéseket, különleges számítógépes szoftvereket és hardvereket biztosította. Az Európai Békekeret teszi lehetővé az EU számára, hogy olyan projekteket finanszírozzon, amelyek célja az unión kívüli országok, valamint a regionális és nemzetközi szervezetek “katonai és védelmi kérdésekkel kapcsolatos kapacitásainak megerősítése”.

A támogatással Ukrajna “kiépítheti és továbbfejlesztheti fegyveres erőinek kibervédelmi kapacitásait az információs rendszerekbe való behatolások felderítése, a kibertámadások kezelése és a kiberbiztonság területén meglévő általános képességek megerősítése érdekében”. A központ “képzési környezetet biztosít az ukrán kibervédelmi szakemberek gyakorlati készségeinek teszteléséhez és megerősítéséhez reális virtuális forgatókönyvek és valós idejű szimulációk révén, amelyek segítenek gyorsabban és hatékonyabban azonosítani, nyomon követni és kivédeni a jövőbeli kibertámadásokat” – közölték.

Az EU 2021. december 15-én az Európai Békekeret keretében fogadott el egy 31 millió eurós támogatási programot az ukrán fegyveres erők segítésére, és ennek része a kibervédelem is. Az unió a mostanra elkészült oktatóközpont működtetésével, valamint biztonsági szoftverek és hardverek biztosításával támogatja az ukrán kommunikációs és kiberbiztonsági parancsnokságot.

The post Az EU a kibertámadások elleni felkészülést segítő oktatóközpontot hozott létre Kijevben appeared first on .

Borbély Veronika tájékoztatása szerint az ügy fő gyanúsítottja építőipari, nyomdaipari és informatikai cégekből felépített, nemzetközi bűnszervezetet hozott létre angol, lengyel és szlovák állampolgárokkal, akik csak papíron láttak el cégvezetői feladatokat. A fiktív számlákat közel negyven vállalkozás – köztük két, tatabányai székhelyű gazdasági társaság – fogadta be közel húsz cégtől. A fiktív számlákat kibocsátó cégeket és azok könyvelését a bűnszervezet vezetője irányította.

A főügyészség negyvennégy személlyel szemben, köztük a bűnszervezet tíz tagjával szemben nyújtott be vádiratot a Tatabányai Törvényszékre és végrehajtandó fegyházbüntetés kiszabását indítványozták. A főügyészség további tizenkét elkövetővel egyezséget kötött, velük szemben felfüggesztett börtönbüntetés, illetve pénzbüntetés kiszabására tett indítványt.

The post Négymilliárdos áfacsaló számlagyár vezetője ellen emeltek vádat Tatabányán appeared first on .

A német kancellár legutóbb szeptember közepén beszélt az orosz elnökkel. Steffen Hebestreit kormányszóvivő a több mint két hónapra megszakadt párbeszéd folytatásáról tájékoztató közleményében ismertette, hogy az egyórás beszélgetés témája az Ukrajna elleni orosz támadó háború és következményei voltak.

A kancellár ismét elítélte a nemzetközi joggal ellentétes támadást, ezúttal különösen a polgári infrastruktúrára mért légicsapásokat, és hangsúlyozta, hogy Németország kitartóan támogatja Ukrajnát az orosz agresszióval szembeni védelmi képességének biztosításában.

Scholz azt is ismételten sürgette az orosz elnöknél, hogy találjon mielőbb diplomáciai megoldást a konfliktusra, és e megoldás részeként vonja ki az orosz csapatokat Ukrajnából. A kancellár és az orosz államfő az Ukrajna elleni háború miatt “különösen feszült” globális élelmezési helyzetről is tárgyalt – áll a közleményben, amely szerint mindketten kiemelték az ukrán gabonaexportról szóló meghosszabbított megállapodás jelentőségét.

A kancellár és az orosz elnök végül megállapodott abban, hogy továbbra is kapcsolatban maradnak.

Putyin válasz: a rakétacsapások kényszerű válaszintézkedések
Putyin szerint az orosz fegyveres erők sokáig tartózkodtak az egyes ukrajnai célpontok elleni célzott rakétacsapásoktól, és hogy ezek “kényszerű és elkerülhetetlen válaszlépések” Kijev “provokatív támadásaira”, amelyeket Oroszország polgári infrastruktúrája, köztük a Krími híd és energetikai létesítmények ellen intézett. Az orosz elnök destruktívnak nevezte az Ukrajnába irányuló külföldi fegyverszállításokat.

The post Orosz agresszió: Németország elítéli a polgári infrastruktúra elleni légicsapásokat appeared first on .

Pintér külön méltatta azon török rendőrtisztek tevékenységét, akik a magyar határon teljesítenek szolgálatot. Mint fogalmazott: a török rendőrök az egyik legfegyelmezettebb és legeredményesebben dolgozó egység. A magyar belügyminiszter szerint Magyarország kész egy, a két ország által rendszerbe állított együttműködési mechanizmus kialakítására. Ezt az együttműködést segíti, hogy a világ jelenlegi kiemelkedő problémáit illetően a magyar és a török nézetek hasonlóak, nagyon sok esetben pedig teljesen megegyeznek.

Pintér gratulált török hivatali partnerének ahhoz a fejlesztéshez, amit a rendőrség és a csendőrség területén elvégzett. “Ezek a fejlesztések Törökország rendészetét világszínvonalúra emelték” – jelentette ki a magyar belügyminiszter.

Soylu felszólalásában elmondta, hogy szándéknyilatkozatot tettek az együttműködési mechanizmus létrehozásáról, amely mechanizmus egyebek mellett biztonsági és migrációs kérdéseket is magában foglal. A kábítószerkereskedelem, a csempészet, a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni fellépés tekintetében erős az együttműködés a két ország között.

A török belügyminiszter elmondta, hogy három magyar határátkelőhelyen 50 török rendőr teljesít szolgálatot. A török rendőrök eddig többek között 3776 illegális bevándorlót fogtak el. Soylu beszéde végén pedig úgy fogalmazott, hogy a török-magyar kapcsolatok példaértékűek az egész világ számára.

The post Pintér: a magyar-török együttműködés mindkét ország közbiztonságát javítja appeared first on .

A magyar katonai repülés történetébe BAP FLKA Blokk 60 néven került be a Magyar Honvédség újabb missziója. A rövidítés a balti légtérrendészeti (BAP - Baltic Air Policing) feladatokra felállított Fegyveres Légvédelmi Készenléti Alegységet jelenti, a Blokk 60 pedig azt jelzi, hogy ez már a BAP tizennyolc éves történetének hatvanadik váltása volt, amely az előzőekhez hasonlóan a vadászgépekkel nem rendelkező három balti állam, Litvánia, Lettország és Észtország légterét biztosította és oltalmazta. A magyar kontingens augusztus 1-től teljesítette harmadik BAP-misszióját Siauliaiban, majd december 1-én ünnepélyes keretek között adta át a készenléti szolgálatot a lengyel és francia légierőnek.

[...] Bővebben!

Azt írták, hogy egy Győr-Moson-Sopron megyei nő még november 25-én 21 óra körül tett bejelentést a rendőrségen, miszerint a fia be akarta rúgni a házának ajtaját, ami miatt veszélyben érezte magát. A helyszínre érkező rendőrök – akik a bejelentőtől azt is megtudták, hogy a 30 éves férfi kiszámíthatatlan mentális állapotú, egyúttal édesapja ellen korábban élet elleni bűncselekményt követett el – a ház kapujánál vették észre az elkövetőt, aki egy baltát tartott a kezében.

A rendőrök többször felszólították a férfit, hogy tegye le a baltát, de ő fenyegetően lépett fel, majd a hivatalos személyek felé indult, és azt mondta, hogy “takarodjatok innen, különben meg fogtok halni”. Amikor a férfi már csak tíz méterre volt a rendőröktől, a baltát fejmagasságba tartotta, és azt üvöltötte, hogy “lőjetek, akkor is megöllek benneteket”.

A férfi ezután futni kezdett a rendőrök felé, és megközelítőleg öt méterre volt, amikor az egyik rendőr figyelmeztető lövést adott le.

Ezután a rendőrök folyamatosan hátráltak, miközben a férfi baltával a kezében követte őket, és megölésükkel fenyegetőzött. Időközben megerősítő rendőri egységek is érkeztek, akiket a férfi szintén fenyegetett, de észlelve a rendőri fölényt, hátrálni kezdett. Mivel a férfi továbbra sem vetette alá magát a rendőri intézkedésnek, végül ellenszegülésének megtörése érdekében elektromos sokkolót és testi kényszert alkalmaztak vele szemben, és elvették tőle a baltát.

A bíróság az ügyészség indítványára – arra figyelemmel, hogy fennáll a szökés, elrejtőzés és a bűnismétlés veszélye – egy hónapi időtartamra elrendelte a többszörösen büntetett gyanúsított letartóztatását, aki a mostani bűncselekményt visszaesőként, felfüggesztett szabadságvesztés büntetés hatálya alatt követte el.

The post Letartóztatták azt a férfit, aki baltával fenyegetett meg rendőröket appeared first on .

A hetek igazságügyi minisztereinek kétnapos konferenciája után tartott tájékoztatón a soros elnök Németország igazságügyi minisztere, Marco Buschmann kiemelte, hogy az ukrajnai polgári infrastruktúra rendszerszerű rombolása is háborús bűncselekmény, és nem maradhat büntetlenül.

Mint mondta, a G7 csoport gazdaságilag erős országok közössége, de “értékközösség is, amely elkötelezett a liberális demokrácia, a nemzetközi humanitárius jog és az emberi jogok mellett”, ami azt is jelenti, hogy a fegyveres konfliktusok szabályainak megsértői a hetek “egységes és határozott fellépésére” számíthatnak. Hozzátette: a tanácskozáson nagy egyetértés mutatkozott abban is, hogy az orosz vezetést is felelősségre kell vonni.

A hetek megállapodása alapján minden tagország igazságügyi rendszerében kijelölnek egy kapcsolattartó intézményt, amelynek feladata az egymás közti, valamint az ukrán igazságügyi szervekkel és a civil szervezetekkel folytatott együttműködés összehangolása és megerősítése. A közös munka célja a háborús bűncselekmények feltárása, dokumentálása és az elkövetők felelősségre vonása.

Mindez évekig, akár évtizedekig tarthat, de a G7 csoport “felkészült és kitartó” – jelentette ki Buschmann.

A tanácskozásról kiadott közös nyilatkozatukban a hetek igazságügyi miniszterei hangsúlyozták: Oroszország “durván megsérti a nemzetközi jogot” az Ukrajna elleni támadással, így a többi között a civilek és hadifoglyok legyilkolásával, a gyermekek elhurcolásával, “a kritikus infrastruktúrák elleni szisztematikus és célzott támadásokkal” és a konfliktushoz kapcsolódó szexuális bűncselekményekkel.

Ezek a háborús bűnök és egyéb jogsértések nem maradhatnak büntetlenül – írták, kiemelve: közös cél, hogy törvényes eljárással elszámoltassák a felelősöket és igazságot szolgáltassanak az áldozatoknak és a túlélőknek.

Németországban a szövetségi legfőbb ügyész már a háború első napjaiban, március elején eljárást indított az Ukrajna elleni támadással összefüggő háborús bűncselekmények bizonyítékainak összegyűjtésére. Az eljárás tényfeltárást jelent, a munka során bizonyítékokat gyűjtenek, hogy szükség esetén felléphessenek az elkövetőkel szemben. Az adatok összegyűjtésébe igyekeznek bevonni a Németországba menekült ukránokat is.

Az eljárás alapja a nemzetközi büntetőjog azon előírása, hogy a háborús és az emberiesség elleni bűncselekmények ügyében nemcsak az érintett, hanem úgynevezett harmadik országok hatóságai is felléphetnek. A szövetségi legfőbb ügyészség ennek alapján törekedik a Bassár-el Aszad vezette szíriai rezsimhez köthető bűncselekmények feltárására és az elkövetők felelősségre vonására is. Több ügyben már ítéletet is hoztak német bíróságok.

A G7 csoport informális egyeztető fórumként működik, az Egyesült Államokat, Franciaországot, Japánt, Kanadát, Nagy-Britanniát, Németországot és Olaszországot, valamint megfigyelő státuszban az Európai Uniót mint nemzetek feletti intézményt fogja össze. A fórum 1975 óta működik, és 1998-ban tagjai közé fogadta Oroszországot, így átalakult G8 csoporttá. Azért működik mégis G7 csoportként, mert Oroszország tagságát 2014-ben a Krím félsziget nemzetközi jogot sértő bekebelezése miatt felfüggesztették.

The post Orosz agresszió: a G7 csoport szerint felelősségre kell vonni az ukrajnai háborús bűncselekmények elkövetőit appeared first on .

A balti légteret ellenőrző négy magyar vadászgépből álló kontingenst a küldetés időtartama alatt 19 alkalommal riasztották éles helyzetben, a gépek 246 alkalommal szálltak fel és 304 repült órát teljesítettek. Az éles riasztásokra valamennyi alkalommal azonosítatlan orosz gépek megjelenése miatt került sor.

A BAP, amelyeknek részeként 2004 óta négyhavi váltásokban, rotációban védik a balti államok légterét a NATO tagállamai, most először magyar vezetéssel látta el feladatát. A magyar légierő 2015 és 2019 után most harmadik alkalommal teljesített szolgálatot a Baltikumban.

Gion Gábor, a Honvédelmi Minisztérium stratégiai elemzésért és humánpolitikáért felelős államtitkára a litvániai bázison hangsúlyozta, hogy egy olyan háborús időszakban őrizte a Magyar Honvédség a légteret, amikor háború dúl Ukrajnában és a hidegháború óta nem látott mértékben fokozódott a NATO és az Oroszország közötti feszültség. Ebben a helyzetben kiválóan helytállt a magyar légierő, ezért kifejezték a szándékukat, hogy 2025-ben újra részt szeretne venni Magyarország a Baltikum légtérellenőrzésében – tette hozzá. Kiemelte, hogy Magyarország a NATO értékes tagja és nem csupán a tagság előnyeit akarja élvezni, hanem hozzájárul a NATO kollektív védelméhez.

Ványik Attila alezredes, a BAP magyar parancsnoka hangsúlyozta, hogy az éles riasztásokra minden alkalommal azonosítatlan orosz gépek miatt került sor. Ezek között voltak katonai szállítógépek és vadászgépek is. Hozzátette: a feszült háborús helyzet különös figyelmet igényelt az állomány részéről. Azt is elmondta, hogy az orosz gépek jellemzően Szentpétervár és a Kalinyingrádi terület között közlekedtek és napi szinten előfordult, hogy a nemzetközi vizek felett repülő gépek nem használták az azonosító jeleket.

A magyar kontingens négy Gripen vadászgéppel és 77 katonával, úgynevezett Quick Reaction Alert feladatot látott el a cseh légierő támogatásával. Ez azt jelenti, hogy azonosítatlan repülőgép észlelése esetén egy vadászgéppárnak 15 percen belül a levegőbe kell emelkednie harckész állapotban.

Az éles riasztásokat minden alkalommal olyan orosz gép, vadászgépek, katonai szállítógépek és felderítőgépek váltották ki, amelyek azonosítatlanul repültek a Baltikumhoz közeli nemzetközi légtérben. Ez azt jelenti, hogy vagy nem rendelkeztek bejelentett repülési tervvel vagy nem vették fel a légtérellenőrzést végzőkkel a rádiókapcsolatot, esetleg kikapcsolt fedélzeti helyzetjelzővel közlekedtek. Ilyen esetekben szükséges a repülőgépek fizikai azonosítása, amelyet a vadászgépek végeznek el.

A váltás alkalmával elhangzott: a Magyar Honvédség vezető nemzetként öt másik NATO-tagállam (Csehország, Lengyelország, Németország, Belgium, Olaszország) légierejével közreműködve látta el a balti (Észtország, Lettország, Litvánia) légtérrendészeti feladatokat az elmúlt négy hónapban. Ez azért szükséges, mert a balti államok nem rendelkeznek saját vadászgépekkel.

A Magyar Honvédség mellett a siauliai repülőbázison augusztusban és szeptemberben a cseh légierő, októberben és novemberben pedig a lengyel légierő is részt vett a balti légtérrendészeti feladatban. További résztvevő nemzetként az észtországi Amari repülőbázison a német és a belga, valamint a lengyelországi Malborkban az olasz légierő teljesített szolgálatot.

The post Befejeződött a magyar légierő balti légtérellenőrzési missziója appeared first on .

A másodfokon eljáró bíróság közleményében azt írták: azért csak több mint tíz évvel az eset után született ítélet a vádlott ügyében, mert a férfi az ellene folyó büntetőeljárás elől külföldre szökött, és csak 2020 decemberében fogták el. A vádlott 2010 januárjában adott megbízást négy ismerősének, hogy verjenek meg, majd raboljanak ki egy Harkányban élő, bosnyák állampolgárságú, pénzváltással foglalkozó embert, aki a vádlott tudomása szerint napi rendszerességgel több millió forintot tartott magánál.

A négy férfi beleegyezett a bűncselekmény elkövetésébe, melyhez a vádlott fekete ruhát, símaszkot, valamint egy hosszú kalapácsnyelet és gázsprayt adott a társainak. Miközben a vádlott egy benzinkútnál várakozott, a négy férfi közül kettő a sértett lakása mellett, két másik társuk pedig a közelben várta őket. Amikor a sértett és barátnője hazaért, az addig ott rejtőző két férfi szinte azonnal rájuk támadt és bántalmazni kezdte őket, majd a nő táskájával elszaladtak.

A táskában – az elkövetők várakozásával szemben – alig volt pénz, így azt menekülés közben eldobták. A most elítélt felbujtó társait már 2013-ben elítélték tettesként, illetve társtettesként elkövetett rablás, illetve annak kísérlete miatt 5-10 év közötti, fegyházban letöltendő szabadságvesztésre. A felbujtó ellen most meghozott ítélet jogerős.

The post Több mint tíz év után ítélték el egy rablás felbujtóját appeared first on .

A közlemény felidézte, hogy 2000. október 1-én hajnalban a kecskeméti Izsáki úti Silver diszkóban az egyik vendéget a szórakozóhely biztonsági munkatársai bántalmazták, majd kivezették az épületből. A 24 éves fiatalembert nem sokkal később a közelben lévő vasúti síneken egy vonat halálra gázolta. “Az ügyben akkor indított államigazgatási eljárás – elsősorban az igazságügyi orvosszakértő szakvéleményére alapozva – idegenkezűséget nem állapított meg, így az eljárást megszüntették” – írták.

Mint hozzátették, később a Készenléti Rendőrség kiemelt ügyeket felderítő főosztályán egy orgazdaság miatt folytatott nyomozás során olyan információk jutottak a rendőrség tudomására, amely szerint a férfi halála nem egyszerű baleset volt, ezért nyomozást indítottak aljas indokból elkövetett emberölés gyanúja miatt.

Az eljárást a KR NNI nyomozó főosztálya vette át: az áldozatot exhumálták, majd a Nemzeti Szakértői és Kutató Intézet igazságügyi orvos-, nyom-, fizikus- és antropológusszakértő együttes vizsgálata megállapította, hogy az elhunyt koponyáját a vonatgázolás okozta sérülésen kívül több más fizikai behatás is érte. A nyomozók begyűjtöttek minden bizonyítékot, mintegy száz tanút kutattak fel, és a vallomások azt támasztották alá, hogy két férfi esetében az előre kitervelten és aljas indokból elkövetett emberölés gyanúja megalapozott.

A rendőrség közölte, hogy a 47 éves N. Tamást kecskeméti otthona közelében és a 49 éves V. Lajost nagyvenyimi munkahelye előtt kedd hajnalban fogták el. Mindkettőjük otthonában kutatást tartottak, majd előállították és gyanúsítottként kihallgatták őket. A két gyanúsítottat a KR NNI bűnügyi őrizetbe vette, majd kezdeményezte letartóztatásukat – közölte a rendőrség arra is kitérve, hogy az ügy további részleteiről csak a későbbiekben, a nyomozás előrehaladtával tudnak tájékoztatást adni.

Bács-Kiskun Megyei Főügyészség közölte: indítványozták a két férfi letartóztatását, mert “a terhükre rótt kiemelkedő tárgyi súlyú, élet elleni bűncselekmény súlyossága, büntetéssel fenyegetettsége miatt fennáll a szökésük, elrejtőzésük veszélye”. A Kecskeméti Járásbíróság nyomozási bírája az ügyészi indítvánnyal egyetértve elrendelte mindkét férfi letartóztatását. A végzés ellen a gyanúsítottak és védőik fellebbeztek, ezért a döntés nem végleges.

The post Több mint húsz éve történt gyilkosság ügyében fogtak el egy kecskeméti és nagyvenyimi férfit appeared first on .

Borrell ezt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) külügyminiszteri tanácsának kétnapos lódzi ülése előtt közölte. Mint nyilatkozta, azért jött az EBESZ ülésére, hogy “részt vegyen az Ukrajna elleni orosz agresszió elítélésében”. Úgy látja: a támadás “mind a nemzetközi jog, mind az EBESZ szabályainak megsértését jelenti… Oroszország háborút hozott Európába”.

Új biztonsági rendet kell építeni Európában, mivel “az eddigit Oroszország teljesen lerombolta” – mondta Borrell. Szükségesnek nevezte azok felelősségre vonását, akik kiváltották a háborút. Az EU már szorosan együttműködik az ukrán ügyészséggel az Ukrajnában elkövetett bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékok összegyűjtése érdekében – erősítette meg a főképviselő.

Ukrajna háború utáni újjáépítéséről szólva Borrell felidézte: az EU eddig közel húszmilliárd eurót fagyasztott be az orosz oligarchák és a moszkvai vezetést támogató személyek vagyonából, és “ellenőrzés alatt tart” mintegy háromszázmilliárd eurót is az Orosz Központi Bank eszközeiből.

“Ezt az összeget Ukrajna újjáépítésére kell felhasználni” – jelentette ki, hozzátéve: meg kell vizsgálni a befagyasztott orosz vagyon átadásának lehetőségét Ukrajna újjáépítésére, az ügyről Lódzban az EBESZ-országok külügyminisztereivel fog egyeztetni.

The post Az EU több mint egymillió eurót biztosít Ukrajna aknamentesítésére appeared first on .

A kaiserslauterni Rajna-vidék-pfalzi tartományi bíróság megállapította, hogy a 39 éves német férfi különösen súlyos bűncselekményt követett el. Ez azt jelenti, hogy nem kerülhet feltételesen szabadlábra a büntetés első 15 évének letöltése után sem.

A bíróság az ítélettel elfogadta az ügyészség indítványát, amely szerint a bűncselekmény azért különösen súlyos, mert a vádlott kivégzésszerű vérfürdőt rendezett, amikor rutinjellegű járőrszolgálatot végző rendőr áldozatai megállították furgonját a Kaiserslautern melletti Kusel járásban egy erdő közelében idén január 31-én hajnalban.

A járműben frissen lőtt vadak tetemére bukkantak. Ezt jelentették is első rádióüzenetükben. A második – és utolsó – rádióüzenet egy segélykiáltás volt. “Lőnek ránk!” – mondta az egyik rendőr, mielőtt megszakadt a rádiókapcsolat.

A helyszínre erősítést küldtek, de már nem lehetett segíteni a bajba jutott kollégákon, egy 24 éves rendőrnőn és 29 éves munkatársán. A nőnek nem volt esélye védekezni, ezt jelzi, hogy a fegyvere még a tokjában volt, amikor megtalálták. Fejlövéssel végzett vele a rendőrgyilkos orvvadász. A másik rendőrnek még sikerült előhúznia szolgálati fegyverét. Védekezett is, a 15 lőszert tartalmazó tárat teljesen kiürítette, de végül elveszítette a tűzpárbajt. Ő is még a helyszínen meghalt.

A térségben fekvő Neunkirchenben pékséget és vadhúsokat árusító hentesboltot üzemeltető támadó elmenekült, a helyszínen azonban hátrahagyta iratait, így még aznap elfogták.

Elfogtak egy másik férfit is, akit a bíróság másodrendű vádlottként bűnösnek talált üzletszerűen folytatott orvvadászatban való közreműködésben. Büntetést azonban nem kapott, mert már az eljárás kezdetén részletes vallomást tett, amivel nagyban hozzájárult a kettős rendőrgyilkosság feltárásához.

The post Elítéltek egy rendőrgyilkos orvvadászt Németországban appeared first on .

Szalay-Bobrovniczky Kristóf felidézte, hogy amikor a berlini fal leomlott, “a szovjet technológiával felszerelt, embertömegekből álló hadseregen alapuló szovjet doktrína közepén találtuk magunkat”.

Ezt követőn aztán – folytatta – mintegy két évtizeden keresztül, elsősorban a baloldali kormányok hanyagsága miatt, ez a hadsereg teljes mértékben lepusztult, a berendezéseket elhanyagolták, eladták, a katonák számát jelentős mértékben csökkentették, végül pedig megszűnt a kötelező katonai szolgálat. Ezáltal egy teljesen önkéntes hadsereg jött létre, amely köré azonban nem szerveztek tartalékos rendszert. Végül 2016-ban a jelenlegi kormány kezdte el a haderőfejlesztési programot – mondta a honvédelmi miniszter.

Ezzel kapcsolatban Kovács megjegyezte, hogy a magyar ellenzék és az európai baloldal is támadta a haderőfejlesztést, egy ütőképes és jelentős katonai erő létrehozását az Európai Unió tagállamaiban. Szalay-Bobrovniczky hozzátette, a “progresszív baloldal azt jósolta, hogy majd kitör a világbéke, és így nem lesz szükség hadseregekre, ezért a NATO elavult”.

Márpedig a hadiipar alapvető fontosságú, nem csak azért, mert munkahelyeket teremt és elősegíti a gazdaság további növekedését, hanem azért is, mert kedvezőbb és versenyképesebb árakat biztosít. Még fontosabb az ország biztonsága szempontjából, mivel nem kell külföldi beszállítókra támaszkodni, az ellátási láncok nem állnak le váratlanul, és saját hadiiparból lehet beszerezni a szükséges termékeket – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter.

Az észak-atlanti szervezettel kapcsolatban Kovács azt mondta, sokan hiszik, hogy “a NATO már létező haderő”, és szükség esetén segítséget nyújtana, pedig valójában a NATO a tagállamok katonai közössége. Szalay-Bobrovniczky úgy fogalmazott: “a NATO valóban mi vagyunk”, kiemelve, hogy ezért épít Magyarország erős nemzeti hadsereget, hiszen ha más nemzetek is ezt teszik, akkor “számíthatunk egymásra”.

A honvédelmi miniszter szólt arról is, hogy az orosz-ukrán háború tanulságaiból fakadóan Magyarország is a katonai fejlesztés új szakaszába lép, amelynek célja a legújabb technológiák bevezetése, majd az egyes elemek erős nemzeti hadsereggé egyesítése. Az igazi cél természetesen az “elrettentés, a kellő erő demonstrálása” mind a fizikai felszereltségben, mind pedig az elszántságban, ami tapasztalt, bátor, magas szinten kiképzett, jó katonákat jelent – közölte Szalay-Bobrovniczky.

Elmondta, a hadsereg Országgyűlés által jóváhagyott létszáma 37 500, ezt a számot el kell érni, majd legalább meg kell duplázni az elkövetkező években. Szükséges továbbá a tartalékosok számának megemelése is. Egyszerre kell figyelni tehát a személyi fejlesztésre és a beérkező új technológiára, mert e kettő ötvözete képezi majd az új haderőt – ismertette Szalay-Bobrovniczky.

A honvédelmi miniszter úgy vélekedett, hogy az orosz-ukrán háború folytatódni fog, és amíg a fegyveres konfliktus tart, “bármi megtörténhet”.

A magyar honvédelem természetesen minden tőle telhetőt megtesz az állampolgárok és határok védelméért, de az olyan véletlenszerű incidenseket, mint a rakétabecsapódás Lengyelországban, nem lehet teljes mértékben kizárni – mondta, hozzátéve, hogy az ilyen pillanatokban nagyon fontos “a stratégiai nyugalom”.

Közben pedig “nem tehetünk mást, mint hogy a békét szorgalmazzuk és felhívjuk mindenki figyelmét az esetleges eszkalációs lépések elkerülésére, valamint erős nemzeti hadsereget építünk ki” – hangoztatta a honvédelmi miniszter.

The post Szalay-Bobrovniczky Kristóf: a hadiipar alapvető fontosságú appeared first on .

Sojgu szerint az emelés lehetővé teszi, hogy az állandó készenlétben lévő alakulatokat és katonai egységeket 97 százalékos szinten ellássák fegyverrel és hadfelszereléssel. Hangsúlyozta, hogy maximális szinten kell fenntartani a termelést, és meg kell szervezni, hogy a csapatoknak a tervezett ütemnél hamarabb szállítsanak.

Arról is szólt, hogy az orosz erők Ukrajnában a rakétacsapatok és a tüzérség harcászati alkalmazásának új módszereit tesztelik, elsősorban a pilóta nélküli légi járműveket magában foglaló felderítő és csapásmérő rendszerek formájában. Mint mondta, a Tornado-SZ sorozatvetők és a Malka önjáró tüzérségi lövegek alkalmazása lehetővé teszi a külföldi rakéta- és tüzérségi rendszerek hatékony legyőzését.

A miniszter elmondta, hogy a részleges mobilizálás részeként mintegy háromezer kiképző vesz részt a mozgósítottak kiképzésében, több mint száz oroszországi és fehéroroszországi gyakorlótéren. Elmondta, hogy két hónap alatt több mint háromszázezer tartalékost, köztük önkénteseket képeztek ki, beleértve mintegy nyolcezer harcjármű és harckocsi, légvédelmi és tüzérségi rendszer, pilóta nélküli légi és elektronikus hadviselési komplexum, valamint kommunikációs eszközök személyzetét.

Bejelentette, hogy 16 újabb katonai kiképzőközpontot hoznak létre Oroszország szövetségi állami egyetemein, így ezek száma 120-ra emelkedik, 68 régióban.

Közölte, hogy új rakétarendszereket a stratégiai rakétaerők öt alakulatánál fognak rendszeresíteni, és az űrerők felügyelete alatt a Krasznojarszki területen fegyvernemközi tesztpálya létrehozása folyik. Bejelentette, hogy 2023-ben különös figyelmet fordítanak a hadászati nukleáris erők érdekeit szolgáló építkezésekre.

Putyin egy októberben kiadott rendeletében létrehozta a kormány alá rendelt koordinációs tanácsot, amelynek feladata az ukrajnai “különleges hadművelet” szükségleteinek biztosítása. A 19 tagú testület élén Mihail Misusztyin miniszterelnök áll, aki október 31-én arra utasította a tanácsot, hogy készítsen javaslatokat a határidők és az államvédelmi parancs végrehajtásának egyéb részleteinek tisztázására.

Novemberben a kormány összeállította azoknak az állami szerveknek a listáját, amelyek egyszerűsített eljárás keretében végezhetnek beszerzéseket a háborús szükségletek kielégítésére. Az egyetlen beszállítótól történő beszerzésre kilenc intézmény kapott jogot: a belügyminisztérium, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), a rendkívüli helyzetek minisztériuma, a Szövetségi Őrszolgálat (FSZO), a Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR), a Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN), az orosz nemzeti gárda, a szövetségi tartalékszolgálat (Roszrezerv) és az orosz elnök különleges programjainak főigazgatósága.

Az Állami Duma (a parlament alsóháza) által 2021 októberében jóváhagyott 2022-es orosz védelmi költségvetés 3,51 ezer milliárd rubelt tesz ki. A védelmi kiadások az akkori, hároméves büdzsé irányszámai alapján 2023-ban 3,55 billió rubelre, 2024-ben pedig 3,8 billió rubelre emelkedtek volna (a rubel jelenleg mintegy 6,50 forintot ér).

Az éves állami védelmi megrendelést az állami fegyverzetprogram alapján alakítják ki. 2027-ig húszbillió rubelt különítettek el a program végrehajtására, ebből 19 billió rubelt fegyverzet, katonai és speciális felszerelések beszerzésére, javítására és fejlesztésére, valamint egybillió rubelt a szükséges infrastruktúra kiépítésére – az orosz védelmi minisztérium honlapján található adatok szerint.

Március elején Jurij Boriszov, a védelmi-ipari komplexumért és az űriparért felelős akkori miniszterelnök-helyettes, azt mondta, hogy Oroszországnak minden esélye megvan arra, hogy idén több mint 98 százalékban teljesítse az állami védelmi megrendeléseket, ugyanúgy, mint tavaly. Elmondta, hogy a kormány 2014 óta dolgozik azon, hogy csökkentse importfüggőségét, és ez idő alatt “nagyon sokat” elért, különösen a kritikus védelmi és biztonsági területeken.

Március végén Putyin engedélyezte azoknak a vállalatoknak az államosítását, amelyek akadályozzák az állami védelmi megrendelések teljesítését. Később az államfő jóváhagyta azt a törvényt is, amelynek értelmében tízévi szabadságvesztés szabható ki állami védelmi rendelés feltételeinek meghiúsításáért.

The post Szergej Sojgu: másfélszeresére nő jövőre az orosz állami védelmi megrendelések finanszírozása appeared first on .

A NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos bukaresti tanácskozását lezáró sajtótájékoztatón, szerda délután a főtitkár kijelentette: a külügyminiszterek kinyilvánították, hogy fontosnak tartják Ukrajna további katonai támogatását, és a légvédelem megerősítésére helyezik a hangsúlyt. Hozzáfűzte, hogy a szövetségesek áramfejlesztőkkel és üzemanyaggal is segíteni kívánják Ukrajnát.

Az Ukrajna NATO-csatlakozására vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: Ukrajna akkor kerülhet a NATO előszobájába, ha visszanyeri szuverenitását. Ugyanakkor kiemelte, hogy számos lehetőség van a “semmi” és a teljes jogú tagság között.

Úgy vélte: a jelenlegi helyzetben Ukrajna háborús sikere a legfontosabb. A szövetségesek azonban abban is segítik Ukrajnát, hogy kiépítse megfelelő intézményeit, és közeledjen a NATO értékeihez, hiszen ez nemcsak Ukrajnának, hanem a szövetségeseknek is jó.

A főtitkár megemlítette: a bukaresti tanácskozáson Kínáról is tárgyaltak, hiszen a globális kihívások a NATO tagállamait is érintik. Elmondta: nem tekintik ellenfélnek Kínát, és érdekükben áll folytatni vele az együttműködést. Az ukrajnai háború azonban megmutatta a nyugati államok függőségét az orosz gáztól. Úgy vélte: minden területen csökkenteni kell a függőséget az autoriter rendszerektől, így Kínától is a technológia és az infrastruktúra területén, mert ez sebezhetőséget és kockázatokat jelent.

Stoltenbeg elmondta még, hogy a külügyminiszteri értekezlet szerdai tanácskozásán részt vett Bosznia-Hercegovina, Georgia és Moldova külügyminisztere is. Ezeket az országokat “az orosz befolyásnak és nyomásnak erősen kitett” országoknak nevezte. Az Ukrajna példájából megtanult leckének nevezte, hogy most kell támogatni ezeket az országokat, hogy ezáltal megelőzzenek olyan tragikus eseményeket, amilyenek Ukrajnában történtek.

Ukrajnát támogató és a tagállamok védelmét garantáló nyilatkozatot fogadtak el a NATO külügyminiszterei
A NATO külügyminiszterei kétnapos bukaresti tanácskozásukon Ukrajnát támogatásukról biztosító, a tagállamok védelmét garantáló, és a nyitott kapuk politikájának folytatását ígérő közös nyilatkozatot fogadtak el. A dokumentum egyértelműen Oroszországot teszi felelőssé a háborúért, amely az euro-atlanti térség békéjét, biztonságát és jólétét is veszélyezteti. A nyilatkozat elítéli az ukrán civil energetikai infrastruktúra ellen intézett támadásokat, amelyek ukránok millióit fosztja meg az alapvető közszolgáltatásoktól. A NATO leszögezi: sosem fogja Oroszország részeként elismerni a törvénytelenül annektált területeket, ugyanakkor üdvözli az ukrán nép hősies honvédő harcát, amelyhez továbbra is megad minden politikai és gyakorlati támogatást. A NATO tovább erősíti partnerségét Ukrajnával az ország euro-atlanti célkitűzéseinek előrehaladása ütemében. A nyilatkozat szerint a NATO továbbra is elkötelezett azon döntése mellett, amely szerint a védelmi szövetség nyitott marad a további tagok csatlakozása előtt. Az Észak-atlanti Tanács bukaresti külügyminiszteri szintű ülésén a csatlakozásra meghívott Svédország és Finnország is részt vett, és az egyik megbeszélésre meghívta Bosznia-Hercegovina, Moldova és Georgia képviselőit is, jelezve, hogy a Nyugat-Balkán és a Fekete-tenger környéke is stratégiai térség a NATO számára. A bukaresti nyilatkozat elítéli a terrorizmus minden formáját, és kifejezi a tagállamok szolidaritását a terrortámadások sújtotta Törökországgal. A NATO védelmi jellegű szövetség, amely bármikor kész megvédeni a tagállamok lakosságát és területük minden négyzetcentiméterét. A tagállamok ellen irányuló támadásra a szövetség egésze egységesen és szolidárisan fog válaszolni – szögezi le az Észak-atlanti Tanács bukaresti külügyminiszteri ülésén elfogadott nyilatkozat.

The post Ukrajnai háború: ha Ukrajna nem győz szuverén és független államként, nem lehet a NATO-csatlakozásáról tárgyalni appeared first on .

A kormányfő Jonas Gahr Störe norvég miniszterelnökkel folyatott megbeszélése után, kettejük tájékoztatóján ismertette, hogy Németország és Norvégia közösen kezdeményezi egy testület megalakítását az észak-atlanti szövetség intézményrendszerében azzal a feladattal, hogy hangolja össze a tengerfenéken húzódó kritikus infrastruktúra védelmét szolgáló erőfeszítéseket.

Az energiahordozókat szállító vezetékek és a távközlési kábelek olyan fontosak az országok számára, mint az emberi testben az ütőerek, ezért a biztonságukról is gondoskodni kell – mondta Scholz, hozzátéve, hogy az ilyen hálózatok jelentőségét az Északi Áramlat földgázvezeték-rendszer elleni támadás is megmutatta. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a tengerrel rendelkező országok rendvédelmi erőinek és katonaságának műveleteit kell összehangolni, hanem minden érintett szereplőt, így az európai uniós intézményeket és a magánszektor vállalatait is be kell vonni a munkába.

Mint mondta, Németország és Norvégia hagyományosan szoros haditengerészeti együttműködést folytat, különösen a tengeralattjáróval végzett műveletek területén, és ezt tovább erősítették az Északi Áramlat négy vezetéke közül hármat használhatatlanná tévő támadás után. Az együttműködés újabb állomásaként közösen felkérik Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt az új egyeztető, összehangoló testület megalakítására. “Ezzel egyértelműen jelezni akarjuk, hogy nagyon komolyan vesszük a kritikus infrastruktúra védelmét” – mondta Scholz.

“Senki nem számíthat arra, hogy nem lesz következménye a támadásoknak” – jelentette ki a német kancellár.

Störe hozzátette, hogy nem vonna éles határvonalat a tenger alatti és feletti infrastruktúra között, hiszen mindenestül meg kell erősíteni a tengereken működtetett energetikai és távközlési infrastruktúra védelmét. Ezzel kapcsolatban felidézte, hogy hazájában letartóztattak több orosz állampolgárt, akik drónokkal felvételeket készítettek energetikai létesítményeknél.

Scholz a többi között arról is szólt, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben már Norvégia Németország első számú energiaszállítója. Störe ezzel kapcsolatban aláhúzta, hogy a világ legnagyobb földgázexportőrei közé tartozó Norvégia érdekeit nem szolgálja, ha ugyan magas, de nem stabil a földgáz ára. Mint mondta, Oroszország “piaci manipulációi” révén szűkössé vált a kínálat Európában, az árak pedig szélsőségesen megemelkedtek. Ebben a helyzetben Norvégia “hozzá kíván járulni a stabilitáshoz és a tervezhetőséghez”, mert “fontos, hogy ne érje partnereinket egy olyan gazdasági válság, amely teljes iparágakat sújt, és végül mi is megérezzük”.

Ezért Norvégia “erős, szilárd és megbízható” partnerként arra törekszik, hogy a lehető legnagyobb mértékben növelje földgázkitermelését és európai uniós szállításait – fejtette ki Störe.

The post Scholz: a NATO közreműködésével kell megvédeni a tengerek alatti kritikus infrastruktúrát appeared first on .

“Fehéroroszországban a harci kiképzés intenzívebbé tételére számítunk, mert december 1-jén újabb gyakorlati év kezdődik az ország fegyveres erőiben. A csapatok kimennek a gyakorlóterekre, kidolgozzák a harckoordináció különböző kérdéseit, ellenőrzik a különböző fegyvernemek és csapatok felkészültségét. Ezért Fehéroroszország területén aktív intézkedésekre számítunk, elsősorban a hadműveleti és harci kiképzés tekintetében. Állunk elébe, de szeretném megjegyezni, hogy ma semmi jele annak, hogy Fehéroroszország területén jelentős csapásmérő erőt hoznának létre” – fogalmazott a szóvivő.

Szkibickij kitért még arra, hogy az orosz 1. harckocsizó hadosztály mintegy kilencezer katonája végzett hadgyakorlatot a közelmúltban Fehéroroszországban. A katonai hírszerzés nem zárja ki, hogy ezt a hadosztályt kétféle módon is bevessék: vagy egyenesen Fehéroroszország területéről, vagy a most Ukrajnában harcoló csapatok felváltására, esetleg Harkiv megyében – mondta. Hozzátette, hogy a távolabbi jövőben továbbra is fennáll Fehéroroszország és Oroszország államunióban való egyesülésének lehetősége, és közös csapatok ukrajnai bevetésének a veszélye. Ehhez azonban jelenleg nincs elegendő fegyverzet Fehéroroszországban – vélekedett Szkibickij. Megjegyezte, hogy Oroszország gyors ütemben apasztja fegyver- és felszereléskészletét a veszteségek folyamatos pótlására és a mozgósítottakból létrehozott alakulatok felszerelésére.

The post Orosz agresszió: Az ukrán hírszerzés szerint nincs jele nagyobb orosz csapatösszevonásnak Fehéroroszországban appeared first on .

Közleményükben azt írták, kedden hallgatták meg a polgármestert és két társát előnyért hivatali kötelességet megszegve, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt.

A gyanú szerint 2017-ben egy ingatlan-nyilvántartási szakügyintézőként dolgozó kormánytisztviselőt azzal kereste meg ismerőse, hogy felesége – egy Pest megyei település polgármestere – ingatlanának szomszédságában olyan telkek vannak, amelyek tulajdonosai a második világháború után kitelepített sváb származású személyek, akik hiányos személyi adatokkal szerepelnek az ingatlan-nyilvántartásban.

A férfi 450 ezer forintot ajánlott azért, hogy a kormánytisztviselő vonja össze ezeket az ingatlanokat egy helyrajzi szám alá, amelynek tulajdonosaként már csak a feleségét tüntesse fel.

A kormánytisztviselő az ajánlatot elfogadta, a pénzt átvette, majd a polgármestert a 345-ről 4537 négyzetméterre növelt ingatlan kizárólagos tulajdonosaként valótlan adatokkal bejegyezte a közhiteles nyilvántartásba, a többi tulajdonost pedig törölte. A polgármester nem tett vallomást, és panasszal élt a gyanúsítás ellen. A büntetőeljárás érdekében az ügyről más adat jelenleg nem közölhető – írta a Központi Nyomozó Főügyészség.

The post Korrupciós bűncselekménnyel gyanúsít az ügyészség egy Pest megyei polgármestert appeared first on .

Jaroslav Nad szlovák védelmi miniszternek a közösségi hálón közzétett bejelentésében emlékeztetett: Szlovákia a gyalogsági harcjárművek fejében 15 felújított Leopard 2 A4 típusú tankot és hozzájuk való muníciót kap Németországtól.

A miniszter kifejtette: Szlovákia az idén decemberben kapja meg az első tankot Németországtól, majd 2023 folyamán minden hónapban egy-két darab érkezik az országba az ígért mennyiségből. “Ezek a tankok jelentősen megerősítik a harckocsizó egységünket” – állította Nad, aki szerint a csere minden részt vevő fél számára “előnyös megoldás” volt.

The post Orosz agresszió: Ukrajna átvette a neki küldött 30 harcjárművet appeared first on .