Biztonságpolitika

Frank Tibor Amerika-szakértő szerint az Egyesült Államokban sokan félelemből tartanak fegyvert.

Az ELTE egyetemi tanára azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy fegyvert viselhetnek a tanárok Florida államban. Frank kifejtette: a 329 milliós Egyesült Államokban 390 millió fegyver van magánkézben. Ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek van fegyvere, viszonylag kevés kézben van viszonylag sok fegyver – tette hozzá.

A szakember szerint sokaknak azért van fegyverük, mert félnek: egymástól, a bevándorlóktól, a munkanélküliségtől.

Frank felidézte, az elmúlt években mintegy féltucat fegyveres tömeggyilkosság történt az Egyesült Államokban. Ezek után mindig van egy felbuzdulás a fegyvergyártás, fegyverviselés visszaszorítására, de erős a fegyverlobbi – jegyezte meg. A fegyverviselést támogató lobbicsoportnak mintegy ötmillió tagja van, és ők sok pénzt fordítanak politikai célokra.

Frank szerint a fegyveres gyilkosságokkal kapcsolatban beszélni kell a média felelősségéről is. Sok gyilkos hajlamú fiatal ilyen módon szeretne híres lenni, ezért szólította fel Donald Trump a médiát, ne ábrázolják úgy a gyilkost, hogy “ragyogjon” – mondta.

Súlyosan összevertek egy ismert újságírót az Ukrajna középső részén lévő Cserkaszi városában a hétvégén.

Az újságírót, Vadim Komarovot betört fejjel, eszméletlenül fekve találták meg járókelők szombat délelőtt a belváros egyik utcájában. Az Ukajinszka Pravda hírportál vasárnapi jelentése szerint a kórházban műtétet hajtottak végre rajta, de még kómában van. A rendőrség közben súlyos testi sértésről gyilkossági kísérletre minősítette át a bűncselekményt.

Szemtanúk a rendőrségnek később arról számoltak be, hogy egy ismeretlen férfi támadt ütlegekkel az utcán haladó újságíróra, majd eltűnt a helyszínről. A hírportál szerint Komarovot 2016-ban már egyszer megpróbálták lelőni.

Az újságíró kimondottan veszélyes témákkal foglalkozott, írt például egy börtönlázadásról vagy egy törvénytelen építkezés körüli, helyi politikusokat érintő korrupciós ügyről is.

Moszkva nem zárja ki, hogy kilép az Európa Tanácsból (ET), és felmondja az Emberi Jogok Európai Egyezményét abban az esetben, ha nem születik kompromisszum Oroszország tagságáról az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében (PACE) – közölte Ivan Szoltanovszkij, Oroszország állandó ET-képviselője a RIA Novosztyi hírügynökség által közreadott nyilatkozatában.

“Az események alakulásának minden lehetőségét mérlegeljük, egyebek között azoknak mind Oroszországra, mind pedig az európai kontinens nemzetközi kapcsolataira gyakorolt külpolitikai hatása szempontjából” – felelte a diplomata arra a kérdésre, hogy az orosz vezetés megállapodás híján kész-e kilépni az egyezményből és az ET-ből.

Oroszország 2016-ban függesztette fel munkáját a PACE-ben, két évvel azután, hogy küldöttségét a Krím elcsatolása nyomán megfosztották szavazati jogától. Az orosz delegáció 2017 óta nem fizet tagdíjat, és Moszkva a közgyűlésekre nem küldi el a törvényhozói akkreditáláshoz szükséges iratokat.

Áprilisi ülésszakán a PACE határozatot fogadott el, amelyben felszólította Oroszországot, hogy alakítson küldöttséget, és fizesse be az elmaradt tagdíjat. A közgyűlés egyúttal eljárás megindítását javasolta azon tagországok ellen, amelyek súlyosan megsértik az alapszerződésben rögzített kötelezettségeiket, vagy nem tartják tiszteletben az alapvető elveket és értékeket. A PACE párbeszédre szólította fel Moszkvát egy olyan helyzet elkerülése érdekében, amely akár azzal is végződhet, hogy a szervezet távozásra szólítja fel az érintett országot, vagy arra, hogy önmaga ajánlja fel tagságának visszavonását.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának alelnöke januárban kijelentette, hogy Oroszország mindaddig nem térhet vissza a közgyűlésbe, amíg nem teljesítik a követelését, és a működési szabályzatból nem törlik a szankciós előírásokat. Valenytina Matvijenko, a felsőház elnöke a visszatérést szintén ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a PACE szüntesse meg a nemzeti küldöttségek “diszkriminálásának” lehetőségét, és azt hangoztatta, hogy a működési szabályzat nem áll összhangban az ET alapokmányával.

Az orosz parlament két háza januárban nyilatkozatot fogadott el, amely azzal vádolta meg a PACE-t, hogy “durván megsértette” Oroszország Európa tanácsi jogait, amikor parlamenti delegációját 2014-ben és 2015-ben – a Krím annektálására és Oroszország ukrajnai beavatkozására hivatkozva – megfosztotta kulcsfontosságú jogköreitől, amivel egyébként a testület “rendszerszintű válságba” került.

Az orosz törvényhozás egyebek között nehezményezte, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) bíráinak több mint felét orosz részvétel nélkül választották meg, ami a képviselők szerint Oroszország viszonylatában felveti a testület döntéseinek legitimitását.

Az orosz parlamenti küldöttség tagjai emellett – az ellenük bevezetett szankciók értelmében – nem szavazhatnak a közgyűlésben, nem vehetnek részt a PACE vezető testületeinek munkájában, nem lehetnek jelentéstevők, nem lehetnek tagjai a PACE választási megfigyelő küldöttségeinek, és nem képviselhetik a közgyűlést sem az ET szerveiben, sem a tanácson kívül.

Kötelezővé tehetik a kanyaró elleni oltást a kisgyermekek számára Németországban, a szövetségi egészségügyi minisztérium javaslata szerint akár ki is tilthatják őket az óvodákból, ha szüleik nem gondoskodnak a védőoltásról.

A tárca vezetője, Jens Spahn a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak elmondta: a kormány célja, hogy az óvodába kerülő gyerekek mind védettek legyenek a kanyaróval szemben. Ezért a tervezett új szabályok szerint a felvétel egyik feltétele a kanyaróoltás beadásáról szóló igazolás lesz. A védőoltással nem rendelkező gyermekeket valamennyi óvodából ki kell zárni.

Az iskolarendszerben a tankötelezettség miatt nem lehet a kitiltás eszközét alkalmazni, az oltási kötelezettségnek ellenszegülő szülők gyermekeit is be kell iskolázni. A minisztérium velük szemben a pénzbüntetés eszközét javasolja, a tervezet szerint akár 2500 euróba (810 ezer forint) is kerülhet a védőoltás beadatásának elmulasztása.

A kötelezettség alól csak egészségi okok miatt, orvosi szakvélemény alapján lehet felmentést szerezni a törvényjavaslat szerint.

Németországban nincsen általános, szövetségi szintű oltási kötelezettség, mindenki önállóan dönthet arról, hogy milyen betegség ellen oltatja be magát vagy kiskorú gyermekét. Az egyetlen kivétel Brandenburg tartomány, ahol alig egy hónapja, április közepén döntött a helyi törvényhozás (Landtag) a kanyaró elleni védőoltás kötelezővé tételéről.

A Robert Koch országos járványügyi intézet (RKI) legutóbbi, 2017-es adatai szerint 93 százalékos az első osztályos általános iskolás gyermekek körében mindazok aránya, akik megkapták a kanyaró elleni oltás mindkét adagját, vagyis teljesen védettek a betegséggel szemben. Ez nem megfelelő arány, “a kanyarót ki kell irtani”, amihez legkevesebb 95 százalékos úgynevezett átoltottsági arány szükséges – mondta Spahn.

A minisztérium javaslata irányváltást jelez az oltási kötelezettségről Németországban évtizedek óta folytatott közéleti vitában. A kormány eddig a kötelezettség bevezetése helyett a társadalmi összefogás ösztönzésében, az egészségügyi hatóságok, az orvosok, iskolák, óvodák és a családok közös erőfeszítéseiben látta a megoldást.

A kanyaró erősen fertőző betegség, vakságot, süketséget és agykárosodást okozhat, halálos is lehet. A világ számos térségében, köztük Európában is terjed. A fertőzöttek száma 2018-ban megháromszorozódott, az egy évvel korábbi 25 863-ról 82 596-ra emelkedett, a kanyaróban meghaltak száma pedig 35-ről 72-re emelkedett az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai statisztikai régiójában, amelybe 53 ország tartozik, az Európai Unió (EU) tagállami mellett a Balkán EU-n kívüli országai, Ukrajna, Fehéroroszország, Oroszország, a kaukázusi térség több országa, valamint Törökország és Izrael. A WHO szerint a betegség terjedésének egyik oka a nem megfelelő átoltottsági arány.

Magyarország demilitarizációjának részeként 2000-ben felszámolták a nagysebességű harci repülést Pápán, s ez a műfaj Kecskeméttel egybázisúvá, majd idővel a Pumákkal egyszázadúvá vált a honvédségben - a falig hátrálás iskolapéldájaként. A történelem kereke azóta talán nem is egyet fordult, mindenesetre úgy hozta a sors, hogy mától, 19 év után ismét huzamosabb ideig (legalább hat hónapig) magyar vadászrepülőgépek üzemelnek majd a dunántúli repülőtérről.

Éles fegyverzettel gurul be a Kilo előtéren kialakított indító- és fogadózónába az egyik Gripen. Háttérben a SAC/HAW C-17-es hangárja.

Akárcsak a múlt heti baltikumi kitelepülés, a mai pápai áttelepülés "amúgy mellékesen" demonstrálta azt is, hogy pár évnyi hiátus után helyreállt a honvédség - ha még oly elavult - rövid hatótávolságú levegő-levegő rakétaképessége. Reméljük, hamarosan hosszabb távra is megnyugtató, korszerű HMS/HOBS megoldást kap ez a kérdéskör, helyreállítva-meghaladva a MiG-29/R-73/Sjel kivonással 2010-ben elvesztett képességet.

A ma látott tíz csörgőkígyő egyike.

Egy kis EWS39 detail: éles FPU külön leszerelhető orrkúppal és "bevésett" S/N-nel...

....illetve egy "dummy" unit, monolit blokkal és s/n nélkül.

Zord

A Battonyai Járási Ügyészség önbíráskodás és kábítószer-kereskedelem miatt emelt vádat azzal az ötvenéves magyarbánhegyesi férfival szemben, aki részben fiatalkorúaknak történő kábítószer-értékesítés mellett erőszakkal és fenyegetéssel próbálta meg behajtani adósai tartozását.

A férfi 2016 szeptembere és 2017 márciusa között Magyarbánhegyesen két fiatalkorú és egy felnőtt személynek értékesített 111 gramm marihuánát. Az egyik fiatalkorú részére további harminc gramm marihuánát adott át azzal a céllal, hogy azt barátai körében háromezer forint/gramm áron értékesítse.

A 18. életévét be nem töltött fiú azonban nem adta át a kábítószer értékesítéséből várt kilencvenezer forintot a vádlottnak, aki ezért az egyik közösségi portálon keresztül fenyegetni kezdte azzal, hogy ha az adósságát nem törleszti, akkor baja lesz neki és a családjának is. A fiú ezután több részletben 15 ezer forint készpénzt és ötezer forint értékű kannás bort adott a vádlottnak törlesztésül.

A vádlottól az egyik fiatalkorú 2016 decemberében ellopott négy gramm marihuánát, amit tőle a férfi visszakövetelt, vagy helyette 150 ezer forintot kért. A fiú nem fizetett, ezért a vádlott megöléssel és megveréssel fenyegette meg a tartozás behajtása érdekében, azonban nem járt eredménnyel.

Egy férfi részére a vádlott hosszabb időn keresztül hitelbe nyugtató hatású gyógyszereket adott, valamint 19 ezer forintért a férfi számítástechnikai eszközöket is vásárolt tőle. Az adós a tartozását nem rendezte, ezért előbb a vádlott megfenyegette, majd előre megbeszélt időpontban találkozott vele egy italmérő helyen, ahol egy fémből készült viperával próbálta fejen ütni a sértettet, azonban ő a támadást elhárította.

A Battonyai Járási Ügyészség a férfit kétrendbeli kábítószer-kereskedelemmel és három rendbeli önbíráskodással vádolja, amelyek közül a legsúlyosabb bűncselekményt, a kábítószernek a 18. életévüket be nem töltött személyeknek értékesítését a törvény öt-tíz évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti.

A járási ügyészség a vádiratban a férfival szemben fegyházbüntetés kiszabását és a kábítószer-kereskedelemből származó közel háromszázezer forint elkobzását, továbbá a több mint hatszázezer forintos bűnügyi költség megfizetésére történő kötelezését indítványozta.

Az amerikai szövetségi légiforgalmi hatóság (FAA) biztonsági ellenőrei nem végezték el a vitatott és egyelőre a forgalomból kivont Boeing 737 MAX típusú repülőgépek ellenőrzéséhez szükséges tanfolyamokat – közölte a hatóság vezetője egy szenátusi meghallgatáson.

Az FAA megállapítása szerint több mint egy tucat biztonsági ellenőr nem fejezte be a szükséges teljes körű kiképzést, ennek ellenére megkapta a bizonyítványt a Boeing 737 MAX-gépek üzembe helyezéséhez szükséges ellenőrzéshez.

Daniel Ellwell, az FAA vezetője a washingtoni szenátus kereskedelmi bizottságában tartott meghallgatásán elmondta: 22 biztonsági ellenőr közül 16 nem fejezte be a munkaköréhez szükséges kiképzést, de 11 ellenőr nem is vehetett volna részt ilyen tanfolyamon, mert nem volt szakképzett repülőoktató.

Ellwell kifejtette: az ellenőrök már munkájuk végzése közben vettek részt a tanfolyamon, ami eleve nem lett volna szabad. Az FAA vezetője “zűrzavaros” állapotokat tapasztalt, és közölte, hogy a hatóság szeptemberig új követelményeket dolgoz ki a kiképzési programokra.

A légügyi hatóság már korábban nyilvánosságra hozta, hogy egyik menedzsere retorziókat alkalmazott egy alkalmazott ellen, aki felvetette, hogy valami baj van a kiképzési programokkal.

Az FAA megállapításától függetlenül pénteken kilenc ország repülési szakemberei megtartották első tanácskozásukat a texasi Forth Worthben a Boeing 737 MAX-gépek repülési engedélyezési eljárásáról. A hatóság áprilisban hívott meg külföldi repülési szakembereket erre a tanácskozásra.

A The Wall Street Journal – a Boeing repülőgépgyártól származó értesülésekre hivatkozva – arról írt, hogy a 737 MAX típusú gépek kudarcához a Boeing mérnökei és tesztpilótái közötti rossz viszony is hozzájárult. A mérnökök ugyanis nem osztották meg a fejlesztési folyamatban részt vevő saját tesztpilótáikkal sem az egyes kulcsfontosságú repülésirányítási műszerek – például a fel- és leszállást szabályozó automatika – részletes adatait.

Az elmúlt hónapokban a Boeing két 737 MAX típusú gépe zuhant le. Az egyik az etióp légitársaság gépe volt, amely az etióp fővárosból történt felszállás után zuhant le március elején, a másik pedig az indonéz Lion Air légitársaság flottájához tartozott és tavaly októberben zuhant le. A két katasztrófa együttesen 346 halálos áldozatot követelt.

Március közepén a 737 MAX-gépeket kivonták a forgalomból és megkezdődtek a vizsgálatok. Ezek során eddig már számtalan hiányosságra derült fény. A Boeing jelenleg a szoftverek módosításán dolgozik, az FAA májusra ígéri a próbarepülést. Április végén tartott chicagói tanácskozásukon a Boeing részvényesei megerősítették posztján Dennis Muilenburgot, a vállalat elnök-vezérigazgatóját.

Izrael ismét alkalmazni kezdte a célzott kivégzéseket, egy légicsapással vasárnap megölte autójában az iráni pénzek Gázába juttatásának felelősét – jelentette a Jediót Ahronót című újság.

A 34 éves Hamed Chadrire egy levegőből érkező rakéta csapott le, amikor autójával Gáza városban közlekedett. Ő volt az irániak embere az övezetben, aki nagy összegekben iráni készpénzt juttatott a terrorszervezetekhez. A ynet szerint ezzel az izraeli hadsereg visszatért a terrorért felelős személyek elleni kivégző akciók gyakorlatához. Az Iszlám Dzsihád nevű gázai iszlamista csoport szóvivője a célzott kivégzés után bejelentette, hogy Izrael minden városát lőni fogja.

“Készen állunk egy nyílt hadműveletre Izraellel szemben, és nem lesz benne sehol sem biztonságos hely. Ha Izrael továbbra is házakat bombáz, akkor Izrael minden városát és térségét támadni fogjuk” – fenyegetőzött az Iszlám Dzsihád az izraeli légierő ellencsapásai után.

A hadsereg szóvivőjének bejelentése szerint a katonák a Sin Bet belbiztonsági szolgálattal közösen hajtották végre Chadri kivégzését, aki olyan pénzváltó vállalkozás tulajdonosa volt, amelyet Izrael 2018 júniusában terrorszervezetnek nyilvánított. Chadri cégén keresztül jelentős összegeket adott át készpénzben az övezetet uraló radikális iszlamista terrorszervezetnek, a Hamász katonai szárnyának, az Iszlám Dzsihádnak, illetve több más gázai terrorcsoportnak.

Közben háromra emelkedett a gázai rakétatámadások izraeli halálos áldozatainak száma. Kórházba szállítása után meghalt az askelóni üzem egyik életveszélyesen megsebesült alkalmazottja, ahol egy rakéta csapódott az üzemépületbe. Szintén belehalt sérüléseibe az a hatvanéves férfi, aki autóját a Gázai övezet melletti úton vezette, amikor eltalálta egy rakéta. A katonai rádió bejelentette, hogy a történtek után lezártak több, Gázához közeli utat.

A harmadik halálos áldozat Askelonban házának ajtajánál vesztette életét szombat éjjel egy gázai lövedék miatt. Gáza mellett mintegy fél perc áll a civil lakosság rendelkezésére a fedezékbe jutáshoz, amikor megszólalnak a légvédelmi figyelmeztetések, de a közvetlenül a határ mellett lévő szomszédos településeken a rakéták még ennél is gyorsabban célba érnek.

Mind a gázai iszlamisták, mind Izrael állami és katonai vezetése a harcok folytatásával és erősítésével fenyeget, noha mindkét fél számára kényelmetlen, hogy éppen ebben az időszakban lángolnak fel az erőszakos cselekmények. A muzulmánok számára vasárnap kezdődik a ramadán, a böjti hónap, és egyrészt nehezebb a hadviselés, ha sem enni, sem inni nem tudnak, másrészt a harcok közepette nem tudják esténként családi, baráti körben elfogyasztani az ünnepi ételt.

Izraelt is kényes időpontban érték az újabb támadások, ugyanis jövő szerdán kezdődik a legfontosabb nemzeti ünnep, az emlékezés napja, majd csütörtökön a függetlenségi nap, amelyen hagyományosan rengeteg szabadtéri rendezvényt szerveznek országszerte.

Emellett május közepén rendezik Tel-Avivban az Eurovíziós Dalfesztivált, amelyre egész Európából több ezer vendéget várnak. Katonai szakértők szerint éppen ezért valószínűtlen olyan nagyobb izraeli ellencsapás, amely akár hosszan tartó rakétaháborúhoz vezethetne a Hamásszal és az Iszlám Dzsiháddal.

Száznál több rakétát lőttek ki szombaton a Gázai-övezetből Izrael területére, többtucatnyit közülük megsemmisített a Vaskupola légvédelmi rendszer, majd válaszul izraeli harckocsik és harci repülőgépek támadásokat hajtottak végre a palesztin területet uraló Hamász radikális csoport katonai állásaira – közölték izraeli és palesztin források.

A rakétatámadások idején több, a gázai határhoz közeli városban megszólaltak a légitámadásra figyelmeztető szirénák. Az izraeli rádió híradása szerint több gázai rakéta mélyen Dél-Izrael belsejében csapódott be, de áldozatokról nem érkezett hír. A gázai egészségügyi minisztérium tájékoztatása szerint az izraeli válaszcsapásokban meghalt egy 22 éves palesztin férfi. Palesztin biztonsági források közölte, hogy izraeli harci repülőgépek egy mezőgazdasági területen vettek célba egy több emberből álló csoportot.

A katonai rádió rendkívüli szombati híradásában elhangzott, hogy a települések felé tartó rakéták túlnyomó többségét a levegőben befogják a Vaskupola légvédelmi rendszer ellenrakétái. Az övezet közelében lévő Netív Haaszara nevű településen egy házat azonban eltalált egy gázai rakéta, de csak anyagi kár keletkezett.

Az Iszlám Dzsihád nevű gázai iszlamista terrorszervezet azzal fenyegetőzik a rádió szerint, hogy pokollá teszi az övezet környékén lakók életét, ha Izrael nem szünteti be a gázai katonai célpontok elleni csapásokat. Az izraeli hatóságok lezárták a Gázától északra lévő Zikim nevű tengerparti sávot, az ország déli részének kirándulóhelyeit, valamint az askelóni tengeri fürdőhelyeket, s a környező településeken megnyitották a közösségi óvóhelyeket.

Aviv Kochavi vezérkari főnök rendkívüli biztonsági tanácskozást hívott össze a hadsereg tel-avivi főhadiszállásán Nadav Argaman, a Sin Bet belbiztonsági szolgálat vezetőjének, valamint Herzl Halevinek, a déli katonai erők parancsnokának részvételével, s később a katonai rádió szerint Benjámin Netanjahu miniszterelnök is csatlakozik hozzájuk.

Izraelt igen kényes időpontban érte az újabb rakétatámadás, ugyanis jövő szerdán kezdődik a legfontosabb nemzeti ünnep, az emlékezés napja, majd csütörtökön az azt követő függetlenségi nap, amelyen hagyományosan rengeteg szabadtéri rendezvényt szerveznek országszerte. Ráadásul május közepén kezdődnek Tel-Avivban az eurovíziós dalfesztivál elődöntői, és egész Európából több ezer vendéget várnak, s ezért ezekben a napokban a rádió katonai szakértői szerint valószínűtlen egy olyan nagyobb izraeli ellencsapás, amely akár hosszan tartó rakétaháborúhoz vezetne az övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezettel és az Iszlám Dzsiháddal.

A szombati gázai rakétatámadások előzményeihez tartozik, hogy pénteken két izraeli katona megsebesült, négy palesztin pedig meghalt a határ menti összecsapásokban a Gázai övezetnél. A kövek parittyázásával és dobálásával indult határ menti tüntetésen palesztin mesterlövészek izraeli katonákat vettek célba, és válaszul az izraeli légierő és harckocsik támadást intéztek a Hamász állásai ellen.

Oroszország fellép a nukleáris fegyvereket betiltó szerződés kidolgozása ellen, mert korainak tartja a kezdeményezést, amely szerinte nem segíti elő a leszerelést, és aláássa az atomsorompó-egyezményt is – közölte az orosz külügyminisztérium.

Moszkva mindamellett támogatja a nukleáris fegyverzetek szakaszos csökkentésének és korlátozásának folyamatát, amelynek az egyenlő és oszthatatlan biztonság elvén kell alapulnia. Ez nem hajtható végre anélkül, hogy létrejönnének azok a feltételek, amelyek elősegítik a haladást a világ atomfegyver-mentesítésének célja felé.

Oroszország szerint annak jött el az ideje, hogy megkezdődjön a munka a nukleáris leszerelési folyamat többoldalúvá tételéért. A dokumentum szerzői kiemelték annak fontosságát, hogy tiszteletben tartsák a konszenzus követelményét és az összes részvevő érdekeit.

Moszkva szerint gátolja a nukleáris leszerelést, hogy az Egyesült Államok továbbra is állomásoztat nem hadászati nukleáris eszközöket Európában, és a NATO-ban folytatódnak a “közös nukleáris missziók”, amelyek keretében nukleáris eszközökkel nem rendelkező országok katonáit készítik fel az amerikai nukleáris fegyverek bevetésének lehetőségére.

“Az említett problémáknak az egyenlő és oszthatatlan biztonság alapján való megoldása nélkül aligha lehet komolyan beszélni további gyakorlati lépésekről a nukleáris leszerelés terén” – hangzott az állásfoglalás, amely szerint az érintett feleknek még ki kell jelölniük az utat ebbe az irányba az atomsorompó-egyezmény alapján.

A moszkvai diplomáciai tárca közölte, hogy az orosz küldöttség ebben a szellemben lépett fel az atomsorompó-egyezmény működését vizsgáló 2020-as New York-i konferencia előkészítő bizottságának ülésén.

A hozzátartozóját vitte sürgősségi ellátásra gépkocsival egy férfi, a parkolóőr korrupciós összeget kért tőle, amelyet megfizetett, a Fővárosi Főügyészség vádat emelt.

A vádirat szerint az egyik vádlott, egy 51 éves férfi önálló intézkedésre jogosult parkolóőr volt. A másik vádlott, egy 55 éves férfi 2017. november 24-én a kora délutáni órákban a gépkocsijával leparkolt a VIII. kerület, Gázláng utcában, azért, hogy balesetet szenvedett hozzátartozóját a közeli rendelőintézetbe vigye, sürgősségi ellátásra. Emiatt a férfi előzetesen nem váltott parkolójegyet.

A parkolóőr 11 ezer forintot meghaladó pótdíjfizetési felszólítást helyezett el a gépkocsi szélvédőjén, amelyet a visszaérkező vezető észlelt, és jelezte a díjfizetés elmaradásának okát, és, hogy kész kifizetni a parkolás díját. A parkolóőr nem közölte a parkolóval, hogy figyelemmel a sürgős parkolási kényszerre a pótdíj alól utólagosan, egy jogszerű eljárásban mentesülhet, hanem azt mondta neki, hogy a rögzített díjfizetés 2500 forintért ,,elrendezhető”.

Az 55 éves férfi végül a nála lévő 2300 forint készpénzt átadta a korrupciós összeget kérőnek, azért, hogy a parkolóőr jogellenes módon intézze el a pótdíj törlését. Az összeget az őr elfogadta, a pótdíjat azonban nem töröltette, azt végül a parkolási társaság a sofőr kérésére, a sürgős parkolás céljának utólagos igazolását követően tette meg.

A Fővárosi Főügyészség a parkolóőr ellen önálló intézkedésre jogosult személy által elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette, a parkoló férfi ellen gazdálkodó szervezet részére tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntette miatt emelt vádat a Fővárosi Törvényszéken.

A törvény mindkét bűncselekményt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni, a parkoló személy esetében azonban nyomatékos enyhítő körülményeket is figyelembe kell venni.

Fehér Ház: Trump és Putyin egy új nukleáris egyezményről is egyeztetett telefonon

Donald Trump és Vlagyimir Putyin egy lehetséges új nukleáris egyezményről is egyeztetett telefonon – jelentette be Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője. A szóvivő szerint a két elnök több mint egy órán keresztül tárgyalt egymással telefonon. Megvitatták, hogy vagy új nukleáris egyezményt kötnek, de az már Kína bevonásával háromoldalú megállapodás lenne, vagy a még meglevő amerikai-orosz stratégiai szerződést hosszabbítanák meg.

Sanders elmondta azt is az újságíróknak: a megbeszélésen a nukleáris egyezmény lehetősége mellett Trump és Putyin megvitatta a venezuelai helyzetet és Észak-Korea atomfegyver-mentesítésének ügyét. A szóvivő tájékoztatása után pár perccel Trump Twitter-bejegyzésben “nagyon jó” és “gyümölcsöző” beszélgetésnek minősítette egyeztetéseit az orosz elnökkel. Azt írta: “ahogyan már a boszorkányüldözés előtt mindig is mondtam, nem rossz, hanem jó dolog, ha jól kijövünk Oroszországgal, Kínával és mindenki mással is”.

Trump, kiegészítve Sanders tájékoztatását, azt is közölte: Putyinnal megvitatott kereskedelmi kérdéseket is, valamint az “orosz kacsát”. Ezzel a 2016-os választási kampánycsapatának munkatársai és oroszok közötti összejátszásról folytatott Mueller-vizsgálatra utalt, amelynek eredményeképpen Robert Mueller, a vizsgálóbizottság vezetője megállapította, hogy sem Trump, sem munkatársai nem játszottak össze oroszokkal a választási győzelem érdekében.

Kreml: a kétoldalú viszonyról és a regionális válsággócokról tárgyalt Putyin és Trump

A kétoldalú viszony jövőjéről, azon belül a gazdasági együttműködésről, valamint Észak-Koreáról, Ukrajnáról és Venezueláról tárgyalt telefonon Putyin orosz és  Trump – közölte a Kreml sajtószolgálata. A kommüniké szerint az orosz elnök tájékoztatta hivatali partnerét a Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel április 25-én Vlagyivosztokban folytatott megbeszéléseiről. Putyin hangsúlyozva, hogy Phenjan kötelezettségvállalásainak jóhiszemű teljesítését válaszlépéseknek, az Észak-Koreára nehezedő szankciós nyomás enyhítésének kell követniük.

A közelmúltban megtartott ukrajnai elnökválasztással kapcsolatban Putyin közölte, hogy az új kijevi vezetésnek valós lépéseket kell tennie az ukrajnai konfliktus rendezésében kulcsfontosságú minszki megállapodások teljesítése felé. Venezuela ügyében az orosz elnök azt hangoztatta, hogy “csak maguknak a venezuelaiaknak van joguk meghatározni országuk jövőjét”. Hozzátette, hogy a belügyekbe való külső beavatkozás, az erőszakos caracasi hatalomváltásra irányuló kísérletek aláássák a válság politikai rendezésének perspektíváit.

Az orosz közlemény által gyakorlatiasnak és konstruktívnak minősített, csaknem másfél órás telefonbeszélgetést az amerikai fél kezdeményezte. Putyin és Trump legutóbb december elején, a G20-csoport Buenos Aires-i találkozóján beszélt egymással. Telefonon a két elnök tavaly március 20-án folytatott eszmecserét, a Kreml tájékoztatása szerint a kétoldalú viszonyt terhelő problémák megoldásáról.

Partnerkapcsolatok

2019. április 1.: A NATO részvétele az ENSZ éves békefenntartói konferenciáján (Lendvai Tünde)

Clare Hutchinson, a NATO Nők, Béke és Biztonság programjáért felelős különleges főtitkári megbízott képviselte a Szövetséget az ENSZ éves miniszteri szintű békefenntartói konferenciáján, 2019. március 29-én. Hutchinson hangsúlyozta a NATO töretlen elköteleződését az ENSZ békefenntartó intézményeinek támogatásában, különös tekintettel az improvizált robbanóeszközök (IED, ún. „házi készítésű pokolgépek”) felszámolására tett közös erőfeszítések tükrében. Jelentős együttműködési pontok voltak ezen kívül a robbanóeszközöktől való mentesítéséhez szükséges kiképzések és a katonaorvosi ellátások biztosítása a Szövetség részéről, illetve a szoros együttműködés a civil lakosság védelme érdekében a fegyveres konfliktusok alatt. A miniszteri szintű csúcstalálkozó során a résztvevő 130 ország képviseletében kiadott közös nyilatkozat deklarálja az államok és nemzetközi szervezetek további együttműködését a békefenntartó missziókban, illetve kötelezettséget vállaltak a kiküldetés során kulcsterületnek számító képességek fejlesztésére. Emellett támogatásukat fejezték ki a békefenntartó missziók személyzetében megmutatkozó egyenlőtlen nemi arányok kiküszöbölésére, így a jövőben több figyelmet fordítanak a női békefenntartók kiképzésére és missziós kiküldetésére.

2019. április 2.: A Főtitkár köszönetét fejezte ki Trump elnöknek az erős vezetésért (Vas Beatrix)

Jens Stoltenberg, a NATO Főtitkára április 2-án a Fehér Házba látogatott, hogy találkozzon Donald J .Trumppal, az Amerikai Egyesült Államok elnökével. A Főtitkár köszönetét fejezte ki Trumpnak a határozott vezetésért és a NATO mellett tanúsított elköteleződésért. A két vezető megvitatta a terrorizmus ellen folytatott közös harcban tett előrelépéseket, illetve a Szövetségesek közötti tehermegosztás kiegyenlítésének irányában elért eredményeket. Stoltenberg kiemelte, hogy az európai Szövetségesek és Kanada jövő év végéig összesen 100 milliárd dollárral fogják növelni védelmi kiadásaikat.

2019. április 4.: A NATO külügyminiszterei megállapodtak a fekete-tengeri biztonság megerősítéséről (Vas Beatrix)

Április 4-én a Szövetséges országok külügyminiszterei elfogadtak egy intézkedéscsomagot a NATO helyzeti tudatosságának megerősítésére a fekete-tengeri régióban. Ennek részeként a Szövetség fokozott támogatást fog nyújtani partnerországainak, Grúziának és Ukrajnának a haditengerészetük és partiőrségük kiképzésében, az információmegosztásban, illetve több kikötőlátogatást és közös tengeri hadigyakorlatot is terveznek. A miniszterek ezzel egyidejűleg ismét felszólították az Oroszországi Föderációt, hogy engedje szabadon az Azovi-tengeren tavaly novemberben elfogott ukrán hajókat és azok tengereszeit.

2019. április 23.: 25 éve csatlakozott Azerbajdzsán az Euro-atlanti Partnerségi Tanácshoz (Németh Csenge)

Jan Broeks altábornagy, a NATO nemzetközi vezérkari főnöke látogatást tett Azerbajdzsánban 2019. április 16. és 19 között. A látogatása alatt találkozott a védelmi miniszterrel, Zakir Hasaanov vezérezredessel és a nemzetközi katonai együttműködési osztály vezetőjével, Huseyn Mahmudov vezérőrnaggyal és a katonai akadémia és az azerbajdzsáni fegyveres erők parancsnokával. Broeks altábornagy háláját fejezte ki a folyamatos azerbajdzsáni támogatásért a NATO által vezetett missziókban.

Azerbajdzsán NATO-val való kapcsolata 1992-ben kezdődött, amikor Azerbajdzsán csatlakozott az Észak-atlanti Együttműködési Tanácshoz. Ezt a fórumot 1997-ben az Euro-atlanti Partnerségi Tanács vette át, továbbá a Békepartnerség tevékenységeiben való rendszeres részvételének köszönhetően Azerbajdzsán aktívan hozzájárult az euroatlanti biztonsághoz.

2019. április 26.: A NATO megerősítette elköteleződését a konfliktuskapcsolatú szexuális és nemi alapú erőszak elleni fellépésben (Haiszky Edina Julianna)

2019. március 23-án az ENSZ Biztonsági Tanácsának a szexuális erőszakról szóló nyílt vitáján Clare Hutchinson, a NATO Főtitkárának a Nőkért, a Békéért és a Biztonságért felelős különleges képviselője kijelentette, hogy a NATO támogatja a konfliktusokkal kapcsolatos szexuális és nemi alapú erőszak elleni globális erőfeszítéseket. A NATO a küldetései és műveletei során szorosan együttműködik a helyi hatóságokkal és közösségekkel, hogy hatékony megelőzési stratégiákat dolgozzanak ki, és megerősítsék a nemzeti erőfeszítéseket az elkövetők felderítésére és elszámoltatására, így hangot adnak az alapvető méltóságnak és az emberi jogok tiszteletben tartásának.

Műveletek

2019. április 1.: A kanadai hadsereg közösen a NATO-tagállamokkal és -partnerországokkal gyakorlatozott az Északi-sarkkör mentén (Szilágyi Laura)

A kanadai NANOOK-NUNALIVUT 2019 hadgyakorlat keretein belül március 17-e és április 1-je közt közel 500 katona gyakorolta az arktiszi körülmények közti túlélési technikákat, logisztikai megoldások kivitelezését (leszállópályák felállítása a tenger jegén, távolsági üzemanyagutánpótlás) és jég alatti búvárkodást. A gyakorlatban Kanadán kívül Norvégia, Franciaország, Finnország és Svédország vettek részt. A műveletek tudományos kutatások eredményeinek alkalmazását is magukba foglalták, mint műholdak használatát keresés-mentéshez, hideg időjárás okozta sérülések ellátását. A kanadai hadsereg speciális, északi alakulata, a Canadian Rangers biztosította a résztvevők számára a navigációt, túlélést és a ragadozók elleni védelmet. A Szövetségesek rendszeresen csiszolják a hideg időjárási körülmények közt folytatott műveletekre irányuló képességüket.

2019. április 5.: NATO-hajók látogattak Odesszába (UKR) és Potiba (GRU) (Vas Beatrix)

Április 1-jén a NATO 2. számú állandó haditengerészeti csoportjának (SNMG2) összesen hat hajója rutin kikötőlátogatásra érkezett az ukrajnai Odesszába és a grúziai Potiba, miután pár napig járőröztek a Fekete-tengeren. A kikötőlátogatások során a kapitányok találkoztak és egyeztettek helyi katonai és politikai vezetőkkel, és a parti őrségek személyzetével is. A hajók egy közös gyakorlatban is részt vettek az ukrán és grúz haditengerészettel, ezzel is támogatva az interoperabilitás megerősítését a Szövetség erői és a partnerországok között.

2019. április 8.: A NATO csapata is részt vett a világ egyik legnagyobb kihívást jelentő kiber gyakorlatán (Haiszky Edina Julianna)

Április 9. és 12. között a NATO Kommunikációs és Információs Ügynökségének közel 40 kibervédelmi szakértőből álló csoportja vett részt a Locked Shield 2019-en, a világ legnagyobb kiberhadviselés elleni gyakorlatán Észtországban. A Locked Shield egy szimulációs program, amelynek célja, hogy a résztvevők megfelelően értékeljék a válsághelyzetet, támadás közben is fenntartsák a szolgáltatásokat és megvédjék azon hálózatokat, amik potenciális célpontok lehetnek. A gyakorlat forgatókönyve szerint a fiktív ország, Berylia polgári infrastruktúráját érik összehangolt kibertámadások, miközben az államban országos választások zajlanak. A NATO csapatának feladata, hogy listázza a károsodott platformokat és megvédje azokat a további támadásoktól. Az ilyen gyakorlatok kiváló lehetőséget nyújtanak a szakértőknek, hogy gyakorolják a saját IT-rendszereik és kritikus infrastruktúrájuk védelmét, továbbá a képzés elősegíti az együttműködést a polgári és katonai szakértők, valamint a döntéshozók között.

2019. április 10.: Egy olasz Eurofightert riasztottak feltartóztatásért Montenegró felett (Gönczi Róbert)

2019. április 9-én az olasz légierő Eurofighter repülőgépét először indították el, hogy végrehajtson egy NATO légterellenőrzési feladatot Montenegró felett. A küldetés célja egy civil légijármű feltartóztatása volt, mely elvesztette a kommunikációt a horvátországi légiirányító központtal és Montenegró és Albánia felé vette az irányt.

A Eurofighter, melynek védelmi területe az olasz, albán és montenegrói légtér, percek alatt feltartóztatta az eltévedt repülőt. A Eurofighter pilótái vizuálisan ellenőrizték is a gépet, hogy van-e rajta illegális akcióra, technika hibára vagy bármi másra utaló jel. Kiderült, hogy valószínűleg a kommunikáció azért veszett el, mert a légiirányítás és a fedélzeti személyzet félreértették egymást. Miután helyreállították a kapcsolatot, a légijármű zavartalanul folytathatta útját eredeti célállomása, az egyiptomi Hurghada felé.

2019. április 11.: A NATO eddigi legnagyobb orvosi gyakorlatát tartották meg (Rácz-Nagy Judit)

26 szövetséges ország és 13 partnerország, összesen 2500 résztvevő közreműködésével tartották meg a NATO történetében idáig legnagyobb egészségügyi gyakorlatát. Az ”Életerős Katona 19” (Vigorous Warrior 19) megnevezésű tréning házigazdája Románia volt. A gyakorlat lehetőséget biztosított a résztvevőknek, hogy fejlesszék orvosi szakellátási képességeiket; a kézifegyverek okozta sebesülések ellátásától kezdve a radioaktív sugárzás kezeléséig. Összesen 39 résztvevő ország gyakorlatozott egyszerre és valósította meg az Észak-atlanti Szerződés 3-as és 5-ös cikkelyét, újszerű civil eszközöket alkalmazva. Az gyakorlatsorozatot minden második évben a NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központja (Budapest) rendezi meg a gyakorlatot lebonyolító házigazda országgal.

2019. április 11.: A NATO és a román haditengerészet közös gyakorlata a Fekete-tengeren (Györgyi Dominika)

Április 5-13. között került megrendezésre a Fekete-tengeren az éves román haditengerészet vezette Sea Shield gyakorlat, melyben öt NATO-hajó is részt vett. Ebben az évben húsznál is több hajó (Romániából, Bulgáriából, Kanadából, Görögországból, Hollandiából, Törökországból) dolgozott együtt az USA és Törökország területéről indított tengerészeti felderítő légi járművekkel (MPA) a közös gyakorlatban. A román légierő a MiG-21 LanceR és F-16 légvédelmi fenyegetésekre specializálódott egységeket is rendelkezésre bocsájtott, köztük a robbanásveszélyes eszközök hatástalanítását (EOD) végző búvárokat. Az Informatikai és Kibernetikai Központ a szárazföldről nyújtott támogatást. Az SNMG2 (Standing NATO Maritime Group) parancsnoka kiválónak minősítette a gyakorlatot, mivel az “lehetőséget nyújt arra, hogy együttműködjenek a Fekete-tengeri határmenti NATO-szövetségesekkel az interoperabilitás és a gyors reakció biztosítása érdekében.” A csoport Odessza, Poti és Konstanca kikötőjében is látogatást tett.

2019. április 17.: Magyarország vezeti a NATO 50. baltikumi légtérellenőrzési különítményét (Kertai Zoltán Péter)

Magyarországra került a sor, hogy Spanyolországgal és az Egyesült Királysággal közösen vezesse a Baltikum Légtérellenőrzési különítményét Litvániából. Magyarország Gripen, Spanyolország F-18, az Egyesült Királyság pedig Eurofighter típusú vadászgépekből ellenőrzi a balti légteret. Ez a békeidei védelmi küldetés összeköti a tagállamokat és fejleszti a szolidaritást a Szövetség államai közt. A közös fellépés a két kiegészítő különítménnyel növeli az elrettentési képességet a külső fenyegetések ellen, ami különösen fontos a Krím-félsziget illegális elcsatolását követően. Az esemény jelentőségét növeli, hogy 2004 óta ez az 50. ilyen típusú NATO-küldetés, Magyarországnak pedig a második alkalma a küldetés vezetésére és a balti szövetségesek őrzésére.

2019. április 17.: NATO-harccsoport gyakorlat Litvániában (Kertai Zoltán Péter)

Összesen 650 cseh, holland, német, norvég csapat kezdett neki április 17-én az „Eager Leopard” gyakorlatnak Pabradeban, Litvániában. A gyakorlat a készenlét fejlesztésére és képességeik hadrendbe állítására van kihegyezve. A gyakorlat 36 órája alatt védekező és támadó képességeket is teszteltek a katonák. „Különösen fontos, hogy a katonák fel tudjanak készülni a 3. szintű gyakorlatra az „Iron Wolf”-ra, amit litván szövetségeseinkkel júniusban bonyolítunk le.” – nyilatkozta Peer Papenbroock alezredes. A NATO 2017-ben 4 többnemzetiségű harccsoportot állított hadrendbe, ezek az Egyesült Királyság, Kanada, Németország és az Egyesült Államok vezetésével harckészek. Jelenlétük világossá teszi, hogy egy tagállam megtámadása az egész Szövetség ellen irányuló támadásnak minősülne.

Képességek

2019. április 11.: Aegis Ashore rakétavédelmi rendszer ütemezett frissítése Romániában (Kertai Zoltán Péter)

A NATO Aegis Ashore parti rakétavédelmi rendszere ezen a nyáron egy régóta tervezett fejlesztésen fog átesni. A fejlesztés az Egyesült Államok 2009-ben meghirdetett Alkalmazkodó Megközelítés program európai szakaszának része. Az AEGIS felújítási ideje alatt az Egyesült Államok – de NATO-fennhatóság alatt álló – THAAD (Terminal High Altitude Area Defense) rendszere biztosítja majd a rakétavédelem folyamatosságát. A több héten át folyó fejlesztési munkálatok védelmi feladatok ellátására készíti fel a Fekete-tenger partját.

Polt Péter legfőbb ügyész meghívására, 2019. április 23-án hét fős delegáció élén hazánkba látogatott Le Minh Tri vietnámi legfőbb ügyész. Polt és Le a két ország ügyészsége közötti együttműködési megállapodást írt alá.

A magyar és a vietnami legfőbb ügyész 2010. június 29-én, Budapesten, kétoldalú megállapodást kötött – többek között – a szakmai tapasztalatok megosztásáról, továbbá arról is, hogy az együttműködést kiterjesztik az ügyészek bűnüldözési ismereteinek javítását szolgáló továbbképzésekre. A legfőbb ügyész 2018. szeptemberében, Vietnamban tett látogatása során hangsúlyozta, hogy a kapcsolatok bővítésének egyik formája lehet a jogi végzettséghez kapcsolódó posztgraduális képzés. A mostani budapesti találkozás során a felek – a tervek szerint 2020-ban induló – továbbképzés részleteiről írtak alá kiegészítő jegyzőkönyvet.

A tárgyalások során Polt és Le egyetértettek abban, hogy a cyberbűncselekmények, a korrupció és a pénzmosás korunk olyan káros jelenségei, amelyek ellen csak országhatárokon átnyúló együttműködés lehet eredményes. A megállapodásban megjelölt képzés is ezeken a területeken hasznosítható, a hatékony fellépést segítő ismeretek átadását szolgálja.

A vietnami küldöttség a tárgyalásokat követően látogatást tett a Parlamentben, ahol Kövér László, az Országgyűlés elnöke fogadta a küldöttség tagjait, valamint a delegációt fogadta még a Kúria elnöke, Darák Péter is.

Az Egri Járási Ügyészség fellebbezést jelentett két, idős emberek sérelmére sorozatos – úgynevezett unokázós – csalásokat elkövető terhelttel szemben hozott elsőfokú bírói ítélet ellen, melyben a vádlottak börtönbüntetéseinek súlyosítását kéri.

A közös bűnözői múlttal rendelkező vádlottak 2016 januárjában abban egyeztek meg, hogy telefonon véletlenszerűen ismeretlen embereket hívnak majd fel, és akikről a hangjuk alapján úgy ítélik meg, hogy időskorúak, azoktól hamis ürüggyel pénzt próbálnak meg kicsalni. Az elkövetők az idős sértetteknek azt állították, hogy az unokájuk különböző okok miatt – szerencsejáték, uzsoratartozás, autóbaleset, stb. – bajba került, és azonnal készpénzre van szüksége. Ezután felkeresték a hiszékenynek bizonyuló nyugdíjasokat, akiktől anyagi lehetőségeikhez mérten különböző összegeket vettek át, melyen aztán egyenlő arányban osztoztak.

A különös visszaesőnek minősülő, korábban már elítélt vádlottak bejelentett munkahellyel, legális jövedelemmel nem rendelkeztek, a bűncselekmények révén rendszeres haszonszerzésre törekedtek.

Az Egri Járási Ügyészség 2017 májusában 67 rendbeli csalás bűntette miatt emelet vádat a két gödöllői illetőségű férfival szemben, akiket az Egri Járásbíróság idén februárban első fokon főbüntetésül hat és fél év börtönre, hat év közügyektől eltiltásra, valamint 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélt amellett, hogy kötelezte őket több mint nyolcmillió forint kártérítés megfizetésére is.

Az Egri Járási Ügyészség a járásbíróság ítélete ellen a büntetés súlyosítása érdekében jelentett be fellebbezést. Az ügyészség szerint az időskorú, kiszolgáltatott sértettek sérelmére megvalósított kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekmények az utóbbi években országosan oly mértékben elszaporodtak, hogy még az esetenként nagy sajtóvisszhangot kiváltó lelepleződések sem tartják vissza az elkövetőket. A konkrét ügyben emellett túlsúlyban vannak a vádlottak terhére róható súlyosító körülmények, melyekre figyelemmel a bíróság által alkalmazott joghátrány sem általánosságban, sem a terheltek vonatkozásában nem bír kellő visszatartó erővel, ezért a törvényben meghatározott büntetési célok csak hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabásával érhetők el.

Az Európai Unió az elmúlt évtizedekben a környezetvédelem egyik legaktívabb képviselőjeként szerepelt a nemzetközi politikában. A környezet állapotának és értékeinek megóvása mellett külön figyelmet fordít a éghajlatváltozás elleni küzdelemre és a fenntartható fejlődésre. Ezt jól példázza az Európai Bizottság által még 2014-ben benyújtott, a 2020-2030-as időszakra vonatkozó Éghajlat- és energiapolitikai keret, melynek többek között követelménye a megújuló energiaforrásokra való részleges átállás, az energiaellátás diverzifikálására, valamint fontos célként határozza meg az EU üvegházhatású gázok kibocsátásának nagy mértékű csökkentését. Azonban ha az Unió jelenlegi intézkedéseit tekintjük, a harc nem tűnik olyan töretlennek, és látható, hogy a gazdasági érdekekkel való ütközés komoly akadályt állít a célok elérésében.

Az egyik ilyen hátráltató tényező az autóipari lobbi, ami folyamatosan korlátozni kívánja a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó szabályozásokat. Valószínűsíthető, hogy többek közt ez volt az egyik fő oka annak, hogy a Bizottság márciusban szavazásra bocsátott 2050-re vonatkozó klímacélját Németország, Magyarország, Lengyelország és Csehország is elutasította. A tervezet azt tűzte ki, hogy az évszázad közepére az EU szén-dioxid-kibocsátása nullára szoruljon vissza. A tervezetet a párizsi klímaegyezményhez igazították, mely keretein belül a világ országai elvállalták, hogy a lehető legtöbbet megteszik annak érdekében, hogy a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését 1,5-2 Celsius-fokban maximalizálják. Azonban néhány ország nemcsak az EU de-karbonizálásának határidőhöz kötését, hanem az intézkedés tervének a párizsi egyezményhez való kapcsolását is elutasítja. Az Európai Parlament szavazása során a képviselők 369-116 arányban támogatták a tervet, 40 tartózkodás mellett. A civil társadalom és a tudományos világ egyre erőteljesebben próbálja rávenni a politikusokat és a tagállami kormányokat arra, hogy határozottabban lépjenek fel a globális felmelegedés ellen, ugyanis a jelenlegi tempó mellett 5-6 Celsius-fokra becsülhető a Föld átlaghőmérsékletének emelkedése az évszázad végéig. Ez a mérték bár nem tűnik soknak, mégis végzetes károkat okozna az ökoszisztémában és a környezet nagy mértékű pusztulását eredményezné.

A kép a környezetbarát intézkedések támogatottságát mutatja országonként, az Európai Parlamentben lévő szavazások alapján (2017-es adatokkal). Kép forrása: votewatch.eu

Nemrég egy másik hír rázta fel az európai környezetvédőket. A Tanács április 15-ei ülésén az Európai Unió tagállamai jóváhagyták, hogy elkezdődjenek a tárgyalások a szabadkereskedelmi egyezményről az Amerikai Egyesült Államok és az EU között. Az egyezmény terve nagy port kavart még Donald Trump megválasztása előtt, ám az amerikai elnök beiktatása után (2016) a TTIP (Transatlantic Trade and Investment Partnership) ötlete egy időre lekerült a napirendről, egészen tavaly májusig, amikor ugyanis Trump védővámokat vezetett be azokra az acél- és alumíniumtermékekre, melyek Mexikóból, Kanadából vagy az Európai Unióból érkeznek az USA-ba, az EU pedig erre ellen-vámokkal válaszolt. Ezután a tárgyalás újrakezdéséről Donald Trump és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke júliusban állapodtak meg. Bár a megállapodás enyhíthetne a két fél között kialakult gazdasági feszültségen, a döntés nem örvend teljes támogatottságnak. Sokan tartanak attól, hogy az egyezmény utat engedne olyan termékeknek (mint például a gyógyszeripari áruk és kozmetikumok), amelyek termelése és szállítása nemcsak környezetterhelő, de a vámok részleges eltörlésével és az USA exportcikkeivel szembeni szabályok csökkentésével egyszerűbbé váló behozatal, valamint olcsóbb előállítás miatt kiszorítaná a hazai termékeket a piacról. A TTIP-ellenes közösség aggályosnak tartja, hogy az EU szorosabb kereskedelmi együttműködésre készül egy olyan országgal, aki kilépett a párizsi egyezményből, és szemmel láthatólag a klímapolitikai céljai nincsenek összhangban az uniósokkal. „A tárgyalások megkezdéséhez annak ellenére adtak zöld utat, hogy korábban Cecilia Malmström, az EU kereskedelmi biztosa is ígéretet tett arra, hogy nem kezdenek kereskedelmi tárgyalásokba olyan országokkal, amelyek nem írták alá az éghajlatvédelemről szóló párizsi megállapodást.” – írja a Greenfo.hu.

Az egyezmény tartalmát tekintve, a Bizottság által meghatározott irányelvek alapján, kizárólag az ipari árukról folytatnak tárgyalást, és a mezőgazdasági termékekre nem vonatkozna a megállapodás élelmiszerbiztonsági okokból. Ám az Egyesült Államok ez utóbbit is mindenképpen napirenden szeretné látni, hogy így megkönnyítse az utat a génmódosított növények és hormonkezelt hús behozatalához. A Centre for International Environmental Law (Nemzetközi Környezetvédelmi Törvény Központja) egy 2013-as közleményében megállapította, hogy a TTIP egyes pontjai erősen korlátoznák a környezetvédelmi szabályozásokat, kifejezetten fokoznák a fosszilis tüzelőanyagok kitermelését, valamint annak exportját is.

Ezek tekintetében nem lesz zökkenőmentes a megállapodási folyamat a két fél között, ha az EU ragaszkodik a környezetpolitikájának képviseléséhez is. Egyelőre még nem tudni, hogyan haladnak előre a tárgyalások, de az bizonyos, hogy az eltérő prioritások miatt sok kérdésben kell még megegyezni.

Jogos lehet tehát a kérdés, hogy valójában mennyire fontos értéke az EU-nak a környezetvédelem, és mire lehet számítani a szakpolitika kapcsán a jövőben. Jól látható, hogy az Unió intézkedései között egyaránt rengeteg a környezetvédelmi célokat pozitívan érintő és az azokat hátráltató is. Mindenesetre azt egy sikernek tudhatjuk be, hogy az EU a 2020-ra kitűzött, az üvegházhatású gázok kibocsátásának az 1990-es szinthez képest 20%-kal való csökkenését már 2016-ban túlteljesítette, ahogy az az alábbi ábrán is látszik:

(Az EU klímacéljainka jelenlegi haladásával kapcsolatban érdemes elolvasni:http://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/society/20180706STO07407/unios-elorelepesek-a-klimavaltozas-megfekezeseben-infografika). Kép forráas: Európai Parlament honlapja

Írta: Németh Petra Ildikó

Kína valószínűleg gyarapítani fogja külföldi támaszpontjai számát – állapította meg az amerikai védelmi minisztérium csütörtökön nyilvánosságra hozott, Kínával foglalkozó jelentésében.

A dokumentum szerint ezeket a feltételezett támaszpontokat Peking az új selyemúthoz (“Egy övezet, egy út” kezdeményezés) kötődő beruházások védelmében építené ki.

“A kínai vezetők latba vetik az ország egyre növekvő gazdasági, diplomáciai és katonai súlyát, hogy megteremtsék dominanciáját a térségben, és kiterjesszék befolyását a világban” – olvasható a dokumentumban, amelyet a Pentagon a kongresszus számára készített.

Az amerikai védelmi minisztérium leszögezte: Kínának jelenleg egyetlen katonai támaszpontja van külföldön, mégpedig az afrikai Dzsibutiban, de a jövőben valószínűleg azokban az államokban próbál meg bázisokat létrehozni, amelyekkel hosszú idő óta baráti viszonyt ápol. A Pentagon szakemberei Pakisztánt jelölték meg egy következő lehetséges helyszínként.

Amerikai sajtójelentések szerint Peking nemrégiben Afganisztán vezetőivel kezdett tárgyalásokat arról, hogy az ország keleti vidékén fekvő és Afganisztán belseje felé átjárást biztosító Vakhan-folyosó térségében is kialakítsanak egy katonai támaszpontot. Kína ezt már többször tagadta. A The Washington Post című lap pedig, még februárban, arról közölt értesülést, hogy Kína katonai bázist létesített Tádzsikisztánban, miután valószínűleg három évig katonákat állomásoztatott ott, az afganisztáni határhoz közel.

Zord

A felső-ausztriai Bad Schallerbach egyik fogadósa csúnyán megvert és megsebesített négy vendéget, köztük egy magyart, akik szóvá tették, hogy nem a megrendelt ételt vitték ki nekik – közölte az osztrák rendőrség.

Az eset során két vendég ráadásul arcába kapta a kifogásolt ételt. A 41 éves magyar és 40 éves német barátja ugyanis amiatt volt felháborodva, hogy az 56 éves fogadós nem azt hozta ki nekik, amit rendeltek. Ezt annyira zokon vette a vendéglő tulajdonosa, hogy arcukba hajította a teli tálakat, majd gorombán sértegetni kezdte vendégeit. Amikor egyikük a rendőrséget akarta értesíteni, a fogadós ütlegelni kezdte őket. A megtámadott vendégek a szabadba rohantak, s egy négytagú család az incidenst látva szintén jobbnak látta menekülőre fogni a dolgot. A fogadós azonban ezt sem vette jó néven, s megverte a család két tagját is, egy 43 éves férfit és annak 71 éves apját.

A vendégek számos kisebb sérülést szenvedtek a történtek során, a fogadós pedig a később kiérkezett rendőrök előtt sem hagyott alább durva és ellenszegülő viselkedéséből. A vendéglőst feljelentették.

Amerikai sajtóértesülések szerint Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a pénteken kezdődő, négy európai országot érintő körútjának első állomásán, Finnországban találkozik orosz kollégájával, Szergej Lavrovval is.

Az amerikai sajtóban több helyütt megjelent értesülések egy kifejezetten neve elhallgatását kérő kormányzati forrásra hivatkozva közlik: Pompeo és Lavrov a finnországi Rovaniemi városában – amely Lappföld fővárosa – az Északi-sarkvidéki Tanács ülésének margóján folytat majd tárgyalásokat egymással.

A tárgyalások témája elsősorban Venezuela lesz, de az amerikai diplomácia vezetője szóba hozza majd Ukrajnát, illetve az Ukrajnával kapcsolatos oroszországi magatartást is. Az amerikai kormányzati tisztségviselő szerint Pompeo felveti majd Washington “aggodalmait a venezuelai és ukrajnai orosz magatartással kapcsolatban”.

Pompeo szerdán már telefonon tárgyalt Lavrovval. Moszkvát Venezuela – és egyben az amerikai-orosz kapcsolatok – destabilizálásával vádolta, Lavrov viszont Washingtont vádolta meg “destruktív befolyással”. A telefonbeszélgetés után az orosz külügyminisztérium közleményt adott ki, amelyben Venezuelára utalva leszögezte: “Washington beavatkozása a nemzetközi jog durva megsértése”.

Az amerikai külügyminisztérium szerdán este adott ki közleményt arról, hogy Pompeo pénteken négy állomást érintő körútra indul. A külügyminiszter Finnországba, Németországba, az Egyesült Királyságba és Grönlandra látogat. Finnországban az Arktikus Tanács vagy más néven az Északi-sarkvidéki Tanács ülésén vesz részt és beszédet mond az Egyesült Államok térséggel kapcsolatos politikai elképzeléseiről. Berlinben Angela Merkel kancellárral és Heiko Maas külügyminiszterrel tárgyal, Londonban Theresa May kormányfő és Jeremy Hunt külügyminiszter lesz a tárgyalópartnere, és a Dániához tartozó Grönlandon szintén a kormányfővel és a külügyminiszterrel, továbbá a dán külügyminiszterrel is találkozik.