Biztonságpolitika

A múlt heti visszaesés után ismét csökkent a részvétel a jobb életkörülményekért és a francia kormány gazdaságpolitikája ellen fél éve tüntető sárgamellényesek szombati franciaországi megmozdulásain.

A belügyminisztérium adatai szerint országszerte 18 600-an tiltakoztak, Párizsban mintegy 1200-an vonultak utcára. Egy héttel ezelőtt estig országosan 19 ezren vettek részt a megmozdulásokon a belügyi tárca szerint, közöttük 1460-an Párizsban, jóllehet a tüntetők vitatják a számokat és több mint kétszeresére becsülik a részvételt. Ugyanakkor minden adat arra utal, hogy az Emmanuel Macron elnök adó- és szociális politikája elleni mozgalom lassan kifullad. A legelső, tavalyi novemberi megmozduláson csaknem háromszázezren tiltakoztak kétezer helyen.

Párizsban ezúttal nem voltak atrocitások, több százan – azt skandálva, hogy “itt vagyunk, itt vagyunk” – vonultak fel a zuhogó esőben, de a Champs-Élysées-sugárúton továbbra sem engedélyezte a rendőrség a tüntetést.

Lyonban azonban a mintegy 2500 tiltakozó egy része összecsapott a rendőrökkel, akiket üvegekkel, kövekkel és petárdákkal dobáltak a radikálisabb sárgamellényesek. Hasonló jelentek voltak Nantes-ban is, ahol a prefektúra betiltotta a megmozdulásokat a városközpontban. A rendőrség tájékoztatása szerint az engedélyezett útvonalon mintegy kétezer ember, közük ötszáz “ultra” vonult fel, akiket délután három órától könnygázzal oszlattak a rendőrök a belvárosban. Miután a tüntetők megtámadtak egy rendőrcsoportok, a hatóságok gumilövedéket is használtak az oszlatáskor – közölte a rendőrség.

Jogerősen életfogytig tartó fegyházbüntetéssel sújtotta a Szegedi Ítélőtábla csütörtökön azt a férfit, aki brutálisan meggyilkolt egy idős petőfiszállási nőt 2010-ben.

A táblabíróság aljas célból, különös kegyetlenséggel, a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettében és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek a jelenleg 43 esztendős vádlottat. A bíróság döntött arról, hogy a férfi legkorábban 25 év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

A vádlott 2010-ben alkalmi munkákból élt, és gyermekkora óta ismerte a későbbi sértettet, egy 66 esztendős, tanyáján egyedül élő asszonyt. A férfi időnként kisebb munkákat is végzett az asszonynál, aki bár számos betegségben szenvedett, de képes volt önmaga ellátására.

A férfi 2010. augusztus 19-én italozás közben elhatározta, hogy pénzt szerez az asszonytól, aki két nappal korábban kapta meg 65 ezer forintos nyugdíját. Elkerékpározott a tanyához, majd a házba belépve a konyhában pénzt követelt, de a sértett nem adott neki. Miután a férfi meglökte, az asszony felháborodásában azt kiabálta, hogy értesíteni fogja a rendőrséget. Ezután a vádlott előbb egy partvissal ütlegelte, majd ollóval, később késsel többször megszúrta az áldozatot. A vádlott fejen rúgta az asszonyt, a nyakára is rátaposott. Az áldozat elveszítette eszméletét, de a férfi tovább ütötte, míg meg nem halt. Utána átkutatta a házat, és magához vett hatvanezer forintot.

A férfit hét évvel később fogták el, miután kirabolt egy a tanyától két kilométerre élő 83 esztendős asszonyt. A szintén egyedül élő nőhöz 2017. szeptember 18-án ment el a pénzszűkében lévő férfi. Egy bicskával fenyegette meg az asszonyt, akinek csak hétezer forintja volt. Ez azonban nem volt elég a vádlottnak. Az asszony azzal állt elő, hogy kér a szomszédtól kölcsön, és a pénzt átadja vádlottnak. A férfi elkísérte, közben megfenyegette az asszonyt, hogy ha bárkinek szól a történtekről, belemártja a kést. Az idős nő azonban elmondta a történteket a szomszédjának, aki értesítette a rendőrséget, akik elfogták a közelben rejtőzködő vádlottat.

Döntésével a táblabíróság helybenhagyta az első fokon eljáró Kecskeméti Törvényszék ítéletét.

A közbiztonság javításáért a késviselés korlátozását kezdeményezi két németországi tartomány kormánya.

Német sajtójelentések szerint Bréma és Alsó-Szászország vezetése a törvényhozás tartományi kormányokat összefogó kamarája, a Bundesrat elé terjesztett közös jogszabálytervezetben széleskörű késviselési tilalmat javasol.

A fegyverviselésről szóló törvény szigorításaként “késmentes” övezeteket alakítanának ki, valamennyi olyan közterületről és közhasználatú magánterületről kitiltanák a késeket, amelyen sok ember fordulhat meg. Ilyenek például a pályaudvarok, bevásárlóközpontok, sétálóutcák, vagy a szórakozóhelyek és oktatási intézmények körüli körzetek.

A jelenlegi szabályozás szerint csak a – rendőrségi szakkifejezéssel – “bűnözéssel sújtott helyeken”, vagyis azokon területeken lehet általános fegyverviselési tilalmat elrendelni, amelyeken kiugróan sok bűncselekmény történik.

Bréma és Alsó-Szászország szerint a kések viselését ennél jóval szélesebb körben kell korlátozni, mert továbbra is magas a késes támadások száma, és ezek a különösen veszélyes bűncselekmények nagyban rontják a lakosság biztonságérzetét.

A tervezet másik fő eleme, hogy a jelenlegi tizenkettőről csökkentsék hat centiméterre a késmentes övezeteken kívül szabadon viselhető kések maximális pengehosszúságát.

Németországban nincsen egységes statisztikai eljárás a késsel elkövetett bűncselekmények nyilvántartására. A töredékes adatok az esetek számának emelkedésére utalnak, a rendőrségi sajtóközleményekben pedig szinte minden nap szerepelnek beszámolók késelésekről. Szombaton például a bajorországi Nürnberg belvárosában történt késelés, az áldozat egy 27 éves férfi, aki életveszélyes állapotban került kórházba, a feltételezett elkövető egy húsz éves fiatalember.

A rendvédelmi szervek legnagyobb munkavállalói érdekképviselete, a Rendőrszakszervezet (GdP) üdvözölte a kezdeményezést. A késmentes övezetek kialakítása “jó irányba tett lépés” lenne az erőszakos bűncselekmények visszaszorításáért folytatott küzdelemben – nyilatkozott Oliver Malchow, a GdP vezetője. Kiemelte, hogy a késes támadások száma nyilvánvalóan emelkedik, és a folyamat feltartóztatásához a politikának gyakorlatias, “praktikus törvényi szabályozással” kellene támogatnia a hatóságok munkáját.

Pirotechnikai látványelemekben gazdag, több száz katonát felvonultató csatabemutatóval emlékezik Buda vára visszafoglalásának 170. évfordulójára május 19-én a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség a fővárosi a Kapisztrán téren.

A szervezők közleményükben kiemelték, hogy május 21. a magyar honvédelem napja. 1849-ben ezen a napon foglalta vissza a Görgei Artúr vezette honvédsereg Buda várát. Mint felidézték, Buda ostroma az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontja volt, amely 1849. május 4-től május 21-ig tartott, és az ostromló magyar erők győzelmével ért véget.

A 170. évforduló alkalmából május 19-én idén is bemutatják a párbeszédes dramatizált csatabemutatót az Esztrád Színház jóvoltából, Korcsmáros György rendezésében. A megemlékezés erejét a festői budavári környezet és 200 gyalogos és lovassági katona biztosítja – írták a közleményben.

Az előadást a Buzogány toronynál felvett budavári betörés képei előzik meg, amelyet óriáskivetítőn tekinthetnek meg a résztvevők. Eközben a császáriak a helyszínen élőben készülődnek az ellentámadásra, majd a betörés első sebesültjei is megérkeznek a Hadtörténeti Intézet és Múzeum épülete elé. A betörés után a magyar tüzérek az elfoglalt császári ágyúk segítségével látványos robbantásokkal szemléltetik az osztrák barikád elleni támadást. A visszavert honvédek intenzív tüzérségi és a gyalogsági sortüzet indítanak a császáriak ellen, majd egy végső szuronyroham után a császáriak megadják magukat.

A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség 1991-ben alakult társadalmi szervezet. Fő célkitűzése a magyar katonai hagyományok ápolása, a honvédelmi értékek megőrzése és átadása a jelen, illetve a jövő nemzedékének látványos bemutatók segítségével. A hagyományőrző lovas és gyalogsági katonák, a tüzérségi bemutatók, a nagyszámú robbantásimitáció, a puskasortüzek, a szuronyok, a kardok összecsapása pedig nem csupán a magyar katonai hagyományt eleveníti fel, hanem valódi élményt ad gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt – írták közleményükben a szervezők.

Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő szerint területeinek elvesztésével nem szűnik meg az Iszlám Állam terrorista szervezet, inkább feltételezhető, hogy más terrorszervezetekhez hasonlóan külföldön, szétszórtan működik majd.

A szakértő azt mondta, az Iszlám Állam által ellenőrzött szír területeket visszafoglalták és a szervezet fő bázisát megsemmisítették a szövetségesek, akik szerint ezzel legyőzték a szervezetet. Rámutatott: egy terrorista szervezetről azonban nem lehet kijelenteni, hogy legyőzték, hiszen egy ilyen szervezetnek nem feltétele, hogy államszerű intézményben működjön.

Hangsúlyozta: a szervezet feltételezhetően nem próbálta meg újraszervezni magát, mivel valószínűleg rájöttek arra, hogy ezzel ismét rengeteg erőt kötnének le feleslegesen, és újabb támadásoknak tennék ki magukat.

A szakértő kitért arra is, hogy a legutóbbi szomáliai amerikai légicsapás, amelyben az Iszlám Állam 13 feltételezett fegyverese meghalt, nem fogja megrázni a dzsihadista szervezetet. Szomáliában hosszú idő óta jelen van az iszlám terrorizmus és gyakran előfordulnak terrormerényletek – tette hozzá Gyarmati.

Az északnyugat-szíriai Idlíb tartomány körül kialakított demilitarizált ütközőövezetbe történő benyomulás leállítására szólította fel a szíriai kormányerőket Hulusi Akar török védelmi miniszter – jelentette az Anadolu hírügynökség.

Akar az Idlíbbel határos, dél-törökországi Hatay tartományba látogatott, hogy a frontvonal közelében szolgálatot teljesítő török katonákkal értekezzen a szíriai helyzetről. A találkozón részt vett többek között Yasar Güler vezérkari főnök, valamint Ümit Dündar, a szárazföldi erők parancsnoka is.

Akar a megbeszélést követően a sajtónak nyilatkozva azt közölte, hogy a szíriai kormányerők Idlíb tartomány déli részét érő fokozatos támadásai május 6-ával szárazföldi hadműveletbe fordultak át.

Kijelentette egyúttal: Bassár el-Aszad szíriai elnök csapatai igyekeznek kiterjeszteni fennhatóságukat Idlíb déli részére, megsértve így a mérsékelt felkelők oldalán álló Törökország, illetve a Damaszkuszt támogató Oroszország között, a demilitarizált övezet létrehozásáról tavaly szeptemberben kötött asztanai (ma Nurszultan) megállapodást.

Akar ugyanakkor arra is felszólította a szíriai kormányerőket, hogy azonnal vonuljanak vissza az idlíbi övezet szerződésben lefektetett határai mögé. A török védelmi miniszter hangsúlyozta: hatásos és határozott intézkedéseket vár Moszkvától annak érdekében, hogy a szíriai rezsim csapatainak támadásai ne ismétlődjenek meg.

Akar rámutatott: Aszad erőinek előrenyomulása a fokozódó humanitárius gondokon túl az ütközőövezet peremén felállított mintegy tucatnyi török katonai megfigyelőpontra is veszélyt jelent, például a járőrözések során. Törökország továbbra is minden tőle telhetőt megtesz az asztanai egyezményben vállalt kötelezettségei teljesítése, továbbá a térségben élő ártatlan emberek biztonsága és békéje érdekében – szögezte le végül a török védelmi miniszter.

Damaszkusz a múlt héten indított offenzívát Idlíb és Hama tartomány ellen, amelyek a el-Aszad vezette kormány ellen fegyveresen lázadó ellenzék utolsó zárványai, a harcok pedig jelenleg is folynak. Damaszkusz már márciusban leszögezte: készek akár erővel is visszavenni a különböző ellenzéki milíciák fennhatósága alatt álló területeket, és el-Aszad vezetése alatt újraegyesíteni az országot. Pénteken a lázadó frakciók ellentámadást indítottak, amelyet az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) nevű civil szervezet értesülései szerint az al-Kaida terrorszervezethez köthető iszlamista Haját Tahrír as-Sám (HTS) vezet.

Moszkva és Ankara abban állapodott meg, hogy Szíria északnyugati részén egy 15-20 kilométer széles sávban elválasztja a kormányerőket a felkelőktől. A zóna magában foglalja az Idlíbbel szomszédos Latakia, Hama és Aleppó tartomány egyes részeit is. Noha bizonyos előírásokat azóta sem tartottak be a szemben álló felek, és rendszeresek a fegyveres provokációk is, a múlt hétig viszonylagos béke uralkodott az övezetben.

Az ENSZ Élelmezésügyi Programja (WFP) pénteken arra figyelmeztetett, hogy katasztrofálissá válhat a humanitárius válság Szíria északi és északnyugati részén, ha folytatódnak a térségben az összetűzések.

A Kalocsai Járási Ügyészség felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntette és más bűncselekmény miatt vádat emelt egy 73 éves uszódi férfival szemben, aki idén februárban szóváltást követően előbb egy fém kályhatisztító kefével, majd egy asztallábbal bántalmazta a meszesi Duna part egyik büféjének vendégét.

A 73 éves uszódi férfi 2019. február 7-én délután a meszesi Duna parton lévő büfében szóváltásba keveredett egy újteleki férfival, mely odáig fajult, hogy 66 éves áldozatát előbb sípcsonton rúgta, majd a büfé kandallójánál lévő fél méter hosszúságú, fém kályhatisztító kefével többször fejen ütötte. Ezután a két férfi a büfé tulajdonosának felhívására távozott, de a szóváltást továbbra sem hagyták abba. A vádlott ekkor a büfé előtt parkoló autójából elővett egy hatvan centis fa asztallábat és azzal a sértettet a karján és a vállán megütötte.

A bántalmazás következtében a sértett mindkét szemöldöke felrepedt, jobb lábszára felületesen horzsolódott, amely sérülések nyolc napon belül gyógyultak. Könnyű testi sértés vétsége miatt a sértett kérte az őt bántalmazó férfi megbüntetését és ennek érdekében magánindítványt terjesztett elő.

A bűncselekmény elkövetését beismerő, büntetlen előéletű férfit az ügyészség felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntettével és könnyű testi sértés vétségével vádolja, ezért vele szemben büntetővégzés hozatalára irányuló eljárásban – tárgyalás mellőzésével – pénzbüntetés kiszabását indítványozza. A szabadlábon lévő férfi bűnösségéről a Kalocsai Járásbíróság fog dönteni.

Az Egyesült Államok elvárja Irántól az azonnali és teljes szíriai csapatkivonást, és nem fogja eltűrni, hogy Teherán a saját régiós pozíciójának erősítésére használja az északnyugat-szíriai hatalmi vákuumot – szögezte le James Jeffrey, az Egyesült Államok szíriai különmegbízottja a szaúdi tulajdonú pánarab as-Sark al-Avszat című napilapnak adottinterjújában.

Jeffrey hangsúlyozta, hogy Washington gazdasági eszközökkel továbbra is nyomást fog gyakorolni Damaszkuszra annak érdekében, hogy a szíriai vezetés politikai változtatásokat hajtson végre. Kijelentette, hogy a Trump-adminisztráció nem tartja szükségesnek a Bassár el-Aszad vezette szíriai kormány leváltását, de továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Damaszkusz betartsa ENSZ Biztonsági Tanács vonatkozó, 2254-es számú határozatát, amely egyebek mellett előírja az ENSZ égisze alatt tartandó választásokat az országban.

A diplomata elítélte továbbá az arab országban a kormányerők és a lázadó milíciák közt az északi Idlíb és az északnyugati Hama tartományban kiújult harcokat, és tűzszünetet sürgetett.

Hangsúlyozta, hogy Donald Trump már szeptemberben rámutatott arra, hogy Idlíb esetleges megtámadása meggondolatlanság volna, nem pusztán amiatt, hogy egy ilyen offenzíva esetén vélhetően vegyi fegyvereket is bevetnének, hanem azért is, mert a hadműveletek újabb migrációs hullámot indítanának el.

A Fehér Ház vasárnapi bejelentésével kapcsolatban, miszerint Washington a katari al-Udeid amerikai légi támaszpontra vezényelt a többi közt B-52-es nehézbombázókat, illetve az Abraham Lincoln repülőgép-hordozót, Jeffrey azt felelte, a mostani lépésnek több célja is van. Ezek között megemlítette az iráni fenyegetést és az Iszlám Állam terrorszervezet elleni küzdelmet.

A héten a döntésről John Bolton, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója úgy nyilatkozott, hogy az “világos és félreérthetetlen üzenet” Iránnak.

A Damaszkuszhoz hű Szíriai Arab Hadsereg (SAA) és a vele szövetséges orosz csapatok a múlt héten indítottak offenzívát az északnyugat-szíriai Idlíb és az északi Hama tartományban. Pénteken a lázadó frakciók ellentámadást indítottak, amelyet az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) nevű civil szervezet értesülései szerint az al-Kaida terrorszervezethez köthető iszlamista Haját Tahrír as-Sám (HTS) vezet.

A múlt héten indított hadműveletekkel a térségben, amely eredetileg része volt a szeptemberben kijelölt demilitarizált ütközőövezetnek, a véres harcok ismét fellángoltak.

Irán a szíriai polgárháborúban – Oroszországgal együtt – Aszad kormányát támogatja, egyebek mellett katonai segítségnyújtással is: a Washington által nemrég terrorszervezetnek minősített iráni Forradalmi Gárda a szíriai polgárháború 2011-es kitörése óta jelen van az országban.

Kazahsztánban az internetszolgáltatók elérhetetlenné tették a Facebook, a Telegram, az Instagram üzenetküldő szolgáltatásokat, a YouTube videómegosztó portált, illetve egy sor helyi lap internetes felületét.

Az Interfax orosz hírügynökség az internetfigyelő NetBlocks nemzetközi civilszervezetre hivatkozva továbbá úgy tudja, “a Twitter és a WhatsApp üzenetküldő szolgáltatások továbbra is elérhetőek, míg a Telegram a cenzúra elkerülését szolgáló intézkedéseket léptetett életbe, amelyek lehetővé teszik, hogy a szolgáltatás asztali számítógépekre és okostelefonokra telepített változatai is működjenek”.

Kazahsztánban az utóbbi hónapokban több alkalommal is blokkolták a közösségi hálózatokat, mivel a helyi hatóságok így akarták elhallgattatni Muhtar Abliazov száműzött máskéntgondolkodót, aki tömegtüntetésekre szólított fel ezeken a hírcsatornákon keresztül.

Az egyes közösségi hálózatokon kívül elérhetetlenné váltak csütörtökön a rus.azattyq.org, az exclusive.kz, a vlast.kz, a holanews.kz hírportálok is. A hatósági cenzúra nem kerülte a regionális lapok honlapjait sem, blokkolták egyebek mellett az Ak zsajik és az Uralszkaja nyedelja internetes felületei is.

A kazah főügyészség felhívást tett közzé, amelyben felszólították az ország lakóit, hogy ne vegyenek részt a hatósági engedéllyel nem rendelkező megmozdulásokon. A vádhatóság óva intett mindenkit, hogy a résztvevőket felelősségre fogják vonni. A felszólítást azt követően adták ki, hogy a Kazahsztánban betiltott, Kazahsztán Demokratikus Választása nevű mozgalom tömegtüntetéseket jelentett be május 9-re a nagyobb városokban, köztük Almatiban és a nemrég átnevezett fővárosban, Nurszultanban.

Az Interfax szemtanúkra hivatkozva azt írta, hogy a tilalom ellenére aktivisták vonultak ki Almati és Nurszultan utcáira, és közülük többeket őrizetbe vettek a hatóságok.

A 18 milliós lakosú Kazahsztánban tilos a hatóságok engedélye nélkül megmozdulást szervezni. Tavaly májusban Almatiban szervezett kormányellenes tüntetést Muhtar Abliazov egykori bankár, Nurszultan Nazarbajev volt államfő heves bírálója. Akkor többtucatnyi embert vettek őrizetbe. A távollétében hamis vádak alapján elítélt ellenzéki jelenleg Franciaországban él, ahonnan a közösségi oldalakon toboroz kazahsztáni híveket.

Doina Pana volt román erdőügyi miniszter azt állítja, hogy higannyal mérgezték meg, és azt gyanítja, hogy a maffia állhat a háttérben, amelynek az érdekeit sértette az illegális fakitermelés visszaszorításával. A román szervezett bűnözés elleni ügyészség közölte, nyomozást indított az ügyben.

A volt tárcavezető, aki a Mihai Tudose volt szociáldemokrata miniszterelnök kormányában töltötte be 2017-ben a miniszteri posztot, egy televíziós műsorban jelentette ki, hogy tavaly januárban azért volt kénytelen lemondani a miniszteri tisztségről, mert egészségügyi problémákkal küzdött.

A román Szociáldemokrata Párt (PSD) alelnöki tisztségét betöltő politikus elmondta: 2017 őszén kezdte rosszul érezni magát, az orvosok előbb szívproblémákat fedeztek fel nála, kezelésben részesült, de továbbra is rosszul érezte magát. Ekkor toxikológiai vizsgálatra küldték, majd tavaly januárban kiderült, hogy higanymérgezést kapott. Kifejtette, csak lemondása után tett feljelentést a rendőrségen, mert nem akart ártani Románia megítélésének.

Arra a kérdésre, hogy kit gyanúsít bűncselekmény elkövetésével, elmondta, hogy az illegális fakitermelés jelentős visszaszorításával komoly gazdasági érdekeket sértett, és ezért a famaffiára gyanakszik.

A román szervezett bűnözés elleni ügyészség csütörtökön közölte, hogy hivatalból eljárást indít az ügyben ismeretlen tettes ellen.

Matteo Salvini olasz belügyminiszter bejelentette, hogy nem nyitja meg az olaszországi kikötőket az olasz haditengerészet hajója előtt, amely líbiai vizeken negyven migránst vett fedélzetére egy mentési műveletben.

Salvini kijelentette, hogy egyetlen egy olasz kikötőben sem engedélyezi az olasz hadihajó kikötését. Megjegyezte, hogy az olasz haditengerészet hajójának nem kellett volna líbiai felségvizeken beavatkoznia, mivel itt a líbiai parti őrség végzi a mentési műveleteket. Annak ellenére, hogy a Ramadán időszaka van, a líbiai hatóságok szerdán is több mint kétszáz ember segítségére siettek – hangoztatta az olasz belügyminiszter, a Liga kormánypárt politikusa.

Az olasz védelmi tárca szűkszavú közleményben támogatásáról biztosította az olasz haditengerészetet. A védelmi miniszter Elisabetta Trenta a másik olasz kormánypárt, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) politikusa, s az M5S az utóbbi hetekben egyre erősebben bírálja Salvini migrációs politikáját, amely az olaszországi kikötők lezárásával állította meg az Olaszországba érkező migrációt.

Salvini azt mondta, a római kormány tagjainak egy irányba kell tartani, “nem lehet, hogy a belügyminiszter lezárja a kikötőket, egy másik (miniszter) pedig összeszedi a migránsokat” — fejtette ki.

Az olasz hadihajó egyelőre továbbra is líbiai vizeken tartózkodik. A védelmi tárca nem közölt információkat a megmentett személyek sorsának alakulásáról.

Ma lesz a Trump-Orbán találkozó és talán kiderül, hogy miben is egyezett meg a két fél a haditechnikai beszerzések terén. Az F-35-ös többször felmerült lehetséges opcióként a Gripenek lecserélésére, azt hiszem 2026 után. A hétvégén belefutottam egy cikkbe, ami arról szólt, hogy a Pentagon nem tartja valószínűnek a Lockheed Martin terveit, hogy 2025-re 25.000 USD legyen egy repült óra( cost per flying hour) One of the F-35′s cost goals may be unattainable Ez most olyan 44.000 USD/óra áron van, és 2024-re két kormányzati elemzés is 35.000 USD/órára tartja csak elképzelhetőnek a csökkenést (erről szól a linkelt cikk). És mennyibe kerül ugyanez a Gripennél? Egy 2012 IHS Jane's elemzésben 4700 USD/órára becsülték az összeget, míg a F-16 Block40/50-es verziójánál 7000 USD/órára. Ez a képt "legolcsóbb" üzemeltetésű 4. generációs vadászgép talán. 4000 dollár olyan 1,1-1,2 körül van, a F-35 ennek a tízszeresét tudja most repült óránént. Mennyit repülnek a pilóták? Ki mennyit :) Az osztrákok kapcsán hallottam/olvastam egy olyat, hogy a "combat ready" minősítéshez 180 óra kell évenre. Az ennél alapcsonyabb minősítéshez (nevét elfelejtettem), ami ahhoz kell, hogy a háborún kívül mindent megcsinálhass a gépeddel 120 órát kell teljesíteni. Amikor itthon botrány lett a Magyar Nemzetben, hogy a Gripenekkel nem repülnek pilóták mert nincs pénz kerozinra, akkor 80 órára emlékszem. Hány pilóta van a 14 Gripenre? nem tudom pontosan (vagy ha tudnám, leírhatnám?) de 20 biztosan van a 1,5 feles szorzó miatt. Tehát akkor a matek, még ha csak becsléseken és félinformációkon is alapszik és ideáltipikus: 20 pilóta x 120 óra x 1,1 millió forint = 2,64 milliárd forint. Tudom, sok a bizonytalan ebbe az egyenletben, lehet több a pilóta, valószínű több a repült óra költsége (hiszen amit megadnak hivatalosan az mindig PR célokat szolgál, bár ez nem hivatalos hanem szakértői becslés volt) viszont a 120 óra nagyon optimistának tűnik. Aki jobbat tud, játszon el a komentek között a maga verziójával. Írom ezt az egészet azért, hogy jelezzem, nem csak a gépek beszerzése kerül sokba, hanem az üzemeltetés. És a F-35-nál 8-9 szeres lenne mire megérkeznének. (és itt most nyitva is hagyom a kérdést, hogy vajon a fenti repült óra adatokba ki milyen tételeket számolt bele. Az amerikait nem tudjuk, de a svédet igen: üzemanyag, repülés előtti felkészítés és a tervezett időszakos karbantartások költsége a személyügyi kiadásokkal együtt - az angol szövegből nekem úgy értelmeződött, hogy a pilóták költsége - fizetés, stb. - nincs benne)

A Székesfehérvári Járási Ügyészség üzletszerűen elkövetett lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette miatt indítványozta annak a sárbogárdi férfinak a letartóztatását, aki engedély nélkül tartott lőfegyvereket és lőszereket, valamint értékesítette is azokat.

A nyomozás adatai szerint a gyanúsított lőfegyver engedély nélküli megszerzésével vagy tartásával elkövetett lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntette miatt 2014 – ben történt elítélését követően több alkalommal éles lőfegyvereket és lőszereket szerzett meg és tartott anélkül, hogy azok tartására engedéllyel rendelkezett volna. A gyanúsított a lőfegyverekből és lőszerekből több ízben értékesített is. A rendőrhatóság a terhelt lakóhelyén, valamint élettársánál több lőfegyvert, illetve töltényt foglalt le.

A gyanúsított büntetett előéletű, cselekményét a hasonló bűncselekmény miatt kiszabott felfüggesztett börtönbüntetés próbaidejének hatálya alatt követte el, tekintetében a bűnismétlés reális veszélye fennáll.

A Székesfehérvári Járásbíróság az ügyészi indítvánnyal egyezően elrendelte a gyanúsított letartóztatását, a döntés végleges.

Oroszország továbbfejleszti védelmi potenciálját, de továbbra is nyitott az együttműködésre más országokkal a terrorizmus, a szélsőségesség és a neonácizmus elleni küzdelemben – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a náci Németország felett aratott győzelem 74. évfordulója alkalmából megtartott moszkvai díszszemlén.

Putyin “szent feladatnak” nevezte, hogy megvédjék a nagy honvédő háború – a második világháború Szovjetuniót is érintő része – veteránjainak emlékét olyan körülmények között, amikor egy sor országban “meghamisítják a háború eseményeit, példaképként állítják be azokat, akik feledve a tisztességet és az emberi méltóságot, kiszolgálták a nácikat, szégyentelenül hazudnak saját gyerekeiknek és elárulják őseiket”. Az elnök az orosz népet Európa népei fő felszabadítójának nevezte.

A moszkvai díszszemlén 13 ezer katona és 130 egységnyi korabeli és korszerű haditechnikai eszköz vonult fel. Az alacsony felhőzet miatt lemondták az elmúlt napokban Moszkva felett kétszer is elpróbált légi parádét, csakúgy mint két éve. A tervek szerint a Vörös tér felett 74 repülőgép és helikopter húzott volna el.

A nap folyamán katonai díszszemlét tartottak több más orosz városban és a hmejmími támaszponton is, Szíriában.

Csütörtökön a tervek szerint mintegy félezer oroszországi településen vonul fel ismét az úgynevezett Halhatatlan Ezred, vagyis a háborúban elesettek és a veteránok fotóit vivő leszármazottak menete. A moszkvai menetben ezúttal a várakozások szerint egymillióan vesznek majd részt. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint nagy valószínűséggel közöttük lesz Putyin is, immár harmadik alkalommal.

Az akciót a szervezők idén 110 országra terjesztették ki. Az utódok egyebek között Koppenhágában, Genfben, Rómában, Isztambulban, Lisszabonban, New Yorkban, Manchesterben, Hongkongban és öt izraeli városban vonultak fel csütörtökön, illetve az elmúlt napokban. Este tűzijátékot tartanak a háborúban Hős Város rangot elnyert településeken, valamint az orosz hadsereg és flotta parancsnokságának helyszínén. Moszkvában 16 helyszínen lesz tűzijáték.

A Szovjetunió a történészek becslése szerint több mint 27 millió embert veszített el a második világháborúban.

Az orosz munkaügyi minisztérium szerdán közölte, hogy az országban a háború 75 495 veteránja él még. A leningrádi blokád túlélői közül 96,3 ezren, a fasizmus gyerekkorú rabjai közül 103,7 ezren, az egykori felnőtt rabok közül 144-en, a rokkantak és veteránok özvegyei közül 240 ezren, az egykori hátországban dolgozók közül pedig 762,6 ezren vannak még életben.

Moszkva arra szólította fel Teheránt, hogy a továbbiakban tartózkodjon az átfogó közös cselekvési tervben – az iráni atomprogramról 2015-ben megkötött nemzetközi megállapodásban – vállalt kötelezettségei felfüggesztésétől, és elítélte Washingtonnak az Irán ellen bevezetett legújabb szankcióit.

A moszkvai diplomáciai tárca sajnálatának adott hangot amiatt, hogy Irán nem részesült teljes mértékben az általa az atomalkutól remélt gazdasági előnyökből. Egyúttal megértéséről biztosította Teheránt, amiért élt a számára a közös cselekvési terv 26. és 36. pontja által biztosított lehetőséggel és megtagadta néhány önként vállalt kötelezettségének teljesítését, amiért más részes államok nem tartották be a megállapodást.

A dokumentum szerzői ugyanakkor arra hívta fel Iránt, hogy tartózkodjon a cselekvési terv keretében vállalt kötelezettségei visszavonására irányuló lépésektől, tartsa magát kötelezettségeihez és gyorsítsa fel a megállapodással összhangban álló projektek megvalósítását. egyebek között az araki reaktor korszerűsítését.

A minisztériumi állásfoglalás elítélte az Egyesült Államokat, amiért egy évvel ezelőtt egyoldalúan felmondta a cselekvési tervet és az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2231-es határozatát “demonstratívan és kihívóan” megsértve egyoldalú korlátozásokat vezetett be Irán ellen. Ezen felül pedig gazdasági és politikai nyomást próbál gyakorolni annak érdekében, hogy más országok se tartsák be a BT-határozatot, és megpróbálja más megakadályozni, hogy más államok normális gazdasági együttműködést folytassanak Iránnal.

Az orosz diplomaták úgy értékelték, hogy Teherán “egyértelműen és gondosan” betartotta az egyezményben foglalt kötelezettségeit, amit megerősített a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezérigazgatójának az Iránban elvégzett ellenőrzésekről készített jelentése. Az állásfoglalásban Moszkva sürgette az Iránnal kötött üzletek kiszolgálására INSTEX fizetési speciális mechanizmus beindításának jelentős felgyorsítását és jelezte, hogy azzal maga is élni kíván.

Az orosz külügymisztérium arra szólította fel a többi államot, hogy ne szakítsák meg Iránnal a gazdasági kapcsolatokat és továbbra is vásároljanak tőle energiahordozókat is. Egyúttal határozottan elítélte az iráni kohászati ágazat ellen bevezetett legújabb amerikai szankciókat. A dokumentum hangsúlyozta a NAÜ kulcsszerepét az atomsorompó egyezmény betartásának ellenőrzésében és sürgette az iráni atomalku ügyében illetékes közös bizottság összehívását.

Haszan Róháni iráni elnök közölte: Irán hatvan napra felfüggeszti az atomalku két pontjának végrehajtását. Ezek értelmében Teherán nem folytatja nehézvíz- és dúsítotturán-tartalékának csökkentését. Kilátásba helyezte, hogy az iszlám köztársaság hatvan nap múlva felújítja az urándúsítással kapcsolatos munkálatait, ha a szerződés többi résztvevője nem teljesíti vállalt kötelezettségeit. Erről, mint mondta, az iráni vezetés értesítette cselekvési tervet aláíró nagyhatalmakat. Róháni közölte, hogy Irán nem lép ki az atomalkuból és hajlandó tovább tárgyalni róla.

Donald Trump 2018 május 8-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok kilép a megállapodásból, novemberben pedig közölte, hogy Washington visszaállította a Teherán ellen életbe léptetett amerikai szankciókat, beleértve az iráni olaj vásárlására vonatkozó tilalmat. A 2015-ös alku értelmében Irán korlátozta nukleáris programját, cserébe az ellene az ENSZ BT által bevezetett szankciók, valamint az Egyesült Államok és az EU által egyoldalúan meghirdetett gazdasági büntetőintézkedések visszavonásáért.

Kováts Mihályra, az amerikai függetlenségi háborúban hősi halált halt, magyar származású huszár ezredesre emlékeztek pénteken szülővárosában, Karcagon.

Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a rendezvényen elmondta: szombaton lesz 240 éve annak, hogy Fabriczy Kováts Mihály igazi katonaként elhunyt az Amerikai Egyesült Államokban.

Szólt arról, hogy Karcag rendkívül büszke hagyományaira, múltjára és ennek hangot is mer adni, “akkor is, amikor ezt kevésbé tolerálják”. Ezzel példát mutat minden magyar településnek, hogy miként kell egyszerre igazán hazafiként, patriótaként és hunként, karcagiként viselkedni – tette hozzá.

Az államtitkár felidézte, hogy a magyar huszár is hungarikum és ma egy ilyen hírességre emlékeznek. Az 1724-ben Karcagon születet Kováts, az amerikai függetlenségi háborúban a legmagasabb rangot betöltő magyar katonatiszt, hősiesen szolgálta a szabadság eszméjét egészen 1779. május 11-én Charleston ostrománál bekövetkezett haláláig – mondta.

Kováts tizenhat éves korától több csatában is részt vett. Harcolt az osztrák örökösödési háborúban, majd a porosz hadsereg szolgálatába került, részt vett a hétéves háborúban is – sorolta. Már akkor is hosszú és kalandos életutat tudhatott maga mögött, amikor élete legrangosabb kihívásával találkozott, az amerikai függetlenségért vívott háború kiemelkedő katonája, hőse lett.

Kováts 1777-ben felajánlotta tudását, tapasztalatát Benjamin Franklinnek, az Amerikai Egyesült Államok akkori franciaországi megbízottjának és az újonnan létrejött állam hadseregének. A Pułaski-légió kiképzőtisztje lett és elkészítette az amerikai lovasság (United States Cavalry) első szabályzatát – idézte fel az államtitkár. A kunokra jellemző elszántságával feltartóztathatatlannak bizonyult, a végsőkig kitartott egészen haláláig – jegyezte meg.

Németh Szilárd szólt arról is, hősiessége ellenére Magyarországon hosszú időn keresztül kevesen ismerték Kováts Mihály nevét, miközben az Amerikai Egyesült Államokban már nagy tisztelet övezte. 1944-ben a floridai Jacksonville-ben egy róla elnevezett hadihajót bocsátottak vízre, majd 1955 tavaszán Kováts ezredes halálának napját az Egyesült Államok szenátusa emléknappá nyilvánította. 1978. január 6-án a Szent Korona hazahozatalakor az Országházban tartott ünnepségen is megemlékeztek róla.

Az államtitkár méltatta, hogy Kováts emlékének méltó ápolására 1991-ben alakult baráti egyesület Karcagon. Elhatározták, hogy 1992-től minden esztendőben emlékünnepséget tartanak Kováts Mihály Emléknapok elnevezéssel, és az egyik helyi általános iskolát Kováts-ról nevezik el.

Bejelentette: Fazekas Sándor, az egyesület elnöke (korábbi földművelésügyi miniszter) kezdeményezésére a Honvédelmi Minisztérium kiadója, a Zrínyi kiadó elhatározta, hogy még ebben az évben megíratja Kováts életrajzát és ki is adja.

Kiemelte: Kováts szabadságért vállalt hősiessége, elhivatottsága példaként áll ma is mindenki előtt. Mint mondta, ma is meg kell küzdeni azért, hogy “szabadon dönthessünk saját sorsunk felől, szabadon élhessük meg magyarságunkat, szabadon emlékezhessünk a mi saját őseinkre, szabadon használhassunk édes anyanyelvünket itt az egész Kárpát-medencében”

Ennek a küzdelemnek első állomása lesz a május 26-ai európai parlamenti választás- jegyezte meg, hozzátéve: “nem mindig karddal, ékesszóval, hanem néha csak egy-egy szavazáson való részvétellel és megfelelő szavazással tudunk kiállni magyarságunk, szabadságunk, békénk, biztonságunk mellett”.

Újabb 26 új tűzoltóautó állt szolgálatba az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnál az Európai Unió támogatásával; a járműveket a napokban adták át Budapesten.

A több mint egymilliárd forint értékű fejlesztés átadásakor Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: manapság a biztonság az egyik legfontosabb közösségi érték, aminek meghatározó elemét a katasztrófavédelem nyújtja az emberek számára.

A magyar kormány eddig is mindent megtett és a jövőben is megtesz mindent a biztonság erősítése érdekében – tette hozzá. Mint elmondta: az új járművek a tűzvédelmet szolgálják. Vagyis jó helyre kerültek az uniós és az azt kiegészítő hazai források. Kontrát végül fontosnak nevezte, hogy hazai cég, magyar mesteremberek munkáját dicsérik az újonnan átadott járművek.

A fejlesztés keretében tíz kritikusinfrastruktúra-bevetési járművet, négy szimplafülkés erdőtüzes vízszállítót, hat duplafülkés erdőtüzes vízszállítót, öt gyorsbeavatkozó járművet és egy magasból mentő tűzoltógépjárművet adtak át az az Európa Unió Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programjának (KEOP) támogatásával.

Az ünnepségen elhangzott, hogy egy korábbi, az elmúlt hónapban lezárult, szintén az Európai Unió támogatásával végrehajtott program végrehajtása során, három év alatt 108 új tűzoltóautóval gazdagodott a katasztrófavédelem.

A hazai gyártású gépjárműfecskendők beszerzéséhez 14,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott az Európa Unió szintén a KEOP keretében – idézték fel.

Sokszínű és összetett oktatásban vehetnek részt a Magyar Honvédség legjobban teljesítő katonái külföldön – mondta Ruszin Romulusz dandártábornok.

A külföldre utazó katonáknál követelmény egy bizonyos szolgálati idő letöltése, a nyelvtudás és a Magyarországon nyújtott kiemelkedő teljesítmény – tette hozzá.

Az amerikai hadsereg vezérkari akadémiájának egykori hallgatója azt mondta, a külföldi képzések során rengeteget lehet tanulni más országok kultúrájáról, és lehetőség nyílik különböző álláspontok megismerésére a felmerülő témákkal kapcsolatban. Az akadémiai képzésen hetven ország – gyakorta egymással szemben álló régiók – katonái vettek részt, akik építő munkát végeztek és időtálló kapcsolatokat építettek – fűzte hozzá Ruszin.

Elhatárolódott Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden Szergej Glazjev elnöki tanácsadó blogbejegyzésétől, aki azt állítja, hogy Volodimir Zelenszkij megválasztott ukrán elnök izraeli zsidókkal szándékozik betelepíteni a konfliktus sújtotta Donyec-medencét.

“Nem zárom ki például annak a lehetőségét, hogy az orosz lakosságtól +megtisztított+ délnyugat-ukrajnai földekre tömegesen települjenek át az ígéret földjének lakói, aki belefáradtak a folyamatos közel-keleti háborúba” – írta Glazjev a Zavrta című lap online felületén megjelent bejegyzésében, amely felhördülést váltott ki az ellenzéki és a külföldi sajtóban.

Glazjev – aki az amerikai Szabadság Rádió orosz nyelvű hírportálja szerint a regionális politika és a gazdasági integráció kérdéseiben látja el tanácsokkal Vlagyimir Putyint – úgy vélekedett, hogy Zelenszkij a betelepítést valószínűleg Donald Trumptól és az izraeli szélsőjobboldaltól kapta feladatként. A tanácsadó egyúttal “nagyon időszerűnek” minősítette, hogy Putyin megkönnyítette az orosz állampolgárság megszerzését a Donyec-medence lakóinak.

A megnyilvánulás gúnyos kommentárok özönét indította el a közösségi médiában. Többen megjegyezték, hogy Glazjevet feltehetően az arról szóló jelentések ihlethették meg, hogy a zsidó származású Zelenkij Dnyipróban (korábbi nevén: Dnyepropetrovszkban) rabbikkal találkozott.

“A kijevi fasiszta junta egyre kreatívabb” – írta a leendő ukrán elnököt a rabbik körében ábrázoló fotó mellé Alekszej Navalnij politikus arra utalva, hogy a moszkvai politikai kommentárokban korábban gyakran lenácizták az ukrán vezetést.

Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak kijelentette, hogy Glazjev a magánvéleményének adott hangot, Putyinnak nincs köze hozzá, és hogy az ügy nem téma a Kremlben. Megjegyezte: nem ismeri, milyen szövegösszefüggésben jelent meg a kifogásolt blogbejegyzés, és nem kívánta azt érdemben kommentálni.

Magyar-olasz nyomozócsoport alakulhat egy eltűnt gyermek ügyében – közölte a Belügyminisztérium (BM).

Matteo Salvini olasz és Pintér Sándor magyar belügyminiszter megállapodott arról, hogy közös nyomozócsoportot alakítanak a hét éve Olaszországból elrabolt kislány felkutatására. A magyar anya hét éve rabolta el kislányát és menekült vele Magyarországra, az olasz apa pedig saját bevallása szerint már százmillió forintot költött arra, hogy a gyereket megtalálja.

A BM azt közölte: az Olasz Köztársaság és Magyarország belügyminiszterei – utóbbi javaslatára – budapesti találkozójukon elviekben megállapodtak az olasz-magyar nyomozócsoport felállításáról.

Tonello Chantal Ildikót 2017. április 6-ai hatállyal nyilvánították eltűntnek. A magyar hatóság szerint a gyermek nagy valószínűséggel nincs Európában – közölte a BM.