Biztonságpolitika

Izrael elismerte csütörtökön, hogy a hadsereg tévedésből lelőtt egy Hamász-határőrt. Az izraeli hadsereg szóvivője közölte: a katonák tévesen terroristának vélték a Hamász fegyveresét, aki azért ment a határkerítéshez, hogy eltávolítson onnan két fiatal gázait.

A The Times of Israel című angol nyelvű honlap szerint a hiba rendkívül szokatlan elismerése arra utal, hogy az izraeli hadsereg a nyugalom helyreállítására, a Hamász válaszának csillapítására, egy újabb erőszakhullám megakadályozására törekszik. Az incidens miatt a gázai palesztin fegyveres szervezetek lehetséges válaszlépésekről egyeztetett. Döntésükről várhatóan értesítik az Izrael és a Hamász között közvetítő ENSZ-küldöttet, valamint az egyiptomi hatóságokat a Jediót Ahronót című újság értesülése szerint.

“Kijelentjük, hogy a lövés nem fog válasz nélkül maradni, és Izraelnek viselnie kell tettének következményeit” – tudatta a Hamász katonai szárnya a megbeszélés előtt.

A Hamász nagyszabású katonai gyakorlatot rendezett valamennyi gázai haderő részvételével. Ezen az izraeli katonai rádió szerint az esetleges izraeli invázió elleni védekezést gyakorolták. A hadgyakorlat idejére lezárták az összes szárazföldi átkelőhelyet, és a halászoknak megtiltották a kifutást a tengerre. A gázai katonai szervezetek közös parancsnoksága később bejelentette, hogy a gyakorlat sikeresen befejeződött.

A katonai gyakorlat előtt Izrael bejelentette, hogy rábukkant a területére vezető a 18. földalatti alagútra. A járatot a harminc méter mélyre nyúló betonfallal készülő új szárazföldi határkerítés építése közben fedezték fel. A szakértők azt vizsgálják, hogy ezen a járaton rabolták-e el 2006-ban Gilád Salit tizedest, akit öt év után 1027 palesztin fogolyra cseréltek ki.

Az izraeli tizenhármas kereskedelmi tévécsatorna palesztin szakértője, Hezi Szimantov szerint a határkerítés izraeli építése miatt a Hamász lemondott az alagutakról, korábbi stratégiai fegyveréről, és elsősorban drónok és katonai légi eszközök fejlesztésével folytatja erőfeszítéseit a határnál.

Rekordmennyiségű, 3,8 millió doppingszert, hamisított gyógyszert és étrend-kiegészítőket foglaltak le egy harminchárom ország bevonásával végzett rendőrségi akció keretében, amelynek során tizenhét, a tiltott szerek előállításával és kereskedelmével foglalkozó bűnözői csoportot számoltak fel – közölte az Európai Unió rendőri együttműködést koordináló szervezete (Europol).

A hágai központú uniós szervezet tájékoztatása szerint a sport becsületének megőrzése, és a sportolók egészségének megóvása érdekében folytatott nyomozás keretében több sportrendezvényen mintegy 1400 vizelet- és vérmintát vettek, több mint ezer embert hallgattak ki. A vizsgálat során kilenc illegális laboratóriumot számoltak fel, közel 240 embert állítottak elő, és mintegy 840 bírósági eljárást indítottak világszerte.

A gyors izomnövelés érdekében, főként testépítők körében használt szerek illegális előállítása és kereskedelme felszámolására összpontosító művelet során több mint 24 tonna, egészségre ártalmas, nem megfelelő kémiai anyagok felhasználásával készített nyers szteroidport foglaltak le. Mint közölték, a termékeket interneten, a feketepiac más platformjain, vagy akár az utcán értékesítették.

A vizsgálatok során, a Magyarországon és Spanyolországban működő irodák által összegyűjtött információk alapján megállapították, hogy a nem hivatásos sportolók, főként kerékpárosok és testépítők körében egyre elterjedtebb a szteroid edzőtermi vásárlása, amelyet a kereskedők Ázsiából vagy kelet-európai piacokról szereznek be. Az illegális beszerzés egyik fő területe a közösségi média, ahol illegális online “gyógyszertárak” működnek az egyre növekvő igény kielégítésére.

A doppingszerek, hamisított gyógyszerek és étrend-kiegészítők gyártásának és kereskedelmének felderítésére indított Viribus nevű rendőrségi műveletben 23 uniós tagállam – Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Németország, Magyarország, Írország, Lettország, Litvánia, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Spanyolország, az Egyesült Királyság -, valamint tíz további ország – Albánia, Bosznia és Hercegovina, Kolumbia, Izland, Észak-Macedónia, Moldova, Montenegró, Svájc, Ukrajna és az Egyesült Államok vett részt.

Az Országgyűlés törvénymódosítása értelmében szigorodik az élelmiszerhamisítók büntetése, és nem tudnak többé a csalások után újabb és újabb cégek mögé rejtőzni – közölte az Agrárminisztérium.

A múlt kedden elfogadott szigorításra azért volt szükség, mert az élelmiszerek hamisítása megzavarja a piaci viszonyokat, kedvezőtlen helyzetbe hozza a tisztességes vállalkozókat és veszélyezteti a fogyasztók egészségét. Utóbbi védelme érdekében elengedhetetlennek nevezték a felderítési hatékonyság javítását, és a büntetések visszatartó erejének növelését.

A minisztérium szerint a Büntető Törvénykönyv módosítása hatékonyabb fellépését enged a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) speciális egységének, és a nyolcmilliárd forintból felépülő a laborkomplexum is támogatni fogja a felderítéseket – tették hozzá.

Az Élelmiszerlánc-biztonsági stratégia egyik legfontosabb pillére, hogy az élelmiszerlánc termékei egészségesek, kiváló minőségűek és biztonságosak legyenek. Az AM minden eszközzel, a termőföldtől az asztalig segíti élelmiszerbiztonságot – olvasható a közleményben.

Semmi sem indokolja, hogy Olaszország kerítést építsen Szlovéniával közös határán az illegális migráció megállítására – jelentette ki Marjan Sarec szlovén kormányfő a parlamentben ellenzéki bírálatokra válaszolva, melyek szerint a kormány politikájával rossz jelzéseket küld a migránsoknak és a szomszédos schengeni országoknak.

Matteo Salvini olasz belügyminiszter nemrég kijelentette, hogy amennyiben nem sikerül a július 1-jén indított közös olasz-szlovén járőrözéssel feltartóztatni az illegális bevándorlókat, Olaszország fizikai akadályt építhet Szlovéniával közös határán.

Sarec szerint viszont Olaszország idén kevesebb migránst küldött vissza Szlovéniába, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Úgy vélte, hogy Salvini kijelentését belpolitikai megfontolások motiválták.

“Minden olyan ország, amely kerítést épít a schengeni övezeten belül, megsérti a schengeni szabályokat. Nem engedhető meg, hogy így összeomoljon a schengeni rendszer. Ezek komoly kérdések, amelyekkel az Európa Bizottságnak is foglalkoznia kell” – vélekedett a szlovén kormányfő. Elmondta: hétfőn a déli határon járt, ahol egyes községi képviselők a Kolpa folyó térségében arra kérték, hogy Szlovénia bontsa le a kerítést Horvátországgal közös határán, mert az árt a turizmusnak. A kormányfő mindazonáltal úgy vélte, ennek még nem jött el az ideje, mert Szlovénia a schengeni övezet külső határait is védi.

A szlovén rendőrség és a katonaság hatékonyan védi a határokat és visszafordítja a migránsokat – mondta Sarec. Horvátországnak azonban sokkal többet kellene tennie, ha csatlakozni akar a schengeni övezethez – hangsúlyozta a kormányfő, aki abban látja a megoldást, hogy az európai uniós határvédelmi ügynökségnek, a Frontexnek kellene védenie a horvát-szerb és a horvát-boszniai határt, mert szerinte ez esetben kevesebb illegális bevándorló érkezne Szlovéniába.

A szlovén-horvát határ csaknem hétszáz kilométeres szakaszán 2015-óta 160 kilométer drótkerítést és 56 kilométer panelkerítést épített a szlovén kormány azokon a helyeken, ahol erősödött a migrációs nyomás. Sarec bejelentette, hogy újabb negyven kilométer panelkerítést terveznek építeni olyan további szakaszokon, ahol arra szükség mutatkozik. A szlovén belügyminisztérium adatai szerint az év első hat hónapjában 5345 illegális határsértést regisztráltak a hatóságok, ami 47,1 százalékkal (1712 fővel) több a tavalyinál.

A Görögországból Macedónián, Szerbián és Magyarországon át Közép-Európa más országaiba vezető, úgynevezett balkáni migrációs útvonal lezárása óta a menedékkérők más útvonalon – Bosznia-Hercegovina, Horvátország és Szlovénia érintésével – igyekeznek eljutni Nyugat-Európába. A horvát-szlovén határon mindennaposak a határsértések.

A varsói kerületi bíróság úgy döntött, hogy nem adható ki Svédországnak az onnan Lengyelországba menekült, európai elfogatóparanccsal körözött orosz férfi, Gyenyisz Liszov, valamint három kiskorú lánya, akiket a svéd hatóságok korábban egy muzulmán családnál helyeztek el.

A Svédországban letelepedett Liszov április elején érkezett Lengyelországba a svéd hatóságok által kijelölt nevelőszülőktől általa önkényesen elvitt gyerekeivel együtt. A svéd gyermekvédelmi hivatal azután helyezte el a keresztény hitben nevelt lányokat egy, az apjuk lakóhelyétől távol élő muzulmán családnál, hogy a gyermekek anyja skizofréniában megbetegedett.

A svéd hatósági kérésre Lengyelországban kiadatási őrizetbe vett férfi azonnal menedékjogot kért. Az illetékes lengyel bíróság még áprilisban úgy döntött, hogy Liszov három lánya Lengyelországban maradhat, amíg a hatóságok el nem bírálják apjuk menedékjogi kérelmét. Svédország ezt követően európai elfogatóparancsot adott ki Liszov ellen.

A szerdai lengyel bírósági döntés szerint Liszov nemzetközi körözése sérti a férfi emberi jogait és konkrétan az Európai Emberi Jogi Egyezmény 8. cikkét. A bíróság szerint a svéd hatóságok teljesíthetetlen követelményeket támasztottak a férfival szemben szülői jogainak visszaadása fejében.

A bíróság megállapította: a kulturális, vallási, erkölcsrendi és mentális értelemben teljesen idegen családban a gyerekek nem érezték magukat biztonságban, a svéd hatóságok eljárása ezért közvetlenül sértette az érdekeiket, veszélyeztette etnikai, kulturális és vallási identitásukat, és megfosztotta őket a szülői szeretettől.

Liszov továbbra is menedékkérelmének elbírálására vár.

A lengyel igazságügyi miniszter kezdeményezésére június végén az Európai Unió Tanácsa támogatta a Brüsszel IIa. nevű családjogi rendelet olyan értelmű módosítását, mely szerint a szülői jogok korlátozása esetén, illetve más végletes helyzetekben a gyermekeket csak hasonló kulturális körből származó, azonos vagy lehetőség szerint ahhoz közel álló nemzetiségű nevelőszülőknél helyezhessék el.

A repülőszerkezetek kutatására, gyártására és karbantartására szakosodott román Romaero védelmi ipari céggel kötött együttműködési megállapodást szerdán Bukarestben a Patriot rakétavédelmi rendszert gyártó amerikai Raytheon vállalatcsoport.

A Viorica Dancila román miniszterelnök jelenlétében aláírt memorandum értelmében a Romaeronál alakítják ki a Raytheon egyik romániai karbantartási központját azon Patriot rakétavédelmi rendszerek számára, amelyek beszerzéséről két éve állapodott meg Washingtonban Donald Trump amerikai és Klaus Iohannis román elnök.

“A bukaresti kormány egyik fő célkitűzése, hogy a hadsereg fejlesztésére szánt költségvetési források – a külföldi partnerekkel kiépítendő együttműködés és az általuk megvalósuló technológiai fejlesztések révén – minél nagyobb arányban segítsék a román védelmi ipar felélesztését” – mutatott rá a szerdai eseményen Dancila.

Felidézte: Románia – NATO-val szemben vállalt kötelezettségét teljesítve – tartósan a GDP két százalékának megfelelő összeget fordít védelmi kiadásokra. Ez is jelzi, hogy Románia tisztában van azzal a stratégiai szereppel, amelyet a NATO délkeleti szárnyának, konkrétan a Fekete-tenger térségének védelmében játszik – tette hozzá.

A román vállalat többségi részvényeit birtokló gazdasági minisztérium képviseletében jelen lévő Niculae Badalu tárcavezető azt mondta: a Romaeronál jelenleg 900 szakember dolgozik, a most aláírt megállapodás nyomán létszámuk 1500-ra nőhet. Az eseményről beszámoló román hírforrások nem részletezték, milyen értékű beruházást hoz a román vállalat számára a Raytheonnal tervezett együttműködés.

Az amerikai külügyi tárca és a védelmi minisztérium 2017-ben jelentette be, hogy Románia hét – ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek megsemmisítésére is alkalmas – Patriot-üteget vásárol az Egyesült Államoktól 3,9 milliárd dollár értékben.

A román sajtó washingtoni forrásokra hivatkozva korában azt közölte, hogy a Raytheon által gyártott 56 darab MIM-104-es, illetve a Lockheed Martin által gyártott 168 darab PAC-3-as rakéta a teljes vételár 20 százalékát sem éri el: a csaknem négymilliárd dolláros keretösszeg legnagyobb részét a hét rádiólokációs, illetve tűzvezetési rendszer, az ezeket kiszolgáló berendezések és 28 darab M903-as rakétakilövő jármű beszerzésére fordítják.

A román legfelsőbb védelmi tanács 2017 augusztusában hagyta jóvá a hadsereg felszerelésének tízéves fejlesztési tervét, amelynek értelmében Románia 9,8 milliárd euró értékben vásárol fegyvereket és katonai eszközöket.

A gyilkos közel egy liter pálinka elfogyasztása után verte halálra barátját, akihez végül ő hívta ki a mentőket. A bíróság a tettét megbánó férfit négy év börtönbüntetésre ítélte.

Az elsőrendű vádlott és a néhai sértett régóta jó barátok voltak, szinte családtagként tekintettek egymásra, sok időt töltöttek együtt. A sértett gyakran fogyasztott nagy mennyiségű alkoholt, aminek hatására a környezetében lévőkbe ok nélkül belekötött.

2018. április 1-jén a sértett és az elsőrendű vádlott együtt szereltek egy homokfutót a sértett tárkányi lakóhelyén. Ebéd után elkezdtek inni, fejenként 0,5-0,5 deci házipálinkát fogyasztottak el, később megkérték a sértett testvérét, hogy vigye el őket Bábolnára, hogy további házipálinkát vásároljanak, ebből az elsőrendű vádlott és a sértett további két-két decilitert fogyasztott el. Este áthívták magukhoz a másodrendű vádlottat – a sértett unokatestvérét –, akibe a megérkezése után a sértett többször is belekötött, amiért kevés időt töltött vele és az elsőrendű vádlottal. Az elsőrendű vádlott megpróbálta csitítani a sértettet, ami miatt szóváltásba keveredtek, birkózni kezdtek.

A sértett lenyugodott, majd ismét a másodrendű vádlottat kezdte szidalmazni és provokálta, hogy üsse meg. A másodrendű vádlott nem ütötte meg a sértettet, a sértett azonban egy alkalommal megütötte a másodrendű vádlottat. Az elsőrendű vádlott azt mondta a sértettnek, üsse meg őt, amilyen erősen tudja. A sértett így tett, az elsőrendű erre ököllel legalább tíz alkalommal megütötte a sértett arcát, fejét. Az ütések közben az elsőrendű vádlott azt kiabálta „mondtam, hogy úgy üssél meg, hogy ne tudjak utána visszaütni”. Amikor a másodrendű vádlott látta, hogy a sértett nagyon rosszul van, kérte az elsőrendű vádlottat, hogy hagyja abba, de ő még egy alkalommal megütötte a sértett fejét.

A már eszméletlen sértettet a két vádlott kihúzta az udvarra, hogy a hordónál megmosdassák, majd visszahúzták a szobába. A vádlottak a műhelybe mentek, majd a szobába visszatérve úgy látták, hogy már nem folyik vér a sértett orrából és a levegőt is tisztábban veszi, így a másodrendű vádlott hazament, az elsőrendű vádlott pedig feltette az ágyra a sértettet. Az elsőrendű vádlott másnap hajnalban felébredt és be akarta takarni a sértettet, ekkor vette észre, hogy a lába hideg, amiből arra következtetett, hogy meghalt. Az elsőrendű vádlott sírva átrohant az édesanyja lakrészébe, hogy hívjon mentőt, de a kiérkezésükkor már csak a sértett halálát tudták megállapítani.

A Tatabányai Törvényszéken 2019. július 10-én megtartott előkészítő ülésen a bűnösségét beismerő elsőrendű vádlottat a bíróság halált okozó testi sértés bűntette miatt négy év börtönbüntetésre ítélte és négy évre eltiltotta a közügyektől, a másodrendű vádlottat pedig segítségnyújtás elmulasztásának vétsége miatt két év próbára bocsátotta. A vádlottak az utolsó szó jogán elmondták, hogy nagyon megbánták tettüket.

Az ítélet jogerős — olvasható a Tatabányai Törvényszék közleményében.

A Komárom-Esztergom megyei Hántán adták át az ország legnagyobb civil lőterét, melynek leghosszabb pályája 310 méteres.

Tóth Ádám, a Kisbéri Sportlövő Sportegyesület alelnöke elmondta, hogy a Kisbér közelében található lőtér területe 250-300 hektáros. Jelenleg három pályát adtak át a helyszínen, de később a lövészet legtöbb módjának gyakorlására alkalmas lesz a létesítmény.

A lőtér különlegessége a 310 méteres, precíziós belövő pálya, emellett van koronglövészet és egy nyolc állásos, ötven méteres, félig fedett lőtér, ahol pisztollyal és gépkarabéllyal lehet tüzelni.

A létesítmény vadászok és sportlövők mellett várja az amatőröket is, szükség esetén a helyszínen biztosítanak fegyver. A lőtér versenyek, valamint ifjúsági táborok és honvédelmi szakmai napok rendezésére is alkalmas.

Álházasságokkal üzletelő csalókra csapott le a rendőrség szerdán a Németország négy tartományában tartott nagyszabású razzia során, melyben mintegy harminc embert vettek őrizetbe, és több tucat helyet kutattak át.

Az ARD német közszolgálati csatorna beszámolója szerint Szászországban, Türingiában, Rajna-vidék-Pfalzban és Bajorországban több mint ötszáz egyenruhás csapott le a bűnözőkre; 38 helyen razziáztak. Az intézkedések többsége – számszerűen 29 – Lipcsében és környékén volt. Hatvan ember ellen indult eljárás, közülük harmincat sikerült szerdán őrizetbe venni.

A pakisztáni-indiai bűnbanda 2017-ben került a rendőrség látókörébe. “Üzleti modelljük” az volt, hogy “ügyfeleik” turistavízummal Ciprusra utaztak, ahol papíron házasságot kötöttek, többnyire kelet-európai, európai uniós állampolgársággal rendelkező nőkkel, akik aztán minden további nélkül hazamentek. A férfiak ezt követően Németországba utaztak, ahol vagy valós, vagy fiktív munkaszerződésekkel regisztráltatták magukat a hatóságoknál, és onnantól kezdve maradéktalanul élvezhették az uniós állampolgároknak járó szabad mozgás lehetőségét az EU-ban.

A rendőrség szerint a “vőlegények” 15 ezer és 22 ezer euró (4,9-7,2 millió forint) közötti összegeket fizettek ki a talmi házasságokért. Az ügynek két fő gyanúsítottja van, akik a rendőrök szerint a házasságokat megszervezték, és az ezzel kapcsolatos ügyintézést lebonyolították. A német hatóságok hosszú távú célja, hogy kitoloncolják azokat, akik így jutottak be az Európai Unióba. A híradások arról nem számolnak be, hogy hány embert hozhattak be a csalók az EU-ba.

Washington katonai koalíciót szeretne kovácsolni az Irán és Jemen közelében lévő vízi utak ellenőrzésére – jelentette ki Joseph Dunford tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője.

A tábornok közölte: az Egyesült Államok néhány nappal ezelőtt fejezte be a nemzetközi katonai koalíció tervezetét, közelebbi részleteket azonban nem mondott róla. A most nyilvánosságra hozott információkból az derül ki, hogy a tervek szerint az Egyesült Államok gondoskodna a parancsnoki hajókról és irányítaná az egész katonai koalíció megfigyelő tevékenységét, míg szövetségesei hajói – saját zászló alatt – kísérnék a kereskedelmi hajókat és járőr feladatokat látnának el az amerikai hajók közelében is.

A sajtókonferencián – amelyen részt vett Mark Esper ügyvezető védelmi miniszter és Mike Pompeo külügyminiszter is – Dunford elmondta: “most folytatjuk a megbeszéléseket egy sor országgal, hogy meglássuk, összeállhat-e a koalíció, amely biztosítaná a hajózás szabadságát a Hormuzi-szorosban és a Báb el-Mandeb-szorosban”. Washington reményei szerint két héten belül kiderül, mely országok vesznek részt a tervezett koalícióban. A résztvevő országok számától is függ, hogy mekkora lenne a két szorost és a nemzetközi hajózási útvonalakat ellenőrző flotta.

A politikai döntés megszületése után – mint mondta – “közvetlenül a katonákon a sor, hogy kidolgozzák, milyen speciális haderőre lesz szükség a terv gyakorlati megvalósításához”.

Az Egyesült Államok Iránt okolja a Perzsa(Arab)-öbölben lévő Hormuzi-szorosnál és az Adeni-öbölnél lévő Báb el-Mandeb-szoros közelében kialakult bizonytalan helyzetért. A két tengerszoros fekvése stratégiai fontosságú. A Hormuzi-szoroson keresztül szállítják a világ kőolajexportjának csaknem egyötödét. Washington már korábban is felvetette a Hormuzi-szoros katonai ellenőrzésének kérdését, de a Báb el-Mandeb tengerszoros nemzetközi vizeinek ellenőrzéséről eddig nyilvánosan nem esett szó.

A teheráni vezetés korábban többször is azzal fenyegetett, hogy lezárja a Hormuzi-szorost, ha összetűzésbe keveredne az Egyesült Államokkal.

Évszázadokkal a telekommunikációs eszközök megjelenése előtt az egyes katonai alegységek és a hadvezérek csapatzászlóval különböztették meg magukat a többiektől. A harctér zűrzavarában így jelezték a katonáknak, hogy hol kell gyülekezniük. Így volt ez Angliában is, ahol kialakult az a szokás, hogy a zászlóval katonai parádék keretében vonultak fel, hogy a katonák alaposan megismerjék és a harc hevében is gyorsan felismerjék azt. Vélhetően II. Károly uralkodása idején, azaz 1660 és 1685 között vezették be ezeket a parádékat, amelyek 1748 óta a mindenkori uralkodó hivatalos születésnapját is jelzik. Miután III. György 1760-ban a trónra került, bevezette, hogy a parádékat minden évben megrendezzék. Időpontként az uralkodó valódi születésnapjától függetlenül június első felét jelölték meg, mégpedig az Angliában oly gyakori mostoha időjárás miatt. Angol alakulat eredeti céllal utoljára 1881-ben, Dél-Afrikában vitt csapatzászlót a hadszíntérre, de a katonai parádé a mai napig megmaradt.

*

II. Erzsébet, az Egyesült Királyság és a Nemzetközösség 93 esztendős királynője április 21-én született, de a hagyomány továbbra is él: a katonai parádéra és a királynő köszöntésére idén június 8-án, szombaton került sor. A katonazenészekkel kísért díszelgő menet valamint a királyi család a Buckingham-palotától indult, végigvonult a Mallon és ezután érkezett meg a parádé helyszínéül szolgáló térre, a Horse Guards Parade-ra, ahol II. Erzsébet megszemlélte a felsorakozott alegységeket. Ezt követően katonai parádé vette kezdetét, amelyen a királyi lovas testőrség két ezrede, a Life Guards és a Blues and Royals valamint a királyi tüzérség, a King’s Troop Royal Horse Artillery, és az öt gyalogos gárda – Grenadier, Scots, Welsh, Irish, Coldstream – katonáinak részvételével. Minden évben más és más alegység mutathatja meg zászlaját. Ebben az évben a Grenadier Guards 1. zászlóalját érte a megtiszteltetés, hogy zászlajával felvonulhatott.

A gárdisták emlékműve, a Horse Guards Parade felé néző Guards Memorial

Mind a lovas ezredek, mind a gárdák estében a brit hadsereg legrégebbi ezredeiről beszélhetünk, amelyeket az 1660-as polgárháborút követően az uralkodó személyes védelmére hoztak létre. Bár a közvélemény a medveszőr kucsmás, díszegyenruhás katonákat általában a díszelgéssel és a ceremóniákkal azonosítja, valójában ezek a katonák csak szolgálati idejük egy részében reprezentálnak. A lovas katonák elsősorban felderítők, a gyalogos gárdisták pedig lövészek, akik Európától kezdve Afrikán át a Közel és Távol-Keletig a Föld számos pontján megfordulnak.

*

A felvonuló alegységekhez és a királyi családhoz a Buckingham-palota és a Trafalgar tér között húzódó Mallon lehet a legközelebb kerülni, amikor a menet a palotától a parádé helyszíne felé tart. A kezdés előtt a rendőrség és a hadsereg emberei bejárják a Mallt, a gárdisták pedig elfoglalják felállítási helyüket. A helyszín fegyveres biztosításáról szintén a rendőrség gondoskodik.

A ceremónia történetét és részleteit ismertető füzetet a Scots Guards katonáitól lehetett megvásárolni. A kiadvány nem csak egyszerű programfüzet, a végén pontos információk segítik azt, aki jelentkezni szeretne a hadseregbe.

*

A katonazenekarok 1917 óta részei a ceremóniának. A felvonulást a Welsh Guards zenészei kezdik.

A kordon mellett díszőrséget álló gárdisták hangos vezényszóra, apró léptekkel igazodnak jobbra. A díszőrséget a Welsh Guards katonái adják. A kucsmájuk zöld-fehér dísze nem látszik, mert a baloldalon van, de hovatartozásukat az is mutatja, hogy gombjaik ötösével vannak a kabátjukon.

Dobosok és fúvósok a kucsmájukon kék díszt viselő Irish Guards-tól.

A medveszőr kucsma jobb oldalán piros dísz jelzi, hogy a katonák a Coldstream Guards tagjai. Az ő kabátjukon kettesével vannak a gombok.

A felállított gárdista a többiek menetelését figyeli.

A Scots Guards egyenruháin hármasával vannak a gombok, a kucsmának egyik oldalán sincsen dísz.

Újabb Coldstream alegység – fegyver helyett hangszerrel.

A katonák vállán a brit SA80-as gépkarabély pihen.

Végig gombos, elöl-hátul gazdagon díszített egyenruhában vonulnak a Grenadier Guards zenészei.

Harry herceg és Megan Markle Katalinnal és Kamillával osztozott az egyik nyitott hintón. Alighanem a fiatal pár népszerűsége indokolta, hogy az ő hintójuk elhaladásakor volt a legnagyobb ováció. Károly, András és Vilmos hercegek és Anna hercegnő lemondtak a hintó kényelméről, ők lóháton vonultak végig a Mallon.

A Welsh Guards tisztje mögött a királyi lovas testőrség két katonája lovagol.

A Life Guards lovasai vörös kabátot és fehér dísszel ellátott sisakot viselnek. 1821-ben vezették be, hogy a vértet tükörfényesre kell polírozni.

Négy ujjával markolja, az ötödikkel támasztja a kardot a Life Guards lovasa. A csizma sem egy egyszerű darab.

2014 óta a Life Guards és a Blues and Royals zenészeiből összeállított zenekar kíséri a lovas testőrség katonáit. Aki idekerül, annak egy tizenhat hetes tréningen kell részt vennie, ahol megtanul lovaglás közben zenélni. Évszázados hagyományokat idéző, aranydíszítésű ruhájuk hátáról leolvasható, hogy II. Erzsébet királynő (Elizabeth II Regina) az uralkodó.

II. Erzsébet a változékony idő miatt egy zárt járművet választott, mégpedig Viktória királynő 1842-es hintóját. 1986-ig ő maga is lóháton vett részt a saját születésnapi parádéján.

A királynő egyedül ült a két szürke vontatta hintóban. Férje, Fülöp herceg 2017-ben visszavonult a közszerepléstől.

Az 1669-ben, két ezred összevonásával létrehozott Blues and Royals lovasai sötétkék kabátot viselnek a vért alatt és piros díszt a sisakon.

A Mall a menet elvonulása után, háttérben a Buckingham-palotával, és az úton a lovak nyomaival.

*

Miután a parádé a Horse Guards Parade-on véget ért és a közeli Green Parkban elcsendesültek a 41 díszlövést leadó ágyúk, a királyi család visszatért a Buckingham-palotába, hogy annak erkélyéről tekintsék meg a Királyi Légierő gépeinek díszelgő áthúzását. Az előzetes programtól eltérően a Royal Air Force csak néhány típussal díszelgett a palota felett. Nem jöttek el a második világháborús szállító, bombázó és vadászgépek illetve a RAF felderítő és tankergépei sem. Az útvonal sem pontosan az volt, amit meghirdettek, így a St. James Parkból leginkább alulról sikerült lefényképezni az áthúzó gépeket.

A RAF Northolt 32. repülőszázadának 2015-ben beszerzett Leonardo A109SP GrandNew helikoptere függ a Buckingham-palota és az áthúzásra kijelölt magasság felett. Fedélzetéről minden bizonnyal fotók készültek a légi díszelgésről.

Puma és Chinook helikopterek a RAF Bensonról.

A 32. század elsődleges feladata a királyi család illetve az állami és katonai vezetők szállítása. Ehhez BAe-146-osokat használnak, amely közül a CC.Mk2-es VIP változat díszelgett a Buckingham-palota felett. A gépet - amely gyakran megfordul a konfliktuszónákban is - és a fedélzetén lévőket a DAS (Defensive Aids Suite) szenzorai védik.

Typhoon FGR4-es raj a RAF Coningsby 3(F) századától.

Nemzeti színű füstcsíkot húzva, felhőháttérből érkezik az 55. szezonját kezdő bemutató kötelék, a Red Arrows. A kilenc Hawk T1 áthúzása zárta a mindössze nyolcperces légibemutatót.

*

Fotó: Szórád Tamás

A kormány létrehozza a Pénzmosás Elleni Koordinációs Tanácsot az európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem koordinálása jegyében.

Az erről szóló kormányhatározat szerint a tanács javaslattevő, véleményező vagy tanácsadói tevékenységet végző testületként működik majd. A határozatban a kormány felhívja az érintetteket, hogy 2019. augusztus 31-éig gondoskodjanak a tanács tagjainak, illetve állandó meghívottjainak kijelöléséről. A tanács elnöke a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter államtitkára lesz.

A tanács szükség szerint, de évente legalább három alkalommal tart ülést, amelyet az elnöke hív össze és vezeti, rendkívüli ülést bármely tag kezdeményezhet az elnöknél az indok egyértelmű megjelölésével. A tanács elnöke a működés részletes szabályait ügyrendben állapítja meg a tagok véleményének kikérését követően. A tanács működési feltételeiről a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter gondoskodik, az operatív feladatokat a szakmai titkársága látja el.

Új szankciókat helyezett kilátásba Irán ellen Mike Pompeo amerikai külügyminiszter. Az amerikai diplomácia vezetője azt követően tette közzé álláspontját Twitter mikroblogján, hogy Teherán vasárnap bejelentette, megkezdi a megengedettnél magasabb fokú urándúsítást.

“Az iráni atomprogram legutóbbi fejleményei újabb szankciókhoz és további elszigetelődéshez vezetnek majd. Az egyes országoknak vissza kellene térniük régi politikájukhoz, amely megtiltotta az urándúsítást az iráni atomprogram számára” – fogalmazott Pompeo a mikroblog-bejegyzésben.

Az amerikai külügyminisztérium vasárnap jelezte, hogy Pompeo hétfőn reggel sajtótájékoztatót tart. Vasárnap délután a New Jerseyben tartózkodó Donald Trumpot is Iránról faggatták az újságírók.

Az elnök óvatosságra intette Iránt. Mint fogalmazott: Teherán “jobban teszi, ha elővigyázatos”. Részletekbe azonban nem bocsátkozott.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter-helyettes vasárnap jelentette be, hogy Teherán – korábbi ígéretéhez híven – megkezdi a 3,67 százalékosnál magasabb szinten dúsított urán előállítását. Indoklásában azt hangoztatta, hogy országa azért indítja meg a dúsítást, mert a 2015-ben aláírt atomalkuban résztvevő európai partnerek nem tettek eleget vállalt kötelezettségeiknek.

A politikus ismételten leszögezte, hogy Irán változatlanul támogatja a többhatalmi megállapodás érvényben tartását, és a kötelezettségvállalásai csökkentésére május óta tett intézkedései is visszafordíthatók. Egyben hangsúlyozta: erre csakis akkor kerülhet sor, ha eleget tesznek Irán igényeinek, elsősorban biztosítják azt, hogy továbbra is exportálhasson olajat.

London, Párizs és Berlin már Mike Pompeo Twitter-bejegyzése előtt reagált az iráni bejelentésre. Mindhárom ország azt hangsúlyozta, hogy bejelentésével Teherán megsértette a 2015-ös többhatalmi atomegyezményt.

Jelentősen emelkedni fog a frissen végzett altisztek száma 2020-ban – mondta a Magyar Honvédség Altiszti Akadémiájának parancsnoka.

Bozó Tibor dandártábornok, parancsnok hozzátette: a Magyar Honvédség Zrínyi 2026 néven indított honvédelmi és haderőfejlesztési programja lehetőséget ad az altiszti képzés kibővítésére. Míg idén 260 fiatal altiszt végzett az akadémián, addig a tervek szerint jövőre 400 katonát fognak altisztté avatni – közölte.

Kifejtette: a kormánynak fontos törekvése, hogy a magyar hadsereg technikailag is jól felszerelt legyen, az új technikai eszközök pedig megkívánják, hogy egy új rendszerű altisztképzés induljon el Magyarországon. Legközelebb augusztus elején indul egyéves altisztképzést az akadémián.

Az amerikai állami gépjárműhivatalok (DMV) adatbázisát a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és a Bevándorlási és Vámügyi Ügynökség (ICE) ellenőrzi arcfelismerő szoftverekkel – jelentette internetes oldalán a The Washington Post című lap vasárnap.

A lap információi szerint az FBI és az ICE munkatársai a tagállami szinten működő gépjárműhivatalok által tárolt adatok ellenőrzésével amerikaiak millióinak adatait és fotóit ellenőrzik az érintettek tudta és beleegyezése nélkül.

A gépjárműhivatalok adják ki a jogosítványokat is, amelyek az Egyesült Államokban személyazonosító igazolványként is használatosak.
A washingtoni Georgetown Egyetem jogi kutatóközpontja öt évre visszamenőleg kérte ki a vonatkozó dokumentumokat, majd tette hozzáférhetővé az újságírók számára is. A The Washington Post ennek nyomán arra a megállapításra jutott, hogy az FBI beépítette a megfigyelési eszközei sorába az DMV-irodák adatbázisait is.

A rendőrség már régóta hozzáfér bűnelkövetéssel gyanúsítottak ujjlenyomataihoz, DNS-adatbázisához és más, biometrikus adataihoz. A DMV adatbázisai azonban az adott tagállamban élők adatait és fotóit tartalmazzák, olyanokét, akiknek elsöprő többsége soha nem került összetűzésbe a törvénnyel.

A The Washington Post kongresszusi politikusok véleményét is idézve leszögezte: ezt a megfigyelési módszert a szövetségi kongresszus, vagy egyes tagállamok törvényhozása felhatalmazása nélkül alkalmazzák. A lap által megszólaltatott demokrata párti Elijah Cummings képviselő azt emelte ki, hogy ezt a gyakorlatot titokban folytatják, Jim Jordaan republikánus képviselő pedig azt tartotta fontosnak, hogy az érintettek hozzájárulása nélkül kutakodnak az adataikban. “A jogosítványuk megújítását kérelmezők nem írtak alá semmiféle papírt arról, hogy a róluk szóló információkat és a fotóikat továbbítsák az FBI-nak” – fogalmazott a lapnak Jordan.

A The Washington Post emlékeztetett arra: a szövetségi nyomozók az arcfelismerő szoftvereket már régóta alkalmazzák a bűnüldözésben, de – mint most kiderült – 2011 óta rendszeresen élnek vele az DMV adatbázisainak átvizsgálásakor is. A lap információi szerint a kaliforniai San Franciscóban és a massachusettsi Somerville-ben a rendőrségnek és a kormányhivataloknak megtiltották az arcfelismerő szoftver alkalmazását a kormányzati túlterjeszkedés és a közbizalom megrendítése miatti aggodalomból.

Új nemzetközi mentőakció életre hívását szorgalmazza Gerd Müller, a német szövetségi kormány fejlesztési minisztere a menekültek megsegítésére, miután a Sophia nevű uniós művelet keretében a tengeri járőrözés mostanra véget ért.

A miniszter szerint az Európai Bizottságnak azonnal intézkednie kell, nem lehet arra várni, hogy minden uniós tagállam egyetértsen a kérdésben.

“Azt akarjuk, hogy a Földközi-tenger a holtak tengere legyen, míg mi egyszerűen elfordítjuk a fejünket?” – húzta alá a bajor, konzervatív Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa. Müller a Líbiában lévő emberek érdekében is nemzetközi, az EU és az ENSZ együttműködésével indítandó humanitárius akciót szorgalmaz.

“Az ottani táborokban nyomorgók előtt az a lehetőség áll, hogy megölik őket a táborokban, vagy helyben éhen halnak, esetleg szomjan halnak a hazaúton a sivatagban, vagy belefulladnak a Földközi-tengerbe” – fejtette ki a fejlesztési miniszter.

A Sophia névre keresztelt uniós művelet célja az embercsempészet felszámolása, de tavasszal az unió úgy döntött, hogy a tengeri járőrözést leállítja, és jelenleg már csak repülőgépek pásztázzák a Földközi-tengert embercsempészek után kutatva. A menedékkérők fogadása körüli vita rendre diplomáciai súrlódáshoz vezet Berlin és Róma között. Olaszország lezárta a kikötőit a menedékkérőkkel érkező civil mentőhajók előtt, melyek jelentős részét német civil szervezetek üzemeltetik. Németország viszont egyedül többnyire nem, csak más uniós országokkal együtt hajlandó befogadni a menedékkérőket ezekről a hajókról, és európai megoldást szorgalmaz a kérdésben.

Húsevő baktériumoktól származó fertőzés bukkant fel az Egyesült Államok keleti partvidékén, az amerikai médiumok a napokban több ilyen esetről beszámoltak.

A CBS televízió a floridai Santa Rosa Beachen történt megbetegedésről számolt be csütörtökön sugárzott riportjában. Az áldozat, Tyler King a lakásához közeli tóhoz kirándult, és visszatérőben azt észlelte, hogy feldagadt a karja, majd lassan kékeslila színűvé sötétedett. Azonnal orvoshoz ment, aki megállapította, hogy a vibrio nevű, húsevőként ismert ritka baktérium fertőzte meg. Az orvosok szerint szinte bizonyosan a vízben fertőződött meg. A fiatal férfi életét megmentették, lábadozik.

A CBS felidézte, hogy a múlt hónapban egy 77 éves floridai nőt – miután megvágta a lábát a tengerparton – szintén húsevő baktérium támadott meg. Lynn Flemingnek kisebb dudor keletkezett a lábán, de mivel nem tulajdonított neki jelentőséget, csak két héttel később fordult orvoshoz. Már nem lehetett megmenteni az életét.

A CBS egészségügyi szakértője, David Agus szerint a part menti tengervizek egyre jobban felmelegednek, és ezzel ideális környezetet kínálnak a baktériumnak. “Vagyis a felmelegedéssel megnőtt az ilyen jellegű fertőzések kockázata” – fogalmazott az orvos. Egyben felhívta a figyelmet arra, hogy különösen azok az idősebb emberek vannak veszélyben, akiknek az immunrendszere meggyöngült, továbbá cukor- vagy rákbetegek. “De nem kell félni a tengertől, csak legyünk tisztában a veszélyekkel is” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy csakis az azonnali orvosi ellátás mentheti meg a beteget.

A The Washington Post című lap szerdai száma arról adott hírt, hogy egy marylandi asszonynak a fiát kellett kórházba vinnie, miután a népszerű marylandi üdülőhelyen, Ocean Cityben nyaraltak, és a fürdés után a gyereken piros foltok jelentek meg. A fiút szintén húsevő baktérium támadta meg, egyelőre még kórházban kezelik.

Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési hivatal (CDC) munkatársa a Fox televíziónak nyilatkozva közölte: a vibrio baktérium többnyire az Egyesült Államok keleti partvidékének vizeiben tenyészik. Elmondta, hogy a húsevő baktériummal megfertőzöttek közül minden harmadik beteg belehal a fertőzésbe. A CDC adatai szerint 2010 óta évente 700-1200 vibriofertőzést regisztrálnak.

Két vádlottat életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt első fokon a Miskolci Törvényszék a dövényi emberölési ügyben. A vádlottak különösen kegyetlen módszerrel, a barátnője előtt ölték meg áldozatukat.

A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlottak és a sértett jól ismerték egymást, tavaly február 4-én is együtt szórakoztak a dövényi kocsmában. A sértett és a vádlottak többször összevesztek, ennek ellenére a kocsma bezárása után is együtt folytatták az italozást. Ezután viszont annyira elmérgesedett a vita, hogy a két férfi vádlott elhatározta, megöli ismerősét. Az elsőrendű vádlott élettársa (a harmadrendű vádlott) hazament, majd az autójában késsel, bicskával, karddal tért vissza. A sértettnek felajánlották, hogy elviszik Putnokra, a rokonaihoz. Velük tartott a sértett barátnője is, aki nem merte a férfit egyedül elengedni a vádlottakkal.

Út közben az egyik férfi késsel elvágta a sértett nyakát, majd az elsőrendű vádlott korábbi élettársának putnoki házához mentek, ahol lerángatták a pincébe az erősen vérző férfit és élettársát. Ott – miközben a harmadrendű vádlott a telefonjával világított – a két férfi karddal és késsel többször megvágta, megszúrta a sértettet. A barátnőjét is megöléssel fenyegették, combon szúrták, és arra kényszerítették, hogy végignézze élettársa kivégzését. Amikor a sértett meghalt, az egyik férfi felment a házba, felébresztette volt élettársát és kérte, segítsen eltüntetni a holttestet. A tetemet szőnyegbe csavarták, visszavitték Dövénybe és egy emésztőgödörbe dobták. Ezalatt Putnokon a másik női vádlott elégette a ruhákat és az eszközöket.

A halálos áldozat élettársát hajnalig fogva tartották, majd azzal engedték el, hogy megölik, ha valakinek beszél a történtekről, de másnap a nő bejelentést tett a rendőrségen.

A bíróság az első- és a másodrendű vádlottat előre kitervelten, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés és személyi szabadság megsértése miatt mondta ki bűnösnek, és életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte. A két férfi a fegyházból leghamarabb 35, illetve 25 év után szabadulhat feltételesen. A harmadrendű vádlottat a bűnsegédként elkövetett fenti bűncselekmények mellett súlyos testi sértés kísérletében is bűnösnek találták, és 25 év szabadságvesztésre ítélték. Az ügy negyedrendű vádlottja bűnpártolás miatt 4 év szabadságvesztést kapott.

Az ítélet nem jogerős.

A pamplonai bikafuttatás első napján öten kerültek kórházba, hármukat felöklelték a bikák – közölte a navarrai kórház.

Egy 46 éves amerikainak a nyakát döfte meg egy bika, őt műteni is kellett, egy másik amerikai és egy spanyol könnyebb lábsérülést szenvedett a bikák szarvától. További két spanyol fiatalembert pedig fejsérüléssel szállítottak kórházba a mentők, ők futás közben elestek. A spanyol vöröskereszt tájékoztatása szerint helyszíni ellátásban 53 ember részesítettek, például ficamok miatt, vagy mert átgázoltak rajtuk a rohanó bikák, amikor felbuktak előttük.

A város védőszentjének, San Fermínnek a tiszteletére rendezett, kilencnapos ünnepségsorozat első bikafuttatása a “gyors” és “izgalmas” jelzőket kapta a spanyol sajtóban.

A csorda 2 perc 41 másodperc alatt tette meg a karámtól a városi arénáig vezető 848 méteres távot. Az állatok többször is megcsúsztak, egyikükön át is nyargalt mögötte haladó társa. Egy bika pedig leszakadt a többiektől, és feszült pillanatokat okozott azzal, hogy hirtelen irányt váltott, de végül a tapasztaltabb futóknak sikerült a cél irányába terelni.

A vasárnapi bikafuttatáson nagyon sokan vettek részt, az útvonal némely szakaszán szinte összetorlódtak az ünnepi fehér-piros színekbe öltözött futók. A helyi rendőrség tájékoztatása szerint 600 eurós (194 ezer forintos) büntetést kell fizetnie két külföldi részvevőnek, mert futás közben mobiltelefonnal készítettek felvételeket, s emiatt összeütköztek egy másik futóval, aki el is esett. A mobilozás ilyenkor tiltott, mivel veszélyezteti a futók biztonságát. Azonban nem ez az egyetlen szabály, amelyet rendszeresen megszegnek: noha szigorúan tilos, futás közben mégis többen megérintik a bikák oldalát vagy szarvát.

A salamancai Puerto de San Lorenzo tenyészet 615 és 540 kilogramm közötti súlyú állatainak szereplése a bikafuttatással nem ért véget, délután az arénában viadalon vesznek részt.

A nyári nyaralási időszakban megugrik a segélyhívások száma az asszisztencia szolgáltatóknál, a külföldön nyaralók leggyakrabban tengeri sün okozta sérülés, medúzacsípés miatt szorulnak orvosi ellátásra, Görögországban pedig kiemelkedően sok a bérelt robogóval történt baleset – derül ki a Europ Assistance Magyarország 2018-as adataiból.

A közlemény szerint tavaly nyáron az egy évvel korábbinál 14 százalékkal többen, közel 28 ezren kértek segítséget egészségügyi problémák miatt a Europ Assistance Magyarországtól. A nyár bő három hónapja alatt leggyakrabban a mediterrán országokba utazók szorulnak orvosi segítségre, legtöbbször Görögországból, Törökországból, Horvátországból érkezik hívás, de sokan szorulnak ellátásra az Ausztriában, illetve Bulgáriában nyaralók közül is.

Az egészségügyi problémák közül a leggyakoribbak a rovarcsípések, a medúzacsípések, illetve a tengeri sün vagy kagyló okozta sérülések. Ezt követik azok az esetek, amikor gyomorproblémák, hányás-hasmenés miatt szorulnak orvosi segítségre a nyaralók. Az utóbbiak a mediterrán országokba, illetve az Egyiptomba, Tunéziába és Marokkóba utazók körében fordul elő a leggyakrabban – közölték.

A Görögországban nyaralók körében nem ritka a robogóbaleset – írták. Kiemelték, hogy aki alkohol fogyasztása után vezet járművet, annak orvosi kezelését, ellátását nem térítik meg a biztosítók.

A Europ Assistance Magyarország 2018-ban több mint 103 ezer esetben nyújtott segítséget valamilyen egészségügyi probléma miatt bajba jutott ügyfeleinek. Tavaly több mint 196 ezer esetben hívták az asszisztencia szolgáltatót, azaz naponta átlagosan 537 segítségnyújtás történt. Az 1963-ban alapított Europ Assistance a világ 208 országában 750 000 szolgáltatóból álló hálózattal és 37 segélyközponttal rendelkezik. Világszerte 7530 dolgozót foglalkoztat.