A fenyegetés állítólag több cseh régió iskoláit érinti, de a rendőrség pontosabb adatokat nem kívánt nyilvánosságra hozni. Figyelmeztetést kapott a prágai Károly Egyetem is, amelynek mintegy 49 ezer hallgatója van. A szükséges óvintézkedéseket lehetőségeink szerint megtettük – nyilatkozta a CTK hírügynökségnek Tomás Zima, az intézmény rektora.
“A lőfegyverhasználattal való fenyegetést konkrétan meg nem határozott iskolákban a közösségi hálózatokon fedeztük fel. A megfelelő intézkedéseket, amelyeket taktikai okokból nem hozhatunk nyilvánosságra, a rendőrség megtette. Egyebek között megerősítettük a rendőrségi ellenőrzést az érintett iskolák környékén” – közölte a rendőrség.
Tomás Hulan prágai rendőrségi szóvivő újságíróknak elmondta, hogy az intézkedés nem csak fővárosi oktatási intézményeket érint.
A rendőrség biztonsági intézkedésére a Deník N független hírportál hívta fel elsőként a figyelmet. Szerinte a fenyegetés elsősorban a prágai felsőoktatási intézmények ellen irányul. A Károly Egyetemen kívül a Mezőgazdasági Egyetem is figyelmeztetést kapott a rendőrségtől.
Egy magát megnevezni nem kívánó rendőrségi forrás a hírportálnak elmondta: a fenyegetés egy olyan személytől származik, aki bizonyíthatóan hamis identitás alatt van jelen a közösségi hálózatokon. A rendőrség most megpróbálja megtalálni az illetőt.
A rendőrség szerint pánikra nincs semmi ok, a foganatosított intézkedések megelőző jellegűek. A hasonló fenyegetések többnyire alaptalanok, de veszélyesek, és a hatóságoknak soha nem szabad ezeket alábecsülniük – olvasható a hatósági közleményben.
A kibertérben működtethetnek például blokkoló rendszereket, amelyek kihathatnak a műveleti feladatok végrehajtására, de akár az állami működést is megzavarhatják – közölte. A miniszter példaként említette az orosz-ukrán konfliktust, ahol megjelent a hibrid hadviselési forma, a kibertérben is voltak műveleti tevékenységek; a NATO varsói csúcstalálkozóján a szárazföldi, a légi és a tengeri hadműveleti színtér mellé felvették a kiberteret is.
Benkő emlékeztetett: egy évvel ezelőtt a miniszterelnök feladatul tűzte ki, hogy Magyarországnak erős, ütőképes, önálló nemzeti képességet jelentő, a kor színvonalának megfelelő hadereje legyen. Ehhez nemcsak új technikai eszközökre, hanem a kor kihívásaira megfelelő választ adó katonákra is szükség van. Ez a toborzás, kiképzés, oktatás feladata – fűzte hozzá.
A miniszter azt mondta: a honvédelmi és haderőfejlesztési program újabb állomásához érkeztek. A kiberképzési központ segítséget nyújt abban, hogy a kor kihívásainak megfelelő képzést, oktatást biztosítsanak, hogy a katonák ki tudják használni a kibertér előnyeit, de legyenek felkészülve annak veszélyeire is.
A központ parancsnoka Kovács László, a Magyar Honvédség Parancsnokságának kibervédelmi szemlélője. Kovács kiemelte, a kibertérnek része mindenki, aki olyan eszközt használ, amellyel interakciót folytatnak egymással, illetve számítógépekkel. Kifejtette: egyes becslések szerint napjainkban ötvenmilliárd számítógép van hálózatba kötve; feltételezik, hogy mindig vannak olyanok, akik ebbe a kapcsolatba megpróbálnak “belehallgatni”, azt megpróbálják megzavarni. A kibertérben jelen van a befolyásolás, a meggyőzés, az álhírek, megtévesztő információk továbbítása. Az ezek elleni védekezés nemcsak technika, hanem humán erőforrás kérdése is – jegyezte meg a dandártábornok, aki a kibervédelem egyik legfontosabb részének nevezte az oktatást, képzést.
A rendezvényen Kovács dandártábornok Kiberbiztonság és -stratégia című könyvét is bemutatták.
Értekezésemben röviden bemutatom a német egység kialakulásához vezető út közvetlen diplomáciai–politikatörténeti eseményeit, valamint Otto Eduard Leopold von Bismarck kancellárságának fő momentumait. Ismertetem a német egység előtti világrend hatásait a szétaprózódott németség szemszögéből, a felemelkedés és a Birodalom korszakát, majd a diplomáciai kitekintés után összegzés következik. Tanulmányom gerincét cirka fél évszázad alkotja, tehát a legjelentősebb fázisok prezentálására van lehetőségem a teljesség igénye nélkül. Visszatekintve bemutatom, hogy milyen impressziója volt a bécsi kongresszus évében született Vaskancellárnak és mennyire övezi mitikus megítélés az uralmát.
Előzmények: ösvény a Poroszország vezette Németország felemelkedéséhez
A harmincéves háborúig a Német-római Császárság volt Európa legerősebb hatalma, de a vesztfáliai békeszerződés1 lényegében a Német Birodalmat teljesen szétszabdalta, ezzel a tönk szélére került, így kisebb-nagyobb halmazokból álló föderatív császárságot hagyott a helyén. A szétmorzsolódott Birodalom látképe azt mutatta, hogy a német hatalomnak egyszer s mindenkorra befellegzett. A nem teljes körűen rendelkező béke magában foglalta a francia–német ellenségeskedés kiújulását, ami három évszázada mételyezte az európai légkört (Ormos, 2008). A német részegységekből két hatalom emelkedett ki: a Habsburg Birodalom és Poroszország. A Habsburg Birodalom megszervezte a magyar területeket és felszabadította azokat a török uralom alól, és az egész német területet próbálta egységesíteni, de nagy konkurensére talált Poroszország képviseletében. A két német birodalom között balansz alakult ki az 1800-as évek közepére,2 Poroszország viszont sikeres reformjainak köszönhetően gazdaságilag és katonailag is jóval dinamikusabban fejlődött.3
A Hohenzollern–Habsburg egyensúlyt Napóleon kibillentette, erre azért adódott lehetősége, mert a francia forradalom ellen szervezett koalícióból Poroszország kilépett, és így a Habsburg Birodalom egyedül tehetetlennek bizonyult a francia császár térhódításával szemben német földön. Napóleon nyomására a német tartományok létrehozták a Rajnai Szövetséget, aminek alapító oklevelét 1806. július 12-én Párizsban írták alá4 (Vadász, 2011). Poroszország megtorpanása nem volt hosszú életű, mert hamarosan kárpótolta veszteségeit, miután Napóleon vereséget szenvedett, és a bécsi kongresszus tisztább képet festett a német területek jogállásáról.5 Egy kis kitérőt teszek a „Szent Szövetséggel” kapcsolatban és felhívom a figyelmet Sándor cár Chateaubriand-nak tett mondataira:
„Immár nem létezik angol politika, francia, orosz, porosz vagy osztrák; ma már csak egyetlen közös politika létezik, amelyet mindenki boldogulása érdekében el kell fogadnia minden államnak és minden népnek.”6 (Kissinger, 2014, 58-59 pp.) Láthatjuk azonban, hogy Poroszország nem osztotta a cár messianisztikus világképét, ugyanakkor állítom, hogy a bécsi tanácskozás megerősítette a poroszok társadalmi és politikai struktúráját. Okvetlenül megemlíteném még, hogy a modern Európa 1815 és a századforduló között élte meg legharmonikusabb periódusát, valamint a kongresszus utáni évtizedeket jellemzően a legitimáció és a hatalom közötti speciális egyensúly alkotta.7
Az 1848. februári francia forradalom márciusban Németországra is átterjedt, a király hatalma megrendülni látszott. Berlinben március 18-án népfelkelés tört ki, amire IV. Frigyes Vilmos (1840-1861) azonnal reagált: összehívta április 2-ára az egyesült Landtagot, és kiállt a poroszországi és németországi alkotmányozás mellett. Március végén a frankfurti úgynevezett előparlament kezdődött, később május 18-án az alkotmányozó gyűlés képviselői konzultációt folytattak a Paulskirchében8. A Paulskirche-i folyamatokat a nemzeti egység szétbomlása fenyegette, mert Schleswig felvétele a Német Szövetségben nemzetközi felháborodást váltott ki.9 A zűrzavaros események gyorsan erodálni kezdték a kezdetben forradalmi hangulatot és a nemzetgyűlés tevékenységét is. Végül 1849. március 27-én a nemzetgyűlés elfogadta a birodalmi alkotmányt,10 másnap IV. Frigyes Vilmos porosz királyt német császárrá választották, ezzel a király stabilizálta hatalmát. Az alkotmány mégsem léphetett érvénybe, hiszen a porosz király április 3-án visszautasította a császári koronát, ezzel a frankfurti kezdeményezés – miszerint Németországot parlamenti monarchikus alkotmányos állammá alakítsák – lezárult. A forradalom utáni évtized inkább hátrameneteléssel telt el, mint előre lépéssel. 1858-ban a király betegsége miatt kénytelen volt a régensséget testvérének, Vilmosnak átadni11 (Vadász, 2011).
Bismarck felemelkedése, az államférfi beírta magát a történelembe
A hadsereg megreformálásáról szóló törvényjavaslatot a tömérdek egyeztetések és azok módosításainak ellenére is visszadobta a parlament, a liberális csoportok és a király között megnövekedett ellenszenvre válaszul az uralkodó feloszlatta a kamarát és új választásokat írt ki.12
I. Vilmos elszámította magát, a választási küzdelemben a liberálisok még inkább megerősödtek és befolyásukat kiterjesztették az államigazgatás valamennyi területére. A porosz monarchia a tönk szélére sodródott; a néhány éve uralkodó Vilmos nem látott alternatívát, így a lemondás gondolatával foglalkozott. Hadügyminisztere, Albrecht von Roon gróf azonban a kitartásra bátorította és javaslatot tett arra, hogy nevezze ki Otto von Bismarckot miniszterelnöknek. Bismarck élt az opcióval és elfogadta a kinevezést.13 A frissen kinevezett kormányfő folytatta a „vilmosi” módszereket, sőt, még erélyesebben lépett fel a liberálisok ellen. Költségvetés nélkül kormányzott, rendszabályokkal fenyegette a liberális tisztviselőket, lépéseit „alkotmányos hézaggal” indokolta – a „joghézagelmélet” alkotmányjogilag aligha volt magyarázható –, kormánya mégis e keretek között működött.14 Politikai berendezkedésben működtek a fékek és ellensúlyok rendszere, és az alkotmány passzusai, így az alkotmányos kérdésekben nem tudta döntően a belpolitikai harcokat a maga javára fordítani, ezért kénytelen volt külpolitikai eredményeket felmutatni.
A fentebb említett Schleswig kapcsán Poroszországot és Ausztriát előre megfontoltan, következetesen belekormányozta a Dániával szembeni konfliktusba.15 Az újonnan megkaparintott tartományok osztogatásával Ausztria nem értett egyet maradéktalanul, olyannyira nem, hogy 1866-ra megkérdőjelezte a gasteini szerződést, és mindkét fél diplomáciájában előkészítették a leendő háborút. Az összecsapás néhány hétig tartott csak, a porosz–osztrák háború16 tovább erősítette a Porosz Birodalom nemzetközi helyzetét, de az osztrákok nem szenvedtek megalázó vereséget, ugyanis Bismarck továbbra is szövetségesként tekintett Ausztriára. Az esemény után nem sokkal Jacob Burchard, svájci történész így elmélkedett: „Németország politikai viszonyainak megváltoztatása Poroszország katonai hatalmának segítségével, mely épp e siker által biztosította hegemóniáját Németországban és csinált Ausztriából nem német hatalmat. 1866 volt az 1848 forradalmára – egy, céljaihoz mérten bukott forradalomra – adott válasz. A „veszett év” sem egységet, sem szabadságot nem hozott; a német háború legalább jelentősen közelebb vitte Németországot az egységhez, amikor kizárta a német kérdés nagynémet megoldásának lehetőségét, és ezzel a kisnémet megoldás egyik jelentős akadályát elhárította”. (Winkler, 2005, 172. o.) A gyors győzelmet rögtön ki is használva az úgynevezett felhatalmazási törvény (indemnitás) elfogadásával oldódott meg az éveken át nyomasztó alkotmányos konfliktus az uralkodó, a kormány és a parlament között.
Birodalom születése, majd két évtizednyi kancellárság
Poroszország folyamatos erősödése és sikeres külpolitikai eredményei egyre inkább kiélezték a konfliktust Franciaországgal szemben. Az 1870-71-es francia–porosz háborúban III. Napóleon birodalma teljesen összeomlott,17 1871. január 18-án a Versailles-i palota tükörtermében a porosz királyt császárrá koronázták.18 Porosz-Németország előtt komoly feladatok álltak; el kellett kezdeni megalkotni a politikai és gazdasági egységet, ténylegesen egyesíteni kellett a 25 szövetségi államot, tehát az alkotmányozási kötelezettség folyamatát elengedhetetlen volt megkezdeni. Az új birodalom létrejöttének évében meg is született a birodalmi alkotmány19, ami gyakorlatilag az Északi-Szövetség alkotmányának tartópillérjeire épült. Míg az újonnan megszavazott dokumentum a közös külpolitikában és a hadsereget érintő kérdésekben széleskörű autonómiát biztosított a központi kormányzatnak, addig ugyanez az átfogó önállóság pénzügyileg nem volt biztosítva.20
A nagyhatalmi porond nemcsak szimplán bővült egy szereplővel, hanem rögtön az élre is tört az európai birodalmak között, az egységet azonban meg is kellett őrizni (Kennedy, 1992). A külpolitikai opciók elernyedése után – nem számítva azt a tényt, hogy a megszerzett előnyt fent kellett tartania – a belpolitikai harcok ismételten kiújultak. Államberendezkedés szempontjából a nemzeti monarchista tekintélyállam, ami az autoriter személyiségjegyekkel bíró kancellár személyére épült, a pártokat, mint intézményeket nem tartotta túl fontosnak. Bismarck mindvégig szisztematikusan kardoskodott a szociáldemokrata és kommunista/kommunisztikus szervezetek ellen, jogilag próbálta őket ellehetetleníteni,21 azonban az egyes politikai pártcsaládok bizonyos ügyek melletti megnyeréséért folyamatosan kijátszotta egymás ellen a frakciókat. Az a kitétel, miszerint a kancellár döntéseit csak a császárnak kell szentesítenie, addig volt működőképes koncepció, amíg I. Vilmos élt.22 II. Vilmos uralma előrevetítette a konfrontációt a kancellárral szemben – ennek okai nem csupán a generációs különbségek voltak –, Vilmos ugyanis hajlamos volt a romantikus túlzásokra és a voluntarizmusra, túlzottan elragadta a világhatalmi hevület.23
A polémia24 hamarosan meg is jelent, az 1888. évi szociális biztosítás rendszere sokaknak elnyerte a tetszését, azonban a munkás réteg inkább büntetésként25 élte meg. Áprilisra a bochumi bányászok beszüntették a munkavégzést. A sztrájkhullám gyorsan átterjedt az egész Ruhr-vidékre, Sziléziára és a Saar-vidékre; a munkásréteg annyira jól megszerveződött, hogy 90%-uk sztrájkolt. Míg Bismarck ezt az alkalmat a szociáldemokraták újbóli megtámadására akarta felhasználni, addig II. Vilmos fogadta a sztrájkoló delegációt. Bismarck beleállt a konfliktusba és hajthatatlannak bizonyult, a szocialista-ellenes törvény szigorúbb tervezetével rukkolt elő. A kancellár számításai nem váltak be, a császár tanácsadó testülete26 ellene fordult. Az ügy végkifejlete 1890. március 15-én fejeződött be, amikor II. Vilmos magához kérette a kancellárt: éles, dühös és udvariatlan szóváltások következtében három nappal később Bismarck benyújtotta a lemondó nyilatkozatát, március 20-án ezt a – várakozásoknak megfelelően – császár elfogadta27 (Vadász, 2011).
A diplomácia új vezérelve: Realpolitik
A belpolitikában újdonsült szereplő a Realpolitik, amire most hívom fel a figyelmet. A külpolitikában, diplomáciában megjelenő Realpolitik bővebb elemzésre szorul, mert ez kutatásom egyik alappillére. A krími háborút követően a metternichi28 rendszer megsemmisült, ezáltal közel két évtizedes konfliktus támadt. Piemont és Franciaország Ausztria elleni háborúját 1859-ben; a Schleswig-Holsteinért vívott háborút 1864-ben; az osztrák-porosz háborút 1866-ban és a francia–porosz háborút 1870-71-ben vívták (Diószegi, 1977, 1984). Ezen érdekütköztetésekből új erőegyensúly született a vén kontinensen, a metternichi rendszer erkölcsi gátjai végképp átszakadtak. Bismarck a Realpolitikra építette politikáját, vagyis arra az elvre, mely szerint az államok közti kapcsolatokat a nyers erő határozza meg, és így győzedelmeskedik az erősebb.
Többek között Bismarcknak – aki élen járt ezekben a folyamatokban – sikerült a Metternich által kiépített bécsi rendszert megsemmisítenie. Amikor Poroszország meg akar felelni történelmi küldetésének és egységesíteni akarta a német területeket, akkor a bécsi rendszert le kellett lerombolnia. A Realpolitik taktikai rugalmasságot követelt, és a porosz nemzeti érdek is azt kívánta, hogy végezetül szövetséget lehessen kötni Ausztriával, Oroszországgal, vagy akár Franciaországgal is, attól függően, hogy a pillanatnyi érdekek mit követeltek (Kissinger, 2008, 94-95. o.). Bismarck a pentagonális hatalmi rendszerről úgy nyilatkozott, hogy öt játékos esetén jobb háromnak az oldalán állni. Az öt nagyhatalomból – Nagy-Britannia, Ausztria, Franciaország, Németország és Oroszország – Franciaország ellenségesnek bizonyult, Nagy-Britannia a „fényes elszigeteltség” (splendid isolation) politikája révén elrejtette szövetségkötési szándékát, Oroszország pedig az Ausztriával fennálló konfliktusa miatt kétes értékű társa lehetett volna. A nemzetközi politikának ilyen szintű elemzésére csakis egy Bismarck kvalitású államférfi volt képes; ő az, aki egy rendkívül keskeny pallón lavírozó egyensúly gondolatát tárja elénk.
Összegezve, a Németország és Oroszország közötti kapcsolat az európai béke kulcsa lett. A standardizált Németország nem támasztott további területszerzési igényeket, emellett a kancellár célja is az volt, hogy a kibékíthetetlen Franciaország kivételével, egyik nagyhatalomnak se adjon lehetőséget konfliktusok kialakítására. Üres szólamok helyett tettekre volt szükség. Sikerült megalkotnia egy rendkívül meredek szövetséget, ami a „Három császár szövetsége”28 nevet viselte. Nevezetes, hogy a reálpolitika önmaga ellen fordult (Kissinger, 2008).
Rezümé
Bismarck Poroszország miniszterelnöke, majd ezt követően az egységesített Németország kancellárja címet is megszerezte. A diplomácia nagymesterei közé tartozott, a diplomácia világában úgy mozgott, mint a legjobb mester a sakktáblán; a belpolitikában autoritatív módszereket alkalmazott és a pártokat egymás ellen is ki tudta játszani. Az egyesített Németország élén közel két évtizedig tevékenykedett, a nemzetközi rendben azon munkálkodott, hogy a béke tartós és állandó maradjon (azonban az egyre erősebb porosz–német birodalom képe forradalmasította Európát).
Ez addig sikerrel is működött, amíg a szembenálló tömbök közötti összetűzések megoldhatatlan konfrontációkká nem alakultak – utólag látszik, hogy nem is oly sokára ez be is következett –, a világégés terheit Európa még ma is nyögi. Ausztria zűrzavaros lépéseivel számolnia kellett a Balkánon, valamint a régióban egyre erőteljesebben megjelenő Oroszországgal. Ezzel a ténnyel tisztában volt a bismarcki vezetés, tudta, hogy hiába ápol jó kapcsolatokat az előbb említett birodalmakkal, ha hamarosan választania kell Bécs és Szentpétervár között, akkor a választás csakis Bécs lehet, mert mindenáron meg kellett akadályozni, hogy Franciaország és Oroszország szövetségre lépjen.
Ezek a diplomáciai konfliktusok előrevetítették a jövőbeni tömbösödést. Közben a négy nagyhatalom készült a háborúra, és előirányozta saját szövetségének győzelmét is; egyik fél sem tudta eldönteni – amikor sejtette, akkor sem talált célba – Nagy-Britannia elhelyezkedési szándékát egy kiszélesedő összetűzésben. Az ilyen jellegű félrepozícionálások miatt – a tanulmányom címében szereplő – boldog békeidők alkonya következett.30 „Casca il mondo”, azaz „összeomlik a világ”, kiáltott fel állítólag Antonelli bíboros államtitkár, amikor tudomására jutott, hogy a poroszok Königgrätznél vereséget mértek az osztrákokra (Winkler, 2005, 184. o.). Meglátásom szerint “világ összeomlására” – ha önzően Európát, és mint a glóbusz akkori legmodernebb részét értjük ezalatt – még várni kellett kicsivel több mint fél évszázadot (Hobsbawm, 2004).
Szívesen idézték Bismarcktól azt a beszédét, melyet 1888. február 6-án tartott a birodalmi gyűlésben: „Mi németek féljük Istent, de rajta kívül a világon senkit sem (…)”. De a mondat folytatása nem vált szállóigévé: „(…) és az istenfélelem az, ami miatt szeretjük és ápoljuk a békét” (Winkler, 2005, 239. o.). A „vér és vas” embere kitűnő realitásérzékkel elemezte a Poroszország előtt álló lehetőségeket. Erőfeszítései annyira szilárdnak bizonyultak, hogy országa túlélt két világháborús vereséget, két idegen megszállást, és két nemzedéknyi megosztottságot. Ott azonban hibát vétett, hogy olyan politikára alapozta mindezt, amelyet csak akkor lehetett volna tovavinni, ha generációnként egy kiemelkedő államférfi születik.31 Ebből kifolyólag Bismarck nemcsak országa sikereinek, hanem a huszadik század tragédiáinak és borzalmainak magvait is elvetette. „Senki sem csemegézhet büntetlenül a halhatatlanság fájáról” (Ludwig, 1926, 494. o.) – írta a kancelláról barátja, Albrecht von Roon. Bismarck igazi tragédiája az volt, hogy képességei meghaladták kora társadalmának képességeit.
1 A vallásháborút lezáró szerződést 1648-ban kötötték meg. Ezzel lezárult a német államok önállósodási folyamata: a Német Aranybullában (1356) megszerzett belpolitikai önállóság, illetve az augsburgi vallásbékében (1555) elért vallási autonómia mellé a vesztfáliai békében kivívták a teljes külpolitikai szuverenitást, amit csak szerény birodalmi kötelékek korlátoztak.
2 A Hohenzollerek uralma alatt álló Poroszország I. Frigyes Vilmos idején (1713-1740) létrehozta Európa legütőképesebb haderejét, amellyel utódja, Nagy Frigyes (1740-1786) megszerezte Sziléziát, és a hétéves háborúban (1756-1763) egy széleskörű koalícióval szemben (francia, osztrák, szász) meg is védte azt.
3 Ezek a reformok főleg a 18. század második felében indultak el, a 19. század elején pedig a napóleoni háborúk hatására az úgynevezett „nagy porosz” reformmal folytatódtak, amik modernizálták Poroszország kormányzatát, közigazgatását, gazdasági és társadalmi viszonyait, pénzügyeit, hadszervezetét és hadseregét, valamint a teljes oktatási rendszerét. Ráadásul nem jelentkeztek belső széthúzó erők sem, amik kikezdték volna a birodalom stabilitását, mint ahogy a Habsburgoknál ez megtörtént. Ennek a nagy horderejű föllendülésnek és a francia élénkítő hatásnak tudható be, hogy a német kultúra, a német művészetek és a német nyelv a nemzeti ébredés útjára lépett.
4 Az új német konföderáció Ausztria, Poroszország, a Dániával perszonálunióban álló Holstein, és a svéd fennhatóság alatt álló Pomeránia kivételével, 1808-ig minden német területet magában foglalt. A regensburgi gyűlésen (1806. augusztus 1.) ezek az államok kinyilvánították kilépésüket a Német-római Birodalomból, ezzel annak létjogosultsága megszűnt.
5 A sok kis halmazból 37 fejedelemség és 4 városállam maradt fenn, ezek a Német-római Császárság helyett létrehozott Német Szövetségben (Deuscher Bund) egyesültek. A Német Szövetség deklarált célja a következő volt: „Németország” külső és belső biztonságának, továbbá a német részállamok függetlenségének és sérthetetlenségének megőrzése. Az idézőjel használata azért szükséges, mert a dokumentum nem használja a Németország kifejezést, hanem laza államszövetségként tekintett rá.
6 Ezek a gondolatok a wilsoni “világrend koncepció” előfutárai, azonban a wilsoni alapelvekkel ez teljesen antagonisztikus.
7 A bécsi kongresszus által körvonalazott “világrend koncepció” bukása a következő okok miatt történt: előretörő nacionalizmus, az 1848-as forradalmak végigsöprése és a krími háború utóhatásai. A krími háború idején Ausztria beláthatatlan következményekkel bíró manőverezésbe kezdett, úgy gondolta, hogy Oroszország elszigeteléséből profitálhat, azonban ez a mesterkedése Ausztria izolációját vonta maga után. Napóleon alig két esztendővel később elfoglalta Ausztria itáliai tartományait – amivel megtámogatta az olasz egység kialakulását –, ezt Oroszország tétlenül nézte, és Otto von Bismarck elindította az egységesítés műveletét, valamint kizárta Ausztriát abból a történelmi szerepből, hogy ő lehessen a német államiság zászlóshajója.
8 A frankfurti Szent Pál-templom.
9 1848 januárjában Dánia megpróbálta Schleswiget bekebelezni államszövetségébe, melyre válaszul a Német Szövetség – azonbelül elsősorban Poroszország – Dániával szemben katonai fellépést sürgetett. Ugyanez év augusztus 26-án megköttetett malmöi fegyverszünet sem bizonyult kielégítőnek, hiszen Schleswig és a Szövetségben lévő Holstein tartományok annyira forradalmi hangulatban voltak, hogy Poroszország is inkább hátrébb lépett egyet a nyomásgyakorlástól. A helyzetet bonyolította még, hogy a német egységtörekvésekkel szemben Dánia mellett foglalt állast Franciaország és Svédország is.
10 A külpolitika, a hadügyek, a törvényhozás és a gazdaság területén erős, egységes hatalommal rendelkező császárságot irányzott elő.
11 I. Vilmos (1861-1888) uralkodása idején „új korszak” kezdődött, a konzervatív–monarchista katonai mentalitással bíró uralkodó első intézkedései közé tartozott a sajtó- és közvélemény-szabadság fokozatos korlátozása. Tisztában volt azzal, hogy az ország nemzeti egységét nem lehet fegyveres harc nélkül megvalósítani, illetve, ha nem növeli Poroszország katonai potenciálját, akkor a már meglévő pozíciókat is veszélyezteti. A hadseregreform ügyében megmutatkozott, hogy mennyit hajlandó engedni a liberálisoknak; a liberálisok nem ellenezték a hadseregfejlesztést, azonban volt egy olyan aggodalmuk, hogy a katonai rendszer az 1815-ös bécsi kongresszuson bevezetett hatalmi egyensúly liberális vonásainak a felszámolásával fog együtt járni.
12 Az előrehozott választásokra 1862 májusában került sor.
13 Ha I. Vilmos régenssé válásakor nem is érződött, hogy „új korszak” kezdődött, akkor Bismarck első parlamenti felszólalásában ez pontosan látszik. A következőket jelentette ki: „Poroszországnak egyesíteni és tartalékolni kell erejét a kedvező pillanatra, amelyet már néhányszor elmulasztott; Poroszországnak a bécsi szerződés szerinti határai alkalmatlanok az egységes állami létre; a kor nagy kérdéseit nem beszédekkel és többségi határozatokkal döntik el – ez volt 1848 és 1849 nagy hibája –, hanem vassal és vérrel.” (Vadász, 2011, 192. o.)
14 Lehetősége megvolt rá, vele szemben egy népfelkelés, vagy az uralkodó léphetett volna fel, de ilyen veszély nem fenyegette hatalmát.
15 Dánia 1863-ban annektálta Schleswiget, amivel megsértette az 1852-ben született londoni jegyzőkönyvet. Az 1864. évi porosz–osztrák–dán háborúban vereséget szenvedett Dánia, ezzel el is veszítette Schleswiget és kénytelen volt lemondani Holsteinről és Launburgról. Az 1865. évi gasteini szerződésben Ausztria és Poroszország felosztotta a területek igazgatását. Ausztriáé lett Holstein közigazgatása, míg Poroszország bekebelezte Lauenburg hercegségét és Schleswig igazgatását, valamint megszerezte a kiemelt stratégiai helyzetű kieli kikötő, az Északi- és a Keleti-tengert összekötő csatornának az építési jogát is.
16 A háborút a prágai béke zárta le. III. Napóleon, francia császár mindkét féllel egyezkedett ugyan, de ennek ellenére az események külső megfigyelője maradt.
17 1870. szeptember 2-án Sedannál a francia hadsereg letette a fegyvert, szeptember 4-én pedig kikiáltották az országban a köztársaságot.
18 Maga a helyszín kiválasztásában – mindennemű rosszindulat nélkül – kijelenthető, hogy a német félt a sértés és a megalázottság további demonstrálása vezette. Ez a fajta magatartás és az ellenoldal végtelenségig történő „zrikálása” egyik féltől sem áll távol, pl. az első (1918) és a második (1940) compiègne-i fegyverszüneti egyezmény megkötésének a körülményei láttán mintha a történelem megismételné önmagát.
19 Ez a dokumentum kis változtatásokkal az első világháború végéig érvényben maradt. Magát a birodalmat monarchista szövetségként határozta meg, így a népszuverenitás modern elvét nem találhatjuk meg benne. A szuverenitást alkotmányjogilag a kormányzó hercegek és a szabad államok szenátusai reprezentálták.
20 Ez furcsának hat, ugyanis Bismarck részt vett az alkotmányozó folyamatban, és fentebb leírtam, hogy pontosan a költségvetés elfogadtatásával adódtak problémái a miniszterelnöksége első esztendőiben. Emellett ez a „béna kacsa” szerep a pénzügyek területén vezetett oda, hogy nem volt kellő egyensúly a befolyt bevételekben a birodalmi kormány és a szövetségi államok között, így a birodalom egyre inkább eladósodott. A viták abból adódtak, hogy a birodalom szinte mindig pénzszűkében volt, miközben a gazdaság egészét tekintve szárnyalt. Egységes átfogó pénzügyi reformot nem sikerült hozni, így Bismarck kancellárságát válságok árnyékolták be, és az igazi fellendülés majd csak a század utolsó évtizedében következett be.
21 Kiemelném a Törvény a szociáldemokrácia közveszélyes törekvései ellen c. törvényjavaslatot, melyet a konzervatívok, a nemzeti liberálisok és a Centrum Párt szavazataival 1873. október 19-én emeltek törvényi erőre a Birodalmi Gyűlés által, és azt 1890-ig rendszeresen meghosszabbították.
22 1888. március 9-én I. Vilmos elhalálozott. Utána 99 nap erejéig III. Frigyes követte, akinek utódja fia, a 29 éves II. Vilmos lett.
23 Míg a német közvélemény üdvözölte, hogy a császári címet ambiciózus fiatal viseli, addig a kancellár volt a tapasztalt, bölcs öreg, aki a fiatalsággal túlfűtött császárt terelgetné a helyes úton. A társadalom ezt tévesen ítélte meg, II. Vilmos nem volt olyan alkat, aki bárkitől is elfogadott volna utasításokat, így a levegőben volt a kenyértörés eshetősége a két vezető között.
24 Az új irányváltással Bismarck nem volt többé a tévedhetetlen politikai vezető a nagy nyilvánosság előtt, mert felszínre kerültek téves elképzelései, mint a Kulturkampf (mely túlzottan felerősítette a nacionalizmust, amit aztán nehezen sikerült visszahűteni) és a szocialista-ellenes törvények kérdéskörei.
25 A beteg-, a nyugdíj- és rokkantsági pénztár kötelező tagságát – amivel Bismarck a munkásréteget az államhoz akarta mindinkább kötni – bércsökkentésnek érezte.
26 Külön megemlíteném, hogy Alfred von Waldersee, vezérkari főnök bírálta legélesebben a kancellárt. A túl éles támadás azért volt, mert míg a vezérkari főnök preventív háborút sürgetett Franciaország ellen, addig a kancellár a létrehozott világrend fenntartását tartotta elsődlegesnek.
27 „A révkalauz elhagyja a fedélzetet” – írta egy angol szatirikus lap.
28 Klemens von Metternich (1773-1859), herceg, kancellár. A napóleoni háborúk utáni Európa megalkotója, korszaka egyik legsikeresebb diplomatája. Kvalitását mi sem jelzi jobban, minthogy az általa kialakított rendszer több évtizedig fennállt és működött, valamint akarata nemcsak a Habsburg Birodalomra, hanem egész Európára kiterjedt. A nevével fémjelzett európai rendet a krími háború, Franciaország kilépése a Szent Szövetségből, majd az 1848-as forradalmi hullám semmisítette meg (Tarján, 2019).
29 Németország, Oroszország, Ausztria szövetségét körvonalazta. Bismarck jól érzékelte, hogy olyan erőket szabadított fel, amelyet nehéz lesz kordában tartani – belpolitikai vezérfonalakra építve pláne nem –, ettől kezdve a hatalmat és az önérdeket sulykolva próbálta őket manipulálni.
30 A francia–német permanens szembenállás Elzász és Lotaringia kapcsán még nem hordozta magában a konfliktusok kiszélesedését, ez nem érdekelte Ausztriát, és a Balkánon alakuló orosz–osztrák konfliktus cseppet sem foglalkoztatta Németországot. Bismarck fejtette ezt ki nagyon világosan: „a Balkán nem éri meg egyetlen pomerániai gránátos életét”. Franciaországnak nem volt tényleges elszámolni valója Ausztriával, ahogyan a cári birodalomnak sem Németországgal. Az első világháború kitörésének okaira nincs lehetőségem nagyobb lélegzetvétellel kitérni.
31 Rendkívül furcsa természetű ember volt, lásd bővebben: Taylor, 1999. művében, ahol emberi tulajdonsága is fontos megvilágításba helyeződött a kancellárnak.
Irodalomjegyzék
Diószegi István: A magyar külpolitika útjai, Gondolat Kiadó, Budapest, 1984. In: Bismarck, a német egység és Magyarország, 214-218. o.
Diószegi István: Nemzetközi kapcsolatok története 1789-1918, Tankkönyvkiadó, Budapest, 1977, 119-152. o.
Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992, 176-186. o.
Henry Kissinger: Diplomácia, Panem Kiadó, 2008, 94-129.o.
Henry Kissinger: World Order, Penguin Press, New York, 2014, 49-82 pp.
Emil Ludwig: Bismarck: Geschicte eines Kaempfer, Berlin, 1926. 494.o. Eric Hobsbawm: A birodalmak kora, Pannonica Kiadó, 2004. 316-323.o.
Ormos Mária: Németország története a 20. században, Rubicon Kiadó, Budapest, 2008. 9- 56.o.
Alan John Percivale Taylor: Bismarck – A férfi és az államférfi, Scolar Kiadó, Budapest, 1999.
Tarján M. Tamás: Metternich herceg születése, Rubicon Online, 2019, http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1773_majus_15_metternich_herceg_szuletese (Letöltés dátuma: 2019. június 2.)
Vadász Sándor: 19. századi egyetemes történelem 1789-1914, Osiris Kiadó, Budapest, 2011, 17-73, 167-219. o.
Heinrich August Winkler: Németország története a modern korban I. kötet, Osiris Kiadó, Budapest, 2005, 79-242. o.
A június 25-ig tartó, védelmi jellegűnek bejelentett gyakorlat műveleti része szombaton kezdődik a nyugat-lengyelországi Drawsko gyakorlóterepen. A Lengyelország által kétévente megrendezett Dragon-19 keretében haditengerészeti műveleteket is gyakorolnak a Balti-tenger partjai mentén, valamint légi- és kibervédelmi képzést is végeznek.
A hadgyakorlaton 2500 katonai járművet vetnek be. Részt vesznek benne a lengyel katonák mellett a szövetséges alakulatok, köztük a Lengyelországba 2017-ben telepített NATO-egységek.
A lengyel és az amerikai elnök által szerdán Washingtonban aláírt, a lengyelországi amerikai katonai jelenlét megerősítéséről szóló nyilatkozat értelmében a mostani gyakorlat fő helyszínén, a Drawsko Pomorskie közelében létesített 35 ezer hektáros gyakorlóterepen hoznak majd létre amerikai tanácsadók segítségével közös lengyel-amerikai kiképzőközpontot.
A helikopter egy felhőkarcoló emeletébe “akadt bele”. Az azonnal kigyulladt épület adott otthon a francia BNP Paribas bankház irodáinak. A tűzoltók és a mentők nagy erőkkel vonultak a helyszínre, perceken belül megjelent New York állam éppen a városban tartózkodó kormányzója, Andrew Cuomo is.
Donald Trumpot azonnal tájékoztatták a katasztrófáról, leszögezve, hogy nem terrortámadásról, hanem közlekedési balesetről van szó. Az elnök ezt követően Twitteren közölte, hogy a kormányzat készen áll bármiféle segítség megadására.
Az épületet kiürítették, a környező utcákat lezárták. Az amerikai televízióknak nyilatkozó szemtanúk arról számoltak be, hogy a helikopter becsapódásakor az egész épület megingott, sokaknak azonnal a 2001. szeptember 11-i terrortámadás jutott az eszébe.
Az amerikai szövetségi légügyi hatóság közleményben tudatta, hogy széleskörű vizsgálatot indított a baleset körülményeinek felderítésére. Az első információk szerint a katasztrófát valószínűleg a helikopter műszaki meghibásodása okozhatta.
A szlovák védelmi miniszter ezt a négy visegrádi ország – Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – valamint Ausztria, Horvátország és Szlovénia védelmi szakminisztereinek hétfői találkozója után mondta. A hét ország közösen alkotja a néhány éve létrehozott Közép-Európai Védelmi Együttműködést (CEDC).
“A visegrádi harci egység kész lesz a beavatkozásra mindenütt, ahol veszélyeztetve lenne az Európai Unió biztonsága” – szögezte le Lubomír Metnar cseh védelmi miniszter, akinek szavait a cseh közszolgálati televízió (CT24) idézte.
Csehország július elsején Szlovákiától átveszi a visegrádi csoport elnöki tisztségét. Az egyéves cseh elnökség a védelmi politika terén kiemelten kíván foglalkozni a visegrádi országok szorosabb együttműködésével, a katonák közös bevetésével a külföldi missziókban, a közös hadgyakorlatokkal és a hadseregek felszerelésének javításával – sorolta a cseh elnökség szakmai célkitűzéseit Metnar.
A hét ország védelmi tárcavezetői megvitatták az illegális migrációval kapcsolatos nemzetközi biztonsági helyzetet, különösen ami az úgynevezett nyugat-balkáni utat illeti, és támogatásukról biztosították a régió országainak igyekezetét, hogy csatlakozzanak az Európai Unióhoz.
Lubomír Metnar szerint a nyugat-balkáni régió egyike azoknak a térségeknek, ahol el tudja képzelni a közös visegrádi harci csoport bevetését szükség esetén.
Első alkalommal vettek részt az amerikai légierő különleges erőinek CV-22-es billenőrotoros gépei magyarországi hadgyakorlaton, a Black Swan 19-en.
Leszállás függőleges üzemmódban.
Zord
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség közleménye szerint a férfi 2007 és 2015 között pénzügyi tanácsadóként kötött ismeretségeket Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Pest megyében, illetve a fővárosban lakó sértettekkel, akiknek a bizalmába férkőzött, és kedvező befektetési lehetőséget, magas kamatot és jelentős hozamot ígért. A rászedett emberektől kicsalt pénz összege 500 ezer forint 42 millió forint között változott. A férfi a büntetőeljárás megindulását követően külföldre szökött. Elfogatóparancs alapján Németországban fogták el.
A Szolnoki Járásbíróság a férfit 61 rendbeli csalás bűntettében mondta ki bűnösnek és vele szemben hat év hat hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztést és 26 millió forintot meghaladó vagyonelkobzást rendelt el. Az ítélet ellen a vádlott és védője, valamint az ügyész is jogorvoslattal élt. Az ügyész súlyosbításért fellebbezett és indítványozta a bűnügyi felügyelet alatt álló vádlott letartóztatását, de utóbbit a bíróság elutasította, és szabadlábra helyezte a férfit, de ezzel szemben az ügyész szintén fellebbezett.
Az idei előrejelzések alapján megdől a tavalyi a rekord, és várhatóan több mint 215 ezer gyermek táborozik majd.
Tóth Béla, a www.taborfigyelo.hu vezetője azt közölte: a növekvő gyermekszámra a táborszervezők is reagáltak, és ahol megoldható, ott újabb turnusok indítását irányozták elő, ugyanis a legjobb ár-érték arányú táborok már március-áprilisban beteltek, és csak várólistára tudták felvenni a jelentkezőket. Az új turnusok indításával azon gyermekek is esélyt kaptak a legjobb táborokra, akik még nem foglaltak.
A jelenlegi táborkínálat óriási, csak a Táborfigyelőn több mint 1100 táborturnus közül lehet válogatni ár, helyszín és tábortéma alapján is. Azt látni kell – magyarázta -, hogy a hatalmas kereslet, azaz a táborozók megnövekedett száma egyúttal áremeléshez is vezetett. Így tíz százalékkal kell többet fizetni egy vakációs lehetőségért idén, mint tavaly, egy napközis tábor átlagára 35 ezer, míg az ottalvós táborok átlagköltsége ötven ezer forint – ismertette.
A portálon közzétett ismertető szerint a legnépszerűbb tábortéma 2019-ben a sport, míg az angol nyelvi és informatikai táborok holtversenyben a dobogó második fokát foglalják el. A harmadik helyre az egyre dinamikusabban előretörő készségfejlesztő táborok kerültek, míg őket a katonai és honvédelmi- és a kalandtáborok követik a ranglistán. Érdekes újdonság, hogy egyre több Magyarországon a meghökkentő témájú, vagy extrém tábor, amelyekre a kereslet is folyamatosan nő.
A földrajzi eloszlásban a vezető pozíciót, az előző évihez hasonlóan, továbbra is Veszprém megye birtokolja, míg a dobogó további két fokát Pest és Fejér megyék foglalják el. Továbbra is elmondható, hogy a napközis táborok legnagyobb koncentrációja Budapesten figyelhető meg, míg általánosságban kijelenthető, hogy a nagyobb városokban, megyeszékhelyeken a napközis, a kisebb településeken és környékükön az ott alvós táborok viszik a prímet.
Várja táboraiba a Magyar Honvédség is a honvédelem és a katonai élet iránt érdeklődő gyerekeket, fiatalokat – közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) korábban az MTI-vel. Idén 72 táborban csaknem 2200-an vehetnek részt.
A június közepétől tematikusan megszervezett, többségében ötnapos táborokban például lovas, túlélő és önvédelmi foglalkozásokat kínálnak, valamint a légierő munkájával és a hagyományőrzéssel ismerkedhetnek meg a fiatalok. Nemcsak az általuk választott témakörökbe nyerhetnek betekintést, hanem például testnevelési, tereptani képességeket és ismereteket is elsajátíthatnak, amelyeket a mindennapi életükben is
hasznosíthatnak.
Az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány a balatoni nyári élménytáborokat június 16. és augusztus 30. között rendezi meg, ezalatt több mint harminc ezren táborozhatnak. A hatnapos, ötéjszakás táborok tíz turnusára gyermekvédelmi intézmények és a köznevelési intézmények 1-8. évfolyamos gyermekekkel jelentkezhettek, a június 30. és július 5. közötti turnusra 6-11. évfolyam közötti diákcsoportok.
Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) múlt pénteken arra szólította a NATO-szövetséges Törökországot, hogy mondja le az orosz rakétarendszer megvásárlását. Patrick Shanahan megbízott miniszter Akarnak címzett levelében határidőt is szabott, és arról tájékoztatta, hogy amennyiben Ankara nem tesz eleget a kérésnek, a Pentagon július 31-vel véget vet a török pilóták kiképzésének, valamint az F-35-ös programmal kapcsolatban álló török személyzetnek el kell hagynia az Egyesült Államokat.
A Pentagon azt is kilátásba helyezte, hogy Washington felbontja az amerikai gyártmányú F-35-ös harci repülőgépek eladására vonatkozó megállapodást, továbbá véget vet a török cégek részvételének az F-35-ösök fejlesztésében.
Az ankarai védelmi tárca szombaton úgy reagált: “a levél azt a várakozást fogalmazza meg, hogy a stratégiai partnerség keretében találjanak megoldást a létező problémára, és tartsák fenn az átfogó biztonsági együttműködést, továbbá hangsúlyozza a tárgyalások folytatásának fontosságát”.
A török védelmi miniszter szerdai nyilatkozatában már úgy fogalmazott: a figyelmeztetést tartalmazó amerikai levél nyelvezete “nem felel meg a szövetségesi szellemiségnek“. Akar jelezte, hogy Törökország napokon belül eljuttatja a választ az Egyesült Államok részére. Hozzátette: csütörtökön telefonbeszélgetést folytat Shanahannel, illetve a hónap végén személyesen is egyeztetni fog vele Brüsszelben a NATO-tagországok védelmi minisztereinek találkozóján.
Az Egyesült Államok és Törökország viszonya az utóbbi hónapokban egyre feszültebb az orosz-török üzlet miatt, miután az ankarai vezetés számos alkalommal leszögezte, hogy nem hajlandó elállni a beszerzéstől. Washington attól tart, hogy az orosz technológia valódi célja adatgyűjtés a NATO katonai képességeiről.
A Pentagon már április elején egy sor megszorító intézkedést helyezett kilátásba Törökországgal szemben. Első lépésként leállította az F-35-ös vadászbombázók törökországi fogadásához és hadrendbe állításához szükséges felszerelések és kézikönyvek szállítását.
Egy hétfői amerikai sajtójelentésből azonban az derült ki, hogy – ellentétben a július 31-ei határidővel – a török pilóták F-35-ös harci repülőgépre való kiképzése az Egyesült Államok Arizona államában lévő Luke légi támaszponton már szünetel is. Az értesülés szerint a döntést egy helyi parancsnok hozta meg, biztonsági megfontolásokra hivatkozva. A Pentagon szóvivője közölte: a minisztérium tudatában van annak, hogy “a Luke légi bázison a török pilóták nem repülnek”.
“A kriminalisztikai, biológiai, daktiloszkópiai és genetikai szakértői vizsgálatok eredménye alapján döntés született az Ivan Golunov elleni büntetőeljárás lezárásáról, mert nem bizonyított a bűncselekményben való részessége” – mondta a tárcavezető.
A Meduza ellenzéki hírportál munkatársát a nap folyamán el fogják engedni házi őrizetéből. Golunovot pénteken vette őrizetbe és bántalmazta a moszkvai rendőrség, azt állítva, hogy a hátizsákjában és lakásán kábítószert találtak. Az ügy széles körű, politikai hovatartozástól független felháborodást váltott ki Oroszországban, mert felmerült a gyanúja annak, hogy a hatóságok hamis vád alapján próbálták meg elhallgattatni az újságírót, aki cikkeiben gátlástalan uzsorásokról és egy, a temetkezési ágazatra rátelepedő szervezetről írt.
A bűnügyeknek az újságíró szerint moszkvai városi tisztségviselők és biztonsági szervek vezetői is részesei voltak.
Kolokolcev – Golunov elengedésének bejelentése mellett – Vlagyimir Putyin elnöknél kezdeményezte Andrej Pucskov vezérőrnagy, Moszkva nyugati közigazgatási körzetének rendőrparancsnoka, és Jurij Gyevjatkin vezérőrnagy, a belügyminisztérium kábítószer-ellenes részlege fővárosi ügyekben illetékes vezetőjének felmentését. Az ügyben lefolytatott belső belügyminisztériumi vizsgálat anyagait átadták a kiemelt bűnügyekben eljáró Nyomozó Bizottságnak (SZK).
A Projekt elnevezésű orosz hírportál hétfőn arról számolt be, hogy az elnöki hivatal a nagy port felvert ügyet le szeretné zárni június 20-ig, amikor Vlagyimir Putyin többórás élő adásban válaszol majd a lakosságtól beérkező kérdésekre. Kedden ezt az értesülést Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő – Kolokolcev bejelentése előtt – megalapozatlannak nevezte.
Szerdára egyébként Golunov melletti szolidaritási tüntetést hirdettek meg, amelyet szervezői a vád elejtése ellenére is meg kívánnak tartani Moszkva belvárosában. A Facebookon csaknem 25 ezren jelezték részvételi szándékukat. A polgármesteri hivatal kifogásolta, hogy a megmozdulás biztosítása kérdésében nem vették fel vele a kapcsolatot és a főügyészséghez fordult panasszal.
A Change.org weblapon kedd késő délutánra meghaladta a 180 ezret az aláírások száma a Golunov szabadon bocsátását kérő petíción.
Nem utasítjuk el a párbeszédet – hangoztatta Putyin. “Dolgozni fogunk” – tette hozzá. A moderátornak arra a kérdésre válaszolva, hogy kész lenne-e előfeltételek nélkül találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel, visszakérdezett: “Miért, talán elutasítottam én bármi ilyesmit? Nekem erre senki sem tett javaslatot.” Putyin egyébként jó színésznek nevezte Zelenszkijt, megjegyezve, hogy az államügyek gyakorlásához szaktudásra és tapasztalatra van szükség.
Az orosz elnök tagadta, hogy Moszkvának lennének olyan tervei, amelyek értelmében egyesítenék Oroszországot és Fehéroroszországot 2024-re, amire az ő mandátuma lejár. “Mély meggyőződésem, hogy mi (oroszok, ukránok, fehéroroszok) egy nép vagyunk, de úgy alakult, hogy különböző országokban élünk, különböző államok jöttek létre” – nyilatkozott Putyin. “De ma semmilyen alapja sincs az államegyesítésre, ilyen terveink, céljaink nincsenek” – tette hozzá. Ugyanakkor megjegyezte, hogy az államszövetségről megkötött orosz-ukrán szerződés több rendelkezését még nem, teljesítették.
A fórumon, amelynek egyébként részvevője Hszi Csin-ping kínai elnök is, Putyin egyértelműen Peking pártját fogta az amerikai-kínai kereskedelmi vitában. Arra figyelmeztetett, hogy a távol-keleti kommunista nagyhatalom elleni agresszív amerikai taktika, kereskedelmi háborúkhoz vezet majd és esetleg valódi háborúkhoz is.
Az orosz elnök “gátlástalan gazdasági önzéssel” vádolta meg Washingtont amiatt, hogy az szerinte egyebek között kísérletet tesz a kínai Huawei telekommunikációs óriáscégnek a világpiacról való kiszorítására és az Északi Áramlat 2 földgázvezeték megépítésének megakadályozására. A Huawei elleni amerikai fellépést a digitális korszak technológiai háborújának nevezte.
“Olyan államok, amelyek korábban a szabad kereskedelmet, valamint tisztességes és nyílt versenyt támogatták, a kereskedelmi háborúk és a szankciók, a gazdasági lerohanás, a kényszerítés és a megfélemlítés nyelvén kezdtek el beszélni, a vetélytársakat úgynevezett nem piaci eszközökkel kiiktatva” – fogalmazott Putyin. Hangot adott véleményének, amely szerint a hidegháború utáni gazdasági fejlődés “liberális” vagy “euroatlanti modellje”, amely 2008 óta válságban van.
Mint mondta, fennáll a veszélye annak, hogy a világon olyan korszak kezdődik, amelyben az Egyesült Államok az általános nemzetközi szabályokat világszerte a saját törvényeivel igyekszik felváltani. Hangsúlyozta az ENSZ és a nemzetközi szervezetek fontosságát. Szavai szerint a dollár az amerikai nyomásgyakorlás eszköze lett, ami aláássa az ebbe a pénznembe vetett bizalmat.
Putyin egyébként javaslatot tett arra, hogy az alapvető termékeket, gyógyszereket, orvosi, közmű. és környezetkímélő energetikai berendezéseket vonják ki a szankciós korlátozások lehetősége alól “a globális gazdaság és kereskedelem kulcsszféráinak demilitarizálása keretében”.
Hszi a fórumon multilaterális világkereskedelmi rendszer megóvására szólította fel a nagyhatalmakat. Mint mondta, sem Kína, sem az Egyesült Államok nem érdekelt a szakításban. A kínai vezető – csakúgy, mint Putyint – Donald Trumpot is barátjának nevezte.
Hszi egyébként, aki háromnapos állami látogatáson tartózkodik Oroszországban szerdán Moszkvában kijelentette, hogy a világon “felemelte fejét” a protekcionizmus és a hegemonizmus, ezért Oroszországnak és Kínának, az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjaiként, erőfeszítéseket kell tenniük a nemzetközi biztonsági rendszer fenntartása érdekében. Putyin azt hangoztatta akkor, hogy Moszkva és Peking számára elfogadhatatlan a leszerelési és fegyverkorlátozási egyezmények felszámolása.
A bíróság megállapította, hogy Zaharcsenko 2016-ban előkészületben lévő házkutatásokra figyelmeztette Galina Marcsukovát, a Nota-bank pénzügyi igazgatóját. Emellett egy félárú fogyasztásra feljogosító diszkontkártyát követelt ki Mehdi Dussza üzletembertől, amelynek segítségével hárommillió rubel kedvezményre tett szert a La Mare étteremláncnál.
Zaharcsenkóra nem sikerült rábizonyítani, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egy volt munkatársával, Dmitrij Szenyinnel együtt 800 ezer amerikai dollárt kapott Dusszától. Az ügyészség eredetileg 15 és fél évi börtönbüntetés és 495 millió rubel büntetés kiszabását kérte.
A vádlott és az ügyészség egyaránt fellebbezésre készül. Egy moszkvai bíróság egyébként a most lefokozott rendőrezredes apját, Viktor Zaharcsenkót április végén négyévi börtönre és 800 ezer rubelnyi bírságra ítélte. Továbbra sem hozták nyilvánosságra a hatóságok részletesen annak a kilencmilliárd rubelnyi – különböző devizanemekbe és ingatlanokba befektetett – vagyonnak az eredetét, amelyet a Zaharcsenko családnál találtak. A pénzt az államkincstár javára lefoglalták.
A Power Shield Zrt. Magyarország első olyan magántulajdonú vállalkozása, amely 2010-ben a légiközlekedés biztonságának területén kezdte meg a speciális védelmi szolgáltatását a robbanóanyag-kereső kutyák kiképzésével – és alkalmazásával. A társaság már a kezdetektől hatékonyan közreműködött a hatóságokkal az eljárás kidolgozásában, amely eredményeként 2012-ben négy RAK (robbanóanyag-kereső kutya) csapat sikeresen vizsgázott, az első hatóság által szervezett vizsgán.
A társaság jelenleg hét RAK csapattal rendelkezik és már nyolcadik alkalommal teljesítette sikeresen a cargo-átvizsgáláshoz előírt komplex hatósági vizsgát a légiközlekedés biztonság területén.
A Power Shield EDD szakértője, Gál János szerint az elmúlt évek vizsgálatai során gyűjtött tapasztalatokat folyamatosan beépítik a képzési feladatokba, ennek köszönhetően pedig rendkívül „magabiztossá” vált a cég légi úton szállított áruk (cargo) átvizsgálását célzó alaptréningje.
A robbanóanyag-kereső kutyák kiképzése voltaképpen egy olyan speciális képességfejlesztést jelent, amely biztosítja a szolgáltatás magas színvonalon történő zavartalan lebonyolítását, azonban a technológia kifejlesztésére tett erőfeszítés magas fajlagos költséggel biztosítható.
A Power Shield 2016-ban nyert el uniós támogatást a GINOP program keretében, a projekt célja pedig az volt, hogy behatóan tanulmányozzák azokat a tényezőket, amelyek a kutyák képességeit a képzés, illetve a gyakorlati feladatok megoldása során leginkább befolyásolják. Ezek a paraméterek az alapvető külső környezeti tényezőket jelentik: hőmérséklet, páratartalom, kivárási idő, a szagminták fedése, a robbanóanyagok típusa, illetve mennyisége.
A nemzetközi viszonylatban is rendkívül újszerű, innovatív megoldás lényege, hogy az átvizsgálni kívánt személy belép egy a társaság által fejlesztett légátfúvásos vizsgálati fülkébe, majd a levegő áramoltatásával a szagokat a speciálisan kiképzett kutyák orrához vezetik.
A projekt kezdetén ez a technológiai eljárás nem csupán nagy volumenű befektetést, hanem óriási szakmai kihívást is jelentett a Power Shield Zrt. számára. Napjainkra viszont az erőfeszítések és a sikeres hatósági jóváhagyás eredményeként a cég keresőkutyái a személyforgalmi átvizsgálásban is szerepet kaphattak.
Mindemellett a Power Shield fejlesztései azóta is folyamatosan zajlanak, a 2016-ban megkezdett projekt pedig számos további eredménnyel kecsegtet – mondták érdeklődésünkre a társaságnál. A több éves fejlesztés során a szagérzékenységgel és -biztonsággal kapcsolatban megszerzett tapasztalatokat új szolgáltatásokba is integrálnák a jövőben.
A Power Shield képviselői szerint képzési megoldásuk és a cég saját fejlesztésű technológiája nem csupán Magyarországon számít újdonságnak, hiszen a 2019 márciusában, Párizsban megrendezett ECAC workshopon is széleskörű szakmai meglepetést jelentett a magyar cég prezentációja.Bár hasonló technológiák fejlesztésére számos kísérlet volt már világszerte, információink szerint viszont olyan hatékonyságú megoldás még nem született, mint a Power Shield Zrt. innovációja. Mindez persze nem működne a kiemelkedő szagbiztonsággal rendelkező kutyák nélkül.
A Power Shield már most is kiemelt befolyással bíró szereplőnek számít a keresőkutyák kiképzésében, hiszen egyetlen más magántulajdonú vállalat sem rendelkezik ilyen tapasztalatokkal a robbanóanyag-keresésben Magyarországon. Az elmúlt hét év során jelentős tapasztalat gyűlt össze a társaságnál legyen szó tréningről, szagbiztonságról, dokumentációról vagy akár a jogszabályi háttér értelmezéséről.
A Power Shield Zrt. célja, hogy az ágazatban érintett szervezeteket, a hatóságot is támogassák tapasztalataikkal annak érdekében, hogy a szakmai munka minél kifinomultabb, kiszámíthatóbb és megalapozottabb legyen. Az ügyfelek számára egy megbízható szolgáltatás ismérve, hogy objektíven mérhető legyen minden tényező és paraméter. Éppen ezért a Power Shield Zrt. uniós támogatással megvalósított projektje során több ezer jegyzőkönyv született, a dokumentációt számtalan videó melléklet is kiegészíti, a végső szolgáltatási technológia pedig mindezek részletes elemzésével alakul ki.
Fontos szempont, hogy a szolgáltató a szükséges és elégséges mértékben végezze az átvizsgálási feladatokat. Ezt Gál János úgy magyarázta, hogy semmilyen szakmai szabály vagy elv nem sérülhet az átvizsgálás során, de maga a vizsgálat sem tarthat sokkal tovább, mint amennyire az szükséges, mivel a légiközlekedésben és a légi áruszállításban kiemelt jelentősége van a költséghatékonyságnak. A Power Shield szakembere szerint piaci előnyük abban rejlik, hogy a hatékonyságot és a szakmaiságot egyszerre tudják képviselni.
Az szintén egyedülálló a Power Shield projektjében, hogy a kutyák tréningezése alatt kiemelt szerepet kapnak maguk a vezetők is, vagyis azok a szakemberek, akikkel a kutyák később terepen is együtt dolgoznak. Ennek célja, hogy pontosabban tudják a kutya viselkedésváltozását értelmezni, a kommunikáció pedig hatékonyabbá válik.
A robbanóanyag-kereső kutyák kiképzésének fontos eleme, hogy a kívánt célt már a tréning elején rögzítsék. Így meg kell határozni, hogy egy kutyától milyen típusú anyagok, anyagcsoportok felderítését várják, ahogy azt is, hogy milyen környezetben, szituációban teljesít majd szolgálatot az állat. A Power Shield Zrt. hat területen rendelkezik szolgáltatási engedéllyel, így a társaság kutyás csapatai a légi áruk- és postai küldemények mellett, személyek és kézipoggyászok, feladott poggyászok, fedélzeti ellátmány és repülőtéri készlet, járművek és légi-járművek szakterületein végezhet átvizsgálást.A nemzetközi kutyakiképzési gyakorlaton sok szempontból túl is léptek a Power Shield Zrt. megoldásai és tapasztalatai. Ez jól érzékelhető volt az Európai Civil Légiközlekedési Konferencia (ECAC) március közepén, Párizsban megrendezett workshopján, ahol Fanaczán Miluse légiközlekedésért felelős védelmi tiszt képviselte a Power Shield Zrt.-t. Fanaczán Miluse közel 15 éve ismert és elismert légiközlekedés védelmi szakember a magyar főváros repülőterén és 2014-óta nemzetközi felhatalmazású nemzeti auditor, a hatóságok meghívására vett részt az ECAC párizsi workshopján. A biztonsági szakember szerint az ECAC workshopján való részvétel azért is különleges esemény, mert ez volt az első alkalom, hogy egy tagállami magánpiacról érkező szereplő részt vehetett az egyik munkacsoportban. Mint azt a Power Shield Zrt. védelmi tisztje lapunknak elmondta, a rendezvényen a szervezet egy vezető tagországának képviselője az egyik munkacsoportban úgy nyilatkozott, hogy a világon nem létezik olyan kutya, aki kettőnél több szolgáltatási területen is képes megbízhatóan teljesíteni. Komoly megdöbbenést váltott ki, amikor a Power Shield Zrt. védelmi tisztje erre azzal válaszolt, hogy a társaság kutyáinak többsége akár öt vagy hat területen is magabiztosan teljesít szolgálatot, és hatósági jóváhagyással is rendelkeznek. Fanaczán Miluse a tagországok képviselőitől azt az információt kapta, hogy a világban már számos próbálkozás volt ilyen kiképzésre, azonban a tréningek olyan sokáig tartanak, illetve a fejlesztések annyira költségigényesek, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a végeredmény megtérülővé tesz egy-egy ilyen kezdeményezést.
„Azon kívül, hogy büszkeséggel töltött el, hogy megfelelő szakmai úton járunk, kaptunk egy iránymutatást arra is, hogy a szagbiztonság terén az általunk kidolgozott eljárás a zavaró szagok kiküszöbölésének érdekében a jövő robbanóanyag-kereső kutyás képzésnek a legfontosabb tényezője lesz. Emellett a konferencián látottak megerősítettek minket abban, hogy a robbanóanyag-kereső kutyás képzés folyamatos fejlesztését egy pillanatra sem szabad abbahagynunk” – foglalta össze a párizsi tapasztalatokat Fanaczán Miluse. „Az elmúlt időszakban, az ügyfelek, a hatóságok, illetve a nemzetközi szakmai fórumok részéről számos alkalommal kaptunk pozitív megerősítést, támogatást az RAK tevékenység kapcsán. Ennek eredményeképpen, illetve a tevékenység során megszerzett tapasztalatok és a robbanóanyag-maradvány kimutatást érintő technológiai elemzéseink alapján, társaságunk továbbra is elkötelezetten, az ágazat szakmai követelmények maximális érvényesítésével folytatja kutatás-fejlesztési és speciális védelmi szolgáltatási feladatait” – tette hozzá a Power Shield Zrt. védelmi tisztje.
Az eljárási jogokat EU-szerte garantáló hat uniós irányelv közül utolsóként a gyermekekre vonatkozó különleges biztosítékokról szóló, tisztességes és egyenlő bánásmódhoz fűződő alapvető jogot rögzítő direktíva lépett hatályba.
A brüsszeli bizottság közölte: a gyermekek kiszolgáltatott helyzetben vannak, ezért kell különleges védelemben részesülniük a büntetőeljárások során. Az új szabályok szavatolják a gyermekek magánéletének tiszteletben tartását, köztük azt, hogy esetleges fogva tartásuk a felnőttektől elkülönítve történjen, valamint azt, hogy kihallgatásukat audiovizuális eszközökkel vagy más módon rögzíteni kell.
Ezenfelül minden rászoruló költségmentességben részesül. A gyanúsított vagy vádlott költségmentességre, vagyis pénzügyi támogatásra akkor jogosult, ha nem rendelkezik forrásokkal az eljárás költségeinek fedezéséhez – közölték.
A tájékoztatás szerint az új szabályok kiegészítik az EU-n belül már alkalmazandó egyéb jogokat. Az ártatlanság vélelmének fogalma szavatolja például, hogy az EU egész területén a bűnösség megállapításához szükséges bizonyítási teher a vádhatóságra hárul, tehát nem a vádlottnak kell bizonyítania ártatlanságát. A gyanúsítottat vagy vádlottat, bárhol is tartózkodik az EU-n belül, megilleti az ügyvédi tanácsadás igénybevételének joga. Az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jog az európai elfogatóparancs eljárására is vonatkozik az azt végrehajtó és a parancsot kibocsátó tagállamban egyaránt. Az érintetteket haladéktalanul tájékoztatni kell arról, hogy milyen bűncselekménnyel gyanúsítják vagy vádolják őket. Haladéktalan szóbeli vagy írásbeli tájékoztatást kell adni továbbá a büntetőeljárásban őket megillető jogokról, és betekintést kell biztosítani számukra az ügy irataiba.
Ingyenes tolmácsolást kell biztosítani a rendőrségi és bármely más kihallgatás, az összes bírósági tárgyalás és esetlegesen szükségessé váló közbenső meghallgatás, valamint a gyanúsított vagy vádlott és ügyvédje közötti legfontosabb megbeszélések során – tették hozzá.
A büntetőeljárásokra vonatkozó új szabályokat és garanciákat mostantól az EU egész területén alkalmazni kell – emelte ki az Európai Bizottság.
“Politikai értelemben elvi jelentőségű, hogy Oroszország és az Egyesült Államok megnyugtassa a világ többi részét, s a legfelső szinten közös nyilatkozatot fogadjon el arról, hogy a nukleáris háború megnyerhetetlen, éppen ezért elfogadhatatlan és megengedhetetlen” – jelentette ki Lavrov a Jevgenyij Primakov volt orosz külügyminiszterről, kormányfőről és akadémikusról elnevezett, évente megrendezett fórumon.
Az orosz diplomácia vezetője emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió vezetői korában már két ízben is tettek hasonló nyilatkozatot, és értetlenségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ezt az állásfoglalást a jelenlegi helyzetben miért ne lehetne megismételni. Mint mondta, az amerikai fél megkapta az erre vonatkozó orosz javaslatot.
Lavrov reagált a Pentagonnak arra a közelmúltbeli bejelentésére, hogy párbeszédet kell kezdeni Oroszországgal, Kínával és Észak-Koreával a nem az Egyesült Államok által kiprovokált, nukleáris eszközök bevetésével járó katonai műveletek kockázatának csökkentéséről. Az orosz miniszter rámutatott, hogy éppen a legfrissebb amerikai katonai doktrína szállította le jelentősen alacsonyabb szintre az atomfegyverek bevetésének küszöbét.
Közölte, hogy Moszkva a hadászati stabilitás egész kérdéskörével kapcsolatban, mind legfelső, mind miniszteri, mind nemzetbiztonsági tanácsadói szinten javaslatokat tett Washingtonnak, amelyekre egyelőre nem kapott választ. Mint mondta, Oroszország arra hívja fel az Egyesült Államokat, hogy vessen véget az ellenfeleivel szembeni katonai, politikai és gazdasági nyomásgyakorlásnak, valamint a tisztességtelen konkurenciaharc eszközei alkalmazásának.
Lavrov azzal vádolta meg “nyugati országoknak az Egyesült Államok vezette kisebb csoportját”, hogy a második világháború után kialakult nemzetközi biztonsági rendszer meggyengítésére, az egyoldalú geopolitikai fölény megőrzésére törekszik.
Az orosz külügyminiszter sürgette továbbá , hogy a nemzetközi közösség dolgozza ki a kiberbiztonság és a mesterséges intelligencia feletti ellenőrzés biztosításának általánosan elfogadható elveit.
A Hableányt kedden kora reggel kezdték kiemelni a Duna mélyéről, közben többször megálltak. A mentést négy szakaszban hajtották végre: először a kapitányi hídig, majd a fedélzetig, utána pedig a vízvonalig emelték ki a hajót a Clark Ádám úszódaru segítségével, utolsó lépésként pedig elhelyezték az uszály fedélzetén.
Minden állomáson vizet szivattyúztak a hajótestből, illetve búvárok hatoltak be a jármű belsejébe, ez alkalmakkor akadálymentessé tették a hajótestet a holttestek megtalálása érdekében. A mentés során négy holttestet emeltek ki a hajóból, így négyre csökkent az eltűntként kezeltek száma. A helyszínen a szakemberek úgy vélekedtek, lehetnek még holttestek a hajótestben, ugyanis különösen a tati teremben rengeteg hordalék halmozódott fel.
A hajót a csepeli kikötőbe szállítják, ott pedig a Budapesti Rendőr-főkapitányság hajózási, nautikai és műszaki szakértő bevonásával, az ügyészség képviselőjének jelenlétében szemlének veti alá a járművet – mondta Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője.
A Hableány 1949-ben épült, a hajó 27,2 méter hosszú, 4,8 méter széles és 5,2 méter magas, a súlya 50 tonna. A turistahajó kiemelésére Komáromból érkezett pénteken a kétszáz tonna emelésére is képes Clark Ádám úszódaru.
A Hableánnyal összeütköző Viking Sigyn szállodahajó ukrán kapitányát vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó, gondatlanságból elkövetett veszélyeztetése vétségének gyanúja miatt hallgatták ki gyanúsítottként és tartóztatták le.
A rádiókon nem jeleztek veszélyhelyzetet
Egyik hajózási rádiócsatornán sem jeleztek veszélyhelyzetet a május 29-ei dunai hajóbaleset idején – közölte Tolnay Zoltán hajóskapitány, aki szintén szolgálatban volt a Dunán a tragédia idején. A konkrét ütközést nem látták, ők a Lánchíd alatt voltak, a rádión pedig először azt hallották, hogy emberek vannak a vízben – ismertette. A hét ember kimentése szakszerűen zajlott – tette hozzá. Kitért arra is, hogy a Viking Sigynnek kellett volna megkezdenie a kommunikációt a kisebb Hableánnyal.
Az Áttörés 2019 gyakorlat kapcsán, ha nem is ideális lehetőségek keretei között, de ízelítőt kaphattunk az amerikai és a magyar tüzérerők munkájából.
A HIMARS/MLRS sorozatvetők két rakétát indítottak a bakonykúti lőtérrészről tőlünk legalább nyolc kilométer távolságra. A honvédelem.hu keddi anyaga alapján valószínűsíthető, hogy ezek is a rontott aerodinamikájú (ezáltal nagyobb ellenállású és kisebb hatótávolságú) M28A1 Reduced Range Practice Rocket (RRPR) lőtéri gyakorlórakéták voltak. Alattuk jól láthatók a lőtérbe a Bántai-tó felől beékelődött, azt észak-déli irányban jelentősen leszűkítő badacsonyaljai (fajdas-szőlőhegyi) telep házai.
M777 könnyített (CH-47, CH-53, V-22 által külső teherként szállítható) 155-ös ágyútarack a Körös-hegy keleti oldalán tüzel, minimális hajítótöltettel, így torkolattűz nélkül. Ezúttal a 2. páncélos felderítőezred tábori tüzérosztálya (FA/2Cav) példányait láthattuk.
Gyújtóval szerelt, felhasználásra váró lövedékek az amerikai tüzérek FMTV 6x-6-os teherautóján.
A magyar részről a tatai dandár 101. tüzérosztálya volt az együttműködő partner 152-es D-20-asaival az általunk látott harcrend keleti végében.
Alig repül ki a hüvely az eldördült lövést követően, az egyik kezelő már helyezkedik a következő lövedék töltésével.
A figyelő előtti terepszakaszon az ohiói Nemzeti Gárda tüzérei foglaltak tüzelőállást M119-es, 105-ös tarackjaival. Itt közvetlen irányzással tüzelnek (ami lényegében önvédelmi üzemmód).
Az amerikai tüzérek két Strykerből összetolt vezetési pontja mögött feltűnt a szolnokiak 336-os Mi-24P-je
Zord
A férfit véglegesen eltiltották olyan foglalkozás gyakorlásától, amelyben 18 évesnél fiatalabbak felügyeletét, gondozását végezhetné. A férfi a büntetés kétharmad részének letöltése után bocsátható feltételes szabadlábra. Az alsó tagozatosok hitoktatójaként dolgozó tanár 2018-ban fotókat és videofelvételt készített a gyerekekről. Egyikükről lehúzta az alsónadrágját, a másik gyermek fejét pedig a ruhával fedett nemi szerve közelébe húzta.
A nyomozás feltárta, hogy a hitoktató a számítógépen több száz, kiskorúakról készült fotót, illetve videofelvételt tárolt, amelyek a nemi vágy felkeltésére szolgáltak. A férfit korábban a bíróság szemérem elleni erőszak miatt szabadságvesztésre ítélte, amelyből 2015 márciusában szabadult feltételes kedvezménnyel.
A vádlott és védője enyhítésért fellebbezett.
A tárcavezető szerint a temető nemzetközi jellegének megőrzése miatt vennék át a sírkert gondozását, mivel ott magyar, román, német, orosz, szerb, osztrák és olasz katonák is nyugszanak. A miniszter kitért arra is, hogy ezért egyeztetések lesznek szükségesek valamennyi féllel.
“A temető gondozásának feladatát átvevő minisztériumi struktúrák biztosítani fogják minden országnak a jogot, hogy megemlékezzenek a harcban elesett és ott eltemetett hőseikről” – mondta Gabriel Les.
A miniszter szerint a tárca képes arra, hogy megvédje és karbantartsa a sírokat, felújítsa a “nemzetközi temetőben” található emlékműveket összhangban a nemzetközi egyezményekkel és a kétoldalú megállapodásokkal, melyeket Románia azokkal az országokkal kötött, amelyek hősei az Úzvölgyi temetőben nyugszanak.
A Mediafax úgy tudja, hogy a temető átvétele már a következő 30 napban megtörténik, ha valamennyi érintett fél egyetért vele. A temető állami tulajdonba vételének a lehetőségét Viorica Dancila miniszterelnök is megemlítette szombaton.
A Romániában januártól újraindított Szabad Európa Rádió pénteken azt közölte honlapján meg nem nevezett forrásokra hivatkozva, hogy a temetőátalakítás ötlete éppen a védelmi minisztérium főtitkárától származik, aki még Kovászna megye prefektusaként kilátásba helyezte, foglalkozik majd az úzvölgyi sírkerttel. A román védelmi tárca főtitkári tisztségét 2013 óta az a Codrin Munteanu tölti be, aki a Ponta-kormány Kovászna megyei megbízottjaként elindította a székely zászló elleni hadjáratot. Az egykori prefektus perek tucatjait indította el a székely zászlót kitűző önkormányzatok ellen. Gyakorlatát később Hargita, és Maros megye prefektusa is átvette és Kovászna megyei hivatali utódjai is folytatták. 2015-től a Dan Tanasa blogger által alapított Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) foglalkozik a magyar szimbólumok és feliratok elleni pereskedéssel.