Biztonságpolitika

Haditechnikai és légi bemutatót tart jövő hétvégén a budaörsi repülőtéren a Magyar Honvédség.

Korom Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka elmondta: május 21., a honvédelem napja alkalmából május 17-től háromnapos, családi nappal egybekötött technikai bemutatót tartanak, amelyen áttekintik, hol tart a Magyar Honvédség és milyen lesz a jövőben, a résztvevők megismerhetik a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program eddig elért eredményeit és a várható fejlesztéseket is.

A rendezvényen egyszerre lesznek láthatók a jelenleg rendszerben lévő haditechnikai eszközök és az újak. Mind a szárazföldi, mind a légi, mind a logisztikai támogató erők technikai eszközállományát kiállítják majd. A háromnapos rendezvényen statikus és dinamikus bemutatók egyaránt lesznek, bemutatkoznak a többi között az új szállítórepülők és az új helikopterek.

Az első napra, május 17-ére, péntekre azokat az általános iskolás és középiskolás tanulókat hívják meg, akik érdeklődnek a haditechnikai eszközök, a Magyar Honvédség iránt. Korom megjegyezte: nem titkolt céljuk a toborzás, hogy a jövő generációinak megmutassák, érdemes a Magyar Honvédséget választani, akár életpályának, akár szerződéses formában. Ennek érdekében lesz kint toborzópont, a fiataloknak lehetőségük lesz arra is, hogy beszélgessenek a katonákkal, kérdezzenek tőlük. Ezzel együtt céljuk, hogy bemutassák, mire a fiatalok odáig eljutnak, már egy teljesen más Magyar Honvédségben szolgálhatnak.

Május 18-án és 19-én, szombaton és vasárnap mindenki számára nyitott lesz a rendezvény. A két napnak azonos a bemutatóprogramja: a kapukat 9 órakor nyitják, majd a 10 órai megnyitót követően a Magyar Honvédség légierejének gépei díszelgő áthúzással “tisztelegnek” a látogatók előtt. Azt követően bemutatót tartanak a különleges műveleti katonák, az ejtőernyős válogatott tagjai. Bemutatkoznak továbbá a Katonai Rendészet járőrkutyái, a robbanóanyag-kereső kutyák robottal. Lesz még számos gyermekprogram is.

Mindhárom nap segítik a résztvevők kijutását Budaörsre: a fővárosi Széll Kálmán térről és Kelenföldről külön buszjáratok indulnak majd a budaörsi repülőtérre. A rendezvényről folyamatosan frissülő információkat találnak az érdeklődők a www.honvedelem.hu/budaors weboldalon.

Korom emlékeztetett: a Magyar Honvédség alaprendeltetésből fakadó feladata, hogy Magyarország szuverenitását, a magyar emberek védelmét biztosítsa. A magyar emberek akkor élhetnek biztonságban a régióban és Magyarországon, ha egy erős honvédség tudja ezt biztosítani – szögezte le a parancsnok, hozzátéve: ezért van szüksége erre a haderőfejlesztési programra.

A parancsnok kiemelte: a cél az, hogy 2026-ra a régió egyik legütőképesebb haderejévé váljon a Magyar Honvédség. Ezt úgy lesznek képesek megvalósítani, ha a korszerű haditechnikai eszközök beszerzése mellett a katonát helyezik előtérbe. Az új Magyar Honvédség mindenkitől megköveteli ezt a fajta szemléletváltást.

Korom kitért arra is, hogy a honvédelem napja Buda vára visszafoglalásának 170. évfordulója is egyben. Ezért az idei ünnepséget szeretnék összekötni a háromnapos technikai bemutatóval, amelynek célja, hogy bemutassák, hol tart a haderőfejlesztés.

Május 21-én, a honvédelem napján pedig a Magyar Honvédség idén január elsejével megalakult parancsnoksága átveszi csapatzászlóját Áder János köztársasági elnöktől a budai Várban.

Donald Trump kegyelemben részesítette az oklahomai Michael Behenna hadnagyot, akit egy amerikai katonai törvényszék 25 év börtönre ítélt, mert Irakban lelőtt egy foglyot – jelentette be a Fehér Ház.

A fogoly az al-Kaida terrorszervezet egyik feltételezett tagja volt, és Behennát nem előre megfontolt gyilkosságért ítélték el 2009-ben. 2014-ben büntetését tíz évre felfüggesztették, és feltételesen szabadlábra helyezték.

Trump döntését a teljes körű kegyelemről Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője jelentette be, emlékeztetve arra, hogy a katonai fellebbviteli bíróság ugyan jóváhagyta az ítéletet, de megjegyezte: vannak fenntartásai azzal kapcsolatban, ahogyan a hadbíróság azt a körülményt kezelte, hogy Behenna önvédelemből cselekedhetett. A hadsereg kegyelmi ügyekkel foglalkozó illetékes szerve ezért már korábban 15 évre csökkentette a büntetés mértékét, és amint lehetségessé vált, elrendelte a feltételes szabadlábra helyezést is.

Behenna egyébként a tárgyaláson elismerte, hogy a foglyot a feljebbvalói parancsa ellenére nem hazavitte, hanem egy elhagyatott vasúti vágányhoz, ahol pisztolyt nyomott a fejéhez és úgy faggatta ki arról az út menti bombáról, amely a szakaszának két tagját megölte. Vallomása szerint a fogoly egyszer csak felállt és felé indult, mire ő – attól tartva, hogy el akarja venni a fegyverét – agyonlőtte.

Sanders hangsúlyozta, hogy Behenna mintaszerű viselkedést tanúsított a börtönben, és kegyelmi ügye széleskörű támogatást élvezett mind a hadsereg, mind választott tisztségviselők körében.

Oklahoma két republikánus szenátora, James Lankford és Jim Inhofe üdvözölte a kegyelmi döntést, és mindketten külön köszönetüket fejezték ki Trumpnak a teljes körű kegyelemért.

Bár néhány napja már elérhető az interneten, de örömmel osztom meg a Best Vision Team újabb kitűnő videóját, amely az előzőhöz hasonlóan, ismét a repülőműszakiakra irányítja a figyelmet.  

* * *

Forrás: Best Vision Team

Egy korábbi cikk a Gripen hajtóművezésről itt olvasható.

 

Ezen a héten a Tisza-tónál, a Fertő tónál, Sopron környékén és a Csepel-szigeten folytatódik a szúnyoglárvák gyérítése – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

Közleményükben azt írták: a biológiai módszer kevésbé látványos, mint a kifejlett rovarok kémiai gyérítése, de megfelelő körülmények között jelentősen csökkenti a szúnyogok utánpótlását. Az eljárás során egy baktérium által termelt fehérjét tartalmazó készítményt juttatnak a vízbe. Ez a természetben is előforduló talajlakó baktérium olyan méreganyagot termel, amely kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítja el, minden más élőlényre teljesen ártalmatlan.

A szakértői felmérések szerint néhány területen már jelentős számban megjelentek olyan szúnyogok, amelyek az embereket is megcsípik. A jelenlegi hűvös időjárás miatt ezek a szúnyogok kevésbé aktívak, így nem okoznak zavaró mértékben gondot, ezért a héten elegendő a lárvák számának, vagyis az utánpótlásnak a csökkentése.

A héten a Tisza-tónál repülőgéppel, míg a Fertő tónál, Sopron környékén és a Csepel-sziget településein földi úton juttatják ki a biológiai készítményt a szúnyogok tenyészőhelyeire; összesen 1400 hektárnyi vízfelületet kezelnek a szakemberek.

Kitértek arra is, hogy a mostani esős időjárás után a kertekben minden edényben, lavórban, vödörben és kaspóban összegyűlt annyi víz, amiben már szaporodni tudnak a szúnyogok. Ezért az OKF azt kéri, ezeket a vizeket fedjék le, vagy ha azokra nincs szükség, öntsék ki.

A 41 halálos áldozattal járó vasárnapi seremetyjevói légi katasztrófa több lehetséges okát vizsgálja a kiemelt fontosságú balesetek és bűncselekmények esetében eljáró orosz Nyomozó Bizottság (SZK).

Szvetlana Petrenko, az SZK szóvivője hétfői moszkvai sajtóértekezletén elmondta, hogy a vizsgált tényezők között szerepel a pilóták, a légi irányítók és a műszaki karbantartók alulképzettsége, a repülőgép meghibásodása, illetve a kedvezőtlen időjárási körülmények.

Tatyjana Kasztakina, a SU-1492-es járat utaskísérője a Rosszija 24 hírcsatornának elmondta, hogy a repülő röviddel felszállás után felhőbe, erős jégesőbe került. A beszámolója szerint ekkor robbanás és elektromos villanás történt. A stewardess szerint az utasok azonnal a földet érés után felugráltak üléseikről és a kijáratokhoz rohantak, holott a gép még haladt. Szavai szerint az evakuáció a megállás után azonnal megkezdődött.

Genyisz Jevdokimov, a gép kapitánya azt mondta a hírtelevíziónak, hogy villámcsapás miatt megszűnt a rádiókommunikáció és a komputer helyett manuálisan kellett átvenni a gép irányítását. A vészhullámhosszon a pilótának csak néhány szó erejéig sikerült helyreállítani a kapcsolatot a földi irányítókkal, aztán újra kellet indítani a berendezést.

Az orosz és a nemzetközi médiában azonban ezzel a verzióval kapcsolatban megszólaltak olyan szakemberek is, akik kétségbe vonták, hogy a villámlás komoly veszélyt jelenthet a korszerű repülőgépekre.

A hatóságok a szerencsétlenül járt repülőgép két fekete dobozát megtalálták, és átadták őket a FÁK-országok légiközlekedésével foglalkozó orosz Államközi Repülésügyi Bizottság (MAK) szakembereinek. A berendezések műszaki állapota lehetővé teszi a dekódolást. Az eljárás 2-4 hetet vehet igénybe.

Az SZK az ügyben a közlekedésbiztonsági szabályok több személy halálát okozó megsértése címén indított eljárást. A katasztrófát ki fogja vizsgálni egy kormányzati különbizottság, az Aeroflotnál, Seremetyjevón és a légi irányítóknál pedig a közlekedésbiztonsági hatóság (Rosztransznadzor) nyomoz.

Az orosz közlekedési minisztérium ugyanakkor nem lát okot arra, hogy felfüggesszék az SSJ-100-asok (Sukhoj Superjet 100-asok) repülését. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy a Superjetek repülési tilalmáról dönteni a szakemberek előjoga.

Jelenleg a légitársaságok 138 darab SSJ-100-ast üzemeltetnek, közülük az oroszok 105-öt. A legtöbb, 50 darab az Aeroflot gépparkjában találgató.

Novemberben a Brussels Airlines belga, februárban pedig a CityJet ír légitársaság mondott le az ilyen típusú gépek használatáról. Sajtóértesülések szerint ennek oka a Superjetek gyakori meghibásodása, valamint a drága akadozó szervizelés, amit szakemberek a típus “gyermekbetegségeként” tudnak be.

Az Aeroflot légitársaság Moszkvából Murmanszkba tartó járata vasárnap koraeste 28 percnyi repülés után visszatért a seremetyjevói reptérre, ahol 78 főnyi utassal és személyzettel a fedélzetén kényszerleszállást hajtott végre.

A pilóták a lekapcsolódott automatikával, nagy sebességgel haladó utasszállítót csak második kísérletre, kézi vezérléssel tudták letenni.

A gép lángba borult, miután az orra a leszállópályához csapódott és a hátsó futóművei vagy nem nyíltak ki, vagy megrongálódtak – valószínűleg ezért sérült meg az üzemanyagtartály. A pilóták a landolás előtt nem eresztették ki a kerozint a tartályokból.

A kigyulladt SSJ-100-as típusú repülőről az emberek két felfújható vészcsúszdán menekültek. A balesetben 40 utas és a személyzet egy tagja életét vesztette. A szerencsétlenség kilenc túlélőjét moszkvai kórházakban ápolják, hármójuk állapota súlyos.

A túlélő utasok méltatták a személyzet önfeláldozó munkáját. Makszim Mojszejev utaskísérő akkor vesztette életét, amikor a gép farokrészén található vészkijáratot próbálta meg az utasoknak kinyitni. Az öttagú személyzetből hárman szorultak kórházi ápolásra. A mentést ugyanakkor – a közösségi médiában megjelent értesülések szerint – hátráltatta, hogy a lángoló fedélzetről többen megpróbálták magukkal vinni a kézi poggyászukat. Ezt megerősíteni látszanak az evakuálásról készült képsorok, amelyeken látható, hogy egyesek kezükben nagyobb táskával hagyták el a járművet.

A mentési műveletet az Aeroflot szerint az előírt kilencven helyett 55 másodperc alatt hajtották végre. A bejelentést azonban a jelek szerint beárnyékolja, hogy az SZK szerint mind a 41 áldozat a gépen maradt. Az egészségügyi tárca szerint a halottak egyike gyerek. Az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége közölte, hogy a baleset egy amerikai áldozatot is követelt.

A történtek miatt Murmanszk megyében háromnapos gyászt rendeltek el, 26 áldozat ugyanis az észak-oroszországi terület lakosa volt. Az életüket vesztett utasok hozzátartozóinak az ottani önkormányzat egymillió, a súlyos sérülteknek pedig 500 ezer rubel fájdalomdíjat fizet ki. A biztosítók a halálesetek és a súlyos egészségkárosodások esetén mintegy kétmillió rubelt ítélhetnek meg. Az Aeroflot az áldozatok hozzátartozóinak öt-öt millió rubelt szándékozik adni (A rubel jelenleg mintegy 4,4 forintot ér.)

A legnagyobb orosz légitársaság részvényei a tragédia nyomán három százalékkal estek.

Az északkelet-szibériai Norilszkban egyébként hétfőn egy Krasznojarszkból érkező Boeing-737-es repülőgép túlfutott a leszállópályán. A gép több mint száz utasa közül senki sem sérült meg. Az esetről beszámoló Interfax hírügynökség nem közölte, hogy melyik légitársaság gépével történt meg az incidens. Korábbi közlés szerint a norilszki repülőtéren hóvihar miatt 15 járatot töröltek, vagy késéssel indítottak.

Április 11-én a londoni Metropolitan rendőrség őrizetbe vette Julian Assange-ot, a Wikileaks alapítóját, miután Lenin Moreno, ecuadori elnök bejelentette, hogy országa nem hajlandó tovább biztosítani az exhacker menedékjogát. Moreno a döntést a nemzetközi egyezmények sorozatos megszegésével és a londoni ecuadori követség házirendjének megsértésével indokolta twitterén.

Áruló vagy az igazság őre? A Wikileaks–alapító ausztrál hacker megítélése sokak által rendkívül eltérő és vitatott kérdés. A szervezet 2006-os megalakulását követően, olyan titkosított, a nemzeti kormányok számára kellemetlen adatok, dokumentumok és akták láttak napvilágot, amelyek létezése önmagában megváltoztatta az emberek által elképzelt képet saját országaik kormányairól és azok valódi céljairól.

A Wikileaks számára a nemzetközi hírnevet 2010-ben az amerikai Chelsea Manning (született Bradley Manning) által kiszivárogtatott (391 832 db) iraki, valamint afganisztáni (91 000 db) háborúról szóló titkosított dokumentum hozta meg. A Pentagon hálózatának, a SPIRNet (Secret Internet ProtocolRouter Network) jelszavainak feltörésében Julian Assange segítette Manninget, aki az adatok sikeres dekódolása után közzétett minden iratot a Wikileaks-en keresztül. A jelentésekben az amerikai hadsereg eltitkolt, vagy rosszul elsült akció találhatóak meg, amelyek közül a leghíresebb és legnagyobb visszhangot keltő „ColleteralMurder” nevű felvétel volt. Egy Bagdadban szolgáló, amerikai Apache típusú katonai helikopter tüzet nyitott egy 18 fős, mint később kiderült, magukat megadni akaró embercsoporta, köztük a Reuters hírügynökség két újságírójára is. A videó kiszivárgása rendkívüli tiltakozást váltott ki az iraki és afganisztáni intervenció szükségszerűségével és legitimitásával szemben. A katonai dokumentumokon túl Manning titkosított diplomáciai iratokat is továbbított Assange számára, amellyel az Egyesült Államok és szövetségesei kellemetlen és kiszolgáltatott állapotba kerültek.

Az eset után az ausztrál származású Julian Assange hatalmas népszerűségre tett szert. Világszerte előadásokon, konferenciákon és különböző workshopokon vett részt, ahol a Wikileaks által kiszivárogtatott információk valódiságáról és ezek közvéleményformáló szerepéről beszélt. 2010-ben Svédországba utazott, ahol szervezete központját akarta létrehozni. Augusztusban azonban a helyi hatóságok elfogatóparancsot adtak ki ellene szexuális bántalmazás és molesztálás vádjával, amit tételesen cáfolt. Állítása szerint az őrizetbe vétele politikai ürügyként szolgált arra, hogy kiadhassák az Egyesült Államoknak, ahol akár 5 évnyi szabadságvesztést is kiszabhattak volna rá az adatlopásban való részvételéért. Decemberben azonban önként feladta magát és óvadék ellenében ideiglenesen szabadlábra helyezték. 2012-ben a brit Legfelsőbb Bíróság döntött Assange kiadatásáról a svéd hatóságoknak, azonban idézése ellenére nem jelent meg a Scotland Yardnál. A hacker félve a kiadatástól Ecuador londoni követségén kért menedékjogot, amit a nézeteivel rokonszenvező ecuadori elnök, Rafael Correa végül biztosított számára. A Wikileaks irányítását és közéleti tevékenységét ettől kezdve egészen 2019. április 11-ig a nagykövetség épületéből, a világhálón folytatta.

Forrás: https://www.livetradingnews.com/truth-betrayed-wikileaks-founder-julian-assange-to-be-handed-to-americans-98210.html

A 2016-os amerikai elnökválasztás alkalmával újra fellángoltak Julian Assange mielőbbi elfogatását sürgető vélemények az USA-ban. A választás előtt a Wikileaks beharangozta a Demokrata Párt számára kellemetlen levelezések és információk megosztását, melyet végül meg is tettek. A napvilágra hozott e-mailek nagy része Hillary Clintonhoz és kampányfelelőséhez, John Podestához voltak köthetőek. Assange-ot az eset után többek között az oroszokkal való összejátszással, Donald Trump, a republikánus jelölt szándékos segítésével és a választások befolyásolásával gyanúsították meg. Az adatok nagy részét a Demokrata Nemzeti Bizottság (DNC) rendszereinek feltörése után hozták nyilvánosságra, amelyek egyfajta válaszként is szolgálhattak Trump szexuális botrányányának hírére nézve. Az adatlopásért és kibertámadásért Oroszországot tette felelőssé az USA, emiatt felvetődött a Wikileaks orosz befolyásolása is. Julian Assange cáfolta a vádakat, állítása szerint, ha az oldal birtokába jut bármilyen terhelő információ a republikánus jelöltről, akkor ezeket is haladéktalanul közzé fogják tenni.

A fordulópont az új ecuadori elnök, Lenin Moreno 2017-es megválasztásával következett be. Az új elnök kapcsolata nem volt felhőtlen Assange-dzsal, akit „örökölt problémának” nevezett. A szivárogtató oldal továbbra is titkosított és kényes adatokat hozott napvilágra, amellyel Ecuadort nagy nemzetközi (elsősorban amerikai) nyomás alá helyezte. Az oldal nyíltan kiállt a 2017-ben Spanyolországtól függetlenedni akaró Katalónia oldalán, amely negatívan hatott Ecuador és Spanyolország kapcsolatára. Moreno többször is sérelmezte, hogy a menekültstátuszt élvező Assange gyakran kritikával él a nagykövetségi állapotokkal szemben, miközben folyamatosan megszegi annak házirendjét és engedély nélkül kamerákat szerel fel az épületben. Az ecuadori elnök 2018 tavaszán korlátoztatta Assange internethozzáférését és megtiltotta számára bármilyen fajta további politikai aktivitást.

2019 tavaszára az ecuadori elnök és Assange szembenállása személyessé vált, amikor az elnök magánéletéről szivárgott ki több kép a világhálóra. Moreno a háttérben a Wikileaks-et sejtette és kijelentette, országa nem hajlandó tovább garantálni Julian Assange menedékjogát. A londoni Metropolitan Police végül április 11-én őrizetbe vette a követségen hét évig bujkáló exhackert. Theresa May, brit miniszterelnök parlamenti megszólalásában üdvözölte Assange elfogását és megköszönte a rendőrség gyors és szakszerű munkáját.

A bíróság bűnösnek találta a szabadlábra helyezés feltételeinek megsértésében és 50 hetes börtönbüntetést szabott ki rá. Nagy-Britannia a férfi elfogása után azonban garanciát adott számára, hogy nem adják ki olyan országnak, ahol vallatás, vagy esetlegesen halálbüntetés várna rá.

A Wikileaks atyjának letartóztatása óta több mint 40 millió kibertámadás érte Ecuadort a világ minden pontjáról, ami egyfajta tiltakozásként fogható fel a hacker-társadalom részéről. Sokan örömmel fogadták a hírt, míg mások a szólás- és véleményszabadság semmibe vételét emlegetik. Egy azonban biztos: A nemzetközi közösség nagy érdeklődéssel kíséri az ausztrál férfi további sorsát, aki képes volt megváltoztatni a modern társadalmak szemléletét és gondolkodásmódját a világ történéseiről.

Írta: Zernig Csombor

Közel a felére csökkent a folyamatban lévő peres ügyek száma az ország bírságain 2010 óta – közölte az Országos Bírósági Hivatal (OBH).

Közleményük szerint 2018-ban a folyamatban lévő peres ügyek száma a 2010. évi 14 579-ről annak 55 százalékára, 8050-re csökkent. Ez valamennyi korábbi időszaknál kedvezőbb eredmény.

A járásbíróságok a 2010. évi 10 110 két éven túl folyamatban lévő ügyet 5772-re, a törvényszékek elsőfokú tanácsai a 2010. évi 3635 ügyet 1771-re csökkentették 2018 végéig.

A törvényszéki másodfokú egy éven túli ügyek csökkenése tizenegy százalék. Az ítélőtáblákon még nagyobb mértékű az ügyek számának mérséklődése: összességében 58 százalékkal csökkent 2018 végére a hat hónapon túli ügyek aránya 2010-hez képest – közölte az OBH.

Palesztin–izraeli konfliktus

Eszkalálódó gázai konfliktus

A május 3-ai incidenst követően, melyben két izraeli katona sérült meg és négy palesztin vesztette életét, május 4-én (szombaton) a Gázát irányító Hamász rakétacsapásokat mért Dél-Izrael területére. Beszámolók szerint több száz rakétát lőttek ki a Gázai övezet területéről, melyeket többségében sikeresen semlegesített a Vaskupola rakétaelhárító-rendszer. Izrael Állam a Hamász támadására válaszul légicsapásokat, valamint szárazföldi csapásokat hajtott végre a Hamász katonai szárnyának állásai ellen.

Jared Kushner türelmet kér az izraeli kormánytól

A Fehér Ház tanácsadója, Jared Kushner május 2-án (csütörtökön) egy Közel-Kelettel foglalkozó think-tank fogadásán arról beszélt, hogy türelmet kér az izraeli és palesztin vezetéstől, valamint hogy tartózkodjanak az egyoldalú lépésektől. Ennek oka, hogy folyamatban van Donald Trump, amerikai elnök közel-keleti béketervezetének kidolgozása, melyet előreláthatólag a muszlim ramadán ünnep után, júniusban fognak nyilvánosságra hozni. A tervezet várható sikeressége kétséges, hiszen a palesztin fél már előre jelezte, hogy elutasítják azt Jeruzsálem és a Golán-fennsík izraeli annektálásának amerikai elismerése miatt. A jelenleg kiváló amerikai–izraeli kapcsolatok ellenére sem várható teljes elfogadás az izraeli oldalon sem, hiszen Benjamin Netanjahu miniszterelnök bejelentette szándékait a ciszjordániai telepek annektálására, hogy biztosítsa a szélsőjobboldali pártok támogatását a kormány számára.

Európai uniós kritika Izraellel szemben

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának április 29-ei, közel-keleti ügyeket tárgyaló ülésén Finnország ENSZ képviselője beszédében kritizálta az izraeli vezetést az egyoldalú lépések miatt, amelyek veszélyeztetik a kétállami megoldás lehetőségét. A beszédet illetően számos kritika merült fel: a finn képviselő a beszéd elején felsorolta, hogy az EU mely tagállamai állnak a nézőpont mögött. Ez a lista gyakorlatilag az Unió 27 tagállamát tartalmazta, kivéve Magyarországot, amely az utolsó pillanatban vétóval élt a közös álláspontot illetően. A kritikákat az okozza, hogy ezt követően azonban a beszédben a teljes Európai Unióra hivatkozott a képviselő, figyelmen kívül hagyva ezzel a magyar vétót.

Az ENSZ Főtitkár helyettese kritikát fogalmazott meg a kétállami megoldás mellőzése miatt

Rosemary DiCarlo, az ENSZ békeműveletekért felelős főtitkárhelyettese, április 29-én beterjesztette a jelentését a Biztonsági Tanács közel-keleti ügyeket tárgyaló ülése elé, melyben kifejezte aggodalmát a palesztin–izraeli békefolyamatot illetően. Véleménye szerint az izraeli kormány egyoldalú lépései a telepeseket illetően, valamint az eszkalálódó gázai konfliktus miatt veszélybe kerül a békefolyamat jövője. Kifejtette, hogy az ENSZ 2018-ban 110 millió dollárt gyűjtött össze a gázai körülmények enyhítésére, ezek azonban nem pótolhatják a tartós politikai rendezést.

Települést fognak elnevezni Donald Trumpról

A Golán-fennsíkon április 23-án tett látogatása alkalmából Benjamin Netanjahu, izraeli kormányfő bejelentette, hogy egy új települést fognak elnevezni az amerikai elnökről a Szíriától elfoglalt területen. A döntés háttere, hogy március 25-én Donald Trump hivatalosan is elismerte az izraeli annexiót a terület felett.

Szíria

Orosz–török átrendeződés

A 2017-es asztanai megállapodás szerint létrehozott orosz–török eszkalációcsökkentő zóna hamai tartományából a török hadsereg május kezdetével kiürítette a hozzá tartozó megfigyelő pontokat. Ezt a lépést részben a török erők átcsoportosítása miatt, részben a kormányerők és a HTSh terrorszervezet (korábban Nuszra Front) között kiéleződött összecsapások következtében tette. Ezzel egy időben a Szíriai Szabad Hadsereg “Nemzeti Felszabadító Front” elnevezésű – Ankara által támogatott – brigádja a török hadsereg segítségével offenzívába kezdett az Aleppótól északra fekvő Tell Rifat kurd település ellen. Bár ez a zóna is közös orosz–török megfigyelés alatt állt, innét az orosz fél vonult ki, helyt adva Törökország katonai akciójának. Ezzel a térfélcserével újabb meglepetésszerű fordulatot vett az észak-szíriai térség helyzete, mely továbbra is mélyen érinti a régió menekültüggyel és terrorizmussal kapcsolatos biztonsági kihívásait.

Tűzszüneti megállapodás

A szíriai és orosz légierő immár ötödik napja mér intenzív csapásokat a felkelők utolsó fellegvárának számító Idlíb-tartományra, ami így a nyolc hónapja tartó tűzszüneti megállapodás végét jelenti. A londoni központű SOHR (Szíriai Emberi Jogok Megfigyelő Szervezete) adatai szerint a támadásokban eddig 67 ember vesztette életét, több százan megsebesültek és több ezren hagyták el otthonukat. A kormányerők műveletei mellett a HTSh terrorszervezet sincs tekintettel a lakosság épségére, így a közeljövőben a két fél között még véresebb összecsapások várhatóak. Az ENSZ Humanitárius Koordinációs Hivatal közzétette, hogy csak február óta az idlíbi és hamai tartományokból közel 140 ezer menekült kényszerült elvándorlásra. Bár Ankara igyekszik nyomást gyakorolni Moszkvára a légicsapások visszaszorítása érdekében, az eddigi tárgyalások kevés sikerrel jártak.

Az oroszok 55 százaléka szerint Moszkvának be kellene szüntetnie katonai műveleteit Szíriában – derült ki a Jurij Levada Független Elemzőközpont nyilvánosságra hozott felméréséből.

Ez hat százalékpontos növekedést jelent a 2017 augusztusában mért értékhez képest. Mindössze a megkérdezettek harminc százaléka támogatta a beavatkozás folytatását.

A válaszadók több mint egyharmada, 37 százaléka vélekedett úgy, hogy a szíriai konfliktus egy “új Afganisztánná” fajulhat Oroszország számára (tavalyelőtt nyáron még 32 százalék vélekedett így). Ötven százalék szerint egy ilyen forgatókönyv megvalósulása kevéssé valószínű.

A Szíria ügyében folytatott orosz politikát a felmérésbe bevont személyek 51 százaléka támogatta, 35 százaléka viszont elutasította.

A közvélemény-kutatás, amelyet egy 1625 fős országos reprezentatív mintán, személyes megkérdezéssel végeztek el, megállapította, hogy az Szíria iránt érdeklődő oroszok részaránya egy év alatt 86 százalékról 61 százalékra esett vissza. Mindemellett csak 13 százalék kíséri komoly figyelemmel az ottani eseményeket.

A lengyelországi Ustkában júniusban sorra kerülő Tobruq Legacy 2019 (TOLY19) koalíciós légvédelmi interoperabilitási hadgyakorlatra - és az azon belül sorra kerülő éleslövészetre - készül fel a győri légvédelmi rakétaezred vegyes csoportosítása ezekben a hetekben az újmajori gyakorlótéren. Ami a gyakorlat harcászkodási részét illeti, arra valós célokkal - többek között az éleslövészeten ugyanitt részt vett Mi-24-esekkel - készültek fel, ami viszont az éleslövészetet, arra a HM Ei Zrt újabb továbbfejlesztésen átesett Meteor 3MA drónjainak támogatásával. 

Szűkített harcrend. A harcászati gyakorlatokkal szemben, amelyeken a valóságoshoz közeli módon települnek a lérak-komponensek, az éleslövészetek alkalmával rendszerint úgynevezett szűkített harcrendben, ahol lényegesen kisebbek a távolságok a tűzalegységek között, és az egymáshoz viszonyított helyzetük is a elsősorban a lőtéri biztonsági rendszabályokat veszi figyelembe (például a tengerparttal párhuzamos vonal harcrend).

2013 óta - azaz 6(!) év elteltével - először vehet részt éleslövészeten a Kub-osztály, mely (csak az öntelt euforikus delíriumban leledzők és a dilettánsok kedvéért mondom) egészen addig Magyarország egyetlen minden idős földi telepítésű légvédelmi képességét adja, amíg legkorábban évek múltán a rövid-közepes hatótávú utódkomplexumok elérik a műveleti képességet. Tévedés ne essék, ugyanúgy, mint más (például a forgószárnyas) fegyvernemnél, itt sem jelenthet kibúvót a fenntartás felelőssége alól a lendületet kapó modernizáció. A régi és új között sem állhat elő egy "caught with pants down" helyzet.

A TOLY19-en vizsgázik először éleslövészeti körülmények között magyar kézben a Mistral 3 rakéta - természetesen a MATIS hőkamera támogatásával.

Gumiköteles rásegítéssel indul a Meteor-3MA célanyag Rátóti-Nagy-mezőn kialakított bázisról. Háttérben az MRVP, három irányított antennaárbócával. A repülési idő, így a célpálya hossza, az egyidőben stabilan a levegőben tartható célanyag száma, a hajtóművek megbízhatósága, a sárkány hazai gyártása és megnövelt szilárdsága az előrelépések, melyekkel ez a technikai rendszer mostanra elérte potenciáljának határait.

Az utánfutó oldalában kialakított három drónpilóta-munkaállomás. Felül a gép orrában elhelyezett kamera élőképe HUD-szimbológiával, alul a műholdképre rávetített helyzetkép a tervezett és valóságos útvonallal, fordulópontokkal, a gépek aktuális pozíciójával és a repülés paramétereivel.

Ismét a repülőtér felett, még égő piropatronnal. A hordozható töltetek száma is nőtt.

Leszállás egy 18 perces feladat után.

Zord

A Tiszaújvárosi Járási Ügyészség személy elleni erőszakos cselekménnyel fenyegetve elkövetett zaklatás vétsége miatt emelt vádat egy 72 éves férfival szemben, aki válófélben lévő lányának férjével keveredett konfliktusba.

A vádirati tényállás szerint az idős férfi és veje kapcsolata a fiatal házaspár válása miatt romlott meg. A helyzet olyannyira elmérgesedett, hogy a vádlott 2017. novemberétől két hónapon át, több alkalommal megjelent a veje tiszaújvárosi lakásánál és rendszerint megfenyegette őt, hogy megvereti, de ha kell, akkor ő maga veri vagy öli meg.

A sértett a sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt a vádlottal szemben magánindítványt terjesztett elő.

A nyomozás eredményeként a járási ügyészség előbb az eljárás feltételes ügyészi felfüggesztéséről döntött, mivel úgy ítélte meg, hogy ettől az elkövető magatartásának kedvező változása várható, és a felfüggesztés egy évi időtartamának eredményes elteltével az eljárás megszüntetésének lehet helye. Az idős férfi azonban az ügyészség döntésével szemben panasszal élt, melyre tekintettel az eljárás folytatását kellett elrendelni és az ügyben vádemelésre került sor.

Az ügyészség vádiratában a büntetlen előéletű férfival szemben tárgyalás mellőzésével, büntetővégzésben próbára bocsátás intézkedés alkalmazására tett indítványt a Tiszaújvárosi Járásbíróságnak.

Brexit

Az Egyesült Királyság parlamentjének alsóháza április 1-jén ismételten számos véleménynyilvánító szavazást tartott. A kérdésekkel azt próbálták kideríteni, hogy milyen irányba haladjon tovább az ország, miután az Európai Unióból való kilépés időpontját április 12-re halasztották előző hónapban az Unió döntéshozói. A parlamentnek tehát április 10-ig kell kinyilvánítani az akaratát ahhoz, hogy elkerüljék a megállapodás nélküli kilépést. Miután március 29-én harmadik alkalommal is leszavazták Theresa May kormányfő Brexit-megállapodását, a honatyák ezúttal négy alternatíváról szavaztak. A szavazások kizárólag a véleménynyilvánítást szolgálták, így nem kötelezik a kormányt. A parlament azonban ezúttal sem tudott egyik változat mögé se többséget összehozni, és így mindegyik leszavazásra került. A következőkről szavaztak:

• Újabb, megerősítő népszavazás kiírása (280 mellette – 292 ellene)
• Az ún. norvég modell szerint történne a kilépés: EGT- és EFTA-tagság, illetve lehetséges átmeneti vámunió (261 mellette – 282 ellene)
• A vámunióban való maradás (273 mellette – 276 ellene)
• Rendezetlen kilépés elkerülése azáltal, hogy halasztást kérnek az Uniótól. Ha pedig az Unió nem ad további haladékot, akkor szavazást tartanak a rendezetlen kilépésről, illetve a kilépés teljes visszavonásáról (191 mellette – 292 ellene)

Theresa May kormányfő a hónap első napjaiban tárgyalt Jeremy Corbynnal, a Munkáspárt vezetőjével, továbbá Nicola Sturgeon, skót és Mark Drakeford, walesi miniszterelnökkel annak érdekében, hogy feloldják a politikai patthelyzetet. Április 4-én a parlament pedig további halasztás kérvényezésére kötelezte a kormányfőt (313 mellette – 312 ellene), aki június 30-ig kérne időt az EU-tól.

Április 5-én Theresa May levelet küldött az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak, melyben újabb határidő-hosszabbítást kérelmezett. Az 50. cikk által megszabott időkorlátot 2019. június 30-ig kívánta kitolni, emellett kijelentette, hogy az európai parlamenti választások megtartásra kerülnek, amennyiben azok idején az ország még tagállam lesz.

Az április 9-én összeült Általános Ügyek Tanácsán a másnap tartandó Brexit-csúcstalálkozó szempontjából fontos lépéseket vitatták meg. Michel Barnier, a bizottsági tárgyalóküldöttség vezetője felvázolta ezeket, a tanácson részt vevő miniszterek pedig megtárgyalták a pontokat. Emellett a tagállamok miniszterei újfent megerősítették a kilépésről szóló megállapodáshoz való ragaszkodásukat.

A Donald Tusk által március végén összehívott Brexit-csúcstalálkozóra április 10-én került sor. Itt jóváhagyásra került a kilépés határidejének meghosszabbítása, méghozzá 2019. október 31-ig. Továbbá az EU27-ek vezetői kijelentették: amennyiben az európai parlamenti választásokig nem kerül sor Nagy-Britannia kilépésére, azokat kötelesek megtartani.

„A határidő-hosszabbítás csak a szükséges ideig tarthat, és semmiképpen nem nyúlhat túl 2019. október 31-én. Amennyiben a kilépésről rendelkező megállapodást ezen időpontot megelőzően mindkét fél megerősíti, a kilépésre a következő hónap első napján kerül sor.” – Az Európai Tanács (50. cikk) következtetései.

Április 13-án a Tanács ennek értelmében módosította a 2019. január 11-i határozatát a kilépés határidejéről. Azonban ez továbbra sem egy végleges dátum, ugyanis ha szükséges, október közepén további időt is adhatnak a briteknek. Az időkeret annyiban is rugalmas, hogy ha korábban sikerül a kérdést eldönteni az alsóházban, akkor hamarabb is kiléphetnek az EU-ból, nem kell október végéig várni. Ehhez mérten Theresa May kormányfő terve az, hogy az ellenzékkel való megegyezés után május 22-ig elfogadják a kilépés feltételeit és az ország május 31-én rendezett módon kilép az Európai Unióból. Így nem kellene megtartani a május 23-26-a közötti EP.választásokat az Egyesült Királyságban.

A halasztásra válaszul a Brexit-kampány egykori vezéralakja, Nigel Farage meghirdette, hogy megalakítja a Brexit Pártját. Egy felmérés szerint az EP választásokon akár 27%-ot is elérhetnek, ezzel a legtöbb szavazatot nyernék el. A konzervatív párttagok közel 40%-a is az új formációt támogatja. A politikai spektrum másik felén pedig egy brexitellenes tömörülés alakult független parlamenti képviselőkből “Change UK – The Independent Group” néven. A jelenleg 8%-os támogatottságot mértek az új pártnál, azonban ha összefognak a Liberális Demokratákkal és a Zöldekkel, akkor ők lehetnének a legtámogatottabb párt az EP-listán.

Nicola Sturgeon, skót miniszterelnök még a mostani parlamenti ciklus vége előtt kiírna egy újabb skót függetlenségi népszavazást. A 2014-es elbukott népszavazás után a Brexit miatt többször is felmerült az igény egy újabb referendum megtartására, ha az Egyesült Királyság egy – Skócia számára – hátrányos megállapodással lépne ki az Unióból. A népszavazás kiírásához a brit törvényhozás támogatása is szükséges, ami jelenleg valószínűtlen.

Szomszédságpolitika

Április 22-én közös nyilatkozatot adott ki az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk és Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az ukrán elnökválasztással kapcsolatban. A két vezető politikus kiemelte, hogy Ukrajnában a majdani események óta eltelt 5 évben jelentős előrelépés történt, de hozzátették, hogy “még sok mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy teljes mértékben megvalósítsák a békés, demokratikus és virágzó Ukrajnát, amit polgárai követelnek”. A közlemény kiemeli az ukrán nép kötődését a demokrácia és a jogállamiság iránt, “ez egy jelentős eredmény a komplex politikai, gazdasági és biztonsági környezetben, az Ukrajna területi integritását érintő folyamatos kihívásokkal szemben.” Emellett a közlemény kiemeli az EU támogatását az ukrán reformokat érintően, beleértve a jogállamiság megszilárdítására és a pénzügyi stabilitás elérésére tett lépéseket.

Április 22-én a nemzetközi választási megfigyelő misszióban (IEOM) résztvevő Európai Parlamenti küldöttség vezetője, Rebecca Harms nyilatkozatot tett, melyben kiemelte az ukrajnai választás békességét és rendezettségét, ami lehetővé tette a demokratikus átmenetet. “A választások során nem észleltek vagy jelentettek erőszakos cselekményeket, ez a választás rendkívüli helyzetét figyelembe véve fontos eredmény.” Az EP küldöttség vezetője a közleményben kifejti, hogy több ukrán állampolgár a Krím orosz annexiója és a kelet-ukrajnai harcok miatt nem tudott szavazni.

A hónap során mutatta be a grúz parlament a cselekvési tervet, amely felvázolja a 2019-2020 közötti időszakra vonatkozó parlamenti tevékenységeket, amelyek célja az EU–Grúzia társulási megállapodás támogatása. Az EU és az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (UNDP) támogatásával létrejött rendezvényen jelen volt többek között Carl Hartzell, az EU grúziai nagykövete is. Hartzell üdvözölte Grúzia előrehaladását a reformok és a társulási megállapodás által lefektetett irányba. A nagykövet beszédében kiemelte a Parlament fontosságát a társulási megállapodás során végzett megfigyelő szerepkörben, valamint a további reformok bevezetésében.

Április 9-én az EU közleményt adott ki, melyben kifejezi aggodalmát a kisebbségek és az emberi jogi jogvédőket ért komoly fenyegetések miatt, amelyek több esetben halálos fenyegetéseket jelentettek. Az EU felszólítja az örmény bűnüldöző szerveket, hogy tegyenek sürgős lépéseket a fenyegetések kivizsgálása és az örmény állampolgárok fizikai biztonságának biztosítása érdekében – olvasható a közleményben. Április 24-én az EU örményországi küldöttségének vezetője, Piotr Switalski nagykövet meglátogatta a Tsitsernakaberd dombon álló emlékhelyet, hogy tisztelegjen az örmény népirtás áldozatai előtt.

EU álláspont a MENA-térségben kialakult helyzetről

Nemrégiben úgy tűnt, hogy a líbiai helyzet tárgyalásos úton megoldódik, azonban a Haftar vezette Líbiai Nemzeti Hadsereg megtámadta Tripolit április 4-én, napokkal – az ENSZ főtitkára, Antonio Guterres részvételével zajló – Nemzeti Konferencia előtt. A Konferencia fontos szerepet töltött volna be a törvényes líbiai választás létrejöttében, így egy békésebb helyzet kialakulásában. A történtekre az Európai Unió is hevesen reagált. Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai képviselője elmondta, hogy a líbiai konfliktusnak nem lehet katonai megoldása. Továbbá felszólította a feleket, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz, illetve az Európai Unió tagállamait és partnereiket, hogy befolyásukat felhasználva ugyanezt az üzenetet közvetítsék a szembenálló felek számára. Mindemellett április 3-án az Európai Bizottság bejelentette, hogy további 6 millió euró humanitárius segélyt biztosít Líbiának.

Az áprilisi 17-i európai parlamenti ülésen Federica Mogherini reagált az palesztin–izraeli helyzet fejleményeire: a Golán-fennsík izraeli fennhatóságának elismerése az amerikai kormányzat által, valamint az izraeli kormányzat ciszjordániai letelepedési politikája, amelynek során április elején 4600 lakóegység megépítését tervezték az elfoglalt ciszjordániai területen. A letelepedési politikát már akkor elítélte és a nemzetközi joggal ellentétesnek nyilvánította az Unió álláspontjában. Továbbá Mogherini kijelentette, hogy az EU továbbra sem ismeri el az izraeli szuverenitást sem a ciszjordán, sem az 1967 júniusa óta elfoglalt területek felett.

Szankciós politika

A Tanács 2020. április 13-ig meghosszabbította az Iránnal szembeni szankciókat. A korlátozásokban megtiltják az országba irányuló olyan eszközök exportját, amelyek alkalmasak a belső elnyomás fenntartására és a távközlés megfigyelésére. Az ENSZ BT 2006-ban, tekintettel az iráni nukleáris programra, komoly intézkedéseket vezetett be, amelyeknek célja az atomfegyverkezés megállítása volt. Az ENSZ-szankciókat az EU uniós jogszabályok meghozatalával hajtotta végre, amelyeket az Iránnal való közös cselekvési terv elfogadásától, 2014 januárjától felfüggesztettek. A felfüggesztés ellenére azonban az országban fellépő jogsértések miatt a Tanács a fentebb említett korlátozásokat minden évben újra meghosszabbítja.

Április 29-én, ugyancsak 1 évvel meghosszabbításra kerültek a Mianmar elleni szankciók, melyeket még 2018 áprilisában vezettek be. Az export korlátozása kiterjed a fegyverekre, a kommunikációs csatornák megfigyelésére szolgáló berendezésekre és a belső elnyomás céljára használt eszközökre, valamint a katonaság által használt kettős felhasználású termékekre. 14 személlyel szemben, akik a mianmari fegyveres erők és határrendészet magas rangú tisztviselői, célzott intézkedéseket léptettek érvénybe a rohingya lakosság emberi jogainak súlyos megsértése miatt. A Tanács felszólította a mianmari kormányt az Emberi Jogi Tanács független missziója által feltárt jogsértéseket megszüntetésére, és kialakult helyzet mielőbbi megoldására.

Regionális politika

Április 25-én került sor az Európai Unió és Japán csúcstalálkozójára Brüsszelben. Az EU-t Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke képviselte, míg japán részről Abe Sinzó miniszterelnök volt jelen. A felek áttekintették az EU és Japán között ezen év február 1-jén hatályba lépett szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtását, illetve tárgyalásokat folytattak az EU-Japán stratégiai megállapodásról. Megerősítették együttműködési szándékukat több területen, mint például a párizsi klímamegállapodás végrehajtása, globális adatvédelmi normák kialakítása, energiaügy, közlekedés, kutatás és innováció. A találkozó során biztonságpolitikai témák is felmerültek, többek között az ukrajnai konfliktus és a Koreai-félsziget helyzete. „A mai napon megbeszélést folytattunk az EU, illetve Japán szomszédságában tapasztalható, a békét és stabilitást fenyegető veszélyekről is. Továbbra is maradéktalanul támogatjuk Ukrajna függetlenségét, területi integritását és szuverenitását. Japánnal pedig közös érdekünk, hogy a Koreai-félszigeten tartós legyen a béke.” (Donald Tusk) A vezetők megállapodtak a biztonsági kérdésekben való további együttműködésről, különösképpen a kiberbiztonság, a terrorizmus elleni küzdelem és a válságkezelés területén.

Frank Tibor Amerika-szakértő szerint az Egyesült Államokban sokan félelemből tartanak fegyvert.

Az ELTE egyetemi tanára azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy fegyvert viselhetnek a tanárok Florida államban. Frank kifejtette: a 329 milliós Egyesült Államokban 390 millió fegyver van magánkézben. Ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek van fegyvere, viszonylag kevés kézben van viszonylag sok fegyver – tette hozzá.

A szakember szerint sokaknak azért van fegyverük, mert félnek: egymástól, a bevándorlóktól, a munkanélküliségtől.

Frank felidézte, az elmúlt években mintegy féltucat fegyveres tömeggyilkosság történt az Egyesült Államokban. Ezek után mindig van egy felbuzdulás a fegyvergyártás, fegyverviselés visszaszorítására, de erős a fegyverlobbi – jegyezte meg. A fegyverviselést támogató lobbicsoportnak mintegy ötmillió tagja van, és ők sok pénzt fordítanak politikai célokra.

Frank szerint a fegyveres gyilkosságokkal kapcsolatban beszélni kell a média felelősségéről is. Sok gyilkos hajlamú fiatal ilyen módon szeretne híres lenni, ezért szólította fel Donald Trump a médiát, ne ábrázolják úgy a gyilkost, hogy “ragyogjon” – mondta.

Súlyosan összevertek egy ismert újságírót az Ukrajna középső részén lévő Cserkaszi városában a hétvégén.

Az újságírót, Vadim Komarovot betört fejjel, eszméletlenül fekve találták meg járókelők szombat délelőtt a belváros egyik utcájában. Az Ukajinszka Pravda hírportál vasárnapi jelentése szerint a kórházban műtétet hajtottak végre rajta, de még kómában van. A rendőrség közben súlyos testi sértésről gyilkossági kísérletre minősítette át a bűncselekményt.

Szemtanúk a rendőrségnek később arról számoltak be, hogy egy ismeretlen férfi támadt ütlegekkel az utcán haladó újságíróra, majd eltűnt a helyszínről. A hírportál szerint Komarovot 2016-ban már egyszer megpróbálták lelőni.

Az újságíró kimondottan veszélyes témákkal foglalkozott, írt például egy börtönlázadásról vagy egy törvénytelen építkezés körüli, helyi politikusokat érintő korrupciós ügyről is.

Moszkva nem zárja ki, hogy kilép az Európa Tanácsból (ET), és felmondja az Emberi Jogok Európai Egyezményét abban az esetben, ha nem születik kompromisszum Oroszország tagságáról az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében (PACE) – közölte Ivan Szoltanovszkij, Oroszország állandó ET-képviselője a RIA Novosztyi hírügynökség által közreadott nyilatkozatában.

“Az események alakulásának minden lehetőségét mérlegeljük, egyebek között azoknak mind Oroszországra, mind pedig az európai kontinens nemzetközi kapcsolataira gyakorolt külpolitikai hatása szempontjából” – felelte a diplomata arra a kérdésre, hogy az orosz vezetés megállapodás híján kész-e kilépni az egyezményből és az ET-ből.

Oroszország 2016-ban függesztette fel munkáját a PACE-ben, két évvel azután, hogy küldöttségét a Krím elcsatolása nyomán megfosztották szavazati jogától. Az orosz delegáció 2017 óta nem fizet tagdíjat, és Moszkva a közgyűlésekre nem küldi el a törvényhozói akkreditáláshoz szükséges iratokat.

Áprilisi ülésszakán a PACE határozatot fogadott el, amelyben felszólította Oroszországot, hogy alakítson küldöttséget, és fizesse be az elmaradt tagdíjat. A közgyűlés egyúttal eljárás megindítását javasolta azon tagországok ellen, amelyek súlyosan megsértik az alapszerződésben rögzített kötelezettségeiket, vagy nem tartják tiszteletben az alapvető elveket és értékeket. A PACE párbeszédre szólította fel Moszkvát egy olyan helyzet elkerülése érdekében, amely akár azzal is végződhet, hogy a szervezet távozásra szólítja fel az érintett országot, vagy arra, hogy önmaga ajánlja fel tagságának visszavonását.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának alelnöke januárban kijelentette, hogy Oroszország mindaddig nem térhet vissza a közgyűlésbe, amíg nem teljesítik a követelését, és a működési szabályzatból nem törlik a szankciós előírásokat. Valenytina Matvijenko, a felsőház elnöke a visszatérést szintén ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a PACE szüntesse meg a nemzeti küldöttségek “diszkriminálásának” lehetőségét, és azt hangoztatta, hogy a működési szabályzat nem áll összhangban az ET alapokmányával.

Az orosz parlament két háza januárban nyilatkozatot fogadott el, amely azzal vádolta meg a PACE-t, hogy “durván megsértette” Oroszország Európa tanácsi jogait, amikor parlamenti delegációját 2014-ben és 2015-ben – a Krím annektálására és Oroszország ukrajnai beavatkozására hivatkozva – megfosztotta kulcsfontosságú jogköreitől, amivel egyébként a testület “rendszerszintű válságba” került.

Az orosz törvényhozás egyebek között nehezményezte, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) bíráinak több mint felét orosz részvétel nélkül választották meg, ami a képviselők szerint Oroszország viszonylatában felveti a testület döntéseinek legitimitását.

Az orosz parlamenti küldöttség tagjai emellett – az ellenük bevezetett szankciók értelmében – nem szavazhatnak a közgyűlésben, nem vehetnek részt a PACE vezető testületeinek munkájában, nem lehetnek jelentéstevők, nem lehetnek tagjai a PACE választási megfigyelő küldöttségeinek, és nem képviselhetik a közgyűlést sem az ET szerveiben, sem a tanácson kívül.

Kötelezővé tehetik a kanyaró elleni oltást a kisgyermekek számára Németországban, a szövetségi egészségügyi minisztérium javaslata szerint akár ki is tilthatják őket az óvodákból, ha szüleik nem gondoskodnak a védőoltásról.

A tárca vezetője, Jens Spahn a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak elmondta: a kormány célja, hogy az óvodába kerülő gyerekek mind védettek legyenek a kanyaróval szemben. Ezért a tervezett új szabályok szerint a felvétel egyik feltétele a kanyaróoltás beadásáról szóló igazolás lesz. A védőoltással nem rendelkező gyermekeket valamennyi óvodából ki kell zárni.

Az iskolarendszerben a tankötelezettség miatt nem lehet a kitiltás eszközét alkalmazni, az oltási kötelezettségnek ellenszegülő szülők gyermekeit is be kell iskolázni. A minisztérium velük szemben a pénzbüntetés eszközét javasolja, a tervezet szerint akár 2500 euróba (810 ezer forint) is kerülhet a védőoltás beadatásának elmulasztása.

A kötelezettség alól csak egészségi okok miatt, orvosi szakvélemény alapján lehet felmentést szerezni a törvényjavaslat szerint.

Németországban nincsen általános, szövetségi szintű oltási kötelezettség, mindenki önállóan dönthet arról, hogy milyen betegség ellen oltatja be magát vagy kiskorú gyermekét. Az egyetlen kivétel Brandenburg tartomány, ahol alig egy hónapja, április közepén döntött a helyi törvényhozás (Landtag) a kanyaró elleni védőoltás kötelezővé tételéről.

A Robert Koch országos járványügyi intézet (RKI) legutóbbi, 2017-es adatai szerint 93 százalékos az első osztályos általános iskolás gyermekek körében mindazok aránya, akik megkapták a kanyaró elleni oltás mindkét adagját, vagyis teljesen védettek a betegséggel szemben. Ez nem megfelelő arány, “a kanyarót ki kell irtani”, amihez legkevesebb 95 százalékos úgynevezett átoltottsági arány szükséges – mondta Spahn.

A minisztérium javaslata irányváltást jelez az oltási kötelezettségről Németországban évtizedek óta folytatott közéleti vitában. A kormány eddig a kötelezettség bevezetése helyett a társadalmi összefogás ösztönzésében, az egészségügyi hatóságok, az orvosok, iskolák, óvodák és a családok közös erőfeszítéseiben látta a megoldást.

A kanyaró erősen fertőző betegség, vakságot, süketséget és agykárosodást okozhat, halálos is lehet. A világ számos térségében, köztük Európában is terjed. A fertőzöttek száma 2018-ban megháromszorozódott, az egy évvel korábbi 25 863-ról 82 596-ra emelkedett, a kanyaróban meghaltak száma pedig 35-ről 72-re emelkedett az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai statisztikai régiójában, amelybe 53 ország tartozik, az Európai Unió (EU) tagállami mellett a Balkán EU-n kívüli országai, Ukrajna, Fehéroroszország, Oroszország, a kaukázusi térség több országa, valamint Törökország és Izrael. A WHO szerint a betegség terjedésének egyik oka a nem megfelelő átoltottsági arány.

Magyarország demilitarizációjának részeként 2000-ben felszámolták a nagysebességű harci repülést Pápán, s ez a műfaj Kecskeméttel egybázisúvá, majd idővel a Pumákkal egyszázadúvá vált a honvédségben - a falig hátrálás iskolapéldájaként. A történelem kereke azóta talán nem is egyet fordult, mindenesetre úgy hozta a sors, hogy mától, 19 év után ismét huzamosabb ideig (legalább hat hónapig) magyar vadászrepülőgépek üzemelnek majd a dunántúli repülőtérről.

Éles fegyverzettel gurul be a Kilo előtéren kialakított indító- és fogadózónába az egyik Gripen. Háttérben a SAC/HAW C-17-es hangárja.

Akárcsak a múlt heti baltikumi kitelepülés, a mai pápai áttelepülés "amúgy mellékesen" demonstrálta azt is, hogy pár évnyi hiátus után helyreállt a honvédség - ha még oly elavult - rövid hatótávolságú levegő-levegő rakétaképessége. Reméljük, hamarosan hosszabb távra is megnyugtató, korszerű HMS/HOBS megoldást kap ez a kérdéskör, helyreállítva-meghaladva a MiG-29/R-73/Sjel kivonással 2010-ben elvesztett képességet.

A ma látott tíz csörgőkígyő egyike.

Egy kis EWS39 detail: éles FPU külön leszerelhető orrkúppal és "bevésett" S/N-nel...

....illetve egy "dummy" unit, monolit blokkal és s/n nélkül.

Zord

A Battonyai Járási Ügyészség önbíráskodás és kábítószer-kereskedelem miatt emelt vádat azzal az ötvenéves magyarbánhegyesi férfival szemben, aki részben fiatalkorúaknak történő kábítószer-értékesítés mellett erőszakkal és fenyegetéssel próbálta meg behajtani adósai tartozását.

A férfi 2016 szeptembere és 2017 márciusa között Magyarbánhegyesen két fiatalkorú és egy felnőtt személynek értékesített 111 gramm marihuánát. Az egyik fiatalkorú részére további harminc gramm marihuánát adott át azzal a céllal, hogy azt barátai körében háromezer forint/gramm áron értékesítse.

A 18. életévét be nem töltött fiú azonban nem adta át a kábítószer értékesítéséből várt kilencvenezer forintot a vádlottnak, aki ezért az egyik közösségi portálon keresztül fenyegetni kezdte azzal, hogy ha az adósságát nem törleszti, akkor baja lesz neki és a családjának is. A fiú ezután több részletben 15 ezer forint készpénzt és ötezer forint értékű kannás bort adott a vádlottnak törlesztésül.

A vádlottól az egyik fiatalkorú 2016 decemberében ellopott négy gramm marihuánát, amit tőle a férfi visszakövetelt, vagy helyette 150 ezer forintot kért. A fiú nem fizetett, ezért a vádlott megöléssel és megveréssel fenyegette meg a tartozás behajtása érdekében, azonban nem járt eredménnyel.

Egy férfi részére a vádlott hosszabb időn keresztül hitelbe nyugtató hatású gyógyszereket adott, valamint 19 ezer forintért a férfi számítástechnikai eszközöket is vásárolt tőle. Az adós a tartozását nem rendezte, ezért előbb a vádlott megfenyegette, majd előre megbeszélt időpontban találkozott vele egy italmérő helyen, ahol egy fémből készült viperával próbálta fejen ütni a sértettet, azonban ő a támadást elhárította.

A Battonyai Járási Ügyészség a férfit kétrendbeli kábítószer-kereskedelemmel és három rendbeli önbíráskodással vádolja, amelyek közül a legsúlyosabb bűncselekményt, a kábítószernek a 18. életévüket be nem töltött személyeknek értékesítését a törvény öt-tíz évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti.

A járási ügyészség a vádiratban a férfival szemben fegyházbüntetés kiszabását és a kábítószer-kereskedelemből származó közel háromszázezer forint elkobzását, továbbá a több mint hatszázezer forintos bűnügyi költség megfizetésére történő kötelezését indítványozta.

Az amerikai szövetségi légiforgalmi hatóság (FAA) biztonsági ellenőrei nem végezték el a vitatott és egyelőre a forgalomból kivont Boeing 737 MAX típusú repülőgépek ellenőrzéséhez szükséges tanfolyamokat – közölte a hatóság vezetője egy szenátusi meghallgatáson.

Az FAA megállapítása szerint több mint egy tucat biztonsági ellenőr nem fejezte be a szükséges teljes körű kiképzést, ennek ellenére megkapta a bizonyítványt a Boeing 737 MAX-gépek üzembe helyezéséhez szükséges ellenőrzéshez.

Daniel Ellwell, az FAA vezetője a washingtoni szenátus kereskedelmi bizottságában tartott meghallgatásán elmondta: 22 biztonsági ellenőr közül 16 nem fejezte be a munkaköréhez szükséges kiképzést, de 11 ellenőr nem is vehetett volna részt ilyen tanfolyamon, mert nem volt szakképzett repülőoktató.

Ellwell kifejtette: az ellenőrök már munkájuk végzése közben vettek részt a tanfolyamon, ami eleve nem lett volna szabad. Az FAA vezetője “zűrzavaros” állapotokat tapasztalt, és közölte, hogy a hatóság szeptemberig új követelményeket dolgoz ki a kiképzési programokra.

A légügyi hatóság már korábban nyilvánosságra hozta, hogy egyik menedzsere retorziókat alkalmazott egy alkalmazott ellen, aki felvetette, hogy valami baj van a kiképzési programokkal.

Az FAA megállapításától függetlenül pénteken kilenc ország repülési szakemberei megtartották első tanácskozásukat a texasi Forth Worthben a Boeing 737 MAX-gépek repülési engedélyezési eljárásáról. A hatóság áprilisban hívott meg külföldi repülési szakembereket erre a tanácskozásra.

A The Wall Street Journal – a Boeing repülőgépgyártól származó értesülésekre hivatkozva – arról írt, hogy a 737 MAX típusú gépek kudarcához a Boeing mérnökei és tesztpilótái közötti rossz viszony is hozzájárult. A mérnökök ugyanis nem osztották meg a fejlesztési folyamatban részt vevő saját tesztpilótáikkal sem az egyes kulcsfontosságú repülésirányítási műszerek – például a fel- és leszállást szabályozó automatika – részletes adatait.

Az elmúlt hónapokban a Boeing két 737 MAX típusú gépe zuhant le. Az egyik az etióp légitársaság gépe volt, amely az etióp fővárosból történt felszállás után zuhant le március elején, a másik pedig az indonéz Lion Air légitársaság flottájához tartozott és tavaly októberben zuhant le. A két katasztrófa együttesen 346 halálos áldozatot követelt.

Március közepén a 737 MAX-gépeket kivonták a forgalomból és megkezdődtek a vizsgálatok. Ezek során eddig már számtalan hiányosságra derült fény. A Boeing jelenleg a szoftverek módosításán dolgozik, az FAA májusra ígéri a próbarepülést. Április végén tartott chicagói tanácskozásukon a Boeing részvényesei megerősítették posztján Dennis Muilenburgot, a vállalat elnök-vezérigazgatóját.

Izrael ismét alkalmazni kezdte a célzott kivégzéseket, egy légicsapással vasárnap megölte autójában az iráni pénzek Gázába juttatásának felelősét – jelentette a Jediót Ahronót című újság.

A 34 éves Hamed Chadrire egy levegőből érkező rakéta csapott le, amikor autójával Gáza városban közlekedett. Ő volt az irániak embere az övezetben, aki nagy összegekben iráni készpénzt juttatott a terrorszervezetekhez. A ynet szerint ezzel az izraeli hadsereg visszatért a terrorért felelős személyek elleni kivégző akciók gyakorlatához. Az Iszlám Dzsihád nevű gázai iszlamista csoport szóvivője a célzott kivégzés után bejelentette, hogy Izrael minden városát lőni fogja.

“Készen állunk egy nyílt hadműveletre Izraellel szemben, és nem lesz benne sehol sem biztonságos hely. Ha Izrael továbbra is házakat bombáz, akkor Izrael minden városát és térségét támadni fogjuk” – fenyegetőzött az Iszlám Dzsihád az izraeli légierő ellencsapásai után.

A hadsereg szóvivőjének bejelentése szerint a katonák a Sin Bet belbiztonsági szolgálattal közösen hajtották végre Chadri kivégzését, aki olyan pénzváltó vállalkozás tulajdonosa volt, amelyet Izrael 2018 júniusában terrorszervezetnek nyilvánított. Chadri cégén keresztül jelentős összegeket adott át készpénzben az övezetet uraló radikális iszlamista terrorszervezetnek, a Hamász katonai szárnyának, az Iszlám Dzsihádnak, illetve több más gázai terrorcsoportnak.

Közben háromra emelkedett a gázai rakétatámadások izraeli halálos áldozatainak száma. Kórházba szállítása után meghalt az askelóni üzem egyik életveszélyesen megsebesült alkalmazottja, ahol egy rakéta csapódott az üzemépületbe. Szintén belehalt sérüléseibe az a hatvanéves férfi, aki autóját a Gázai övezet melletti úton vezette, amikor eltalálta egy rakéta. A katonai rádió bejelentette, hogy a történtek után lezártak több, Gázához közeli utat.

A harmadik halálos áldozat Askelonban házának ajtajánál vesztette életét szombat éjjel egy gázai lövedék miatt. Gáza mellett mintegy fél perc áll a civil lakosság rendelkezésére a fedezékbe jutáshoz, amikor megszólalnak a légvédelmi figyelmeztetések, de a közvetlenül a határ mellett lévő szomszédos településeken a rakéták még ennél is gyorsabban célba érnek.

Mind a gázai iszlamisták, mind Izrael állami és katonai vezetése a harcok folytatásával és erősítésével fenyeget, noha mindkét fél számára kényelmetlen, hogy éppen ebben az időszakban lángolnak fel az erőszakos cselekmények. A muzulmánok számára vasárnap kezdődik a ramadán, a böjti hónap, és egyrészt nehezebb a hadviselés, ha sem enni, sem inni nem tudnak, másrészt a harcok közepette nem tudják esténként családi, baráti körben elfogyasztani az ünnepi ételt.

Izraelt is kényes időpontban érték az újabb támadások, ugyanis jövő szerdán kezdődik a legfontosabb nemzeti ünnep, az emlékezés napja, majd csütörtökön a függetlenségi nap, amelyen hagyományosan rengeteg szabadtéri rendezvényt szerveznek országszerte.

Emellett május közepén rendezik Tel-Avivban az Eurovíziós Dalfesztivált, amelyre egész Európából több ezer vendéget várnak. Katonai szakértők szerint éppen ezért valószínűtlen olyan nagyobb izraeli ellencsapás, amely akár hosszan tartó rakétaháborúhoz vezethetne a Hamásszal és az Iszlám Dzsiháddal.