Biztonságpolitika

Fegyveres harc helyett politikai megoldást szorgalmazott Líbiában minden fél bevonásával Giuseppe Conte olasz miniszterelnök a nemzetközileg elismert líbiai kormány vezetőjével Rómában tartott találkozót követő nyilatkozatában.

Conte és Fájez esz-Szarrádzs másfél órán át egyeztetett egymással a római kormánypalotában. A líbiai nemzeti egységkormány vezetője Róma segítségét kérte az “agresszor” Halífa Haftar tábornokkal szemben. A Haftar irányítása alatt álló “Líbiai Nemzeti Hadsereg” a múlt hónapban kezdte támadni Tripolit, arra hivatkozva, hogy a fővárost terroristák és zsoldosok tartják ellenőrzésük alatt.

Az olasz kormányfő újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy minden líbiai és nemzetközi félnek azt hangsúlyozza, hogy Líbiában a katonai megoldás nem vezet stabilizációhoz. Kifejtette, hogy a Fájez esz-Szarrádzstól is kapott információk szerint az észak-afrikai országban a helyzet “továbbra is kritikus, és bármely pillanatban még kritikusabbá válhat”. Megjegyezte, hogy az utóbbi hetek harcai és diplomáciai egyeztetései ellenére semmilyen előrelépés nem történt.

Conte hozzátette, hogy hamarosan a líbiai nemzeti egységkormánnyal szemben álló Haftar tábornokkal is találkozni akar.

A Haftár tábornok által negyven napja külügyminiszternek kinevezett Abdel-Hádi Ibrahim Havídzs a Corriere della Sera olasz napilapban kedden megjelent interjúban kijelentette, hogy politikai párbeszéd csak akkor kezdődhet, ha a Líbiai Nemzeti Hadseregnek sikerül megtisztítani Tripolit és Miszrátát a “fegyveresektől és terroristáktól”. Úgy vélte, Olaszország “rossz oldalra” áll, ha a nemzeti egységkormány miniszterelnökét támogatja.

Gennaro Vecchione, az olasz nemzetbiztonsági hivatal (Dis) vezetője hangsúlyozta, hogy az olasz kormány folyamatos kapcsolatban áll minden líbiai féllel. Róma tavaly novemberben líbiai békekonferenciát rendezett Szicíliában. Haftar tavaly szeptemberben és decemberben is Rómában tárgyalt, idén áprilisban pedig a tábornok delegációt küldött az olasz kormányhoz.

Fájez esz-Szarrádzs Rómából Berlinbe utazott tovább, ahol Angela Merkel német kancellár fogadja, majd Párizsba látogat, ahol szerdán Emmanuel Macron francia elnökkel folytat megbeszélést. A líbiai miniszterelnök európai körútja során a tervek szerint Theresa May brit kormányfővel is találkozik.

Szombaton ismét megrendezik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a MH Ludovika Zászlóalj közös szervezésében a hagyományos Ludovika Fesztivált. A 2009-ben újjáélesztett, immáron tízéves rendezvény számos katonai, kulturális és történelmi programmal várja az érdeklődőket Józsefváros szívében, az NKE Ludovika Főépület előtti téren.

Mint az NKE az MTI-hez eljuttatott közleményében felidézte: a Ludovika Fesztivál része a száznapos ünnepség, amely a tisztavatásig hátralévő időt jelöli. A fesztivál szombati programja is ehhez kapcsolódik, hiszen a rendezvényt megnyitó Benkő Tibor honvédelmi miniszter beszéde után a legkiválóbb végzős honvédtisztjelöltek elismeréseket vehetnek át.

Az egész napos rendezvényen a szervezők szombat reggel 10 órától várják az érdeklődőket, akik találkozhatnak a Magyar Honvédség katonai alakulataival, régi-új katonai és rendészeti járművekkel, valamint a katasztrófavédelem eszközeivel is. A rendezvényen részt vesznek többek között az 1848-as hagyományőrzők, életmentési és katonai testnevelési bemutatót is láthatnak, bemutatkoznak az NKE Sportegyesület szakosztályai, valamint a Veszprémi Légierő Zenekar és a Katasztrófavédelem Központi Zenekara is szórakoztatja majd a közönséget. Az eseményen megismerkedhetnek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiberbiztonsági akadémiájának tevékenységével is.

A fesztivál egyik látványos eleme lesz az AS 350-es helikopter bemutató. Az ingyenesen látogatható rendezvényen az érdeklődők helyszíni regisztrációt követően a történelmi Ludovika főépületet is megtekinthetik – olvasható az NKE közleményében.

Fegyházra ítélt a Debreceni Törvényszék kedden jogerősen egy férfit, aki kényszervallatással és közokirat-hamisítással vádolta az őt egy korábbi büntetőügyben kihallgató két rendőrt – tudatta Dobó Dénes, a törvényszék sajtóreferense. A férfi az előző ügyben hozott ítélet miatt szabadságvesztés büntetését tölti.

A másodfokú bíróság a kétrendbeli hamis vád bűntette ügyében helybenhagyta a Debreceni Járásbíróság által kiszabott három év fegyházbüntetést. Dobó elmondta: a vádlottat 2016 decemberében hallgatták ki Debrecenben szexuális erőszak gyanúja miatt. A férfi beismerő vallomást tett, amit később is fenntartott; 2017. március 26-án is úgy nyilatkozott, hogy “teljes mértékben bűnösnek érzem magam”.

A bíróság 2017. június 2-án többszörös visszaesőként, halmazati büntetésül kilenc év szabadságvesztésre ítélte a férfit, majd fellebbezések után a Debreceni Törvényszék 2017 októberében tíz évet szabott ki rá.

A férfi a fellebbezési eljárás közben feljelentést tett az ügyészségen kényszervallatás és közokirat-hamisítás miatt az őt kihallgató rendőrök ellen. Azt állította, hogy az első kihallgatásakor nem ismerte el a szexuális erőszakot, de más tartalmú jegyzőkönyvet írattak alá vele. Azt mondta, azzal vették rá az aláírásra, hogy ha beismerő vallomást tesz, akkor négy-öt évet, ellenkező esetben tíz-tizenkét évet is kaphat.

Feljelentésében azzal vádolta meg a nyomozót, hogy megfenyegette őt: ha korábbi beismerő vallomását visszavonja, az addigi gyanúsításon túl a súlyos testi sértést is “ráveri”. Az ügyészség a vádlott feljelentését bűncselekmény hiányában elutasította.

A tanács elnöke kedden, az ítélet szóbeli indoklásában hangsúlyozta, egyetlen olyan bizonyíték sincs, amely a vádlott állítását támasztaná alá. A vádlott bármivel védekezhet, bármit mondhat, de mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat, ez a védekezés végső határa – fejtette ki.

A Magyar Honvédségnél arra törekszenek, hogy a fiatalok ne csak hazai, hanem külföldi képzéseken is részt vegyenek – emelte ki a honvédelmi miniszter.

Benkő Tibor azt mondta: a katonáknak például az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Németországban van lehetőségük tanulni. Jelenleg 28 tiszt tartózkodik kint, külföldi képzésen.

A miniszter elmondta, a legjobbaknak szeretnének lehetőséget biztosítani a kijutásra, mint ahogy a honvédségnél is az a cél, hogy a legjobbak szolgáljanak.

A honvédelmi és haderőfejlesztési program a személyi állomány kiválasztásáról, felkészítéséről, és a róluk való gondoskodásról is szól – jegyezte meg Benkő.

Kecskemétről ideiglenesen Pápára települnek a Magyar Honvédség vadászrepülői – közölte a Honvédelmi Minisztérium. A készenléti szolgálatot is ellátó Gripenek keddtől állomásoznak Pápán.

A NATO Biztonsági beruházási program, valamint a Modern városok program keretében az elkövetkező időszakban fejlesztik a kecskeméti légibázist, ezért a fel- és leszállópálya a gurulóutakkal május közepétől legalább fél évig nem lesz alkalmas repülőgépek fogadására – írták a közleményben.

Az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis Gripen géppárja átmenetileg Pápán látja el a fegyveres légvédelmi készenléti szolgálatot.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy az áttelepülés ideje alatt – valamint a feladatok ellátásának függvényében időszakosan – az ideiglenes állomáshely körzetében a megszokottnál nagyobb hanghatásra lehet számítani. Kitértek arra is, hogy a szükséges technikai eszközök szállítása közúton és vasúton történik, ezért az 52-es és a 8-as számú főutakon hétfőtől szerdáig, majd pénteken, valamint jövő hétfőn megnövekedett forgalomra számíthatnak az arra közlekedők.

A Magyar Honvédség a vonatkozó jogszabályokat betartva törekszik arra, hogy a lehető legkisebb mértékben zavarja az állampolgárok nyugalmát – írta a HM.

Tajvan önálló tengeralattjáró-építésbe kezd. Nem akkora nagy hír mifelénk, elismerem, de helyi szempontból óriási. Egyrészt a világon kevés ország épít tengeralattjárót, Tajvan nem az a kategória, hogy egy ekkora ország képesnek érzi magát saját fejlesztésre, építésre és üzemeltetésre a költségek és a szellemi kapacitások szempontjából.

De a lényegi kérdés, természetesen biztonságpolitikai jellegűl. me eddig amerikai és holland építésű diesel elektromos tengeralattjárókat üzemeltetett (üzeltet). Ha pontos a cikk, 70 éves a két amerikai darab, ami elég durván hangzik Tajvan biztonsága szempontjából nyilván szükségük lenne további új/használt tengeralattjárókra, a kínai haditengerészet intezíven fejlődik és növekszik, ez szerintem a sajtóból is világosan átjön (és tényleg ott van még a haditengerészet akárhányéves évfordulójának videoja is a leveleim között).

Ami ennél is érdekesebb, hogy Kína gazdasági súlya miatt ma már senki sem akar/mer eladni tengeralattjárót Tajvannak. Az USA talán eladna, de nem gyárt már ilyen hagyományos tengeralattjárókat.. A wikipedia szerint 7 ország gyárt dizel-elektromos tengeralattjárókat, de pl Dél-Koreát és Észak-Koreát nem sorolták felel, szóval nem venném készpénznek.

Recep Tayyip Erdogan török elnök Ankarában az egykori miniszterelnöki hivatalban fogadta Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt.

A megbeszélés után Erdogan és Stoltenberg a NATO és hét NATO-n kívüli ország között 25 évvel ezelőtt létrejött Földközi-tengeri Párbeszéd évfordulós ülésén elnökölt.

A török államfő és a NATO-főtitkár találkozójára nem sokkal azután került sor, hogy Mike Pence amerikai alelnök április elején válaszút elé állította Törökországot az orosz Sz-400-as légvédelmi rendszer vásárlása miatt: vagy továbbra is fontos tagja marad “a történelem legsikeresebb katonai szövetségének”, vagy kockáztatja a NATO-partneri viszonyt. Az ankarai vezetés – miként korábban – azóta is többször leszögezte: nem lép vissza az orosz légelhárító rakéták beszerzésétől.

Erdogan a hétfői ülésen felszólalva szintén azt hangoztatta, hogy Ankara fegyvervásárlása Moszkvától Törökország szuverén joga.

A NATO-főtitkár az Anadolu török, részben állami hírügynökségnek vasárnap Brüsszelben nyilatkozva a NATO szolidaritásáról biztosította Törökországot, amely szerinte komoly biztonsági próbatételekkel néz szembe ebben az időszakban. Stoltenberg az orosz Sz-400-asok vásárlását illetően aláhúzta annak jelentőségét, hogy Ankara és Washington között párbeszéd zajlik az ügyben. Egyúttal üdvözölte Törökország és az Egyesült Államok további egyeztetéseit az amerikai Patriot légvédelmi rendszer esetleges beszerzéséről.

A NATO-főtitkár az interjúban hangsúlyozta: ugyan a hadászati eszközök vásárlása az egyes tagállamok saját hatáskörébe tartozik, ám a szövetségesek fegyveres erőinek összehangolt munkája a NATO számára a műveletek végrehajtása szempontjából alapvető kérdés. Az Egyesült Államok attól tart, hogy az orosz technológia valódi célja adatgyűjtés a NATO katonai repülőgépeiről.

Egy amerikai törvény gazdasági szankciókat helyez kilátásba mindazoknak az országoknak, amelyek orosz vállalatoktól vásárolnak fegyvereket.

Ezzel összhangban az amerikai védelmi minisztérium április elején bejelentette: az Egyesült Államok első lépésként leállította az F-35-ös vadászbombázók törökországi fogadásához és hadrendbe állításához szükséges felszerelések és kézikönyvek szállítását. A Pentagon ugyanakkor akár a száz darab harci gép eladásáról kötött egyezmény felmondását is kilátásba helyezte, sőt azt is, hogy Törökországot kizárja a fejlesztési programból, amelyben a kezdetek óta részt vesz.

Fuat Oktay török alelnök vasárnap megerősítette: Törökország nem enged a szankciókkal fenyegetőző Egyesült Államoknak az Sz-400-asok ügyében. Az első orosz ütegek a közeljövőben, júniusban vagy júliusban érkezhetnek meg Törökországba. Stoltenberg a nap folyamán tárgyalást folytat még Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel is.

„Stratégiai pontok, fojtópontok” sorozat

A Biztonságpolitikai Szakkollégium Geopolitika Műhelye cikksorozatot indít, melynek célja, hogy a tagok önfejlesztés keretében rövid ismertető elemzéseket készítsenek a világ területén található stratégiai jelentőségű földrajzi pontokról.

A Szuezi-csatorna a vízi kereskedelem legfontosabb központjának számít a Közel-Kelet számára, hiszen összeköti a Földközi-tengert az Indiai-óceánnal. Ezzel rendkívül hosszú utat és hatalmas pénzösszegeket spórol meg a csatornát használó országoknak. A szállítás a csatornát követően a Bab el-Mandeb-szoroson keresztül folytatódik, azonban a csatorna és a szoros nemcsak gazdasági és kereskedelmi, hanem geopolitikai, katonai, stratégiai szempontból is lényeges.

A Szuezi-csatorna és a Bab el-Mandeb-szoros földrajzi elhelyezkedése

A Szuezi-csatorna a Sínai-félsziget nyugati részén található, összeköti a Földközi-tengert a Vörös-tengerrel. Építése 1859-ben kezdődött és tíz éven át tartott, legutóbb 2015-ben bővítették és tették kétirányúvá. Hossza 193 km, maximális mélysége 24 m, átlagos szélessége pedig 205 m. A csatorna a legrövidebb vízi útvonal az Atlanti-óceán és az Indiai-óceán között.

A Szuezi-csatorna. Forrás: Patrick Kingsley/The Guardian

A Bab el-Mandeb egy tengerszoros, mely összeköti az Indiai-óceánt és a Vörös-tengert, elválasztja Afrikát és az Arab-félszigetet. Arab nevének jelentése a “siralom kapuja”, amely veszélyes hajózhatóságára utal, ennek ellenére azonban ma is rendkívül forgalmas nemzetközi olajszállítási útvonal. Az itt áthaladó hajók szállítmánya Európába és az Egyesült Államokba jut el, így az egyik legfontosabb tengeri útvonalnak számít. Szélessége átlagosan körülbelül 30 kilométer, ezért könnyű célpontot jelenthetnek a rajta áthaladó hajók.

A Bab el-Mandeb-szoros. Forrás: Keith Kohl/Energy and Capital

Az 1950-es évektől kezdődően a csatorna forgalma nagyban megváltozott, amely a Perzsa-öbölből nyert nyersanyagokból készült olaj- és petróleumtermékek növekvő szállításának volt köszönhető. Ennek hatására a következő évtizedekben olajszállító tankerek jelentek meg. Az olajkereskedelem növekedésével a tankerek mérete is nőtt, olyannyira, hogy azok a Szuezi-csatornán már nem tudtak közlekedni, emiatt többször is bővítették a csatorna szélességét.

A gazdasági vonatkozások

A Szuezi-csatorna jelentősége többek közt abban rejlik, hogy a világ vízi kereskedelmének 8%-a itt zajlik, az ebből származó adók pedig nagy bevételt jelentenek Egyiptom számára. Nemcsak az arab országok részesülnek a gazdasági lehetőségekből, hanem például India és az USA is.

Forrás: Suez Canal Authority

A Bab el-Mandeb-szoroson keresztül naponta megközelítőleg 4,7 millió hordónyi olaj halad át. Mindemellett Egyiptom számára a folyékony gázimport miatt, Szaúd-Arábiának, az Egyesült Arab Emírségeknek és Katarnak pedig a kulcsfontosságú útvonal miatt fontos, amely elvezet a SUMED (Suez-Mediterranean) olajvezetékhez. Ez a szárazföldi olajvezeték átszeli Egyiptomot, a csatornától Alexandriáig tart.

A geopolitikai vonatkozások

A Szuezi-csatorna gazdasági szerepe mellett, földrajzi elhelyezkedése miatt, olyan stratégiai eszközt is jelent Egyiptomnak, mellyel befolyásolhatja a környező országok politikai lehetőségeit és döntéseit. A csatorna lezárásával az ország például Izraelre is nagy hatást tud kifejteni. Emiatt az útvonal alternatívájaként jelent meg 2014-ben a ,,Red-Med” projekt, Izrael és Kína összefogásával. A tervezett vasútvonal Izraelen haladna keresztül Eilattól Haifáig, ahová az Akabai-öblön keresztül lehet eljutni. Ezáltal az Afrikával való kereskedelem könnyebbé válhat, azonban a Szuezi-csatorna nagymértékben veszítene geopolitikai jelentőségéből.

Ugyanakkor Kína folyamatosan befektet Egyiptomban is, ezzel erősítve a két ország közötti kapcsolatot. Kína a térségben a legtöbb arab országgal jó viszonyt ápol.

A Red-Med projekt terve. Forrás: Andrew Korybko/orientalview.org

Egyiptom a csatornának, és ezáltal a geopolitikai hatalmának köszönhetően az USA-tól is folyamatosan pénzbeli és katonai támogatásban részesül. Az Egyesült Államok számára rendkívüli jelentőséggel bír a terület, katonai jelenléte a Szuezi-csatornán állandó és meghatározó.

A Bab el-Mandeb-szorost geopolitikában és világkereskedelemben elfoglalt pozíciója miatt több ország is próbálja befolyása alá vonni. Többek közt az USA, Kína, Japán, Németország és Szaúd-Arábia is megjelent katonailag, ráadásul Dzsibutiban található az USA egyik afrikai katonai bázisa. Emellett Dzsibutinak Kína is hatalmas összegű támogatásokat nyújt. Kína jelenléte a Bab el-Mandeb-tengerszorosnál igen aggasztó az amerikaiak számára. A jelenlegi jemeni elnök, Abd Rabbuh Mansur szerint, “aki a kezében tartja a Bab el-Mandeb- és Hormuzi-szorost, annak nincs szüksége atombombára.”

Veszélyek

A régió hatalmi egyensúlyának megbomlása és a szoros esetleges blokádja nemcsak világgazdasági hatással (olajár-növekedés), hanem komplex politikai következményekkel is járhat, akár az USA és Kína is beavatkozhat annak érdekében, hogy stabilizálják és biztosítsák a világ olajellátását és az olaj stabil árát.

Jemen és Dzsibuti között elhelyezkedve, a szorost olyan veszélyek fenyegetik, melyek akadályozhatják a kereskedelmet. Egyrészt a véget nem érő konfliktus Jemenben a húti felkelők és a Hadi vezette erők között, másrészt a közeli Szomáliában is gyakorivá vált terrorizmus és kalózkodás. Ebben a feszült politikai helyzetben támadtak meg az Iránnal szövetséges húti felkelők 2018 júliusában két tankhajót, mely azt eredményezte, hogy Szaúd-Arábia átmenetileg felfüggesztette az olajszállítást. Még ugyanazon év augusztusában visszavonták a felfüggesztést a szorosban, ez azonban nem jelenti azt, hogy a vízi járműveket nem veszélyezteti tovább a kialakult politikai helyzet és a terrorizmus. Sőt, a régió egyre inkább destabilizáltnak tűnik: a felkelők a szoros közelében 2018-ban számos alkalommal rakétatámadásokat intéztek szaúdi és amerikai vízi járművek ellen. Irán szerepe sem elhanyagolható a konfliktusban, hiszen a húti sikerek esetén hatalmukat kiterjeszthetik a szorosra. A siíta lázadók és a kormányerők között 2014-ben kezdődtek a vallási ellentéten alapuló összecsapások, mely később polgárháborúvá alakult.

A húti csapatok és a kormány erői Jemenben. Forrás: IHS Conflict Monitor 2019 March

Megoldás(?)

Tényként kezelhető, hogy a Bab el-Mandeb-szorosnál zajló kereskedelmet folyamatosan veszélyeztetik olyan jelenségek, amelyek megoldása még egy jó ideig nem látható. A lehetséges alternatívák közé tartozik a kalózoktól és támadásoktól tartó kereskedőknek más útvonal keresése is. Az egyetlen lehetőség Afrika megkerülése lenne, ez azonban egy hatalmas kerülőt jelentene, ami gazdaságilag nem éri meg.

Reális megoldásként jöhet szóba tehát a Bab el-Mandeb-szoros közelében kialakult fegyveres konfliktusok és a szomáliai kalózkodás megállítása. A jemeni béke elérése és a kalózok megfékezése csak nemzetközi felügyelet alatt történhet meg. Figyelembe véve azonban, hogy sem Szaúd-Arábia, sem Irán nem fogják feladni geopolitikai ambícióikat, a nemzetközi közösség fellépése nélkül a megoldás, azaz a polgárháború befejezése Jemenben, nem lesz könnyű feladat.

Írta: Ustea Dóra

Haditechnikai és légi bemutatót tart jövő hétvégén a budaörsi repülőtéren a Magyar Honvédség.

Korom Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka elmondta: május 21., a honvédelem napja alkalmából május 17-től háromnapos, családi nappal egybekötött technikai bemutatót tartanak, amelyen áttekintik, hol tart a Magyar Honvédség és milyen lesz a jövőben, a résztvevők megismerhetik a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program eddig elért eredményeit és a várható fejlesztéseket is.

A rendezvényen egyszerre lesznek láthatók a jelenleg rendszerben lévő haditechnikai eszközök és az újak. Mind a szárazföldi, mind a légi, mind a logisztikai támogató erők technikai eszközállományát kiállítják majd. A háromnapos rendezvényen statikus és dinamikus bemutatók egyaránt lesznek, bemutatkoznak a többi között az új szállítórepülők és az új helikopterek.

Az első napra, május 17-ére, péntekre azokat az általános iskolás és középiskolás tanulókat hívják meg, akik érdeklődnek a haditechnikai eszközök, a Magyar Honvédség iránt. Korom megjegyezte: nem titkolt céljuk a toborzás, hogy a jövő generációinak megmutassák, érdemes a Magyar Honvédséget választani, akár életpályának, akár szerződéses formában. Ennek érdekében lesz kint toborzópont, a fiataloknak lehetőségük lesz arra is, hogy beszélgessenek a katonákkal, kérdezzenek tőlük. Ezzel együtt céljuk, hogy bemutassák, mire a fiatalok odáig eljutnak, már egy teljesen más Magyar Honvédségben szolgálhatnak.

Május 18-án és 19-én, szombaton és vasárnap mindenki számára nyitott lesz a rendezvény. A két napnak azonos a bemutatóprogramja: a kapukat 9 órakor nyitják, majd a 10 órai megnyitót követően a Magyar Honvédség légierejének gépei díszelgő áthúzással “tisztelegnek” a látogatók előtt. Azt követően bemutatót tartanak a különleges műveleti katonák, az ejtőernyős válogatott tagjai. Bemutatkoznak továbbá a Katonai Rendészet járőrkutyái, a robbanóanyag-kereső kutyák robottal. Lesz még számos gyermekprogram is.

Mindhárom nap segítik a résztvevők kijutását Budaörsre: a fővárosi Széll Kálmán térről és Kelenföldről külön buszjáratok indulnak majd a budaörsi repülőtérre. A rendezvényről folyamatosan frissülő információkat találnak az érdeklődők a www.honvedelem.hu/budaors weboldalon.

Korom emlékeztetett: a Magyar Honvédség alaprendeltetésből fakadó feladata, hogy Magyarország szuverenitását, a magyar emberek védelmét biztosítsa. A magyar emberek akkor élhetnek biztonságban a régióban és Magyarországon, ha egy erős honvédség tudja ezt biztosítani – szögezte le a parancsnok, hozzátéve: ezért van szüksége erre a haderőfejlesztési programra.

A parancsnok kiemelte: a cél az, hogy 2026-ra a régió egyik legütőképesebb haderejévé váljon a Magyar Honvédség. Ezt úgy lesznek képesek megvalósítani, ha a korszerű haditechnikai eszközök beszerzése mellett a katonát helyezik előtérbe. Az új Magyar Honvédség mindenkitől megköveteli ezt a fajta szemléletváltást.

Korom kitért arra is, hogy a honvédelem napja Buda vára visszafoglalásának 170. évfordulója is egyben. Ezért az idei ünnepséget szeretnék összekötni a háromnapos technikai bemutatóval, amelynek célja, hogy bemutassák, hol tart a haderőfejlesztés.

Május 21-én, a honvédelem napján pedig a Magyar Honvédség idén január elsejével megalakult parancsnoksága átveszi csapatzászlóját Áder János köztársasági elnöktől a budai Várban.

Donald Trump kegyelemben részesítette az oklahomai Michael Behenna hadnagyot, akit egy amerikai katonai törvényszék 25 év börtönre ítélt, mert Irakban lelőtt egy foglyot – jelentette be a Fehér Ház.

A fogoly az al-Kaida terrorszervezet egyik feltételezett tagja volt, és Behennát nem előre megfontolt gyilkosságért ítélték el 2009-ben. 2014-ben büntetését tíz évre felfüggesztették, és feltételesen szabadlábra helyezték.

Trump döntését a teljes körű kegyelemről Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője jelentette be, emlékeztetve arra, hogy a katonai fellebbviteli bíróság ugyan jóváhagyta az ítéletet, de megjegyezte: vannak fenntartásai azzal kapcsolatban, ahogyan a hadbíróság azt a körülményt kezelte, hogy Behenna önvédelemből cselekedhetett. A hadsereg kegyelmi ügyekkel foglalkozó illetékes szerve ezért már korábban 15 évre csökkentette a büntetés mértékét, és amint lehetségessé vált, elrendelte a feltételes szabadlábra helyezést is.

Behenna egyébként a tárgyaláson elismerte, hogy a foglyot a feljebbvalói parancsa ellenére nem hazavitte, hanem egy elhagyatott vasúti vágányhoz, ahol pisztolyt nyomott a fejéhez és úgy faggatta ki arról az út menti bombáról, amely a szakaszának két tagját megölte. Vallomása szerint a fogoly egyszer csak felállt és felé indult, mire ő – attól tartva, hogy el akarja venni a fegyverét – agyonlőtte.

Sanders hangsúlyozta, hogy Behenna mintaszerű viselkedést tanúsított a börtönben, és kegyelmi ügye széleskörű támogatást élvezett mind a hadsereg, mind választott tisztségviselők körében.

Oklahoma két republikánus szenátora, James Lankford és Jim Inhofe üdvözölte a kegyelmi döntést, és mindketten külön köszönetüket fejezték ki Trumpnak a teljes körű kegyelemért.

Bár néhány napja már elérhető az interneten, de örömmel osztom meg a Best Vision Team újabb kitűnő videóját, amely az előzőhöz hasonlóan, ismét a repülőműszakiakra irányítja a figyelmet.  

* * *

Forrás: Best Vision Team

Egy korábbi cikk a Gripen hajtóművezésről itt olvasható.

 

Ezen a héten a Tisza-tónál, a Fertő tónál, Sopron környékén és a Csepel-szigeten folytatódik a szúnyoglárvák gyérítése – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

Közleményükben azt írták: a biológiai módszer kevésbé látványos, mint a kifejlett rovarok kémiai gyérítése, de megfelelő körülmények között jelentősen csökkenti a szúnyogok utánpótlását. Az eljárás során egy baktérium által termelt fehérjét tartalmazó készítményt juttatnak a vízbe. Ez a természetben is előforduló talajlakó baktérium olyan méreganyagot termel, amely kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítja el, minden más élőlényre teljesen ártalmatlan.

A szakértői felmérések szerint néhány területen már jelentős számban megjelentek olyan szúnyogok, amelyek az embereket is megcsípik. A jelenlegi hűvös időjárás miatt ezek a szúnyogok kevésbé aktívak, így nem okoznak zavaró mértékben gondot, ezért a héten elegendő a lárvák számának, vagyis az utánpótlásnak a csökkentése.

A héten a Tisza-tónál repülőgéppel, míg a Fertő tónál, Sopron környékén és a Csepel-sziget településein földi úton juttatják ki a biológiai készítményt a szúnyogok tenyészőhelyeire; összesen 1400 hektárnyi vízfelületet kezelnek a szakemberek.

Kitértek arra is, hogy a mostani esős időjárás után a kertekben minden edényben, lavórban, vödörben és kaspóban összegyűlt annyi víz, amiben már szaporodni tudnak a szúnyogok. Ezért az OKF azt kéri, ezeket a vizeket fedjék le, vagy ha azokra nincs szükség, öntsék ki.

A 41 halálos áldozattal járó vasárnapi seremetyjevói légi katasztrófa több lehetséges okát vizsgálja a kiemelt fontosságú balesetek és bűncselekmények esetében eljáró orosz Nyomozó Bizottság (SZK).

Szvetlana Petrenko, az SZK szóvivője hétfői moszkvai sajtóértekezletén elmondta, hogy a vizsgált tényezők között szerepel a pilóták, a légi irányítók és a műszaki karbantartók alulképzettsége, a repülőgép meghibásodása, illetve a kedvezőtlen időjárási körülmények.

Tatyjana Kasztakina, a SU-1492-es járat utaskísérője a Rosszija 24 hírcsatornának elmondta, hogy a repülő röviddel felszállás után felhőbe, erős jégesőbe került. A beszámolója szerint ekkor robbanás és elektromos villanás történt. A stewardess szerint az utasok azonnal a földet érés után felugráltak üléseikről és a kijáratokhoz rohantak, holott a gép még haladt. Szavai szerint az evakuáció a megállás után azonnal megkezdődött.

Genyisz Jevdokimov, a gép kapitánya azt mondta a hírtelevíziónak, hogy villámcsapás miatt megszűnt a rádiókommunikáció és a komputer helyett manuálisan kellett átvenni a gép irányítását. A vészhullámhosszon a pilótának csak néhány szó erejéig sikerült helyreállítani a kapcsolatot a földi irányítókkal, aztán újra kellet indítani a berendezést.

Az orosz és a nemzetközi médiában azonban ezzel a verzióval kapcsolatban megszólaltak olyan szakemberek is, akik kétségbe vonták, hogy a villámlás komoly veszélyt jelenthet a korszerű repülőgépekre.

A hatóságok a szerencsétlenül járt repülőgép két fekete dobozát megtalálták, és átadták őket a FÁK-országok légiközlekedésével foglalkozó orosz Államközi Repülésügyi Bizottság (MAK) szakembereinek. A berendezések műszaki állapota lehetővé teszi a dekódolást. Az eljárás 2-4 hetet vehet igénybe.

Az SZK az ügyben a közlekedésbiztonsági szabályok több személy halálát okozó megsértése címén indított eljárást. A katasztrófát ki fogja vizsgálni egy kormányzati különbizottság, az Aeroflotnál, Seremetyjevón és a légi irányítóknál pedig a közlekedésbiztonsági hatóság (Rosztransznadzor) nyomoz.

Az orosz közlekedési minisztérium ugyanakkor nem lát okot arra, hogy felfüggesszék az SSJ-100-asok (Sukhoj Superjet 100-asok) repülését. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy a Superjetek repülési tilalmáról dönteni a szakemberek előjoga.

Jelenleg a légitársaságok 138 darab SSJ-100-ast üzemeltetnek, közülük az oroszok 105-öt. A legtöbb, 50 darab az Aeroflot gépparkjában találgató.

Novemberben a Brussels Airlines belga, februárban pedig a CityJet ír légitársaság mondott le az ilyen típusú gépek használatáról. Sajtóértesülések szerint ennek oka a Superjetek gyakori meghibásodása, valamint a drága akadozó szervizelés, amit szakemberek a típus “gyermekbetegségeként” tudnak be.

Az Aeroflot légitársaság Moszkvából Murmanszkba tartó járata vasárnap koraeste 28 percnyi repülés után visszatért a seremetyjevói reptérre, ahol 78 főnyi utassal és személyzettel a fedélzetén kényszerleszállást hajtott végre.

A pilóták a lekapcsolódott automatikával, nagy sebességgel haladó utasszállítót csak második kísérletre, kézi vezérléssel tudták letenni.

A gép lángba borult, miután az orra a leszállópályához csapódott és a hátsó futóművei vagy nem nyíltak ki, vagy megrongálódtak – valószínűleg ezért sérült meg az üzemanyagtartály. A pilóták a landolás előtt nem eresztették ki a kerozint a tartályokból.

A kigyulladt SSJ-100-as típusú repülőről az emberek két felfújható vészcsúszdán menekültek. A balesetben 40 utas és a személyzet egy tagja életét vesztette. A szerencsétlenség kilenc túlélőjét moszkvai kórházakban ápolják, hármójuk állapota súlyos.

A túlélő utasok méltatták a személyzet önfeláldozó munkáját. Makszim Mojszejev utaskísérő akkor vesztette életét, amikor a gép farokrészén található vészkijáratot próbálta meg az utasoknak kinyitni. Az öttagú személyzetből hárman szorultak kórházi ápolásra. A mentést ugyanakkor – a közösségi médiában megjelent értesülések szerint – hátráltatta, hogy a lángoló fedélzetről többen megpróbálták magukkal vinni a kézi poggyászukat. Ezt megerősíteni látszanak az evakuálásról készült képsorok, amelyeken látható, hogy egyesek kezükben nagyobb táskával hagyták el a járművet.

A mentési műveletet az Aeroflot szerint az előírt kilencven helyett 55 másodperc alatt hajtották végre. A bejelentést azonban a jelek szerint beárnyékolja, hogy az SZK szerint mind a 41 áldozat a gépen maradt. Az egészségügyi tárca szerint a halottak egyike gyerek. Az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége közölte, hogy a baleset egy amerikai áldozatot is követelt.

A történtek miatt Murmanszk megyében háromnapos gyászt rendeltek el, 26 áldozat ugyanis az észak-oroszországi terület lakosa volt. Az életüket vesztett utasok hozzátartozóinak az ottani önkormányzat egymillió, a súlyos sérülteknek pedig 500 ezer rubel fájdalomdíjat fizet ki. A biztosítók a halálesetek és a súlyos egészségkárosodások esetén mintegy kétmillió rubelt ítélhetnek meg. Az Aeroflot az áldozatok hozzátartozóinak öt-öt millió rubelt szándékozik adni (A rubel jelenleg mintegy 4,4 forintot ér.)

A legnagyobb orosz légitársaság részvényei a tragédia nyomán három százalékkal estek.

Az északkelet-szibériai Norilszkban egyébként hétfőn egy Krasznojarszkból érkező Boeing-737-es repülőgép túlfutott a leszállópályán. A gép több mint száz utasa közül senki sem sérült meg. Az esetről beszámoló Interfax hírügynökség nem közölte, hogy melyik légitársaság gépével történt meg az incidens. Korábbi közlés szerint a norilszki repülőtéren hóvihar miatt 15 járatot töröltek, vagy késéssel indítottak.

Április 11-én a londoni Metropolitan rendőrség őrizetbe vette Julian Assange-ot, a Wikileaks alapítóját, miután Lenin Moreno, ecuadori elnök bejelentette, hogy országa nem hajlandó tovább biztosítani az exhacker menedékjogát. Moreno a döntést a nemzetközi egyezmények sorozatos megszegésével és a londoni ecuadori követség házirendjének megsértésével indokolta twitterén.

Áruló vagy az igazság őre? A Wikileaks–alapító ausztrál hacker megítélése sokak által rendkívül eltérő és vitatott kérdés. A szervezet 2006-os megalakulását követően, olyan titkosított, a nemzeti kormányok számára kellemetlen adatok, dokumentumok és akták láttak napvilágot, amelyek létezése önmagában megváltoztatta az emberek által elképzelt képet saját országaik kormányairól és azok valódi céljairól.

A Wikileaks számára a nemzetközi hírnevet 2010-ben az amerikai Chelsea Manning (született Bradley Manning) által kiszivárogtatott (391 832 db) iraki, valamint afganisztáni (91 000 db) háborúról szóló titkosított dokumentum hozta meg. A Pentagon hálózatának, a SPIRNet (Secret Internet ProtocolRouter Network) jelszavainak feltörésében Julian Assange segítette Manninget, aki az adatok sikeres dekódolása után közzétett minden iratot a Wikileaks-en keresztül. A jelentésekben az amerikai hadsereg eltitkolt, vagy rosszul elsült akció találhatóak meg, amelyek közül a leghíresebb és legnagyobb visszhangot keltő „ColleteralMurder” nevű felvétel volt. Egy Bagdadban szolgáló, amerikai Apache típusú katonai helikopter tüzet nyitott egy 18 fős, mint később kiderült, magukat megadni akaró embercsoporta, köztük a Reuters hírügynökség két újságírójára is. A videó kiszivárgása rendkívüli tiltakozást váltott ki az iraki és afganisztáni intervenció szükségszerűségével és legitimitásával szemben. A katonai dokumentumokon túl Manning titkosított diplomáciai iratokat is továbbított Assange számára, amellyel az Egyesült Államok és szövetségesei kellemetlen és kiszolgáltatott állapotba kerültek.

Az eset után az ausztrál származású Julian Assange hatalmas népszerűségre tett szert. Világszerte előadásokon, konferenciákon és különböző workshopokon vett részt, ahol a Wikileaks által kiszivárogtatott információk valódiságáról és ezek közvéleményformáló szerepéről beszélt. 2010-ben Svédországba utazott, ahol szervezete központját akarta létrehozni. Augusztusban azonban a helyi hatóságok elfogatóparancsot adtak ki ellene szexuális bántalmazás és molesztálás vádjával, amit tételesen cáfolt. Állítása szerint az őrizetbe vétele politikai ürügyként szolgált arra, hogy kiadhassák az Egyesült Államoknak, ahol akár 5 évnyi szabadságvesztést is kiszabhattak volna rá az adatlopásban való részvételéért. Decemberben azonban önként feladta magát és óvadék ellenében ideiglenesen szabadlábra helyezték. 2012-ben a brit Legfelsőbb Bíróság döntött Assange kiadatásáról a svéd hatóságoknak, azonban idézése ellenére nem jelent meg a Scotland Yardnál. A hacker félve a kiadatástól Ecuador londoni követségén kért menedékjogot, amit a nézeteivel rokonszenvező ecuadori elnök, Rafael Correa végül biztosított számára. A Wikileaks irányítását és közéleti tevékenységét ettől kezdve egészen 2019. április 11-ig a nagykövetség épületéből, a világhálón folytatta.

Forrás: https://www.livetradingnews.com/truth-betrayed-wikileaks-founder-julian-assange-to-be-handed-to-americans-98210.html

A 2016-os amerikai elnökválasztás alkalmával újra fellángoltak Julian Assange mielőbbi elfogatását sürgető vélemények az USA-ban. A választás előtt a Wikileaks beharangozta a Demokrata Párt számára kellemetlen levelezések és információk megosztását, melyet végül meg is tettek. A napvilágra hozott e-mailek nagy része Hillary Clintonhoz és kampányfelelőséhez, John Podestához voltak köthetőek. Assange-ot az eset után többek között az oroszokkal való összejátszással, Donald Trump, a republikánus jelölt szándékos segítésével és a választások befolyásolásával gyanúsították meg. Az adatok nagy részét a Demokrata Nemzeti Bizottság (DNC) rendszereinek feltörése után hozták nyilvánosságra, amelyek egyfajta válaszként is szolgálhattak Trump szexuális botrányányának hírére nézve. Az adatlopásért és kibertámadásért Oroszországot tette felelőssé az USA, emiatt felvetődött a Wikileaks orosz befolyásolása is. Julian Assange cáfolta a vádakat, állítása szerint, ha az oldal birtokába jut bármilyen terhelő információ a republikánus jelöltről, akkor ezeket is haladéktalanul közzé fogják tenni.

A fordulópont az új ecuadori elnök, Lenin Moreno 2017-es megválasztásával következett be. Az új elnök kapcsolata nem volt felhőtlen Assange-dzsal, akit „örökölt problémának” nevezett. A szivárogtató oldal továbbra is titkosított és kényes adatokat hozott napvilágra, amellyel Ecuadort nagy nemzetközi (elsősorban amerikai) nyomás alá helyezte. Az oldal nyíltan kiállt a 2017-ben Spanyolországtól függetlenedni akaró Katalónia oldalán, amely negatívan hatott Ecuador és Spanyolország kapcsolatára. Moreno többször is sérelmezte, hogy a menekültstátuszt élvező Assange gyakran kritikával él a nagykövetségi állapotokkal szemben, miközben folyamatosan megszegi annak házirendjét és engedély nélkül kamerákat szerel fel az épületben. Az ecuadori elnök 2018 tavaszán korlátoztatta Assange internethozzáférését és megtiltotta számára bármilyen fajta további politikai aktivitást.

2019 tavaszára az ecuadori elnök és Assange szembenállása személyessé vált, amikor az elnök magánéletéről szivárgott ki több kép a világhálóra. Moreno a háttérben a Wikileaks-et sejtette és kijelentette, országa nem hajlandó tovább garantálni Julian Assange menedékjogát. A londoni Metropolitan Police végül április 11-én őrizetbe vette a követségen hét évig bujkáló exhackert. Theresa May, brit miniszterelnök parlamenti megszólalásában üdvözölte Assange elfogását és megköszönte a rendőrség gyors és szakszerű munkáját.

A bíróság bűnösnek találta a szabadlábra helyezés feltételeinek megsértésében és 50 hetes börtönbüntetést szabott ki rá. Nagy-Britannia a férfi elfogása után azonban garanciát adott számára, hogy nem adják ki olyan országnak, ahol vallatás, vagy esetlegesen halálbüntetés várna rá.

A Wikileaks atyjának letartóztatása óta több mint 40 millió kibertámadás érte Ecuadort a világ minden pontjáról, ami egyfajta tiltakozásként fogható fel a hacker-társadalom részéről. Sokan örömmel fogadták a hírt, míg mások a szólás- és véleményszabadság semmibe vételét emlegetik. Egy azonban biztos: A nemzetközi közösség nagy érdeklődéssel kíséri az ausztrál férfi további sorsát, aki képes volt megváltoztatni a modern társadalmak szemléletét és gondolkodásmódját a világ történéseiről.

Írta: Zernig Csombor

Közel a felére csökkent a folyamatban lévő peres ügyek száma az ország bírságain 2010 óta – közölte az Országos Bírósági Hivatal (OBH).

Közleményük szerint 2018-ban a folyamatban lévő peres ügyek száma a 2010. évi 14 579-ről annak 55 százalékára, 8050-re csökkent. Ez valamennyi korábbi időszaknál kedvezőbb eredmény.

A járásbíróságok a 2010. évi 10 110 két éven túl folyamatban lévő ügyet 5772-re, a törvényszékek elsőfokú tanácsai a 2010. évi 3635 ügyet 1771-re csökkentették 2018 végéig.

A törvényszéki másodfokú egy éven túli ügyek csökkenése tizenegy százalék. Az ítélőtáblákon még nagyobb mértékű az ügyek számának mérséklődése: összességében 58 százalékkal csökkent 2018 végére a hat hónapon túli ügyek aránya 2010-hez képest – közölte az OBH.

Palesztin–izraeli konfliktus

Eszkalálódó gázai konfliktus

A május 3-ai incidenst követően, melyben két izraeli katona sérült meg és négy palesztin vesztette életét, május 4-én (szombaton) a Gázát irányító Hamász rakétacsapásokat mért Dél-Izrael területére. Beszámolók szerint több száz rakétát lőttek ki a Gázai övezet területéről, melyeket többségében sikeresen semlegesített a Vaskupola rakétaelhárító-rendszer. Izrael Állam a Hamász támadására válaszul légicsapásokat, valamint szárazföldi csapásokat hajtott végre a Hamász katonai szárnyának állásai ellen.

Jared Kushner türelmet kér az izraeli kormánytól

A Fehér Ház tanácsadója, Jared Kushner május 2-án (csütörtökön) egy Közel-Kelettel foglalkozó think-tank fogadásán arról beszélt, hogy türelmet kér az izraeli és palesztin vezetéstől, valamint hogy tartózkodjanak az egyoldalú lépésektől. Ennek oka, hogy folyamatban van Donald Trump, amerikai elnök közel-keleti béketervezetének kidolgozása, melyet előreláthatólag a muszlim ramadán ünnep után, júniusban fognak nyilvánosságra hozni. A tervezet várható sikeressége kétséges, hiszen a palesztin fél már előre jelezte, hogy elutasítják azt Jeruzsálem és a Golán-fennsík izraeli annektálásának amerikai elismerése miatt. A jelenleg kiváló amerikai–izraeli kapcsolatok ellenére sem várható teljes elfogadás az izraeli oldalon sem, hiszen Benjamin Netanjahu miniszterelnök bejelentette szándékait a ciszjordániai telepek annektálására, hogy biztosítsa a szélsőjobboldali pártok támogatását a kormány számára.

Európai uniós kritika Izraellel szemben

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának április 29-ei, közel-keleti ügyeket tárgyaló ülésén Finnország ENSZ képviselője beszédében kritizálta az izraeli vezetést az egyoldalú lépések miatt, amelyek veszélyeztetik a kétállami megoldás lehetőségét. A beszédet illetően számos kritika merült fel: a finn képviselő a beszéd elején felsorolta, hogy az EU mely tagállamai állnak a nézőpont mögött. Ez a lista gyakorlatilag az Unió 27 tagállamát tartalmazta, kivéve Magyarországot, amely az utolsó pillanatban vétóval élt a közös álláspontot illetően. A kritikákat az okozza, hogy ezt követően azonban a beszédben a teljes Európai Unióra hivatkozott a képviselő, figyelmen kívül hagyva ezzel a magyar vétót.

Az ENSZ Főtitkár helyettese kritikát fogalmazott meg a kétállami megoldás mellőzése miatt

Rosemary DiCarlo, az ENSZ békeműveletekért felelős főtitkárhelyettese, április 29-én beterjesztette a jelentését a Biztonsági Tanács közel-keleti ügyeket tárgyaló ülése elé, melyben kifejezte aggodalmát a palesztin–izraeli békefolyamatot illetően. Véleménye szerint az izraeli kormány egyoldalú lépései a telepeseket illetően, valamint az eszkalálódó gázai konfliktus miatt veszélybe kerül a békefolyamat jövője. Kifejtette, hogy az ENSZ 2018-ban 110 millió dollárt gyűjtött össze a gázai körülmények enyhítésére, ezek azonban nem pótolhatják a tartós politikai rendezést.

Települést fognak elnevezni Donald Trumpról

A Golán-fennsíkon április 23-án tett látogatása alkalmából Benjamin Netanjahu, izraeli kormányfő bejelentette, hogy egy új települést fognak elnevezni az amerikai elnökről a Szíriától elfoglalt területen. A döntés háttere, hogy március 25-én Donald Trump hivatalosan is elismerte az izraeli annexiót a terület felett.

Szíria

Orosz–török átrendeződés

A 2017-es asztanai megállapodás szerint létrehozott orosz–török eszkalációcsökkentő zóna hamai tartományából a török hadsereg május kezdetével kiürítette a hozzá tartozó megfigyelő pontokat. Ezt a lépést részben a török erők átcsoportosítása miatt, részben a kormányerők és a HTSh terrorszervezet (korábban Nuszra Front) között kiéleződött összecsapások következtében tette. Ezzel egy időben a Szíriai Szabad Hadsereg “Nemzeti Felszabadító Front” elnevezésű – Ankara által támogatott – brigádja a török hadsereg segítségével offenzívába kezdett az Aleppótól északra fekvő Tell Rifat kurd település ellen. Bár ez a zóna is közös orosz–török megfigyelés alatt állt, innét az orosz fél vonult ki, helyt adva Törökország katonai akciójának. Ezzel a térfélcserével újabb meglepetésszerű fordulatot vett az észak-szíriai térség helyzete, mely továbbra is mélyen érinti a régió menekültüggyel és terrorizmussal kapcsolatos biztonsági kihívásait.

Tűzszüneti megállapodás

A szíriai és orosz légierő immár ötödik napja mér intenzív csapásokat a felkelők utolsó fellegvárának számító Idlíb-tartományra, ami így a nyolc hónapja tartó tűzszüneti megállapodás végét jelenti. A londoni központű SOHR (Szíriai Emberi Jogok Megfigyelő Szervezete) adatai szerint a támadásokban eddig 67 ember vesztette életét, több százan megsebesültek és több ezren hagyták el otthonukat. A kormányerők műveletei mellett a HTSh terrorszervezet sincs tekintettel a lakosság épségére, így a közeljövőben a két fél között még véresebb összecsapások várhatóak. Az ENSZ Humanitárius Koordinációs Hivatal közzétette, hogy csak február óta az idlíbi és hamai tartományokból közel 140 ezer menekült kényszerült elvándorlásra. Bár Ankara igyekszik nyomást gyakorolni Moszkvára a légicsapások visszaszorítása érdekében, az eddigi tárgyalások kevés sikerrel jártak.

Az oroszok 55 százaléka szerint Moszkvának be kellene szüntetnie katonai műveleteit Szíriában – derült ki a Jurij Levada Független Elemzőközpont nyilvánosságra hozott felméréséből.

Ez hat százalékpontos növekedést jelent a 2017 augusztusában mért értékhez képest. Mindössze a megkérdezettek harminc százaléka támogatta a beavatkozás folytatását.

A válaszadók több mint egyharmada, 37 százaléka vélekedett úgy, hogy a szíriai konfliktus egy “új Afganisztánná” fajulhat Oroszország számára (tavalyelőtt nyáron még 32 százalék vélekedett így). Ötven százalék szerint egy ilyen forgatókönyv megvalósulása kevéssé valószínű.

A Szíria ügyében folytatott orosz politikát a felmérésbe bevont személyek 51 százaléka támogatta, 35 százaléka viszont elutasította.

A közvélemény-kutatás, amelyet egy 1625 fős országos reprezentatív mintán, személyes megkérdezéssel végeztek el, megállapította, hogy az Szíria iránt érdeklődő oroszok részaránya egy év alatt 86 százalékról 61 százalékra esett vissza. Mindemellett csak 13 százalék kíséri komoly figyelemmel az ottani eseményeket.

A lengyelországi Ustkában júniusban sorra kerülő Tobruq Legacy 2019 (TOLY19) koalíciós légvédelmi interoperabilitási hadgyakorlatra - és az azon belül sorra kerülő éleslövészetre - készül fel a győri légvédelmi rakétaezred vegyes csoportosítása ezekben a hetekben az újmajori gyakorlótéren. Ami a gyakorlat harcászkodási részét illeti, arra valós célokkal - többek között az éleslövészeten ugyanitt részt vett Mi-24-esekkel - készültek fel, ami viszont az éleslövészetet, arra a HM Ei Zrt újabb továbbfejlesztésen átesett Meteor 3MA drónjainak támogatásával. 

Szűkített harcrend. A harcászati gyakorlatokkal szemben, amelyeken a valóságoshoz közeli módon települnek a lérak-komponensek, az éleslövészetek alkalmával rendszerint úgynevezett szűkített harcrendben, ahol lényegesen kisebbek a távolságok a tűzalegységek között, és az egymáshoz viszonyított helyzetük is a elsősorban a lőtéri biztonsági rendszabályokat veszi figyelembe (például a tengerparttal párhuzamos vonal harcrend).

2013 óta - azaz 6(!) év elteltével - először vehet részt éleslövészeten a Kub-osztály, mely (csak az öntelt euforikus delíriumban leledzők és a dilettánsok kedvéért mondom) egészen addig Magyarország egyetlen minden idős földi telepítésű légvédelmi képességét adja, amíg legkorábban évek múltán a rövid-közepes hatótávú utódkomplexumok elérik a műveleti képességet. Tévedés ne essék, ugyanúgy, mint más (például a forgószárnyas) fegyvernemnél, itt sem jelenthet kibúvót a fenntartás felelőssége alól a lendületet kapó modernizáció. A régi és új között sem állhat elő egy "caught with pants down" helyzet.

A TOLY19-en vizsgázik először éleslövészeti körülmények között magyar kézben a Mistral 3 rakéta - természetesen a MATIS hőkamera támogatásával.

Gumiköteles rásegítéssel indul a Meteor-3MA célanyag Rátóti-Nagy-mezőn kialakított bázisról. Háttérben az MRVP, három irányított antennaárbócával. A repülési idő, így a célpálya hossza, az egyidőben stabilan a levegőben tartható célanyag száma, a hajtóművek megbízhatósága, a sárkány hazai gyártása és megnövelt szilárdsága az előrelépések, melyekkel ez a technikai rendszer mostanra elérte potenciáljának határait.

Az utánfutó oldalában kialakított három drónpilóta-munkaállomás. Felül a gép orrában elhelyezett kamera élőképe HUD-szimbológiával, alul a műholdképre rávetített helyzetkép a tervezett és valóságos útvonallal, fordulópontokkal, a gépek aktuális pozíciójával és a repülés paramétereivel.

Ismét a repülőtér felett, még égő piropatronnal. A hordozható töltetek száma is nőtt.

Leszállás egy 18 perces feladat után.

Zord

A Tiszaújvárosi Járási Ügyészség személy elleni erőszakos cselekménnyel fenyegetve elkövetett zaklatás vétsége miatt emelt vádat egy 72 éves férfival szemben, aki válófélben lévő lányának férjével keveredett konfliktusba.

A vádirati tényállás szerint az idős férfi és veje kapcsolata a fiatal házaspár válása miatt romlott meg. A helyzet olyannyira elmérgesedett, hogy a vádlott 2017. novemberétől két hónapon át, több alkalommal megjelent a veje tiszaújvárosi lakásánál és rendszerint megfenyegette őt, hogy megvereti, de ha kell, akkor ő maga veri vagy öli meg.

A sértett a sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt a vádlottal szemben magánindítványt terjesztett elő.

A nyomozás eredményeként a járási ügyészség előbb az eljárás feltételes ügyészi felfüggesztéséről döntött, mivel úgy ítélte meg, hogy ettől az elkövető magatartásának kedvező változása várható, és a felfüggesztés egy évi időtartamának eredményes elteltével az eljárás megszüntetésének lehet helye. Az idős férfi azonban az ügyészség döntésével szemben panasszal élt, melyre tekintettel az eljárás folytatását kellett elrendelni és az ügyben vádemelésre került sor.

Az ügyészség vádiratában a büntetlen előéletű férfival szemben tárgyalás mellőzésével, büntetővégzésben próbára bocsátás intézkedés alkalmazására tett indítványt a Tiszaújvárosi Járásbíróságnak.

Brexit

Az Egyesült Királyság parlamentjének alsóháza április 1-jén ismételten számos véleménynyilvánító szavazást tartott. A kérdésekkel azt próbálták kideríteni, hogy milyen irányba haladjon tovább az ország, miután az Európai Unióból való kilépés időpontját április 12-re halasztották előző hónapban az Unió döntéshozói. A parlamentnek tehát április 10-ig kell kinyilvánítani az akaratát ahhoz, hogy elkerüljék a megállapodás nélküli kilépést. Miután március 29-én harmadik alkalommal is leszavazták Theresa May kormányfő Brexit-megállapodását, a honatyák ezúttal négy alternatíváról szavaztak. A szavazások kizárólag a véleménynyilvánítást szolgálták, így nem kötelezik a kormányt. A parlament azonban ezúttal sem tudott egyik változat mögé se többséget összehozni, és így mindegyik leszavazásra került. A következőkről szavaztak:

• Újabb, megerősítő népszavazás kiírása (280 mellette – 292 ellene)
• Az ún. norvég modell szerint történne a kilépés: EGT- és EFTA-tagság, illetve lehetséges átmeneti vámunió (261 mellette – 282 ellene)
• A vámunióban való maradás (273 mellette – 276 ellene)
• Rendezetlen kilépés elkerülése azáltal, hogy halasztást kérnek az Uniótól. Ha pedig az Unió nem ad további haladékot, akkor szavazást tartanak a rendezetlen kilépésről, illetve a kilépés teljes visszavonásáról (191 mellette – 292 ellene)

Theresa May kormányfő a hónap első napjaiban tárgyalt Jeremy Corbynnal, a Munkáspárt vezetőjével, továbbá Nicola Sturgeon, skót és Mark Drakeford, walesi miniszterelnökkel annak érdekében, hogy feloldják a politikai patthelyzetet. Április 4-én a parlament pedig további halasztás kérvényezésére kötelezte a kormányfőt (313 mellette – 312 ellene), aki június 30-ig kérne időt az EU-tól.

Április 5-én Theresa May levelet küldött az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak, melyben újabb határidő-hosszabbítást kérelmezett. Az 50. cikk által megszabott időkorlátot 2019. június 30-ig kívánta kitolni, emellett kijelentette, hogy az európai parlamenti választások megtartásra kerülnek, amennyiben azok idején az ország még tagállam lesz.

Az április 9-én összeült Általános Ügyek Tanácsán a másnap tartandó Brexit-csúcstalálkozó szempontjából fontos lépéseket vitatták meg. Michel Barnier, a bizottsági tárgyalóküldöttség vezetője felvázolta ezeket, a tanácson részt vevő miniszterek pedig megtárgyalták a pontokat. Emellett a tagállamok miniszterei újfent megerősítették a kilépésről szóló megállapodáshoz való ragaszkodásukat.

A Donald Tusk által március végén összehívott Brexit-csúcstalálkozóra április 10-én került sor. Itt jóváhagyásra került a kilépés határidejének meghosszabbítása, méghozzá 2019. október 31-ig. Továbbá az EU27-ek vezetői kijelentették: amennyiben az európai parlamenti választásokig nem kerül sor Nagy-Britannia kilépésére, azokat kötelesek megtartani.

„A határidő-hosszabbítás csak a szükséges ideig tarthat, és semmiképpen nem nyúlhat túl 2019. október 31-én. Amennyiben a kilépésről rendelkező megállapodást ezen időpontot megelőzően mindkét fél megerősíti, a kilépésre a következő hónap első napján kerül sor.” – Az Európai Tanács (50. cikk) következtetései.

Április 13-án a Tanács ennek értelmében módosította a 2019. január 11-i határozatát a kilépés határidejéről. Azonban ez továbbra sem egy végleges dátum, ugyanis ha szükséges, október közepén további időt is adhatnak a briteknek. Az időkeret annyiban is rugalmas, hogy ha korábban sikerül a kérdést eldönteni az alsóházban, akkor hamarabb is kiléphetnek az EU-ból, nem kell október végéig várni. Ehhez mérten Theresa May kormányfő terve az, hogy az ellenzékkel való megegyezés után május 22-ig elfogadják a kilépés feltételeit és az ország május 31-én rendezett módon kilép az Európai Unióból. Így nem kellene megtartani a május 23-26-a közötti EP.választásokat az Egyesült Királyságban.

A halasztásra válaszul a Brexit-kampány egykori vezéralakja, Nigel Farage meghirdette, hogy megalakítja a Brexit Pártját. Egy felmérés szerint az EP választásokon akár 27%-ot is elérhetnek, ezzel a legtöbb szavazatot nyernék el. A konzervatív párttagok közel 40%-a is az új formációt támogatja. A politikai spektrum másik felén pedig egy brexitellenes tömörülés alakult független parlamenti képviselőkből “Change UK – The Independent Group” néven. A jelenleg 8%-os támogatottságot mértek az új pártnál, azonban ha összefognak a Liberális Demokratákkal és a Zöldekkel, akkor ők lehetnének a legtámogatottabb párt az EP-listán.

Nicola Sturgeon, skót miniszterelnök még a mostani parlamenti ciklus vége előtt kiírna egy újabb skót függetlenségi népszavazást. A 2014-es elbukott népszavazás után a Brexit miatt többször is felmerült az igény egy újabb referendum megtartására, ha az Egyesült Királyság egy – Skócia számára – hátrányos megállapodással lépne ki az Unióból. A népszavazás kiírásához a brit törvényhozás támogatása is szükséges, ami jelenleg valószínűtlen.

Szomszédságpolitika

Április 22-én közös nyilatkozatot adott ki az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk és Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az ukrán elnökválasztással kapcsolatban. A két vezető politikus kiemelte, hogy Ukrajnában a majdani események óta eltelt 5 évben jelentős előrelépés történt, de hozzátették, hogy “még sok mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy teljes mértékben megvalósítsák a békés, demokratikus és virágzó Ukrajnát, amit polgárai követelnek”. A közlemény kiemeli az ukrán nép kötődését a demokrácia és a jogállamiság iránt, “ez egy jelentős eredmény a komplex politikai, gazdasági és biztonsági környezetben, az Ukrajna területi integritását érintő folyamatos kihívásokkal szemben.” Emellett a közlemény kiemeli az EU támogatását az ukrán reformokat érintően, beleértve a jogállamiság megszilárdítására és a pénzügyi stabilitás elérésére tett lépéseket.

Április 22-én a nemzetközi választási megfigyelő misszióban (IEOM) résztvevő Európai Parlamenti küldöttség vezetője, Rebecca Harms nyilatkozatot tett, melyben kiemelte az ukrajnai választás békességét és rendezettségét, ami lehetővé tette a demokratikus átmenetet. “A választások során nem észleltek vagy jelentettek erőszakos cselekményeket, ez a választás rendkívüli helyzetét figyelembe véve fontos eredmény.” Az EP küldöttség vezetője a közleményben kifejti, hogy több ukrán állampolgár a Krím orosz annexiója és a kelet-ukrajnai harcok miatt nem tudott szavazni.

A hónap során mutatta be a grúz parlament a cselekvési tervet, amely felvázolja a 2019-2020 közötti időszakra vonatkozó parlamenti tevékenységeket, amelyek célja az EU–Grúzia társulási megállapodás támogatása. Az EU és az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (UNDP) támogatásával létrejött rendezvényen jelen volt többek között Carl Hartzell, az EU grúziai nagykövete is. Hartzell üdvözölte Grúzia előrehaladását a reformok és a társulási megállapodás által lefektetett irányba. A nagykövet beszédében kiemelte a Parlament fontosságát a társulási megállapodás során végzett megfigyelő szerepkörben, valamint a további reformok bevezetésében.

Április 9-én az EU közleményt adott ki, melyben kifejezi aggodalmát a kisebbségek és az emberi jogi jogvédőket ért komoly fenyegetések miatt, amelyek több esetben halálos fenyegetéseket jelentettek. Az EU felszólítja az örmény bűnüldöző szerveket, hogy tegyenek sürgős lépéseket a fenyegetések kivizsgálása és az örmény állampolgárok fizikai biztonságának biztosítása érdekében – olvasható a közleményben. Április 24-én az EU örményországi küldöttségének vezetője, Piotr Switalski nagykövet meglátogatta a Tsitsernakaberd dombon álló emlékhelyet, hogy tisztelegjen az örmény népirtás áldozatai előtt.

EU álláspont a MENA-térségben kialakult helyzetről

Nemrégiben úgy tűnt, hogy a líbiai helyzet tárgyalásos úton megoldódik, azonban a Haftar vezette Líbiai Nemzeti Hadsereg megtámadta Tripolit április 4-én, napokkal – az ENSZ főtitkára, Antonio Guterres részvételével zajló – Nemzeti Konferencia előtt. A Konferencia fontos szerepet töltött volna be a törvényes líbiai választás létrejöttében, így egy békésebb helyzet kialakulásában. A történtekre az Európai Unió is hevesen reagált. Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai képviselője elmondta, hogy a líbiai konfliktusnak nem lehet katonai megoldása. Továbbá felszólította a feleket, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz, illetve az Európai Unió tagállamait és partnereiket, hogy befolyásukat felhasználva ugyanezt az üzenetet közvetítsék a szembenálló felek számára. Mindemellett április 3-án az Európai Bizottság bejelentette, hogy további 6 millió euró humanitárius segélyt biztosít Líbiának.

Az áprilisi 17-i európai parlamenti ülésen Federica Mogherini reagált az palesztin–izraeli helyzet fejleményeire: a Golán-fennsík izraeli fennhatóságának elismerése az amerikai kormányzat által, valamint az izraeli kormányzat ciszjordániai letelepedési politikája, amelynek során április elején 4600 lakóegység megépítését tervezték az elfoglalt ciszjordániai területen. A letelepedési politikát már akkor elítélte és a nemzetközi joggal ellentétesnek nyilvánította az Unió álláspontjában. Továbbá Mogherini kijelentette, hogy az EU továbbra sem ismeri el az izraeli szuverenitást sem a ciszjordán, sem az 1967 júniusa óta elfoglalt területek felett.

Szankciós politika

A Tanács 2020. április 13-ig meghosszabbította az Iránnal szembeni szankciókat. A korlátozásokban megtiltják az országba irányuló olyan eszközök exportját, amelyek alkalmasak a belső elnyomás fenntartására és a távközlés megfigyelésére. Az ENSZ BT 2006-ban, tekintettel az iráni nukleáris programra, komoly intézkedéseket vezetett be, amelyeknek célja az atomfegyverkezés megállítása volt. Az ENSZ-szankciókat az EU uniós jogszabályok meghozatalával hajtotta végre, amelyeket az Iránnal való közös cselekvési terv elfogadásától, 2014 januárjától felfüggesztettek. A felfüggesztés ellenére azonban az országban fellépő jogsértések miatt a Tanács a fentebb említett korlátozásokat minden évben újra meghosszabbítja.

Április 29-én, ugyancsak 1 évvel meghosszabbításra kerültek a Mianmar elleni szankciók, melyeket még 2018 áprilisában vezettek be. Az export korlátozása kiterjed a fegyverekre, a kommunikációs csatornák megfigyelésére szolgáló berendezésekre és a belső elnyomás céljára használt eszközökre, valamint a katonaság által használt kettős felhasználású termékekre. 14 személlyel szemben, akik a mianmari fegyveres erők és határrendészet magas rangú tisztviselői, célzott intézkedéseket léptettek érvénybe a rohingya lakosság emberi jogainak súlyos megsértése miatt. A Tanács felszólította a mianmari kormányt az Emberi Jogi Tanács független missziója által feltárt jogsértéseket megszüntetésére, és kialakult helyzet mielőbbi megoldására.

Regionális politika

Április 25-én került sor az Európai Unió és Japán csúcstalálkozójára Brüsszelben. Az EU-t Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke képviselte, míg japán részről Abe Sinzó miniszterelnök volt jelen. A felek áttekintették az EU és Japán között ezen év február 1-jén hatályba lépett szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtását, illetve tárgyalásokat folytattak az EU-Japán stratégiai megállapodásról. Megerősítették együttműködési szándékukat több területen, mint például a párizsi klímamegállapodás végrehajtása, globális adatvédelmi normák kialakítása, energiaügy, közlekedés, kutatás és innováció. A találkozó során biztonságpolitikai témák is felmerültek, többek között az ukrajnai konfliktus és a Koreai-félsziget helyzete. „A mai napon megbeszélést folytattunk az EU, illetve Japán szomszédságában tapasztalható, a békét és stabilitást fenyegető veszélyekről is. Továbbra is maradéktalanul támogatjuk Ukrajna függetlenségét, területi integritását és szuverenitását. Japánnal pedig közös érdekünk, hogy a Koreai-félszigeten tartós legyen a béke.” (Donald Tusk) A vezetők megállapodtak a biztonsági kérdésekben való további együttműködésről, különösképpen a kiberbiztonság, a terrorizmus elleni küzdelem és a válságkezelés területén.