Biztonságpolitika

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) és Albánia elindította első közös műveletét az Európai Unió (EU) külső határai biztonságának fokozása érdekében – közölte Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért és uniós belügyekért, valamint az uniós polgárságért felelős tagja Tiranában.

A biztos elmondta, az európai határ- és partvédelmi csapatok legelső EU-n kívüli bevetése, amely művelet keretében egységeket helyeznek a görög-albán határra, új fejezetet nyit a migráció hatékonyabb kezelése és közös határok védelme terén.

Tájékoztatása szerint az uniós ügynökség technikai, operatív támogatást és segítségnyújtást biztosít az albán hatóságok számára. Támogatni tudják majd az albániai határőröket, például a határátkelőhelyeken végzett ellenőrzések és az engedély nélküli beutazás megakadályozása során. A Görögországgal közös albán határon végzett összes műveletet és kiküldést az albán és a görög hatóságokkal teljes egyetértésben kell majd végrehajtaniuk.

A művelet megkezdésekor az ügynökség 12 uniós tagállamból – Ausztria, Horvátország, Csehország, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Lettország, Hollandia, Románia, Lengyelország és Szlovénia – érkező 50 tisztviselőt, 16 járőrkocsit és 1 hőkamerával felszerelt járművet fog bevetni, hogy támogassa Albániát a határellenőrzés és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem terén.

A megerősített együttműködés hozzá fog járulni az illegális migráció hatékonyabb kezeléséhez, tovább fogja növelni a biztonságot az unió külső határain, valamint meg fogja erősíteni az ügynökség azon képességét, hogy fellépjen az EU közvetlen szomszédságában, miközben közelebb hozza egymáshoz az érintett területeket és az EU-t – mondta Avramopulosz.

Az uniós bizottság tájékoztatása szerint a Frontex abban az esetben végezhet bevetéseket és közös műveleteket a szomszédos, unión kívüli országok területén, ha előzőleg az Európai Unió és az érintett ország jogállási kérdéseket szabályozó megállapodást köt. Az Albániával megtárgyalt és 2018 októberében aláírt jogállásról szóló megállapodás 2019. május 1-jén lépett hatályba. Ez az első ilyen jellegű, nyugat-balkáni partnerországgal kötött működő megállapodás.

Az unió hasonló megállapodást készített elő Észak-Macedóniával (2018 júliusában), Szerbiával (2018 szeptemberében), Bosznia-Hercegovinával (2019 januárjában) és Montenegróval (2019 februárjában).

A közelgő nyár erdőtüzeinek kockázataira való felkészülés jegyében az Európai Bizottság létrehozta az Európai Unió tűzoltó légi járművekből álló első flottáját – közölte Hrisztosz Sztilianidesz humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztos.

Tájékoztatása szerint a kezdeti átmeneti időszakban hét tűzoltó repülőgép és hat helikopter alkotja majd az uniós flottát, amelyeket a részt vevő országokkal együttműködve a következő hetekben további eszközök követhetnek. Mint elmondta, olyan öt uniós tagállam bocsátotta repülőgépeit és helikoptereit a 2019-es átmeneti flotta rendelkezésére, amelyekben gyakran fordultak elő erdőtüzek az elmúlt években.

Az induló eszközök között van két repülőgép Horvátországból, egy repülőgép Franciaországból, két repülőgép Olaszországból, két repülőgép Spanyolországból és hat helikopter Svédországból. Az uniós úgynevezett rescEU flotta létrehozása mellett az Európai Bizottság megerősítette a nyomon követési és koordinációs képességeit az erdőtüzek által érintett időszakra való felkészülés jegyében – közölte.

Elmondta továbbá, az unió Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központját (ERCC), amely a nap 24 órájában és a hét minden napján rendelkezésre áll, egy tagállami szakértőkből álló, erdőtüzekre szakosodott támogató csapattal fogják bővíteni nyáron. Szükség esetén az EU Kopernikusz műholdas rendszerét fogják használni az erdőtüzek okozta vészhelyzetek feltérképezésére – tette hozzá az uniós biztos.

Az elmúlt években Európa súlyos természeti és ember okozta katasztrófák helyszíne volt. Erdőtüzek, árvizek, viharok és földrengések pusztítottak, amelyekben 2018 folyamán több mint száz ember vesztette életét – közölte az uniós bizottság.

„Stratégiai pontok, fojtópontok” sorozat

A Biztonságpolitikai Szakkollégium Geopolitika Műhelye cikksorozatot indít, melynek célja, hogy a tagok önfejlesztés keretében rövid ismertető elemzéseket készítsenek a világ területén található stratégiai jelentőségű földrajzi pontokról.

A Hormuzi-szoros Irán és Omán partjai között helyezkedik el – ezzel elválasztva Iránt az Arab-félszigettől –, és a Perzsa-öblöt köti össze szűken nézve az Ománi-öböllel és az Arab-tengerrel, tágabb értelemben az Indiai-óceánnal. A szoros nagyjából 275 km hosszú, átlagos szélessége 80 km; ám az ománi Musandam-félsziget és  az iráni Jazireh-ye Larak-sziget közötti legszűkebb pontján csupán 34 km széles. A kőolajszállítás szempontjából a Hormuzi-szoros a világ legfontosabb fojtópontja.

A Hormuzi-szoros földrajzi elhelyezkedése.

Kőolajexport a Perzsa-öbölből

A világ kőolaj-kereskedelmének kétharmadát tengeren szállítják, a szállítási útvonalakon számos stratégiai jelentőségű fojtópont helyezkedik el. Ilyen a Malaka-szoros, a Szuezi-csatorna, a Bab el-Mandeb szoros, a Dardanellák, a Panama-csatorna vagy a Hormuzi-szoros. A Hormuzi-szoros mind közül kiemelt jelentőségű, hiszen a Perzsa-öbölnek ez az egyetlen kijárata, ahonnan napi 17 millió hordó olajat exportálnak, mely a világ kőolaj-kereskedelmének 30%-a.

A Hormuzi-szoros az Öböl-menti, kőolajban gazdag államok; Bahrein, Irán, Irak, Kuvait, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek számára az egyetlen tengeri kijárat, melyen keresztül hozzáférhetnek és bekapcsolódhatnak a világkereskedelembe; csupán Irán és Szaúd-Arábia rendelkezik alternatív tengeri szállítási útvonallal.

Megemlítendő azonban, hogy a szoros gazdasági jelentősége kettős. Az Öböl-államok gazdasága az olajexporttól és az olaj világpiaci árától függ; a Perzsa-öböl országainak GDP-je, főként az olajeladások miatt, 200 milliárd dollárra tehető. Ám nemcsak az export szempontjából fontos a szoros, hanem a nyersanyagok, késztermékek és élelmiszerek nagy részét ezen keresztül kapják az Öböl-államok. A tengeri kereskedelem két hajózható sávon zajlik: az egyik sáv a Perzsa-öbölbe vezet, míg a másikon az Öbölből kifelé tartó hajók közlekednek, a két sáv között pedig egy 2 tengeri mérföld széles ütközőzóna húzódik.

A kritikus fojtópont kikerülésére és a kőolaj tengeren való szállításának helyettesítésére több alternatív megoldással is próbálkoztak. Már az 1900-as évek elejétől megjelent a csővezetékes szállítás kérdése; melynek értelmében a Perzsa-öbölből az Arab-félszigeten át a Vörös-tenger vagy a Földközi-tenger partjára érkezne a kőolaj, vezetékeken keresztül. Ez ugyan gazdaságosabb, mint a tankerhajós fuvarozás, azonban a térség különböző konfliktusinak köszönhetően a vezetékek megsérültek; a szállítás akadozott vagy ellehetetlenült. Például az 1930-as évektől működő Mediterrán vezeték, mely Szíriából szállított olajat a haifai kikötőbe, azonban az első arab–izraeli háború alatt támadás érte. A másik példa az 1950-es években épült az Irak–Szíria vezeték, melyen keresztül a kőolaj-szállítás a harmadik Öbölháború alatt szűnt meg, miután légitámadás érte. De a közelmúlt eseményeihez kapcsolódóan említendő példa az Irakot Törökországgal összekötő Kirkuk–Ceyhan ikervezeték, melynek működését sokszor az ISIS tevékenysége akadályozta.

Csővezetékes szállítás az Arab-félszigeten keresztül. Említésre került vezetékek: 2: Kirkuk–Ceyhan ikervezeték, 10: Mediterrán vezeték.

Látható tehát, hogy bár költséghatékonyabb és gyorsabb a kőolaj csővezetéses szállítási módja, a konfliktusokkal terhelt közel-keleti térségben mégis a tankerhajók bizonyultak és bizonyulnak ma is a szállítás biztonságosabb útjának. Ugyanakkor a tengeri fuvarozásra való átállás egyben azt is eredményezte, hogy a kőolajszállítás útvonalán fekvő Hormuzi-szoros mint fojtópont stratégiai jelentősége felértékelődött, és a szorost lényegében felügyelő Irán befolyása megnőtt.

Irán, a Közel-Kelet regionális nagyhatalma(?)

Ugyan a Hormuzi-szoros hivatalosan Omán és Irán partjai között fekszik, a szoros szabad hajózhatósága mégis Irántól függ. Ennek egyrészt oka, hogy Omán csupán egy exklávéval, az Egyesült Arab Emírségek területén fekvő  Muszadam kormányzósággal van jelen a Hormuzi-szoros partján, így a katonai és gazdasági képességek tekintetében amúgy is gyengébb szultánság nem tudja Iránnal felvenni a versenyt, inkább a jó kapcsolat fenntartására törekszik a perzsa állammal. Jó példa erre 2019 áprilisában az ománi Muscat partjainál tartott 6 napos közös tengeri hadgyakorlat, mely az Iran­–Oman Joint Military Cooperation Committee keretei között valósult meg.

Másrészt a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzés kérdése összefügg Irán közel-keleti regionális nagyhatalmi ambícióival, valamint a nemzetközi közösség és Irán kapcsolatával. Így a szorosra is hatással van az új, közel-keleti hidegháborúként emlegetett Irán–Szaúd-Arábia ellentét, ahol a vallási szembenálláson túl sokkal inkább a közel-keleti befolyásért és a regionális középhatalmi pozícióért zajlik a rivalizálás a két ország között. A szektariánus és geopolitikai törésvonal egybeesésével így egy szunnita geopolitikai régió és egy síita geopolitikai régió vetélkedik egymással, ahol az iráni befolyás alatt álló Hormuzi-szoros fontos ütőkártya lehet. A szoros feletti ellenőrzés Iránnak nemcsak azt jelenti, hogy lehetőséget kap a Perzsa- és Ománi-öbölre is kiterjeszteni érdekszféráját, hanem még az Indiai-óceánra is. A tengerszoros azonban nemcsak a közel-keleti hatalmi viszonyok és befolyási övezet kiépítésében játszik szerepet, hanem a nemzetközi közösségre nézve fontos külpolitikai eszköz. A Hormuzi-szoros esetleg lezárása vagy az áthaladó kereskedelem korlátozása ugyanis jelentős zsarolási potenciál a szankciók sújtotta Irán számára különböző engedmények kikényszerítésére – kifejezetten az Egyesült Államok irányába.

A közel-keleti “síita félhold.”

USA–Irán szembenállás és a Hormuzi-szoros

A feszült amerikai–iráni kapcsolatoknak és az Irán elleni szankciók tavaly novemberi megújításának köszönhetően újra a világ figyelmének a középpontjába került a Hormuzi-szoros, miután Irán annak lezárásával fenyegetett a szankciókra válaszul. Azonban sem a két ország közötti szembenállás, sem a szoros lezárásának a kérdése nem újkeletű, Irán számos alkalommal élt ezzel az eszközzel az elmúlt évtizedekben. Először az 1980-1988-as iraki–iráni, első Öbölháború alatt korlátozta Irán a szoros kereskedelmét az áthaladó tankerhajók megtámadásával – ezt nevezzük az 1983 és 1988 között zajló „tankerháborúnak”–, mellyel elérte, hogy a Hormuzi-szoros forgalma akár 25%-kal is csökkent. 2008-ban újra megjelent az iráni retorikában a szoros lezárásával való fenyegetőzés egy esetleges amerikai vagy izraeli támadás esetén. Majd 2010-ben és 2011-ben már az iráni atomprogram miatt bevezetett ENSZ-szankciókra adták ezt a választ, mely szigorítások során már Irán olajiparát is korlátozták.

Az iráni „atomalkut” (Joint Comprehensive Plan of Action – JCPOA) 2015. július 14-én kötötték meg az USA, Egyesült Királyság, Franciaország, Oroszország, Kína és Németország, illetve Irán részvételével zajló P5+1 tárgyalások keretében. A JCPOA értelmében Irán lemond katonai célú atomprogramjáról, cserébe az ellene bevezetett szankciók fokozatos feloldása következik a nemzetközi közösség részéről. Ezt a megoldás mondta fel egyoldalúan 2018 májusában Donald Trump arra hivatkozva, hogy Irán nem tartja be a JCPOA-t, illetve támogatja a terrorizmust, majd a szankciók újbóli bevezetését ígérte. A 2016-ban felfüggesztett, majd megújított szankciók 2018 novemberében léptek életbe; érintve Irán energia-, hajózási-, hajóépítési- és pénzügyi szektorát. Erre volt újfent az az iráni válasz, hogy adott esetben lezárják a Hormuzi-szorost; ezáltal pedig nemcsak Irán lesz korlátozva a kőolajexportban, hanem a Perzsa-öböl államai is.

Forrás:
https://www.aljazeera.com/news/2018/11/trump-administration-reinstates-iran-sanctions-181105051328043.html

Összegzés

A szoros stratégiai jelentősége a jövőben az olajexport várható növekedésével még jobban felértékelődik. Ugyanakkor az amerikai–iráni kapcsolatokra, illetve Irán nemzetközi közösségben elfoglalt pozíciójára nézve a szoros lezárásával való fenyegetőzés mint ütőkártya inkább retorikai fogás. A U.S Energy Information Administration jelentése szerint a szoroson áthaladó kőolaj több mint  80%-át ázsiai piacokon értékesítik; Kína, Japán, India, Dél-Korea és Szingapúr a legnagyobb felvásárlói a Perzsa-öbölből származó olajnak, akikkel Teherán a jó viszony fenntartására törekszik – a szoros feletti blokád pedig ennek pont az ellenkezőjét eredményezné.

Összességében megállapítható, hogy az Irán elleni szankciók köré épülő iráni stratégiának része a szoros lezárásával való fenyegetés, azonban hosszú távon politikailag vagy gazdaságilag nem kifizetődő megoldás a kereskedelem akadályozása, ezáltal kevésbé tekinthető valós iráni ütőkártyának.

A munkahely választást meghatározó tényezők rangsorában a Z generációnak, azaz az 1995 és 2009 között születetteknek, nem a pénz az első, a fizetést megelőzte a fejlődési lehetőség és a munkahelyi csapatszellem is – derült ki az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kara által szervezett munkáltatói márkaépítési konferencián.

A Kinder tojáshoz hasonlította a munkáltatói márkaépítést a tanácskozást megnyitó beszédében Lazányi Kornélia, az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Karának dékánja, az oktatási intézményben megtartott rendezvényen. A tanácskozáson multinacionális és óriáscégek vezető szakemberei tartottak előadást arról, hogy saját cégük mit tesz a munkáltatói márkaépítés területén azért, hogy a Kinder tojáshoz hasonlóan, kívül és belül egyaránt vonzóvá tegyék a már ott dolgozók és leendő munkavállalóik számára a vállalatot. Beszámolók hangzottak el a kis-és középvállalatok munkáltatói márkaépítésének sajátosságairól is.

Az előadók szinte mindegyike beszélt arról: rendkívül fontos, hogy a munkatársak időben elérhetően és közérthetően hozzájussanak az összes, a cég működéshez szükséges és stratégiailag fontos információhoz. Kiderült az is, hogy a legjobb munkáltatói márkákkal rendelkező vállalatoknál a jelöltekkel igyekeznek érzelmi kapcsolatot létrehozni a cég irányába és bemutatják számukra leendő munkájuk hatását. Mindenütt mérik a munkatársak elégedettségét és saját belső információs eszközökkel tudatosítják a munkáltatói értékeket. Ezek közül a dolgozói visszajelzések alapján elsődleges a megbízhatóság, a stabilitás, a tervezhető munkaidő. Rendszeresek a csapatépítő rendezvények, a “bográcsozó” családi programok. Mindezek segítik a családias légkört, a munkahelyi közösségek kialakulását. Odafigyelnek a munkáltatók arra is, hogy kreatív tudást adjanak a dolgozóiknak, s hogy ne legyen monoton a munkavégzés.

A legtöbb előadásban szó volt arról, hogy a cégek ma már a Z-korosztályt célozzák meg saját munkaerő utánpótlásra. Garai-Fodor Mónika dékánhelyettes ennek a korosztálynak a körében végzett kutatásukról szólva arról beszélt, hogy ez a korcsoport mintegy 850 ezer fiatalt jelent, akik a munkaerőpiac aktív szereplőiként jelennek majd meg. Ezért is fontos, s ebben minden előadó egyetértett, hogy pontosan ismerjék a munkavállalók igényeit, helyzetét, lehetőségeit. Ehhez tudatos tervezés, stratégiai elven alapuló márkaépítés és a hatékonyság folyamatos elemzése szükséges.

Elkerülhetetlen a marketing, a kommunikáció és a HR-részlegek aktív együttműködése. Figyelembe kell azonban venni, hogy a hagyományos kommunikáció kora lejárt. Miközben a televízió nézettség e korosztályban folyamatosan csökken, az internet és ezen belül is a mobilinternet használata egyre nő. Ma már egy perc alatt átlagban 1,5 millió webes tartalmat osztanak meg az emberek. A felmérések szerint a fiatalok hetven százaléka a mobilinternetet használja. Érdekes, nem várt eredményeket hozott az 1700 fős generáció-specifikus felmérés a karrierről, a sikerről.

A megkérdezett fiatalok válaszai alapján rajzolódott ki, hogy a sikeres karrierhez kitartás, motiváltság, elszántság szükséges. Az is fontos, hogy jókor, jó helyen kell lenni. Fontosnak tartották a rugalmasságot, a naprakészséget, a terhelhetőséget, az informáltságot. A Z generáció tagjai úgy vélik, meg kell tudni felelni a folyamatos pörgésnek, az egyre gyorsuló világ elvárásainak. A megkérdezett 67 százaléka fontosnak tartotta az idősebbek és a fiatalok kapcsolatában a mentori segítséget. A munkahely választást meghatározó tényezők rangsorában a fizetést megelőzte a fejlődési lehetőség és a munkahelyi csapatszellem is.

A Z-generáció munkaerő jellemzőiről is érdekes kép rajzolódott ki. Az egyik ilyen megállapítás, hogy inkább okosak, mint bölcsek. Igazán a technika világában mozognak otthonosan. A vállalatvezetők véleménye, hogy bátrak, kezdeményezőek. Kevésbé kételkednek saját képességeikben, korlátaikban. A munkaadóknak viszont számolniuk kell azzal, hogy kompromisszumok nélkül odébbállnak, nem ragadnak le egy vállalatnál. Nem aggódnak amiatt, hogy nincs biztos fizetésük és egy stabil íróasztaluk valahol. Szívesebben választják a tudatos, felelősségteljes stratégiával és környezettudatos gondolkodással jellemezhető cégeket. Szeretnek a maguk ura lenni – hangzott el a konferencián.

Bevezetik a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést Szerbiában a nemi erőszakot elkövetők, valamint a gyermekgyilkosok, illetve a várandós nők és a magatehetetlenek gyilkosai számára – a szerb parlament kedden fogadta el a büntető törvénykönyv (Btk.) erre vonatkozó módosítását.

Ezzel egyúttal megszűnik a korábbi, negyven évig terjedő börtönbüntetés, így életfogytig tartó börtönbüntetésre lesznek ítélhetők a jövőben a különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságok végrehajtói, a kiskorúak megrontói, a legmagasabb állami méltóságok gyilkosai, az alkotmányos rend és Szerbia biztonsága ellen súlyosan vétők, valamint a népirtásra, emberiesség elleni bűncselekményekre, háborús bűnökre vagy terrorista cselekményekre szövetkezők.

A törvénymódosítás szerint az elítéltek ezentúl legalább 27 letöltött év után lesznek feltételesen szabad lábra helyezhetők, kivéve a gyermekek, várandósok és magatehetetlenek gyilkosai, esetükben nem lesz mód a feltételes szabadon bocsátásra. Ez utóbbi módosítást szerb és külföldi jogászok is bírálták, szerintük ugyanis nem emberséges, és ellentétes a nemzetközi joggal az, hogy egy elítéltnek ne legyen lehetősége a fellebbezésre.

A törvénymódosítással súlyosbították a visszaeső bűnözők büntetési tételeit. Emellett szigorúbb büntetések szabhatók ki ezentúl a kínzásért, a zaklatásért, a családon belüli erőszakért, az adócsalásért, az állatkínzásért és -gyilkolásért, a hivatalos személy munkájának hátráltatásáért, a hivatalos személy elleni támadásért, valamint a sporteseményeken történő erőszakos viselkedésért. A Szerbiai Ügyvédi Kamara javaslatára a büntető törvénykönyvbe új büntetési tételként került be az ügyvédek elleni támadás.

A Btk. módosítására a 250 tagú parlament 159 képviselője szavazott igennel, az ülésen nem vettek részt a törvényhozás munkáját hónapok óta bojkottáló ellenzéki képviselők.

A javaslat civil kezdeményezésre készült el. A tizenhat éves Tijana Juricot 2014-ben elrabolták és meggyilkolták. Gyilkosát 40 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték. A kislány édesapja azt mondta, elégedett a büntetéssel, később mégis petíciót indított az életfogytig tartó börtönbüntetés bevezetésére, amelyet több mint 160 ezren írtak alá, így a javaslat a parlament elé került. A büntető törvénykönyv módosítása azonban csak a hatályba lépés után elítéltekre vonatkozik, így Juric gyilkosa büntetése kétharmadának letöltését követően kérheti feltételes szabadon bocsátását.

Ötszáz új autót kapott a rendőrség a 2017 óta zajló amortizációs csere harmadik ütemében. Az átlagosan nyolcmillió forintba kerülő járműveket a napokban adták át – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata.

A 150 bűnügyi/ügyintézői és a 350 járőrkocsi beszerzési értéke bruttó 4,08 milliárd forint. Ezzel a civil személygépkocsik átlagéletkora öt évre, míg a járőrkocsik átlagéletkora három évre csökkent a rendőrségnél – írták.

Az autókban a hatékony feladatellátás és az üzembiztos működtetés garantálására úgynevezett rendőrségi alapfelszerelést helyeztek el – áll a közleményben. A járőrkocsikat a többi között a feliratok megjelenítésére alkalmas fényhíddal, EDR-rádió előkészítéssel, lövedékállómellény-tárolóval és járműkövető rendszerrel is felszerelték.

A tájékoztatás szerint az autók öt évre vagy kétszázezer kilométer futásteljesítményig szóló szervizcsomaggal rendelkeznek, amelyeknek része a teljes körű karbantartás, a szezonális gumicsere és a helyszíni hibaelhárítás is. A járművekhez a nyári és a téli gumiabroncskészlet is biztosított.

Az autókat Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára és Balogh János országos rendőrfőkapitány adta át a területi szervek munkatársainak a Készenléti Rendőrség Kerepesi úti ingatlanján.

A zászlók minden korban a hazafiasság, a bátorság, az áldozatkészség, a nemzethez, a csapathoz, az eskühöz való hűség jelképei voltak – mondta Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka, amikor Áder János köztársasági elnöktől megkapta csapatzászlóját a Magyar Honvédség idén megalakult Parancsnoksága, a honvédelem napján, a budai Várban.

Korom szerint a csapatzászló teszi teljessé a katonai szervezet létezését, mert megtestesíti az összetartozást, és hirdeti azt a szellemi és erkölcsi értékrendet, amely köré bajtársi katona közösségük szerveződik. “Minden zászló annyit ér, mint a közösség, amely a magasba emeli” – jelentette ki a parancsnok. A zászló, a múlt a jelen és a jövő egységének szimbóluma. A szervezet minden katonáját kötelezi jövőbeli feladatainak lelkiismeretes teljesítésére – hangzott el.

Korom felidézte: 2019. január elsejével átalakult és újjászerveződött a honvédelmi vezetés rendszere, megalakult a Magyar Honvédség Parancsnoksága. Ez a képességbeli fejlődés teszi a honvédséget alkalmassá arra, hogy a kor biztonsági kihívásainak megfelelő modern haderővé váljon – tette hozzá. A biztonság létezésünk elengedhetetlen feltétele, nélküle nem lehet nyugodt, kiszámítható jövőt építeni – emelete ki. Ahhoz, hogy ezt a biztonságot garantálni tudja a Magyar Honvédség, motivált személyi állományra és korszerű haditechnikára van szükség – tette hozzá.

Korom azt mondta, hogy a megkezdett haderőfejlesztés az elmúlt majd fél évszázad legátfogóbb és legkomplexebb védelmi fejlesztése. Minden haderőnem olyan új eszközökkel gyarapodik, amelyekkel ütőképes lesz a hadsereg, amely a béke és biztonság zálogát jelenti – mondta. A motivált személyi állomány és korszerű haditechnika mellett viszont fontos a támogató hátország is – jelentette ki a parancsnok.

Az ünnepségen ismertették Áder adományozó okiratát is. Ebben a köztársasági elnök úgy fogalmazott: a csapatzászló, mint a katonai becsület, bátorság és bajtársiasság jelképe. Mélyen gyökerezik a magyar katonai hagyományokban, egybeforrt hazánk honvédő és szabadságharcaival. A zászló alapvető szimbóluma honvédségének. A történelmi múlt emléke előtt tisztelegve kifejezi a közösség összetartozását, a katonai eskü és az alakulat iránti hűséget, a haza védelme iránti feltétlen elkötelezettséget – fogalmazott Áder az okiratban.

Szervezeti átalakítások nyomán idén január elsejével a Honvédelmi Minisztérium (HM) és a Magyar Honvédség (MH) integrációja megszűnt. A Honvéd Vezérkar és az Összhaderőnemi Parancsnokság (ÖHP) egybeolvadásával megalakult a Magyar Honvédség Parancsnoksága. Parancsnoka, az addigi vezérkari főnök, Korom Ferenc lett.

“Ha Irán harcolni akar, akkor Iránnak hivatalosan vége lesz” – fenyegette meg a közel-keleti nemzetet Twitteren Donald Trump nem sokkal azt követően, hogy rakéta csapódott be a bagdadi amerikai nagykövetség épülete mellett.

“Soha többé ne fenyegesse az Egyesült Államokat!” – fogalmazott az elnök Iránnak üzenve helyi idő szerint még vasárnap. A rakéta becsapódása után egy iraki katonai szóvivő Bagdadban azt mondta újságíróknak, hogy a rakétát nagy valószínűséggel Bagdad keleti részén lőtték ki, ahol jobbára az Irán által támogatott síita milíciák otthona van.

Az Egyesült Államok és Irán között az elmúlt hetekben erősödött a feszültség. A hónap elején a Trump-adminisztráció repülőgép-anyahajót és bombázókat vezényelt a Perzsa(Arab)-öböl térségébe, arra hivatkozva, hogy el akarja hárítani Irán, vagy Irán támogatását élvező csoportok amerikai érdekek elleni feltételezett fenyegetését. Május elején Mike Pompeo amerikai külügyminiszter előre be nem jelentett látogatásra utazott az iraki fővárosba, és ott arról tájékoztatta az iraki hírszerzést, hogy amerikai értesülések szerint Irán amerikai érdekeket fenyeget a Közel-Keleten. Az amerikai diplomácia vezetője nem szolgált részletekkel az állítólagos fenyegetésekről. Néhány nappal Pompeo vizitje után azonban az Egyesült Államok hazarendelte nem létfontosságú munkát végző diplomatáit Irakból.

Az amerikai elnök mindazonáltal enyhébb hangnemet ütött meg az elmúlt hetekben. A Teherán elleni gazdasági szankciók újabb szigorításakor május elején kiadott elnöki rendeletében leszögezte, hogy “reményei szerint rövid időn belül” találkozik Irán vezetőivel egy újabb nukleáris megállapodás végett. A múlt héten pedig a svájci elnököt fogadva újságíróknak azt hangsúlyozta: nem akar háborút Iránnal.

Az amerikai haditengerészet vasárnap bejelentette: a térségbe vezényelt Abraham Lincoln repülőgép-anyahajóval – amely egyébként még nem érte el a Hormuzi-szorost – és a hozzá rendelt támadó alakulattal pénteken és szombaton hadgyakorlatot hajtott végre az Arab-tengeren. A közlés szerint a gyakorlat a tengerészgyalogosokkal egyeztetett kiképzéssel párosult, annak érzékeltetésére, hogy az Egyesült Államok “gyorsan és halálos kimenetellel képes válaszolni bármiféle fenyegetésre” és az amerikai stratégiai érdekek megvédése érdekében képes az elrettentésre.

Vasárnap Szaúd-Arábia külügyminisztere, Ádel al-Dzsubeir újságíróknak azt mondta: országa “mindent megtesz a háború elkerüléséért, de ha a másik fél a harcot választja, a királyság teljes erejével és eltökéltségével válaszol, és megvédi magát és érdekeit”. Al-Dzsubeir hozzátette: “a labda Irán térfelén pattog, és tőle függ, hogy eldöntse, mi legyen a sorsa”.

Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter azt szögezte le: Teherán nem akar konfliktust, de egyetlen országnak sem szabad azt hinnie, hogy szembeszállhat Iránnal.

Megvalósult az ERANDO Biztonságtechnikai Tanácsadó és Kereskedelmi kft. új, innovatív, titkos csatornát használó, a jelenlegi szigetszerű megoldásokat integráló biztonságtechnikai szoftverrendszer kifejlesztése tárgyú projektje.

„Innovatív, titkos csatornát használó, a jelenlegi szigetszerű megoldásokat integráló biztonságtechnikai rendszer kifejlesztése, mely képes újfajta fuzzy logikán alapuló cselekvési tervet készíteni és megjeleníteni high-end AR technológia alkalmazásával” című pályázatával az ERANDO és konzorciumi partnere, a COMTRANS Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a Széchenyi 2020 program keretében összesen 413,58 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el.

A Széchenyi 2020 program keretében megvalósult fejlesztés olyan hiánypótló megoldások kidolgozását tette lehetővé, amelyek egy egységes keretrendszerbe integrálják a jelenleg szigetszerűen alkalmazott biztonságtechnikai szoftverek által lefedett funkciókat. A keretrendszer funkciói kiegészültek az AR technológián alapuló virtuális tér szimuláció és megjelenítés megoldásokkal az eltérő biztonságtechnikai szinteken történő alkalmazásával.

Az iparágban eddig nem létező, fuzzy logikán alapuló mesterséges intelligencia hozzájárul egy hatékonyabb biztonságtechnikai előrejelzési módszer alkalmazásához. Az egyedileg kialakított SIOT (Secure Intranet Of Things) kommunikációs platform kidolgozása és a rendszer kommunikációs megoldásaként történő integrálásának metodikájának kidolgozása elősegítették a biztonságtechnikai területén történő alkalmazás kialakítását és elterjedését.

A létrejött rendszer lehetséges felhasználói a hadiipari, terror elhárítási, nemzetközi biztonságpolitikai, magánbiztonsági, rendvédelmi, bűnmegelőzési, büntetés végrehajtási, tűz és katasztrófavédelmi, biztonságtechnikai, adatvédelmi, kereskedelmi területen működő entitások és azok ügyfelei lehetnek.

A projekt Pakson és Miskolcon valósult meg, két éves időtartam alatt, s 2019. április 30-án zárult.

Magyarország az alacsonyan HIV-fertőzött státuszba tartozik, mivel az intravénás kábítószereket használók közé nem jutott be a vírus, így elsősorban a szexuális átvitel jellemző – mondta Szlávik János, a Dél-Pesti Centrum Kórház infektológus főorvosa.

Szlávik elmondta, hogy Magyarországon több mint hatezren lehetnek fertőzöttek, minden évben két-háromszáz új vírushordozót szűrnek ki, ebből körülbelül ötven ember kerül a betegség végstádiumába, és 10-15 meghal az AIDS következtében.

Mint elmondta, a világon 33 millió ember fertőzött, egyes országokban vannak speciális jellemzők, például Ukrajnában és Oroszországban szinte csak az intravénás kábítószerek útján terjed a betegség, míg Közép-Európában gyakran a homoszexuálisak között figyelhető meg a vírus átadása.

Szlávik hangsúlyozta: a HIV-fertőzés jól karbantartható, de nem gyógyítható betegség. Ha a beteget a HIV-fertőzés korai stádiumában, az első pár évben diagnosztizálják, akkor az AIDS nem alakul ki nála és kezelésekkel hosszú életet élhet – fűzte hozzá, megjegyezve, hogy a kutatások a gyógymódot a génterápia jövőjében valószínűsítik.

Fenyegetéssel akarta behajtani a pásztoróra árát, a Tiszaújvárosi Járási Ügyészség önbíráskodás bűntette miatt vádat emelt egy 35 éves nővel szemben.

A vádirati tényállás szerint a nő néhány nappal a bűncselekmény elkövetését megelőzően, anyagi ellenszolgáltatás reményében szexuális kapcsolatot létesített egy tiszaújvárosi férfival, aki azonban az aktusért a megegyezésük szerinti ötezer forintot nem fizette ki a vádlottnak, de ígéretet tett arra, hogy egy-két napon belül rendezi a tartozását. A vádbeli időben – 2019. április 3-án délután -, a sértett Tiszaújváros főterén egy úgynevezett okospadnál tartózkodott, ahol a mobiltelefonját töltötte, mikor a vádlott két ismerőse társaságában megjelent és kérdőre vonta, hogy hol van a pénze. A férfi közölte, hogy csak a következő napon tud fizetni, mire a vádlott megfenyegette, hogy amennyiben legkésőbb másnap nem fizet, akkor meghal.

A sértett végül nem tett eleget a vádlott követelésének, hanem a történteket követően feljelentést tett a rendőrségen.

Az ügyészség a nőt – aki a bűncselekményt a korábbi szabadságvesztéséből történt feltételes szabadságra bocsátás tartama alatt követte el – önbíráskodás bűntettének kísérletével vádolja és vele szemben végrehajtandó börtönbüntetés és közügyektől eltiltás kiszabására, valamint a korábban alkalmazott feltételes szabadság megszüntetésére tett indítványt a Tiszaújvárosi Járásbíróságnak.

A honvédségnek a Zrínyi 2026 program keretében 2019-ben 513 milliárd forintos rekordköltségvetése van – mondta a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára.

Németh Szilárd kiemelte, hogy az 513 milliárd forintos költségvetésből 150 milliárd forint jut fejlesztésre azért, hogy egy modern, ütőképes, a hazája iránt elkötelezett hadsereget építsünk fel, amely bármely más nemzet fegyveres erejével szemben felveszi a versenyt. Jelezte, hogy már számos haditechnikai beszerzéssel büszkélkedhet a honvédség, amelyek a budaörsi repülőtéren rendezett háromnapos haditechnikai és légi bemutatón is megjelennek.

Az államtitkár beszélt arról, hogy a modern technológia, a nemzeti emlékezet szerves részét képező katonai hagyományok, valamint a magyar katonák elszántsága és hazaszeretete a garancia arra, hogy Magyarország és az európai értékek a jövőben is biztonságban legyenek, ezért a kormány nem akarja, hogy egy idegen hatalom beavatkozzon Magyarország életébe. “Nem szeretnénk, hogy veszélybe kerüljön szabadságunk, vallásunk, identitásunk” – fűzte hozzá Németh.

Az államtitkár kiemelte: a kormány tiltakozik az ellen, hogy mások akarják megfogalmazni a magyar állampolgárok helyett, hogy “milyen úton járjunk, kivel legyünk toleránsak, kit fogadjunk bizalmunkba, vagy kinek adjunk helyet a szülőföldünkön”.

Németh úgy fogalmazott, a magyarok büszkék önmagukra, őseikre, hazájukra és büszkék a katonáikra is, azokra a honvédekre, akik a szabadságharcos elődökhöz hasonlóan elhivatottan, hűséggel szolgálják hazánkat itthon, vagy külföldi misszióban tartják fenn a törékeny békét.

Az államtitkár fontosnak nevezte a mostani rendezvényhez hasonló alkalmakat, amikor a honvédek és Magyarország polgárai személyesen is találkozhatnak egymással, és a fiatalok a bemutatókat látva kedvet kapnak a katonáskodáshoz. Nem titkolt célunk, hogy megnyerjük őket a honvédelem ügyének – jelentette ki Németh.

A parlamenti államtitkár elmondta, hogy a közelmúlt eredményeinek bemutatásával azt az utat szeretnék megismertetni, amely elvezet oda, hogy Magyarország 2026-ra a régió egyik legmeghatározóbb, legütőképesebb katonai erejévé váljon.

Komplex bűnügyi és rendészeti ellenőrzést tartottak Budapest belvárosában több szórakozóhelyen péntek éjjel – közölte a rendőrség szombaton honlapján.

Az akció során több embert – köztük körözött bűnözőket – is elfogtak. A közleményben ismertették: a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) pénteken 21 órától a Készenléti Rendőrséggel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, a Budapesti Közlekedési Központtal, az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatallal, az Erzsébetváros Rendészeti Igazgatósággal, az V. és a VII. kerületi Önkormányzattal, valamint a polgárőrség munkatársaival közösen 110 rendőr és a társszervek részéről 36 ember részvételével ismét komplex bűnügyi és rendészeti ellenőrzést tartott az V., VI. és VII kerületben.

A rendőrök az ellenőrzés során összesen 211 embert igazoltattak és nyolc embert fogtak el, akik közül ketten kábítószert árultak, három másiknál pedig kábítószert találtak. Három embert elfogatóparancs miatt vettek őrizetbe, ebből ketten nem vonultak be a börtönbe a jogerősen kiszabott szabadságvesztésük letöltésére, a harmadikat garázdaság miatt körözték.

Az akcióban hét belvárosi szórakozóhelyet ellenőriztek. Egy férfi és egy nő ellen azért indítottak a rendőrök kábítószer-kereskedelem bűntett miatt eljárást, mert az ellenőrzéskor kiderült, hogy a páros az egyik szórakozóhelyen felszolgálóként terített kábítószert, őket “munka” közben elfogták. Amikor átkutatták lakásaikat és a szórakozóhelyet, több mint 30 gramm kokaint és 58 gramm marihuánát foglaltak le.

A rendőrök a társszervekkel együtt 49 taxist ellenőriztek, öt esetben közlekedési szabálysértés miatt éltek feljelentéssel. A társhatóságok további 18 esetben egyéb eljárást kezdeményeztek. A közleményben kiemelték: a BRFK a megnövelt rendőri jelenlét mellett a következő időszakban is folytatja belvárosi szórakozó- és vendéglátóhelyek ellenőrzését.

A készenléti rendőrség állományába tartozó határvadászoknak épült laktanya Miskolcon, amelyet csütörtökön adtak át, a beruházás mintegy négymilliárd forintba került.

Az átadáson Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: a biztonság határozza meg az ország mindennapjait, a lakosság életfeltételeit. A biztonság tovább erősödik, ezt bizonyítja ez a beruházás is – tette hozzá.

A politikus úgy fogalmazott: a kormány 2016-ban határozott háromezer határvadász szolgálatba állításáról, erre, illetve elhelyezésükre csaknem százmilliárd forintot biztosított. Az országban tizenegy határvadász-laktanya épült, a határvadászok huszonegyedik századi körülmények között élhetnek, felkészülhetnek a szolgálatra és teljesíthetik a törvényben előírt feladataikat.

A rendőrség feladatairól azt mondta: első a közbiztonság fenntartása, az államhatár védelme, az illegális migráció megakadályozása. Ma Magyarország biztonságos országnak számít, a határvadászok megvédték a déli határt, amely schengeni határnak is számít, jelentősen javult a közbiztonság – hangoztatta az államtitkár.

Statisztikai adatokat sorolva rámutatott: 2010-ben több mint 448 ezer volt a regisztrált bűncselekmények száma, ez 2018 végére 55 százalékkal, kétszázezer alá csökkent; ezt a rendőrség úgy érte el, hogy a határt is védte közben. Kontrát megjegyezte, mindezt a lakosság is érzékeli, és büszke a rendőrökre, hálás nekik.

Május 19-én vasárnap egy Mi-8-as helikopter érkezett a budapesti Nyugati tér fölé, hogy szűk egy óra leforgása alatt gépészeti berendezéseket emeljen egy épület tetejére. Daru állítása a környező mellékutcák alatt húzódó mélygarázsok miatt csak a Teréz körúton lett volna lehetséges, ehhez azonban több napra le kellett volna szerelni az érintett terület elektromos vezetékeit. Az egyedüli járható út a helikopteres beemelés volt. A munkára egy szlovák cég vállalkozott, amelynek komoly nemzetközi tapasztalata van az ilyen és ehhez hasonló munkák elvégzésében. A munkát eredetileg szombatra tervezték, de végül az önkormányzattal, a BKK-val és a rendőrséggel egyeztetve úgy döntöttek, hogy a vasárnap délelőtti időpont zavarja legkevésbé a környék mindennapi életét.  

Emelésre előkészített berendezések. A légkezelő gépek a közeljövőben megnyíló hotel szellőztetését biztosítják majd.

Megérkezik a Mi-8-as. A honvédelmi nap miatt a helikopter a budaörsi repülőtér helyett Ürömnél települt. Biztonsági és zajterhelési okokból a Duna fölé kirepülve, annak vonalát követve repült a Margit hídig, végül a Szent István körút felett közelítette meg a Nyugati teret.

Akár a katonai Mi-8-asok, ez a gép is háromfős személyzettel repül. Mindkét helikoptervezető gépparancsnoki (pontosabban kapitányi, mivel polgári gépről van szó) jogosítással rendelkezik. Munkájukat tapasztalt fedélzeti technikus segíti.

A helikopter megemeli az első berendezést. Üres a körút, a rendőrség a beemelés idejére lezárta a környéket a forgalom elől.

A Mi-8-as külső függesztéssel 3 tonnát emelhet, a Nyugati téren beemelt berendezések közül a legnehezebb másfél tonnás volt.

Az oldalajtóba épített megfigyelő állásból az operátorként is dolgozó fedélzeti technikus figyel, beemeléskor ő a helikoptervezetők szeme. Igazi csapatmunkáról van szó, a technikus-operátor szava döntő, mert a pilóták nem látnak a helikopter alá.

Biztos kezekben a Mi-8-as és terhe. A helikopter kapitánya 12 630 órát repült és 8200 beemelést végzett. A másodpilóta is tapasztalt, 1500 órát repült és 420 beemelésben vett részt.

A teher egy 45 méteres kötél végén lóg.

A kötél a helikopter súlypontjában, a tehertér belsejében, a főreduktor bekötési pontjaihoz van rögzítve. 

A helikopter lefelé is hozott egy berendezést. Közben eleredt az eső, amely változó erősséggel a beemelés alatt szinte végig esett.

A tetőn szintén a szlovák cég emberei dolgoznak, ők fogadják és igazítják helyre a helikopteren függő berendezéseket.

A munka a zuhogó eső ellenére zavartalanul folyik.

A tetőn egy hajózóruhás-sisakos szakember segíti a munkát. Vida Károly, a beemelés vezetője, szentkirályszabadjai helikopteres hajózó volt. 5500 óra repült idő van mögötte és immár 1801 beemelés tapasztalata.

Az utolsó berendezés is a helyére kerül.

Mozdulatlanul függ a Mi-8-as, amíg a tetőn dolgozók a helyére igazítják az utolsóként beemelt légkezelő gépet. A munka végeztével a helikopter ugyanazon az úton távozik, amelyen érkezett. A beemelés - amelynek egyeztetése másfél havi munkát igényelt - ötven percig tartott.  

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Titkos “hátsó ajtóval” rendelkezik a kínai Huawei az egyik nagy holland telekommunikációs vállalat hálózatában, amelyen keresztül hozzáférhet a felhasználók adataihoz – írta a De Volksrant című helyi napilap névtelenséget kérő titkosszolgálati forrásokra hivatkozva.

A cikk szerint a holland titkosszolgálat (AIVD) vizsgálatot folytat az ügyben, egyebek mellett azt próbálják megállapítani, hogy a biztonsági rés lehetővé tette-e a kémkedést a pekingi kormány számára. Azt nem részletezték, hogy hardveres vagy szoftveres “hátsó ajtóról” van-e szó, és egyáltalán hogyan működik.

Korábban a Huawei egyik szóvivője azt mondta az újságnak, hogy világszerte a helyi törvények betartásával működnek, zárva tartják az ajtót a hálózatukat olyan tevékenységekre felhasználni próbáló kormányok és mások előtt, amelyek sértenék a kiberbizonságot. Az AIVD nem kívánta kommentálni a De Volksrant cikkét, múlt hónapban ugyanakkor Oroszországot és Kínát megnevezve óva intett attól, hogy “Hollandia olyan államok cégeinek hardvereitől vagy szoftvereitől függjön, amelyek aktív kiberprogramokat folytatnak a holland érdekek kárára”.

A három nagy holland szolgáltató közül a KPN és a VodafoneZiggo nem reagált a lap megkeresésére, míg a T-Mobile/Tele2 azt közölte, hogy nincs tudomásuk semmilyen vizsgálatról. A holland kormányzat által megbízott testület vizsgálatot folytat annak érdekében, hogy miként szavatolható a jövőbeli ötödik generációs mobiltávközlési hálózatok (5G) biztonsága. Stef Blok külügyminiszter szerdán elmondta, hogy hamarosan döntenek arról, részt vehet-e az infrastruktúra kiépítésében a Huawei.

Az Egyesült Államok elnöke a napokban rendeletet írt alá, amely nemzetbiztonsági kockázatok esetén lehetővé teszi majd bizonyos külföldi technológiák vásárlásának betiltását az amerikai cégek számára, illetve kulcsfontosságú amerikai technológiák külföldi eladását. Szakértők szerint elsősorban a Huawei és a szintén kínai ZTE van a rendelet célkeresztjében.

Biztonsági megfontolásokból nemrég az Egyesült Államok, majd Ausztrália, Új-Zéland és Tajvan is kizárta az 5G-hálózatok fejlesztéséből a Huaweit, s Japán is erre készül. Washington szerint Peking kémkedésre használhatja fel a vállalat berendezéseit, a vádak arra a kínai jogszabályra hivatkoznak, amely megköveteli a technológiai cégek együttműködését a hírszerző szervekkel. A kínai kormány és a Huawei ezt tagadja.

Számon kérte ismerősét, miért nem segít neki, hogy tovább legyen szállása egy lovardában, majd életveszélyesen bántalmazta; a Fővárosi Főügyészség vádat emelt a férfi ellen.

A vádirat szerint a vádlott, egy 41 éves férfi 2011 júniusában egy X. kerületi lovardában kapott szállást. 2011. június 7-én a délutáni órákban a férfi a szállásán egy nőismerősével italozni kezdett, amelyet az esti órákban egy közeli kocsmában folytattak. A lovastanyára visszafele a vádlott felelősségre vonta a nőt, hogy miért nem járt el az érdekében, hogy tovább maradhasson a lovardában. Miközben a sértettől magyarázatot követelt, hátulról lökdösni kezdte őt, majd a fejét több alkalommal, ököllel megütötte, illetve miután a nő a földre esett megrugdosta.

A sértett a bántalmazás következtében többszörös csonttörést és koponyaűri vérzést szenvedett, amely utóbbi életveszélyes sérülésnek minősül. A férfi a bántalmazást követően ismeretlen helyre menekült, ezért ellene európai elfogatóparancsot is kibocsátottak a magyar hatóságok. Más bűncselekmény miatt az osztrák rendőrség elfogta a férfit, majd 2017 márciusába átadta a magyar nyomozó hatóságnak.

A Fővárosi Főügyészség a férfival szemben életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre, amely bűncselekményt a törvény kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel rendel büntetni.

Új jogszabályi keretet fogadott el pénteken az Európai Unió Tanácsa, amely lehetővé teszi, hogy az EU célzott szankciókat vezessen be az olyan kibertámadásoktól való elrettentés érdekében, amelyek külső fenyegetést jelentenek az EU-ra vagy a tagállamokra nézve – tette közzé az uniós tanács.

A jogszabályi keret először fogja lehetővé tenni az EU számára, hogy szankciókat vezessen be olyan emberek és szervezetek ellen, akik-amelyek megkísérelt vagy végrehajtott kibertámadásokért felelősek; pénzügyi, technikai vagy anyagi támogatást nyújtanak ilyen támadásokhoz vagy egyéb módokon működnek közre bennük. Szankciók vethetők ki az ilyen emberekkel és szervezetekkel kapcsolatban állókra is – közölték.

Az új eszköz használata kiterjedhet az unión kívüli országok vagy nemzetközi szervezetek ellen irányuló kibertámadásokra is, ha a közös kül- és biztonságpolitika céljainak elérése ezt szükségessé teszi. Az új szankciós rendszer hatálya alá olyan jelentős hatást gyakorló kibertámadások tartoznak, amelyek az unión kívülről erednek, vagy amelyeket az unión kívül követnek el.

Természetes személyek esetében beutazási tilalom és vagyonbefagyasztás, jogi személyek esetében pedig az utóbbi szankció alkalmazható majd. Az uniós állampolgároknak és az EU-ban regisztrált szervezeteknek pedig tilos lesz pénzt juttatniuk olyanoknak, akiket ilyen szankciók sújtanak.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint minden negyedik percben meghal a világon egy ember kígyómarás miatt. A WHO a kígyómarást a “világ legnagyobb rejtett egészségügyi válságaként” jellemezte, és új stratégiát dolgozott ki a válság kezelésére.

A WHO szakértői világszerte gyűjtik a kígyómérgeket, hogy ellenszérumot lehessen kifejleszteni belőlük. Egyikük, David Williams a BBC-nek elmondta: már hatszor érte kígyómarás. “Olyan érzés, mintha egy kalapáccsal ütötték volna meg a kezemet” – mesélte felidézve, hogy legutóbb az mentette meg az életét, hogy volt vele ellenszérum.

A legtöbb áldozatnak azonban nincs ekkora szerencséje. A kígyómarás miatt sok százezren szenvednek maradandó károsodást is, legtöbbjük amputáció miatt – hívta fel rá a figyelmet a szervezet. A kígyómarás főleg a legszegényebb afrikai, ázsiai és latin-amerikai közösségeket érinti. A földművesek nap mint nap kockáztatják az életüket a földeken dolgozva, ahol a halálos mérgű kígyók meghúzódnak. A kígyómarásoknak nagyon sok gyermek is áldozatul esik.

A WHO és a brit Wellcome Trust jótékonysági szervezet közös fellépést tervez a kígyómarás okozta válsághelyzet kezelésére. A Wellcome Trust 80 millió fontot (30 milliárd forintot) fektet egy új programba, amelyet új kezelések kifejlesztésére és a hatékony ellenmérgekhez való hozzájutás megkönnyítésére fordítanak. A WHO pedig egy olyan akciótervet készít, amelynek célja, hogy 2030-ra felére szorítsák vissza a kígyómarás okozta halálozást és amputációkat.

Mike Turner professzor, a Wellcome tudományos igazgatója hangsúlyozta: a megfelelő ellenanyag birtokában nagyon jók a túlélés esélyei. “Mindig lesznek, akiket halálos mérgű kígyó mar meg, de ez nem ok arra, hogy meg is haljanak”.

Philip Prince, a Welcome szakértője szerint az is súlyos probléma, hogy a drága kezelést sokan nem engedhetik meg maguknak, és sokan nem jutnak el a kórházig sem, ahol megmenthetnék az életüket. Sok kórházban az orvosok felkészültsége sem megfelelő, és nem állnak rendelkezésre a kezeléshez szükséges gyógyszerek, eszközök. Prince szerint a páciensek a helyi gyógyítókhoz fordulnak, így ki sem derül, hogy kígyómarás áldozatai, és a legtöbb országban ebből kifolyólag nem is tűnik fel, hogy milyen súlyos problémát okoznak a kígyómarások.

A WHO adatai szerint jelenleg a szükséges kígyóméreg-ellenszérumnak csak mindössze egyharmadát állítják elő. A kezelést az is nehezíti, hogy sokféle mérgeskígyó van, és a marásukra nem minden ellenszérum hatásos. Afrikában a forgalomban lévő ellenszérumok 90 százaléka hatástalan a szakértők szerint.

Jelenleg nincs olyan hivatalos nemzetközi lista, amely felsorolja az összes ellenszérumot és azt is, hogy milyen kígyómarást lehet velük kezelni. Williams szerint ugyanakkor a nehézségek ellenére nem megvalósíthatatlan a WHO 2030-ra kitűzött célja.

Mint felidézte, Pápua Új-Guineában 2003-ban minden negyedik gyermek meghalt, akit kígyó mart meg, jelenleg pedig a hatékony kezeléseknek köszönhetően minden ötvenedik kígyómarásra is kevesebb mint egy halálozás jut. Williams elismerte, hogy ez a szám is magas, de mint hangsúlyozta, a megoldás “nem igényel rakétatudományt”: biztonságos, hatékony ellenanyagokra, képzett egészségügyi dolgozókra, a problémát felismerő és hatékonyan védekező közösségekre van szükség.

A WHO a májusi genfi éves közgyűlésén jelenti be a kígyómarás okozta halálozások és sérülések visszaszorítására irányuló stratégiáját.

A Magyar Honvédség új fejlődési pályára lép – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter vasárnap Budaörsön, családi nappal egybekötött haditechnikai bemutatón.

Mint elmondta, itt olyan eszközökkel ismerkedhetnek meg a jelenlévők, amelyekkel a honvédség már rendelkezik, és egyaránt alkalmasak a hagyományos, a modern és a hibrid hadviselés műveleti feladatainak ellátására. Emellett a rendezvénnyel a cél az is, hogy a honvédség együtt ünnepelhesse a honvédelem napját a társadalommal. “A honvédség egy nagy család” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve: azt szeretnék, ha ez a család a jövőben még tovább bővülne.

Kiemelte: arra törekednek, hogy a magyar katonák olyan eszközökkel rendelkezzenek, amelyek a 21. századi kihívásokra kellő mértékű választ tudnak adni. Azt szeretnék, hogy az emberek valóban békében élhessenek – hangsúlyozta Benkő Tibor. Napjainkban rendkívül gyorsan változik a biztonsági környezet a világban, Európában, Magyarország környezetében is – jegyezte meg a miniszter. Majd Julius Caesart idézve leszögezte: “ha békét akarsz, készülj a háborúra”.

Ugyanakkor aláhúzta: a katonák nem akarnak háborút, a békét kívánják megőrizni. Minden felelősségteljesen gondolkodó vezetőnek kötelessége, hogy gondoskodjon hazája, országa, népe biztonságáról.

Szerinte olyan katonákra van szükség, akik követik az 1848-as forradalom és szabadságharc hőseinek emlékét. Emlékeztetett arra, hogy 1849. május 21-én a forradalom és szabadságharc “legékesebb” ütközetében a magyar katonák visszafoglalták Budát. Ennek emlékére május 21. a honvédelem napja.