Biztonságpolitika

Washington még szeptemberben titokban kiutasított két kínai diplomatát – írta a The New York Times című amerikai napilap.

A lap névtelenséget kérő kormányzati tisztségviselőkre hivatkozó értesülései szerint a diplomaták Kína washingtoni nagykövetségének munkatársai voltak, és kiutasításukra azt követően került sor, hogy kocsijukkal behajtottak a virginiai Norfolk mellett lévő katonai támaszpontra.

Az amerikai külügyminisztérium elhárította az értesülés kommentálását, a kínai külügyminisztérium és Kína washingtoni nagykövetsége pedig nem válaszolt a lap megkeresésére. A kiutasításról közvetlen információkkal rendelkező hat kormányzati tisztségviselő azonban részletekkel is szolgált.

A tisztségviselők elmondták, hogy amerikai álláspont szerint a kínai diplomatáknak legalább az egyike hírszerzőként dolgozott, diplomáciai fedésben. Gépkocsijuk – amelyben mindkettejük felesége is ott ült – a támaszpont biztonsági szolgálatának feltartóztatási kísérleteire sem reagált, behajtott a támaszpontra, s csak akkor állt meg, amikor egy tűzoltóautó eléjük állva megakadályozta elmenekülésüket. A kínaiak azzal magyarázkodtak, hogy nem pontosan értették az angol nyelvű utasításokat és eltévedtek.

Az eset még szeptemberben történt, és sem Washington, sem Peking nem hozta nyilvánosságra. A The New York Times elemzése szerint az epizód felerősítette a Trump-kormányzat aggodalmait Kína szélesedő hírszerzéséről az Egyesült Államokban. A lap idézte – szintén névtelenül – az amerikai hírszerzés munkatársait, akik szerint Kína hírszerzése minden más országénál nagyobb fenyegetést jelent az Egyesült Államokra.

A The New York Times emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt hónapokban diplomáciai útlevéllel rendelkező kínai tisztségviselők a korábbiaknál merészebben jelentek meg előre be nem jelentett látogatásra amerikai kutatóintézetekben vagy kormányzati hivatalokban.
A két kínai diplomata kiutasítása több mint harminc év óta az első az Egyesült Államokban. Utoljára 1987-ben utasították ki a washingtoni kínai nagykövetség két munkatársát az Egyesült Államokból.

A szeptemberi incidens után, október 16-án az amerikai külügyminisztérium az Egyesült Államokba dolgozó valamennyi kínai diplomatára vonatkozó szigorító rendelkezést jelentett be. A rendelkezés értelmében a kínai diplomatáknak előzetesen jelezniük kell a tárcánál, ha amerikai helyi vagy kormányzati tisztségviselőknél, kutatóintézetekben vagy oktatási intézményekbe terveznek látogatást.
Az amerikai külügyminisztérium akkor azzal indokolta a döntését, hogy az válaszként született Peking egy esztendővel korábbi rendelkezésére, amelynek értelmében az amerikai diplomatáknak utazási engedélyt kell kérniük, ha az állomáshelyükön kívüli városokba vagy településekre, illetve bizonyos intézményekbe szeretnének ellátogatni.

Októberben a washingtoni kínai nagykövetség a bécsi egyezmény megsértéseként értékelte az amerikai lépést.

Kína veszélyforrás és inspiráló versenytárs is a NATO számára – jelentette ki Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.

A szakértő szerint a “három globális játékos” közül az Egyesült Államok messze az első, Kína lemaradva a második, Oroszország pedig nagy lemaradással a harmadik. Hozzátette: pár éven belül a kínai GDP eléri az amerikait, ez komoly kihívást jelent. Nem véletlen, hogy már Obama elnöksége alatt az amerikai légierő és haditengerészet egyre jelentősebb részét vitték a kínai határ közelébe – mondta.

A műsorban Nógrádi beszélt arról is, a NATO katonai kiadásának háromnegyedét az Egyesült Államok adja és az amerikai hadsereg sokkal effektívebb, mint az európai. A szakértő szerint az, hogy százmilliárd dollárral többet fektettek be az európaiak a hadiiparba, mint az előírás, és 2022-re ez az összeg felmegy négy-ötszáz milliárdra, azt jelenti, hogy az amerikai politika e tekintetben sikeres.

Az idei honvédelmi költségvetés csaknem negyedét fejlesztésekre fordították – közölte a honvédelmi miniszter hétfőn Budapesten egy háttérbeszélgetésen, ahol a honvédség gépeinek külföldi útjairól is beszélt.

Benkő Tibor emlékeztetett arra a kormányzati vállalásra, hogy a honvédelmi költségvetés 2024-re eléri a hazai össztermék (GDP) két százalékát. A miniszter szólt arról, hogy a NATO keleti és déli fenyegetettséggel számol. Ezért van szükség az erős, ütőképes Magyar Honvédségre, ezt szolgálja a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program – emelte ki.

A haderőfejlesztésekről szólva a miniszter azt hangsúlyozta, hogy tervszerű a fejlesztés. A következő beszerzések között légvédelmi rakéta és páncélozott eszközök szerepelnek – ismertette a miniszter. A Magyarországon létrehozandó nemzetközi parancsnokságokkal kapcsolatban elmondta: egyre több ország jelezte, hogy csatlakozni kíván.

Kiemelte: megváltozott a biztonsági környezet, amit többi között a 2015-ben kezdődött illegális migrációs helyzet óta a “bőrünkön érezhetünk”. Ezzel kapcsolatban közölte: a humánus megoldás az, ha a problémát ott kezelik, ahol keletkezik. Ezért szolgál évente mintegy kétezer magyar katona külföldi missziókban – tette hozzá.

A honvédelmi minisztert a beszélgetésen kérdezték a Magyar Honvédség gépeinek különböző külföldi, a sajtóban megjelentek szerint “turistautakon” történő használatáról is. Benkő azt mondta: a gépek valóban jártak az említett helyeken (Las Vegasban, Máltán és Dubajban), de ebben – mint fogalmazott -, “nincs semmi simlisség”. A gépeket minden alkalommal hivatalos katonai, illetve kormányzati hivatalos utakon használták. Hozzátette, megvannak a pontos adatok. A képviselők bármikor megtekinthetik a Honvédelmi Minisztériumban, hogy a gépek mikor, hova és miért repültek – közölte a miniszter, de felhívta a figyelmet arra is, hogy a katonai missziók repülési adatai minősített adatoknak minősülnek, azokat nyilvánosságra hozni nem lehet.

Hangsúlyozta: a katonai feladatok végrehajtása mindig elsőbbséget élvez. A gépek repüléseinek több mint 80 százaléka katonai célú, a honvédség érdekében történő szállítási feladat volt.

A szenátus után a román képviselőház is elfogadta szerdán azt a törvényt, amely jóváhagyja, hogy a bukaresti kormány további öt használt F-16-os harci repülőgép beszerzéséről kössön megállapodást a portugál kormánnyal.

Romániában márciusban állt szolgálatba az első tizenkét F-16-os Fighting Falcon vadászgép, amelyeket szintén Portugáliától vásárolt Románia, egy 2013-ban kötött szerződés alapján. Az időközben új hajtóművel és elektronikával, korszerű fegyverzettel felszerelt repülőgépekért 628 millió eurót fizetett Bukarest: a vételár a pilóták és műszaki személyzet kiképzését is magában foglalta.

A mostani beszerzéssel egészítik ki az első F-16-os repülőrajt. A román védelmi minisztérium már több ízben jelezte, hogy közép és hosszú távon további három F-16-os repülőraj beszerzését tervezi, amelyet közvetlenül az Egyesült Államoktól vásárolna.

A törvénytervezet vételárat nem tartalmaz, de a román törvények szerint a parlament jóváhagyása a százmillió eurót meghaladó beszerzésekhez szükséges. Nicolae Ciuca védelmi miniszter szerint az újabb öt használt F-16-os közül négy a jövő évben érkezne meg Romániába, és a harmadik harci géptől kezdődően a felújítást már Romániában végeznék.

A román légierő az F-16-osok szolgálatba állításáig izraeli segítséggel felújított, orosz gyártmányú MiG-21 típusú vadászgépeket használt. A korábban 110 vadászgépből álló flottában mára körülbelül harminc-negyven harcképes gép maradt. Az utóbbi két évtizedben a román légierő több mint húsz MiG-21-ese hajtott végre kényszerleszállást vagy zuhant le.

ÉPÍTETTE CHRISTOPHER WREN 1682-BEN. A LÉGIHÁBORÚ VILLÁMAI LEROMBOLTÁK 1941-BEN. ÚJJÁÉPÍTETTE A KIRÁLYI LÉGIERŐ 1958-BAN.

Ez a felirat áll a londoni St. Clement Danes templom mennyezeti boltívén elhelyezett címeren és a végsőkig leegyszerűsítve így foglalható össze az épület története is. Egy légierős kötődésű helyről beszélhetünk, hiszen a több mint hatvan évvel ezelőtti újjáépítés óta a St. Clement Danes a Royal Air Force központi temploma. Ezzel a bejegyzéssel kívánok áldott, békés karácsonyt valamennyi kedves olvasónak.

*

A templom a London közepét elfoglaló City of Westminster területén áll. Azon a helyen, ahol - a leginkább elfogadott feltételezés szerint - a IX. században a mai Dánia területéről érkezett bevándorlók egy templomot emeltek és tengerjáró nép lévén a tengerészek védőszentjéről, Szent Kelemenről nevezték el. A templomot az elkövetkező évszázadok során többször is újjáépítették, például az 1666-os nagy londoni tűzvész után is. A kor neves angol építésze, Sir Christopher Wren arra kapott megbízást, hogy a tűzben elpusztult nyolcvanhét templom helyén ötvenkettőt építsen újjá. Az újjáépítendők közé bekerült a St. Clement Danes is, amelyet bár a tűz nem érintett, de igen leromlott állapotban volt. A munkálatok éveken át tartottak végül 1682-ben a templom elkészült.

A következő két és fél évszázad békésen telt, azonban 1941. május 10-ről 11-re virradóra, az Egyesült Királyság elleni német bombázóhadjárat utolsó éjszakáján egy gyújtóbomba eltalálta a templomot. Az épület teljesen kiégett, csak a fő falak és a torony maradtak meg annak köszönhetően, hogy közvetlen rombolóbomba találat nem érte. A maradványok egészen az ötvenes évekig álltak érintetlenül, amikor a Királyi Légierő gyűjtést indított a templom újjáépítésére. A munkálatok 1958-ra befejeződtek és a St. Clement Danes a Royal Air Force központi temploma lett.

A templomból, amelyet az egyik légierő lerombolt, a másik újjáépített, szinte csak a torony látszik, az épület a lombok mögött rejtőzik.

A bejárat előtt a Royal Air Force történetében meghatározó szerepet játszott parancsnokok szobra áll. Balra Sir Arthur Harris szobra, aki 1942 és 1945 között a Bombázó Parancsnokságot (Bomber Command) irányította, jobbra pedig Hugh Dowdingé, aki 1936-tól 1940-ig a Vadászrepülő Parancsnokság (Fighter Command) parancsnoka volt.

A bejárattól balra kifüggesztett kereszten nem csak a templom nevét tüntették fel. A lefelé mutató bronzszínű lángok a templomot majdnem elemésztő tűzre, a felfelé álló kis szárnyak és a kereszt tetején ülő madár a légierőre, az alul lógó horgony a tengerészekre emlékeztetnek.

Belépve a Royal Air Force padlóba ágyazott jelvénye fogad, körbevéve a nemzetközösség (Ceylon, Rodézia, Kanada, Pakisztán, Ausztrália, India, Új-Zéland, Dél-Afrika) légierőinek jelvényeivel.

A templomban számos emléktábla látható. Ezen a táblán azokat az első és második világháborús hadszíntereket tüntették fel, ahol a Királyi Tengerészeti Repülő Szolgálat és a Királyi Repülő Hadtest összevonásával 1918. április 1-én megalakult Királyi Légierő harcolt.

A második világháborúban a RAF kötelékében harcolt lengyel légierőnek szintén a padlóba ágyazott jelvényét tizenhat század és egyéb jelvény övezi valamint egy idézet Pál apostol Timóteushoz írt második leveléből: „A jó harcot megharcoltam, az utamat bejártam, a hitet megtartottam”.

A templom ablakai alatt elhelyezett tárlókban tíz, fehér bőrbe kötött, RAF jelvénnyel díszített emlékkönyvet őriznek azok neveivel, akik a légierő kötelékében, a haza szolgálatában vesztették életüket. A padlót több száz, walesi palából készült RAF jelvény díszíti.

Az első emlékkönyvben az 1915 és 1939 szeptembere között elesettek neve olvasható. A következő nyolc könyv a második világháború áldozataié, a tízedik az 1945 utáni időszakot tartalmazza. A tizenegyedik könyv azoknak az amerikai repülőknek a nevét őrzi, akik a US Army Air Force Egyesült Királyságban állomásozó egységeinél szolgálva vesztették életüket a második világháborúban. A könyvekben minden nap lapoznak egyet a balra látható, hosszú pengéjű késhez hasonló eszközzel.

Az 1924-ben létrehozott Tartalékos Királyi Légierő elhunyt tagjainak neve nem került bele a RAF emlékkönyveibe, számukra külön könyv készült, amely 2012 óta látható a templomban.

A következő falitáblán a Royal Air Force-nál és elődszervezeteinél Viktória Kereszttel kitüntetett katonák neve olvasható. Az 1856-ban Viktória királynő által alapított kitüntetés az ellenséggel szemben tanúsított bátorságért adható.

A Viktória Kereszt után következő legmagasabb kitüntetés a VI. György király által 1940-ben alapított György Kereszt, amely a fegyveres erők tagjain kívül civileknek is adható a rendkívüli helyzetben tanúsított hősiességért és bátorságért. A táblán a Királyi Légierő és a Női Tartalékos Légierő kitüntetettjeinek nevét olvashatjuk.

Imazsámoly a Lancaster bombázókkal repült 619. század jelvényével. A réztáblán Sir Andrew Humphrey nevét tüntették fel, akit a hetvenes években a RAF legmagasabb rendfokozatába (Marshal of the Royal Air Force) léptettek elő.

Az oltár mögött a fára festett Angyali üdvözlet látható. Az eredeti oltár is elpusztult a német bombázást követő tűzben, de a szószéket sikerült megmenteni azzal, hogy időben átszállították a Szent Pál székesegyházba.  

Az eredeti 1690-es orgona a második világháborúban semmisült meg, a jelenlegit az amerikai légierő ajándékozta a templomnak 1958-ban. A galérián a RAF századainak zászlóit állították ki.

A kivilágított vitrinekben a Királyi Légierővel kapcsolatos relikviákat és ezüst emléktárgyakat őriznek.

A Royal Air Force tengeri részlegének (Marine Branch) 1986-os feloszlatására a bejárat mellett kifüggesztett harang emlékeztet. A „légierős tengerészek” saját hajókkal támogatták a RAF műveleteit, amelyek közül kettőt a hendoni múzeumban is kiállítottak.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Jogerősen is életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte Győrkös Istvánt hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés és lőfegyverrel visszaélés miatt szerdán a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla.

Döntésével a táblabíróság csak csekély részben – a bűnjelek kezelése ügyében – változtatta meg az első fokon eljáró Szombathelyi Törvényszék ítéletét. A tényállás szerint 2016. október 26-án a rendőrök házkutatásra érkeztek a vádlott bőnyi családi házához, mert megalapozottan feltételezhető volt, hogy ott hatósági engedély nélkül lőfegyvereket tartanak.

A házhoz az őrnagy vezetésével három nyomozó és három tűzszerész érkezett. Reggel fél nyolckor telefonon engedélyt kaptak a házkutatás elkezdésére. Az udvaron megjelent a vádlott egy németjuhász kutyával. Az őrnagy, valamint két tanú igazolványukat felmutatva közölték: házkutatást tartanak. Győrkös ekkor közölte velük, hogy amíg az ügyvédje nem érkezik meg, addig nem engedi be őket. A bejárati kaput kulccsal bezárta és jelezte, hogy a kutyát rájuk fogja uszítani, majd az ingatlan hátsó része felé távozott, ahol a kutyát az egyik melléképületbe mégis elzárta.

Néhány perc elteltével az őrnagy és az egyik tanú a nem zárt lakatot és láncot levette a kapuról, majd a nyomozókkal és a tűzszerészekkel együtt az udvarra léptek. A ház bejárati ajtajánál a nyomozók találkoztak Győrkös István feleségével, aki férje lelki állapotára hivatkozva nem akarta őket beengedni, azt mondogatta, hogy “baj lesz”. A feleség viselkedése miatt az egyik tanú kivette a tokból a szolgálati fegyverét. Mivel a nyomozók ragaszkodtak a házba való bejutáshoz, a feleség bevezette őket.

Ezzel egy időben Győrkös csőre töltött, kibiztosított gépkarabélyát magához vette és az előszobába ment. Ezt az őrnagy észrevette, rákiáltott Győrkösre, hogy “azonnal tegye le”, mire az három lövésből álló rövid sorozatot leadva rálőtt; az őrnagy szolgálati fegyvere eközben biztosított állapotban a fegyvertokban volt. Az őrnagy a lövések elől megpróbált kitérni, azonban az egyik a fején eltalálta, életét nem lehetett megmenteni. Két tanú kilenc lövést adott le, közülük egy Győrkös testét érte. A lövés életfontosságú szervet nem sértett, hatására Győrkös összecsuklott, majd a gépkarabéllyal együtt egy másik szobába ment.

Győrköst a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai – tárgyalás után – tíz óra előtt tíz perccel fogta el. A nyomozók a házkutatás során több lőfegyvert és lőszert találtak, a vádlottnak nem volt fegyvertartási engedélye.

Péntek László, a bírói tanács elnöke az ítélet indoklásában elmondta, hogy a Szombathelyi Törvényszék példamutatóan járt el, mert minden rendelkezésre álló bizonyítékot megvizsgált, azokat egymással összevetette és részletesen megindokolta, hogy melyik bizonyítékot miért igen vagy miért nem fogadott el.

A vádlott és a védelem azon védekezésére hivatkozva, hogy a halált okozó lövedéken nem volt sem sérülés, sem DNS-minta, azt mondta, hogy ezen “érdemes lenne vitatkozni”, ám számtalan más bizonyíték áll még rendelkezésre, amely a vádlott ölési cselekményét bizonyítja. A védelem másik védekezésére, hogy miért volt “műveleti terület” a lövöldözés helyszíne “bűncselekmény helyszíne” helyett, és miért törték ki azt az üvegajtót a TEK munkatársai, amely döntő bizonyíték lehetett volna, Péntek azt mondta: azért volt műveleti terület, mert oda a TEK munkatársai még akkor mentek be, amikor a vádlott és a fegyvere is ott volt, így oda akkor még a mentők sem mehettek be. Hozzátette: “rendben van, a lövésnyomok eltűntek, de az élet már csak ilyen, mindig történik valami, nyomok semmisülhetnek meg, nyomok keletkezhetnek”. A bíróság feladata a valósághű tényállás megállapítása – tette hozzá.

Győrkös István azt mondta: “én az őrnagyot nem lőttem le, valaki viszont igen”. “Nekem jövőm nincs, már leéltem az életemet” – jegyezte meg. Úgy fogalmazott, hogy egy becsületes eljárásban mindenkit eljárás alá kellett volna vonni, aki a helyszínen volt. A Győri Ítélőtábla határozatával szemben rendes jogorvoslati lehetőség nincs.

A zsidó vallású katonák támogatására ismét bevezetik a tábori rabbinátus intézményét a német hadseregben (Bundeswehr) – döntött a német kormány.

A kormányülésről kiadott tájékoztató szerint a zsidó vallási szolgálatot a Németországi Zsidók Központi Tanácsával (ZdJ) együttműködve vezetik be egy hivatalos állami szerződés keretében, amelyet december 20-án írnak alá.

A katonai hivatás nemcsak rendkívüli testi, hanem lelki megterhelést, a “lét végességével” való konfrontációt jelent, különösen külföldi bevetéseken, és a lelki támogatás eddigi lehetőségei nem minden esetben feleltek meg a zsidó vallású katonák igényeinek, holott zsidó vallású polgárokra is nagy szükség van a Bundeswehrben, azért is, hogy tovább erősödjék az összetartás Németország “nyílt társadalmában” – emelték ki a közleményben.

Korábbi sajtóbeszámolók szerint a német hadseregnél az első világháború vége óta szünetelő tábori rabbinátus felélesztését hosszabb ideje tervezik a védelmi minisztériumnál, a ZdJ-vel kötendő szerződésen pedig az idén tavasz óta dolgoznak.

A tárca azért fejleszti a katonák vallási jellegű támogatását, mert szakértői szerint nagyon hasznos a kapcsolattartás, beszélgetés a tábori – hadseregbeli – lelkészekkel, papokkal, egyházi személyekkel, akik ugyan kívül vannak a katonai hierarchián, mégis belülről ismerik a Bundeswehr világát, és így jól meg tudják érteni a katonák helyzetét, gondjait.

A tábori rabbinátus mellett a muszlim vallási szolgálat megszervezésén is dolgoznak. A Bundeswehrben jelenleg katolikus és evangélikus tábori papi szolgálat működik.

A katonák vallását hivatalosan nem tartják számon. Az önkéntesen szolgáltatott adatok alapján a Bundeswehr katonáinak nagyjából ötven százaléka tartozik valamely egyházhoz, mintegy 53 ezren az evangélikus, további 41 ezer fő a katolikus egyházhoz. A muszlim vallású német katonák száma nagyjából háromezer, a zsidók száma tizedennyi, mintegy háromszáz.

Széles körben felháborodást okozott Németországban egy emberölés, amely egy karácsonyi vásár közelében történt. A feltételezett elkövetők tizenévesek, elfogták őket.

Az eset a Bajorország tartományi Augsburg belvárosában történt, az áldozat egy 49 éves tűzoltó, aki feleségével és egy baráti házaspárral péntek este felkereste a város híres karácsonyi vásárát, majd hazafelé sétálva vitába keveredett egy csoport fiatallal.

A vita verekedésbe torkollt, az áldozat a fejére mért ütésektől elesett és elveszítette az eszméletét. A túlerőben lévő hétfős csoport támadásában súlyos arcsérülést szenvedett a másik házaspár férfi tagja is. A támadók elmenekültek, a mentők sikertelenül próbálták újraéleszteni az áldozatot, aki a helyszínen meghalt.

Az erőszakos bűncselekmény országszerte felháborodást keltett, a rendőrség külön nyomozócsoportot állított fel a tettesek kézre kerítésére. A bajor tartományi belügyminisztérium vasárnap közölte, hogy a térfigyelő kamerák felvételei alapján azonosították a feltételezett elkövetőket és elfogták őket. A halálos csapásokat az áldozatra egy augsburgi születésű, 17 éves fiatalember mérte, aki a német mellett további állampolgárságokkal is rendelkezik. Elfogtak egy ugyancsak 17 éves és Augsburgban született fiatalembert is, aki a közlemény szerint egy dél-európai ország állampolgárságával rendelkezik.

Ez a “borzasztó támadás sok embert megrázott Augsburgban, és messze a városon kívül is”, ezért is fontos, hogy a rendőrség gyorsan elfogta a feltételezett elkövetőket – emelte ki Joachim Herrmann tartományi belügyminiszter.

A Bild című lap értesülése szerint az egyik gyanúsított a német mellett török és libanoni állampolgársággal rendelkezik, a másik gyanúsított pedig olasz állampolgár.

A török offenzíva Szíriában hozzásegítette az Iszlám Állam nevű terrorszervezet dzsihadistáit ahhoz, hogy újraszerveződjenek – állapította meg a Pentagon (amerikai védelmi minisztérium) napokban nyilvánosságra hozott egyik belső dokumentuma.

A tárca általános felügyeleti igazgatóságának aktája leszögezi: “az Iszlám Állam kihasználta az amerikai csapatok kivonulását és a török offenzívát, és megerősítette kapacitásait és erőforrásait Szíriában”.

A minisztériumhoz tartozó Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) adataira hivatkozó tanulmány megállapítja: az Iszlám Állam “nagy valószínűséggel arra használja majd fel a Szíria északkeleti vidékein kialakult biztonsági vákuumot, hogy onnan indítson támadásokat a Nyugat ellen. Kétségtelenül több ideje és több tere lesz arra, hogy előkészítse a terrortámadásokat, és egyben támogassa a világban meglévő 19 szervezetét is.”

Az elemzés szerint a dzsihadisták hosszú távon valószínűleg ismét kiterjesztik ellenőrzésüket Északkelet-Szíria egyes helységeire, sőt, befolyást szerezhetnek a világ több térségében is. Ebben szinte bizonyosan nem akadályozza meg őket a szervezet korábbi vezetőjének, Abu Bakr al-Bagdadinak az október végi likvidálása sem.

Az amerikai katonai hírszerzés rendelkezésre álló információi szerint a terroristák már aktiválták alvó sejtjeiket, hogy megsokszorozhassák támadásaikat a kurdok vezette Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű laza arab-kurd koalíció hadereje ellen.

A jelentés leszögezi azt is, hogy a Szíriában állomásozó amerikai erők ugyan továbbra is fegyverekkel látják el az SDF harcosait, de ezen harcosok kiképzését már befejezték. A dokumentum szerint szeptember elején az SDF-nek már mintegy százezer harcosuk volt.

A helikopter hagyományos köznyelvi metaforája, a szitakötő alulról-szemből igencsak találó a H145M-ösre.

A 01-es...

...és a 02-es egyaránt részese volt a repülési programnak...

...ahogy a régi típusok is. Itt egy Mi-24-es követi a 20-as irányban iskolázó új könnyűhelikoptert...

...nevezetesen a 335-ös...

...de Mi-8-as is felbukkant napjaink üdvöskéi mellett...

...a 3304-es alakjában...

...míg a kutató-mentőt a 701-es adta...

...a 21-es Zlínnel pedig oktatás folyt.

Zord

A kecskeméti repülőtér felújítása, bővítése miatt május óta távollevő vadászgépek, majd a szállítók is visszatelepültek hazai bázisukra a mai napon.

Egy pillanatra a betontól az elsőként hazatérő 31-es, háttérben a kecskeméti reptérazonosító panoptikum.

Hazatérnek a szállítók is. Tevéék Ancsája Szolnokról repült át.

Zord

Négy hónapos baltikumi légtérrendészeti szolgálattal bővített hét hónapos tartós településen van túl a magyar Gripen közösség, amelynek részleteiről egy korábbi cikkben írtam. A gépek ma délelőtt hazatértek Kecskemétre, de csak akkor kerül pont a hazai Gripen üzemeltetés leghosszabb kitelepülésének történetére, miután a Pápára áttelepített kiszolgáló eszközök és berendezések is visszaérkeznek az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázisra. A karácsony előtti hazatelepülésnek minden bizonnyal azok a családok örülnek legjobban, amelyeket hónapokra szétválasztott a baltikumi és pápai szolgálat.  

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Oroszország senkit sem kíván megtámadni, az “orosz fenyegetés” puszta kitaláció – hangoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnök egy moszkvai nemzetközi befektetői tanácskozáson.

“Függetlenül az Ukrajnával kapcsolatos összes problémától, a Krím és a Donyec-medence körüli spekulációktól, mindenki tökéletesen tisztában van vele, hogy Oroszország senkit sem szándékozik megtámadni” – állította az orosz vezető.

Putyin szerint az “orosz fenyegetés” azok kitalációja, akik nyerészkedni próbálnak és előnyökhöz jutni az Oroszország elleni küzdelem előőrsének szerepében. Azt mondta, hogy a jelentősebb európai országok vezetői ezzel tisztában vannak. Felhívta a figyelmet arra, hogy az EU- és NATO-tagállamok lakosságszám, valamint a gazdasági és a katonai potenciál tekintetében messze felülmúlják Oroszországot.

A kérdésre, hogy milyen viszonyban áll Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Putyin azt mondta, hogy semmilyenben, mert még csak telefonon beszélt hivatali partnerével, aki megítélése szerint “rokonszenves és őszinte ember lehet”. Úgy vélekedett, hogy Zelenszkij valóban javítani akar a helyzeten, egyebek között Délkelet-Ukrajnában. Hozzátette ugyanakkor, nem tudja, hogy mennyire “képes” ezt megtenni. Méltatta, hogy a Donyec-medencei demarkációs vonalon három szakaszon sikerült csapatszétválasztást végrehajtani. A két elnök a tervek szerint személyesen is találkozik december 9-én, a “normandiai négyek” – Oroszország, Ukrajna, Franciaország és Németország – vezetőinek párizsi csúcstalálkozóján.

Putyin a moszkvai fórumon kifejezte reményét, hogy a Donyec-medencei “szürke zónába” nem térnek vissza ukrán fegyveresek, egyebek között a nacionalistákból felállított nemzeti gárda tagjai. Kilátásba helyezte, hogy egy ilyen fejleményre a két szakadár “népköztársaság” megfelelő választ fog adni. Az orosz elnök egyébként nem zárta ki, hogy egyes kelet-európai országoknak néhány év múlva eszébe jut majd az Európai Unióból való kilépés. Putyin szerint az unión belül ellentéteket szült “az adók elosztása”, mert azok jelentős része “azok nadrágjának tartására ment, akik még nem érték el a gazdasági fejlettség egy bizonyos szintjét, és ez eurómilliárdok tucatjaiban mérhető”.

“Valamikor 2028 határán Kelet-Európa egyes országai a gazdasági fejlődés olyan szintjére jutnak majd el, amikor már nem kapnak szubvenciókat és különféle támogatásokat az európai büdzséből, hanem fizetniük kell majd, mint Nagy-Britanniának. És nem vagyok benne biztos, hogy nem jut majd eszükbe ugyanaz, mint magának Nagy-Britanniának” – fogalmazott Putyin.

Ugyanakkor azt fejtegette, hogy Oroszországnak érdeke az Európai Unió fennmaradása és hatékony működése, mert “kiszámítható és érthető partnerre” van szüksége. Mint mondta, Moszkva aggodalommal követi a fejleményeket, mert devizatartalékainak jelentős részét euróban tartja és mert az EU a szankció ellenére is a legjelentősebb kereskedelmi és gazdasági partnere.

Szavai szerint Oroszországban folyamatosan elemzik az unióban zajló eseményeket. Mint mondta, tudatában van annak, hogy az európai országok eltérő forgatókönyvekben gondolkodnak a tagállamok konszolidációjáról és az integráció stabilabb formáinak eléréséről.

“Nem tudom, hogy ez sikerül-e nekik, de minden estre szeretnék sikert kívánni nekik ehhez” – fogalmazott.

Az orosz vezető helytelennek nevezte azt a párhuzamot, amit a fórum egyik részvevője vont a Szovjetunió szétesését megelőző válság és az EU belső nehézségei között. Rámutatott egyebek között, hogy amíg az első egy erősen központosított, egységes állam volt, addig a második nem az. Kifejtette nézetét, hogy a Szovjetunió szétesésének következményei alulmúltak minden negatív várakozást, mert a rossz hatékonyságú gazdaságpolitika a szociális szféra összeomlásához és elhúzódó politikai következményekhez vezetett. Pozitív ellenpéldaként hozta fel Kínát, ahol tervgazdaságot sikerült összehangolni a piacgazdaság elemeivel.

Megismételte, hogy Oroszország olyan mértékben hajlandó együttműködni az Egyesült Államokkal, amilyenben erre a másik fél is kész. Mint mondta, a két országnak közös érdekei vannak egyebek között a nemzetközi biztonság szavatolásában, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harcban, valamint a környezetvédelemben.

Kitért rá, hogy a kétoldalú kereskedelem, amely Barack Obama elnöksége alatt a húszmilliárd dolláros szintre esett vissza, Donald Trump két éve alatt 25 milliárdra nőtt, ami szerinte így is “kevés”. Kifejezte bizakodását, hogy egyszer megszűnik már az amerikai tényezők negatív hatása a kétoldalú viszonyra.

“Mi készen állunk erre” – nyilatkozott.

Úgy vélekedett, hogy az amerikai-kínai kereskedelmi háború ellenére a legközelebbi jövőben aligha várható világgazdasági recesszió. Hangot adott meggyőződésének, hogy a kínai gazdasági modell hatékonyabb az amerikainál, és jelentős mértékben ezzel magyarázhatók a Peking ellen Washington által bevezetett szankciók. Méltatta, hogy a jüan felkerült a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hivatalos devizalistájára, amivel elfoglalta méltó helyét a világ pénzpiacain.

Putyin egyúttal a rosszindulatú konkurencia megnyilvánulásának és hibának minősítette a Kína és Oroszország fejlődésének feltartóztatására irányuló amerikai kísérleteket.

Van az amerikai fegyvervásárlásoknak egy alig látható része, aminek a nem ismerete teljesen félreviszi a jól ismert vitákat, például, hogy miért Gripent vettünk és nem F-16-ost. A törökök miért Sz400-st vettek és nem amerikai Patriotot. A közbeszédben és a foteltábornokok szintjén a legtöbbször a paraméterek összeméregetésében kifullad a vizsgálódás: mennyi bomba, hány mach, milyen fordulékony stb.? Elemzői szinten már megjelenik, a nemzetgazdasági érdek, a külpolitikai orientáció szerepe a beszerzésnél vagy hogy miként illeszkedik a rendszer az ország stratégia kultúrájába. Egy kiszivárgott levél szerint az USA „megrovásban” részesítette a pakisztáni vezetést, mert az szerződésben foglaltakat megsértve alkalmazta saját F-16osait a februárban Indiával vívot minilégiáháborúban. Mi van? Hogy lehet ilyet? Idézem az eredeti levelet: "the U.S. government considers the relocation of aircraft to non-U.S. government authorized bases concerning and inconsistent with the F-16 Letter of Offer and Acceptance." Eszerint Pakisztán csak az F-16-os gépet és a hozzájuk tartozó levegő-levegő rakétákat csak két bázison (Mushaf and Shahbaz) tárolhatja és csak terrorizmus elleni feladatokra használhatja, más országok ellen nem, írja még a cikk. Gondolom önvédelemre is használhatja a gépeket és fegyvereiket, mert sok értelme különben nem lenne terroristák ellen az emlegettet AMRAAM rakétáknak. Hol van a bibi? Hogy februárban Pakisztán F-16osokat vetett be az indiai légierő ellen valószínűleg India légterében, legalábbis erre utal, hogy Új-Delhi bemutatott egy AMRAAM rakéta darabot. A cikkből az kiderül, hogy a pakisztáni F-16-osok nem csak erről a két bázisról üzemeltek. Mi fontos ez így ebben a formában? Én eddig csak anekdotákat hallottam arról, hogy az amerikai fegyvereladások kapcsán ilyen-olyan megkötések vannak a fegyver rendszer későbbi alkalmazása kapcsán. Például, hogy Görögország úgy vehetett Patriot ütegeket, hogy bizonyos Törökországhoz közel levő szigetekre nem telepíthette. Itt és most először látom „rendes” bizonyítékát az ilyen megkötésnek (ha valaki olvasott mást már, bátran küldje el). Ezeknek a megszorításoknak, tiltásoknak a létezése és egy-két konkrét példa mindjárt megmagyarázhatja, hogy egy két sokat vitatott, elhúzódó fegyvervásárlás végül miért esett kudarcba. Mindjárt érthető jobban, hogy Egyiptom miért üzemeltet az amerikai mellett orosz és francia repülőgépeket, és hogy esetleg a török-amerikai tárgyalásokban lehetett valami, ami miatt Ankara az istennek sem akarta megvenni a Patriot üteget. És a magyar Gripen beszerzésről ne is beszéljünk. NATO tagságunk kezdetén nem lettem volna meglepve, hogy a szerződésben lett volna valami olyan kikötés, amelyre az akkor kormány inkább azt mondta, jó akkor legyen a gyengébb (vagy „gyengébb”) képességű svéd vadászgép.

Omán közvetítésével szeptemberben kezdődtek tárgyalások a jemeni húszi lázadók és Szaúd-Arábia között, azt követően, hogy a rebellis erők támadást intéztek több szaúdi célpont ellen. A rijádi döntéshozók értékelése szerint, komolyan megrendülhet az országon belüli hatalomgyakorlásuk, amennyiben nem sikerül rendezni a jemeni konfliktust.

Azt egyelőre nehéz megítélni, hogy mennyire lesznek célra vezetőek a tárgyalások, hiszen korábban már sikerült egy asztalhoz ültetni a szembenálló feleket, előremutató rendezési tervről azonban nem született döntés. Szaúd-Arábia alapvető félelme egy újabb polgárháború kialakulása volt a polgárháborúban, ami elsősorban az Áden körül kialakult kaotikus helyzetre koncentrálódott. A dél-jemeni várost október végén hagyták el az emirátusi erők, így az irányítást az Aidarus al Zubaidi vezette Déli Ideiglenes Tanács vette át, ami azonban nem vonta maga után Abu-Dzabi érdekérvényesítő potenciáljának a csökkenését, mivel az Ideiglenes Tanács továbbra is az Egyesült Arab Emirátusok támogatását élvezte, így komoly tényezővé vált lokális szinten.

A dél-jemeni városban kialakult helyzet az 1990 előtti állapotokat idézte fel, amikor is az ország kétállami berendezkedéssel prosperált. Ez precedensként szolgált a jelenlegi szeparatista ádeni vezetés számára, így tulajdonképpen gyújtóponttá vált egy független állam megteremtéséhez, ami az ország további fragmentálódásával és a konfliktus  elhúzódásával fenyegetett. A terület széttagolásának elkerülését a déli egyezménynek is nevezett szerződéssel sikerült elérni, amit november 5-én írtak alá Rijádban. Ennek értelmében az ádeni Déli Ideiglenes Tanács és az Abd-Rabbuh Manszúr Hádi vezette erők megosztva gyakorolják a hatalmat Dél-Jemenben.

Az egyezmény Rijád szempontjából stratégiai fontossággal bírt, hiszen sikerült megőriznie Jemen egységét, ezzel szemben komoly engedményeket biztosított az autonómiát követelő erőknek. Egy olyan status quót sikerült kialakítani, amely a polgárháború előtti szálehi berendezkedésű Jemenre emlékeztet, melyben a különböző politikai és törzsi tényezők között egyensúlyozva sikerült megtartani a törékeny egységet. A jelenlegi egyezmény azonban egy ponton igen komoly jelentőséggel bír. Szaúd-Arábia ugyanis egyfajta kondomíniumot szerzett az érintett területeken, ezzel gyakorlatilag felelősséget vállalt a jövőbeni eseményekért.

Bár az egyeztetések már korábban megkezdődtek, így például szeptember 20-án a húszik ígéretet tettek arra, hogy nem alkalmaznak drónokat szaúdi objektumok támadásához, Hádi hatalmának kezdetleges konszolidálásával és Jemen viszonylagos stabilizálásával nyílt lehetőség a tényleges tárgyalások megkezdésére, amik az aktuális helyzet rendezését célozzák meg.

A jelenlegi stratégiai irányvonal nem a hosszú távú célok megfogalmazását tekinti elsődleges feladatnak, hanem első sorban olyan konkrét projektekre koncentrálódik, mint Szanna repterének újranyitása, valamint egy nagyobb fogolycsere realizálása. A legmarkánsabb kérdéskört továbbra is Szaúd-Arábia határainak a védelme, illetve a húszik ballisztikus rakéta arzenáljának és a drón állományának a leszerelése adja. A tervek között szerepel az észak-jemeni határon − szaúdi és húszik által ellenőrzött sávban − ütköző zónák kialakítása.

Mindeközben, a konfliktusban érintett Teherán, úgy értékelte Szaúd-Arábia törekvéseit, valamint a november elején megkötött egyezményt, hogy ezzel Rijád és szövetségeseinek a pozícióit legitimizálták Dél-Jemenben. Az Iráni Iszlám Köztársaság külügyi szóvivője, Abbász Muszávi  leszögezte, a békéhez első sorban fel kell hagynia Szaúd-Arábiának az értelmetlen vérontással, egyúttal fel kell oldania a kulcsfontosságú kikötők blokádját. A stockholmi egyezmény alapján az ENSZ életbe léptette a 2451-es határozatot, ami a legfontosabb jemeni kikötők biztonságát és átjárhatóságát szavatolja annak érdekében, hogy a civilek megfelelő egészségügyi és élelmiszer ellátáshoz jussanak. Hodeida kikötőjének a blokádja ugyanis komoly logisztikai fennakadást eredményezett, ezzel humanitárius katasztrófa szélére sodorta a lakosságot. A jemeni konfliktus során eddig 100.000 civil személy vesztette életét.

Megállapítható, hogy a tárgyalások kimenetele bizonytalan, tekintettel a térség kiemelt stratégiai helyzetére, valamint a fegyveres összecsapások intenzitására, amik elsősorban Jemen partszakaszára koncentrálódnak. Ugyanakkor az ENSZ legutóbbi közleménye szerint a Jement ért légicsapások száma nyolcvan százalékkal esett vissza.  Az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztere, Anvár Gargash kijelentette: a jemeni társadalom szerves részét képezik a huszik és Jemen jövője velük együtt képzelhető el.

Továbbá árnyalja a képet az a tény is, hogy míg a húszik egyenlő partnerként artikulálhatják érdekeiket, Hádi kimaradt az egyeztetési folyamatokból, ezáltal helytartói szerepbe kényszerült Szaúd-Arábia jemeni játszmájában.

Szerző: Lázin Áron

Ezer év történeti fegyvereiből és vadászati eszközeiből nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Az Acél és Szív című kiállítás anyaga három magyar magángyűjtemény több mint 450 műremekét mutatja be. A honfoglalástól a 19. századig vonultatja fel a különböző korszakok hadászati és vadászati eszközeit. A tárlat az egyik beharangozó rendezvénye a 2021-es “Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításnak.

Csörge Csaba, a kiállítás kurátora, magángyűjtő kiemelte: az Acél és Szív kiállítás szerkezetileg három részre tagolódik. Központi helyen szerepelnek a vadászati eszközök, elsősorban a XVI. századtól a XIX. század elejéig. Az első részben kaptak helyet a magyar és európai történelem fegyverei a honfoglalás és államalapítás korától, a keresztes háborúkon és a 30 éves háborún át, egészen a XIX. századi forradalmakig. A harmadik részben az Oszmán Birodalom ötvösművészeti szempontból is értékes fegyvereit ismerhetik meg a látogatók.

A kiállítás egyik kiemelt műtárgya Andrássy Gyula (1823-1890) miniszterelnök díszes ezüstszablyája, amelyet 1840-ben, 17 évesen kaphatott meg, amikor átvette a család birtokainak irányítását – mondta el. Hozzáfűzte: szerepel a tárlaton Guyon Richárd (1813-1856), az 1848-49-es szabadságharc honvédtábornokának névre szóló díszfegyvere is, amelyet testvérén keresztül vitézségéért adományozott neki az angol nemzet. A francia-angol származású tiszt ekkor már az oszmán seregben harcolt az oroszok ellen.

A kiállítás kiemelt műtárgyai között látható Erős Ágost (1670-1733) szász választófejedelem, lengyel király gazdag kidolgozású, elefántcsonttal díszített pisztolya is – hangsúlyozta Csörge. A tárlat legrégebbi műtárgya egy IX. század eleji avarkori kard, a legnagyobb pedig egy két méter hosszú naszádpuska a XVI-XVII. század fordulójáról.

Zord

Tavaly nyár óta ismert, hogy a magyar forgószárnyas katonai repülés történetének újabb fejezetét az Airbus Helicopters H145M típusával írják majd Szolnokon. Az első négy helikopter 2019. november közepén és december elején érkezett az országba és a december 13-i ünnepélyes átadásuk után immár hivatalosan is új időszámítás kezdődött az MH 86. Szolnok Helikopter Bázison. Ez azonban csak a kezdet: 2020-21-ben további 16 darab érkezik majd a típusból. 

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Az Európai Unió rendeletet fogadott el a gépjárművek fokozott biztonságáról, továbbá az utasok és a veszélyeztetett úthasználók, például gyalogosok és kerékpárosok védelméről, azzal a céllal, hogy jelentős mértékben csökkentse a halálos kimenetelű közúti balesetek számát – közölte az Európai Unió Tanácsa pénteken.

Az új szabályok értelmében minden gépjárművet – köztük a tehergépjárműveket, a buszokat, a kisteherautókat és a városi terepjárókat is – számos biztonsági felszerelésekkel kell ellátni.

Ezek között szerepelnek intelligens sebességszabályozó rendszerek, indításgátló alkoholszonda (alcolock készülék) beszerelésének előkészítése, a járművezető fáradékonyságának és figyelmének nyomon követésére szolgáló figyelmeztető rendszerek, a járművezető figyelmetlenségét érzékelő fejlett figyelmeztető rendszerek, vészfékjelzések és tolatóradar, valamint úgynevezett eseményadat-rögzítők és pontos abroncsnyomás-ellenőrzést lehetővé tevő rendszerek.

A személygépjárművek és a kisteherautók esetében további biztonsági intézkedésekre is szükség lesz. Ilyenek lesznek a fejlett vészfékező rendszerek, veszélyhelyzetben működésbe lépő sávtartó rendszerek, nagyobb frontális védelmi zóna, amely a veszélyeztetett úthasználókkal – például gyalogosokkal vagy kerékpárosokkal – való ütközés során képes mérsékelni a sérüléseket.

Az általános előírások és a jelenlegi rendszerek – például a sávelhagyásra figyelmeztető rendszerek és a fejlett vészfékező rendszerek – mellett a tehergépjárműveket és a buszokat olyan módon kell tervezni és gyártani, hogy jelentős mértékben csökkenjenek a jármű körüli holtterek. Olyan fejlett rendszerekkel is fel kell szerelni azokat, amelyek képesek felismerni a jármű közvetlen közelében lévő gyalogosokat és kerékpárosokat.

A rendelet egyedi szabályokat vezethet be a hidrogénüzemű járművek és az automatizált járművek számára is. A rendelet általában véve előírja az Európai Bizottság számára, hogy a bekövetkező technikai fejlődés figyelembevétele érdekében aktualizálja az új előírásokat.

A rendelkezés egyes elemei esetében az alkalmazást egy később kijelölt időpontban kell megkezdeni, hogy a gépjárműgyártók az új előírásokhoz igazíthassák gyártási folyamataikat – tették hozzá.