Biztonságpolitika

A Biztonságpolitikai Szakkollégiumon belül működő Balkán Műhely tagjai és kísérőjük tanulmányúton vettek részt Koszovóban november 20-24. között. A látogatás során betekinthettünk Magyarország Pristinai Nagykövetségének, az EULEX misszió, a magyar KFOR-erők, illetve pristinai kutatóintézetek működésébe, valamint felfedeztük a legfiatalabb európai állam kultúráját és történelmét.

A repülőgép landolása után a szakkollégiumi küldöttségi szinte azonnal belevetette magát a főváros nevezetességeinek feltérképezésébe. Első napi programként meglátogattuk a volt amerikai elnök, Bill Clinton tiszteletére emelt szobrot, majd buszra szálltunk és az észak-koszovói − albánok és szerbek által közösen lakott − (Kosovska) Mitrovica irányába folytattuk utunkat. A közel fél napos kirándulás során átsétáltunk a várost kettévágó Ibar hídon, így megtapasztalhattuk a helyiek között egyes esetekben gyújtópontként felsejlő etnikai megosztottságot, melynek köszönhetően a koszovói békefenntartók és a helyi rendfenntartó erők is kiemelten figyelik az eseményeket. Az albán és szerb városrész különleges egyediséget mutatott, így kijelenthető, hogy maradandó emlékekkel távoztunk a kora esti órákban.

A második napot szakmai programok színesítették, ennek megfelelően meglátogattuk a pristinai magyar nagykövetséget, ahol dr. Márkusz László misszióvezető nagykövet úr bevezetett minket az albán-magyar kapcsolatok múltjába és jelenébe, valamint bemutatta Koszovó aktuális kihívásait és lehetőségeit. Ezt követően az EULEX koszovói civil missziójának szakértői  ismertették a jogállamisággal kapcsolatban tevékenykedő szervezet szerteágazó feladatkörét.

A harmadik napon két pristinai székhelyű kutatóintézet ügyvezető igazgatójával és projekt menedzser munkatársával mélyülhettünk el egy kötetlen beszélgetés keretei között Koszovó politikai aktualitásaiba, így például a legutóbbi választás eredményeiben vagy a koszovói-szerb kapcsolatok lehetséges irányvonalaiba. Ezt követően a magyar KFOR kontingens parancsnokával, Farkas Gábor alezredes úrral és politikai tanácsadóként tevékenykedő, Tóth Krisztián úrral találkoztunk, ami kiváló alkalom volt, hogy megismerjük a KFOR magyar kontingens rendeltetését és ízelítőt kapjunk a kint szolgálatot teljesítő magyar katonák hétköznapjaiból.

Tanulmányutunk zárásaként a dél-koszovói Prizren városában barangoltunk, ahol többek között meglátogattunk egy mecsetet, illetve egy kisebb testmozgás igénybevételével megmásztuk a híres, város felett tornyosuló erődöt is. A gazdag történelemi múlttal rendelkező Prizren, mind vallásilag és etnikailag egy sokszínű város látványával szolgált, így foglalva keretbe a tapasztalatokban és élményekben bővelkedő utazásunkat Koszovóba.

A NATO egymilliárd dolláros (mintegy háromszázmilliárd forintos) szerződést írt alá a Boeing amerikai repülőgépgyártóval az AWACS típusú felderítő repülőgépekből álló flottájának korszerűsítésére – közölte a katonai szervezet főtitkára.

A fejlesztés révén a gépek legalább 2035-ig támogatni tudják majd a katonai szövetség misszióinak munkáját – tette hozzá Jens Stoltenberg. A NATO-főtitkár a szerződés aláírásakor elmondta, a korszerűsítés elsősorban a repülőgépek kommunikációs és egyéb digitális képességeinek, nagy teljesítményű számítógépes processzorainak, szervereinek és más berendezéseinek cseréjét vagy fejlesztését biztosítja.

Aláhúzta, a technológia fejlődésével nagyobb kapacitásra van szükség az adatok továbbításához. A korszerűsítés lehetővé teszi, hogy valamennyi AWACS-gép digitális adatkapcsolaton keresztül cserélhessen információkat földi, tengeri és légi eszközökkel, biztosítja, hogy az eszközök folytathassák “létfontosságú küldetéseiket” – közölte.

Arról is tájékoztatott, hogy a korszerűsítést 16 NATO-szövetséges tagállam finanszírozza, köztük az Egyesült Államok, Németország, Törökország, Olaszország és Spanyolország. A NATO alkalmazkodva a kihívásokhoz már tervezi az AWACS repülőgépekből álló flottájának cseréjét 2035-öt követően – mondta. “Folytatjuk a szövetség modernizációját és alkalmazkodását most és a jövőben is” – tette hozzá Stoltenberg.

Egyre inkább terrortámadásnak tűnik a hétvégi lövöldözés a haditengerészeti bázison. Nem volt még ilyen korábban szerintem, hogy katonai diák lövöldözzön. Officials Continue Investigating Gunman’s Motive in Navy Base Attack Két dolog jut eszembe erről a hírről. 1. A nyolc sebesültből kettő rendőr volt, akik az elhárítás céljából mentek a helyszínre. Egyszer volt szerencsém Houstonban FBI ügynökök előadását hallgatnom. Semmi titkos nem hangzott el, csak ismert esetekről beszéltek. Azt mesélték, hogy az első iskolai lövöldözés után, ahol sok gyerek halt meg, megvizsgálták, hogy mit csináltak rosszul, vagy mit kellene másképp csinálni. Felismerték, hogy azért is volt sok halott, mert a korábbi eljárásoknak megfelelően, ha bejelentés után kivonultak a seriffek, lezárták az iskolát és megvárták, amíg kiérkeznek az erre kiképzett beavatkozó egységek. Ez viszont lehetetlenül sok időt hagyott a gyilkosnak az öldöklésre. A megoldás? Ha hasonló történik, aki odaért, bemegy azzal amije van. Mivel a járőrök általában egyedül dolgoznak, nem párban, és nincsenek kiképezve (vagy nem feltétlenül) az ilyen állig felfegyverzett emberek kiiktatására, így nyilván korlátozottabbak a túlélési esélyeik, de a cél, hogy legalább megzavarják, eltérítsék az elkövetőt a további ártatlanok (gyerekek) megölésétől, azzal hogy célpontként magukra húzzák a támadót. 2. a szaúdi elkövető előző este mészárlós videokat nézett, és szemtanúk szerint megváltozott mikor febuárban visszatért a képzésre az USA-ba. Biztos vagyok benne, hogy eddig is volt a átvilágítása a külföldi hallgatóknak, csak nem ilyen gyorsan. Bár az is egyértelmú, hogy hiába is világították volna át a fiatalembert a jelentkezésekor, ha a téli szünet alatt radikalizálódott. Azt láttjuk számos nemzetközi példából, hogy ilyen gyorsan máskor is váltak szélsőségessé emberek és csatlakoztak az Iszlám Államhoz, vagy követtek el (próbáltak) otthon valamit. Ez annyit jelent, hogy az átvilágításnak gyakoribbnak kell lennie, vagy korlátozott megfigyelésre van szükség. Ez persze kontraproduktív is lehet, mert ki szereti ha ártatlanként megfigyelik, plusz az USA-ban erre szuper érzékenyek. A muszlimok elleni hisztéria idején volt olyan, hogy szaúdi rendőrdiákokat terroristának néztek, mert több kuktát is vettek egy hétvége alatt. Ezt is az FBI-os emberek mesélték. Megkezdődött a titkos adagyűjtés, aztán kiderül, csak nem lehet venni kuktát Szaúd-Arábiában.

Három év nyolc hónap börtönre ítélte szerdán első fokon a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság azt a gépjárművezetőt, aki két rendőr halálát okozta ittasan közlekedési balesetben, majd segítségnyújtás nélkül tovább hajtott – közölte a Fővárosi Főügyészség.

A vád szerint a középkorú férfi 2015. február 7-én éjszaka ittasan, érvényes vezetői engedély nélkül autózott az Üllői úton kifelé. A XVIII. kerületi Mikszáth Kálmán utcai kereszteződésnél balra kanyarodott, amikor a kereszteződésbe szemből érkezett egy észlelhető, de megkülönböztető jelzést nem használó rendőrautó 136-139 kilométer/órás sebességgel. A vádlott a kanyar ívét levágva szabálytalanul, a szembejövőnek elsőbbséget nem adva kezdte meg a balra kanyarodást, és összeütközött a rendőrségi járművel, amely emiatt egy szemből érkező harmadik autónak ütközött.

A vádlott a baleset után egy pillanatra megállt, majd segítségnyújtás nélkül elhajtott. A rendőrautó vezetője és utasa – két rendőrjárőr – a helyszínen meghalt, a harmadik autó vezetője és utasa súlyos, egyikük maradandó fogyatékosságot okozó sérüléseket szenvedett.

A kerületi bíróság szerdán kihirdetett elsőfokú ítéletében a vádlottat halált okozó ittas járművezetés és négyrendbeli, veszélyhelyzetet előidéző személy által elkövetett segítségnyújtás elmulasztása miatt három év nyolc hónap börtönre ítélte és hét évre eltiltotta a közúti járművezetéstől.

A Fővárosi Törvényszék közleménye szerint az ítélet indokolása kiemelte: a rendőrautó is jelentősen túllépte a megengedett sebességet és nem használt megkülönböztető jelzést, továbbá “nem volt bizonyítható a rendőr jármű sebességtúllépésének szolgálati indoka”. vádlott és a sértett is jelentősen megszegte a közlekedési szabályokat. Ugyanakkor a bíróság kiemelte azt is: a vádlottnak ittassága tudatában fokozottabban kellett volna figyelnie a forgalomra, ám nem járt el az elvárható gondossággal, a kanyarodást a sértett féktávolságán belül hajtotta végre és ittasságából fakadó gondatlansága miatt nem győződött meg a védett útvonalon közlekedő rendőrautó helyzetéről.

A bíróság a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként értékelte a “sértetti közrehatást”, továbbá az idő múlását és a vádlott részleges beismerő vallomását. Súlyosító körülmény volt egyebek mellett az, hogy a vádlott ellen a bűncselekmény elkövetésekor is büntetőeljárás zajlott.

Az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett, így az elsőfokú ítélet nem jogerős.

Az Egyesült Államok vezette koalíciós erők csütörtökön megnyitották a Hormuzi- szoros hajózásának biztonságát felügyelő parancsnokságot Bahreinban – jelentette be az Egyesült Államok haditengerészetének a térségért felelős 5. flottaparancsnoksága.

A központ a Perzsa(Arab)-öböl térségében közlekedő olajszállító teherhajók védelmét hivatott ellátni. Washington az idén júliusban – a Hormuzi-szorosnál és az Adeni-öbölnél fekvő Báb el-Mandeb-szoros közelében közlekedő tankerek elleni támadások után – jelentette be, hogy nemzetközi koalíciót kíván létrehozni a tankerek védelmére. Május és június között hat külföldi tartályhajó ellen követtek el támadásokat, és Irán a partjai közelében lelőtt egy amerikai drónt is. A kialakult feszült helyzetért az Egyesült Államok Iránt tette felelőssé.

Joseph Dunford tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának akkori vezetője júliusban – Mike Pompeo külügyminiszter és Mark Esper védelmi miniszter jelenlétében – nemzetközi konferencián vázolta az elképzeléseket. Ezek szerint a parancsnoki hajókról és az irányításról az amerikaiak gondoskodnak, szövetségesei hajói pedig saját zászlójuk alatt kísérik a tankereket Irán és Jemen partjainál.

A nemzetközi koalícióhoz az Egyesült Királyság, Ausztrália, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és Izrael csatlakozott. A nemzetközi erők parancsnokságát azért Bahreinban nyitották meg, mert az amerikai haditengerészet 5. flottájának korábban is ott volt a központja.

Az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon 34 milliárd dollár (több mint tízezer milliárd forint) értékben vásárol F-35 típusú vadászgépeket a Lockheed Martintól.

A minisztérium egyik magas rangú tisztségviselője kedd este bejelentette azt is, hogy az aznap létrejött megállapodás értelmében a Pentagon 478 darab F-35-ös vadászgépre adott megrendelést a marylandi székhelyű óriásvállalatnak. A tárgyalások hosszú ideje folytak, de a felek csak most tudtak megállapodni az árban.

Ellen Lord, a Pentagon beszerzésekért felelős vezető tisztségviselője fantasztikusnak nevezte a tárgyalásokon kikovácsolt egyezséget. Hangsúlyozta, hogy ezek az F-35-ösök képezik majd az Egyesült Államok ötödik generációs vadászrepülőgépekből álló flottájának gerincét.

Az ötödik generációs vadászrepülőket az ezredfordulón állították hadrendbe az amerikai légierőnél. A gépeket kiváló manőverező képesség és gyenge észlelhetőség jellemzi. Fegyverzetük egy részét – éppen az észlelhetőség csökkentése miatt – beépített fegyvertérben hordozzák.

Az F-35-ös vadászgépeket – hosszadalmas fejlesztések után – 2015-ben állították szolgálatba. Szakértők szerint a 21. század első felében ez lesz az Egyesült Államok – és feltételezhetően szövetségesei számára is – a legfontosabb harcirepülőgép-típus.

A technológia védelmében Washington a nyár elején kizárta az F-35-os programból Ankarát, mivel Törökország az amerikai kifogások ellenére is orosz légvédelmi rendszert vásárolt. Lord kedd este újságíróknak nyilatkozva leszögezte: ez ügyben az amerikai álláspontban nincs változás. Hozzátette: a Pentagon arra számít, hogy az Ankara által vásárolt orosz Sz-400-as rendszert az év végéig hadrendbe állítják.

Az MH Pápa Bázisrepülőtéren december 5-én hivatalosan is átadták azt a két, repülőgép tárolásra és karbantartásra tervezett telepíthető hangárt (DAM - Deployable Aircraft Maintenance Facility), amelyet éppen egy éve rendelt meg a Magyar Honvédség a Saabtól. Az első mobil hangár augusztusban, a második novemberben érkezett meg. A beszerzéssel a honvédség a DAM első megrendelője lett. A koncepció egyébként nem mai, ehhez hasonló megoldást a svéd légierő évtizedek óta használ a különböző gyakorlatokon és nemzetközi műveletekben való részvételekor egyaránt.

A 38 méter hosszú, 20 méter széles és nyolc méter magas mobil hangár csak az egyik, bár kétségtelenül a leglátványosabb része annak a rendszernek, amelynek további elemei vannak a műszaki munkákhoz és az ahhoz kapcsolódó tevékenységekhez szükséges konténerek és kiszolgáló berendezések formájában. A teljes rendszert a Saab Barracuda kamuflázs-takarói álcázzák a vizuális, infravörös és lokátoros felderítés ellen, és a nyári hónapokban védik a túlzott felmelegedéstől is.

 *

A honvédség két DAM hangárt szerzett be. A telepítéshez, amelyet Svédországban kiképzett magyar katonák végeztek, nincs szükség nehéz gépre vagy darura.

A 750 négyzetméteres hangárban karbantartásnál két Gripennek, tároláskor négynek van hely.

Minden műszaki munkát ilyen 6,6 méter hosszú (20 lábas) szabvány konténerekben lehet elvégezni. Ezek a feladatok a karbantartás és feladattervezéssel, a fegyver, katapultülés, futómű és földi kiszolgálóeszköz karbantartással illetve az alkatrészek és veszélyes áruk tárolásával függenek össze.

A hajózóöltözékek és felszerelések karbantartására és tárolására szolgáló konténerek. A jobb oldali a tároló konténer, amelynek az egyes rekeszeihez szárítóberendezés csatlakozik.

Ezen az oldalon csak az egyik ajtót és a fűtőberendezést csatlakoztatták.

A másik DAM oldalán jól látható, hogy a ki-be járásra szolgáló alagút mindkét oldalához konténereket csatlakoztattak.

A hangárba vezető alagút két oldalán a konténerekbe nyíló ajtók vannak, így a műszakiaknak nem kell kimenniük a szabadba, ha a konténerekben van feladatuk.

A hangár ideiglenes lakója a 35-ös Gripen.

A hangárhoz csatlakoztatott fűtőberendezés kinti …

… és benti része.

A hangár eleje-vége egy elektromos berendezéssel nyitható.

A hangár mozgatható végeit merevítő elemek bekötési pontja.

Állítható talpak – zárt helyzetben ezeken pihen a „hangárajtó”. Az ajtó széle és a talaj közötti rést egy szoknya takarja.

*

Záróra

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Egy lépéssel több, a honvédség repülő erői egy újabb alapvető képességet - a telepíthető tároló- és karbantartó hangárét - állítottak helyre a Saab DAM (Deployable Aircraft Maintenance) hivatalos átvételével ma Pápán. 

Zord

Az Európai Unió és Szerbia megállapodást írt alá az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) kereteiben tervezett határigazgatás terén folytatandó együttműködésről – közölte az Európai Unió Tanácsa.

A megállapodás lehetővé teszi, hogy a Frontex – Szerbia beleegyezésével – segítséget nyújtson Szerbiának a határigazgatás területén, közös műveleteket hajtson végre az országgal, és csapatokat telepítsen Szerbia unióval határos régióiba. Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért és uniós belügyekért, valamint az uniós polgárságért felelős tagja kiemelte, Szerbia elkötelezetten törekszik szorosabb együttműködést folytatni az unióval a határigazgatás és a migráció kezelése terén. Ez egyaránt érdeke Szerbiának és az EU-nak.

“A megállapodással tovább erősítjük a nyugat-balkáni partnereinkkel fennálló kapcsolatainkat, közelebb hozva ezáltal e térséget az unióhoz” – fogalmazott.

Az uniós bizottsági tájékoztatás szerint a megállapodásban szereplő tevékenységek közé tartozik a határ mentén nyújtott nagyobb fokú technikai és operatív segítségnyújtás, a cél pedig az illegális bevándorlás kezelése, valamint a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem. A prioritást jelentő unión kívüli országok és a Frontex közötti együttműködés erősítése a biztonság fokozásához is hozzá fog járulni az unió külső határainál – tették hozzá.

A megállapodás megkötéséről szóló határozatot az uniós tanács ezt követően továbbítja az Európai Parlamentnek, amelynek egyetértésére szükség van a megállapodás végleges megkötéséhez.

A megállapodás a harmadik ilyen, partnerországgal aláírt megállapodás az Albániával 2018 októberében, illetve Montenegróval 2019 októberében aláírt megállapodások után. Hasonló megállapodás készül Észak-Macedóniával és Bosznia-Hercegovinával is. A Frontex idén május végén Albániában indította el a legelső olyan közös műveletét, amelyre egy szomszédos, nem uniós ország területén kerül sor.

Jelentősen növelik védelmi kiadásaik összegét a NATO-tagországok – állapította meg Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

Azzal a 2014 szeptemberében tett két vállalással összefüggésben, amely szerint a NATO-tagországok bruttó hazai termékük (GDP) két százalékát a védelmi kiadásokra fordítják, azon belül pedig húsz százalékot fejlesztésre, Stoltenberg elmondta: 2019-ben az európai szövetségesek és Kanada védelmi kiadásai öt egymást követő évben reálértéken 4,6 százalékkal növekedtek.

Kiemelte, hogy 2016-tól számítva 2020 végéig a tagországok mintegy 130 milliárd dollárt fordítanak a védelem fokozására, és várakozásaik szerint a védelmi kiadások összege 2024 végére elérheti a négyszáz milliárd dollárt. “Ez példátlan előrehaladás, amely jelentősen erősíti a NATO-t” – fogalmazott Stoltenberg.

Tájékoztatása szerint egyre több szövetséges tartja be a megállapodásban foglaltakat: idén kilenc tagország tesz eleget teljes mértékben az említett vállalásnak, míg néhány évvel ezelőtt mindössze három ilyen tagállam volt.

A főtitkár elmondta azt is, hogy a keddi londoni csúcsértekezleten a tagországok vezetői egyebek mellett megbeszélést folytatnak a NATO terrorizmusellenes küzdelemben játszott szerepéről, azzal összefüggésben az Afganisztánban és Irakban tevékenykedő kiképzőmissziók fontos szerepéről, áttekintik a NATO Oroszországgal ápolt kapcsolatait, Kína erősödésének várható következményeit, az energiabiztonság és a fegyverellenőrzés jövőjét, illetve elfogadhatják azt a dokumentumot is, amely a világűrt hadműveleti szempontból operatív területté nyilvánítja a légi, a szárazföldi, a tengeri és a kibertér területei mellett.

Stoltenberg kijelentette, hogy a NATO továbbra is a béke és stabilitás alapja az euroatlanti térségben. A jelenlegi bizonytalan időkben nemzetek fölött álló erős intézményekre van szükség, ezért a NATO-t is erősíteni kell minden ember biztonságának megőrzése érdekében – tette hozzá.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által megvalósított Digitális bíróság projekt illeszkedik a kormány elektronikus közigazgatási célkitűzéseihez – mondta a belügyminiszter a Digitális bíróság projekt zárórendezvényén.

Pintér Sándor köszöntőjében hangsúlyozta: digitalizáció nélkül nincs jövő, az informatikai fejlesztés alkalmazása biztosítja a fejlődést, az ország versenyképességét. “Ez alaptétel, aki nem ismeri, vesztes” – jelentette ki.

Pintér ismertetése szerint a projekt célja az ügyfelek pontosabb, gyorsabb ellátása volt, mert – mint hangsúlyozta – “az első az ügyfél”. A projekt célja az ügymenet egyszerűsítése és gyorsítása, az átláthatóság biztosítása volt, úgy, hogy közben csökkenjen az iratbetekintési jog időhöz kötöttsége, és csökkenjenek az adminisztratív terhek és költségek is. Mindezek illeszkednek a kormány elektronikus közigazgatási célkitűzéseihez – hangsúlyozta.
Mint mondta, a Digitális bíróság projektben megvalósult megoldásokkal csökken az ügyintézési idő, csökkennek a költségek, gyorsabbá válik az átfutás, miközben csökken a humánerőforrás-szükséglet is, de magas marad a rendelkezésre állás.

A miniszter gratulált a projekt megálmodóinak és megvalósítóinak, amiért – mint fogalmazott – “felismerték a jövőbe vezető utat”.

Répássy Árpád, az OBH elnökhelyettese a projektzárón arról beszélt, az új technológiák alkalmazása egyszerre jelent hatalmas kihívást és lehetőséget is az egyszerűbb, gyorsabb, olcsóbb, zöldebb bírósági ügyintézésre. Felidézte, az alaptörvény szerint az igazságszolgáltatás a bíróságok feladata. “Alkotmányos kötelességünk, hogy független bíráink magas színvonalon és időszerűen folytassák le az eléjük kerülő eljárásokat” – mondta, hozzátéve, büszke arra, hogy a magyar bíróságok a törvényi kötelezettségüket a közjó és igazságszolgáltatás talaján állva az elmúlt évben is maradéktalanul teljesítették.

A két éve indult Digitális bíróság projekt több mint két és félmilliárd forint uniós támogatással valósult meg.

Mint mondta, az OBH megteremtette a bíróságok ügyfeleinek elégedettsége érdekében a kulturált, kényelmes, egyszerű, gyors és biztonságos ügyintézési körülményeket, a szervezet 11 ezer dolgozójának pedig az időszerű, megalapozott ítélkezéshez feltétlenül szükséges munkakörülményeket. Az OBH támogatásával a bíróságok a XXI. századba léptek az informatikai fejlesztések területén is – szögezte le.

Felidézte: 2011-ben még csak cégügyekben működött az ügyfelek és bíróságok között az elektronikus kapcsolattartás, míg idén már minden szinten és ügyszakban lehetővé vált az online kapcsolattartás.

Az OBH elnökhelyettese kiemelte, a magyar bíróságok élen járnak a digitalizációban, az Európai Bizottság eredménytábláján első helyen állak az elektronikus ügyintézés lehetőségének biztosításában, de az ítéletek internetes közzétételében és a folyamatban lévő eljárások információinak elektronikus elérhetősége tekintetében is Európa legjobbjai közé tartoznak.

Répássy felidézte: az OBH számos projektet indított a “bárhonnan, bármikor elérhető bíróság” megvalósítása érdekében, tavaly például 2500 laptopot, táblagépet osztottak szét a bírók között, beszédfelismerő programot vásároltak, amelyek a hangfelvételből írott szöveget készítenek, és kiépítették a távmeghallgatás rendszerét, amely jelenleg 72 helyen, de az év végére további 112 tárgyalóteremben lesz lehetséges.

A Digitális bíróság projektről szólva elmondta, az e-akta lehetőséget ad arra, hogy a bírák és ügyfelek kényelmesen, szabadon hozzáférhessenek az ügyiratokhoz, a megújuló elektronikus határozatgyűjtemény könnyebben és még szélesebb körben teszi kereshetővé az anonimizált határozatokat, ugyanakkor az ítéletek megírásához is technikai segítséget nyújt. A bíróságok és közhiteles hatósági nyilvántartások közötti közvetlen kapcsolat is a gördülékeny munkavégzést és ügyfelek érdekeit.

Répássy hangsúlyozta: az informatikai fejlesztések megvalósultak, de a Digitális bíróság projekt nem fejeződik be, a következő időszak legfontosabb feladatának a tájékoztatást nevezte, amelynek célja az ügyfelek és a szélesebb közvélemény felkészítése a digitális átállásra.

“A digitalizáció kiterjesztése nem állhat meg, mert a digitális bíróság egyszerre szolgálja az ügyfelek, jogkeresők érdekeit és nagymértékben hozzájárul az igazságszolgáltatás hatékonyságának növeléséhez” – emelte ki az OBH elnökhelyettese.

Helyére emelték az orosz fegyveres erők második világháborús győzelmének 75. évfordulójára épülő főtemploma nyolcvan tonnás központi kupoláját a Moszkvához közeli Kubinkában, a Patriot parkban – közölte az orosz védelmi minisztérium.

A művelethez egy különleges, 750 tonnás darut használtak, amelynek súlyát a stabilitás érdekében 1250 tonnára növelték. A templomnak összesen hat kupolája lesz, ebből négy, köztük a központi, már a helyére került.

A toronydob átmérője, amelyhez a központi kupolát rögzítették, 19,45 méter. A katonai tárca novemberben közölte, hogy helyére emelték az első, 34 tonnás, 12 méter magas kupolát. A szerkezetet egy húszszintes épület magasságába emelték fel, amihez fogható bonyolultságú műveletet a maga nemében a minisztérium közleménye szerint az elmúlt évek során senki sem hajtott végre Oroszországban.

A templom kupoláinak váza erősen ötvözött acélból készült, amelynek feltételes tartóssági együtthatója 300-tól 1500 évig terjed. A váz rácsait 100 tonnás felső és húsz tonnás oldalsó próbaterheléssel tesztelték, és csak 2 milliméteres deformációt mértek. A katonai tárca közleménye szerint ez azt jelenti, hogy “a kupola elhasználtsága ötven év múlva 0 százalékos lesz”.

A minisztérium korábban arról adott ki tájékoztatást, hogy a 2020. május 9-én felszentelendő templom harangegyüttesének összsúlya több mint húsz tonna lesz. A győzelem motívumaival díszített 18 harangot, amelyek közül a legnagyobbikat 8,5 tonnásra tervezték, a voronyezsi Anyiszimov öntöde készíti el. A harangtorony magassága 75 méter.

A templom felépítésének tervét a moszkvai katonai tárca vezetője, Szergej Sojgu hadseregtábornok tavaly szeptemberben hozta nyilvánosságra. Igor Konasenkov vezérőrnagy, a védelmi minisztérium szóvivője december végén közölte, hogy a szentély építéséhez fel fogják használni a Wehrmachttól zsákmányolt és mai napig raktározott fegyvereket is.

A régi ellenség fegyvereinek és lőszereinek beolvasztott fémét egyebek között a templom lépcsőjének kialakításához fogják felhasználni. Konasenkov elmondta, hogy az orosz haderő még az első világháborúban zsákmányolt harci eszközöket is tárol.

Az orosz fegyveres erők egyébként tavaly augusztusban tartottak első ízben gyakorlatot a csapatok erkölcsi és pszichológiai készenlétének biztosítására, a hadsereg és a hadiflotta tábori lelkészeinek részvételével. Sojgu szerint a személyi állomány körében végzett lelki és felvilágosító tevékenységben “felbecsülhetetlen” szerepük van a katonaság ortodox templomainak.

Az elképzelés szerint a hadsereg főtemploma egyszerre lesz vallási, oktatási és módszertani központ a katonák, a tábori lelkészek és a civilek számára egyaránt.

A hagyományokhoz híven koncertekkel, kézműves foglalkozásokkal és számos karácsonyi programmal várják az érdeklődőket a Ludovikán az adventi hétvégéken – közölte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE).

Közleményük szerint a rendezvénysorozat december elsején, vasárnap 18 órakor a Budapest Ragtime Band koncertjével kezdődött, amelyet az adventi koszorú első gyertyájának meggyújtása követett a Campus téren.

Az adventi programsorozat a szombatokon folytatódik: december 7-én a Kaláka együttes lép fel. Majd 14-én a Szabadság, szerelem című színházi előadást tekinthetik meg az érdeklődők Seres Péter rendezésében, 21-én pedig a Monarchia Szimfonikus Zenekar ad klasszikus karácsonyi koncertet.

Ezeken a napokon 13 órától a gyerekeké a terep, akiknek az aktív szórakoztatásáról a Kedvcsinálók Társulata gondoskodik. December 14-én és 21-én délután is érdemes útba ejteni a Ludovikát: egyik napon a Nefelejcs Bábszínház, másikon pedig a Bugócsiga Zenede interaktív gyerekkoncertje mulattatja majd a kicsiket – írta az NKE.

Az ingyenes programok helyszíne a Ludovika vívóterme.

Október közepén, egy héttel az Air Wolf Hunting 2019 néven a Mátrában megrendezett gyakorlat után, román kollégáikkal közösen gyakoroltak a Magyar Honvédség kutató-mentő szakszemélyzetei. A Cross Landing elnevezésű, évente ismétlődő, háromnapos gyakorlat hazai helyszíne idén a Dóc melletti lőtér volt. 

Magyarország és Románia 2002. október 17-én, Aradon írta alá azt az egyezményt, amely a két ország légierőinek együttműködését részletezi. Ez az egyezmény egy, a kutatás-mentésre vonatkozó kiegészítő jegyzőkönyvvel bővült, amelyet a magyar és a román fél 2004. szeptember 24-én, Szolnokon írt alá. Ez a kiegészítés teszi lehetővé, hogy a két ország katonai légijárművei szükség esetén egymás légterében kutató-mentő céllal, a határtól számított száz kilométeres mélységben tevékenykedjenek.

Ezt a tevékenységet a Magyar Honvédség és a román légierő, a Fortele Aeriene Románe helikoptereivel évente gyakorolják úgy, hogy egyik napon magyar, a másik napon román területen berendezett kárhelyszínen hajtanak végre feladatokat. A cél a békeidőszakban bajba került katonai légijárművek személyzetének felkutatása és mentése a vonatkozó eljárások és szabályzók alapján. A kutató-mentő szakszemélyzet tevékenységét a helyszínen ellenőrök kísérik figyelemmel és később értékelik a látottakat. (Mindkét fél saját ellenőrökkel dolgozik.) A helyszíni tevékenység mellett a gyakorlat célja a riasztási rendszer működésének ellenőrzése is.

Az idei Cross Landing gyakorlat magyarországi mozzanatában a következő helyzetet szimulálták. Október 15-én Dóc térségében, nappali körülmények között, egy Mi-24-es harci helikopter vészhelyzetet jelentett, majd a személyzet és a légiforgalmi irányítás között megszűnt a rádiókapcsolat. A sikertelen kapcsolatfelvételt követően a HungaroControl értesítette a Magyar Honvédség Légi Vezetési és Irányítási Központját. Mivel a helikopter a Dunától keletre tűnt el, az MH LVIK a keleti országrészért felelős szolnoki légi kutató-mentő szolgálatot riasztotta. A mentés mozzanataiba a kárhelyszínen kaptunk betekintést.

*

Dóc egy csendes település Szegedtől 20-25 kilométerre, északra. A honvédségi lőteret erdők szegélyezik, a terepet átszelő utakat mély, süppedős homok borítja. A nyílt terepen kialakított lőtér mellett, több kisebb tisztás is van. Az egyiket kiépített, de szemmel láthatóan régen nem használt árokrendszer szabdalja, a szélén egy egyszerű sínpár fut, rajta egy életnagyságú harckocsi makett. A céltárgyként szolgáló szerkezetet valaha drótkötélen vontatták a sínen.

Erre a tisztásra tart az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis egyik Mi-24-es harci helikoptere, amellyel a gyakorlat forgatókönyve szerint megszakadt a rádiókapcsolat. A „szerencsétlenül járt légijármű” szerepe a 336-os oldalszámú harci helikopternek jutott; személyzete behelyezkedik a leszálláshoz, futót nyit, és finoman leteszi a sötétszürke forgószárnyast a terepre. A hajtóművek leállítása után a sérültek szerepét játszó katonák, akiken mű-sebek imitálják a sérüléseket, elhelyezkednek a helikopter mellett és távolabb, az egyik bokor tövében. Ezzel a szimulált kárhelyszín készen áll a kutató-mentő helikopterek érkezésére.

Bő fél órával azután, hogy a Mi-24-es földet ért, ismét forgószárny és faroklégcsavar zaját hallani. A 701-es oldalszámú kutató-mentő Mi-17-es először nagyobb magasságban repül át a terület felett – olyan magasságban, ahonnan a terep jól belátható és a kárhelyszín könnyebben megtalálható. A helikoptervezetők beazonosítják a helyszínt és egy nagy ívű jobb fordulóval behelyezkednek a leszálláshoz. A Rubik Szállítóhelikopter Zászlóalj Mi-17-esét irányító személyzet a terepet szegélyező bozótos és a Mi-24-es közé helyezkedik és a kárhelyszín azonosítását követően két percen belül földön van a helikopter. Nyílik a tolóajtó, helyére kerül a lépcső és a kutató-mentő szakszemélyzet – az ejtőernyősök és a felcser - már kint is van a helikopterből és a sérültek felé siet. Azonnal felmérik a sérültek állapotát és megkezdik az ellátásukat. Öt sérülttel kell foglalkozniuk, és ebben a helikopter személyzete is a segítségükre van. A sérültekkel foglalkozó kutató-mentők mellett ellenőrök állnak, figyelik a munkát és az ellátás közben hozott döntéseket, és jegyzetelnek a későbbi értékeléshez.

Nagyjából negyven perce zajlik a munka a kárhelyszínen, amikor ismét helikopterzaj hallatszik és feltűnnek a román légierő szintén riasztott IAR 330M helikopterei. Az IAR 330-as a francia Aérospatiale SA 330 Puma típusának román gyártású változata. Az IAR-flotta egy részéből a románok a kilencvenes évek második felében izraeli segítséggel, IAR 330 SOCAT jelzéssel, harci helikopter változatot alakítottak ki. Emellett a SOCAT avionikájával, de annak fegyverrendszere nélkül is modernizáltak gépeket. A román kutató-mentő képességet ezek a modernizált IAR 330M szállítóhelikopterek biztosítják.

 A román pilóták óvatosan helyezkednek be és először a vezér száll le a 02-es oldalszámú IAR-ral, nagyon közel az egyik fához, úgy, hogy a kísérő helikopternek is jusson hely. A kísérő eközben valamivel hátrébb, 15-20 méter magasan függ, majd két-három perces helyben függés után hátrálni kezd és inkább egy fasor mögötti másik tisztáson száll le helikopterével, a 11-es oldalszámú géppel. A román helikopterek oldalán fehér négyzetre festett vöröskereszt jelzi a gép funkcióját és egy pajzs alakú jelvény a hovatartozását. A 712. helikopterszázad IAR 330-asai az aranyosgyéresi (Campia Turzii) 71. légibázishoz tartoznak, de állandó jelleggel a temesvári 93. légibázison települnek. A 02-es helikopter teherterében csak három hordágy van, a 11-esbe egy egészségügyi berendezés is került, de még ez is messze van a magyar Mi-17-es felszereltségétől.

A román kutató-mentők is a sérültek köré csoportosulnak, és saját ellenőreik figyelmétől kísérve bekapcsolódnak az ellátásukba. Közben ketten visszasietnek az egyik helikopterhez a matracszerű, kétoldalt fogantyúkkal ellátott felfújható hordágyért. Az öt sérültből kettőt a magyar gép visz el, a többi hármat elosztják a két román helikopter között. Az IAR 330-asokba az eltolható oldalajtón keresztül kell „bemanőverezni” a hordággyal, a Mi-17-es szétnyitható hátulja ennél jóval nagyobb mozgásteret ad a hordágyat cipelő kutató-mentőknek.

A sérültek elhelyezése után a helikopterek indítanak majd a Mi-24-est követően a Mi-17-es és a két IAR is felszáll és a gépek Szentes felé veszik az irányt. A kárhelyszín kiürül, a kutató-mentő helikopterek a Cross Landing 2019 gyakorlat harmadik, záró napján egy román kárhelyszínre repülnek majd.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A cikk nyomtatott változata az Aeromagazin novemberi számában jelent meg.

Hetven százalékra kell növelni a közeljövőben és ezen a szinten tartani a korszerű fegyverek arányát az orosz hadseregnél és flottánál – jelentette ki Vlagyimir Putyin.

Hangsúlyozta, hogy a hadászati nukleáris erőknél, “amelyek kulcsszerepet játszanak a potenciális agresszor feltartóztatásában és az erőegyensúly fenntartásában a világon”, ennek az aránynak még magasabbnak kell lennie. Putyin szerint a modern fegyverek aránya jelenleg meghaladja a 68 százalékot. Mint mondta, az orosz fegyveres erők egyes eszközei a tulajdonságaikat tekintve évekkel a külföldi analógiáik előtt járnak.

Bejelentette, hogy 2020-ban megkezdődik a 2033-ig szóló állami fegyverkezési program és a hadiipari komplexum fejlesztésének előkészítése, aminek célja “a fegyverek és a technika minőségi és mennyiségi mutatóinak növelése”.

“Nagy pontosságú korszerű és perspektivikus fegyvertípusokról, valamint lég- és űrvédelmi eszközökről van szó” – hangoztatta Putyin.

Szavai szerint a beszerzési program keretében a katonai termékek előállításánál figyelembe fogják venni a mesterséges intelligencia alkalmazását. Egyúttal növelni fogják a felderítő és csapásmérő drónok, a lézer- és hiperszonikus rendszerek, a harctéri robotizált komplexumok és az új műszaki elveken alapuló fegyverek gyártását. Fontosnak nevezte, hogy az orosz fegyveres erőket a tudomány és a technikai legújabb vívmányaival szereljék fel. Megismételte állítását, miszerint mára sikerült egy lépéssel előbbre jutni a világ többi katonai hatalmával szemben, “ami ritka jelenség a legújabbkori történelemben”.

A jelenlegi, 2018 és 2027 közötti időszakra érvényes, tavaly januárban elfogadott állami fegyverkezési program 20 ezer milliárd rubeles költségvetéssel számol, amelyből 19 ezer milliárd rubelt fegyverek beszerzésére, javítására és fejlesztésére, ezer milliárdot pedig infrastruktúra-fejlesztésre kell fordítani. (A rubel jelenleg 4,75 forintot ér.)

Az RBK című gazdasági napilap szerint ebből az a keretből folyik az Sz-500-as légvédelmi rendszer, valamint a Szarmat és a Rubezs interkontinentális ballisztikus rakéták kifejlesztése, továbbá a Topol hadászati rakétarendszer Jarszra való lecserélése.

Három év nyolc hónap börtönre ítélte szerdán első fokon a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság azt a gépjárművezetőt, aki két rendőr halálát okozta ittasan közlekedési balesetben, majd segítségnyújtás nélkül tovább hajtott – közölte a Fővárosi Főügyészség.

A vád szerint a középkorú férfi 2015. február 7-én éjszaka ittasan, érvényes vezetői engedély nélkül autózott az Üllői úton kifelé. A XVIII. kerületi Mikszáth Kálmán utcai kereszteződésnél balra kanyarodott, amikor a kereszteződésbe szemből érkezett egy észlelhető, de megkülönböztető jelzést nem használó rendőrautó 136-139 kilométer/órás sebességgel. A vádlott a kanyar ívét levágva szabálytalanul, a szembejövőnek elsőbbséget nem adva kezdte meg a balra kanyarodást, és összeütközött a rendőrségi járművel, amely emiatt egy szemből érkező harmadik autónak ütközött.

A vádlott a baleset után egy pillanatra megállt, majd segítségnyújtás nélkül elhajtott. A rendőrautó vezetője és utasa – két rendőrjárőr – a helyszínen meghalt, a harmadik autó vezetője és utasa súlyos, egyikük maradandó fogyatékosságot okozó sérüléseket szenvedett.

A kerületi bíróság szerdán kihirdetett elsőfokú ítéletében a vádlottat halált okozó ittas járművezetés és négyrendbeli, veszélyhelyzetet előidéző személy által elkövetett segítségnyújtás elmulasztása miatt 3 év 8 hónap börtönre ítélte és hét évre eltiltotta a közúti járművezetéstől.

A Fővárosi Törvényszék közleménye szerint az ítélet indokolása kiemelte: a rendőrautó is jelentősen túllépte a megengedett sebességet és nem használt megkülönböztető jelzést, továbbá “nem volt bizonyítható a rendőr jármű sebességtúllépésének szolgálati indoka”. vádlott és a sértett is jelentősen megszegte a közlekedési szabályokat. Ugyanakkor a bíróság kiemelte azt is: a vádlottnak ittassága tudatában fokozottabban kellett volna figyelnie a forgalomra, ám nem járt el az elvárható gondossággal, a kanyarodást a sértett féktávolságán belül hajtotta végre és ittasságából fakadó gondatlansága miatt nem győződött meg a védett útvonalon közlekedő rendőrautó helyzetéről.

A bíróság a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként értékelte a “sértetti közrehatást”, továbbá az idő múlását és a vádlott részleges beismerő vallomását. Súlyosító körülmény volt egyebek mellett az, hogy a vádlott ellen a bűncselekmény elkövetésekor is büntetőeljárás zajlott.

Az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett, így az elsőfokú ítélet nem jogerős.

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) előtt álló kihívásokról tanácskoztak szerdán a Parlamenti NATO-klub résztvevői; a kormánypárti és az ellenzéki politikusok egyetértettek abban, hogy Magyarországon a NATO-t övezi a legnagyobb konszenzus.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke felidézte a francia elnöknek a napokban adott interjúját, amelyben agyhalottnak nevezte a NATO-t, mivel szerinte nincs semmifajta egyeztetés a stratégiai döntéseknél az Egyesült Államok és európai szövetségesei között. A fideszes politikus szerint ugyanakkor a NATO az elmúlt 70 éves tevékenységének csúcspontján van, a 2018-as csúcstalálkozót követően megtalálta az identitását és lépésről lépésre halad előre. “Én örülnék annak, hogyha az Európai Unió annyira lenne agyhalott, mint a NATO, azt hiszem, hogy jót tenne az Európai Uniónak, hogyha el tudná érni az agyhalottságnak azt a szintjét, amivel a NATO rendelkezik” – fogalmazott. Hozzátette: a NATO-ból senki se akar kilépni, a szervezetbe való belépési törekvések ugyanakkor egyértelműek.

Az európai védelemről szólva azt mondta, hogy bár a Juncker-bizottságot sok mindennel lehet “áztatni”, egy fontos dologban eltökélt, ez pedig a hatékonyabb védelmi együttműködés. Az állandó strukturált együttműködéstől, röviden PESCO-ról (Permanent Structured Cooperation) hangsúlyozta: az nem európai hadsereg. Felidézte: a közös európai hadsereg gondolatát Orbán Viktor miniszterelnök vetette fel, ahogy Emmanuel Macron francia elnök is beszélt erről. Németh szerint ugyanakkor a francia elképzeléssel szemben a magyar kormányfő által felvetett európai hadsereg összhangban áll a NATO-val.

A jövőről szólva a kormánypárti politikus kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a transzatlanti felek között meglesz-e a tudatos technológiai törekvés és ezáltal együtt vagy külön utakon halad a védelmi ipar. Ugyancsak kérdésként vetette fel, hogy a PESCO mennyire lesz nyitott a nem uniós tagságú NATO-tagországok felé. Ezzel összefüggésben megjegyezte, hogy a NATO költségvetésének 80 százaléka nem uniós országoktól származik, míg az Európai Unió külső védelmét olyan országok látják el, mint például Norvégia, Törökország vagy az Egyesült Államok.

Kulcsfontosságúnak nevezte a NATO bővítésében a balkáni országok csatlakozását, ami szerinte a magyar gazdaság számára is fontos kitörési irány.

Mesterházy Attila – akit a napokban választottak a NATO Parlamenti Közgyűlésének alelnökévé – arról beszélt: nincs olyan ülése a NATO-nak, ahol Oroszország ne kerülne napirendre akár a krími hadviselés, akár a fegyverkezés és fegyvermodernizáció, akár az agresszív, katonai akciókba csapó külpolitikája miatt. Szintén a jövőbeni kihívások közé sorolta a politikus Kínát, amely “nem tankokkal, hanem bankokkal kívánja elfoglalni a világot”, illetve az ország az új technológiákban is élen jár. Példaként említette az 5G technológiát, a mesterséges intelligenciát, amelyeknek akár katonai leágazása is lehet. Ugyancsak a kihívások közé sorolta a technológiai újításokat, az autonóm döntésekre képes, mesterséges intelligenciával működtetett eszközöket, az űrben való fejlesztést, a kiberbiztonságot, az önvédelmi kapacitások fejlesztését, de szerinte kihívást jelentenek a szervezet számára a NATO-tagországok közti politikai feszültségek is. A NATO-bővítésről szólva ugyancsak a balkáni országokat emelte ki, ahol szerinte geopolitikai vákuumot okozott az, hogy az Európai Unió még csak egy ütemtervezetet sem vázolt fel a csatlakozásukra, és ezt a vákuumot kihasználva Oroszország megjelent a térségben.

Emmanuel Macron kijelentését, kérdésre válaszolva Mesterházy Attila pr-akciónak minősítette és azt mondta: nem véletlenül fogalmazott így a francia elnök, az európai politikusok pedig egyértelművé tették, hogy nem értenek vele egyet.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár még májusban jelentette be, hogy december 3-4-én Londonban tartja következő, egyben jubileumi csúcstalálkozóját az idén hetvenéves Észak-atlanti Szerződés Szervezete. Akkor a főtitkár úgy fogalmazott: közösen foglalkoznak majd a jelenlegi és az újonnan jelentkező biztonsági kihívásokkal annak érdekében, hogy a katonai szövetség az elkövetkező években is a stabilitás pillére maradjon.

Alig telt el egy hét azóta, hogy az első honvédségi H145M helikopterek megérkeztek a donauwörthi gyárból, ma sor került a típus első kiképzési repülésére idehaza, a szolnoki bázison.

A 02-es délután negyed kettőkor, a torony előtti apronról indult feladatára.

2019 és 1969. H145M a beton fölött, hátul a 3304-es minyó a hosszúfalon.

Pillantás az új gépek fogadására felújított egyik hangárba. A fűtésrendszert a sajátos feszített szerkezetre függesztették.

Megbeszélés a H145M első magyar hajózói és az egyik gyári oktató között a repülés előtt.

A csúszótalpas helikopterek földi mozgatásának kulcsa a kerekes vendégfutó.

Zord

Jogerősen 180 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság azt a polgárőrt, aki az önkormányzati választások éjszakáján – miután a parókián italozott – megrongálta a Trianon-emlékművet a Heves megyei Ecséden – tudatta a megyei főügyészség.

“A településen szabadidejében polgárőrként tevékenykedő vádlott 2019. október 13-án, vasárnap egy baráti társaság tagjaként a helyi parókián tartózkodott, ahol nagyobb mennyiségű szeszes italt fogyasztott, mialatt az aznapi önkormányzati választások eredményére várakozott. Mivel ezek csak késő este váltak ismertté, már 23 óra is elmúlt, mikor az erősen ittas férfi hazaindult” – idézte fel az eseményeket az ügyészség.

Hozzátették: útja az egyik téren 2017-ben felállított, süttői mészkőből készült Trianon-emlékmű mellett vezetett el. “A vádlott itt megállt, majd indulatosan rángatni kezdte az embermagasságú díszoszlopot, mely végül ledőlt a talapzatáról és a térkőből készült burkolatra zuhant”; az alkotás részét képező Szent Korona megrongálódott, annak több darabja letört.

Az ügyészség tudatta: a vádlott mintegy 800 ezer forint kárt okozott a helyi önkormányzatnak.

A Hatvani Járási Ügyészség rongálás bűntettével vádolta a tettét beismerő elkövetőt, akit soron kívüli eljárásban állítottak bíróság elé, ahol pénzbüntetésre ítélték, az önkormányzat polgári jogi igényét ugyanakkor egyéb törvényes útra utasították. A 49 éves helyi férfi vállalta a kártérítést és “ígéretet tett arra is, hogy testületi ülésen kér bocsánatot viselkedéséért” – olvasható a közleményben.

DNS-vizsgálatok igazolták, hogy Bonaparte Napóleon kedvenc tábornokának, Charles Etienne Gudinnek a földi maradványait találták meg orosz és francia régészek Oroszország nyugati részén.

Az akkor 44 éves Gudin az 1812-es oroszországi hadjárat idején halt meg, egy ágyúgolyó találta el, és bár lábát amputálták, a sebe elfertőződött és három nappal később meghalt Szmolenszk közelében. Szívét visszavitték Franciaországba – olvasható a BBC News honlapján. A fakoporsóban fekvő egylábú csontvázra júliusban bukkantak egy parkban lévő épület alapjai alatt.

Pierre Malinowski francia történész, aki a tábornok maradványai után kutató régészcsoportot vezette, bejelentette, hogy DNS-tesztek igazolták, a maradványok egyeznek Gudin testvérének, Pierre César Gudinnek a DNS-ével, aki szintén Napóleon tábornoka volt. A DNS-vizsgálat minden kétséget kizárt – közölte Malinowski a France Blue rádióval.

Gudin szívét a párizsi Pere Lachaise temető kápolnájában temették el. A maradványok kutatásakor a régészek a napóleoni korszak egy másik tábornokának, Louis-Nicolas Davout-nak a memoárjából indultak ki, aki Gudin temetését megszervezte és leírta annak helyszínét. Egy másik szemtanú visszaemlékezése segítségével jutottak el a koporsóhoz.

Az arisztokrata születésű Charles Etienne Gudin ugyanabban a katonai iskolába járt, mint Bonaparte Napóleon. A feljegyzések szerint ő volt a francia császár egyik kedvenc tábornoka. Mellszobrát a versailles-i kastélyban őrzik, nevét feljegyezték a párizsi Diadalívre is, és a francia fővárosban utcát neveztek el róla.