Biztonságpolitika

Háromezer bíró és kétezer ügyész bére emelkedett januártól, a bírák átlagosan 32, míg az ügyészek 21 százalékos illetményemelésben részesültek – mondta pénteki sajtótájékoztatóján az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.

Völner Pál hozzátette: 2021-ban és 2022-ben 12, illetve 13 százalékkal nő a bírák és az ügyészek bére, ami azt jelenti, hogy a korábbi emelésekkel együtt mintegy 65 százalékos lesz 2022-re az emelés mértéke a 2010-es kormányváltás előtti időszakhoz képest. Az államtitkár emlékeztetett: a magyar gazdaság kiemelkedő teljesítménye tette lehetővé, hogy a kormány adócsökkentéseket és béremeléseket hajtson végre; hatodik éve nőnek dinamikusan a bérek, és ez a folyamat – mintegy félmillió közszférában dolgozót követően – az igazságügyi ágazatot is elérte.

Völner felidézte azt is, hogy az igazságügyben hatalmas átalakulás történt: új eljárási kódexeket vezettek be, kiteljesedett az e-ügyintézés a bírósági szférában is. Mindez kihívások elé állította az ágazatot. Reméljük, hogy ezzel felzárkózunk az uniós átlaghoz, és nyugodt körülmények közt végezheti a munkáját mintegy háromezer bíró és kétezer ügyész – mondta.

Völner ismertette: a béremelés összességében az idén mintegy 15 milliárd forintot jelent a költségvetésnek, megvalósítását a gazdaság teljesítménye tette lehetővé. Azt mondta, a mostani emelés egy közel egyéves folyamat eredménye volt, az Országos Bírósági Hivatallal, az ügyészéggel, a Kúriával, a bírói érdekképviseleti szervekkel egyeztettek róla. Hozzátette, hogy sok éve nem volt ilyen mértékű béremelés a szférában, ezért időszerű volt a korrekció.

Továbbra sincs megfelelő jogi szabályozottsága a drónok használatának – sem Magyarországon, sem pedig az Európai Unióban. Míg az uniós államok a közösségi direktívára várnak, addig az iparág nem pihen: a drónreptetést segítő technológiai fejlesztések mellett a pilóta nélküli repülőeszközök egyre több és innovatívabb felhasználási módja mutat rá a drónokban rejlő gazdasági lehetőségekre.

Igaz, az elmúlt években a magyar kormányzat tett bizonyos lépéseket a drónreptetés szabályainak meghatározása érdekében, e terület most Brüsszelre vár, mivel az uniós direktíva adja meg majd a nemzeti szabályozás keretrendszerét. Az európai légiközlekedés-biztonsági ügynökség, a European Aviation Safety Agency (EASA) 2017 tavaszán kezdte el a szabályozási javaslat előkészítését, és a közösségi irányelv foglalja majd egységes keretbe az Európai Unió egész területén a drónhasználat feltételeit.

A Drónpilóták Országos Egyesületének elnöke, Pál Károly egy 2019 januárjában adott tévéinterjúban felhívta a figyelmet, hogy létezik ugyan egy a magyar légügyi hatóság által kialakított szabályozás, ám a felhasználók évek óta várják a távirányítású eszközökre vonatkozó uniós direktívát. A szakértő szerint a magyarországi jogalkotás egyfajta kényszerhelyzetbe került az elmúlt években, hiszen ugrásszerűen megnőtt a drónhasználók száma.

A sajtóban megjelent egyes iparági becslések szerint évente több milliárd forint értékű lehet a magyarországi drónpiac, amelynek több mint kilencven százalékát a magánszemélyeknek értékesített drónok tehetik ki. A magyarországi drónhasználók száma becslések szerint a százezret is elérheti. Azt pedig egyre több hazai és nemzetközi incidens is egyértelműen jelzi, hogy a drónreptetés szabályozása már nem halogatható sokáig.

Magyarországon egy év alatt megnégyszereződött a szabálysértő drónreptetésekkel kapcsolatos bejelentések száma, 2018-ban tizenhárom repülőgép személyzete jelezte a HungaroControl légi forgalmi irányítóinak, hogy drónt láttak a gépek közelében – közölte a HungaroControl Zrt. idén januárban. A társaság a pilóta nélküli légi járművek nem megfelelő alkalmazásának repülésbiztonsági kockázataira hívta fel a figyelmet. Az egyik legkirívóbb eset Magyarországon tavaly novemberben történt, amikor egy érkező járat pilótája azt jelezte a HungaroControl irányítónak, hogy egy drón mindössze hatvan méterrel volt a repülőgép alatt. A tavalyi esetek kapcsán – amellett, hogy a HungaroControl minden alkalommal megtette a szükséges intézkedéseket – a társaság egy olyan felderítő rendszer beszerzéséről is döntött, amely képes a drónokat a repülőtér környezetében érzékelni.

Hazánkban szerencsére nem, de a nemzetközi repülőtereken már jóval komolyan incidensek is történtek. Idén január elején a londoni Heathrow repülőtéren közel egy órára teljesen le kellett állítani a repülőgép-forgalmat drónberepülés miatt. Ennél még súlyosabb fennakadást okozott az a tavaly decemberi, szintén Londonban történt incidens, amely miatt a Gatwick repülőteret másfél napig zárva kellett tartani a karácsony előtti legnagyobb csúcsforgalom idején, miután hatvannál is többször észlelték drónok berepülését a légikikötő területére. A Gatwick lezárása miatt több mint ezer járatot kellett törölni vagy más repülőterekre átirányítani. Egyes – hivatalosan meg nem erősített – brit médiaértesülések szerint a Gatwick légterét egy izraeli fejlesztésű drónkupola-rendszer, a Drone Dome védi, és tavaly decemberben csak ennek telepítése után indulhatott újra a reptéri forgalom. Brit sajtóinformációk szerint a Drone Dome rendszer alkalmas a radarfelderítésre, a drón és működtetője közötti rádiókapcsolat megszakítására, valamint a tiltott légtérben észlelt repülőszerkezet irányított leszállítására biztonságos helyen. A londoni reptéri eseteket követően a brit közlekedési tárca bejelentette, hogy még 2019-ben jelentősen szigorítani fogja a magánszemélyek által működtetett drónok használatát. Nagy-Britannia védelmi miniszterének tájékoztatása szerint a januári incidensek nyomán a brit hadsereg megkezdte a felkészülést arra, hogy szükség esetén minél hamarabb telepíthessék a Heathrow repülőtéren is ugyanazt a technológiát, amelyet a Gatwicken is telepítettek a súlyos fennakadásokat okozó év végi drónberepülések után.

A felelőtlen, rosszindulatú vagy éppen támadó szándékú drónreptetések kockázatait figyelembe véve tavaly ősszel Magyarországon egy nagyvállalati összefogás kezdett körvonalazódni a veszélyek minimalizálása és az illetéktelen berepülések megakadályozása érdekében. A tavaly első ízben megrendezett hazai drónkonferencián a HungaroControl, a T-Systems Hungary, az R-Sys és a Rotors & Cams bejelentette az UTM Innovation Hub megalapítását. Az új szervezet proaktívan kívánja megközelíteni a drónok és a pilóta nélküli repülőeszközök használatának kérdését, egyben támogatni is kívánja e tevékenységek magyarországi szabályozását. Mindemellett az UTM Innovation Hub nagy hangsúlyt helyez a pilóta nélküli eszközökkel kapcsolatos kutatás-fejlesztésre, és ennek érdekében egy tudásalapú közösséget is létrehozna.

A HungaroControl mindezeken túl is igyekszik a drónokhoz kapcsolódóan meghatározó iparági szereplővé válni. A tavaly őszi, széles körű szakmai tanácskozás megszervezése mellett a társaság bemutatta a drónrepülések regisztrálására és a repülésekhez használt légterek elkülönítésére alkalmas UTM-portál első verzióját, a mydronespace.hu-t, illetve a MyDroneSpace telefonos applikációt.

A drónok használatának persze nem csupán veszélyei vannak, a legális felhasználásban világszerte egyre több helyen látnak rendkívüli lehetőségeket. Tavaly decemberben például a világon első alkalommal használtak drónt vakcina szállítására. Ebben az esetben egy távol-keleti szigeten élő kisbaba lett a világon az első, aki így kapott gyógyszert. A csendes-óceáni sziget egy nehezen elérhető pontjára az UNICEF küldött oltóanyagot a távirányítású eszközzel. Hasonló, egészségügyi célú, adott esetben életmentő felhasználásra már európai példa is van: egy amerikai vállalat Svájcban a sűrűn lakott terület fölött sürgősségi vér- és szövetmintákat szállít egészségügyi intézmények között drónok segítségével. Idén januárban röppent fel a hír, hogy a Facebook már több hónapja végez kísérleteket Ausztráliában: az internetkapcsolat sugárzásához az Airbus Zephyr napelemes drónját használták, amely képes egészen a sztratoszféráig, húszezer méteres magasságig emelkedni és onnan biztosítani az internetes lefedettséget.

Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.

„Vízkonfliktusok” sorozat

A Biztonságpolitikai Szakkollégium Geopolitika Műhelye cikksorozatot indít, melynek célja, hogy a tagok önfejlesztés keretében rövid ismertető elemzéseket készítsenek a  világban jelenlévő lehetséges vízkonfliktusokkal kapcsolatban.

Miért fontosak a nagy folyók?

Az emberi civilizáció bölcsőjének is szokták hívni azokat a folyómenti területeket, ahol az ókorban kialakultak az első nagy civilizációk. Afrikában a Nílus-völgy, a Közel-Keleten Mezopotámia, Indiában az Indus-völgy, míg Kínában a Sárga-folyó az, amely életre hívta az első államokat. Erre azért kerülhetett sor, mert ezeken a területeken az öntözéses földműveléssel nagy terméshozamot lehetett elérni, a nagyobb hatékonyság érdekében pedig a folyókat szabályozni kellett. A sok élelmiszer adta népesedés és a folyószabályozás szervezettséget igénylő mivolta vezetett el az első államok kialakulásához.

Gyakran hívják éléskamrának ezeket a területeket, mivel az ókor óta magasfokú mezőgazdasági tevékenységről híresek, ami a technológia fejlődésével jobb és jobb terméshozamhoz vezetett. Ehhez elengedhetetlen volt a folyók megbízhatósága, vagyis az, hogy nagyjából mindig ugyanannyi víz folyt le a medrükben.

A mai Irak területén lévő hajdani Mezopotámia, vagyis a Tigris és Eufrátesz folyók köze is évezredekig lehetővé tette, hogy az ottani mezőgazdaság virágozzék, amihez a víz volt a kulcs. Manapság viszont más hírek jönnek Irakból: a vízhozam csökkent, a víz szennyezett, a folyóköz kiszárad, emiatt pedig egyre elégedetlenebbek az irakiak. Mindezért háborúk sora és Irak kiszolgáltatott helyzete a felelős.

Az iraki víz

A mai Irak területe azért válhatott mezőgazdasági paradicsommá, mert a mezopotámiai vízgyűjtő területen hatalmas mennyiségű víz folyik át. A két fő folyó a Tigris és az Eufrátesz, amik Törökország délkeleti hegyeiben erednek több ezer méter magasan, hogy aztán egyesüljenek a Shatt al-Arab folyóban és elérjék a Perzsa-(Arab-)öblöt.

Irak problémája abból fakad, hogy a rajta átfolyó vizeknek legalább a 81%-a külföldön ered: 71% Törökországban, 6% Iránban és 4% Szíriában. Ez azt jelenti, hogy Irak nagymértékben függ a szomszédos államoktól, sőt Törökország egymaga képes a folyók szabályozásával ellehetetleníteni az évezredes hagyományokkal rendelkező iraki földművelést.

Fogy a víz

Az 1970-es években indította el Törökország a Délkelet-Anatólia Projektet, aminek a célja a folyószabályozással elektromosságot termelni és javítani a mezőgazdasági lehetőségeket. A projekt keretében 22 gátat, 19 hidroelektrikus erőművet és 1,8 millió hektárt lefedő öntözőrendszert terveznek építeni a Tigrisen és az Eufráteszen, illetve azok mellékfolyóin. Ezek megvalósítása jelenleg is folyamatban van, például idén töltötték fel a legutóbb elkészült Ilisu-gátat. Törökország mellett Irán 12, Szíria pedig 4 gátat épített, amelyek bár kisebbek a török gátaknál, jelentősen hozzájárulnak az iraki vízhiányhoz.

Mezopotámiai vízgyűjtő medence és az ott található folyószabályozási infrastruktúra 2009-ben. Forrás: University of Victoria.

Vízben Törökország sem bővelkedik, így nem meglepő, hogy stratégiai erőforrásként kezeli a nagy folyóit, ezzel azonban befolyással van a Tigris és az Eufrátesz alsóbb folyására, főként az ezekre támaszkodó Irakra. A folyók apadása drasztikus, ugyanis nagyjából megfeleződött a rajtuk lefolyó víz a XX. századhoz képest.

Szennyezett a víz

A vízmennyiség csökkenésével párhuzamosan lett egyre szennyezettebb az iraki folyók vize, ami az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott egészséges értéket nem mindenhol éri el (lásd 2. ábra). Ennek egyrészt oka a vízmennyiség csökkenése is, ugyanis kevesebb vízben a több szennyező jóval nagyobb hatást fejt ki. A folyók vízhozamának csökkenése okozott egy másik problémát is: a Shatt al-Arab sodrásának gyengülése lehetővé tette, hogy Dél-Irakban a sósvíz egyre feljebb folyjon, így gyorsítva az egyébként mocsaras terület elsivatagosodását.

Az iraki víz minőségére a víztisztító infrastruktúra hiánya is nagy hatást gyakorol. Az elmúlt évtizedekben több háborúba is belekeveredett Irak, sőt az Iszlám Állam nevű terrorszervezet pusztítása és polgárháborús állapotok is sújtják a közel-keleti államot. Ezek során gyakran volt a harcok célpontjában az iraki infrastruktúra, de arra is volt példa, hogy a vizet fegyverként alkalmazzák. Az Iszlám Állam 2014-ben sikeres offenzívát hajtott végre Irakban, és dél felé haladva egyre több gátat és víztisztító állomást foglalt el, amiket megmérgezve az iraki fegyveres erők és lakosság ellen is felhasználtak.

Irak főbb folyóinak emberi fogyasztásra való alkalmassága 2018-ban. Sötétkék: kiváló, piros: fogyaszthatatlan. Forrás: Iraq Energy Institut.

Iraki vízkatasztrófa közeleg

A gátak építésének folytatásával és a klímaváltozás hatásaival együtt nem valószínű, hogy Irak vízkészletei nőni fognak az elkövetkező évtizedekben, hacsak a szomszédos országok nem engednek át több vizet vagy nem fejleszti Irak a víztisztító infrastruktúráját.

Ennek a helyzetnek a következményei súlyosak. Az öntözéses földművelés visszaszorulásával a termőterületek elsivatagosodhatnak, miközben a rendelkezésre álló élelmiszer is csökkenne a tiszta ivóvízzel együtt. Eközben Irak lakossága rohamosan nő, az évezred közepére a mostani közel 40 millió főről 70 millióra nőhet, amit az iraki állam nem tudna ellátni.
Hogy milyen lesz a jövő, már látszik: Irak legdélebbi tartományának fővárosában már tüntetések zajlanak a víz minősége miatt. A 2,5 milliós Bászra egykor Irak gazdasági központjaként funkcionált, ma viszont már nem jut el odáig elég fogyasztható víz, így a helyiek egyre elégedetlenebbek.

Szerző: Petróczki Márk

Az erősödő migrációs nyomásra tekintettel megkétszerezik a határvédelemben részt vevő katonák számát – közölte a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára.

Németh Szilárd azt mondta: a magyar határon egyre nagyobb a nyomás, 2018 decemberéhez képest csaknem tízszeresére – 3299-re – nőtt tavaly decemberben a határsértők száma. A jelentések alapján további növekedésre számítanak, ezért több határvédelmi feladat várható.

Hozzátette: a belügyminiszter kérésére úgy döntött a Magyar Honvédség parancsnoksága, hogy megkétszerezi a határvédelemben részt vevő katonák számát. Eddig is nagy számban vettek részt katonák ezekben a feladatokban – mondta az államtitkár.

Emlékeztetett arra, hogy a katonák 2015 óta folyamatosan együtt járőröznek a határvédelmet ellátó rendőrökkel. Az elmúlt évek során húszezer magyar katona teljesített így szolgálatot a határnál – közölte Németh, kiemelve: a katonáik felkészültek, tettre készek, bíznak bennük a határ mentén élő emberek.

Hangsúlyozta: a közel-keleti eseményekkel összefüggésben is az várható, hogy tovább növekszik a migránsok száma. Azok a terrorszervezetek, amelyek a nyugati világot megfenyegették, az ismert útvonalakon a bevándorlók közé vegyítve próbálnak katonákat eljuttatni Európába, hogy ott terrorcselekményeket hajtsanak végre. Mindezek indokolják, hogy megkétszerezzék a határvédelemben részt vevő katonák számát – tette hozzá.

Böröndi Gábor altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnokhelyettese elmondta: a honvédség hétfőtől százra növeli a rendőrséggel közös járőrözésben részt vevő katonák számát, a kiszolgáló személyzettel együtt ez ötszáz embert jelent. Ezt az intézkedést addig tartják fenn, amíg erre szükség van – közölte az altábornagy, hangsúlyozva, az elmúlt időszak eseményei is azt bizonyítják, hogy szükség van a létszámemelésre, hiszen csak január első napján 212-en próbálták meg illegálisan átlépni a magyar határt.

A vagyonvédelmi ágazat továbbra is több sebből vérzik, a negatív folyamatok ellensúlyozása érdekében a Power Shield Innovációs és Szolgáltató Zrt. ugyan időben megtette a szükséges lépéseket, de a piaci problémák megoldásához rendszerszintű változásokra is szükség van. Kertész Csaba, a Power Shield vezérigazgatója szerint megfelelő piaci „önkontroll” nélkül nem lehet érdemi javulásra számítani.

— A vagyonvédelmi piac az elmúlt években számtalan visszásságtól, gazdasági visszaéléstől, aránytalanságtól volt hangos. A Power Shield szerint milyen változások történtek 2018-ban ezen a téren?
— Tapasztalataink szerint a piacon egyelőre semmilyen tisztulás nem érzékelhető, a vagyonvédelmi vállalkozások ugyanazokkal a problémákkal küszködnek, mint korábban. Óriási és egyre aggasztóbb munkaerőhiány érzékelhető ezen a területen, elsősorban a nyugati országrészben, ahol a környező országokban elérhető magasabb munkabérek miatt rengeteg ember hagyta el a magyarországi munkaerőpiacot. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy a piacon továbbra is „áron alul mennek” a megbízások, és a központilag meghatározott rezsióradíj ellenére gyakran a közbeszerzéseknél sem tudunk „egészséges” díjszabást alkalmazni. Emiatt olyan helyzet állt elő, hogy a takarítónők és a kőművesek is többet keresnek, mint a vagyonőrök. Az elmúlt egy évben a munkavállalók nagyjából húsz százaléka szivárgott el a vagyonvédelem területéről.

— Mindez cégek bedőléséhez, illetve felvásárlásokhoz is vezethet. Ez mennyire volt hangsúlyos jelenség az elmúlt esztendőben?
— A piaci koncentráció már jó ideje érzékelhető, néhány vállalkozás körül összpontosul minden, e téren az egyik legnagyobb változást a G4S felvásárlása, valamint visszaszorulása jelentette. Persze ennek eredményeként a kisebb cégek bedőlnek, ami hozzájárul a piac centralizációjához. Mindazonáltal az alvállalkozói rendszer továbbra is megmaradt, a vagyonvédelmi vállalkozások pedig az áraikat nem tudják úgy érvényesíteni a megbízó felé, ahogy szeretnék. Ez az árnyomás a gyakorlatban azt jelenti, hogy gyakran a minimálbér növekedésével azonos szintű emelést sem tudnak érvényesíteni, csupán öt százalék alattit képesek elfogadtatni. Éppen ezért a szakmában hatalmas a fluktuáció.

— A társaságnál mivel tudják ellensúlyozni ezeket a hatásokat?
— A Power Shield Zrt. már évek óta azért is nyitott a légiközlekedés-, pontosabban a légiáruszállítás-, cargobiztonság irányába, mert tapasztalataink szerint e területen jobban lehet érvényesíteni az árakat. Egy másik megoldás az, ha a cég egyre jobban nyit a külpiacok felé. Ebből a szempontból, elsősorban a partnerkapcsolatainkat felhasználva, az Európai Unió tagállamai közül főként Ausztria és Németország irányába szeretnénk bővülni. E piacokra azonban nem vagyonvédelmi szolgáltatásokkal, hanem infrastruktúra-fejlesztéssel és innovációval lépünk be. Ezenkívül inkább terméket szeretnénk értékesíteni, mint szolgáltatást, vagyis a légi közlekedésre és egyéb területekre kiképzett robbanóanyag-kereső kutyáink, valamint az általunk is forgalmazott, szintén robbanóanyagok detektálására szolgáló vegyi reagensek jöhetnek szóba. Mindezek mellett a Power Shield Zrt. jelentős árbevételre számít az év elején lezárt GINOP-pályázati projekt eredményeinek értékesítéséből.

— Milyen rendszerszintű változások segíthetnék a vagyonvédelmi piac visszásságainak megszüntetését?
— Egyértelműen szemléletváltásra van szükség a személy- és vagyonvédelmi területen, ennek pedig meg kell jelennie az árakban is. Jól érzékelhető trend a piacon, hogy a megbízók ma már magasabb minőséget várnak el a szolgáltatóktól, adott esetben több pénzért, de kisebb élő erős létszámmal. A szakmában régóta az a tendencia, hogy biztonságtechnikai megoldásokkal – például kamerák, beléptetőrendszerek stb. használatával – próbálják pótolni az embereket. Ez a trend a piac nagy részére érvényes, és bár az olló a magasabb bérek, a jobb minőség irányába kezd nyílni, az említett árazási problémák visszafogják ezt a folyamatot.

— Feltevésünk szerint az uniós adatvédelmi szabályozás, a GDPR jelentősen megnehezítette a technikai eszközök használatát. Önök is érzékelik ezt?
— A GDPR előírásai alapján megváltozott, hogy a gyakorlatban mennyi ideig tárolhatók a biztonsági kamerarendszerekben készült felvételek, de emellett a felhasználhatóságukat is jelentősen korlátozta a szabályozás. Mindez a biztonsági ágazat egészében érzékenyen érintette a napi munkafolyamatokat. Az is érzékelhető volt, hogy a GDPR nyomán némi zavar keletkezett a piacon, de véleményünk szerint a biztonságtechnika már visszaállt a korábban jellemző, felfelé ívelő pályára, az ágazat lassan magához tért. Bár az adatvédelmi szabályozás eddig sem volt „egyszerű” Magyarországon, ezen a területen egyfajta túlszabályozást érzékelünk.

— Az elmúlt évek egyik „slágertémája” volt egy új vagyonvédelmi törvény megalkotása. Ezt mennyire érzik most „forró témának”?
— Azt mindenképpen látni kell, hogy egy új vagyonvédelmi törvény számtalan érdekkonfliktushoz vezetne a piacon. A képzés a korábbi években egyfajta tömeggyár­tás irányába mozdult el, és ezt fel is kellene frissíteni, amire egyébként már mutatkozik szándék a szakmai kamara részéről. A személy- és vagyonvédelmi piac megbecsültségéhez ugyanakkor egy új törvény jelentősen hozzájárulna, és persze hasznos lenne a vagyonőri jogosítványok kiterjesztése is – bizonyos nyugat-európai modelleket követve. Azonban az új törvény nem biztos, hogy kezelni tudná az ágazatban jelen lévő problémákat, véleményünk szerint ehhez sokkal inkább a piaci szereplők önszabályozására lenne szükség.

Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.

Idén augusztusban lesz húsz esztendeje, hogy véget ért a magyar MiG-21-es üzemeltetés 1961-ben kezdődött és harminckilenc éven átívelő története. A maradék üzemképes huszonegyes ekkor már Pápán üzemelt – a taszári Boszorkány és Turul századok gépei a pápai Griff és Sámán századoknál repültek.

Gál József 1995 februárjában és júniusában még saját fészkükben, Taszáron, a 31. Kapos Harcászati Repülőezrednél fotózta az együléses MiG-21biszeket és a kétüléses MiG-21UM-eket. Abban az évben, amikor a taszáriak megkezdték ideiglenesnek remélt, de véglegesnek bizonyult áttelepülésüket a 47. Pápa Harcászati Repülőezred bázisára. Az első kötelék 1995. december 8-án repült át Pápára. Az áttelepülés a következő évben is folytatódott és 1996 végén a taszári ezred megszűnt. A képeken látható MiG-21biszek a hetvenes évek második felében, a MiG-21UM-ek tíz évvel később kerültek Magyarországra és többségük a kivonásig, 2000-ig repült. Nem mindegyik gép lett az enyészeté, néhányat magángyűjteményekben, múzeumokban láthatunk.

* * *

Fotó: Gál József

Napjainkban a szakértők által Latin Amerika mintaállamának nevezett Chile a jobboldali diktátor Augusto Pinochet 1990-es bukása óta történelme legnagyobb tüntetéssorozatával néz szembe.

A 2018-ben megválasztott államfő Sebastian Pinera, a tüntetésekre válaszul kihirdette a szükségállapotot, valamint parancsot adott a hadsereg bevetésére a közrend visszaállításának érdekében. Civil szervezetek a demonstrációsorozatot az eddigi halálesetek, a kormány reakciói, valamint az demonstrálók száma miatt a demokratikus Chile legnagyobb hatású tiltakozásának tekintik.

A tüntetés kiváltó okai:

A tüntetések október 7.-én kezdődtek amikor a bérlet- és jegyáremelésekre válaszul középiskolások és egyetemisták csoportjai szervezetten megtagadták a menetjegyek kifizetését. Egy héttel később a folyamatosan növekvő tiltakozók csoportjai összecsaptak a metró biztonsági személyzetével, valamint a rend helyreállítására kivezényelt rendőrökkel.

A tüntetők szerint a demonstrációk mozgatórugója az országban tapasztalható egyenlőtlenség. A demonstrálok szerint a mindennapi életet jelentősen nehezítik a magas lakhatási költségek, a részben privatizált oktatási és egészségügyi rendszer, valamint több bírálat érte a privatizált nyugdíjrendszert is.

A társadalmi csoportok között valóban jelentős egyenlőtlenségek tapasztalhatók, 2017-ben a chilei lakosság leggazdagabb 20%-a 8-9-szer többet keresett, mint a lakosság legszegényebb 20%-a, a fejlett országok között sehol máshol nem található ilyen méretű eltérés. Bár az elmúlt évtizedben a szegénységi ráta is jelentősen csökkent, valamint reálbérnövekedés történt, még így is csak a lakosság fele éri el a chilei bérek mediánjának megfelelő 400 ezer (kb.550$) pezo havi keresetet.

A tüntetések:

A tüntetések október 18-án eszkalálódtak amikor is a tüntetők összecsaptak a rendőrökkel a chilei főváros Santiago utcáin, az összecsapások során több épület is jelentős károkat szenvedett, valamint az egész metróvonalat le kellett zárni a folyamatos támadások miatt. A demonstrációk hevessége miatt a kormány a rendőrség megerősítése miatt bevetette a hadsereget, első alkalommal a demokratikus Chile történetében. Az összecsapások során összesen 11 ember vesztette életét, valamint a kormány kihirdette a vészhelyzetet mely értelmében korlátozhatók a gyülekezés szabadsága, emellett a nagyobb városokban kijárási tilalom lépett érvénybe. A kormány a szükségállapot kihirdetését a privát és magántulajdon védelmével magyarázta. Sebastian Pinera elnök egy TV beszéde során kijelentette, hogy az utcákon randalírozó és a rendőrökkel összecsapó emberek nem mások, mint bűnözők, valamint kifejtette, hogy a demonstrációk mögött bűnözői szervezést és szervezettséget észlel. Pinera elnök beszédében kijelentette, hogy minden káresetért felelősségre fogják vonni az elkövetőket.

Forrás: New York Times

Michelle Bachelet az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Chile korábbi elnöke közleményt adott ki, melyben a chilei közélet politikai és civil szereplőit egy békés megoldást garantáló párbeszéd megkezdésére sürgeti. A főbiztos fokozottan felszólította a fegyveres erők tagjait, hogy munkájuk során tartsák be a nemzetközileg is elfogadott emberi jogi normákat, emellett elítélte az eddigi rendőri túlkapásokat. A főbiztos véleménye szerint a helyzet békés rendezéséhez a közélet minden szereplőjére szükség van.
Közeledési kísérletek:
A folyamatos tüntetések hatásra, Sebastian Pinera egy TV által közvetített bocsánatkérés során több reformtervezetet jelentett be:
• a kormány által garantált minimálbér;
• a kormány által támogatott nyugdíjak;
• villamosenergia árának csökkentése;
Az elhúzódó tüntetések hatására a Pinera elnök bejelentette, átalakítja a kormányát, hogy jobban megfeleljen a chilei polgárok igényeinek, ezért felmentette 8 miniszterét, köztük a belügy és pénzügyminisztert. Azonban Pinera ígéretei nem tudták lecsillapítani a tüntetőket, akik nem tartották elégségesnek a kormányzat eddigi lépéseit.
Az országban tapasztalható feszültségeknek köszönhetően Pinera elnök úgy döntött, hogy lemondja a tervezett APEC (Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés) csúcstalálkozót, amelynek Chile a házigazdája lett volna. A találkozó során tárgyalta volna meg Donald Trump amerikai elnök és Xi Jinping kínai államfő a két állam közötti kereskedelmi megállapodás első kérdéseit.
Az APEC konferencia mellett lemondásra került az ENSZ COP25 elnevezésű klímakonferenciája is melynek december 2. és 13. között szintén Chile adott volna otthont, a konferencia során a Párizsi egyezmény bevezetésnek lehetőségeit fogják megtárgyalni. A klímakonferencia lemondása tovább szította az elégedetlenséget, a chilei fővárosban Santiagoban előfordultak olyan tüntetések is amiken a 1 millió demonstráló vett részt.
A tüntetések hatására több városban „tanácsokat” szerveztek melyek részeként, a chilei polgárok elmondhatták véleményüket az országot érintő fontos problémákról. A résztvevők szerint továbbra is szükséges fenntartani a nyomást Pinera elnökön, hiszen így változásokat kényszeríthetnek ki az egészségügyi és a nyugdíjrendszerben.
A legfontosabb kérdés a chilei polgárok szerint egy új alkotmány bevezetése, mivel a jelenleg érvényben lévő chilei alkotmány 1980-ban August Pinochet diktatúrája alatt került elfogadásra. Az alkotmány ellenzői szerint, nem garantálja megfelelően az alapvető emberi jogokat, valamint nem biztosítja kielégítően a részvételi demokrácia védelmét, ezért nem jelképezi megfelelően a modern Chilét. November 10.-én Gonzalo Blumel belügyminiszter kijelentette, hogy a kormány elfogadta a tüntetők követelését egy új alkotmány kidolgozásáról. A belügyminiszter ezt azután jelentette, hogy tanácskozott a kormányfővel, valamint a kormánykoalíciót alkotó jobboldali pártok képviselőivel. A belügyminiszter szerint a legjobb megoldás, egy alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása lenne, melynek munkájában a lakosság széleskörűen részt vehet. A közvéleménykutatók mérései szerint a lakosság 78%-a támogatja egy új alkotmány létrehozását. Korábban a kormányzó jobboldali koalíció leszavazta az előző elnök Michelle Bachelet alkotmánytervezetét, melynek fő pontjai, mint az egészséghez, az oktatáshoz való jog megjelentek a tüntetők főbb követelései között is.
Szakértők szerint a kormány vállalása nem feltétlenül elég a tüntetések azonnali felfüggesztéséhez, de lehetőséget nyújt a tüntetők többségét kitevő középosztály kibékítéséhez. A hírekre a piac is reagált, mivel az új alkotmány bejelentésének hatására a chilei pezo értéke tovább csökkent a dollárhoz képest, és ennek köszönhetően elérte a 760,43 pezo/1$ árfolyamot, ami az eddig mért legalacsonyabb a pezo története során.

Sebastian Pinera elnök. Forrás: BBC

Mit hozhat a jövő?

A tüntetők eddig visszautasították Pinera legtöbb reformtervezetét és a lemondását, valamint egy új alkotmány megalkotását követelik, amire a feszült helyzet és a bizonytalan politikai klíma nem teremt sok esélyt. Szakértők szerint Sebastian Pinera előtt egy nehéz csata áll, meg kell fékeznie a demonstrációkat, vissza kell nyernie a chilei polgárok támogatását, hiszen támogatottsága a tüntetések kezdete óta 14%-ra csökkent. A legnehezebb feladatnak az új chilei alkotmány megalkotása és elfogadása tűnik, hiszen az ellenzék többségben van a chilei kongresszusban, így valószínűsíthető, hogy a kérdésben legkésőbb a 2021-ben esedékes választások után születik döntés.

Szerző: Párducz Árpád

Egyre több jegyvizsgáló használja önkéntes alapon a testkamerákat a támadások megelőzése, valamint a bekövetkezett bántalmazások hatásainak csökkentése érdekében, legtöbben a miskolci, a debreceni és a dombóvári térségben. Azokon a vonatokon, amelyeken alkalmazzák őket, az elmúlt hónapokban nem történt atrocitás – közölte a MÁV.

Azt írták, hogy a MÁV-Start várhatóan az év első felétől folytatja a testkamerák beszerzését. Ennek során az előzőhöz hasonló mértékű fejlesztést akar megvalósítani a munkatársak javaslatai alapján. Az eszközök bevezetése óta egyre több jegyvizsgáló használja azokat. Az ellenőrök elmondása alapján a tapasztalatok pozitívak – emelték ki a közleményben.

A vagyonvédelmi rendszerekre alapvetően érvényes, hogy már látható alkalmazásuk is visszatartó hatású. Ez a testkamerák esetében sincs másként – írták.

Az eszközök láttán az utazók jobban együttműködtek, nőtt a jegyvásárlási hajlandóság. Többször is előfordult, hogy korábban gyakran kötekedő, veréssel fenyegetőző, érvénytelen jeggyel közlekedő ember a kamerát látva további vita nélkül elismerte a pótdíjalkalmazás jogosságát.

Jegyvizsgálót 2018-ban 123-szor, tavaly hetven esetben ért inzultus, amiből 48 ügy tettlegességig fajult (ütés, lökés, karmolás, rúgás), ebből kettő pedig 8 napon túli sérüléssel járt – olvasható a közleményben.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának önálló Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszékén 2013 őszén indult meg az oktatás. Az évek során egyre többen jelentkeztek erre a területre – ma már ez az egyik legnépszerűbb szakirány, ahova többszörös a túljelentkezés. A felvételizőknek minimum 350 pontot kellett megszerezniük ahhoz, hogy szeptembertől magukra ölthessék a mutatós formaruhát.

A népszerűség meredek növekedésének titkait Christián Lászlóval, a Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék vezetőjével próbáltuk megfejtetni. Az egyetemi docens a kezdetek óta irányítja a szakirányon folyó képzést, és a tudatos csapatépítésnek, továbbá a tananyag sikeres korszerűsítésének köszönhetően most hosszasan sorolhatja az eddig elért eredményeket.

— A tanév végén hányan vehetnek át diplomát a szakirány hallgatói közül?

— Évről évre egyre többen. A tanszék megalakulása utáni első évfolyamokat még viszonylag kevés végzőssel zártuk. Akkor a rendőri szakirány volt a sláger, a jelentkezők azt jelölték meg az első, a biztonságit pedig az utolsó helyen. Két-három éve ez a trend megfordult, sőt most már más szakirányokról is szeretnének átjönni hozzánk. Néhány éve még 258 ponttal lehetett bekerülni a nappali tagozatra, tavaly az elérhető 400-ból már legalább 350 pontot kellett elérni a sikeres felvételihez. Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy óriási érdeklődés van a biztonsági szakirány iránt, immár sokszoros a túljelentkezés. Azt is fontos eredménynek tartom, hogy a jelentkezők első helyen jelölik meg a biztonsági szakirányt. Az ősszel indult évfolyamunkon 35 nappali és 35 levelező tagozatos hallgatónk tanul, közülük hárman 450-460 ponttal jelentkeztek, amit csak sok-sok pluszponttal lehetett elérni. Ők egyébként az ország bármelyik felsőoktatási intézményének bármely szakára felvételt nyertek volna, érthető, hogy büszkék vagyunk rájuk.

— A végzett hallgatók milyen képzettséget írhatnak be az álláspályázataikba? Milyen munkakörökre pályázhatnak?

— Hivatalosan „biztonsági szakember” a végzettségük, de valójában nagyon sok vezető pozíció betöltésére alkalmasak. Több olyan hallgatónk volt, aki 23 évesen területi vezetőként kezdett, ezért a „biztonsági vezető” találóbb kifejezés. Az eddigi végzősök visszajelzései és beszámolói is erősítették a tanszék egyetemen belüli elismertségét, de a szakirány presztízse azzal is emelkedett, hogy ma már a többi szakirány diákjaihoz hasonlóan a mi hallgatóink is mutatós egyenruhában jelennek meg a sorakozón. A formaruhát nagyrészt a szakirányt támogató cégeknek köszönhetjük, amelyek felismerték, hogy ez is egy összetartó erő. Öt év alatt több mint húsz magánbiztonsági céget és önkormányzati rendészeti szervezetet sikerült magunk mellé állítani, amelyek nemcsak a nyári gyakorlaton, hanem végzés után munkatársként is örömmel fogadják a hallgatókat. Hozzáteszem, hogy nem csupán a magánbiztonsági cégek érdeklődnek irántuk, hanem a nagy munkaadók, a multicégek is, például az áruházláncok, az autógyárak is szívesen látják a nálunk végzetteket. Az biztos, hogy mindenki el tud helyezkedni, és a legtöbben kiemelt díjazást kaphatnak.

— Milyen ismereteket adnak át, mit tartalmaz a tananyag?

— A magánbiztonság és az önkormányzati rendészet két speciális terület, ezért a tananyagnak igen sokrétűnek kell lennie. A hallgatók széles körű tudást kapnak: a spektrum a büntetőjogtól kezdve a létesítmények biztonságtechnikáján, a létesítményvédelmen át a magánynyomozásig vagy éppen az üzleti hírszerzésig terjed. Megtanulják, hogyan kell biztosítani egy sportrendezvényt vagy egy nagy létszámú konferenciát, hogyan kell megtervezni például egy autógyár biztonságát, de a gyakorlati képzés során azt is megismerik, hogyan kell kinyitni vagy felszerelni egy bonyolult biztonsági zárat, és az informatikai rendszerbe illeszteni a biztonsági kamerákat. A végzősök visszajelzéseiből tudom, hogy a három év számukra egy rendkívül izgalmas utazás, egy intellektuális kihívás, amit nemcsak érdekesnek és értékesnek tartanak, hanem kifejezetten szeretnek is. A harmadik év végén már a legtöbben tudják, hol helyezkednek el. Az a tapasztalat, hogy azok a cégek, amelyeknél a hallgatók a nyári gyakorlatukat töltik, tárt karokkal várják a végzősöket. Sőt eljutottunk oda, hogy ezek a cégek mentorprogramokat ajánlanak fel a legjobb hallgatóknak.

— Kik állították össze a tananyagot?

— A 2013-as indulás előtt elég bonyolult helyzettel találtam szemben magam. A szakirány már létezett – a képzés a Közbiztonsági Tanszék felügyelete alatt működött –, de az önálló tanszék megalakításakor csak töredékesen volt adott a tananyag. Fiatal vezetőként úgy gondoltam, hogy ezt frissíteni kell, és a megújításhoz az a legjobb, ha a szakmát kérdezzük meg. Összeállítottunk egy nagyon részletes kérdőívet, majd számtalan konferencián, szakmai találkozón, fórumon arra kértem a biztonsági vezetőket, válaszolják meg a kérdéseket. Nagyon hasznos válaszokat kaptunk. A tanszékünkhöz tartozó negyven tantárgy tartalmát teljesen visszabontottuk, majd újraépítettük, de immár a szakma aktuális elvárásai szerint. Elhagytuk, ami fölösleges volt, és beintegráltunk minden olyan tananyagot, tudást, ami szükséges – például a tűzvédelemre, munkavédelemre, közbeszerzési ismeretekre, információvédelemre és IT-biztonságra vagy éppen a logisztikára vagy pszichológiára vonatkozó ismereteket. Az öt év alatt hét új tankönyvet írtak oktatóink és a szakma legnevesebb képviselői.

— Most több vagy kevesebb tantárgyat oktatnak?

— Végül megmaradt a mintegy negyven tantárgy, de teljesen leporolt, korszerűsített felosztással és tartalommal, ami abszolút naprakész és a gyakorlatban is jól hasznosítható tudást ad. Jó ötletnek bizonyult, hogy a katedrai oktatásba is bevontuk a szakmát, számos vendégelőadónk van, a szakmával karöltve oktatunk. Októbertől három új oktatóval bővült a tanszékünk, mindhárman gyakorlati szakemberek – így most összesen nyolcan dolgozunk a tanszéken, heten fő- vagy részállásban oktatnak, van néhány megbízott oktatónk és egy kiváló oktatásszervezési referensünk.

— Tudományosan mennyire megalapozott ez a terület?

— Nagy hangsúlyt helyezünk a tehetséggondozásra, ezen a területen is szép részeredményeink vannak, hallgatóink kitűnő eredményeket érnek el a tudományos diákkörben végzett tevékenységükkel. Küldetésünknek tekintjük, hogy az oktatás mellett a magánbiztonság és az önkormányzati rendészet elméleti megalapozását is mélyítsük és szélesítsük. A tudomány figyelmét ugyanis elkerülte ez a két terület, a fejlettebb országokban sokkal hangsúlyosabban kezelik ezeket a témákat. Nálunk a rendészettudomány kevéssé vizsgált területei közé tartozott a magánbiztonság és az önkormányzati rendészet, ezért óriási eredménynek tartom, hogy már vannak olyan kollégáink, akik ilyen témákban írt dolgozataikkal szereztek tudományos fokozatot. „A magánbiztonság és az önkormányzati rendészet szerepe a XXI. század rendészetében” elnevezéssel alapítottunk egy kutatócsoportot is, a résztvevőkkel jó néhány izgalmas témát dolgoztunk fel, tavaly nyáron neves külföldi vendégelőadókkal rendeztük meg a zárókonferenciát. Az öt év alatt több mit száz tanulmány került ki a tanszékről, úgy érzem, hogy nagyon nagy lendületben vagyunk, és ez a lendület többek között a mesterképzésben teljesedhet ki. Jelenleg a bolognai rendszer szerinti hároméves alapképzést folytatjuk nappali és levelező tagozaton, de az egyetem vezetésével közösen már tervezzük, hogy 2020-tól biztonsági vezetői mesterképzést indítunk a tanszék gondozásában. Érdekességképpen szeretném megemlíteni, hogy az Országos Polgárőr Szövetséggel kialakult kiváló kapcsolat keretében a tanszék főszerepet vállal a Polgárőr Akadémia kurzusainak – polgárőrvezetők ötnapos képzése – lebonyolításában, és 2019-ben tanszékünk szervezésében egyetemi polgárőrség felállítását is tervezzük.

— Van már érezhető hatása annak, hogy új szemlélet alapján képzett, egyetemet végzett szakemberek is dolgoznak a magánbiztonságban és az önkormányzati rendészetben?

— Én nagyon erős hatást érzek, határozottan pozitív irányban változott a biztonsági szakemberek megítélése, presztízsük van a nálunk diplomát szerzett hallgatóknak. Ahogy említettem, a szakma minden területén kifejezetten várják a frissen végzetteket, közülük legtöbben azonnal vezetői pozíciókban kezdhetnek.

— Az elmondottakból jól látható, hogy az itteni képzés megtalálta a helyét, a rendészeti szakma nemcsak elfogadta, hanem befogadta a végzősöket, és ezzel egyben elismerte a tanszék munkáját és eredményeit.

— Igen, és ez azért is fontos, mert korábban megfogalmazódott egy igen komoly dilemma. Az volt az alapkérdés, hogy a magánbiztonsági képzésnek milyen helye lehet egy olyan állami fenntartású egyetemen, ahol a közszolgálatra készülő szakembereket képezik. Más megközelítésben: ha a magánbiztonság piaci alapú tevékenység, akkor mit keres a közszolgálati egyetemen? Erre az a válasz, hogy ha az itt tanulók minőségi oktatásáról nem vagy nem itt gondoskodnánk, akkor valószínűleg sehol sem képeznék őket, és nem bontakozhatna ki egy új vezetői generáció a magánbiztonságban. És lássuk be: az állam számára is fontos a biztonság megteremtésében és fenntartásában, hogy a rendőrség és katonaság mellett profi magánbiztonság működjön. Az állam azonban időben felismerte, hogy magánbiztonságra nemcsak lehet, hanem kell is támaszkodnia. Felfedezte a felelősségét a tekintetben, hogy gondoskodnia kell a vezetői utánpótlásról még akkor is, ha ez alapvetően valóban piaci tevékenység. Én úgy fogalmaznék, hogy egymásrautaltság van az állami biztonsággal, mert ha nem működne jól a magánbiztonság, akkor mindent az állami szerveknek, pontosabban a rendőrségnek kellene biztosítania, például a Sziget Fesztivált, a focimeccseket, a konferenciákat, a metrót, a bevásárlóközpontokat… Röviden úgy is mondhatom, hogy tehermentesítjük az állami rendészetet, és a rendőrség is egyre inkább támaszkodik a magánbiztonságra. Ez a komplementer rendészet, az egymás tevékenységét kiegészítő rendészet. Ha megfelelő az együttműködés, akkor ez a gyakorlatban a mindennapok biztonságának megduplázását jelenti.

Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.

70. évforduló

2019. 12. 03. – A NATO vezetői Londonban gyűltek össze a Szövetség 70. évfordulója alkalmából (Györgyi Dominika)

A szövetséges állam- és kormányfők 2019. december 3-án, Londonban találkoztak a NATO 70. évfordulója alkalmából. A vezetők döntöttek a Szövetség további megerősítéséről és a változó biztonsági környezethez való alkalmazkodás folytatásáról. Az est folyamán II. Erzsébet királynő tartott fogadást a NATO vezetőinek a Buckingham-palotában.

December harmadikán, Jens Stoltenberg NATO Főtitkár a nagyszabású diplomáciai rendezvényen adott tájékoztatást a tárgyalás fő témáiról. Másnap a tisztviselők a The Grove Hotelben találkoztak az aktuális biztonsági kérdések megvitatása céljából, valamint döntéseket hoztak a NATO jövőbeli adaptivitásának növelése érdekében. Tárgyalás zajlott a szövetséges erők készenlétének további javításáról, az űr operatív területként való elismeréséről és a NATO terrorizmus elleni cselekvési tervének frissítéséről, stratégiai vitát tartottak Oroszországról, a fegyverzet-ellenőrzés jövőjéről, valamint Kína felemelkedéséről.

A védelmi beruházások növekvő tendenciái alapján az európai szövetségesek és Kanada, 2020 végére 130 milliárd USD értékben járulnak hozzá a szövetség terheinek megosztásához, mely összeg 2024 végére 400 milliárd dollárra növekedhet.

 

2019. 12. 04. – Stoltenberg: ahogy a világ, úgy fog a NATO is változni (Tóth Milán)

A NATO megalapításának hetvenedik évfordulója alkalmából, december 4-én Londonban ült össze az évben utoljára a Szövetség vezetése annak érdekében, hogy megoldást találjanak a következő évtized kulcskérdéseire. A gyűlés sikerességét méltatva Jens Stoltenberg NATO Főtitkár az ülés végén kifejtette, hogy a Szövetség maradt az egyetlen olyan platform, ahol Európa és Észak-Amerika államai a mindennapi biztonságukat érintő stratégiai fontosságú kérdéseiket hatékonyan megvitathatják.

A NATO vezetői számos lényeges területen tudtak döntést hozni annak érdekében, hogy a szervezet készenléti képességeit növelni tudják. Ennek keretében az űrt hivatalosan is új hadszíntérré nyilvánították, valamint elköteleződtek a telekommunikációs infrastruktúra védelmének biztosítására. Hangsúlyozták továbbá a terrorizmus elenni közös fellépés fontosságát is, melynek gyakorlati megvalósítása érdekében egy erre vonatkozó tervezetet is elfogadtak. Jens Stoltenberg szerint immáron ötödik éve, hogy a NATO államai évről-évre folyamatosan növelik védelmi kiadásukat. Kiemelte továbbá az európai tagországok és Kanada egyre növekvő szerepét a költségek vállalásában, melynek eredményeként a jelenlegi 130 milliárd dollárról 2024-re 400 milliárd dollárra szeretnék emelni a NATO-s védelmi ráfordításaikat.

A találkozón szó esett még Oroszországról is, illetve a fegyverkorlátozás sem maradt napirenden kívül. Ez utóbbival kapcsolatban a Főtitkár elmondta, hogy sikerült leküzdeniük a Kína által generált problémákat, és reményét fejezte ki, hogy a jövőben az ázsiai ország is részt fog venni fegyverkorlátozásról szóló egyezmények megkötésében.

 

Fejlesztések és változások

2019. 12. 11. – Többnemzetiségű légierő-kiképző bázis nyitotta meg kapuit Horvátországban (Gönczi Róbert)

Horvátország mellett Bulgária, Magyarország és Szlovénia is részt vett azon a zárai ceremónián szerdán, december 11-én, ahol hivatalosan is elindították a Nemzetközi Speciális Légierő Kiképző Programot. A centrum feladata egy repülőgép  kezelőszemélyzet kiképzése lesz, amely felelősen el tudja látni a különleges műveleti erők szállításának teendőit.

A megnyitó házigazdája a honvédelmi miniszter és miniszterelnök-helyettes Damir Krstičević volt, aki vendégül látta a másik három ország védelmi minisztereit, valamint egyéb képviselőit, szintúgy, mint a horvát fegyveres erők parancsnokát, Mirko Šundov tábornokot, a NATO védelmi beruházásaiért felelős helyettes főtitkárt Camille Grandot, illetve a NATO különleges műveleti parancsnokát, Eric P. Wendt altábornagyot.

„A Nemzetközi Speciális Légierő Kiképző Program tömören összefoglalja miről szól a NATO – a szövetségesek együtt többet érhetnek el, mint egyedül bármelyikük” – fogalmazott Grand helyettes főtitkár.  „Azzal, hogy komoly kiképzésnek vetjük alá a különleges műveleti erők következő generációját, befektetünk egy olyan jövőbe, ahol sokkal zökkenőmentesebben mennek a közös műveletek.” – tette hozzá.

A kiképző központ 2020-ban fogja megnyitni akadémiáját, a légi-kiképzést pedig 2021-től fogják megkezdeni az intézményben. Zára nem véletlenül lett a központ helyszíne: a régió számos egyedi földrajzi lehetőséget biztosít a helikopteres személyzet kiképzésére, így hegyek közt, a tengeren és szigeteken is gyakorolhatnak az itt tanulók.

A Nemzetközi Speciális Légierő Kiképző Program (NSLKP) fő patrónusa a NATO Különleges Műveleteinek Központja, akiknek a lehetőség kifejezetten jó alkalmat biztosít állományának feltöltésére, valamint a résztvevő szövetséges államok számára. Ez a fajta különleges műveleti együttműködés egyedi jelenség a NATO-ban. A NATO szabványok alkalmazásával lehetőség nyílik az átjárhatóság bővítésére a résztvevők között, így a szövetség és a NATO partnerek között. Azzal, hogy már meglévő, vagy jövőbeli NATO partnerek majd csatlakozhatnak az NSLKP-hoz, azzal a szövetség egy lehetséges kiterjedés-köri bővítését segíthetik elő.

 

2019. 12. 17. – A NATO és az EU kibervédelmi együttműködése (Kertai Zoltán Péter)

A NATO és EU szakértői 2019. december 17-én ültek össze a NATO brüsszeli főhadiszállásán, hogy megbeszéljék a múltban kialakult kibervédelmi együttműködést, továbbá, hogy a jövő lehetséges perspektíváit kilátásba helyezzék. Az eddigi eredmények közé tartozik, hogy a két szervezet kibervédelemre szakosodott egységei valós idejű információcserét folytatnak, közös gyakorlatokat és kutatásokat végeznek. Kijelentették, hogy a jövőben a következő generációs hálózatok védelmét kívánják erősíteni, valamint a kiberstabilitást biztosítani az államok között, illetve a rosszindulatú kibertevékenység megelőzésére, elrettentésére, válaszadására is tettek javaslatokat. „Tartanunk kell a lépést, miközben tovább mélyítjük az együttműködésünket” – nyilatkozta Pawel Herczynski az EU részéről. A közös stratégiai érdekek miatt a NATO és EU együttműködése számos más területre is kiterjed, de a kibervédelem kiemelten fontos szerepet fog betölteni a jövőben – jelentette ki.

 

2019. 12. 30. – Lengyelország átvette a NATO VJTF vezetését (Szilágyi Laura)

Németországtól a lengyel hadsereg vette át 2020 januárjában a NATO Nagyon Magas Készenlétű Összhaderőnemi Műveleti Erő (VJTF) vezetését és ezer katonát állított készenlétbe, akik pár napon belül bevethetőek lennének egy esetleges incidens bekövetkezése esetén.

Jens Stoltenberg köszönetét fejezte ki az országnak a feladat elvállalásáért, mely „jelentősen hozzájárul a kollektív védelemhez és Lengyelország képességeinek erőteljes megjelenítéséhez“.

A VJTF ereje azonnal rendelkezésre áll a Szövetség megvédése érdekében, bármilyen fenyegetés ellen, ami a jelenlegi biztonsági kihívások közt még fontosabb, mint valaha – jelentette ki.

Idén a lengyel haderő egységei mellett bolgár, brit, cseh, magyar, lett, litván, olasz, román, spanyol, szlovák és török erők fognak szolgálni a VJTF-ben.

A VJTF a NATO Reagáló Erőinek (NRF) részeként szárazföldi, légi, tengeri és különleges erőkből áll. Létrehozásáról a 2014-es Walesi Csúcstalálkozón határoztak válaszul a megváltozott biztonsági környezetre (ide értve a Krím-félsziget oroszok általi illegális annexióját).

 

(írta: Györgyi Dominika, Tóth Milán, Gönczi Róbert, Kertai Zoltán Péter, Szilágyi Laura)

(szerkesztette: Szilágyi Laura)

Magyarországnak, a népnek szüksége van egy erős, ütőképes honvédségre, amely biztosítani tudja az ország biztonságát – mondta a honvédelmi miniszter a Miskolci Egyetemen tartott előadásában.

Benkő Tibor az Adassék tisztelet a katonaeszménynek elnevezésű sorozat keretében Honvédelem és haderőfejlesztés címmel tartott előadást. A miniszter hangsúlyozta: a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program arról szólt, hogy “van mit óvjunk, védenünk, és a honvédség ezt megteszi, ez a dolga, a kötelessége”.

Ez azonban nemcsak a honvédség kötelessége, hanem valamennyiünké, a haza védelme össztársadalmi ügy – jelentette ki.

A hazát közösen kell óvni és védeni, annak ellenére, hogy az emberek úgy érzik, békében és biztonságban élünk. Ahhoz, hogy békében élhessünk, mindig készen kell állni, hiszen minden nap hallani háborúról; a béke, amely körülvesz bennünket “rendkívül törékeny”, ezért kulcsfontosságú, hogy Magyarország legyen kész és képes határai és állampolgárai védelmére, a béke megőrzésére, fenntartására – emelte ki Benkő.

Tavaly is körülbelül 170 ezer hívást fogadott a lelkielsősegély-szolgálat – közölte a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének alelnöke.

Dudás Erika azt mondta, hogy a legtöbb telefonáló 45-60 év közötti és 60 év feletti, de fiatalabbak, akár iskolások is tárcsázzák őket, ha problémájuk van. Mint elmondta, manapság már nincs kiemelkedő ugrás a telefonhívások számában karácsony környékén.

Az alelnök felidézte, hogy az első lelkielsősegély-szolgálat 1970-ben jött létre az öngyilkosságok és krízishelyzetek megelőzéséért. A szövetség most 18 magyarországi és öt határon túli társszolgálattal működik, az önkéntesek az egységes hívószámon a nap 24 órájában fogadják a hívásokat.

A telefonos lelkisegély-szolgálat Magyarországon a 116-123-as számon térítésmentesen érhető el. A határon túli szolgálatok saját, normál díjas telefonszámmal rendelkeznek.

Százezernél is több nő vált kapcsolati erőszak áldozatává 2018-ban Németországban a hivatalos bűnügyi statisztika szerint, a szakértői becslések alapján pedig nagyjából minden harmadik nőt sújtja az erőszak valamilyen formája legalább egyszer – ismertette a szövetségi család-, idős-, nő- és ifjúságügyi minisztérium, a nők elleni erőszak megszüntetésének nemzetközi napján.

A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) kimutatása szerint tavaly 140 755 ember sérelmére követtek el kapcsolaton belüli erőszakos bűncselekményt Németországban. Az esetek típusai a gyilkosságtól a nemi erőszakon át az úgynevezett tartós követés általi zaklatásig (stalking) széles skálát ölelnek fel, és az áldozatok túlnyomó többsége, 81,3 százaléka nő volt.

Ez azt jelenti, hogy 114 393 nő esett kapcsolati erőszak áldozatává 2018-ban, ami több száz fős növekedés az egy évvel korábbi 113 965-höz képest. Az esetek között 324 gyilkosság és emberölés van, vagyis tavaly majdnem minden nap meghalt egy nő a kapcsolati erőszak következtében.

Az ügyek legnagyobb csoportját a nem súlyos testi sértések alkotják 68 482 esettel. A második a fenyegetés, a stalking és a kényszerítés összefoglaló kategóriájába tartozó bűncselekmények csoportja 28 657 üggyel. A harmadik a súlyos testi sértés 12 093 esettel. A BKA adatai azt is megmutatják, hogy a nők elleni erőszak valamennyi társadalmi rétegben és életkori csoportban előfordul – emelte Franziska Giffey miniszter, hozzátéve: Németország minden egyes lakosa ismerhet a közvetlen környezetéből olyan nőt, akit érint a kapcsolaton belüli erőszak.

A tárca közleményében hangsúlyozták, hogy a BKA adatai csak a bejelentett bűncselekményekről szólnak, és a hatóságok előtt ismeretlen erőszakos bűncselekmények úgynevezett szürke zónájáról készített szakértői elemzések azt mutatják, hogy nagyságrendekkel több az érintett. A becslések alapján több mint 12 millió nőt – a nők nagyjából egyharmadát – sújtja az erőszak valamilyen formában az élete során legalább egyszer.

A kormány ezért elindította az Erősebb az erőszaknál elnevezésű programját, amellyel összehangolja a kapcsolati erőszak áldozatainak támogatására indított kezdeményezéseket. A segítségre szorulók és a segíteni vagy tájékozódni kívánók számára egy külön portált is fejlesztettek, és a tárca költségvetéséből egy 120 millió eurós (~40 milliárd forint) beruházási program is indul 2020-tól a titkos menedékházak, krízisközpontok és tanácsadó szolgálatok fejlesztésére.

Az elmúlt évek, és persze az elmúlt napok is rámutatnak: a technológia fejlődésének (különösen a precíziós rávezetés elterjedésének) köszönhetően végérvényesen megváltoztak a légtérből érkező fenyegetések sajátosságai, s erre minden folyamatban lévő (lég)védelmi fejlesztésnek tekintettel kell lennie. Bár lehetőség szerint továbbra is mindent meg kell tenni a csapás megelőzősére (ebbe beleértve a légi, földi vagy vízi hordozó-indítóplatformok elleni harcot), bizonyosan nem lehet megúszni a hatást közvetlenül kiváltó (pusztító)eszközök elleni, jellemzően kisebb távolságban lefolytatott tevékenységet sem. Magyarán szólva a tüzérségi lövedékek, ballisztikus rakéták, bombák, robotrepülőgépek, irányított rakéták, drónok semlegesítését, aktív-passzív, kinetikus és nem kinetikus (manőver, álcázás-megtévesztés, EW, stb.) értelemben egyaránt.

Sajtótájékoztató ma reggel a HM-ben, az asztalnál a honvédelmi vezetéssel, a videokonferencián keresztül pedig a napokban ballisztikus rakétatámadás hatókörébe került magyar (MH IKBK Erbíl) katonákkal.

Zord       

ATM-fosztogató bűnözői csoportot számoltak fel magyar és német rendőrök – közölte a rendőrség.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának közleménye szerint a Frankfurt am Main-i Főügyészség 2018-ban európai nyomozási határozatot bocsátott ki K. Tamás magyar állampolgár és társai ellen. A németek adatai szerint a férfi a bűntársaival pénzautomatákat robbantott fel Németországban, majd ellopták belőlük a készpénzt.

A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség pénzmosás gyanúja miatt rendelt el nyomozást. A nyomozók megállapították, hogy a Németországban elkövetett bűncselekményekből szerzett vagyont K. Tamás és társai Magyarországon mosták tisztára. A magyar rendőrök ezért vagyonvisszaszerzési eljárást is kezdeményeztek.

A magyar nyomozók jelzésére december 7-én Németországban elfogták a 41 éves K. Tamást és két társát, a 39 éves K. Balázst és a 45 éves Z. Zsoltot, akik a megalapozott gyanú szerint részt vettek az ATM-ek kifosztásában. Elfogták a bűnözői csoport egyetlen német állampolgárságú tagját is.

A Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai – a német rendőrökkel közösen – szerdára összehangolt bűnügyi akciót szerveztek több mint száz rendőr közreműködésével. Hajdúnánáson, Nyíregyházán és Budapesten újabb négy gyanúsítottat fogtak el. A hét férfinél lefolytatott házkutatásban forintot és eurót foglaltak le, lőfegyvert és lőszereket, ingatlant és két gazdasági társaságban lévő üzletrészeket vettek zár alá, bankszámláikat befagyasztották, pénzintézeti széfjeiket átkutatták.

A négy újonnan elfogott magyar férfit a rendőrök robbanóanyaggal elkövetett robbantás és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki. A magyar és a német nyomozást, a közös nyomozócsoport munkáját az Europol és az Eurojust segítette. A nemzetközi bűnügyi információcserének köszönhetően a két ország rendőrei felszámolták a bűnbandát – áll a közleményben.

Kilenc használt, de rendkívül jó állapotú, korábban Norvégiában működő helikoptert vásároltak mentési feladatokra – közölte a rendőrség.

A közleményben az áll, hogy 2020 januárjától a rendőrség feladata a légi mentés technikai feltételeinek biztosítása. Ennek érdekében a HM EI Zrt. kilenc, korábban Norvégiában használt EC 135 P2+ típusú mentőhelikoptert vásárolt. A gépek karbantartása, lajstromozása és hatósági vizsgáztatása megtörtént. A mentőhelikopterek a légi mentési feladatok ellátására alkalmasak, a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. használatba vette őket – tették hozzá.

Kitértek arra is, hogy már megkezdődött az új légimentőbázisok építésének és a meglévők felújításának, korszerűsítésének a tervezése, valamint folyamatban van mentőgépkocsik beszerzése is. A rendőrség közleménye szerint 2020. január elsejétől a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. tulajdonosi jogait is a Készenléti Rendőrség gyakorolja ekkortól. A légi mentés egészségügyi szakmai irányítását a jövőben is az Országos Mentőszolgálat főigazgatója végzi – áll a közleményben.

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs és pr-igazgatója hétfőn közölte az MTI-vel, hogy szolgálatba állt az összes magyar tulajdonú, korszerű mentőhelikopter az eddig bérelt osztrák gépek helyett. A kilenc helikopter robotpilótával, éjjellátó képességgel, valamint időjárásradarral is rendelkezik, így új képességekkel gyarapítják a magyarországi légi mentést. A gépek lélegeztető és újraélesztő, illetve ultrahang berendezésekkel is fel vannak szerelve – sorolta.

Ez pedig az al Asad légibázis. Ez az bázis Nyugat Irakban, amely mindentől távol van és ahol az amerikai és egy két koalíciós ország (ausztrál, holland, dán katonákra emlékszem, de nem ellenőriztem) képezik az iraki hadsereg egyes egységeit. Az iráni támadás fő célpontja ez volt, ide ment több rakéta. A bázis hatalmas, 23 km csak a külső határa. A 7 gépesített hadosztály bázisa is egyben. Azért volt érdekes 2014-ben az Iszlám Állam ostrom alá vette, bár inkább "ostrom" alá, mert nyilván nem lehet körbezárni katonai erővel főleg a IÁ katonai erejével. A kiképzés úgy folyt akkor, hogy akik megkapták a kiképzést, azok mehettek is egyből harcolni az Iszlám Állam ellen.
Itt még sajnos nem voltam, ez nem saját fotó az erbilivel ellentétben.
A kép forrása: https://twitter.com/roberttollast/status/1214830397739192320/photo/1


Az iráni rakétatámadás után készült egy friss műhold fotó a bázisról. Az első feltételezések szerint az irániak nem találtak el semmit, de ez a fotó inkább azt mutatta, hogy TALÁN szándékosan nem találtak el amerikai katonákat mert egy két létesítményt telibe találtak. Konkrétan a hangárokat, ahonnan a feltételezésük szerint a drónok indultak megfigyelni és kilőni Kaszem Szulejmanit. Szimbolikus.

Lehet, hogy véletlenül találták el a hangárokat csak? Persze lehet. Amiért mégis valószínűsítjük hogy azt találnak el amit akarnak, az az elmúlt két év eredményei. Irán 2018 óta három alkalommal bizonyította, hogy képes precíziós támadást intézni. Először az iraki kurdisztánban levő Koyaban találtak el egy épületet, ahol épp egy iráni ellenzéki kurd párt vezetése ülésezett. Telitalálat volt. Hónapokkal később az Iszlám Állam egyik bázisát találták telibe Szíriában. 2019-ben szaúdi olajlétesítményeket találtak el drónokkal és cirkálórakétákkal, de olyan pontosan , hogy csak néztünk.  Szóval lehet hogy most véletlen volt, de a korábbi jelek másra engednek következtetni. Forrás: példul innen: https://www.dialog.ua/war/198579_1578515614


Magáról a bázisról készültek korábbi fotók is, ezen a 1990-es évek állapotát látjuk. A bázist Tom Cooper visszaemlékezése szerint négy másikkal együtt jugoszláv cégek építették, ezek a H-2, Balad, al Qut, Tallil és az al Asad voltak.  MIndegyik legalább 24 megerősített bunkerrel, egy méternyi vasbeton "tetővel" a repülőgépeknek, mély alagútrendszerrel, vezetési pontokkal, tagolt taxi utakkal.

Az Air Base blogra eddig kevés repülőnapos bejegyzés került fel. Ennek oka, hogy az elmúlt tíz évben nagyszabású (nemzetközi) repülőnapon nem jártam, inkább a kevésbé látványos, de sokkal érdekesebb hétköznapokra fókuszáltam. Azonban a polcaimon sorakozó fotóalbumokban és az adathordozókon ott lapulnak az 1990 és 2010 közötti repülőnapokon és nyílt napokon készült fotók ezrei. A régi repülőnapokat felidéző sorozatban az eddig nem publikált képekből válogatok. A válogatások érdekességét az adhatja, hogy időközben jónéhány típus végleg eltűnt nemcsak a repülőnapokról, hanem a mindennapi szolgálatból is.

Az első bejegyzést három Slovak International Air Display (SIAD) képeiből állítottam össze. Mindhármat Pozsonyban, a szlovák politikusról és pilótáról, az 1919-ben repülőbalesetben elhunyt Milan Rastislav Štefánikról elnevezett nemzetközi repülőtéren rendezték meg.

*

SIAD ’99 - 1999. június 5.

A ma ismert C-27J Spartan alapjául szolgált Aeritalia G.222-es. A Pozsonyban látott, 1988-as gyártású gépet az olasz légierőtől történt kivonása után az afgánoknak adták át, ahol később selejtezték és 2014-ben szétbontották. A délszláv háború idején az olaszok egy ilyen gépet vesztettek, amikor 1992. szeptember 3-án a szarajevói repülőtér megközelítése közben G.222-esüket vállról indítható rakétával lelőtték.

A SIAD ’99 idején néhány olasz bázison még 24 órás készültséget adtak az F-104S ASA-M gépek. (Ugyanekkor még zajlott a NATO Jugoszlávia elleni Allied Force művelete, amely a következő héten, június 10-én ért véget.) Az olasz pilóták körében rendkívül népszerű Starfightereket öt év múlva, 2004 májusában, egy nagyszabású repülőnappal búcsúztatták a Róma melletti Pratica di Maréban.

Az ukrán légierő több ilyen, hangsúlyos nemzeti színekkel díszített Szu-27-essel járta az akkori repülőnapokat. A mirgorodi (Közép-Ukrajna, poltavai régió) 831. vadászezred fekete 48-as gépe is így jutott el a ’99-es SIAD-ra.

Szlovákiában 2011 szeptemberéig tartott a Mi-24-es harci helikopterek üzemeltetése, de ez 1999 nyarán még messze volt. Az egyik szlovák Mi-24-est egy évvel a típus kivonása előtt, egy váratlan repülési lehetőség során a levegőben is sikerült lencsevégre kapni.

A sivatagi homokszín helyett immár szürkében az 1991-es Öböl-háború 47 bevetéses veteránja, a RAF Coltishall 54. századának Jaguar GR 1-ese. A gép orrába lézer távolságmérőt építettek, a beömlőnyílások alatt mindkét oldalon egy 30 mm-es Aden Mk 4-es gépágyú volt.

A kiképzési célokat szolgáló Jaguar T2A változatnál az egyik gépágyút megtartották. A Pozsonyban járt példány megmenekült a szétbontástól, múzeumi darab lett Angliában.

Egy GR 5-ös változatnak készült, később GR 7-es és GR 9-es szintre felhozott Harrier II-es, amely 2010 után a Royal Air Force és a Royal Navy közös ezredében, szárazföldről és repülőgép-hordozóról egyaránt üzemelt. Kivonása után alkatrészbázisként az amerikai tengerészgyalogságnak adták át, végül a Davis-Monthan légierő bázis sivatagi tárolójában kötött ki.

A British Aerospace a nyolcvanas évek közepén hozta létre a Hawk többfeladatú, együléses változatát, a Hawk 200-ast. A gyári géppel Graham Wardell tesztpilóta repült bemutatót Pozsonyban, azonban a vasárnapi demó szerencsétlenül végződött: az egyik manőver során a Hawk lezuhant, pilótája életét vesztette. Az égő roncs eltalált egy reptéri épületet, ahol szintén életét vesztette egy ember. A nyolcvanas évek végén Wardell volt az első nem amerikai pilóta, akit átképeztek az F-117-esre.

*

SIAD ’02 - 2002. június 8.

Az ukrán légierő 185. gárda nehézbombázó ezredének Poltaváról érkezett Tu-22M3 nehézbombázója. A kék 96-os megúszta a kétezres évek első felében, amerikai szorgalmazásra végrehajtott darabolást és a Kijev-Zsuljani repülőtér szomszédságában létesült ukrán állami repülési múzeumba került. A kék 96-os oldalszámot ma már hiába keressük, a felújítás után a bombázó piros 57-es számot kapott.

A 185. ezred jelvénye a bombázó szélvédője alatt.

Az USAFE 493. századának F-15C-je, amelynél 2007. május 4-én, egy romániai gyakorlatról visszatérőben olajnyomás probléma lépett fel az egyik hajtóműnél. A pilóta nem kockáztatta az egyhajtóműves repülést a zsúfolt európai légtérben, és géppárjával együtt megszakította az útját Ferihegyen. A gép két nappal később, a törött olajvezeték kijavítása után folytatta útját angliai bázisa, a RAF Lakenheath felé.

A szlovák kormányzati repüléseket lebonyolító két Jak-40-es egyike. Mindkét gépet Fokker 100-asok váltották, az egyik Jak a kassai repülőmúzeumba került, a képen látható OM-BYL lajstromjelű példány a zsolnai (Žilina) repülőtéren van kiállítva.

Eredetileg a csehszlovák kormány gépe volt ez az 1989-es gyártású Tu-154-es, amely 1993-ban Szlovákiába és a következő évben szlovák lajstromba került. Nagyjavítását követően kormányzati repülést teljesített, majd 2016-ban egy Airbus A319-es váltotta. Az OM-BYO lajstromjelű Tu-154-es szintén a kassai repülőmúzeumban látható.

A holland királyi légierő Fokker 60-asából mindössze négy darab készült. A Fokker 50-es meghosszabbított változatára egy nagyméretű teherajtó került, hogy akár egy F-16-os hajtóművét is szállíthassa. A szárny alá zavarótöltet-kivető konténert függeszthettek, a szárnyvégnél és a törzs végén a dán Terma elektronikai hadviselési rendszerének szenzorai kaptak helyet. 2010-ben mind a négy gépet eladták Perunak.

A volt csehszlovák közösből Szlovákia tizenegy darab MiG-21UM-et kapott. A pozsonyi SIAD ’02 talán az utolsó áttelepülése volt a szliácsi alakulat 5026-os oldalszámú gépének, mert az év végétől a szlovák légierő maradék huszonegyesei végleg földön maradtak. Az 5026-os a pöstyéni múzeum szabadtéri kiállításán látható.

A Luftwaffe 61. szállítóezrede 1979 és 2013 között repült UH-1D helikopterekkel – ezek egyike látogatott a SIAD 2002-re. A legendás Huey H változatát D (Deutschland) jelzéssel, 352 darabos mennyiségben gyártotta a Dornier.

Osztrák indián, azaz egy OH-58B Kiowa könnyű helikopter. A 3C-OK oldalszámú gép a típus ausztriai üzemeltetésének huszonötödik évfordulójára különleges festést kapott: egy kiowa harcos és fegyvere valamint az egykori életterét szimbolizáló préri került fel a kisméretű forgószárnyasra.

A 831-esek Szu-27-esei a SIAD visszatérő vendégei voltak. A kék 08-as a korai Szu-27-eseken használt zöld orrkúppal repült.

Egy teherszállító Boeing 707-es pilótafülke nélküli maradványa. A ghánai lajstromú gép 1999. február 7-én Csádba indult volna, de a pozsonyi felszállás közben két hajtóműve is meghibásodott. A 707-es a pályán túlfutva állt meg és javíthatatlanul sérült, a háromfős személyzet és a négy utas sértetlenül élte túl a balesetet.

*

SIAD ’04 - 2004. június 13.

2004-ben sem múlt el SIAD Szu-27-es jelenlét nélkül. Itt éppen a kék 56-os gurul ki a felszálláshoz. Pilótáját, Fedor Viscsuk alezredest választották a 2004-es SIAD legjobb egyéni bemutató pilótájának.

Magyar repülőműszakiak ismerkednek a kék 08-assal.

A szlovák belügyminisztérium Mi-171-es helikoptereinek a pozsonyi nemzetközi repülőtér volt a bázisa, innen indultak határőrizeti feladatokra, hegyi mentésre…

… vagy tűzoltásra.  

A szlovák MiG-29-es géppár infracsapdákat és sűrű fekete füstöt hagy hátra.

A szliácsi Tigris század 3911-es oldalszámú MiG-29-esén még friss a festés; a Trencsénben kapott világosszürke-szürke kombináció az eredeti csehszlovák színeket váltotta. A gép navigációs és kommunikációs rendszerét a NATO-n belüli együttműködés miatt később modernizálták, és a típusjelzés MiG-29AS-re módosult.

Belgium a hetvenes évek végén 33 Alpha Jet 1B-t rendszeresített, amelyeket hazai üzem, a SABCA szerelt össze. A belga gépek az ezredfordulón a navigációs berendezéseket érintő korszerűsítésen estek át és szemmagasságú kijelzőt (HUD) kaptak, amelynek képe a hátsó fülkében is megjeleníthető volt.

A belga géptől eltérően hegyes orral hasította a levegőt ez a portugál Alpha Jet A. Portugália ötven ilyen gépet kapott kompenzációként, miután a Luftwaffe 1993-ban végleg kivonult az országból, ahol éleslövészet gyakorlása miatt települt állandó jelleggel. A portugál légierőnél haladó kiképzésre használt Alpha Jetek utolsó hat példánya 2018-ig repült.

Az osztrák légierőnél 1983-ban rendszeresített PC-7 Turbo Trainer alapvetően kiképzőgép, de „marni” is tud: a szárnyak alá géppuska-konténer és nem irányított rakéták blokkja függeszthető. Talán ezért is került fel 2003-ban, a rendszeresítés huszadik évfordulójára egy viperát ábrázoló festés a 3H-FG oldalszámú gépre.

A német kormány 1993-ban két olyan L-410 UVP repülőgépet adott át Lettországnak, amelyek korábban a Német Demokratikus Köztársaság légierejében repültek. Az egyik két évvel később lezuhant és megsemmisült, és a képen látható 145-ös oldalszámú példány sem repül már.

Figyelő szemek az L-410-es szélvédője mögött.

Szokatlan árnyalatú terepminta a lengyel légierő An-26-osán. A lengyel Ancsákat immár egy évtizede hogy kivonták, helyükre CASA C-295-ösök kerültek.

Ejtőernyősök ugratására használt civil Dornier Do-28-as. A magyar lajstromú, egykori Luftwaffe gépen az eredeti Lycoming boxermotorokat az L-410-esen is használt Walter M601-es gázturbinák váltották.

A pozsonyi bázissal üzemelő Air Slovakia 1994-ben kezdte meg működését és 2010-ig repült. Az OM-ERA lajstromjelű 1979-es gyártású Boeing 737-200-as átfestésére nem költöttek, a félretolt gépen az előző tulajdonos, az amerikai Southwest Airlines festésmintája van.

A közforgalmi gépek menetrendjük szerint, a repülőnap programjába illesztve indultak és érkeztek. Pozsonyból repült a Slovak Airlines is, amely működését később kezdte és előbb fejezte be, mint az Air Slovakia. A B737-300-asból hármat üzemeltetett, a képen egy ilyen érkező Boeing kezdi meg a fékezést.

A SkyEurope Pozsony és Kassa között közlekedő, harminc utast szállító Embraer 120 Brasilia gépe a felszálláshoz gurul a futópályával párhuzamos gurulóúton.

Újabb Boeing a pozsonyi futópályán, mégpedig a SkyEurope ex-litván B737-500-asa. A térség első diszkont légitársasága - ahol sok magyar hajózó is repült - 2009 őszén szűnt meg.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Mikor először raktam fel az erbili repülőtérről ezt a térképet, kaptam utána fejemre, hogy ez így veszélyes (kb. 2015-ben lehetett). A tegnapi iráni rakétatámadás után keresgélni kezdtem, de nem találátam a blogon, úgyhogy felrakom mégegyszer.
A reptér és a bázis már rég tovább bővült, Iszlám Állam már nincs, és ha az iráni titkosszolgálat az én térképemet használná egy következő támadáshoz, az régen rossz lenne. Ezért teszem fel nyugodt lelkismerettel a térképet megint.
Ha akar, Irán tud sebészi pontossággal kilőni rakéták. Ezt már bizonyította legalább kétszer. Ha mellé talált most, az nem volt véletlen (nagy valószínűséggel).

Frissen nyilvánosságra hozott brit levéltári dokumentumok tanúsága szerint London negyedszázaddal ezelőtt komoly lehetőségként felvetette Oroszország csatlakozását a NATO-hoz.

Az archív iratokból kitűnik az is, hogy a John Major vezette akkori konzervatív párti brit kormányt nagyon aggasztotta Borisz Jelcin orosz elnök mértéktelen ivászata, és Londonban készenléti terveket dolgoztak ki arra az esetre, ha Jelcin az alkohol okozta egészségi problémák miatt hirtelen meghalna.

A brit nemzeti levéltár minden év végén hagyományszerűen betekintést enged 25-30 évvel korábbi archív kormányzati iratokba.

A kedden nyilvánosságra hozott dokumentumokból kitűnik, hogy Malcolm Rifkind, a Major-kormány védelmi minisztere 1995-ben javaslatot tett Oroszország meghívására a NATO-ba. A brit kormány erről titkos tárgyalásokat is tartott, és az elképzelés az volt, hogy Oroszországnak társult tagságot ajánlanának fel az észak-atlanti védelmi szövetségben.

A brit külügyminisztérium egyik korabeli bizalmas átirata szerint Oroszország erőteljesen ellenezte a Varsói Szerződés egykori tagjai, köztük Magyarország csatlakozását a NATO-hoz, de Moszkvában belátták azt is, hogy ezt nem tudják megakadályozni.

Rifkind egyik belső írott tájékoztatójában erre reagálva kifejtette: a legnehezebben megoldható probléma az, hogy Oroszországot miként lehetne integrálni a nyugati országok közösségébe. Az akkori brit védelmi miniszter szerint a teljes jogú orosz NATO-tagság nem járható út, de alternatív megoldásként kínálkozik egy új tagsági kategória, a társult NATO-tagság létrehozása Oroszország számára.

Ez az elképzelés azonban később “csendben elhalt” a korabeli iratok tanúsága szerint.

Az archív dokumentumokból arra lehet következtetni, hogy London az ötletet nem terjesztette az amerikai kormány és a többi NATO-szövetséges elé. John Major egyik korabeli belső átirata szerint mindenképpen bizalmasan kell kezelni, hogy a brit kormány foglalkozik az orosz NATO-tagság gondolatával.

Rifkind a The Times című konzervatív brit napilap keddi kiadásának nyilatkozva azt mondta: Mihail Gorbacsov – az utolsó szovjet vezető – és Borisz Jelcin nagyon együttműködőnek bizonyult ebben a kérdésben, és mindketten őszintén törekedtek arra, hogy Oroszország közelebb kerüljön a Nyugathoz.

Az orosz államfő egészségi problémái feletti brit aggályokat tükrözi az egyik frissen nyilvánosságra került, 1995-ben kelt bizalmas feljegyzés. A dokumentum, amelyet egy meg nem nevezett brit kormánytisztviselő terjesztett a kabinet elé, hangsúlyozta, hogy Borisz Jelcin akkor már hat évvel idősebb volt az orosz férfiak akkoriban várható átlagos élettartamánál – amely annak idején 58 év volt -, és az előző három és fél hónapban két szívrohamon esett át.

A feljegyzés szerint Jelcin nem tartotta be az első infarktus után tett ígéretét, hogy csökkenti az alkoholfogyasztást, és “nemigen indokolt abban bízni”, hogy ezúttal jobb belátásra tér.

A brit kormány annyira tartott Jelcin halálától, hogy elő is készítettek Major számára egy parlamenti nyilatkozatot erre az esetre. A brit kormányfő ebben leszögezte volna, hogy Jelcin személyében az orosz nép bátor, képzelőerővel megáldott vezetőt veszített el, akinek az a sors adatott meg, hogy Oroszországot elvezesse a Szovjetunió drámai utolsó hónapjaitól egy új, szuverén állam megteremtéséig.

Jelcin 2007-ben, 76 esztendős korában hunyt el, és moszkvai temetésén jelen volt Major is, aki akkor már tíz éve nem volt brit miniszterelnök.