Biztonságpolitika

A Magyar Rendészettudományi Társaság 2020. január 31-én megtartott tisztújító közgyűlésén az elismeréseket követően új főtitkárt, titkárt és elnökségi tagot választott, majd meghallgatta és elfogadta az elnökség beszámolóit és idei munkatervét.

Az MRTT tisztújító közgyűlésén az elismeréseket követően új főtitkárt, titkárt és elnökségi tagot választott, majd meghallgatta és elfogadta az elnökség beszámolóit és idei munkatervét. A tisztújítás eredményeként az MRTT új tisztségviselői: főtitkár Kovács Gábor r. dandártábornok, egyetemi tanár, titkárnak választották Krauzer Ernő r. ezredest, elnökségi tag lett: Janza Frigyes ny. vezérőrnagy.

Janza ezt követően beszámolójában elmondta, hogy a társaság fennállásának 15. évfordulójára rendezett ünnepség május végi visszatekintésében a tagság részeletesen megismerhette a társaság tevékenységét. Az idei tervek közül a főtitkár megemlítette a hagyományos Biztonságpiac 2020 konferencia megrendezésének segítését, amelynek a pontos időpontja még nem konkretizálódott. Az MRTT tervezett idei konferenciái között elhangzott „A rendőri teljesítményértékelés bűnözésföldrajzi aspektusai” című, valamint a migrációs tagozat által hagyományosan évente megrendezett „Kihívások a legális és illegális migráció területén a 2020. évben” c. szakmai konferencia áprilisi győri megrendezése.

Gubicza József tű. ezredes az MRTT Felügyelő Bizottsága elnökhelyetteseként az elhangzottakhoz összefoglalva elmondta, hogy a társaság az értékelt évben is törvényesen jogszerűen, a társaság etikai normáinak tiszteletben tartásával működött, gazdálkodott.

Ezt követően a megválasztott új főtitkár kért szót. Megköszönte a tagság többségének bizalmát és a megelőlegezett támogatását, majd röviden vázolta a társaságban végzendő tevékenységével kapcsolatos jövőbeni elképzeléseit, amelyet az előzetes meghallgatáson az elnökségnek már kifejtett. Elgondolásának kulcsszavai egyebek közt: a szakmai megújulás és fejlődés, a rendészettudomány és rendészetelmélet továbbfejlesztése, a nemzetközi nyitás, a tagsági fiatalítás, akár hallgatói tagozat létrehozásával, valamint a folyamatban lévő szervezeti megújulás további folytatása, továbbra is aktív társasági élet létrehozása. Főtitkári tevékenységét a tagsággal, a tagozatok elnökeivel, az elnökséggel, az MRTT elnökével szoros együttműködésben kívánja végezni, támaszkodva Krauzer ezredes – titkár tevékenységére. Megköszönte a leköszönő tisztségviselők munkáját, véleménye szerint főtitkárként értékes örökséget vesz át, örömmel és felelősséggel fogja szolgálni a tudományos közösséget.

Zárásként az MRTT elnöke szintén köszönetet mondott a leköszönő Janza vezérőrnagy főtitkárnak és Verhóczki János r. ezredes titkárnak másfél évtizedes eredményes tevékenységükért.

A tisztújító közgyűlésen elismerésben részesültek: az MRTT Bűnügyi Tagozat elnökeként és a Társaságunk elnök-helyetteseként végzett eredményes irányító tevékenységéért Blaskó Béla r. vezérőrnagy. A Személy- és Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnökeként az MRTT támogatásáért, aktív közéleti tevékenységéért Fialka György, a társaság tevékenységének önzetlen támogatásáért, kimagasló tudományszervezési tevékenységéért Görbe Attiláné Zán Krisztina r. ezredes. Kimagasló, több tagozatot is érintő lankadatlan titkári és szervező tevékenységéért Kovács Sándor r. ezredes. Az MRTT Társadalomtudományi Tagozata vezetőjének, elnökségi tagnak, kimagasló, és nemzetközileg is elismert tudományos tevékenységéért Kozáry Andrea. Az MRTT Közbiztonsági Tagozata megújításáért kifejtett eredményes tevékenységéért Major Róbert r. ezredes. A nevelés és oktatás terén mutatott színvonalas aktivitásáért, a tudományok iránt érdeklődő fiatalokkal való, a munkaköri kötelességeken messze túlmutató tevékenységéért Tarján Gábor. Aktív és magas színvonalú társasági tevékenységéért, támogató észrevételeiért, javaslataiért Turi András. Az MRTT tagozataként is működő Polgárőr Tudományos Tanács támogatásáért, eredményes elnökségi tevékenységéért Túrós András. A Migrációs Tagozat mindenirányú és töretlen támogatásáért, példamutató tudományt támogató szeretetteljes gyakorlatáért Végh Zsuzsanna miniszteri biztos — olvasható a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának oldalán.

Elektronikus verzióban és nyomtatott formában is elérhető a Lánglovagok Egyesület legújabb tűzmegelőzési kiadványa.

A tűz elleni védekezésnél rendkívül fontos, hogy a lehetséges veszélyekkel tisztában legyünk, a megfelelő óvintézkedéseket megtegyük, és ha mégis megtörténik a baj, tudjuk, hogy mit kell cselekedni – ebben segít a Lánglovagok Egyesület a lakások tűzvédelméről megjelent kiadványával.

A közhasznú szervezet sorra vette a lakásokban leginkább előforduló veszélyeket. A 16 oldalas brossúrában így egyebek között helyet kaptak az elektromos berendezések, a gázkészülékek, a dohányzás és a nyílt láng. A kiadvány foglalkozik a tárolási szabályokkal, a vagyonvédelmi rácsokkal, egyúttal segítséget ad a megfelelő hordozható tűzoltó készülék, füstérzékelő és szén-monoxid vészjelző kiválasztásához, készenlétbe állításához.

Ha mégis tűz üt ki, az összeállításból megtudható, hogy a segélykérésnél milyen információkat kell közölni, mire kell vigyáznia annak, aki a tűz oltását megkezdi még a tűzoltók kiérkezése előtt, valamint hogyan lehet felkészülni előre a menekülésre.

A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával, valamint a Lánglovagok Egyesületnek felajánlott adó egy százalékából háromezer nyomtatott példány készült. A kiadvány közös képviselőkön keresztül, illetőleg az egyesület önkénteseinek segítségével közvetlenül jut el elsősorban a társasházakban élőkhöz.

Az elektronikus verzió szabadon letölthető, terjeszthető.

Országszerte csaknem 25 ezer első világháborús hadisír újult meg és 180 emlékmű létesült az elmúlt években – jelentette be a Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka.

Kovács Vilmos felidézte: az első világháborúban részt vevő több mint hárommillió magyar katona közül több mint hatszázezren haltak hősi halált. Erről hosszú évtizedekig nem beszéltek, így egy “társadalmi adósság” gyűlt fel, amelyet törleszteni kell – emelte ki. Az első világháborús veszteségek feldolgozása 2012-ben indult. A Magyarországon fellelhető első világháborús katonatemetők felújítása az erről szóló kormányrendelet nyomán 2016-ban indult kétmilliárd forintos támogatással – ismertette. Hozzátette: számos hadifogoly-temető is megújult, ahol orosz, olasz, román, szerb katonák nyugszanak. Ez példaértékű Európában – közölte. Ez a fajta tisztelet – hangsúlyozta – minden katonát megillet, hiszen a “halott katona többé nem ellenség”.

Kovács köszönetet mondott valamennyi érintett temetőfenntartó önkormányzatnak, egyháznak, a munkálatokban részt vevő honvédségi szerveknek.

Erdélyi Lajos, a HM humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára azt mondta: az idő nem kímélte a hősi temetőket, szükséges volt, hogy a hősök sírhelyei megújuljanak. Az elhangzottakra, a társadalmi adósságra utalva hozzátette: “az adósságot sikerült törleszteni”. Kiemelte: a magyar kormány az elmúlt években soha nem látott erőket és erőforrásokat mozgósított azért, hogy a jövő magyar nemzedéke számára megőrizhesse, továbbörökíthesse katonai nemzedékünk emlékét.

Magyarország első világháborús veszteségeinek feldolgozásáról, a hadisírok és emlékművek felújításáról Véres csaták után látnak édes álmot címmel filmet készített a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft., ezt csütörtökön mutatták be a Stefánia Palotában.

Kulcsár Gábor, a nonprofit kft. ügyvezető igazgatója azt mondta: egy háború sosem ér véget egy békemegállapodással, egy fegyverszünettel. Akkor ér véget, amikor az utolsó hősi halottat eltemették. Több ezren vannak, akik nem kerülhettek végső nyughelyre. A Magyarországon található hadisírok felújítására kiírt kormányrendelet egy lépéssel közelebb vitt az első világháború lezárásához – közölte.

A rendezvényen valamennyi felszólaló köszönetet mondott minden közreműködőnek, kiemelten a hadtörténeti intézet munkatársainak, s a film valamennyi készítőjének.

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum háttéranyagában felidézték: a kormány 2016 határozatban rendelte el a Magyarországon fellelhető első világháborús hadisírok rendbehozatalát, amelyhez 2 milliárd forintos forrást biztosított. A honvédelmi miniszter két körben írt ki pályázatot települési önkormányzatok és temetőket fenntartó egyházak részére.

Az eltelt csaknem négy évben 308 pályázat kapott anyagi forrást az első világháborúhoz köthető épített örökség megújítására. Ennek keretében összesen 23 970 hadisír, 148 emlékmű, hét emlékpark, hat művészeti alkotás és 15 kripta, valamint mauzóleum felújítása valósult meg – áll az összegzésben.

Együttműködési keretmegállapodást kötött a Honvédelmi Minisztérium (HM), a Magyar Honvédség Parancsnoksága (MHP) és az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ).

A dokumentumot szerdán írta alá Szabó István honvédelmi államtitkár, Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka és Túrós András, az OPSZ elnöke Budapesten. Elhangzott, az együttműködés célja a honvédelem ügye társadalmi támogatottságának növelése, a katonai pálya, azon belül is kiemelten az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony népszerűsítésének növelése, a honvédelmi toborzás hatékonyságának fejlesztése.

Szabó hangsúlyozta: az elmúlt nyolc-tíz évben jelentős fejlesztések voltak a honvédségnél, ezek egyik pillére az önkéntes tartalékos rendszer.

Van mire büszkének lenni – jelentette ki az államtitkár, aki elmondta: már több mint kilencezer önkéntes tartalékos katonája van a honvédségnek. Közölte: a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program egyik legfontosabb alapvetése, hogy a honvédelem össznemzeti ügy, össztársadalmi feladat, és kiemelten foglalkoznak azzal, hogy ehhez szövetségeseket keressenek. Már számos oktatási intézménnyel, civil és társadalmi szervezettel írtak alá megállapodást, hogy közelebb vigyék az állampolgárokhoz a honvédelem ügyét.

Felidézte: a honvédség és a polgárőrség együttműködése hosszú évtizedekre nyúlik vissza. Példaként említette, hogy az illegális migráció elleni küzdelemben nemcsak a katonák segítik a rendőrök munkáját, hanem a polgárőrök is.

Az OPSZ elnöke azt mondta: a polgárőrség a legnagyobb speciális civil szervezet, amely közbiztonsági, bűnmegelőzési tevékenységet végezhet közterületen vagy a határ közelében.

Az OPSZ elnöke az együttműködés elemei közül elsőként a 63 ezer polgárőr honvédelmi nevelését és felkészítését emelte ki. Több tucat olyan polgárőr van, aki tartalékos katona is, és együttműködésük intézményesítésével biztosan még többen vállalnak ilyen szolgálatot – mondta. Megemlítette a fiatalok honvédelmi nevelését, jelezve, hogy kétezer ifjú polgárőrük van. Harmadik fontos elemként a határvédelem, az illegális migráció elleni küzdelmet említette, hozzátéve, hogy 87 polgárőr-egyesület mintegy kétezer emberrel jelenleg is segíti a határok védelmét.

Bűnszervezetben, az előnyért hivatali kötelességét megszegve, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot a Központi Nyomozó Főügyészség 14 ember – köztük egy volt ügyész és három egykori pénzügyőr – ellen a Debreceni Törvényszékre – közölte a főügyészség vezetője.

Keresztes Imre azt írta: a bűnüldöző szervek látókörébe került, illetve büntetőeljárás alá vont emberek tízmilliós nagyságrendű összegeket fizettek egy csoportnak, amelynek tagja volt három, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) regionális bűnügyi igazgatóságának – részben vezető beosztású – hivatásos állományú tagja, egy járási ügyészségi ügyész és egy ügyvéd.

A pénzért cserébe a csoport tagjai úgynevezetett hatósági “védelmet” ígértek és bűnügyi információkat adtak ki az arra jogosulatlanoknak azért, hogy mentesítsék őket a büntetőeljárástól vagy cselekményüket enyhébben bírálják el. A volt ügyész és pénzügyőr vádlottak – akik korábban letartóztatásban voltak – az eljárás során nem tettek vallomást, hivatásos jogviszonyuk megszűnt, jelenleg valamennyien szabadlábon védekeznek – tette hozzá a főügyész.

Az ügy további vádlottjai a bűnügyi információkat megvásárló emberek és két, befolyással üzérkedő ügyvéd. A vesztegetést elkövető volt hivatásos állományú vádlottak terhére rótt legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa – a bűnszervezetre és a halmazati büntetési szabályokra is figyelemmel – huszonnégy év – tartalmazza a közlemény.

Az ügyészség korábbi közleményében azt írta: a pénzügyőrököt és a helyi ügyészségi ügyészt 2017. június 27-én vették őrizetbe, akkor panaszt nyújtottak be a gyanúsításuk ellen.

A legmagasabb rangú brit terrorelhárítási vezető szerint nem enyhül a terrorfenyegetettség Nagy-Britanniában, ahogy azt az elmúlt hetekben elkövetett több támadás, köztük a dél-londoni Streatham városrészben vasárnap végrehajtott késeléses merénylet is mutatja.

Neil Basu, a Scotland Yard terrorellenes ügyosztályának parancsnoka szerda este közzétett nyilatkozatában közölte: a rendőrség és a biztonsági szolgálatok tudták, hogy a vasárnapi támadás elkövetője, a 20 éves Sudesh Amman – akit a rendőrök a helyszínen agyonlőttek – komoly kockázatot jelent, és sajnálatos módon bebizonyosodott, hogy a rendőrség helyesen járt el, amikor Ammant megfigyelés alá helyezte.

A rendőrségnek azonban hozzávetőleg további háromezer olyan ember van a radarernyőjén, akik a terrorellenes szolgálatok “érdeklődésére” tarthatnak számot, és hamarosan számos elítélt terrorista is szabadul a börtönből, “így egyszerűen nem tudjuk mindig mindegyiküket figyelni” – fogalmazott a Scotland Yard terrorelhárítási vezetője.

Neil Basu szerint azt, hogy a kockázat nem csökken, jelzi, hogy három hónap alatt három terrorista jellegű késes támadás történt.

A magas rangú rendőrtiszt arra utalt, hogy a vasárnapi támadás előtt egy hónappal, a kelet-angliai Whitemoor börtönben két, iszlamista terrorcselekményekre szőtt összeesküvésért elítélt fogoly a börtönszemélyzet öt tagját késsel megsebesítette – a Scotland Yard a támadást terrorcselekménynek minősítette -, november végén pedig a londoni City pénzügyi központjában, a London híd közelében egy iszlamista támadó, Usman Khan két embert késsel megölt, hármat megsebesített, mielőtt a rendőrök agyonlőtték.

A londoni Streatham negyedben vasárnap elkövetett késes támadásban Sudesh Amman két embert sebesített meg, egy férfit életveszélyesen, egy nőt kevésbé súlyosan. Egy fiatal nő a rendőri fegyverhasználat nyomán szétrepülő üvegszilánkoktól szenvedett könnyebb sérüléseket.

A két megsebesült nőt már kiengedték a kórházból, és a férfi sérült is túl van az életveszélyen.

A Scotland Yard főparancsnoka, Cressida Dick a londoni városháza rendőrségi és bűnügyi bizottságának szerdai meghallgatásán elmondta: a vasárnapi támadás elkövetője fedett megfigyelés alatt állt, de az ilyen jellegű megfigyelési műveletek soha nem jelentenek “szoros emberfogást”. A londoni rendőrség vezetője is azt mondta: nem lehetséges mindenkit, aki kockázatot jelent, megakadályozni a támadások elkövetésében.

A Scotland Yard tájékoztatása szerint Sudesh Ammant vasárnap attól a pillanattól fogva fegyveres civil ruhás rendőrök követték, hogy aznap délután kilépett az utcára a Stretheam városnegyedben. A rendőrök látták azt is, amint bemegy egy boltba, ahol – mint kiderült – ellopott egy kést, amellyel az üzletből kirohanva két embert megszúrt.

A beszámoló szerint a megfigyelési műveletben résztvevő rendőrök a támadás kezdete után hozzávetőleg hatvan másodperccel agyonlőtték az elkövetőt.

Sudesh Amman és a London hídon elkövetett novemberi támadás tettese, Usman Khan egyaránt terrorcselekményekért ült börtönben, is mindkettőjüket büntetésük felének letöltése után helyezték szabadlábra.

A konzervatív párti brit kormány a héten bejelentette: véget vet annak az eddigi gyakorlatnak, amelynek alapján a terrorcselekményekért elítéltek is teljes büntetésük letöltése előtt szinte automatikusan szabadlábra kerülhetnek.

A munkavédelmi törvény legutóbbi, 2020 január elseje óta hatályos változása a munkaegészségügyi vonatkozású bejelentések tartalmát szabályozza újra és az eddigiektől eltérő nyilvántartási kötelezettségeket ír elő, például a veszélyes anyagok hatásainak kitett munkavállalókra vagy a vegyianyagok kezelésére, nyilvántartására vonatkozóan. A jogalkotó alapvető célja természetesen nem vonható kétségbe, ez a munkavállalók egészségének védelme. Az új paragrafusokkal elérni kívánt munkáltatói intézkedések eredménye, jogszerűsége viszont már felvet kérdéseket. Nehezen megválaszolható kérdéseket.

Miről is szólnak a legutóbbi változások? Mindenekelőtt érdemes egy pillantást vetni az előzményekre. A veszélyes anyagok – a legtöbb iparágat érintő – gyors fejlődése, terjedése, illetve a biztonságos kezelés-felhasználás-ártalmatlanítás kérdései egyre inkább előtérbe kerülnek a munkavédelem, környezetvédelem, sőt ezekhez kapcsolódva az egészségügyi területek fórumain. Érthető, hiszen az egészségkárosító, környezetkárosító hatások, különösen a hosszú távú hatások alapos kiismerése alig, esetenként egyáltalán nem tartja a lépést az anyagok felhasználásával, tömeges elterjedésével. Nem véletlen, hogy az Európai Munkavédelmi Ügynökség 2018-2019-es kampánya is a veszélyes anyagokkal, rákkeltő anyagokkal járó kockázok megelőzéséről szólt. Magyarország esetében érdemes még egy szempontot megemlíteni: annyira kevés foglalkozási megbetegedésre, fokozott expozíciós esetre derül fény, hogy az aligha alapoz meg bármilyen vizsgálatot, intézkedést akár a gazdasági szereplők, akár a hatóság oldaláról.

Mindig minden kell?
Nagy horderejű jogalkotói lépés a munkavédelmi törvény idén január elsejétől hatályos azon változása, ami a munkaegészségügyi bejelentésekkel és nyilvántartási kötelezettségekkel kapcsolatos szabályokat tartalmazza. Az új szabályozás előírja, hogy minden veszélyes anyag esetében (Mvt. 63/A§) expozíciós nyilvántartást kell vezetni, ami tartalmazza a munkavállaló nevét, születési helyét, idejét, továbbá az expozíciót okozó veszélyes anyag nevét és a munkavállaló napi, heti és éves expozíciós idejét. Ennél is nagyobb fejtörésre adhat okot, hogy a mért adatokat veszélyes anyagonként kell bejegyezni. A kötelezően nyilvántartandó adatokból látszik, hogy a munkáltatónak nem elég munkavállalói csoportonként vezetnie a nyilvántartást, hanem minden érintett munkavállaló vonatkozásában egyedi nyilvántartási kötelezettséget ír elő a törvény. A veszélyes anyagok esetében ilyen nyilvántartási kötelezettség nem volt, csupán munkakör szintjén kellett behatárolni az érintett munkavállalókat. A megelőzés szempontjából viszont kedvező változás lehet, hogy már a 2. kategóriájú rákkeltőkre (ezek a még nem bizonyítottan, de feltehetően rákkeltő anyagok) is, mint veszélyes vegyi anyagokra is, ugyanúgy vonatkoznak a nyilvántartási szabályok (Mvt. 63/B§).

Kevésbé érthető viszont, hogy az új szabályozás nem követeli meg, hogy a veszélyes anyagok alkotta veszélyes keverékeket is tartalmazza a nyilvántartás, holott erre volt előírás a jelenlegi szabályozás egyfajta előzményének tekinthető 25/2000-es EüM-SzCsM együttes rendeletben. Veszélyes keveréknek az két vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keveréket vagy oldatot nevezzük, amely a fizikai és/vagy egészségi veszélyek miatt veszélyes besorolást kap. Alapvető tapasztalat, hogy a vállalkozások csak annak a kötelezettségnek tesznek eleget, amelyet rájuk ró a jogszabály, e tekintetben nem jellemző a túlteljesítés. Így, ha a jogszabály nem tartalmazza a veszélyes keverékek nyilvántartására vonatkozó kötelezettséget, nagy valószínűséggel nem is fogják azt nyilvántartani. Vagy akár többféle, egymásnak ellentmondó jogalkalmazói gyakorlat alakul ki, ami épp annyira probléma a cégeknek, mint az ellenőrző hatóságnak. És akkor még nem esett szó a munkavállalók, munkahelyi vezetők szintjén megjelenő kockázatról, amit az „akkor most ez veszélyes anyag (keverék!?) vagy sem?” dilemma okozhat.

A megváltozott jogszabály a veszélyes anyagok nyilvántartása kapcsán a következő kérdéseket veti fel.

• Mi számít nyilvántartás köteles veszélyes anyagnak? Ki dönti el, hogy mely (tulajdonságú, veszélyességű, mennyiségű stb.) anyagokra alkalmazandó e kötelezettség? Például egy iroda takarítószereit egyénileg nyilván kell tartani?

• Mit kezdjenek a veszélyes anyagok keverékeivel nyilvántartás szempontjából? És mit kezdjenek a gyakorlatban a keverékekkel, hiszen a nyilvántartás nem öncélú, további döntéseket, cselekvéseket alapoz meg, hogy egy anyag benne van-e, vagy sem?

Szükséges és kötelező intézkedés – szabálytalanul
Ha tovább gondoljuk a veszélyes anyagok munkahelyi jelenlétét és ezzel összefüggésben a fokozott expozíció lehetőségét (ilyenről például abban az esetben beszélünk, amikor a munkavállaló szervezetében határéték feletti mennyiségben van jelen egészégkárosító vegyi anyag), akkor egy másik ide kapcsolódó, és szintén jelentős törvényi változáshoz érkezünk. A munkavédelmi törvény több egymást követő változása érintette a fokozott expozíció kivizsgálásának, bejelentésének kérdését, valamint a vegyi anyagok nyilvántartásának követelményeit. A fokozott expozíció kivizsgálása hosszú időn keresztül az észlelő orvos bejelentése alapján a munkavédelmi hatóság feladata volt.

A 2019 őszi jogszabályváltozások óta (2020. január 1-től hatályos 27/1996 NM rendelet, 5.§) viszont ez már a munkáltató feladata, és csak a kivizsgálás eredményét kell bejelenteniük a hatóságnak. Ez a megoldás – vélhetően a jogalkotói szándéknak megfelelően – javíthatna a fokozott expozíciós esetek jelentési fegyelmén, közvetetten pedig a segítené a megelőzést. Márpedig a fokozott expozíciós esetek látenciája, aluljelentettsége nehezen vonható kétségbe, elég csak egy pillantást vetni a munkavédelmi hatóság éves összefoglalóira, amelyekben a jelentett fokozott expozíciók száma több évben is 100 eset alatt maradt országosan. Ha meg is valósult egy-egy határérték túllépés, a vétkes vállalkozások inkább próbálták jobb esetben megszűntetni, rosszabb esetben eltussolni a problémát, nyilván jelentés nélkül. E változást követően a kötelező kivizsgálás és a már megtett, sikeres intézkedés „lejelentését” utólag talán „könnyebb szívvel”, a jogkövető magatartás jó érzésével teszik meg az illetékesek.

A fokozott expozíciók kivizsgálását követő bejelentési kötelezettségnek viszont vannak aggályos elemei. Egyrészt adatvédelmi szempontból lehet problémás, másrészt pedig adatkezelés oldaláról vet fel nehézségeket. Az egészségügyi adatok kezeléséről szóló törvény ugyanis se a munkáltatót, se a munkabiztonsági szakembert, se a munkavédelmi képviselőt nem jogosítja fel egészségügyi adatok kezelésére, így a foglalkozási megbetegedések kivizsgálásáról szóló jogszabályban munkavédelmi törvényben meghatározott kivizsgálási kötelezettség ebben a formában jogszerűen nem teljesíthető.

Hogy miért nem tudják „átlépni” az egészségügyi adatokba való betekintést, az a vizsgálat folyamatából kiderül. A fokozott expozíciót többek között a laborleletek alapján bizonyító biológiai expozíciós mutató (BEM), vagy ambuláns lap, illetve más orvosi egészségügyi adatokat tartalmazó dokumentumok teszik láthatóvá. Az Mvt. ezen adatok munkáltatói rögzítését, nyilvántartását nem írja elő. Ugyanakkor felmerül a kérdés: hogyan lehet a munkáltató számára a fokozott expozíciót hitelt érdemlően bizonyítani és arról megfelelően tájékoztatni az érintett munkavállaló leletei nélkül? A konkrét érintett munkavállaló megnevezése nélkül hiába beszélünk leletről, nem lehet a munkakört, az expozíció helyét, lehetőségét behatárolni, vagyis az egészségkárosító hatások megszűntetésére irányuló intézkedés nem lesz célzott, nem lesz hatékony. Ha egyáltalán elkezdődik.

Kérdések
• A fokozott expozíciók kivizsgálása közös szaktevékenység, amelyben rész vesz a munkavédelmi szakember, a foglalkozás-egészségügyi orvos és adott esetben a munkavédelmi képviselő. Hogyan oldható meg az egészségügyi adatok jogszerű kezelése? Megoldható-e e jelen szabályozás mellett egyáltalán?

• Az expozíció a munkahelyen jelen lévő (fizikai, kémiai, biológiai) tényezők hatásának való kitettség, amely a munkavállalót az adott munkakörnyezeti tényező ellen védelmet nyújtó egyéni védőfelszerelés nélkül éri. Ez azt jelenti, hogy a veszélyes anyagok esetén – amennyiben a munkavállalókat védőeszköz óvja – csupán az expozíció lehetőségét, valamilyen szintű kockázatát lehetséges rögzíteni. Ennek dokumentálása nyilván nem önmagában cél (egyébként a kockázatértékelésen belül is megvalósul). Ha megfelelően működik az expozíciós nyilvántartás, akkor nehezítheti a munkavállalók eltérő munkakörök közötti – esetenként ötletszerű és nem feltétlenül az alkalmasságot szem előtt tartó – rotációját. De e vitatható munkaszervezési lépés elkerülésére valóban megoldás egy plusz nyilvántartás? A nyilvántartás lehetővé teheti egy-egy foglalkozási megbetegedés eredetének a visszakövetését, amennyiben hiteles és valós. A foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciók jelentési aránya, ahogy erre már utaltunk, gyaníthatóan távol áll a realitásoktól. Az új szabályozás képes lehet változtatni ezen?

E kérdések akár jogi (adatvédelmi), akár munkavédelmi szempontú megközelítése adhat valamiféle választ, intézkedésre vonatkozó irányt a jogkövető vállalkozások számára. Ugyanakkor, egyáltalán nem biztos, hogy ezek a válaszok kiállják a másik szakterület próbáját, illetve a válaszokból levezetett intézkedések megfelelnek a hatóság elvárásainak. És persze az sem mellékes, hogy a jogalkotói szándékból mi valósul meg. A kutakodva, találgatva, rosszabb esetben kapkodva meghozott intézkedések előtt érdemes volna beszélni minderről az érintetteknek, úgy a jogalkotói, mint a jogalkalmazói oldalon.

Gedeon András
ALEMONA – Közösség a munkavédelemért
sajtókapcsolati felelős, szóvivő
Telefon: +36 30 232 2262
E-mail: sajto@alemonae.com

Horvátország új pályázatot írt ki többcélú harci repülőgépek beszerzésére, miután tavaly januárban meghiúsult az izraeli F-16C/D Barak típusú harci repülőgépek megvételére irányuló üzlet – közölte az erre célra létrehozott tárcaközi bizottság.

A védelmi minisztérium az Egyesült Államoktól (F-16), Svédországtól (Gripen) új gépekre, valamint Franciaországtól (Rafale), Olaszországtól (Eurofighter), Norvégiától, Görögországtól és Izraeltől (F-16) használt gépekre kér végleges ajánlatot. A pályázati kiírás szerint a válaszokat májusig várják, az ajánlatok értékelésének teljes folyamata pedig augusztusban zárul le, miután a tárcaközi bizottság ajánlattal áll elő a kormány felé.

A horvát védelmi minisztérium 2017-ben öt országtól – Svédországtól, Görögországtól, Izraeltől, az Egyesült Államoktól és Dél-Koreától – kért ajánlatot harci gépek beszerzésére. Dél-Korea kivételével mindegyik küldött ajánlatot. Zágráb a kedvező ár miatt 2018 márciusában az izraeli gépek mellett döntött.

Az izraeli ajánlat tíz együléses és két kétüléses használt, korszerűsített 25-30 éves F-16-os harci gép, valamint egy szimulátor szállítását, hat-nyolc pilóta és 45 technikus továbbképzését, a teljes infrastruktúra (hangárok és üzemanyagraktár) és a gépekre felszerelhető fegyverek biztosítását tartalmazta. Az ügylet félmilliárd dollár értékű lett volna.

Izrael azonban tavaly januárban bejelentette, hogy nem tudja teljesíteni a vállalását, mert nem tudta megszerezni az Egyesült Államok szükséges jóváhagyását a harci repülők Zágrábnak történő eladásához. A fiaskó miatt az ellenzék a horvát védelmi miniszter lemondását követelte, de a bizalmatlansági indítvány nem kapott többséget a parlamentben. A kormány még tavaly decemberben döntött az új pályázat kiírásáról.

Horvátország egyetlen vadászrepülő százada nyolc szuperszonikus, nagyjavított MiG-21 Bisz harci és négy UM gyakorló repülőgépből áll. A gépek nagyjavítását komoly botrány kísérte: a horvát katonai ügyészség 2016 márciusában nyomozást indított, mert sorozatos hibák jelentkeztek a repülőgépek használata közben. A vizsgálatok során kiderült, hogy Ukrajna nem eredeti MiG-21-es vadászrepülőket adott el Horvátországnak, hanem több, más országból beszerzett alkatrészből összeállított gépeket. A megvásárolt repülőgépek sorozatszámait átütötték, és az alkatrészek sorozatszámai sem egyeznek a dokumentációkban lévőkkel. Jelenleg mindössze néhány repül közülük, és azok is csak minimális időt töltenek a levegőben.

Horvátország 2023-tól a NATO-szövetségeseket kérheti fel légtere védelmének ellenőrzésére, s ezt a feladatot valószínűleg Magyarország és Olaszország látja majd el – írta a Jutarnji List című horvát napilap.

A lap arra alapozta állítását, hogy Damir Krsticevic horvát védelmi miniszter nemrég kijelentette: nem lát esélyt arra, hogy a kormány még idén szerződést írjon alá új harci repülőgépek beszerzéséről. Zágráb egy hónapja írt ki új pályázatot többcélú harci repülőgépek vásárlására, miután tavaly januárban meghiúsult az izraeli F-16C/D Barak típusú harci repülőgépek megvételére irányuló üzlet. Horvátország az elmúlt 13 év alatt nagyon sok pénzt költött el tanulmányokra, elemzésekre és nagyjavításokra – írta a lap, majd hozzátette: új gépek vásárlása azonban a jövő évi költségvetésben sincs előirányozva.

Horvátország egyetlen vadászrepülő százada nyolc nagyjavított MiG-21bisz típusú harci repülőgépből és négy MiG-21UM típusú gyakorló gépből áll. A gépek nagyjavítását komoly botrány kísérte: a horvát katonai ügyészség 2016 márciusában nyomozást indított, mert sorozatos hibák jelentkeztek a repülőgépek használata közben. A vizsgálatok során kiderült, hogy Ukrajna nem eredeti MiG-21-es vadászgépeket adott el Horvátországnak, hanem több más országból beszerzett alkatrészből összeállított gépeket. A repülőgépek sorozatszámait Ukrajnában átütötték, és az alkatrészek sorozatszámai sem egyeznek a dokumentációban lévőkkel. Jelenleg mindössze néhány repül közülük, és azok is csak minimális időt töltenek a levegőben. Ugyanakkor 2023-tól már ezek a gépek sem szállhatnak fel, mert műszaki élettartamuk lejár.

A lap szerint Horvátországnak már nincs ideje arra, hogy új harci gépeket szerezzen be, mert azok leszállítása 3-4 évig is eltarthat. Mindazonáltal úgy vélték: kérdés, hogy addig minőségi használt harci repülőgépeket vásároljon-e Zágráb, mert azokat is modernizálni kell, be kell tanítani a pilótákat és a műszaki, illetve kiszolgáló személyzetet, valamint új infrastruktúrát kell kialakítani számukra.

Arról, hogy Horvátország a NATO-szövetségeseket kérheti fel légtere védelmének ellenőrzésére, Robert Hranj altábornagy (képünkön) beszélt nemrég. Mint mondta, Horvátországnak mint NATO-tagállamnak több lehetőség áll rendelkezésére arra, hogy a többi szövetséges államtól közös megállapodás révén segítséget kérjen. Ugyanakkor reményének adott hangot, hogy ez nem lesz hosszú távú megoldás.

A horvát védelmi minisztérium 2017-ben öt országtól – Svédországtól, Görögországtól, Izraeltől, az Egyesült Államoktól és Dél-Koreától – kért ajánlatot harci gépek beszerzésére. Dél-Korea kivételével mindegyik küldött ajánlatot. Zágráb a kedvező ár miatt 2018 márciusában az izraeli gépek mellett döntött. Az izraeli ajánlat tíz együléses és két kétüléses, használt – de korszerűsített – 25-30 éves F-16-os harci gép, valamint egy szimulátor szállítását, 6-8 pilóta és 45 technikus továbbképzését, a teljes infrastruktúra (hangárok és üzemanyagraktár) és a gépekre felszerelhető fegyverek biztosítását tartalmazta. Az ügylet félmilliárd dollár értékű lett volna.

Izrael azonban tavaly januárban bejelentette, hogy nem tudja teljesíteni a vállalását, mert nem tudta megszerezni az Egyesült Államok szükséges jóváhagyását a harci repülők Zágrábnak történő eladásához. A fiaskó miatt az ellenzék a horvát védelmi miniszter lemondását követelte, de a bizalmatlansági indítvány nem kapott többséget a parlamentben. A kormány még tavaly decemberben döntött az új pályázat kiírásáról.

Automatikus arcfelismerő rendszerrel ellenőrzik Moszkvában a koronavírus miatt elrendelt elkülönítés betartását – közölte Szergej Szobjanyin, az orosz főváros polgármestere.

Moszkvában az összes Kínából érkező utas fotóját és elérhetőségét rögzítik. Az érintetteknek ezt követően 14 napig otthon kell tartózkodniuk, ahol orvosok ellenőrizhetik állapotukat és a 10. napon kontrollmintát vesznek tőlük. A kínai állampolgárokat az Interfax beszámolója szerint a rendőrök a lakóhelyük mellett a városi tömegközlekedési eszközökön is ellenőrzik.

Szobjanyin közölte, hogy eddig mintegy 2500 Kínából érkezett embert utasítottak otthoni elkülönítésre Moszkvában. A polgármester beszámolója szerint az arcfelismerő rendszer segítségével megállapították, hogy egy Kínából hazatért, koronavírus-fertőzéssel diagnosztizált és emiatt kórházba küldött kínai nő lakótársa, akinek karantént írtak elő, megszegte a lakóhely-elhagyási tilalmat.

Az arcfelismerő rendszer segítségével azonosították a kórházba fektetett nő 58 utastársát, sőt, a taxist is, aki a repülőtérről hazaszállította, mi több, összeírták a vele egy házban élő több mint 600 lakót. Az ügynek végül nem lettek következményei, mert kiderült, hogy a laboratóriumi vizsgálat téves eredményre jutott, és a nő mégsem volt fertőzött.

Oroszországban eddig két fertőzöttet találtak, két kínai állampolgárt, akik azonban már gyógyultan távoztak a kórházból. Emellett a Jokohamában veszteglő Diamond Princess üdülőhajó négy orosz utasánál állapítottak meg koronavírusos fertőzést.

Pénteken az oroszországi Brajnszkban leválasztották és elkülönítették a Kijevből Moszvába tartó utasszállító vonat egyik kocsiját, mert annak egyik utasa, egy kínai nő – aki a Moszkva által bevezetett korlátozások miatt egyébként sem léphette volna át az orosz határt – belázasodott. A vasúti kocsin 11 ukrán utas és két utaskísérő, valamint hat orosz, egy üzbég és egy kanadai állampolgár tartózkodott.

A kínai utast a brjanszki járványkórházba vitték – ahol a koronavírus-vizsgálata negatívnak bizonyult – , a többieket pedig a városi kórházba szállították.

Bevezetés

Január 19-én került megrendezésre a német szövetségi kormány és az ENSZ szervezésében a Berlini konferencia, amely Líbia immár évek óta tartó konfliktusára kívánt megoldást találni. A konferencián többek között Olaszország is részt vett, mely a kezdetektől a líbiai helyzet megoldását szorgalmazó országok közé tartozik. Giuseppe Conte olasz miniszterelnök   hivatalba lépése óta, hogy független, eredményes diplomáciát alakítson ki Líbiával, amelyen keresztül a politikai stabilizációt segítené a konfliktus sújtotta övezetben.

Írásom célja bemutatni, hogy a belpolitikai történések mennyiben befolyásolták Olaszországot azon törekvésében, hogy vezető szerepet töltsön be a líbiai konfliktus párbeszédében. Ennek érdekében bemutatom nagyvonalakban a releváns olasz politikai elit szereplőit a 2018-as tavaszi választásoktól kezdve, a 2019-es kormányválságon át, a jelenlegi kormányig, továbbá az őszi tüntetéssorozatot, az Italeave (Olaszország lehetséges kiválása az EU-ból) lehetőségét, továbbá az aktuális problémákat. Ezt követően megkísérlem nagyvonalakban bemutatni a líbiai történéseket, és az erre reflektáló olasz kormány által hozott lépéseket.

Olasz belpolitika

A 2018 tavaszán megrendezett parlamenti választások eredményeként az 5 Csillag Mozgalom (M5S) és az Olaszok Koalíciójából (az Északi Liga, Forza Italia és az Olaszország Fivérei pártszövetsége) az Északi Liga kapták meg az esélyt a kormányalakításra, amely azonban ténylegesen csak 3 hónappal később történt meg, mert a felek közötti tárgyalások sikertelennek bizonyultak egy közös kormányprogram és miniszteri névsor elfogadásában, amely odáig fajult, hogy a köztársasági elnök, Sergio Mattarella új választások kiírásának lehetőségét jelezte, amennyiben a felek nem állapodnak meg. A július 1-ével megszületett koalíciós kormány végül miniszterelnöknek a pártfüggetlen, de az 5 Csillag Mozgalom által támogatott Giuseppe Contét választották.

(Balról jobbra) Salvini, Conte, Di Maio. Forrás:https://www.repubblica.it/politica/2019/06/10/news/vertice_in_serata_fra_conte_di_maio_e_salvini-228410676/

Mind a jobboldali Ligát mind a magát centristaként pozicionáló, Luigi Di Maio vezette 5 Csillag Mozgalmat populista pártként tartják számon, ugyanis az előbbire a bevándorlásellenesség és az erősen megjelenő euroszkepticizmus, míg utóbbira a berendezkedés-ellenesség (anti-establishment) és az enyhe euroszkepticizmus a jellemző. A pártok közös pontja elsősorban az Európai Unióval szembeni nagyobb térnyerés, az erősebb olasz szuverenitás köti össze, de a kezdetektől látni lehetett, hogy ez nem lesz egy hosszúéletű koalíció. Az erősödő euroszkepticizmussal – leginkább a Brexit hatására- a közvéleményben felmerült az Italeave gondolata, amelyet leginkább Salvini (a Liga vezetője és az olasz kormány belügyminisztere) hangoztatott. A Brexit tárgyalások sikertelensége, és a koalíción belüli feszültségek azonban eltántorították a szereplőket, hogy komolyan figyelembe vegyék Olaszország esetleges kilépését az Unióból. Az alábbi statisztikát érdemes figyelemmel kísérni, amely megmutatja, hogy többek közt az olasz társadalom hogyan értékeli az EU-s tagságot.

Euroszkepticizmus. Forrás:https://eu-awareness.eu/euroscepticism/

 

A nehezen megszületett kormánynak szembe kellett néznie a nagy mértékű államháztartás hiánnyal, és emiatt a fokozódó brüsszeli nyomással. A gazdasági kérdések megosztották a Ligát és az M5S-t, az egyet nem értést mindkét fél beépítette az Európai Parlamenti választások kampányába, amit végül 34%-ban a Liga nyert.

A koalíción belüli (leginkább a Conte-Salvini és Salvini-Di Maio közti) feszültség és nézeteltérés odáig vezetett, hogy Salvini 2019. augusztusában összeférhetetlenségre hivatkozva, egy lehetséges új választások kiírása és a kormányfői pozíció betöltése reményében felbontotta az együttműködést. Kilépését követően azonban nem került sor új parlamenti választásra, ellenben az 5 Csillag Mozgalom a Demokrata Párttal lépett koalícióra. Contét az augusztusi lemondását követően az M5S támogatásával újra megválasztották. Az immár második kormányzati ciklusa 2023-ig, a következő parlamenti választásokig tart hivatalosan.

Az új kormánynak szintén szembe kell néznie az országot sújtó nagymértékű államháztartási hiánnyal. A koalícióban az ezzel kapcsolatos megoldások máris megosztották, az M5S nem volt hajlandó megszavazni a Demokrata Párt által megtervezett költségvetést, mely többek között adóemeléssel tervezte növelni az állami bevételt.

Az augusztusi kormányválságot követően az ősszel már a januári regionális választásokra készültek a szereplők. Salvini ellen a januári Emilia-Romagna tartománybeli választások kapcsán rendezett kampányturnéja során a „” nevezetű civil mozgalom szervezett ellentüntetéseket, nevük a kampányon és a tüntetéseken megjelent embertömegre utal. A tüntetéssorozat novembertől január végégig tartott, a szervezők szerint volt olyan esemény, ahol 30-40 ezer ember is részt vett. A „szardíniák” kritizálták Salvini politikáját, és lehetőség szerint szerették volna kiszorítani a Ligát az egyébként hagyományosan bal oldali Emilia-Romagnaból. A mozgalom végül elérte célját; a Demokrata Párt szerezte meg a többséget, de így is a Liga számít Olaszország legnépszerűbb pártjának.

A “szardíniák” tüntetése. Forrás:https://www.wantedinmilan.com/news/italys-sardines-rise-up-against-far-right.html

Azonban a kormányzati oldalon is jelentkeztek a problémák. Az 5 Csillag Mozgalom pártja a 2018-as választások óta folyamatosan veszít népszerűségéből, ennek hatására 2020 januárjában Luigi Di Maio lemondott a párt vezetői posztjáról. Ezzel együtt kritizálta a Demokrata Pártot, és békés tüntetésre szólította fel a polgárokat a párt tervezett lépései ellen. Tehát kevesebb, mint fél évvel az új kormány beiktatását követően, instabilitás mutatkozik a koalícióban.

A líbiai konfliktus olasz szemszögből

Líbiában a második polgárháború 2014 óta tart; jelenleg két rivális kormány van hatalmon. Az észak-nyugati régiót Fajez Al-Szarradzs miniszterelnök tartja irányítása alatt, akit az Európai Unió és az ENSZ is a törvényes vezetőnek ismeri el. Az észak-keleti régiókat Halífa Haftar tábornok irányítja, aki a Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) vezetője. Az ő hatalmát a nyugat nem ismeri el, viszont olyan befolyásos országok, mint Oroszország vagy Egyiptom, őt tartják a legerősebb potenciális politikai erőnek. Al-Szarradzs hatalma, hiába a szélesebb körű nemzetközi támogatás, gyengébb, mint Haftaré,  , így a kormánya nem képes a rend, köztük a tengerpartok védelmének fenntartására. Líbia egy 2017-es térkép szerint az alábbiak szerint lett felosztva”:

Líbia: Ki mit kontrollál? Forrás:aljazeera.com

Az elmúlt években Líbia konfliktusa proxyháborúvá vált; számos idegen hatalom csatlakozott különböző ideológiai és gazdasági érdekek védelmének érdekében. Bár Al-Szarradzs adminisztrációját az Egyesült Államok és a legtöbb nyugati hatalom támogatja, katonailag, gazdaságilag és a diplomáciában elsősorban Törökországra, Katarra és Olaszországra támaszkodik. Haftar eközben Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek, Oroszország, Szaúd-Arábia, Jordánia és Franciaország támogatását élvezi.

A konfliktus a biztonsági kockázatok mellett az olasz állam más szektoraira is hatással van. A világsajtóban kevésbé jelenik meg, de a líbiai szituáció gazdasági nehézségeket is eredményez, ugyanis Líbia még 2017-ben is az olasz gazdaság 5. legnagyobb partnere volt, de az olasz energiaellátását (földgáz-, és olajszállítmányok tekintetében) is a térség nagy része biztosítja Algéria mellett. Az Eni (olasz olaj-, és gázvállalat) is több, mint fél évszázada stabilan jelen van Líbiában, de a cég idén bejelentette, hogy felére kellett csökkentenie az olajtermelését az országban.

A legtöbb hír az illegális migránsok beáramlásáról szól, amit jelentős nemzetbiztonsági fenyegetésnek tekintenek. Olaszországot a középső fölközi-tengeri migrációs útvonal érinti, melyet a tengeri halálozások számai alapján az egyik ként tartanak számon. Az országba érkező illegális bevándorlók száma 2020 első két hónapjában kb. . Ezzel együtt egyre több líbiai nemzetiségű személy vesz részt az illegális határátkelésben, pedig korábban Líbia a migrációs útvonalak tekintetében elsősorban tranzitországnak számított.

Többek között ezen okok miatt szeretné az olasz kormány megoldani a helyzetet. Ennek érdekében évek óta kemény és puha eszközöket is bevetnek. Giuseppe Conte, aki maga a „soft politics” elvét, inkább a diplomáciai megoldást sürgeti, többször is kijelentette, hogy szeretné a líbiai békefolyamat középpontjába visszahozni Olaszországot, elsősorban a bilaterális kapcsolatokra helyezvén a hangsúlyt. Ennek okán 2018 végén megszerezte Donald Trump amerikai elnök jóváhagyását arra, hogy Olaszország legyen az Egyesült Államok elsődleges közvetítője a „mediterrán kihívások” ideje alatt. A 2018 novemberében megrendezett, a háború sújtotta észak-afrikai ország stabilizálására irányuló előtt a kormányfő ellátogatott a líbiai Bengázi városába. A találkozó célja, hogy személyesen beszéljen Haftar tábornokkal, elősegítve a további békés együttműködést.

Az olasz miniszterelnök által szervezett Palermói nemzetközi konferencián a legfőbb cél a líbiai politikai rendezés megvitatása volt. A találkozón többek között részt vettek Tunézia és Egyiptom vezetői is, Ghassan Salamé, az ENSZ rendkívüli líbiai megbízottja, aki biztosította a szervezőket az ENSZ támogatásáról, valamint a rivális és releváns líbiai belpolitikai szereplők. A tárgyalások egyik kulcsfigurájának számító Haftar tábornok megjelenése sokáig bizonytalan volt. A konferencián ismertetésre került az ENSZ legújabb líbiai rendezési terve, amelynek értelmében a 2019-es évben választásokat, illetve azt megelőzve egy, a megbékélést célzó nemzeti konferenciát kell tartani. A konferenciát, annak ellenére, hogy a médiában sikeresnek ítélték meg, sok kritika érte, miszerint nem volt kellőképpen előkészítve, valamint a rendezési tervben kitűzött célok sem teljesültek.

(Balról jobbra) Al-Szarradzs, Conte, Haftar. Forrás:https://aawsat.com/english/home/article/1462071/palermo-conference-libya-ends-no-clear-results

A sikertelenségét az is mutatja, hogy 2019. április 4-én Haftár megtámadta az Al-Szarradzs irányítása alatt lévő Tripoli városát, amely a harcok kiújulását eredményezte. Tripoli offenzívája váratlanul érte a nemzetközi szereplőket. Az olaszok következetesen támogatták addig a líbiai nyugati (és tripoli) székhelyű erőket, főleg azért, mert Tripoli az Olaszországba tartó migránsok elsődleges kiindulópontja és a gazdasági központok székhelye. A fegyveres harcok kiújulásával kapcsolatban Conte Rómában találkozott Al-Szarradzs-dzsal, ahol kijelentette, hogy továbbra is a békés, politikai megoldást támogatja a katonai beavatkozás helyett. Olaszország szerepét a kríziskezelésben az nehezítette, hogy Haftar nem fogadta el az olasz segítséget, hiszen a Conte-kormányzat, sok más nemzetközi szereplő mellett az Al-Szarradzs féle Nemzeti Egységkormányt támogatja. Az olasz kormánynak Franciaországgal is megromlott a viszonya, mivel Macron Haftart támogatja.

A líbiai helyzetre egyelőre nincs megoldás; a feleknek februárban nem sikerült megegyezni a tűzszünetről. Al-Szarradzs a Genfi tárgyalásokon való részvételét a Tripolit érintő rakétatámadások miatt visszavonta.

Konklúzió

Olaszország egyedül nem lesz képes megoldani volt gyarmatának problémáját. Vezető szerepe a jövőben a konfliktus megoldásában csak geopolitikai elhelyezkedése miatt lehetséges, hiszen az olasz kormány által eddig megtett katonai, politikai, diplomáciai lépések nem mondhatók sikeresnek, a válság az Észak-Afrikai országban még mindig jelen van, és hatásait továbbra is érezni lehet az olasz csizma félszigetén. Diplomáciai erejét pedig a fentebb felsoroltak mind-mind gyengítik; az egymást követő kormányok gyengesége, a migrációs válság, gazdasági gyengülése mind-mind korlátozza az olasz politikai döntéshozatal azon képességét, hogy érdemi támogatást nyújtson az Egyesült Nemzetek Szervezetének. Legnagyobb problémája az instabil kormányokban rejlik; a 2019 őszén beiktatott kormány mandátuma 2023-ig tart, de az elmúlt évtizedek kormányainak példájából okulva, melyeknek átlag élettartama 1,5 év, a bizalom az új kormányban sem nemzeti, sem nemzetközi szinten nincs jelen.

Az elmúlt 5 év migrációs válsága politikailag és gazdaságilag is meggyengítette az országot; az illegális bevándorlók kérdése megosztotta az állampolgárokat és a pártokat egyaránt, és az EU-ból érkezett financiális és humanitárius segítség ellenére is komoly teher volt a kormányzatra nézve. A gazdasági problémák miatt az EU egy esetleges pénzügyi válság bekövetkezésétől tart. Továbbá meg kell említeni, hogy február közepén a koronavírus-járvány elérte az országot, a gyorsan növekvő betegek és a halálos áldozatok száma miatt több tartományban is karantént rendeltek el. Az Olaszországban felbukkanó vírus miatt az Európai Unió több országában is figyelmeztetést adtak ki, a repülőtereken és a vasúti hálózatokon ellenőrzik az utasokat. A járvány okozta ellenőrzések, szállítmánykésleltetések-, és törlések az olasz kereskedelemre is hatással lesz, nem beszélve a turizmusról, amely a GDP 13%-át adja. A Wizz Air a járványra való tekintettel bejelentette, hogy várhatóan április elejéig csökkenti fogja az olaszországi járatok számát.

Az írásomban említett okok miatt nem valószínű, hogy Olaszország a líbiai konfliktus megoldása során egy eredményes vezető szerepet tudna betölteni, de az kétségtelen, hogy mind az Európai Unióban, mind az ENSZ-ben fontos és komoly szereplő, akinek helye van az évek óta tartó krízis dialógusában, ezért a megoldásban továbbra is szükséges az EU-s szereplők kooperációja.

Írta: Ács Nóra

Kihelyezett ülést tartott a kecskeméti SZDRB-n az OGY HRB, ahol bemutatták a részvétel mellett döntő tagok számára a honvédség közelmúltban beszerzett és nagyjavított repülőeszközeit, illetve azok felszerelését.

Nagy érdeklődés kísérte a Falcon 7X repülőgépeket érkezésük óta. Most a sajtó és ellenzéki képviselők (itt Harangozó Tamás, MSZP) is megtekinthették...

...korszerű pilótafülkéjét...

...és a kategóriára jellemző utastér-kialakítást...

...valamint az arra jogosultak minősített felszerelését.

A szállítóflotta 2018-20-as repülései és tervei.

Az A319-esbe modulként szerelhető intenzív betegszállító egység.

Zord

Február 27-én kihelyezett ülést tartott az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága. Az ülés helyszíne az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis volt, ahol a szolnoki kollégákkal közös statikus bemutatót is berendeztek a házigazdák.

A honvédelmi és rendészeti bizottság ülésének helyszínét két repülőeszköz között rendezték be. Az egyik az Airbus H145M könnyű helikopter volt.

A másik oldalon egy vegyes fegyverkonfigurációval és célzókonténerrel függesztett JAS39-est láthattak a bizottsági tagok.

*

A NATO hangár előtti zónában az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis statikus bemutatóját lehetett megnézni, a hangár előtere pedig a kecskemétieké volt.  

A cseh Zlin Z-143LSi fülkéjében kevés hagyományos műszer maradt, a repülési és navigációs adatok a pilóták előtti kijelzőkön jeleníthetőek meg.

A zlines közösségnek is megvan a maga felvarrója.

A 101-es oldalszámú AS350 Ecureuilt egy tapasztalt helikoptervezető és fiatal kollégája repülte át Kecskemétre. A típus a H145M-es átképzési programban is szerepet kap.

A bizottsági tagok a honvédség legújabb beszerzésével, az Airbus H145M könnyű helikopterrel ismerkednek. Az ismerkedést a típusra elsőként átképzett pilóták egyike segíti.

A könnyű helikopterek után a közepes kategória elnyűhetetlen képviselője következett. Mi-17-es szállító helikopter és a légi tűzoltáshoz használt, 2500 liter vizet befogadni képes Bambi Bucket tartály.

Ketten a Mi-17-es háromfős személyzetéből.

A szolnoki sort egy Mi-24P harci helikopter és fegyverei zárták.

A gép mellett 20 darab Sz-8KO nem irányított rakéta látható, …

… a gépen pedig az indításukra szolgáló B8V-20-as blokk.

A P változat csöves fegyvere a 30 mm-es ikercsövű gépágyú.

Aki az ülés helyszínén nem nézte meg az ott kiállított Gripent, az a hangár előtt is láthatott egyet, szintén vegyes függesztménnyel.

Dassault Falcon 7X valamint a két pilótából, egy utaskísérőből és a műszakiakból álló személyzete.

A sajtó a két Falcon közül a 606-os oldalszámú gépet nézhette meg – ezúttal belül is.

A pilótafülkében az összes információt négy, színes kijelző jeleníti meg (EASy Flight Deck). A bal oldali és a középső kijelző közötti kisebb, a tartalék műhorizonté. A kijelzőkön a középső pult gömbölyded markolatain lévő kurzorokkal lehet funkciót váltani.

A harmadik ülést (jump seat) az utaskísérő foglalja el, amikor nincs dolga az utastérben,…

… ami így néz ki.

A Falcon 7X három Pratt & Whitney hajtóműve közül csak a középső rendelkezik sugárfordítóval.

Futómű(vek).

A 605-ös Airbus A319-esen mutatták be azt a felszerelést, amellyel biztosítani lehet a sérült, sebesült vagy beteg katonák hazaszállítása (AIREVAC) közbeni ellátást.

A betegek gyors és biztonságos mozgatását és a fedélzetre juttatását a speciális hordággyal és a hozzátartozó egészségügyi eszközökkel felszerelt Ambulift biztosítja.

Az ülések helyére beszerelhető általános szállítómodul, amellyel három fekvő beteget lehet szállítani.

Egy fő intenzív ellátására képes modul, a szintén az ülések helyére beszerelhető intenzív ellátó egység.

Az egészségügyiek képesek a fedélzeten altatni és lélegeztetni a sérültet, olyan eszközeik is vannak, amelyekkel folyamatosan és nagyon pontosan gyógyszereket tudnak adagolni illetve a modulhoz tartozó műszerekkel folyamatosan figyelhetik a sérült élettani paramétereit. Az egészségügyi személyzet létszámát és összetételét mindig a betegek létszáma, illetve az állapotuk súlyossága határozza meg. Ha intenzív beteget kell szállítani, akkor aneszteziológus, intenzív szakorvos az egészségügyi team vezetője.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Megköszönte az amerikai Szövetségi Nyomozó Irodának (FBI) Vlagyimir Putyin, hogy a tőle kapott információk alapján sikerült merényleteket megakadályozni Szentpéterváron, amelyeket az Iszlám Állam terrorszervezet két követője az újévi ünnepek alatt tervezett végrehajtani.

Putyin az az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) csütörtöki moszkvai vezetői kollégiumának évértékelő tanácskozásán beszélt erről.

“Természetesen hálásak vagyunk partnereinknek ezért a támogatásért és a szakmai szolidaritásért a közös veszély elleni harcban. Kétségtelenül viszonozni fogjuk ezt a szívességet” – mondta.

Putyin megelégedését fejezte ki amiatt, hogy pozitívan alakult a terrorizmus elleni harc dinamikája: amíg 2018-ban kilenc “terrorista irányultságú” bűncselekményt követtek el Oroszországban, addig tavaly csak négyet. Amíg két éve 36 ilyen bűncselekményt sikerült megakadályozni, addig 2019-ben 57-et, közülük 34 készülő terrortámadás volt. Méltatta az alvó terrorsejtek és a pénzügyi utánpótlás csatornáinak felszámolását.

Az orosz elnök utasította az FSZB-t hogy fordítson megkülönböztetett figyelmet az orosz állami szervek és szolgáltatók, a távközlési cégek, a bankok és a nagyvállalatok komputerrendszereinek védelmére. A fontos feladatok között említette meg a kibertámadások felfedezéséért, megelőzéséért és a következmények elhárításáért felelős állami rendszer képességeinek bővítését, valamint azt, hogy a szolgálat szavatolja az 5G, a műholdas kommunikáció, az élvonalbeli tudományos, ipari és katonai technológiák fejlesztésének biztonságát.

Ki nem fejtett statisztikai adatokra hivatkozva azt mondta, hogy a külföldi szakszolgálatok aktivitása nem csökken Oroszországban, és felszólította a kémelhárítást, hogy biztosítsa az orosz “versenyelőnyöket”. Hangsúlyozta, hogy az FSZB-nek meg kell védelmeznie a bűnözői alvilágtól az orosz gazdaság stratégiai ágazatait, valamint a nemzeti fejlesztési projektekbe irányuló anyagi eszközöket, és harcolnia kell a korrupció ellen.

Putyin a tanácskozáson arra utasította az FSZB-t, hogy biztosítsa a nácizmus felett a második világháborúban aratott győzelem 75. évfordulóján megtartandó megemlékezéseket. A történelmi jubileum alkalmából 116 rendezvényt tartanak majd Oroszországban, köztük május 9-én Moszkvában több külföldi állami vezető részvételévek díszszemlét és elnöki fogadást. Este a Vörös téren ünnepi koncert és tűzijáték lesz.

Aktuális védelempolitikai kérdésekről és a két ország védelmi szektorát érintő együttműködési lehetőségekről egyeztetett Benkő Tibor honvédelmi miniszter Peter Hultqvist svéd védelmi miniszterrel szerdán Stockholmban – közölte a Honvédelmi Minisztérium.

Svédország évek óta fontos haderőfejlesztési partnere Magyarországnak – emlékeztettek -, és Benkő szerint a két ország között fennálló együttműködés mellett a magyar haderőfejlesztés sokat profitálhat a Carl Gustaf M4 többcélú páncéltörő fegyverrendszer, továbbá a SAAB cég által gyártott mobil karbantartó hangárok beszerzéséből. Fontos eleme a svéd-magyar együttműködésnek a helikopteroktatók extrém körülmények közti képzése és a légi utántöltő képesség fenntartása is.

A katonai együttműködés egyik alapja a Gripen bérleti szerződés, amelyet még 2001-ben írt alá Magyarország – idézte fel Benkő a közlemény szerint. Hozzátette, hogy ez egy konstruktív és a Magyar Honvédség haderőfejlesztése szempontjából rendkívüli jelentőséggel bíró megállapodás, ezért a megbeszélésen áttekintették a 2026 utáni lehetőségeket: a Gripenek üzemeltetését, műszaki és szakmai támogatási lehetőségeit.

Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter a tájékoztatás szerint kiemelte: Svédország számára különösen fontos, hogy megfelelő kapcsolatot alakítson ki és tartson fenn a NATO-val és annak tagállamaival, így Magyarországgal. Aktívan támogatja a szervezet törekvéseit Európa északi régiójában, ennek keretében Svédország részt vesz a balti országok légtérvédelmében, annak egyik kiemelt támogatójaként.

A felek egyetértettek abban, hogy egy katonailag hatékony Európai Unió a NATO-t is erősíti, anélkül, hogy megingatná a NATO által biztosított biztonsági védőernyőt. Benkő szerint a magyar álláspont továbbra is egyértelmű: támogatjuk a két intézmény közötti együttműködés erősítését. A magyar kormány fontosnak tartja a közös és koordinált gyakorlatok végrehajtását, valamint az együttműködésből származó képességfejlesztési lehetőségeket.

A honvédelmi miniszter a tárgyaláson megerősítette, hogy a magyar álláspont változatlan a migrációs válság kezelésében: Magyarország Európa külső határait védi, és a migránsok kötelező elosztása helyett legfeljebb kiszállítási kvótát tud támogatni.

A tárcavezető szavai szerint egyre erősödik a konszenzus Európában arról, hogy a válságokat a keletkezési helyükön kell kezelni. “Ezért támogatjuk azokat az európai törekvéseket, amelyek a rászoruló országoknak való segítségnyújtásra irányulnak. A Magyar Honvédség jelenleg is mintegy ezer katonával vesz részt békeműveleti missziókban Európában, Ázsiában és Afrikában” – fogalmazott.

A tárgyaláson elhangzott, hogy mindkét ország kiemelten fontosnak tartja az új típusú kihívások (kiber, hibrid hadviselés) elleni fellépést. Ennek tükrében Svédországgal együtt Magyarország is tagja a Hibrid Fenyegetések Elleni Európai Kiválósági Központnak. Ezen felül Magyarország részt vesz a NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központ és a NATO StratCom Kiválósági Központ munkájában. Előbbinek Svédország is közreműködő partnere.

A nemzetközi törekvésekhez hozzájárul a Magyar Honvédség Parancsnoksága által létrehozott Kibervédelmi Szemlélőség, valamint a felügyelete alá tartozó oktató-, megfigyelő- és kutatóközpontok – emlékeztetett.

A megbeszélésen szó esett a hatályos svéd jogszabályok szerinti kötelező sorkatonai szolgálatról, valamint az önként vállalható szolgálati formákról is.

(forrás: Think Marketing)

A robotika és a mesterséges intelligencia területének fejlődése az elmúlt években, évtizedekben jelentős változásokat hozott az élet számos területén. Az egyik legmeghatározóbb változás a hadviselés területén fog bekövetkezni, a mesterséges intelligencia területén elért fejlődés forradalmasíthatja azt, ahogyan harcolunk. Számos civil fejlesztés – mint, az arc- és hangfelismerés, önvezető járművek, kereskedelemi drónok – könnyen átültethető és felhasználható katonai célokra is. Mind hadászati, mind harcászati szinten át kell alakítani a háború megvívásáról alkotott képünket. Az autonóm fegyverrendszerek létrehozására irányuló kutatások kapcsán már napjainkban is aktív eszmecsere zajlik a katonai szférában, társadalmi szinten és a nemzetközi közösségben is. A vitának középpontjában a katonai alkalmazásuk előnyei illetve a használatuk etikai problémái helyezkednek el.

Az autonóm fegyverrendszerek fogalmának meghatározása kulcsfontosságú a hatásuk megértése érdekében. A probléma azonban pontosan itt kezdődik, hogy nincs egy mindenki által elfogadott definíció, hanem minden állam és az ENSZ is külön fogalmakat alkot. A fogalmak sokfélesége hátráltatja annak a meghatározását, hogy hol állnak a fejlesztések, illetve lehetetlenné teszi egy átfogó, nemzetközileg elfogadott egyezmény létrejöttét. Az ENSZ keretében a tagállamok évek óta vitatják az autonóm fegyverrendszerek betiltásának kérdését a Convention on Certain Conventional Weapons (CCW) keretében. Az általánosan elfogadott fogalom a következő:

Minden olyan fegyver, amely képes önállóan, emberi beavatkozás nélkül felderíteni, azonosítani, kiválasztani és megtámadni célpontokat.

Azaz a teljes OODA ciklust önállóan hajtja végre a fegyverrendszer. A szakirodalomban az OODA (observe-orient-decide-act) ciklussal írják le a harc menetét. Az a fél nyeri meg a küzdelmet, amelyik képes gyorsabban végrehajtani a saját OODA ciklusát és/vagy megakasztani az ellenfél ugyanezen ciklusát. Vagyis az nyer, aki gyorsabban veszi észre, azonosítja, és semlegesíti az ellenfelét.  Azt követően, hogy aktiválták, a fegyverrendszer önállóan hajtja végre a feladatát. Azaz ebben az esetben már nem egy előre beprogramozott útvonal követéséről és feladat végrehajtásáról van szó, hanem a döntési jogkör is át lett adva fegyverrendszer számára. Nincs emberi operátor, aki távolról befolyásolhatja a támadás végrehajtását. Az ember szerepének kiiktatása a háborús műveletek végrehajtásából azonban komoly technikai, erkölcsi és jogi aggályokat vet fel.

A szakirodalom általában négy kategóriába sorolják a fegyvereket autonómia szerint:

• Az nulladik szint ahol az OODA ciklus minden elemét az ember végzi, ezek a hagyományos fegyverek.
• Az első szint az automatizált vagy félautonóm fegyverek, amelyek esetében az ember szerves része a folyamatnak, de a rendszer komoly segítséget nyújt a katona számára. A támogatás ellenére azonban az ember dönt az alkalmazásról. (Pl. LRASM)
• A második szint a felügyelt autonóm fegyverek, amelyek képesek önállóan észlelni, azonosítani, döntést hozni és fegyvert alkalmazni, de az ember végig követi a folyamatot és beavatkozhat amennyiben szükségesnek ítéli. Ezek a fegyverek kulcsfontosságúak például az aktív önvédelmi rendszereknél vagy a modern légvédelmi rendszereknél. (Pl. Aegis rakétavédelmi pajzs)
• A harmadik szint pedig a teljesen autonóm rendszerek, itt már teljesen önálló a feladat végrehajtása és az elindítás után a katonának nincs lehetősége közbe avatkozni. (Pl. Az izraeli Harpy)

Napjainkban még kizárólag kísérleti projektek vannak autonóm fegyverrendszerek létrehozására. Az Egyesült Államok Légiereje és Haditengerészete egy közös DARPA projektben egy olyan hajó elleni rakétán (LRASM) dolgozik, amely képes nagy távolságról indítva önállóan megtalálni, azonosítani, majd elpusztítani az ellenséges célpontot. A fejlesztés alatt álló fegyver a megadott leírás szerint a célterület és a célpontok meghatározása után önállóan odatalál a célterületre, észlelve és kikerülve az ellenséges hajóraj által tette ellenintézkedéseket és ott kiválasztja és elpusztítja a legmegfelelőbbnek ítélt célpontot. Csoportosan indítva ezek a rakéták egy 500 tengeri mérföldes hatótávon belül képesek egy teljes ellenséges hajóraj elpusztítására. Azt fontos leszögezni, hogy nem beszélhetünk még teljes autonómiáról, hiszen az ember választja ki az elpusztítandó célt, nem pedig a rakéta. Az LRASM ugyanis csak egy eleme a fegyverrendszernek, amely a műholdból, a katonából és a rakétából áll. Az ember fontos eleme a folyamatnak.

Azon országok melyek rendelkeznek vagy fejlesztenek autonóm fegyverrendszereket, Forrás: https://autonomousweapons.org/

A fenti példa is mutatja, hogy kevés számban és korlátozott feladatkörben, de már ma is vannak hadrendben teljesen autonóm fegyverrendszerek. Jellemzően ilyen fegyverek az ún. „öngyilkos drónok”, melyek elindítás után a kijelölt célterület felett körözve keres lehetséges célpontokat, majd ha talált egyet rárepül és elpusztítja azt. Ilyenre példa az izraeli Harpy drón, amely ma már számos országban van hadrendben. Ez az eszköz a fellövés után képes 2 és fél órán át a levegőben maradni egy 500 km-es terület felett, ellenséges radarokra vadászva. A drón önállóan választja ki a radarok közül a célpontját. A radarok úgynevezett kooperatív célpontok, mivel különböző jeleket bocsátanak ki magukból, amiket a drón a szenzoraival könnyedén lekövethet.

Az izraeli fejlesztésű Harpy rakétarendszer, Forrás: IAI

Ilyenek kooperatív célpontok még a repülőeszközök és felszíni hajók is. Ezeket a járműveket a kibocsátott elektromágneses jelek miatt könnyű észlelni és kiszűrni a lehetséges katonai célpontokat. A Harpy is ezek a kibocsátott jelek alapján deríti fel és azonosítja az ellenséges radarokat. Mivel azonban a baráti járművek is ugyanúgy bocsájtanak ki ilyen jeleket, szokás azokat ellátni egy ún. barát-ellenség megkülönböztető (IFF) jeladóval. Az IFF jeladók aktív használata könnyen csökkentheti a hagyományos és autonóm fegyverrendszerek használatából adódó „baráti tűz” általi veszteségeket.

A célpontok zöme azonban nem-kooperatív célpont, ugyanis nem bocsájtanak ki könnyen észlelhető és a környezettől elkülöníthető jeleket. Ilyenek azok a hajók, radarok és repülőeszközök, amelyek kikapcsolják a radarjukat, tengeralattjárók, amelyek halk üzemmódban vannak vagy a szárazföldi járművek. A nem-kooperatív célpontok felderítéséhez szükségesek az aktív szenzorok, amelyek jeleket bocsátanak ki és azok visszaverődéséből következtetnek (radar, szonár). A vízi és légi célok felderítése nem-kooperatív célpontok esetében is relatíve könnyű, hiszen ezek az eszközök erőteljesen kitűnnek a háttérből.

A szárazföldi célpontok esetében a zavaros környezet miatt az észlelés sokkal nehezebb. Erre szolgálnak azok a kezdetleges eszközök, amelyeket szintetikus apertúrájú rádiólokátornak (SAR) neveznek. Jellemzően úgy történik ennek a használata, hogy egy légijármű átrepül egy terület felett, elárasztva az radarjelekkel és a visszaverődött jelekből egy fekete-fehér szemcsés képet alkot. Az ember ezeken a képeken nehezen ismeri fel a katonai célpontokat, az MI algoritmusok azonban megfelelő mennyiségű „betanult” kép után meglehetősen nagy pontossággal képes erre. Az ún. neurális hálózatok a mélytanulás módszerével nagy mennyiségű kép vizsgálata után képesek könnyedén és gyorsan felismerni bármilyen alakzatot. Mivel azonban ezek a rendszerek továbbra sem tudnak különbséget tenni civil és katonai célpont, barát és ellenség között, valamint nagyon könnyen és ember által észlelhetetlen módon is összezavarhatók az öntudat és kontextus komplex értelmezésének hiányában, jelenleg még nagyon megbízhatatlanok. Főleg az emberekre igaz ez, hiszen még egy tapasztalt katona számára is rendkívüli nehézséget jelent az ellenséges kombatáns kiszűrése az emberek közül, nem beszélve azokat a helyzeteket, amikor az nem visel egyenruhát és próbál beolvadni a civilek közé.

Egy rosszul működő autonóm fegyverrendszer nagyon könnyen okozhat hatalmas járulékos veszteségeket, anélkül, hogy képesek lennének az leállítani a fizikai megsemmisítéstől eltekintve. Az általános szakmai közvélekedés pedig pontosan emiatt akarja megőrizni az embert a „fegyver mögött” és megakadályozni a teljesen autonóm fegyverrendszerek alkalmazását.

Erre példa az 1988-as USS Vincennes incidens, amely az irak-iráni háború egyik legforróbb időszakában történt a Perzsa-öbölben. Az Egyesült Államok Haditengerészete többször tűzharcba keveredett az iráni féllel, mert az olajtankereket támadott. Az egyik ilyen eset során a USS Vincennes több iráni hajóval folytatott tűzharc közben két repülőgép felszállását észlelte a közeli Bandar Abbas kettős civil-katonai felhasználású repülőtérről. Az egyik az Iráni Légierő egy F-14-es vadászbombázója a másik pedig az Iran Air Flight 655-ös járata volt. A 655-ös járat hiába repült kereskedelmi azonosítóval és IFF-el, a USS Vincennes legénysége összekeverte az F-14-es radarjelével és a hajó parancsnoka engedélyt adott a tüzelésre. A 655-ös járatot lelőtték és 290 ember halt meg rajta. Pedig a hajó a kor legfejlettebb önvédelmi rendszerével az Aegis rakétavédelmi rendszerrel volt felszerelve és minden jól működött. A legénység azonban túl volt árasztva információval  a fegyveres harc alatt és tévesen ítélte meg a helyzetet.

Az Aegis rendszer a gyakorlatban, Forrás: DefenseNews.com

[Az Aegis egy főleg hajókra telepített ballisztikus rakétavédelmi rendszer, amely a hajó védelmének „agyaként” szolgál. Összegyűjti a hajó szenzorjainak adatait és összehangolja a védelmet. Rugalmasan konfigurálható, mivel a rendszer autonómiáját a kézi működtetésről egyészen felügyelt autonóm működésig lehet változtatni. Az Aegist egy 10-12 fős legénység irányítja a kapitánnyal együtt, aki bármikor mechanikusan, a nyakában lógó kulccsal aktiválhatja vagy leállíthatja a rendszer működését. Ezáltal egy sokoldalú, rugalmas és megbízható rendszer.]

A USS Vincennes esete példázza, hogy korszerű technológia birtokában, az autonóm rendszer tökéletes működése mellett, akaratlanul is okozhat tragédiát egy modern haderő. A megfelelő helyzetértékelés képessége elengedhetetlen egy modern, komplex háborús környezetben, ahol egyszerre jelenhetnek meg civil, félkatonai és katonai elemek is. Még a kooperatív célpontok elleni küzdelem is okozhat problémákat, ha nem megfelelően kiképzett vagy túlterhelt a legénység. Sokan érvelnek amellett, hogy ha még egy kiképzett legénység is komoly hibákat képes elkövetni, mert rosszul értékeli a környezetét, akkor egy robot ennél még egy nagyságrenddel rosszabbul teljesítene. Ebben pedig van igazság, hiszen a mai MI nem képes a szenzorjai által gyűjtött adatok alapján egy átfogó képet alkotni a csatatérről. Nem tudja megkülönböztetni az aktív kombattánst a sebesülttől, vagy a hadifogolytól, civilektől. A komplex és ember számára számos esetben visszakövethetetlen és érthetetlen döntési mechanizmus pedig könnyen megzavarható. Ilyen robotok kezébe fegyvert adni felelőtlenség lenne. Többek között azért is, hiszen ha egy teljesen autonóm fegyver hibázik és emberek halnak meg, ki volna a felelős? A parancsnok, aki aktiválta a fegyvert? Az állam, amelyik hadrendbe állította? A gyártó? A robot?

A felelősség és számon kérhetőség talán az egyik legkomolyabb kérdés az autonóm fegyverrendszerek kapcsán és egyáltalán nem egyértelmű a válasz. A felelős megtalálásának nehézsége rosszabb esetben motiváló hatással is lehet, ha a cél a minél nagyobb civil áldozatok. Jobb esetben is a felelős hiánya bizalmatlanságot kelt a rendszerek iránt. Ha pedig egy parancsnok nem bízik a fegyverében habozni fog, akkor is, amikor indokolt és biztonságos lenne a használata. A habozás pedig a baráti oldalon kerülhet emberéletekbe egy intenzív háborús környezetben. Az autonóm fegyverrendszerekbe vetett bizalmat csak a szükséges és valós emberi irányítás megtartásával lehet elérni. A katonák is kizárólag akkor tudnának bízni egy ilyen eszközben, ha tudják, mire számíthatnak. Tudják, hogy a robot nem fog a következő pillanatban ártatlan civilek vagy baráti csapatok ellen fordulni. Ha valami balul sülne el, a kezükben a kulcs a leállításra. Jól használva a gépek gyors adatfeldolgozása és hatékonysága az ember komplex értékelési képességével karöltve képesek lennének csökkenteni is a civil és katonai veszteségeket egyaránt. A robot soha nem fárad el, nem hat rá a harci stressz, nem szeszélyes érzelmileg és bosszúvágya sincsen. Továbbá bizonyos szűk feladatkörökre jóval hatékonyabbak, mint mi, emberek. Az Aegis rendszer harminc éves fejlesztése pedig bebizonyította, hogy az ember-gép páros egyszerre hatékony és biztonságos működést tesz lehetővé. Az Aegis-közösség a USS Vincennes incidens óta se szenvedett el balesetet, annak ellenére, hogy folyamatosan használatban van aktív háborús zónákban is. Ezt úgy sikerült elérni, hogy az incidens után az Egyesült Államok Haditengerészete évekig vizsgálta az esetet. A tanulságok alapján rugalmasabbá, kezelhetőbbé, és ami a legfontosabb előre tesztelhetővé tették a rendszert. A legénységet pedig alaposabb kiképzésben részesítették. Azóta a fegyverrendszer a kihajózás előtt beprogramozzák, letesztelik és begyakorolják a használatát minden eshetőségre. A rendszer alapos ismerete által a legénység magabiztosan képes használni azt.

A fentebb leírt technikai problémák miatt az autonóm  fegyverrendszerek szárazföldi célpontok, de leginkább emberek elleni bevetése megbízhatatlanságuk miatt nem javaslott egyelőre. Az autonóm fegyverrendszereket morális és hatékonysági okok miatt inkább a légi és tengeri illetve kooperatív célpontok ellen használhatók kielégítő megbízhatósággal. Ennek oka, hogy a szárazföldi harcok során sokkal nehezebb a kommunikáció, a célfelismerés és egy incidens esetén a közbelépés lehetősége is kisebb. Arányaiban sokkal nagyobb civil veszteségeket okozhatnak, mind a jól és mind a rosszul működő fegyverek, ha szárazföldi célpontok ellen kerülnek bevetésre. Ezzel szemben a légi és tengeri haderőnemekbe tartozó alegységek sokkal szigorúbb biztonsági előírásokkal rendelkeznek, könnyebb felkutatni és azonosítani ellenséges célpontokat, valamint kevesebb civil kerül veszélybe a fegyverhasználat közben. Ameddig nem fejlődik kielégítő módon a MI-t használó rendszerek helyzetértékelési képessége (másnéven öntudata) addig az ember bevonása a fegyverhasználatba mindenképpen szükséges.

A hatékonyság talán leginkább a pszichológiai hadviselés területén nőhet látványosan a következő években. A robotok és általában az új technológiai vívmányok kitűnő eszközök az ellenfél elrettentésére. Az új eszközök megjelenése a harcmezőn, mindig meglepi az ellenséget és magára vonja a figyelmét, amit könnyen ki lehet használni a fegyveres harc során. Illetve a drónok megjelenése a harcmező felett azok hosszú levegőben töltött ideje miatt akár folyamatos megfigyelés is végrehajtható. Az iraki felkelő elleni műveletek során sokszor bebizonyosodott, hogy a felkelők kezdetben állandó rettegésben éltek a folyamatos megfigyelés rémképével, ami egy plusz nyomás az egyébként is stresszes csatatéren. Emellett a robotok puszta megjelenése is demoralizáló lehet az ellenfél számára több szempontból is. Először is a tudat, hogy hiába pusztítják el a gépet az azt irányító ember továbbra is él, és ez a veszteségek illetve erőfeszítések hasztalanságának érzését eredményezheti az ellenfélben. Másodsorban pedig a robotok tervezésénél olyan audiovizuális megoldásokkal lehet élni, amelyek félelmet keltenek az ellenfélben. Ezek a hatások azonban a konfliktus hosszát tekintve rövidtávúak, hiszen, amint az ellenfél kiismeri az új eszközöket a hatás drasztikusan csökken. Sőt idővel akár ellentétes hatást is elérhetnek. A túlzott hagyatkozás az automatizált erőkre könnyen vezethet könnyelműségre és elkényelmesedéshez. Továbbá az ellenfél oldalán a félelemkeltés mellett növelheti a harci szellemet, hiszen a robotok alkalmazása gyengeség és gyávaság üzenetét is küldheti akaratlanul. A drónok megjelenése sokszor jobban elidegenítette a helyi lakosságot a nyugati erőktől, hiszen például a pastu törzsekben a személyes bátorság elsődleges fontosságú. Egy olyan ellenféllel szemben pedig, amely szintén robotokat használ, a félelemkeltés egyébként sem hatékony. Továbbra is helytálló az állítás, miszerint győzelmet aratni csak úgy lehet, ha katonák vonulnak be az ellenség területére és személyesen veszik át az irányítást.

Forrás: AFP/Getty Images

A lakosságra gyakorolt hatás sem lehet utolsó szempont. A háború ugyan nem egy népszerűségi verseny, de a végcél eléréséhez nem szabad figyelmen kívül hagyni sem a hazai sem a nemzetközi közvéleményt. A hazai közvélemény és a szövetségesek támogatásának elveszítése, a média figyelmének felkeltése valamint az ellenfél lakosságának teljes elidegenítése negatív hatással lehet a háborús erőfeszítésekre. Könnyen a szélsőségek és a terrorizmus irányába tolhatja el az embereket az elkeseredettség, félelem és a düh.

A háborút pedig végülis emberek vívják, emberek ellen, így a túlzott robotizáció könnyen „embertelenné” teheti azt, szó szerint és képletesen is.

Írta: Berkes Rudolf

Felhasznált irodalom:

SCHARRE, Paul:  Army of None: Autonomous Weapons and the Future of War, W.W. Norton & Company, 2018.

P.W. SINGER: Wired for War: The Robotics Revolution and Conflict in the 21st Century, The Penguin Press, New York, 2009

CRS: Lethal Autonomous Weapon Systems: Issue for Congress, Congressional Research Service, Washington D.C., 2016.

BRUNDAGE Miles: The Malicious Use of Artificial Intelligence: Forecasting, Prevention, and Mitigation, Future of Life Institute, 2018

 

Miközben a Bakony környéke a Magyar Honvédség és a U.S. Army helikoptereitől hangos, a Mátrában is gyakorolt egy honvédségi helikopter. A sportrepülő körökben jól ismert Gyöngyös melletti pipishegyi repülőtér az őszi kutató-mentő gyakorlatok révén azok előtt is ismertté vált, akik inkább a katonai repülés iránt érdeklődnek. Kedden itt gyakorolt leszállásokat a 86. Szolnok Helikopter Bázis egyik H145M könnyű helikoptere.

* * *

Fotó: Colin Penny

 

Fiatal nők hamis közösségimédia-oldalai révén gyűjtött információt az izraeli katonáktól a Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezet – jelentette a Jediót Ahronót című izraeli újság honlapja, a ynet.

Az izraeli hadsereg és a belbiztonsági szolgálat kiber kémelhárítással foglalkozó egységei a hétvégén kibertámadást intéztek a Hamász szerverei ellen, melyeken a több száz izraeli katonától gyűjtött információt tárolták, és megsemmisítették az ott talált adatokat. A Hamász számítógépes hírszerzői előzőleg fiatal nők fényképei segítségével megalkotott fiktív személyek révén üzeneteket intéztek izraeli katonákhoz, flörtölni kezdtek velük, majd megkérték őket, hogy töltsenek le egy alkalmazást, amelynek segítségével birtokába jutottak a katonák telefonjain tárolt információnak.

A katonák a letöltés után hibaüzenetet kaptak, de attól kezdve a háttérben tovább dolgozhattak a Hamász számítógépei, követték a helyváltoztatásaikat, elolvashatták üzeneteiket, használták a telefonok mikrofonját és kameráját. A Hamász saját fejlesztésű kémvírusa ugyanis a csábító üzenetek után a telefonra telepítette magát, majd folyamatosan továbbította a sok tucat katona okostelefonjáról gyűjtött adatokat az iszlamista szervezetnek.

Az izraeli hadsereg közleménye szerint felfedezték a kémkedés ezen legújabb módját, még mielőtt a Hamász jelentős, értékes információhoz jutott volna ezzel a módszerrel. A hadsereg szóvivője szerint az elmúlt években a Hamász már harmadszor kísérelte meg az izraeli katonák telefonjának feltörését, és ez volt az eddigi legkifinomultabb technológia.

“Látjuk, hogy egyre jobban megtanulják és fokozzák ezt a módszert” – nyilatkozta Jonatán Konrikus szóvivő. A katonákat megkísértő beszélgetőpartnerek hibás héber nyelvhasználatuk magyarázatára új bevándorlóknak, látás- vagy halláskárosultaknak hazudták magukat. A kapcsolat létrehozása után a “nők” linkeket küldtek, amelyekről azt mondták, hogy lehetővé teszik számukra a fényképek cseréjét, de a katonák valójában rosszindulatú programokat töltöttek le ezeken a linkeken – olyan programokat, amelyek megtámadták az okostelefonjaikat vagy számítógépes eszközeiket.

Kedden Hajmáskéren megkezdte ajtólövészeti (Door Gunner) feladatait (Gunnery Table) az Atlanti Határozottság (Eltökéltség?) Hadművelet (OAR) keretében Európába átdobott amerikai rotációs erők forgószárnyas komponensét aktuálisan adó 3. Helikopterdandár (3CAB) állománya Chinook és Black Hawk típusaival. A Hawk Strike 20 légiroham (Air Assault) gyakorlat tűztámogatásáról (itt értsd: LZ megtisztítás, szállítók oltalmazása, kitett erők közvetlen támogatása) gondoskodni hivatott MH 86. SZHB harci helikopteresei eközben a körös-hegyi lőtérrészen dolgoztak Mi-24-eseikkel. S persze ne feledkezzünk meg az ilyen összetett ténykedés biztonságos és hatékony végrehajtásához nélkülözhetetlen előretolt repülésirányítók (JTAC) és a lőtérbiztosítók munkájáról sem.

 

Az ajtólövészek kiképzését/gyakoroltatását célzó lőkört úgy célszerű felépíteni, hogy a szállító helikopterek önvédelmét ellátó ajtólövészek (esetleg a nehéz technika rámpáján helyet foglaló lövészek) mindkét oldalon lehetőséget kapjanak. (Ezt persze a lőtér lehetőségei is behatárolják - a "0"-ponton szerencsére kevésbé). A hosszú expozíciós felvételen (248s, lásd a csillagok bemozdulását) egy Chinook hozzávetőlegesen teljes, az óra járásával ellentétes irányú lőköre során leírt pályáját láthatjuk, először a bal, majd a jobb ajtólövészek sorozatai fényjelzős lövedékeinek nyomával. 

Ez már egy géppárfeladat Chinookkal (lead) és Black Hawkkal (trail), még nappal. A helikopterek most vannak a fő lőirányra merőleges "alapvonalon" (a lőkör elején), hogy a baloldali :-) lövészek ~a fő lőirányba tüzelhessenek. Az amerikai szárazföldi erők helikoptereinek ajtólövész fegyvere többnyire az 7,62 milliméteres M240 (FN MAG).

 

Más feladat, más súlycsoport. A szomszédban a magyar Mi-24-esek dolgoznak 30 millimétereseikkel. A gyakorlat előrehaladtával, a komplexitás fokozásával rövidesen megteremtődik az összhang, a harci helikopterek tűztámogatásának és a szállítók önvédelmi tüzének (és persze a szállított katonák kirakásának) egy mozzanatsorba integrálása.  

Zord

A Boko Haram kifejezés jelentése hausza nyelven “A Nyugatiasodás Szentségtörés”, vagy “A Nyugati Oktatás Tiltott”. Az iszlamista csoportra úgy is hivatkoznak, mint “Akik a Próféta tanításait és a Jihadot támogatják”. A dzsihadista csoport nigériai központú, azonban megjelenik Csádban, Nigerben és Kameronban is. Nigérián belül leginkább az északi területeken, Yobe, Kan, Bauchi, Borno és Kaduna régiókban tevékenykednek. Nigéria történelme során számos vallási konfliktus színterévé vált, hiszen ilyen szempontból nem egységes a lakossága: annak megközelítőleg 50%-a iszlám, akiknek nagy részük szunni, 48%-a keresztény, nagyrészt protestáns, 2%-a pedig az ősi nigériai vallást követi. A Boko Haram politikai szerepet nem vállal, az iszlám fundamentalista irányzata, melyet képviselnek ugyanis ezt tiltja mindaddig, amíg az adott állam jogrendszere nem a Koránban összefoglalt Sharia törrvénykezésen alapul. A Boko Haram legfőbb célja a Sharia törvények bevezetése a lehető legnagyobb területen, elsősorban Nigéria déli részén, ahol a legnagyobb arányban élnek keresztények. Más törvénykönyvekkel szemben ez nem csak a közéletet, hanem az emberek privát ügyeit is hitéletét is szigorúan meghatározza. A testi fenyítés és a halálbüntetés alkalmazását részesíti előnyben a bebörtönzéssel szemben, a nőkkel szemben pedig kivételesen restriktív és diszkriminatív jellegű.

A Boko Haram és az ISWA jelenléte Észak-Nigériában. Forrás:

A Boko Haram feltehetően 2002-ben alakult meg az észak-nigériai Maiduguriban, ahol a brit kolonizáció során a muszlim Bornu Birodalom állt, és ahol a történelem során végig véres harcok folytak a vallási ellentétek miatt a helyi a keresztények és muszlimok között. Kezdetben a csoportot Nigériai Talibánnak is nevezték a hitvallásukon alapuló hasonlóságaik miatt. 17 év alatt a terrorcsoport egy kiterjedt informátorokból és szimpatizánsokból álló hálózatot épített ki a lakosok között országszerte, gerilla harcmodort alkalmazva pedig számtalan brutális merényletet, civilek elleni támadást és emberrablást követett el. Ezek közé tartozott a világsajtót felkavaró 2014. áprilisi tömeges emberrablás, melynek 276 diáklány esett áldozatul, a ’Bring Back Our Girls’ kampány, mely az USA-ban volt rendkívül felkapott, és a nemzetközi nyomás hatására a szervezet ezeknek a lányoknak egy részét elengedte, azonban 195 a mai napig fogságban van. Ezt követően tevékenységüket ugyanúgy folytatták, a világsajtó azonban hamar elfelejtette az ügyet. Az egyik sűrűn használt módszerük, hogy az elrabolt nőkre és lányokra bombákat rögzítenek, majd ráveszik őket, hogy öngyilkos merényletet hajtsanak végre.

A Sharia törvénykezést alkalmazó államok Nigériában. Forrás: constitutionnet.org

Egy IEP által kiadott kutatás szerint 2014-ben a Boko Haram és az ISIS volt felelős az összes, csoportok által okozott halálok 51%-ért, ezen belül pedig a Boko Haram túlszárnyalta az ISIS-t. Egészen 2014-ig a világ legveszélyesebb terrorszervezetének számított, ez év után viszont hatalmát, befolyását tekintve hanyatlásnak indult.

Ennek oka elsősorban az a tény, hogy 2015-ben a csoport vezetője, Abubakar Shekau hűséget esküdött az Iszlám Államnak. Ezzel egy olyan folyamat indult el, amely a Boko Haram fragmentálódását és gyengülését okozta, 2016-ban ugyanis az Iszlám Állam bejelentette, hogy az addigi vezetőt lecserélve, Habib Yusuf élén az eredeti csoportból megalakul a Nyugat-afrikai Iszlám Állam (ISWA). Abubakar Shekau azonban nem fogadta el a döntést, a terrorcsoport egy részét maga mellé állította, ezzel a szervezet két részre szakadt: az ISWA-ra és a meggyengült Boko Haramra.

2015-ben a nigériai kormány egyik fő céljaként tűzte ki a Boko Haram megállítását, annak gyengülését pedig sikernek könyvelte el, annak ellenére, hogy ezt a szervezeten belüli konfliktus eredményezte. A kormány számára a két csoport közötti különbség nem lényeges, ugyanolyan ellenfélként tekintenek az ISWA-ra, mint elődjére és ugyanolyan módszerekkel veszik fel velük a harcot. A nigériai légierő gyakran hajt végre bombázásokat az elfoglalt területeken, harcukat pedig amerikai, francia és brit csapatok segítik.

A két csoport tevékenysége és támadásai leginkább Északkelet-Nigériát, Csád, Kameron és Niger határvidékét, valamint a Csád-tó környékét érintik. Az alapvető különbség azonban, hogy amíg a Boko Haram merényletei elsősorban civileket érintenek, addig az ISWA általában katonai célpontokat választ ki, a helyi lakosok körében pedig igyekszik egy pozitív képet kialakítani annak érdekében, hogy maga mellé állítsa a lakosságot: kutakat ásnak, segítik a helyi mezőgazdaságot és a pásztoroknak, kereskedőknek biztosítják a veszélytelen áthaladást az általuk elfoglalt területen. Emellett védelmet is biztosítanak a lakosságnak a Boko Haram ellen, amire a nigériai hatóságok sokszor képtelenek. Ezzel a stratégiával az ISWA szigorú, a fundamentalista iszlámon alapuló szabályokat kényszeríthet a lakosságra, valamint adókat is kivethet, cserébe pedig stabilitást és támogatást nyújt a helyieknek mindaddig, amíg betartják a szabályaikat. Az ok, amiért ilyen zavartalanul beleszólhatnak a lakosok életébe az, hogy a környező államok az említett Csád-tó területéről a folyamatos, véres konfliktusok miatt szinte teljesen levették a kezüket. Ez lehetőséget nyújt az ISWA számára a további terjeszkedésre, így ma már sokkal nagyobb befolyással rendelkezik a térségben, mint a Boko Haram. Ezt a fölényt katonáik száma is erősíti, amely 3000-5000 főre tehető, ez kétszer annyi, mint a Boko Haram katonáinak megbecsült száma (akik gyermekkatonákat is alkalmaznak), emellett folyamatosan nő, mivel a lakosok bevonása a csoportba egyre hatásosabb. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a Nyugat-afrikai Iszlám Állam ezek mellett egy véres merényleteket és tömeges emberrablásokat is végrehajtó terrorcsoport. Ugyan céljuk, hogy a civilekben bizalmat keltsenek, de akik ellenszegülnek velük, azokat keményen megbüntetik. 2018 februárjában több mint 100 iskoláslányt raboltak el, akiket erőszakkal próbáltak muszlim hitre téríteni. Egy hónappal később elengedték a lányokat és azoknak, akik muszlim hitűek voltak, bocsánatot kértek szüleiktől, mondván, azt hitték a lányuk keresztény. Majd kijelentették, hogy ha a lányokat még egyszer az iskolában látják, soha többé nem fognak hazatérni. Ebben a kijelentésben megfogalmazódik a nyugati típusú oktatás elvetése, és az a meggyőződés is, hogy a fundamentalista iszlám szerint a lányok számára tilos részt venni bármiféle oktatásban.

A külvilág számára a két szervezet közötti kapcsolat éveken keresztül rendkívül homályos volt, a kettőt sokszor egy csoportként kezelték, megkülönböztetésük a mai napig nem egyszerű. Ez pedig rendkívül káros, hiszen egyes ISWA által végrehajtott merényletek után a Boko Haramot állították be felelősnek. Így egészen 2018-ig kellett várni, mire az USA különálló terrorszervezetté nyilvánította.

A Boko Haram (és az ISWA) úgy tűnik, eléri kitűzött célját: 2007 óta 5 millióval nőtt a gyerekek száma, akik nem részesülnek általános iskolai oktatásban, vagyis ma megközelítőleg 13,2 millió nigériai gyermek iskolázatlan. Emellett Nigéria lakossága folyamatos félelemben él, a halálesetek és merényletek pedig –ha kisebb arányokban is,- a mai napig folytatódnak.

Szerző: Ustea Dóra