Biztonságpolitika

A szicíliai Palermóban éppúgy mint Nápolyban a helyi szervezett bűnözés élelmiszerrel megpakolt bevásárlószatyrokkal segít a koronavírus-járványban munka nélkül maradt családokon, így kötelezve el őket a maffiának Francesco Lo Voi palermói maffiaellenes államügyész szerint.

A szicíliai Cosa Nostra és a nápolyi Camorra a maga javára akarja kihasználni a Covid-19-járvány miatt kialakult helyzetet. “A bűnszervezetek természetéhez tartozik, hogy minden politikai, gazdasági vagy társadalmi fordulatból előnyt akarnak húzni saját hatalmuk, befolyásuk, pénzügyi erejük növelésére” – mondta el a palermói maffiallenes hatóságot 1990 óta vezető Lo Voi.

Úgy vélte, az új koronavírus-járvány kiváló lehetőséget kínál: az olaszországi szervezett bűnözés nem akar kimaradni az “egészségügyi bizniszből”, a gazdaságélénkítő milliárdokból és a vészhelyzet teremtette feszültségben növelni akarja saját társadalmi “népszerűségét” is.

A maffia első számú törvénye az emberekkel való kapcsolattartás, és most a munka és bevétel nélkül maradt olaszoknak segítségre van szükségük. Ezért látni, hogy a bűnszervezetek tagjai megpakolt bevásárlószatyrokat visznek ki az élelmiszerboltokból, ezekkel menetelnek az utcán, mindenkinek mutatják, hogy a pénz nélkül maradt családoknak viszik őket. “Ha baj van, a maffia segít rajtad – ez az üzenet még ma is, és a segítségben részesülők hálával tartoznak, elkötelezik magukat, hogy előbb vagy utóbb a szívességet kisebb-nagyobb szívességgel viszonozzák. Azt még nem tudják, mi lesz ez, majd a bűnszervezet alkalomadtán kiadja az utasítást” – mondta el Lo Voi.

Megjegyezte, hogy a Dél-Olaszországban a bezárt üzletek és leállt termelés miatt munka nélkül maradtak egy része semmilyen állami segélyben nem részesül, mivel mindig is feketén foglalkoztatták őket. A szerződés nélküli pincérek, bolti eladók, piaci kofák, autószerelők nagy része eddig is a szervezett bűnözés üzleteiben, éttermeiben dolgoztak, most, hogy ezeket bezárták, a maffia gondoskodik saját alkalmazottjairól. A hivatalos adatok szerint Dél-Olaszországban mintegy négymillióan élnek fekete munkából.

Lo Voi hozzátette, hogy a járvány módosította a szervezett bűnözés munkáját is. A kijárási korlátozás miatt az utcai drogárusítás mértéke visszaesett: a kábítószerárusok is csak engedéllyel léphetnek ki az utcára, és a gyakori rendőri ellenőrzés megzavarja a piacukat. A Dél-Amerikából a délolasz kikötőkbe érkező drogszállítmányok is lassabban és nehezebben érkeznek meg. A bűnszervezetek azonban feltalálják magukat: “azt a régi bevált módszert követik, hogy gazdasági csődhelyzetben felvásárolnak mindent amit lehet, bezárt üzleteket, lakásokat, tönkrement szállodákat, vállalatokat, egész épületeket, ezzel is tisztára moshatják pénzüket”.

A maffiaellenes ügyész hangsúlyozta, hogy a szervezett bűnözés kiveszi a részét a szájmaszkgyártásból is, gyógyszerekkel kereskedik, megpróbál beférkőzni az egészségügyi beszerzési pályázatokra is.

Elárulta, hogy az olaszországi hatóságok a mai napig a maffiatagok beszélgetéseinek lehallgatásából szerzik a legtöbb információt. Nemcsak telefonhívásaikat, hanem közösségi oldalaikat is megfigyelés alatt tartják. “A maffia is Whatsappol” – mondta Lo Voi. Az ügyész elmondta, hogy szabad idejében megnézi a maffiafilmeket, sorozatokat, de ezek “messze a valóság mögött maradnak, sajnos az igazi maffia ennél sokkal kegyetlenebb és szerteágazóbb” – jelentette ki.

A La Repubblica címu olasz napilap újságírója rendőri védelem alá került miután megírta, hogy a szicíliai Cosa Nostra börtönben levő drogbárójának unokatestvére élelmiszerrel teli bevásárlószatyrokat osztott szét Palermo egyik legszegényebb városrészében. A bevásárló-maffiózó, a 37 éves Giuseppe Cusimano azt jegyezte be Facebook-oldalára, hogy büszke arra, hogy maffiózó, ha ezzel másoknak segít. “Az állam nem akarja, hogy segítsünk az éhezőknek (..) ha ezen változtatni akartok, rajtatok a sor” – üzent Cusimano a palermóiaknak.

Megsérült három ember, aki a tűzgyújtási tilalom ellenére kerti hulladékot égetett, majd az elterjedt tüzet megpróbálta eloltani szerdán a Nógrád megyei Dejtár községben – közölte a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság hivatalvezetője.

Szeles Péter közölte: egy embert füstmérgezéssel, egy másikat füstmérgezés gyanújával vitték kórházba, míg a harmadik vágásos sérülést szenvedett. A hivatalvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a tilalom idején még a kijelölt tűzrakóhelyeken se rakjon senki tüzet.

Szándékosan arcul köhögte és koronavírus-fertőzéssel fenyegette az embereket egy szombathelyi patika előtt két férfi, ezért garázdaság szabálysértése miatt pénzbírságra ítélte őket a Szombathelyi Járásbíróság – közölte a Szombathelyi Törvényszék sajtószóvivője.

Tóth András közölte: a két elkövető március 18-án egy szombathelyi gyógyszertárhoz érkezőket szándékosan arcon köhögték, majd obszcén szavakkal illették őket. Egyikük azt kiabálta az embereknek: “Jól megkoronázom a napotokat!”

A járásbíróság előkészítő eljárás során meghozott határozata szerint a kirívóan közösségellenes magatartás alkalmas volt arra, hogy az érintettekben megbotránkozást és riadalmat keltsen. A bíróság nyomatékos súlyosbító körülményként értékelte az elkövetés helyét és idejét, tekintettel arra, hogy akkor már hatályban volt a koronavírus-járvány miatt veszélyhelyzetet kihirdető kormányrendelet.

Az elkövetők – egy magyar és egy ukrán állampolgárságú férfi – nem tettek vallomást, de a szabálysértés elkövetését elismerték. A bíróság kemény 200-200 ezer forint pénzbírsággal sújtotta őket.

Nagy-Britanniában nem totjáznak
Az angliai Blackburn városában gyorsított eljárással fél év börtönre ítéltek egy férfit, aki leköpött egy rendőrnőt, saját bevallása szerint azért, hogy megfertőzze a Covid-19 betegséget okozó koronavírussal. Egy londoni és egy belfasti férfitis őrizetbe vettek, miután mindketten koronavírus-fertőzöttnek mondták magukat és szándékosan ráköhögtek a velük szemben eljáró rendőrökre. Csodálkoznánk, ha ügyükben nem hasonló, elrettentő ítélet születne.

Szájmaszkokkal csaltak Magyarországon a koronavírus-járvány idején; tízmilliókkal károsítottak meg magánszemélyeket, háziorvosokat és gyógyszertárakat – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata.

Azt írták, hogy az elkövetők az interneten kínálták a védőeszközöket; előre kértek átutalást, de nem szállítottak. A Baranya megyei rendőrök egy 33 éves budapesti férfit és egy 32 éves, szintén fővárosi nőt őrizetbe vettek. Mivel a csalássorozat nem csupán Budapestet érintette, hanem több megyére kiterjedt, országos bűnügyi koordináció segíti a nyomozást – olvasható a közleményben.

Az önálló magánbiztonsági kamara megalakulásához jogszabályi változásokra van szükség, ennek feltételei pedig már az idén vagy 2020-ban adottak lehetnek – mondta a Biztonságpiacnak a Személyi, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) elnöke. Fialka György szerint a vagyonvédelmi piacon mostanra kialakult egy elit szolgáltatói réteg, miközben az ágazat továbbra is jelentős munkaerőhiánnyal küszködik, aminek oka részben az elvándorlás.

— Melyek voltak az SZVMSZK életében a legfontosabb események az elmúlt esztendőben?
— A kamara már korábban megkezdett átalakítása 2018-ban is folytatódott. Az elmúlt esztendőben rendbe tettük a kamara pénzügyi helyzetét, rendeztük a tartozásokat, igaz, a gazdasági stabilitáson van még mit javítani. Tavaly megindult az új típusú oktatás, frissítettük a vagyonőrök kötelező továbbképzésének vizsga­kérdéseit, ezenkívül megkezdődött a 16 órás képzés és vizsgáztatás azok részére, akiknek korábban felmentésük volt. Az SZVMSZK az elmúlt évben megerősítette felsőoktatási kapcsolatait, ennek jegyében a kamara meghosszabbította együttműködését a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel (NKE), az Óbudai Egyetemmel pedig közösen létrehoztuk a biztonságtechnikai mérnökök kamarai csoportját. A győri Széchenyi István Egyetemmel szintén együttműködési megállapodást írt alá a kamara, de az SZVMSZK a Pannon Egyetemen zajló információbiztonsági képzésben is közreműködött. Amennyiben a kamarára vonatkozó törvényi szabályozás lehetőséget biztosít, létre kívánjuk hozni az SZVMSZK it-biztonsági ágazatát.

— Korábban többször is hangoztatták, hogy egy megtisztított profilú magánbiztonsági kamara létrehozása a céljuk. Hol tartanak ezek a törekvések?
— Az imént említett kamarai it-biztonsági ágazat tulajdonképpen már a magánbiztonsági kamara megalakulása előszobájának tekinthető. A Belügyminisztériummal, valamint más társszervezetekkel együttműködésben előkészítettük az egész magánbiztonságra vonatkozó jogszabály szerkezetét. Ebben kiemelkedő szerepe van például az NKE magánbiztonsági tanszékének, ahol Christián László tanszékvezető irányításával egy nemzetközi tanulmány készült arról, hogyan kellene a magánbiztonsági kamarát megszervezni, erre pedig javaslatokat is kidolgoztak. Az önálló magánbiztonsági kamara – a tervek szerint – akár már az idén létrejöhet, de a Belügyminisztérium (BM) az eddigi közös munka során azt jelezte, hogy ez inkább az év végén vagy 2020-ban történhet meg. Az SZVMSZK 2018-ban rendezte meg az első országos konferenciáját, ahol több előadás is foglalkozott a kamara jövőjével, szerkezetével és feladataival.

— Milyennek ítéli meg a jelenlegi piaci környezetet, amelyben az önálló magánbiztonsági kamarát is létre kívánják hozni?
— A vagyonvédelmi cégek számának csökkenése egyfajta piactisztulásnak tekinthető, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatal statisztikái szerint a feketegazdasági esetek továbbra is jelen vannak a szakmában, időről időre látványos felderítésekről hallunk a vagyonvédelemben. Igaz, az adatok csökkenő trendet mutatnak, de e tekintetben a vagyonvédelem az élelmiszeriparral együtt továbbra is az élvonalban van. A javuló tendencia ugyanis nem jelenti azt, hogy kielégítő a helyzet, a kirívó gazdasági bűncselekmények jelentősen visszavetik a vagyonvédelem tisztulását, amellett, hogy ebben az ágazatban is óriási a munkaerőhiány. Ennek hátterében javarészt az áll, hogy a vagyonvédelemből rengetegen mentek külföldre dolgozni.

— Ezen a helyzeten mennyire lehet piacszabályozási eszközökkel segíteni?
— A magánbiztonsági törvénynek mindenképpen változnia kell a kamara szabályozását érintő kérdésekben: meg kell erősíteni a kamara és a tagság közötti függőségi viszonyt. Mindezek mellett a felügyeleti tevékenységet, valamint a jogosultságok kezelését is jogszabályi szinten kell rendezni, ezeket a jogosítványokat pedig kamarai hatáskörbe kell adni, hasonlóan ahhoz, ahogy az orvosi vagy az ügyvédi kamarák működnek. Ezenkívül a vagyonvédelmi vállalkozások szakszerű működése feltételrendszerének ellenőrzését és a működési jogosultság kiadását is a kamara hatáskörébe kellene delegálni. Szükségesnek tartjuk a vagyonőr-igazolványok rendszerének megújítását. E szerint a vagyonőrök egy elektronikus igazolványt kapnának, amely elektronikusan tárolja a vagyonőr képzési bizonyítványait és referenciáit. Mindez jelentősen megkönnyítené a vagyonőrök alkalmazását is. Ezenfelül szeretnénk, ha a vagyonőröknél is bevezetnék a továbbképzési kreditrendszert, amely többek között a vagyonvédelmi cégeket irányító menedzserekre is kiterjedne.

— Ilyen körülmények között hogyan értékeli a piaci szolgáltatások minőségének alakulását?
— Láthatóan kialakult egy elitréteg a piacon, amely erőteljes igényt mutat a minőség és a tisztulás irányába. Lényeges, hogy a vagyonvédelmi szolgáltatások árazása is egyre határozottabban közeledik a BM által meghatározott rezsióradíj szintjéhez. Emellett az is jellemző, hogy ez az elit piaci réteg az ár-érték feltételeket is betartja, és nagy hangsúlyt helyez a minőségbiztosított szolgáltatások ellátására, valamint a szakemberek speciális képzésére. Bár ez a réteg megerősödött, még mindig csak a piac tíz-húsz százalékát jelenti. Szerencsére egyre kevesebb vállalkozás jelenik meg a „fekete sávban”, miközben a megrendelők is kezdik megérteni, hogy aranyat csak aranyárban lehet venni… Az elittársaságoknál a szolgáltatás komplexitását helyezik előtérbe, és nem csupán vagyonőröket kínálnak, hanem szolgáltatásaikat kiegészítik kockázat­elemzéssel, és technikai támogatást is adnak. Ezek a vállalkozások nem több őrt igyekeznek ráerőltetni a megbízóra, hanem a vagyonvédelem egységességére helyezik a hangsúlyt. Mindezek mellett az elmúlt időszakban számos olyan új szakma is megjelent, amelyek ugyan a klasszikus vagyonvédelemben nincsenek aposztrofálva, de határozott igény mutatkozik irántuk. Ilyenek például a kárelemzés, az iparbiztonsági, környezetvédelmi feladatok. Szándékaink szerint ezek a magánbiztonsági szabályozásban már nevesítve lesznek, hiszen – a piaci igények szerint – egyértelműen a vagyonvédelem témakörébe tartoznak.

(Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

A tervezettnél előbb hazatér Franciaországba a Charles De Gaulle nevű francia nukleáris meghajtású repülőgép-hordozó az Atlanti-óceánról, miután a fedélzetén mintegy negyven tengerész a koronavírus enyhébb tüneteit mutatja – közölte szerdán a francia hadügyminisztérium, egy héttel azután, hogy a Theodore Roosevelt amerikai repülőgéphordozó-hajón tört ki a koronavírus-járvány.

A közlemény szerint a legénység megerősített orvosi megfigyelés alá került, a tüneteket mutató matrózokat elkülönítették, senkinek az állapota nem ad okot aggodalomra. Valamennyi matróz tesztelése céljából egy orvoscsoport érkezik a fedélzetre, hogy elkülönítsen minden fertőzöttet, és megállítsa a járvány terjedését a hajón. Katonai források szerint elővigyázatossági intézkedésről van szó, miután a hadihajó már eleve hazafelé tartott egy misszióról, de az utat lerövidítik és felgyorsítják.

“A döntést a józan ész diktálja, s az semmilyen stratégiai vagy műveleti problémát nem okoz” – jelezte a tárca.

A Charles De Gaulle nevű francia nukleáris meghajtású repülőgép-hordozó január 21-én hajózott ki, és jelenleg Portugália magasságában található. Várhatóan egy héten belül köt ki a dél-franciaországi Toulonban, ahova eredetileg április 23-án kellett volna visszatérnie. A Charles De Gaulle hadihajón az 1760 fős legénységben (nők és férfiak) egy mintegy húsz tagú orvosi egység is szolgálatot teljesít, és egy 12 ágyas, lélegeztetőgépekkel, szkennerekkel ellátott kórházi terem is található a fedélzeten, valamint egy száz ember elkülönítésére alkalmas karanténhelyiség is.

A hadsereg egészségügyi szolgálata egyelőre nem tudta megmondani, hogyan fertőződhetett meg a legénység. A hajó utoljára március 15-én a nyugat-franciaországi Brest kikötőjében állt meg, és azóta nem fogadott látogatót a fedélzetén. Hivatalos adatok nem ismertek a hadseregen belül a koronavírus fertőzöttjeiről, de Florence Parly védelmi miniszter egy szombati interjúban hatszázra becsülte a regisztrált esetek számát. Egy polgári alkalmazott életét vesztette a fertőzés következtében.

A védelmi tárca korábban jelezte, hogy a koronavírus-járvány nem akadályozza a francia fegyveres erőket a feladataik teljesítésében. Franciaország legfontosabb tengerentúli katonai missziója, egy 5100 fős kontingens, a Száhel-övezetben van, ahol a helyi dzsihadista csoportok visszaszorítása a célja. Közülük négy tisztről korábban kiderült, hogy Covid-19 betegek.

A hadsereg egyébként részt vesz azokban az egészségügyi evakuációkban, amelyek során a túlterhelt kelet-franciaországi és párizsi kórházakból a déli és a nyugati országrészekbe szállítanak át súlyos, de stabil állapotban lévő Covid-19 pácienseket, és a kelet-franciaországi Mulhouse kórházának parkolójában egy harminc ágyas Covid katonai kórházat is működtet, valamint segíti és biztosítja az egészségi eszközök szállítását.

Szerdán már ötödik napja dolgoztak a tűzoltók a csernobili tiltott övezetben szombaton kitört erdőtűz oltásán, az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat közlése szerint még helyenkénti tűzfészkek kaptak újra lángra, főként lehullott falevelek és fű égett.

A hatóság arról nem adott hírt hogy szerdán mekkora területet érint még a tűz, arról számolt be, hogy a térségben egy település mellett sikerült kora reggelre egy 4 hektárnyi területen teljesen eloltaniuk a lángokat.

A tűz múlt szombaton csapott fel először a lakatlan Volodimirivka település közelében a Kotovszkij erdőgazdaságban, ahol mintegy száz hektárnyi területre terjedt szét. Később kisebb kiterjedésű tüzeket jeleztek a tiltott zónában lévő erdőség más részeiből is.

A szerdai közlés szerint az oltási munkálatokba eddig összesen 274 szakembert vontak be 74 technikai eszközzel, beleértve három AN-32-es típusú tűzoltó repülőgépet és három helikoptert.

A katasztrófavédelem közölte, hogy a fővárosban, Kijevben, illetve Kijev megyében a radioaktív sugárzás szintje változatlanul a megengedett határértéken belül van, valamint a csernobili atomerőmű térségében és a tiltott zónában sem változtak meg az értékek a tűz következtében. Korábbi közlések szerint Volodimirivkánál, a tűz kitörése után közvetlenül a tűzfészekben mértek átmenetileg megemelkedett sugárszintet. Az UNIAN ukrán hírügynökség a Science alert című tudományos hírportált idézve közölte: ezt az okozta, hogy a tűz olyan sugárzó vegyületeket szabadított ki az égő fákból, illetve az alattuk lévő talajból, amelyek még az 1986-ban történt atomerőmű-balesetkor kerültek beléjük.

Fertőtlenítőszert hamisító bandát lepleztek le a rendőrök a fővárosban – közölte a rendőrség szerdán a honlapján. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közleménye szerint az okozott kár több mint 22 millió forint.

A nyomozás adatai szerint S. László és ismerőse március 14-e körül állapodott meg H. Zsolttal és lányával abban, hogy hamis kézfertőtlenítőket gyártanak, amit aztán el is adtak ismerősökön keresztül. A X. kerületi nyomozók kedd délután mentek ki a megadott címre, ahol már több ember kereste a házban lakókat. A rendőrök igazoltatták őket, ekkor kiderült, hogy a pénzüket szerették volna visszakapni, mert rájöttek, hogy az állítólagos kézfertőtlenítő nem vírusölő.

A rendőrök átkutatták a Ladányi utcai házat, ahol nagy mennyiségű alkoholt, glicerint és több mint ezer eladásra váró, “Antiviral Plus” feliratú flakont találtak. A kőbányai nyomozók a helyszínen elfogták az 53 éves H. Zsoltot és lányát, a 19 éves H. Viktóriát. A férfit és a nőt előállították, őrizetbe vették és gyanúsítottként hallgatták ki.

A nyomozás során kiderült, hogy a 47 éves B. Erika és ismerőse bízta meg az apát és lányát a “fertőtlenítőszer” gyártásával, ugyanis az 53 éves férfi horgászcsali előállításával foglalkozik. Megbízójukat, az 51 éves S. Lászlót II. kerületi lakásán fogták el a rendőrök, ismerőse, B. Erika pedig bement a X. kerületi rendőrkapitányságra, ahol őrizetbe vették, és gyanúsítottként hallgatták ki. Lakásuknál, a garázsban hatvan liter alkoholt és egyéb anyagokat foglaltak le a rendőrök.

A két férfit és a két nőt jelentős értékre, üzletszerűen, bűnszövetségben és közveszély helyszínén elkövetett csalás gyanúja miatt hallgatták ki gyanúsítottként, majd őrizetbe vételük mellett előterjesztést tettek letartóztatásuk indítványozására.

Benyújtotta lemondását Thomas Modly, az amerikai védelmi minisztérium haditengerészetért felelős ügyvezető államtitkára.

Ennek oka a Guamnál állomásozó Theodore Roosevelt repülőgép-hordozón a koronavírus-járvánnyal összefüggésben történtek miatti nyilvános vita. Modly azt követően nyújtotta be lemondólevelét, hogy négyszemközti megbeszélést folytatott Mark Esper védelmi miniszterrel.

“Önszántából mondott le, a haditengerészetet és a matrózokat a saját sorsa elé helyezve, így a Theodore Roosevelt és a haditengerészet mint intézmény továbbléphet” – fogalmazott a találkozó után kiadott közleményében Mark Esper.

A miniszter James McPherson eddigi helyettes államtitkárt bízta meg átmeneti időre a haditengerészet irányításával. Az Egyesült Államok külbirtokánál, Guamnál állomásozó Theodore Roosevelt hadihajó kapitánya múlt kedden levelet írt a feletteseinek: “határozott cselekvést” sürgetve azt kérte a minisztériumtól, hogy a vízi jármű ötezer fős legénységéből négyezer embert mentsenek ki és szigeteljenek el, mert többeknél diagnosztizálták az új típusú koronavírust.

“Nem állunk háborúban, a matrózoknak nem kellene meghalniuk. Ha nem cselekszünk azonnal, elveszítjük legértékesebb kincsünket: tengerészeinket” – írta Brett Crozier kapitány.

Levele az amerikai sajtóban is megjelent. Thomas Modly akkor úgy fogalmazott: a kapitány “válságos időszakban nagyon rossz helyzetfelmérő képességről tett tanúbizonyságot”. Majd csütörtök éjjel felmentette Croziert. A hétvégén Modly – miközben megindult a vizsgálat a kapitány ügyében – dehonesztáló megjegyzéseket tett Crozier-ra.

“Naiv vagy ostoba” – nyilatkozta róla. Órákkal később bocsánatot kért.

Közben az ötezer fős hadihajóról már több mint kétezer embert kimenekítettek és el is különítettek, de ezerháromszáz személynek a repülőgép-hordozón kellett maradnia. A járművön tart a szűrővizsgálatok elvégzése. Crozier kapitány és több mint százötven matróz vírustesztje pozitív lett.

Bűnösnek vallotta magát 39 rendbeli emberölésben szerdán annak a kamionnak a sofőrje, amelynek hűtőkonténerében tavaly októberben 39 vietnami állampolgárt holtan találtak Anglia délkeleti részén.

A 25 éves, észak-írországi illetőségű Maurice Robinson ellen 39 rendbeli emberölés, valamint embercsempészetre, illegális bevándorlás elősegítésére és pénzmosásra szőtt összeesküvés címén emeltek vádat. Robinson, akit a hírhedt londoni Belmarsh börtönben tartanak vizsgálati fogságban, videokapcsolaton keresztül válaszolt a londoni központi büntetőbíróság – utcája után közkeletű nevén az Old Bailey – eljáró tanácsának kérdéseire, és elismerte a terhére rótt emberölési vádat.

A többi vádpontban már korábban bűnösnek vallotta magát.

Az új koronavírus okozta járvány miatt elrendelt korlátozások miatt az ügyészek és a sofőr jogi képviselői is videokapcsolaton vettek részt a szerdai tárgyalási napon. A 39 holttestet tavaly október 22-én hajnalban találták meg a délkelet-angliai Thurrock ipari parkjában álló kamion rakterében. A hűtőkonténer nem sokkal korábban érkezett a Temze torkolatában fekvő közeli Purfleet kisváros komptermináljába a belgiumi Zeebrugge kikötőjéből.

A kamionszerelvény Scania típusú, bolgár rendszámú nyerges vontatója, amelyet Robinson vezetett, Írországból kelt át komppal Angliába, és röviddel a holttestek megtalálása előtt vette fel a pótkocsit. A brit vádhatóság szerint az ügy mögött egy olyan globális hálózat áll, amely jelentős számú illegális bevándorló Nagy-Britanniába csempészését szervezi, és ennek tagja a kamionsofőr is. A brit hatóságoknak november első hetére sikerült azonosítaniuk az áldozatokat, és akkor derült ki hivatalosan, hogy elhunytak valamennyien vietnami állampolgárok voltak.

A listán két 15 éves fiú neve is szerepel. Ők voltak a legfiatalabbak, de további nyolc olyan áldozat van, aki tizenéves volt, az ő életkoruk 17 évestől 19 évesig terjed. A legidősebb áldozat egy 44 éves férfi. A névsor alapján az áldozatok között nyolc nő is volt. A múlt hónapban véglegesített és kiadott vizsgálati jelentés szerint valamennyien fulladás és kihűlés következtében vesztették életüket. Az ügynek további négy vádlottja van; közülük három román állampolgár. Az ő tárgyalásuk csak októberben kezdődik.

Robinson ügyében az Old Bailey egyelőre nem tűzte ki az ítélethirdetés időpontját.

Nagy-Britanniában legutóbb 2000-ben volt ehhez mérhető tragédia: akkor 58 kínai állampolgár holttestét találták meg a délkelet-angliai Dover kikötőjében egy holland rendszámú, ugyancsak Zeebrugge kikötőjéből érkezett kamion pótkocsijában.

Huszonhárom év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte a bazini székhelyű különleges bíróság Miroslav M.-et, Ján Kuciak szlovák oknyomozó újságíró és barátnője két évvel ezelőtti, nagy botrányt és politikai viharokat is kiváltó meggyilkolása és egy további gyilkosság miatt. Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész súlyosításért fellebbezett.

Juraj Novocky, az ügyben eljáró különleges ügyész – a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség beszámolója szerint – azért nem életfogytiglani, hanem 25 éves szabadságvesztés büntetés kiszabását kérte, mert a vádlott bevallotta a bűncselekményeket, és a törvényszéki szakértők szerint az ő esetében nem lehet teljesen kizárni annak a lehetőségét, hogy visszailleszkedjen a társadalomba.

A bíróság viszont ennél is enyhébb, 23 évi fegyházbüntetést szabott ki tekintettel arra, hogy a vádlott együttműködött a hatóságokkal. Az ügyész az ítélethirdetést követően fellebbezést nyújtott be a kiszabott büntetés mértéke miatt, amit azzal indokolt, hogy nem teljesültek a büntetés csökkentéséhez szükséges feltételek. Az ítélet így nem jogerős, és a büntetés mértékéről a legfelsőbb bíróság dönt majd.

A záróbeszédek során Miroslav M. védője a bíróságra hagyta az igazságos ítélet kiszabását. A meggyilkolt újságíró családjának jogi képviselője, Daniel Lipsic volt igazságügyminiszter úgy vélekedett: az ítélet révén ösztönözni kell az együttműködésre a jövőbeni vádlottakat és a kiszabott ítéletet igazságosnak minősítette. Martina Kusnírová – Ján Kuciak újságíró ugyancsak meggyilkolt barátnője – családjának jogi képviselője, a több közismert peres ügyből jól ismert Roman Kvasnica viszont az életfogytiglani büntetés kiszabása mellett foglalt állást, mégpedig annak elrettetentő hatására hivatkozva, az ítéletre reagélva azt mondta: megvárják a legfelsőbb bíróság döntését.

A nagy botrányt és belpolitikai viharokat is kiváltó, két évvel ezelőtti újságíró-gyilkosság bűnvádi perének főtárgyalása januárban kezdődött. A vádlottak között van még a vádirat szerint a gyilkosság elkövetésében segédkező Sz. Tamás, a bűncselekmény megrendelésében közvetítő Zs. Alena, valamint a gyilkosság megrendelésével vádolt K. Marián nagyvállalkozó (mindhárman tagadják bűnösségüket), illetve a már decemberben egy külön perben 15 év szabadságvesztésre ítélt Andruskó Zoltán, aki ugyancsak közvetítői szerepet játszott a bűntényben. A most elítélt Miroslav M. januárban vallotta be a gyilkosságok elkövetését, így ügyét februártól külön tárgyalták tovább.

A vádirat szerint Marián K. azért határozta el Kuciak megöletését, mert az újságíró több írást közölt az ő – a cikkek szerint bűnös – gazdasági tevékenységéről. A vád szerint a nagyvállalkozó 2017 végén rendelte meg a gyilkosságot Alená Zs.-nél, aki ezután megkereste Andruskót. Ez utóbbinak húszezer eurós adóssága elengedését ígérte, és ötvenezer eurót az újságíró haláláért. Andruskó a bűntett kivitelezésével a korábban rendőrnyomozóként dolgozó Sz. Tamást és M. Miroslav volt hivatásos katonát bízta meg, akiknek 40 ezer eurót ígért a gyilkosság végrehajtásáért. Andruskó korábban azt vallotta, azért fordult Sz. Tamáshoz és Miroslav M..-hez, mivel tudta, hogy 2016 végén egy rablás során már meggyilkoltak egy vállalkozót, Molnár Pétert.

Az áldozatokat 2018 február végén találta holtan a rendőrség a galántai járásban fekvő Nagymácsédon lévő családi házukban. A gyilkosság közfelháborodást keltett az országban, s azt heteken belül korábban sosem látott méretű tüntetéssorozat követte, amely belpolitikai válsághoz vezetett. A történések végül a kormány több tagjának távozásához – köztük Robert Fico kormányfő lemondásához – és a kabinet széles körű átalakításához vezettek.

Nem szerencsés, ha az energiaellátás biztonsága politikai kérdéssé válik, de be kell látnunk, hogy a paksi atomerőmű termelésére még évtizedekig szükség van a hazai energiabiztonság érdekében. A Biztonságpiacnak adott interjúban Kroó Norbert akadémikus professzor, a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségének (GTTSZ) elnökhelyettese úgy vélekedett, hogy a jövőbeli energiaigények fedezésére a fúziós energia adhatna megoldást, a valódi információbiztonság kulcsa pedig a kvantumtitkosításban rejlik.

— Mekkora jelentősége van napjainkban az infor­mációbiztonságnak?
— Információs társadalomban élünk, az információknak pedig sohasem volt olyan jelentőségük, mint manapság. Mindez rengeteg szűretlen információt is jelent, a kommunikáció szerepe pedig felértékelődött, hiszen ezt az adattömeget továbbítanunk kell egymásnak. Az információk sokszor semlegesek, azonban gyakran érzékenyek is lehetnek – az információbiztonság szerepe pedig abban áll, hogy az érzékeny adatok titkos továbbítását megvédjük a törésekkel szemben. Ez az oka, illetve célja, hogy az informatikába bekerült a kvantumkommunikáció. Bár napjainkban is számos kísérlet, fejlesztés zajlik a titkosítás terén, csupán a kvantumtitkosítás az egyetlen forma, amelyet egyelőre nem sikerült feltörni. A megoldás lényege, hogy az információ kódolási kulcsát nem a klasszikus, lehallgatható, hanem speciális csatornán továbbítják. Ha ezen a csatornán valamilyen beavatkozás történik, akkor arról mind a küldő, mind a vevő tudomást szerez. A kvantumtitkosítás terén nagy probléma az úgynevezett dekoherencia, vagyis a kvantumállapot lebomlása. Ezt eddig úgy sikerült javítani, hogy a kvantuminformációt optikai szálakon már 420 kilométerre is el tudják juttatni, de ez akár műholdon keresztül is lehetséges – utóbbira gyakorlati példa egy Kína és Ausztria között megvalósított adattovábbítás. A XXI. század fantasztikus újdonsága, hogy a gépek is összeköttetésben állnak egymással (IoT, „a dolgok internete”), amely egyébként az Ipar 4.0 programnak is része Magyarországon. Az információözön azonban az egyéneket és a társadalmakat is kiszolgáltatottá teszi, amellett, hogy általános biztonsági problémákat is felvet – gondoljunk csak arra, hogy a terroristák hogyan szervezik meg összehangolt akcióikat. Persze ez már nem csak informatikai kérdés.

— Egy összehangolt, az informatikai hálózatokon keresztül végrehajtott támadás akár az energia­szolgáltatás biztonságát is veszélyeztetheti. Mennyire elméleti ez a fenyegetettség?
— Európában megvalósulóban van az okos-energiahálózat, de minél fejlettebb egy társadalom, annál sérülékenyebb. Ha jobban belegondolunk, tulajdonképpen csak két alap-energiaforrásunk van: a napenergia és a nukleáris energia. Előbbi szempontjából ki kell használnunk, hogy minél közelebbi időpontban érkezett a napenergia a földre, annál előnyösebb a felhasználása. A több millió éve a fosszilis forrásokban tárolt napenergia felhasználásával pedig egyre óvatosabban kell bánnunk. Utóbbi szempontjából pedig számolnunk kell a termodinamika törvénye szerint bekövetkező entrópianövekedés jelenségével, vagyis azzal, hogy egy zárt rendszer az energiafelhasználás során egyre rendezetlenebbé válik. Az alacsony hatásfokú napelemeknél például az entrópia növekedése nagyobb lehet, mint a jó belső égésű motoroké, így a hatékonyságukon még jócskán van mit javítani. Persze abba is érdemes belegondolni, hogy nem kimondottan szerencsés, ha szénerőműben termelt energiát szeretnénk használni például egy elektromos autó áramszükségletének fedezésére. Tehát nagyon összetett kérdésről van szó. A nukleáris energetikában a sérülékenység és a radioaktív melléktermékek elhelyezése jelent komoly kihívást. Az entrópianövekedés minimalizálása szempontjából az álmunk a fúziós energia, amely tulajdonképpen a hidrogénbomba megszelídítését jelenti. A termonukleáris energiatermelésnek ez a fajtája azért is ígéretes, mert a nyersanyag a tengerekben lényegben végtelenül rendelkezésre áll. Az energiatárolás problémája is jelentős feladat, hiszen a víz-, szél- és napenergia termelése gyakran kiszámíthatatlan. Persze léteznek – egyelőre primitív – módszerek a tárolásra, de gondot jelent, hogy az elektromos autók esetében például már 400-500 kilométeres hatótáv nagyon jónak számít. Mindez az energiabiztonság szempontjából nem elhanyagolható szempont. Magyarország energiatermelésének mintegy negyven százalékát a paksi atomerőmű adja. Nem kimondottan szerencsés, ha az energiaellátás biztonsága politikai kérdéssé válik. Paks egy rendkívül biztonságos erőműrendszer, és néhány évtizedig még nem tudunk lemondani arról, hogy ezt lekapcsoljuk. Egy biztonsági probléma azonban állandó kérdést jelent, ez pedig az elhasznált fűtőanyag tárolása. Ez is gyakori kampánytéma, az emberek biztonságérzete pedig nagyon szubjektív. Míg a légi közlekedés baleseti valószínűsége például sokkal kisebb, mint a közúti közlekedés esetében, mégsem fél senki beülni az autóba, a repülőutaktól pedig sokan tartanak. Tehát még jócskán van tudományos és felvilágosítási feladatunk.

— Ön milyennek ítéli meg a mai társadalom bizton­ságérzetét?
— Bár a társadalom fejlettségét gyakran csak egy-két paraméterrel, például a GDP-vel próbálják leírni, a képlet nem ilyen egyszerű. Mindehhez hozzátartozik az egészségügyi ellátás, a kultúra, az oktatás színvonala és az általános biztonság­érzet is. Ez utóbbi sem egyszerű, hiszen minél fejlettebb a társadalom, annál sérülékenyebb. Az internet elterjedtsége kapcsán ma már az otthonok is veszélybe kerülhetnek, hiszen a kommunikációs eszközökkel manapság szinte mindenki elérhető. Egy otthon biztonságát az informatika és a gépészet éppúgy meghatározza, ahogy a munkahelyek vagy éppen a munkafolyamatok biztonságában is sokféle szempont érvényesül. Minden új technológia a pozitívumok mellett negatív elemeket, lehetőségeket is tartalmaz. A technológiai fejlesztések során arra is figyelni kell, hogy az új megoldások minimális veszélyeket jelentsenek. Véleményem szerint a tágabb értelemben vett biztonság soha nem volt olyan törékeny, mint napjainkban, de soha nem is volt olyan fontos. Éppen ezért a környezetünkre és egymásra is vigyáznunk kell, hogy jobban élhessünk a földön.

(Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

Brexit-EU

Áprilisban kezdődnek a tárgyalások az EU és az Egyesült Királyság között a jövőbeni kapcsolatrendszer kialakításáról, a jelenlegi állás szerint pedig ez év végéig, december 31-ig véglegesíteni kell megállapodást. A megadott dátumig a jelenlegi helyzetben azonban nem valószínű, hogy sikerülni fog a megegyezés, az EU végső célja pedig a „hard brexit” elkerülése. Az Egyesült Királyságnak pedig nem érdeke meghosszabbítani a brit EU-tagság megszűnése után kezdődött átmeneti időszakot, sőt már júniusban dönteni kíván arról, hogy érdemes-e folytatni az erről szóló tárgyalásokat az EU-val.

Egyelőre nincs egyetértés a felek között, a helyzetet ugyanis nehezíti britek a Kanadával megkötött megállapodása, amelyhez hasonlót akarnak elérni az EU-val is. Az EU brexit-ügyi főtárgyalója legutóbbi kijelentése szerint azonban az EU erre nem nyitott, a megegyezést több ponton is kifogásolja. A brexit után az Egyesült Királyság válik az EU legközelebbi gazdasági riválisává, ebben a tekintetben sem hasonlítható a kapcsolat Kanadához.

Az EU és az Egyesült Királyság ugyanis nem csak partnerek, de gazdasági versenytársak is lesznek, és így mindkét fél számára fontos szempont, hogy a megállapodásnak így egyenlő versenyfeltételeket is kell garantálnia. Emellett az EU számára fontos szempont a különösen szigorú feltételek szabása egyes területeken. Ezek közé tartoznak a közös szabályok munkavállalók jogaira vonatkozóan, a környezetvédelmi szabályok és a magánszektor állami támogatására vonatkozó szabályok.

Brüsszel, 2020. március 19.
2020. március 5-én készült kép Michel Barnierről, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalójáról egy brüsszeli sajtótájékoztatón. Barnier 2020. március 19-én bejelentette, hogy pozitív lett a koronavírus-tesztje.
MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Szomszédságpolitika

Fehéroroszország

Március 7-én az EU nyilatkozatot tett közzé a belorusz minszki regionális bíróság által hozott  nemrégiben hozott halálos ítélettel kapcsolatban. A nyilatkozat újfent kijelenti, hogy az EU minden körülmények között elítéli a halálbüntetést.

Georgia

Március 9-én az EU georgiai küldöttségének vezetője, Carl Hartzell nagykövet gratulált Georgia vezető  politikai pártjainak az új választási rendszerről szóló megállapodás megkötéséhez. A megállapodás több mint három hónapos intenzív tárgyalások eredménye, amelyeket az Európai Unió, Németország, az Európa Tanács és az Egyesült Államok képviselői segítettek.

Az EU március 23-án nyilatkozatot adott ki a szakadár Georgia szakadár régiójában Abháziában lezajlott elnökválasztással kapcsolatban.  A nyilatkozatban az EU újfent kifejezte támogatását Georgia területi integritásának irányába, valamint kijelentette, hogy nem ismeri el azon jogi kereteket amelyek között a választás végbement.

Örményország

Március 9-én, Josep Borrell, az EU főképviselője és Nikol Pashinyan örmény miniszterelnök Brüsszelben találkozott, a találkozó során megvitattak több kétoldalú és regionális kérdést.  A két vezető megvitatta a Hegyi Karabah konfliktus megoldási lehetőségeit is, a kül- és biztonságpolitikai főképviselő szerint az EU teljes mértékben támogatja az EBESZ Minszki Csoport erőfeszítéseit a probléma békés megoldására.  Josep Borell  üdvözölte továbbá Örményország elkötelezettségét az EU – Örményország átfogó és megerősített partnerségi megállapodás reformja és végrehajtása mellett, a főképviselő hozzátette, hogy az EU továbbra is támogatja Örményországot ezen az úton.

Március 31-én az EU szóvivője nyilatkozatot adott ki, amelyben nem ismeri el a hegyi-karabah-i ún. „Elnök- és parlamenti választások” alkotmányos és jogi keretét.A szóvivő hozzátette, hogy az EU határozottan támogatja az Európai Biztonsági és Együttmőködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportját, emellett hozzátette, hogy kész továbbra is támogatni a hegyi-karabah-konfliktus korai és békés rendezésére irányuló erőfeszítéseket.

Ukrajna

Március 27-én az EU szóvivője bejelentette, hogy az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának (OHCHR) Hivatala által kiadott legfrissebb jelentés szerint   a konfliktusokkal összefüggésben fogvatartottak önkényes fogva tartása, kínzása és rossz bánásmódja Ukrajna keleti részén folytatódik. Az OHCHR jelentés utal az úgynevezett „Luhanszki Népi Köztársaságra” és a „Donyecki Népi Köztársaságra”. Az EU hangsúlyozta, hogy független nemzetközi megfigyelőknek, mint például a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának és az OHCHR-nek teljes és feltétel nélküli hozzáférést kell biztosítani minden fogvatartotthoz és a fogva tartáshoz.

Április 1-jén az EU nyilatkozatot adott ki, válaszul Oroszország nemrégiben meghozott elnöki rendeletére. E rendelet értelmében Krím és Szevasztopol nagy részét felveszik az orosz határmenti területek jegyzékébe, ahol a nem orosz állampolgároknak nem rendelkezhetnek földterülettel. Az EU hangsúlyozta, hogy a rendelet az önkényes vagyonfosztást is eredményezheti.Az EU sürgette Oroszországot, hogy állítsa le a krími félszigeten a nemzetközi jog megsértését, és megismételte, hogy támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását a nemzetközileg elismert határain belül.

Március 5-én az EU Tanácsa úgy határozott, hogy kiterjeszti az eszközök befagyasztására vonatkozó korlátozásokat 10 olyan személyre, akiket az ukrán állami pénzeszközök jogellenes felhasználásáért és hivatali visszaéléséért felelősnek tartanak. A 2014 márciusában bevezetett szankciókat évente felülvizsgálják, és jelenleg 2021 március 6-ig vannak érvényben.

Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője március 16-án az EU nevében nyilatkozatot tett a Krím Autonóm Köztársaságról és Szevasztopol városáról. A főképviselő kijelentette, hogy a félsziget egyre növekvő militarizálása továbbra is negatívan befolyásolja a fekete-tengeri térség biztonságát. A krími-félsziget emberi jogi helyzetét „jelentősen romlottnak” írta le, hozzátéve, hogy „a félsziget lakosai szisztematikusan korlátozzák az alapvető szabadságokat, például a véleménynyilvánítás, a vallás vagy a meggyőződés és az egyesülés szabadságát, valamint a békés gyülekezés jogát.”

Március 13-án az Európai Unió Tanácsa hat hónappal meghosszabbította a korlátozó intézkedéseket azon intézkedésekkel szemben, amelyek aláássák vagy veszélyeztetik Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét. A 2020. szeptember 15-ig hatályos szankciók 175 emberre és 44 jogalanyra vonatkoznak.Az intézkedéseket először 2014 márciusában vezették be, az új, hat hónapos meghosszabbításhoz kapcsolódó jogi aktusokat az EU Hivatalos Lapjában tették közzé 2020. március 13-án.

Brüsszel, 2020. április 7.
Janez Lenarcic, az Európai Bizottság válságkezelésért felelõs uniós biztos online sajtótájékoztatót tart Brüsszelben 2020. április 7-én. Lenarcic bejelentette, hogy az Európai Unió vészhelyzeti reagálási koordinációs központja az összes tagállammal együttműködik annak biztosítására, hogy a segítség oda kerüljön, ahol leginkább szükség van rá.
MTI/AP pool/Francisco Seco

Koronavírus elleni védekezés

A szomszédságpolitika területén is a koronavírus ellen való védekezés volt meghatározó. Az Európai Bizottság az EU szomszédságpolitikájának legfőbb kutatási és innovációs profilú programján, a Horizon 2020-on keresztül támogatja a COVID-19 elleni harcot. 45 millió euróval finanszírozza az innovatív gyógyszer kezdeményezését (IMI), amelynek keretében olyan projektek pályázhatnak, amelyek a COVID-19 terjedésének jobb nyomkövetésére és a jövőbeni járványokra történő felkészültség fokozására irányulnak. Emellett, az EU támogatja a tunéziai egészségügyi ágazatot is az ország 13 kormányzóságában, elsősorban az első vonalbeli egészségügyi szolgáltatási struktúrákban, az „Essaha Aziza” programnak köszönhetően, amelynek költségvetése 20 millió euró. Ez a program elősegíti a tunéziai Egészségügyi Minisztériumnak a COVID-19 megelőzésére és az annak kezelésére irányuló erőfeszítéseit. Ezt követően, március 30-án Várhelyi Olivér, az EU szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa Noureddine Erray tunéziai külügyminiszterrel való egyeztetésén bejelentette, hogy az EU 250 millió eurós támogatásban részesíti az országot a koronavírus és annak társadalmi-gazdasági következményei elleni küzdelem érdekében. Továbbá, biztosította a tunéziai külügyminisztert az „Essaha Aziza” program megerősítéséről, amelynek keretében megháromszorozza az EU az előirányzott támogatásokat. Az észak-afrikai Marokkó külügyminiszterét, Nasser Bouritát is biztosította arról Várhelyi Olivér, hogy az Európai Unió a marokkói költségvetést azonnali 150 millió euró átcsoportosítással támogatja a járvány elleni harcban.

Az EU vezetői megállapodtak abban, hogy a harmadik országokból az EU területére irányuló nem alapvetően szükséges utazások ideiglenesen korlátozásáról, egy  30 napos időtartamra, ezen időszak esetlegesen meghosszabbítható a további események függvényében.

Róma, 2020. március 14.
Tapsolnak az emberek, az ablakukból pedig olasz, illetve európai uniós zászló lóg Rómában 2020. március 14-én. A tüdõgyulladást okozó koronavírus terjedésének megfékezésére az országban elrendelt vesztegzár még nem tart régen, de az olaszok a szolidaritás jeleit mutatva már bizonyos formájú villámcsődületeket szerveznek az internetes közösségi portálokon, például bizonyos időpontokban megjelennek az ablakukban vagy erkélyükön, hogy énekeljenek, tapsoljanak vagy egyszerűen csak integessenek egymásnak.
MTI/AP/LaPresse/Mauro Scrobogna

Afrikai Unió

Az Európai Bizottság, valamint a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő március 9-én javasolta az Afrikával való új EU stratégia alapjait. Mindez öt kulcsfontosságú területen fogalmaz meg javaslatokat az együttműködés fokozására a partnerségek révén: zöld átmenet; digitális átalakulás; fenntartható növekedés és foglalkoztatás; béke és kormányzás; valamint a migráció és a mobilitás. Mindezek alapján, Európa megbeszéléseket kezdeményez az afrikai partnerekkel egy új közös stratégia kidolgozása érdekében, amelyet az Európai Unió és az Afrikai Unió 2020 októberében tartandó csúcstalálkozóján fognak jóváhagyni a tervek szerint.

 

Oroszország számára elfogadhatatlan a világűr privatizációja – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

“Adott esetben (a Donald Trump amerikai elnök által hétfőn aláírt rendelettel kapcsolatban) természetesen jogi értékelést kell adni. Talán tanulmányozni kellene ezt a határozatot, jogi megközelítések alapján. Mindenesetre a világűr privatizációjára irányuló kísérletek bármilyen formában – most nehezemre esik megmondanom, hogy ez a világűr privatizációjának kísérleteként értékelhető-e – elfogadhatatlanok lennének” – mondta Peszkov.

A szóvivő arra reagált, hogy Trump rendeletet adott ki az erőforrásoknak a Holdon és más égitesteken történő kereskedelmi kitermeléséről, amelynek értelmében az Egyesült Államok nem tekinti többé az emberiség közös örökségének a világűrt.

“A világűr az emberi tevékenység jogilag és fizikailag egyedülálló területe, és az Egyesült Államok nem tekinti ezt globális köztulajdonnak” – állt a szövegben.

A dokumentum szerint az Egyesült Államoknak jogában kell állnia üzleti célból kutatni világűrt, valamint annak erőforrásait kiaknázni és hasznosítani. Az Egyesült Államok ösztönözni kívánja ennek állami és magánszereplők által végzett tevékenységnek a nemzetközi támogatását. Mike Pompeo külügyminiszternek 180 napon belül be kell számolnia az ebben az ügyben elvégzett munkájáról.

Az elnöki rendelet rámutatott, hogy az Egyesült Államok nem ismeri el az államoknak a Holdon és más égitesteken folytatott tevékenységéről az ENSZ-közgyűlés által 1979-ben elfogadott megállapodását, amelyet egyébként sem írt alá. Elismeri viszont a világűr kutatásról és felhasználásáról szóló 1967-es egyezményt.

Szergej Szaveljev, az orosz állami űripari vállalat, a Roszkoszmosz nemzetközi együttműködésért felelős vezérigazgató-helyettese kedden nyilatkozatot tett közzé, amelyben Trump rendeletét a “más bolygók területének tényleges elfoglalására” irányuló agresszív tervnek, a világűr kisajátítására irányuló kísérletnek minősítette. A tisztségviselő szerint ez aligha hangolja gyümölcsöző együttműködésre az államokat.

“A történelemben volt már példa arra, hogy valamely állam úgy döntött, hogy saját érdekében területeket kezd el elfoglalni – mindenki emlékszik, hogy ennek mi lett az eredménye” – idézte Szaveljevet a Roszkoszmosz sajtószolgálata.

Hackerek támadtak meg kínai kormányhivatalokat és diplomáciai kirendeltségeket egy kínai szoftvercég jelentése szerint – közölte internetes oldalán egy kedden megjelent cikkben a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap.

A Qihoo 360, Kína legnagyobb számítógépes vírus elleni szoftvereladójának jelentéséből kiderül, hogy a hackerek több mint kétszáz VPN szervert törtek föl összehangolt kiberkémkedési akció keretében. A támadás célpontjában pekingi és sanghaji kormányhivatalok mellett Kína a többi közt Olaszországban, az Egyesült Királyságban, Észak-Koreában, valamint Thaiföldön működő diplomáciai kirendeltségei álltak.

A jelentésben a Qihoo 360 az akcióval a kelet-ázsiai DarkHotel nevű hacker csoportot gyanúsítja, és a cég feltételezése szerint a támadás célja az új koronavírus-járványhoz köthető. Ugyanezt a csoportot sejtik egyébként a márciusban az Egészségügyi Világszervezet elleni, sikertelen kibertámadások mögött is.

A pekingi vezetés a járványra tekintettel arra kérte a hivatalokat, hogy legfeljebb csupán az ott dolgozók fele tartózkodjon egyszerre a munkahelyen – emiatt sokan a VPN szervereken keresztül érik el otthonaikból az irodai hálózatot. “Ha a VPN fenyegetést jelentő felek ellenőrzése alá kerül, számos vállalat és intézmény belső tartalmai válnak elérhetővé a nyilvános hálózaton, ami felmérhetetlen károkat okozhat” – fogalmaz jelentésében a szoftvercég.

A DarkHotel egy legalább 2007 óta működő hacker csoport, amelynek tevékenységét Kelet-Ázsiába vezették vissza kiberbiztonsági cégek. A csoport jellemző célpontjai között Kínában, Észak-Koreában, Japánban és az Egyesült Államokban tevékenykedő kormányhivatalnokok és üzleti vezetők szerepelnek. A SCMP azonban rámutat: a Qihoo 360 jelentésén kívül jelenleg semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy valóban a DarkHotel állna a támadások mögött.

Közvetített munkavállalók után fizetendő közterheket csalt el, közel kétmilliárd forint kárt okozott a költségvetésnek egy Fejér megyéből irányított bűnbanda, amelynek két tagja letartóztatásban van, ellenük bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt folyik nyomozás.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a cégháló nagyvállalatoknak, autóipari beszállító multiknak közvetített munkaerőt. A több száz munkavállaló után azonban nem fizették az adókat és járulékokat, noha megrendelőiktől megkapták a közvetített munkaerő teljes bérköltségét, illetve a közvetítői díjat is.

A csalásban részt vevő társaságok első körben hamis adóbevallásokat nyújtottak be, majd miután utólag bevallották a fizetendő közterheket, hátrahagyták a vagyontalan, tetemes adótartozással rendelkező cégeket.

A NAV nyomozói it-szakemberek és járőrök bevonásával összesen huszonnyolc helyszínen tartottak házkutatást, tanúkat és gyanúsítottakat hallgattak ki, valamint a megrendelő cégeknél is vizsgálódtak, ahol a közvetített dolgozókat hallgatták meg.

A bűnbanda fejét a Terrorelhárítási Központ műveleti egysége fogta el Fejér megyei otthonában, a férfival szemben szexuális bűncselekmény gyanúja is felmerült.

A bűnszervezet vezetői luxusszínvonalon éltek: egzotikus utazásokra, drága autókra költötték az elcsalt pénzeket, de különleges műkincseket, nagy értékű könyvritkaságokat, illetve érme- és bélyeggyűjteményeket is vásároltak. A NAV csaknem egymilliárd forint értékben tudott bankszámlákat, ingatlanokat és követeléseket zárolni, továbbá több százmillió forint készpénzt, valamint luxusautókat is lefoglalt a kár megtérítésére.

Becslések szerint több mint félmillió robogó üzemel Magyarországon, de a törvényi előírás ellenére csaknem felükre nem kötöttek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást üzembentartóik – hívta fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

A szervezet közleménye szerint a biztosítás nélkül közlekedők sokat kockáztatnak, a rendőri igazoltatás során büntetés jár a mulasztásért, károkozás esetén pedig akár több százezer forint kárösszeget kell saját zsebből kifizetniük. A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint a biztosítók átlagos kárkifizetései a segédmotoros kerékpárok által okozott károkra 2018-ban meghaladták a 672 ezer forintot.

Ha biztosítatlan robogó okoz kárt, a károkozó helyett a Mabisz kártalanítási számlája fizeti ki a kárösszeget, amit utólag behajt a károkozón.

A kedvező időjárás miatt, valamint a tömegközlekedési eszközök elkerülése érdekében egyre többen használnak kerékpárt is. A Mabisz szerint a személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek több mint tíz százaléka a kerékpárosokhoz kapcsolódik, akik nagyjából hasonló arányban elszenvedői, mint okozói a közlekedési baleseteknek. A lakásbiztosításhoz kapcsolódó általános felelősségbiztosítás a balesetet okozó biciklisnek is segítségére lehet, mert ez a fedezet kiterjedhet a kerékpárral történő károkozásra is. Ilyen biztosítás hiányában a károsult közvetlenül a kerékpárostól követelheti a kár megfizetését – jelezte a biztosítók szövetsége.

A kétkerekűek és más elektromos eszközök gyorsan bővülő piacának jele, hogy egyes társaságok már tervezik a kerékpár-biztosítások kiterjesztését az elektromos rollerekre is. Az új típusú eszközök hatósági besorolása folyamatban van, ennek eredménye teljesen tiszta helyzetet teremthet a biztosítási vonatkozású kérdésekben – közölte a Mabisz.

Nem bocsátható feltételes szabadságra a vokányi emberölés elkövetője a szegedi törvényszék nem végleges döntése szerint.

A Szegedi Törvényszék nem engedélyezte az előre kitervelten, aljas indokból elkövetett emberölés és lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés bűntette miatt 18 év fegyházbüntetéssel sújtott R. A. feltételes szabadságra bocsátását — közölte a bíróság.

Juhászné Prágai Erika közölte, a bíróság az elítéltet fogva tartó büntetés-végrehajtási intézet által előterjesztett vélemény, a komplex igazságügyi pszichiátriai és pszichológiai szakértői vélemény alapján, valamint az elítélt távmeghallgatásával vizsgálta, hogy az elítélt miként képzeli el további életét. A törvényszék megállapította, hogy az elítéltet a szabadságvesztés büntetés végrehajtása során egy alkalommal kellett felelősségre vonni, 2010 márciusában, ezzel szemben 27 jutalmat érdemelt ki, az intézetben dolgozik, és szabadulása esetére lakhatása, munkába állása szintén megoldottnak látszik.

Mivel azonban az elítélt magatartása nem tekinthető teljesen kifogástalannak, és a személyisége alapján attól lehet tartani, hogy a jövőben akár élet, illetve testi épség elleni bűncselekményt is elkövethet, a bíróság nem engedélyezte feltételes szabadságra bocsátását. A végzés ellen az elítélt és védője fellebbezett.

R. Attilát, a pécsi rendőrkapitányság egykori kiemelt főnyomozóját a Pécsi Ítélőtábla 2007 novemberében sújtotta 18 év fegyházbüntetéssel, amiért 2000. február 6-án agyonlőtte élettársa férjét a Baranya megyei Vokányban.

A férfi 1998-ban szerelmi, majd élettársi kapcsolatot létesített a kapitányságon dolgozó kolléganőjével.amelynek válása – elsősorban a nő férje miatt – elhúzódott. A helyzetet a rendőr őrnagy a férfi megölésével akarta megoldani, erről egy bűnöző ismerősének is beszélt. Egy fegyvergyűjtőtől még korábban vásárolt egy 22-es kaliberű hatástalanított, de visszaélesített pisztolyt az ahhoz készített egyedi hangtompítóval és lézeres irányzékkal együtt. A gyilkossághoz egy régi autót is szerzett, és hamis bosnyák rendszámot szerelt rá. A rendőr 2000. február 6-án elutazott Vokányba, bement a férj házába, ahol a férfit dulakodás után hét lövéssel megölte. A gyilkos fegyvert a helyszíntől hat kilométerre egy patakba dobta, ahol néhány nappal később helybéliek megtalálták.

A rendőrség az őrnagyot és élettársát néhány napon belül elfogta és előzetes letartóztatásba helyezte, munkaviszonyukat megszüntette, ám a vádemeléshez nem találtak elég bizonyítékot, ezért később szabadon engedték őket. Az ügy adatait később újraértékelték, a férfi ellen vádat emeltek, majd a Baranya Megyei Bíróság első fokon életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte. Ezt a büntetést enyhítette másodfokon a Pécsi Ítélőtábla 18 év fegyházra.

Áder János köztársasági elnök hétfőn kinevezte az Országos Bírósági Hivatal (OBH) két új elnökhelyettesét: Csillám Katalint és Erőss Mónikát – tudatta az OBH.

A két új elnökhelyettes kinevezése április 7-ével lép életbe. Az OBH két korábbi elnökhelyettese, Répássy Árpád és Vajas Sándor április 1-jétől ítélőtáblai tanácselnökként folytatja, Répássy Debrecenben, Vajas pedig a fővárosban.

A Kúria közleményben tudatta, hogy miután Erőss Mónikát, a Kúria eddigi főtitkárát nevezte ki az államfő az OBH egyik elnökhelyettesévé, a legfőbb bírói fórum szakmai irányításában is változások történtek.

Darák Péter, a Kúria elnöke egyes igazgatási feladatokkal új vezetőket bízott meg. Ennek megfelelően Sperka Kálmán tanácselnök a Kúria főtitkári titkárságának működéséhez kapcsolódó egyes igazgatási feladatokat látja el, Suba Ildikó pedig főtitkárhelyettes, akinek vezetői megbízása a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbodott.

A Kúria büntető kollégiumának irányításához kapcsolódó egyes igazgatási feladatok ellátásával Székely Ákos tanácselnököt, míg a Kúria polgári kollégiumának irányításával összefüggő egyes igazgatási feladatok ellátásával Orosz Árpád, illetve Böszörményiné Kovács Katalin tanácselnököket bízta meg a Kúria elnöke.

Az április 1-jén létrejött közigazgatási kollégiumot Kalas Tibor kollégiumvezető irányítja. Az április 1-jétől a Kúria polgári kollégiumán belül működő munkaügyi részkollégium vezetéséhez kapcsolódó egyes igazgatási feladatokat pedig Tánczos Rita bíró látja el.

Az igazgatási feladatokkal megbízottak megbízatása nyár közepéig, illetve végéig érvényes.

(Címlapképünkön Erőss Mónika, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökhelyettese átveszi kinevezési okmányát Áder jános köztársasági elnöktől a Sándor-palotában 2020. április 6-án. MTI/Szigetváry Zsolt)

A Koszovói Felszabadítási Hadsereg (Ushtria Çlirimtare e Kosovës – UCK) tagjai által 1998 és 2000 között elkövetett háborús bűncselekményeket és emberiesség elleni bűncselekményeket vizsgáló − hágai székhelyű − különleges bíróság és ügyészi hivatal idézésére hivatkozva a korábbi UCK parancsnok, Ramush Haradinaj 2019. július 19-én lemondott miniszterelnöki tisztségéről.

Az októberi előrehozott parlamenti választások eredménye azonban markánsan átrajzolta Koszovó politikai tájképét. Az urnákhoz járulók tíz éven belül negyedszer nyilvánítottak véleményt, ami alapján az Albin Kurti vezette Önrendelkezés (Lëvizja Vetëvendosje − LV) kapott felhatalmazást kormányalakításra a 841.275 érvényes szavazat 26.27 százalékának (29 mandátum) megszerzésével, míg a második helyre az Isa Mustafa által fémjelzett Koszovói Demokratikus Szövetség (Lidhja Demokratike e Kosovës − LDK) futott be 24.54 százalékkal (28 mandátum).

A parlament volt elnöke, Kadri Veseli és Hashim Thaci államfő politikai tömörülése, a Koszovói Demokrata Párt (Partia Demokratike e Kosovës − PDK) tizenkét hatalomban töltött év után kényszerül ellenzéki szerepre a szavazatok 21,23 százalékával (24 mandátum).

A választók egyértelmű ítéletet fogalmaztak meg Haradinaj 2017-2019 közötti kormányfői regnálásával kapcsolatban, mivel az irányításával prosperáló Szövetség Koszovó Jövőjéért (Aleanca për Ardhmërinë e Kosovës − AAK) és a Koszovói Szociáldemokrata Párt (Patria Socialdemokrate e Kosovës − PSD) koalíciója (AAK-PSD Koalicioni 100% Kosove) 11.52 százalékkal (13 mandátum) lépte át a bekerülési küszöböt.

Belgrád és a koszovói szerbek többségének támogatását maga mögött tudó − Goran Rakic elnök által instruált − Szerb Lista (Srpska Lista − SL) 6.4 százalékot ért el. Megjegyzendő, hogy az alkotmány 64. és 96. cikkben foglaltaknak megfelelően a 120 fős parlamentbe a szerb közösséget képviselő pártokat, koalíciókat, polgári kezdeményezéseket és független jelölteket, illetve egyéb kisebbségeket minimum 10-10 mandátum, továbbá legalább 1-1 miniszteri pozíció illeti meg. Ennek értelmében az SL részéről Dalibor Jevticet a közösségekért és visszatérésért, illetve Ivan Milojevicet a regionális fejlesztésekért felelős minisztérium, míg − plusz egyel megnövelve a kinevezések számát − a bosnyák származású Emilia Rexhepit a közigazgatási és önkormányzati tárca vezetésével bízta meg Kurti.

Hatodikként a volt PDK tagok, Fatmir Limaj, illetve Jakup Krasniqi által bejegyeztetett Kezdeményezés Koszovóért (NISMA Social Demokrate − NISMA) valamint Behgjet Isa Pacolli korábbi elnök, miniszterelnök-helyettes, és külügyminiszter pártja, az Új Koszovó Szövetség (Aleanca Kosova e Re − AKR) koalíciója került be a parlamentben 5.02 százalékkal (6 mandátum).

Az LV és LDK között négy hónapig húzódó koalíciós tárgyalások lezárása után, 2020 februárjában a beiktatására összehívott parlamenti ülésen 10 tartózkodás mellett, 66 képviselő támogatta Kurti miniszterelnöki kinevezését és a kormány felállítását.

Közel két hónappal később, a koronavírus-járvány okozta helyzetben, az LDK bizalmatlansági indítványát nyújtott be a kormány ellen, amit 82 igen szavazattal fogadtak el.

Bár az ügyvivő kormány élén tovább funkcionál Kurti, számos bizonytalan faktor nehezíti a politikai válság megoldását.

Jelen írás két részben mutatja be azokat az összetett kihívásokat, amelyek Koszovó politikai, gazdasági és társadalmi prosperitását gátolják 2017-től napjainkig.

Az első fejezetben Ramush Haradinaj politikai örökségét – egyes esetekben holisztikus megközelítéssel – veszi górcső alá az író, míg a másodikban a kibontakozó hatalmi harc azon sarokpontjaira koncentrál, amelyek hozzájárultak az instabilitás veszélyéhez.

1. rész

Ramush Haradinaj megfelezett kormányzati ciklusa

Haradinaj 2005-ös száz napos regnálását szintén egy Hágából érkező levél szakított meg. A Nemzetközi Törvényszék több vádpontban gyanúsítottként hallgatta ki, ezért a miniszterelnöki posztról lemondó nyilatkozatában – 2019-es indokokhoz hasonlóan – arra hivatkozott, hogy magánemberként és nem kormányfőként vesz részt az eljárásban.

A háborús hősként tisztelt politikusok úgynevezett PAN koalíciójának (PDK – AAK – NISMA) – amit az AKR és SL mellett kisebb pártok is erősítettek –, és miniszterelnök- jelöltjének 2017-ben szavaztak újabb bizalmat a választók, ezért egy kompromisszumkötésre igen érzékeny koalíciós kormány élén kezdte meg Haradinaj az elhibázott politikai döntésektől koránt sem mentes működését.

A rendszer alapvető problémájaként azonosítható be a – koalíciós pártok vezetői pozíciók iránti igényének kielégítéséből adódó – túlméretezett kabinet, illetve az ebből gyökerező átláthatóság és koordináció hiánya, továbbá, hogy stratégiai kérdésekben – az esetek többségében – nem sikerült a koalíción belül konszenzust kialakítani, és az ellenzéket meggyőzni.

A fenti megállapítások vonatkozásában elmondható, hogy Haradinaj 2014-ban elfogadhatatlannak és hivatali visszaélésnek titulálta, hogy a minisztériumoknál egynél több miniszter-helyettest iktattak be, így negyvenháromra duzzasztva fel a számukat. Ennek ellenére a megválasztása után hatvannyolc miniszter-helyettest nevezett ki.

A kormánypártok közötti feszültség pedig tovább fékezte az érdemi munkát. Ezért fordulhatott elő, hogy Haradinaj, illetve Thaci és Veseli között annyira megromlott a kapcsolat, hogy egy ponton túl nem álltak szóba egymással, egyúttal a másik pozíciójának aláásásával vádolták egymást. A nemzetközi erőtérben olyan fajsúlyos témákban nem tudtak azonos irányvonalat kijelölni − ezáltal csökkentve Koszovó érdekérvényesítési képességét −, mint a szerb és bosznia-hercegovinai termékekre 2018 novemberében kivetett 100%-os büntetővám, illetve a Koszovó és Szerbia közti területmódosítás ötletének egységes támogatása vagy elvetése.

A közvéleményt megkerülve, Thaci és Aleksandar Vucic elnök stábjának tervezőasztalán jelent meg az a forgatókönyv, ami az észak-koszovói szerb tömbterületet Belgrád teljes irányítása alá, míg a Szerbia déli részén fekvő, többségében albánok lakta Presevó-völgyét Koszovóhoz csatolná. Éles retorikai elemeket alkalmazva Haradinaj arra figyelmeztetett egy interjúban, hogy a korábban megkötött szerződések újbóli megnyitása egyet jelentene a háború megismétlődésével.

Az Egyesült Államok reális lehetőségként számol egy esetleges területcserével, ezzel szemben az EU részéről erős megosztottság tapasztalható, de Németország kategorikusan fellép a határok megváltoztatása ellen.

1. Határmegállapodás és vízumliberalizáció

Jóllehet Haradinaj ellenzéki képviselőként elítélte a Koszovó és Montenegró által 2015-ben aláírt határkiigazítási egyezményt, három évvel később a parlament annak ellenére ratifikálta azt, hogy az LV képviselői könnygázzal próbálták meg obstruálni az ülést, mivel álláspontjuk szerint a 8200 hektár földterület Montenegróhoz csatolása sérti a nemzeti érdeket. A parlamenti megerősítést − Egyesült Államok erőteljes nyomásgyakorlása mellett − az EU egyik utolsó feltételként szabta a koszovói állampolgárok schengeni övezeten belüli vízummentes utazásához. Mivel 2017 májusában Haradinaj és pártja egyik népszerű választási ígérete volt a vízumliberalizáció, a politikai adok-kapok játékszabályai alapján szorgalmazta az „üzletet”, és szerezte meg a nemzetközi szerződés hatálybelépéséhez szükséges kétharmados többséget.

Egy időre kellő mennyiségű politikai tőkét kovácsolt a kormány, ugyanakkor Haradinaj 2019. július 19-ei lemondása előtt egy nappal tett nyilatkozatát, miszerint a régóta várt vízummentesség megszerzése már csak hetek kérdése, mindössze kényszeredett mosollyal nyugtázhatták az állampolgárok.

2. Pristina-Belgrád kapcsolat dinamikája

Amíg Koszovó-Montenegró relációban eredményesen rendezték a vitás kérdéseket, addig a Szerbiával fenntartott bilaterális kapcsolatokról ezt nem lehetett elmondani. Haradinaj közvetlenül a beiktatása után úgy nyilatkozott, hogy mérsékelni szükséges a Belgrád-Pristina dialógusban való részvételt, ezért a párbeszéd továbbra is ólomlábakon haladt.

2017 augusztusában írta alá Vucic és Thaci azt az igazságügyi megállapodást, ami október közepén került végrehajtásra. Ez elsősorban azokat a kisebbségi szerb bírókat, ügyészeket és jogi alkalmazottakat érintette, akik Koszovó északi részén − Belgrád által fenntartott és szerb jogrendszer alapján − működő párhuzamos igazgatási struktúrában végezték munkájukat. Innentől kezdve a keletkezett ügyekben tehát koszovói jogszabályok alapján hirdetnek ítéletet, illetve a közszolgálatot ellátó személyek az igazságügyi minisztérium alkalmazásába kerültek.

Hashim Thaci (b), Federica Mogherini (k) és Aleksandar Vucic (j) (forrás: tiranatimes.com)

2018 márciusában államfői találkozót tartottak a belga fővárosban, ahol szó esett a Brüsszeli Megállapodás megoldatlan témaköreiről, mindazonáltal konkrét előrelépés nem történt.

A Brüsszeli Megállapodás lett volna hivatott a szerb önkormányzatiság kérdését is rendezni, de az úgynevezett Szerb Többségű Önkormányzatok Szövetségének (Zajednica srpskih opština − ZSO) felállítása 2013-óta nem valósult meg. A ZSO létrehozását hátráltatta, hogy annak hatásköréről 2015-ig nem tudtak megegyezni a tárgyalófelek. 2018 augusztusában ugyan készítettek egy végleges tervezetet, de az ellenzéki össztűz meghátrálásra kényszerítette Haradinajt.

A szerb kormányzati apparátus a lobbi eszközrendszerét alkalmazva folyamatos jelleggel befolyásolt – és teszi ezt jelenleg is – külföldi politikai döntéshozókat azért, hogy egyrészt blokkolja Koszovó felvételét a különböző regionális és nemzetközi szervezetekbe, másrészt gátolja és csökkentse azoknak az országoknak a számát, amelyek elismerik államiságát.

Miután Szerbia megakadályozta Koszovó felvételét − többek között − az INTERPOL-hoz, Haradinaj bevezette a 100%-os vámot. AZ LV és LDK mellett a PDK, illetve a NISMA is felszólította Haradinajt – amerikai és uniós vezetők elvárásaival összhangban – annak azonnali visszavonására, ezt azonban nem tette meg a tisztségéből való távozásig.

A destruktív konfliktushoz, majd a büntető vámintézkedés meghozatalában való kicsúcsosodásához, a lentebb részletezett − Haradinaj megválasztása előtt és után realizálódott − események nagyban hozzájárultak.

2017 januárjában jelentette be a szerb kormány, hogy 18 év után újra vasúti kapcsolatot létesít Belgrád és Észak-Mitrovica között. Pristina tiltakozása ellenére, és a személyszállító vonat oldalára huszonegy nyelven kiírt „Koszovó Szerbia része” felirattal indult el a jármű, amit Vucic tíz kilométerre a határtól − még szerb területen – megállított.

A politikai döntéshozók kölcsönös provokációval vádolták egymást. A szerb elnök azt állította, hogy Koszovó aláaknázta az oldalukon futó vasúti síneket, és a Rosu különleges rendeltetésű egységet is azért vezényelték a helyszínre, hogy összeütközést kényszerítsen ki. Thaci olvasatában a vonat ürügyként szolgált Belgrádnak arra, hogy bevethesse a fegyveres erőket és elcsatolja az észak-koszovói területet.

2017 márciusában a szerb fél heves tiltakozásának adott hangot, mivel egy kormányrendelet alapján állami tulajdonnak minősítette Koszovó azokat az egykori jugoszláv, később szerb ingatlanokat és földterületeket, amelyek vagyonjogi helyzete nem került rendezésre. Ez magában foglalta a körülbelül 200 milliárd dollárra becsült pristinai repülőteret, illetve a szerb vasúttársaság, villamos művek, posta, és az erdőgazdálkodás ingatlanjait. Dhurata Hoxha igazságügyi miniszter azt fejtegette a média képviselői előtt, hogy a rendelet teljes mértékben megfelel a jogszabályoknak és a koszovói kormány kizárólagos joga, hogy a területén található ingatlanokról döntsön, csak úgy, ahogy a szövetségi rendszer felbomlása után a volt jugoszláv tagköztársaságok tették.

2018. január 16-án meggyilkolták az észak-mitrovicai városi tanács koszovói-szerb képviselőjét, Oliver Ivanovicot. A kétoldalú kapcsolatok építése Brüsszelben folytatódott volna, a halálesetről érkező információk birtokában a szerb delegáció viszont lemondta az egyeztetést és visszautazott Belgrádba. Vucic összehívta a nemzetbiztonsági tanács ülését és kijelentette, hogy terrorcselekménynek minősítik az emberölést, illetve részt kívánnak venni a nyomozásban.

Haradinaj másnapi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Koszovóban nem engedélyezi a szerb hatóságoknak a nyomozati cselekmények elvégzését, ellenben az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda munkatársainak segítségét szívesen fogadja.

Vucic január 20-án látogatott először köztársasági elnökként Észak-Mitrovicába és beszédében arról biztosította a koszovói-szerbeket, hogy az anyaország támogatja a szülőföldön való megmaradásukat, illetve mindent megtesz azért, hogy biztonságban élhessenek. Az elkövető beazonosításáig Szerbia nem akart részt venni a Belgrád-Pristina dialógus keretében folyó tárgyalásokon, azonban márciusban már Brüsszelben egyeztetett a két államfő.

Ivanovic pragmatikus politikus volt, aki többek között felszólalt a szervezett bűnözés ellen, bizonyos esetekben kritikával illette Vucicot, és a békés együttélést szorgalmazta. Meggyilkolását egy olyan személy vagy csoport rendelhette meg, aki/ami a politikai feszültség és patthelyzet fenntartásában érdekelt.

2018. március 26-án Észak-Mitrovicában letartóztatták és kiutasították a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetőjét, Marko Duricot.

A koszovói kormány tájékoztatása szerint a kényszerintézkedések foganatosítására azért volt szükség, mert az ország szuverenitását sértő kijelentései miatt megtagadták Durictól a beutazást, ezért illegálisan lépte át a határt.

Vucic a korábban megkötött egyezményekre hivatkozva emelt kifogást, melyek értelmében a szerb politikusoknak nem szükséges engedélyt igényelniük, és csak 24 órával a beutazás előtt kell jelezni az úti céljukat. Mivel Duric ezt 72 órával korábban megtette, törvényesen járt el.

3. Pristina és a Koszovói Biztonsági Erők (Forca e Sigurisë së Kosovës, FSK)

A fővárossal kapcsolatos 2018. júniusi törvény megalkotásával egy régóta húzódó vitás kérdés végére tett pontot Haradinaj. A jogszabályban rendezték Pristina általános működését, illetve növelték költségvetését és önkormányzati szintű önállóságát.

Hat hónappal később, 2018 decemberében ritka események történtek a parlamentben. A kisebbségi szerb képviselők távollétében, az ellenzék egyhangú támogatásával fogadtak el három törvénytervezetet az FSK mandátumának kiterjesztéséről. A könnyű fegyverzettel felszerelt egységek korábbi rendeltetése alapvetően humanitárius segítségnyújtásra, kutatás-mentésre, illetve tűzszerész feladatokra korlátozódott. Az új szabályozásban rögzítették, hogy a nehéz fegyverzettel felszerelhető FSK védi az ország szuverenitását, területi integritását, polgárait, vagyonát és érdekeit, valamint meghatározták annak kompetenciáit, szervezetét, illetve működését. Az irányításért felelős tárcát átnevezték védelmi minisztériumnak.

Az FSK katonái alaki kiképzésen (forrás: kosova.info)

Előirányozták, hogy körülbelül 2200 főről 5000-re növelik a katonák számát és 3000 tartalékost képeznek. A hadsereg létrehozásához alkotmánymódosításra lett volna szükség, ezt viszont az SL képviselői kategorikusan elutasították. Az Egyesült Államok támogatásáról biztosította Haradinajt, míg Jens Stoltenberg NATO főtitkár szerint nem volt időszerű a mandátum kiterjesztése. Az Európai Külügyi Szolgálat arra figyelmeztetette Koszovót, hogy a fegyveres erőkre vonatkozó döntéseket az alkotmánnyal összhangban szükséges meghoznia.

4. Gazdasági intézkedések

Koszovó gazdasági problémáit a Haradinaj kormánynak sem sikerült orvosolnia.Bár a miniszterelnök többször tett olyan hangzatos kijelentést, hogy 2019 a gazdaság éve lesz, ennek ellenére a koszovóiak több mint 40 százaléka a szegénységi küszöb alatt, míg a háztartások körülbelül 17 százalék ezen jövedelmi szint alatt élt. A munkaképes korú fiatalok körülbelül 50 százaléka nem tudott elhelyezkedni, és a gazdaság erősen függ a külföldi diaszpóra megtakarításainak hazautalásától, illetve a feléjük irányuló szolgáltatások exportjától. A szerb és bosnyák árukra kivetett vám néhány alapvető háztartási cikk árát megnövelte, ami számottevő teher az alacsony jövedelműek számára.

A kormányzás első hat hónapjában több mint két millió eurót költöttek el abból az állami költségvetésben elkülönített négymillió eurós sürgősségi tartalékból, amit a miniszterelnök parlamenti jóváhagyás nélkül felhasználhat. Bedri Hamza pénzügyminiszter a kiadások alaposabb megtervezésének szükségességére hívta fel a figyelmet.

A 2017. decemberi események sem erősítették tovább a politikai intézményekbe vetett állampolgári bizalmat. Haradinaj ugyanis 2950 euróra növelve közel megduplázta saját fizetését és ezzel a régió legjobban kereső kormányfőjévé vált. Védekezésként előadta, hogy közfeladatai elvégzéséhez nélkülözhetetlenek az elegáns ruhák, amihez nyakkendőt és inget szükséges vásárolnia. Az átlagfizetés 460 euró volt, ezért érzékenyen érintette a koszovóiakat és utcai tiltakozások kezdődtek.

2014-ben egy amerikai és török cég 600 millió eurós szerződést kötött Koszovóval a 60 km hosszú, Pristinát és az észak-macedón határt összekötő autópálya megépítéséről, amitől a szomszédos országokkal folytatott kereskedelem fellendítését várták. Az autópályát 2019. május végén adták át és a végösszeg 800 millió eurónál állt meg. A média és civil szervezetek részéről számos kritika fogalmazódott meg azzal kapcsolatban, hogy a kivitelezési munkák szerződéseihez és egyéb kiegészítő anyagaihoz nehezen vagy egyáltalán nem férnek hozzá. Az utóbbi kategóriába tartozott például az a dokumentum, amiben a fizetési feltételek megszegése miatt a kormány 53 millió eurós megtérítést hagyott jóvá az építőipari társaságok részére. Haradinaj 2018 júniusában jelezte, hogy a bírság összege nem áll rendelkezésre, és nemzetközi pénzügyi intézményekhez fordult kölcsönért. Egyes újságírók arról tudósítottak, hogy a projekt ezen szakaszának kivitelezésére 300 millió euró volt elkülönítve.

Koszovó 2017 és 2026 közötti időszakra vonatkozó energia stratégiája megállapítja, hogy az energiaellátás problematikája a volt rezsim által végrehajtott villamosenergia-rendszer megsemmisítésével kezdődött az 1990-es években. A légszennyezettségért leginkább felelős Kosova A és B elnevezésű széntüzelésű erőmű 1962-től, illetve 1983-tól működik, és közel harminc éve nem történt komoly beruházás az új generációs kapacitások építésébe vagy a meglévők rehabilitációjába.

Kosova A erőmű (forrás: kek-energy.com)

Az energia szektor vizsgálata során a következő fő pontokat emeli ki a stratégia:

• A villamosenergia-ellátás annak ellenére nem stabil, hogy Koszovó a világ 16. legnagyobb lignit készletével rendelkezik. A régi erőművek elavult technológiával működnek és állandó javításra szorulnak. Telepített kapacitásuk 1478 MW, csakhogy életkoruk miatt a teljesítményük körülbelül 915 MW-ra csökkent. A meglévő termelési technológia nem felel meg az EU által előírt környezeti kritériumoknak.
• Az elosztóhálózatok nem képesek a növekvő terhelésnek megfelelni, főként a téli időszakban kritikus a helyzet.
• Nem versenyképes a villamosenergia-piac. A 2010-ben elfogadott jogi keret fokozatosan megnyitotta a piacot, ugyanakkor az alacsony fogyasztói árak nem növelik a befektetői kedvet.
• A villamosenergia nagy részét a háztartások fűtésére fordítják, ami az ellenőrizetlen és jogosulatlan felhasználással súlyosan megterheli a termelést.
• Az energia-megtakarítás nem megfelelő.
• A megújuló energiaforrásokból előállított energia alacsony mennyiségű.
• Hiányoznak a földgáz-infrastrtuktúra beruházások.

2005-ben kezdődött el a diskurzus egy olyan új erőműről, ami kiválthatná a Kosova A-t és B-t. Ennek részleteiről tíz évvel később állapodtak meg a Világbankkal, és az amerikai Contour Global céggel, majd Haradinaj egy 500 MW-os, 1.3 milliárd dollár értékű erőmű megépítéséről szóló kontraktust írt alá 2017 decemberében.

Közel egy évvel később a Világbank bejelentette, hogy nem nyújt támogatást az építkezéshez, amit azzal indokoltak, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energia költségei alacsonyabbak, mint a szénből származó, ezért a legolcsóbb opciót szükséges támogatniuk.

5. Politikai beavatkozás a független intézmények működésébe

A koszovói államügyészség 2016-ban kezdte a meg a vizsgálatot a háborús veteránok jogtalan nyilvántartásba vételének ügyében. Az 1998-1999-es háborúban több mint 46 ezren harcoltok a szerb csapatok ellen, és Elez Blakaj különleges ügyész megállapította, hogy 19 ezer személy tett és nyújtott be olyan hamis nyilatkozatot, illetve igazolást, ami révén a volt UCK katonák számára fenntartott alapból részesült. 2018-ban több mint 70 millió euró került kifizetésre, ami nagymértékben megterhelte a központi költségvetést.

Az ügyben eljáró Blakaj, aki halálos fenyegetések miatt lemondott és az Egyesült Államokba távozott, olyan vádiratot állított össze, ami egyrészt a kormányzati szintekig ért, másrészt a bíróságra nem került benyújtásra. A Különleges Ügyészség vezetője, Reshat Milak úgy kommentált az esetet, hogy egy üzleti ajánlat miatt hagyta el az országot, míg a legfőbb ügyész, Aleksander Lumezi visszautasította azokat a feltételezéseket, miszerint Blakaj fenyegetések áldozata lenne. Ezzel egy időben Haradinaj egy televíziós interjúban tolvajnak és punknak nevezte az emigrált ügyészt, aki a koszovói háborút egy macedón menekülttáborban élte át.

A Dukagjini régióból több mint 30 ezer ember kapott háborús veterán igazolást, azonban a 2000-es években maga Haradinaj ismerte el, hogy a parancsnoksága alá tartozó térségben 3000 UCK harcos teljesített szolgálatot.

Az EU felszólította a kormányt, hogy tartsa tiszteletben az igazságszolgáltatás függetlenségét, és rámutatott arra, hogy egyes politikusok és ügyészek nyilatkozata aláássa a jogállamiság alapelveit, illetve visszatartja az igazságügyi tisztviselőket a nagy horderejű ügyek átfogó kivizsgálásától.

6. Értékelés

Behgjet Isa Pacollit nem alaptalanul nevezték királycsinálónak, mivel csak a megnyerésével foglalhatta el Haradinaj a kormányfői széket. Cserébe négy minisztériumot és egy miniszterelnök-helyettes kinevezést kapott.

A 120 fős parlamentben csupán hatvanegy képviselőt tudhatott maga mögött a PAN koalíció, ezért rendkívül vékony többsége volt. A sokpártrendszer, a fragmentáltság és az állandó koalíciós egyeztetési kényszer miatt instabil politikai rendszer alakult ki. A kormány kulcsfontosságú szereplői között fennálló ellentétek negatív hatással voltak a teljesítményre, egyúttal az ellenzékkel nem sikerült konstruktív kapcsolatot kiépíteni. Az SL tíz parlamenti képviselője beszűkítette Haradinaj politikai mozgásterét, mivel rajtuk keresztül Belgrád viszonylag egyszerűen artikulálhatta érdekeit. Ezt bizonyítja az is, hogy Marko Duric letartóztatásakor a szerb képviselők bejelentették kilépésüket a kormánykoalícióból. Bár nem valósult meg, lehetséges szcenárióként számoltak azzal, hogy a kormány kisebbségbe kerül a parlamentben, ezáltal döntésképtelen lesz.

A kabinet túlméretezése befolyásolta a hitelességet és hatékonyságot, csak úgy, mint a széles körben elterjedt és aggodalomra okot adó korrupció.

Haradinaj nem próbálta meg lebontani a kizárólag gyakorlatban működő félelnöki rendszer egyes elemeit, és nem versengett Thacival a Belgráddal folytatott dialógus vezető szerepéért, mindazonáltal ellenezte a területcserét, és a 100%-os vám vonatkozásában is különbözött a véleményük. Az EU állásfoglalása szerint a büntetővám gazdasági szempontból hátrányos, sérti a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA), illetve a Koszovóval kötött stabilizációs és társulási megállapodás kötelezettségeit, valamint alapelveit. Haradinaj ezzel szemben Szerbia és Bosznia-Hercegovina felelősségét emelte ki abban, hogy kárt okozva Koszovónak, nem tartják tiszteletben a CEFTA intézkedéseit. Kijelenthető, hogy a regionális együttműködési erőfeszítéseket ez jelentősen aláásta, illetve az Egyesült Államok, mint legszorosabb együttműködő partner rosszállását felvállalva arra is rávilágított, hogy Szerbiával szemben milyen szegényes eszköztárral rendelkezik Koszovó a külpolitikai nyomásgyakorlás kivitelezésére.

A villamosenergia-ágazatban jelentkező veszteség komolyan megterhelte a gazdaságot és az energiabiztonsági kihívásokra a Haradinaj kormány sem tudott adekvát válaszokat adni.

Az igazságszolgáltatás lassú és nem hatékony, illetve egyes szegmensei politikai befolyás alatt álltak.

Haradinaj természetesen tett előremutató lépéseket, például a működő piacgazdaság kialakítása vagy a fiskális szabályok betartatása érdekében, azonban életszínvonal-emelkedésben nem ért el kézzelfogható eredményt. Tény ugyanakkor, hogy a közel két éves kormányzati ciklus erre nem is lehetett elegendő.