Biztonságpolitika

A legénység ötven tagjának bizonyult pozitívnak a koronavírus-tesztje a Charles De Gaulle francia atommeghajtású repülőgép-hordozón – közölte pénteken a francia védelmi minisztérium. Közülük három matrózt evakuáltak megelőzési céllal.

A közlemény szerint 66 matrózt teszteltek, és a szűrés a legénység ötven tagjánál mutatta ki a vírus jelenlétét. Egyikük állapota sem súlyos. A három evakuált matrózt a dél-franciaországi Toulon katonai kórházába vitték, hogy ne terheljék túl a hajón szolgálatot teljesítő katonaorvosi egységet, A teljes legénység számára kötelezővé tették az egészségügyi maszk viselését.

A tárca már szerdán jelezte, hogy a tervezettnél előbb hazatér Franciaországba a hadihajó az Atlanti-óceánról, miután a fedélzetén mintegy negyven tengerész a fertőzés enyhébb tüneteit mutatja. A legénység megerősített orvosi megfigyelés alá került, a tüneteket mutató matrózokat elkülönítették, senkinek az állapota nem adott okot aggodalomra. A matrózok tesztelésére orvoscsoport érkezett a fedélzetre, hogy elkülönítsen minden fertőzöttet, és megállítsa a járvány terjedését a hajón.

A hadsereg egészségügyi szolgálata egyelőre nem tudta megmondani, hogyan fertőződhetett meg a legénység. A hajó legutóbb március 15-én a nyugat-franciaországi Brest kikötőjében vetett horgonyt, és azóta nem fogadott látogatót a fedélzetén.

A Charles De Gaulle január 21-én hajózott ki, és jelenleg Portugália magasságában van. A hadihajó már eleve hazafelé tartott egy misszióról, de az utat lerövidítik és felgyorsítják. Várhatóan a jövő héten köt ki dél-franciaországi Toulonban, ahova eredetileg április 23-án kellett volna visszatérnie.

A Charles De Gaulle hadihajón az 1760 tagú legénységben (nők és férfiak) mintegy húsz orvos is szolgálatot teljesít, és egy 12 ágyas, lélegeztetőgépekkel is ellátott kórházi terem is található a fedélzeten, valamint egy száz ember elkülönítésére alkalmas karanténhelyiség is. A Charle De Gaule a második hadihajó, amelyen megjelent a Covid-19 fertőzés, a múlt héten a Theodore Roosevelt amerikai repülőgéphordozón tört ki koronavírus-járvány.

Büntetőeljárás indult Oroszországban Ivan Konyev szovjet marsall prágai szobrának eltávolítása ügyében – jelentette ki Szvetlana Petrenko, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) szóvivője pénteken Moszkvában.

Az eljárás az orosz büntető törvénykönyv 3. fejezetének 354.1 cikke alapján, az orosz katonai dicsőség jelképeinek nyilvános megsértése címén folyik. Petrenko rámutatott: a Prágát a náci megszállás alól 1945 májusában felszabadító első ukrán front parancsnokának köztéri szobrát nem sokkal a győzelem napját megelőzően távolították el.

A szóvivő szerint a prágai városi hatóságok a “cinikus” lépéssel “durván megsértették” az orosz-cseh szerződésekben vállat kötelezettségeiket, és azt demonstrálták, hogy semmibe veszik “a közös emlékezetet és a szovjet nép küzdelmét a fasizmus ellen”.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerdán azzal a kéréssel fordult Alekszandr Basztrikinhez, az SZK elnökéhez, hogy gondoskodjon az elesett szovjet állampolgárok emlékműveinek lebontásáért felelős külföldi tisztségviselők büntetőjogi felelősségre vonásáról. A katonai tárca vezetője folyamodványában említést tett a múlt pénteken eltávolított prágai Konyev-szoborról is.

Sojgu ezt megelőzően levélben fordult cseh hivatali partneréhez, Lubomir Metnarhoz azzal a kéréssel, hogy mielőbb adja át az orosz félnek a szobrot, amely kész állni az elszállítás költségeit. Az orosz miniszter rámutatott, hogy Konyev kiemelkedő szerepet játszott Prágának és egész Európának a nácizmus alóli felszabadításában, és hogy csak a cseh fővárosért folytatott harcokban több mint ötvenezer szovjet katona esett el vagy sebesült meg, ezért Oroszország “nem maradhat közömbös” a marsall szobrának lebontásának ügyében

A cseh védelmi tárca a TASZSZ orosz hírügynökség szerint közölte, hogy válaszolni fog Sojgu megkeresésére. Jan Pejsek, a prágai katonai tárca szóvivője ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a minisztériumnak nem állmódjában átadni a szobrot az orosz félnek, mert az Prága 6. kerületének tulajdona, ahol eddig az emlékmű állt. Rámutatott a Konyev-szobor esetében nem katonasírról van szó.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő arra figyelmeztetett, hogy a Konyev-szobor ügyében elkövezett “bűncselekmény” és “politikai vandalizmus” hosszú távon válhat “irritáló” tényezővé az orosz-cseh kapcsolatokban, valamint hogy mindez “nem marad válasz nélkül”. Zaharova a katonai emlékművek megőrzését is magában foglaló, a baráti kapcsolatokról szóló 1993-as kétoldalú szerződés betartására szólította fel Prágát. Egyúttal értetlenségét fejezte ki a cseh kormánynak a városi tisztségviselőkkel szembeni tehetetlenségével kapcsolatban.

A TASZSZ csütörtökön idézte Zuzana Stichova cseh külügyi szóvivőt, aki szerint marsall szobrának áthelyezése egyetlen kétoldalú egyezményt sem sért. A Konyev-szobor a cseh fővárosi hatóságok ismertté vált tervei szerint a 20. század múzeumába kerül majd, amely létrehozásának időpontját még nem hozták nyilvánosságra.

A moszkvai cseh nagykövetség a CTK cseh hírügynökség jelentése szerint hétfőn tiltakozott amiatt, hogy területére a Konyev-szobor lebontását követően álarcos tüntetők füstbombákat dobtak. Az egyébként a koronavírus-járvány miatti kijárási korlátozás közepette megrendezett akció részvevői a beszámoló szerint transzparenseiken egyszerre követelték a fasizmus megállítását és fenyegetőztek azzal, hogy orosz tankok lesznek ismét Prágában. Az orosz REN TV szerint az elkövetők egy szélsőjobboldali és nacionalista szervezet, a Másik Oroszország tagjai voltak.

Konyevnek kulcsszerepe volt az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében, 1961-ben a berlini fal felépítésében és több cseh forrás szerint 1968-ban részt vett a Varsói Szerződés hadseregeinek augusztusi bevonulását előkészítő hírszerző akciókban. Szobrát 1980. május 9-én állították fel Prágában.

Moszkvában felfigyeltek Ondrej Kolár prágai 6. kerületi kalózpárti polgármester Facebook-bejegyzésére, amely szerint a Konyev-szobrot azért távolították el, mert nem viselt álarcot a járvány idején. Kifogások tárgya az a kezdeményezés is, hogy a cseh fővárosban emeljenek szobrot a Hitlerhez átálló Andrej Vlaszov szovjet tábornoknak, a kollaboráns Orosz Felszabadító Hadsereg (ROA) parancsnokának, amiért a háború utolsó napjaiban átállt a prágai felkelés oldalára, és segített megoltalmazni a város műemlékeit a pusztulástól.

Noha hivatalos bírálat ezzel kapcsolatban Moszkvában nem hangzott el, aligha szolgálta a két ország közeledését, hogy meggyilkolásának ötödik évfordulóján Borisz Nyemcov orosz ellenzéki politikusról nevezték el Prágában az orosz nagykövetség előtti teret. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő ezzel kapcsolatban február 27-én azt mondta, hogy a cseh főváros vezetésének szuverén joga így elnevezni teret az orosz diplomáciai képviseletnél, ugyanakkor arra kérte a cseh főváros hatóságait, hogy tartsák tiszteletben azoknak a szovjet katonáknak az emlékét, akik a nácizmus alól felszabadították Kelet-Európát.

Prágai sajtóvélemények szerint részben a Konyev-szobor ügye is az oka annak, hogy az orosz fél Szibériában akadályozza a cseheket abban, hogy megfelelő emlékműveket emelhessenek a csehszlovák légióknak, amelyek az első világháború idején komoly szerepet játszottak Csehszlovákia megalakulásában.

Több tucat “kamuportált” és hozzájuk kapcsolódó Facebook-oldalt üzemeltető hálózatot lepleztek le a rendőrök. Az elkövetők többek között a koronavírus magyarországi megjelenésével kapcsolatban közöltek valótlan cikkeket – tette közzé a rendőrség.

Közleményük szerint többek között ilyenek voltak azok a cikkek is, amelyek azt a valótlan hírt terjesztették, hogy Magyarországon már januárban több magyar állampolgárságú ember fertőződött meg a kínai eredetű koronavírussal és halt meg a fertőzés miatt, holott ekkor a járvány még nem jelent meg hazánkban.

Az elkövetők a köznyugalom megzavarására alkalmas tartalmakat kattintásvadász címekkel látták el, hogy azokat minél több – a nyomozás adatai szerint alkalmanként több százezer – felhasználóhoz juttathassák el. A cikkekben közzétett álhíreket a hálózat tagjai által üzemeltetett közösségimédia-felületeken osztották meg, amelyeken gyorsan elterjedtek a valótlan állítások. A hálózathoz tartozó oldalak szerkesztőinek az volt a céljuk, hogy az álhírek minél szélesebb körben terjedjenek és így, a kattintásszám után minél nagyobb hirdetési bevételre tegyenek szert.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda kiberbűnözés elleni főosztálya több nyomozást indított közveszéllyel fenyegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettesek ellen.

Az álhírek írásával és terjesztésével foglakozó szervezetek felszámolása érdekében az elmúlt hónapokban több összehangolt műveletet hajtottak végre. Ennek keretében április 8-án újabb akciót tartott Battonyán, ahol a nyomozók kutatást végeztek és számos informatikai eszközt foglaltak le. Egy férfit gyanúsítottként hallgattak ki, ő szabadlábon védekezik – áll a rendőrségi közleményben.

Egy hónapra elrendelte a Miskolci Járábíróság annak a nőnek a letartóztatását, aki a gyanú szerint szándékosan felgyújtott egy miskolci családi házat, hogy a lakókat megölje — tájékoztatott a hatóság.

Balogh Adrienn szóvivő ismertetése szerint péntek éjjel a gyanúsított szándékosan felgyújtott egy kanapét haragosai családi házának teraszán, miközben a házban öten tartózkodtak. A tűz átterjedt a lakás tetőszerkezetére is. A család tagjai felébredtek és kimenekültek a házból. A lángokat a tűzoltók oltották el.

A közlemény kitér arra, hogy a nő az esetet megelőző napokban többször is okozott tüzet a család házának udvarán, ennek szétterjedését minden esetben a tűzoltók akadályozták meg. A helyszín átvizsgálásakor a nyomozó hatóság – feltehetőleg a nőtől származó – a család halálára utaló fenyegető levelet is talált.

A gyanúsítottal szemben több ember, közöttük tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés kísérlete miatt indult eljárás, amely miatt tíz évtől húsz évig, de akár életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható.

A kiszabható büntetés mértéke miatt a bíróság álláspontja szerint fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye és tartani kell attól is, hogy a gyanúsított szabadon bocsátása esetén a sértetteket megfélemlítené vagy jogellenesen befolyásolná. Az sem zárható ki, hogy a nő újabb, szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követne el. A járásbíróság ezért elrendelte a nő letartóztatását, amely ellen a gyanúsított és védője fellebbezést jelentett be.

Magyarországon nem emelkedett a háttérsugárzás a Csernobil melletti erdőtűz miatt – hangsúlyozta az Országos Meterorológiai Szolgálat (OMSZ).

Mint kifejtették: április 4-én, szombaton kigyulladt a Csernobil közelében található erdőség. A tűz oltását megkezdték a hatóságok, amit nehezít a térségben eredendően magasabb sugárzási szint. Az ukrán hatóságok tájékoztatása szerint a helyszín közelében mért háttérsugárzási értékek nem haladják meg az ott megengedett szintet. Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) szerint a magyarországi háttérsugárzás értékeiben nem volt a normálistól eltérő változás.

Az Európai Bizottság radioaktív környezeti monitorozó honlapján az európai térség háttérsugárzás-adatai megtekinthetők – tették hozzá.

Kitértek arra is, hogy a Facebookon az “Országos meteorológiai intézetre” hivatkozva terjed egy álhír miszerint csütörtökön és pénteken ne tartózkodjunk kinn a levegőn a csernobili radioaktív sugárzás miatt. Az OMSZ kéri, hogy ne terjesszen senki hamis információt.

A második világháborúban Magyarország területén megforduló haderők jellemző fegyverzeti, egyenruházati és felszerelési tárgyairól indított videósorozatot a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum.

Az intézmény a Facebook-oldalán azt közölte: 2020-ban a II. világháború és a magyarországi harcok befejezésének 75. évfordulójára emlékezünk. Az emlékév alkalmából indított sorozat első részében Szatmári András hadnagy a magyar 1937M öntöltő pisztolyt mutatja be – írták.

A szicíliai Palermóban éppúgy mint Nápolyban a helyi szervezett bűnözés élelmiszerrel megpakolt bevásárlószatyrokkal segít a koronavírus-járványban munka nélkül maradt családokon, így kötelezve el őket a maffiának Francesco Lo Voi palermói maffiaellenes államügyész szerint.

A szicíliai Cosa Nostra és a nápolyi Camorra a maga javára akarja kihasználni a Covid-19-járvány miatt kialakult helyzetet. “A bűnszervezetek természetéhez tartozik, hogy minden politikai, gazdasági vagy társadalmi fordulatból előnyt akarnak húzni saját hatalmuk, befolyásuk, pénzügyi erejük növelésére” – mondta el a palermói maffiallenes hatóságot 1990 óta vezető Lo Voi.

Úgy vélte, az új koronavírus-járvány kiváló lehetőséget kínál: az olaszországi szervezett bűnözés nem akar kimaradni az “egészségügyi bizniszből”, a gazdaságélénkítő milliárdokból és a vészhelyzet teremtette feszültségben növelni akarja saját társadalmi “népszerűségét” is.

A maffia első számú törvénye az emberekkel való kapcsolattartás, és most a munka és bevétel nélkül maradt olaszoknak segítségre van szükségük. Ezért látni, hogy a bűnszervezetek tagjai megpakolt bevásárlószatyrokat visznek ki az élelmiszerboltokból, ezekkel menetelnek az utcán, mindenkinek mutatják, hogy a pénz nélkül maradt családoknak viszik őket. “Ha baj van, a maffia segít rajtad – ez az üzenet még ma is, és a segítségben részesülők hálával tartoznak, elkötelezik magukat, hogy előbb vagy utóbb a szívességet kisebb-nagyobb szívességgel viszonozzák. Azt még nem tudják, mi lesz ez, majd a bűnszervezet alkalomadtán kiadja az utasítást” – mondta el Lo Voi.

Megjegyezte, hogy a Dél-Olaszországban a bezárt üzletek és leállt termelés miatt munka nélkül maradtak egy része semmilyen állami segélyben nem részesül, mivel mindig is feketén foglalkoztatták őket. A szerződés nélküli pincérek, bolti eladók, piaci kofák, autószerelők nagy része eddig is a szervezett bűnözés üzleteiben, éttermeiben dolgoztak, most, hogy ezeket bezárták, a maffia gondoskodik saját alkalmazottjairól. A hivatalos adatok szerint Dél-Olaszországban mintegy négymillióan élnek fekete munkából.

Lo Voi hozzátette, hogy a járvány módosította a szervezett bűnözés munkáját is. A kijárási korlátozás miatt az utcai drogárusítás mértéke visszaesett: a kábítószerárusok is csak engedéllyel léphetnek ki az utcára, és a gyakori rendőri ellenőrzés megzavarja a piacukat. A Dél-Amerikából a délolasz kikötőkbe érkező drogszállítmányok is lassabban és nehezebben érkeznek meg. A bűnszervezetek azonban feltalálják magukat: “azt a régi bevált módszert követik, hogy gazdasági csődhelyzetben felvásárolnak mindent amit lehet, bezárt üzleteket, lakásokat, tönkrement szállodákat, vállalatokat, egész épületeket, ezzel is tisztára moshatják pénzüket”.

A maffiaellenes ügyész hangsúlyozta, hogy a szervezett bűnözés kiveszi a részét a szájmaszkgyártásból is, gyógyszerekkel kereskedik, megpróbál beférkőzni az egészségügyi beszerzési pályázatokra is.

Elárulta, hogy az olaszországi hatóságok a mai napig a maffiatagok beszélgetéseinek lehallgatásából szerzik a legtöbb információt. Nemcsak telefonhívásaikat, hanem közösségi oldalaikat is megfigyelés alatt tartják. “A maffia is Whatsappol” – mondta Lo Voi. Az ügyész elmondta, hogy szabad idejében megnézi a maffiafilmeket, sorozatokat, de ezek “messze a valóság mögött maradnak, sajnos az igazi maffia ennél sokkal kegyetlenebb és szerteágazóbb” – jelentette ki.

A La Repubblica címu olasz napilap újságírója rendőri védelem alá került miután megírta, hogy a szicíliai Cosa Nostra börtönben levő drogbárójának unokatestvére élelmiszerrel teli bevásárlószatyrokat osztott szét Palermo egyik legszegényebb városrészében. A bevásárló-maffiózó, a 37 éves Giuseppe Cusimano azt jegyezte be Facebook-oldalára, hogy büszke arra, hogy maffiózó, ha ezzel másoknak segít. “Az állam nem akarja, hogy segítsünk az éhezőknek (..) ha ezen változtatni akartok, rajtatok a sor” – üzent Cusimano a palermóiaknak.

Megsérült három ember, aki a tűzgyújtási tilalom ellenére kerti hulladékot égetett, majd az elterjedt tüzet megpróbálta eloltani szerdán a Nógrád megyei Dejtár községben – közölte a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság hivatalvezetője.

Szeles Péter közölte: egy embert füstmérgezéssel, egy másikat füstmérgezés gyanújával vitték kórházba, míg a harmadik vágásos sérülést szenvedett. A hivatalvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a tilalom idején még a kijelölt tűzrakóhelyeken se rakjon senki tüzet.

Szándékosan arcul köhögte és koronavírus-fertőzéssel fenyegette az embereket egy szombathelyi patika előtt két férfi, ezért garázdaság szabálysértése miatt pénzbírságra ítélte őket a Szombathelyi Járásbíróság – közölte a Szombathelyi Törvényszék sajtószóvivője.

Tóth András közölte: a két elkövető március 18-án egy szombathelyi gyógyszertárhoz érkezőket szándékosan arcon köhögték, majd obszcén szavakkal illették őket. Egyikük azt kiabálta az embereknek: “Jól megkoronázom a napotokat!”

A járásbíróság előkészítő eljárás során meghozott határozata szerint a kirívóan közösségellenes magatartás alkalmas volt arra, hogy az érintettekben megbotránkozást és riadalmat keltsen. A bíróság nyomatékos súlyosbító körülményként értékelte az elkövetés helyét és idejét, tekintettel arra, hogy akkor már hatályban volt a koronavírus-járvány miatt veszélyhelyzetet kihirdető kormányrendelet.

Az elkövetők – egy magyar és egy ukrán állampolgárságú férfi – nem tettek vallomást, de a szabálysértés elkövetését elismerték. A bíróság kemény 200-200 ezer forint pénzbírsággal sújtotta őket.

Nagy-Britanniában nem totjáznak
Az angliai Blackburn városában gyorsított eljárással fél év börtönre ítéltek egy férfit, aki leköpött egy rendőrnőt, saját bevallása szerint azért, hogy megfertőzze a Covid-19 betegséget okozó koronavírussal. Egy londoni és egy belfasti férfitis őrizetbe vettek, miután mindketten koronavírus-fertőzöttnek mondták magukat és szándékosan ráköhögtek a velük szemben eljáró rendőrökre. Csodálkoznánk, ha ügyükben nem hasonló, elrettentő ítélet születne.

Szájmaszkokkal csaltak Magyarországon a koronavírus-járvány idején; tízmilliókkal károsítottak meg magánszemélyeket, háziorvosokat és gyógyszertárakat – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata.

Azt írták, hogy az elkövetők az interneten kínálták a védőeszközöket; előre kértek átutalást, de nem szállítottak. A Baranya megyei rendőrök egy 33 éves budapesti férfit és egy 32 éves, szintén fővárosi nőt őrizetbe vettek. Mivel a csalássorozat nem csupán Budapestet érintette, hanem több megyére kiterjedt, országos bűnügyi koordináció segíti a nyomozást – olvasható a közleményben.

Az önálló magánbiztonsági kamara megalakulásához jogszabályi változásokra van szükség, ennek feltételei pedig már az idén vagy 2020-ban adottak lehetnek – mondta a Biztonságpiacnak a Személyi, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) elnöke. Fialka György szerint a vagyonvédelmi piacon mostanra kialakult egy elit szolgáltatói réteg, miközben az ágazat továbbra is jelentős munkaerőhiánnyal küszködik, aminek oka részben az elvándorlás.

— Melyek voltak az SZVMSZK életében a legfontosabb események az elmúlt esztendőben?
— A kamara már korábban megkezdett átalakítása 2018-ban is folytatódott. Az elmúlt esztendőben rendbe tettük a kamara pénzügyi helyzetét, rendeztük a tartozásokat, igaz, a gazdasági stabilitáson van még mit javítani. Tavaly megindult az új típusú oktatás, frissítettük a vagyonőrök kötelező továbbképzésének vizsga­kérdéseit, ezenkívül megkezdődött a 16 órás képzés és vizsgáztatás azok részére, akiknek korábban felmentésük volt. Az SZVMSZK az elmúlt évben megerősítette felsőoktatási kapcsolatait, ennek jegyében a kamara meghosszabbította együttműködését a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel (NKE), az Óbudai Egyetemmel pedig közösen létrehoztuk a biztonságtechnikai mérnökök kamarai csoportját. A győri Széchenyi István Egyetemmel szintén együttműködési megállapodást írt alá a kamara, de az SZVMSZK a Pannon Egyetemen zajló információbiztonsági képzésben is közreműködött. Amennyiben a kamarára vonatkozó törvényi szabályozás lehetőséget biztosít, létre kívánjuk hozni az SZVMSZK it-biztonsági ágazatát.

— Korábban többször is hangoztatták, hogy egy megtisztított profilú magánbiztonsági kamara létrehozása a céljuk. Hol tartanak ezek a törekvések?
— Az imént említett kamarai it-biztonsági ágazat tulajdonképpen már a magánbiztonsági kamara megalakulása előszobájának tekinthető. A Belügyminisztériummal, valamint más társszervezetekkel együttműködésben előkészítettük az egész magánbiztonságra vonatkozó jogszabály szerkezetét. Ebben kiemelkedő szerepe van például az NKE magánbiztonsági tanszékének, ahol Christián László tanszékvezető irányításával egy nemzetközi tanulmány készült arról, hogyan kellene a magánbiztonsági kamarát megszervezni, erre pedig javaslatokat is kidolgoztak. Az önálló magánbiztonsági kamara – a tervek szerint – akár már az idén létrejöhet, de a Belügyminisztérium (BM) az eddigi közös munka során azt jelezte, hogy ez inkább az év végén vagy 2020-ban történhet meg. Az SZVMSZK 2018-ban rendezte meg az első országos konferenciáját, ahol több előadás is foglalkozott a kamara jövőjével, szerkezetével és feladataival.

— Milyennek ítéli meg a jelenlegi piaci környezetet, amelyben az önálló magánbiztonsági kamarát is létre kívánják hozni?
— A vagyonvédelmi cégek számának csökkenése egyfajta piactisztulásnak tekinthető, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatal statisztikái szerint a feketegazdasági esetek továbbra is jelen vannak a szakmában, időről időre látványos felderítésekről hallunk a vagyonvédelemben. Igaz, az adatok csökkenő trendet mutatnak, de e tekintetben a vagyonvédelem az élelmiszeriparral együtt továbbra is az élvonalban van. A javuló tendencia ugyanis nem jelenti azt, hogy kielégítő a helyzet, a kirívó gazdasági bűncselekmények jelentősen visszavetik a vagyonvédelem tisztulását, amellett, hogy ebben az ágazatban is óriási a munkaerőhiány. Ennek hátterében javarészt az áll, hogy a vagyonvédelemből rengetegen mentek külföldre dolgozni.

— Ezen a helyzeten mennyire lehet piacszabályozási eszközökkel segíteni?
— A magánbiztonsági törvénynek mindenképpen változnia kell a kamara szabályozását érintő kérdésekben: meg kell erősíteni a kamara és a tagság közötti függőségi viszonyt. Mindezek mellett a felügyeleti tevékenységet, valamint a jogosultságok kezelését is jogszabályi szinten kell rendezni, ezeket a jogosítványokat pedig kamarai hatáskörbe kell adni, hasonlóan ahhoz, ahogy az orvosi vagy az ügyvédi kamarák működnek. Ezenkívül a vagyonvédelmi vállalkozások szakszerű működése feltételrendszerének ellenőrzését és a működési jogosultság kiadását is a kamara hatáskörébe kellene delegálni. Szükségesnek tartjuk a vagyonőr-igazolványok rendszerének megújítását. E szerint a vagyonőrök egy elektronikus igazolványt kapnának, amely elektronikusan tárolja a vagyonőr képzési bizonyítványait és referenciáit. Mindez jelentősen megkönnyítené a vagyonőrök alkalmazását is. Ezenfelül szeretnénk, ha a vagyonőröknél is bevezetnék a továbbképzési kreditrendszert, amely többek között a vagyonvédelmi cégeket irányító menedzserekre is kiterjedne.

— Ilyen körülmények között hogyan értékeli a piaci szolgáltatások minőségének alakulását?
— Láthatóan kialakult egy elitréteg a piacon, amely erőteljes igényt mutat a minőség és a tisztulás irányába. Lényeges, hogy a vagyonvédelmi szolgáltatások árazása is egyre határozottabban közeledik a BM által meghatározott rezsióradíj szintjéhez. Emellett az is jellemző, hogy ez az elit piaci réteg az ár-érték feltételeket is betartja, és nagy hangsúlyt helyez a minőségbiztosított szolgáltatások ellátására, valamint a szakemberek speciális képzésére. Bár ez a réteg megerősödött, még mindig csak a piac tíz-húsz százalékát jelenti. Szerencsére egyre kevesebb vállalkozás jelenik meg a „fekete sávban”, miközben a megrendelők is kezdik megérteni, hogy aranyat csak aranyárban lehet venni… Az elittársaságoknál a szolgáltatás komplexitását helyezik előtérbe, és nem csupán vagyonőröket kínálnak, hanem szolgáltatásaikat kiegészítik kockázat­elemzéssel, és technikai támogatást is adnak. Ezek a vállalkozások nem több őrt igyekeznek ráerőltetni a megbízóra, hanem a vagyonvédelem egységességére helyezik a hangsúlyt. Mindezek mellett az elmúlt időszakban számos olyan új szakma is megjelent, amelyek ugyan a klasszikus vagyonvédelemben nincsenek aposztrofálva, de határozott igény mutatkozik irántuk. Ilyenek például a kárelemzés, az iparbiztonsági, környezetvédelmi feladatok. Szándékaink szerint ezek a magánbiztonsági szabályozásban már nevesítve lesznek, hiszen – a piaci igények szerint – egyértelműen a vagyonvédelem témakörébe tartoznak.

(Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

A tervezettnél előbb hazatér Franciaországba a Charles De Gaulle nevű francia nukleáris meghajtású repülőgép-hordozó az Atlanti-óceánról, miután a fedélzetén mintegy negyven tengerész a koronavírus enyhébb tüneteit mutatja – közölte szerdán a francia hadügyminisztérium, egy héttel azután, hogy a Theodore Roosevelt amerikai repülőgéphordozó-hajón tört ki a koronavírus-járvány.

A közlemény szerint a legénység megerősített orvosi megfigyelés alá került, a tüneteket mutató matrózokat elkülönítették, senkinek az állapota nem ad okot aggodalomra. Valamennyi matróz tesztelése céljából egy orvoscsoport érkezik a fedélzetre, hogy elkülönítsen minden fertőzöttet, és megállítsa a járvány terjedését a hajón. Katonai források szerint elővigyázatossági intézkedésről van szó, miután a hadihajó már eleve hazafelé tartott egy misszióról, de az utat lerövidítik és felgyorsítják.

“A döntést a józan ész diktálja, s az semmilyen stratégiai vagy műveleti problémát nem okoz” – jelezte a tárca.

A Charles De Gaulle nevű francia nukleáris meghajtású repülőgép-hordozó január 21-én hajózott ki, és jelenleg Portugália magasságában található. Várhatóan egy héten belül köt ki a dél-franciaországi Toulonban, ahova eredetileg április 23-án kellett volna visszatérnie. A Charles De Gaulle hadihajón az 1760 fős legénységben (nők és férfiak) egy mintegy húsz tagú orvosi egység is szolgálatot teljesít, és egy 12 ágyas, lélegeztetőgépekkel, szkennerekkel ellátott kórházi terem is található a fedélzeten, valamint egy száz ember elkülönítésére alkalmas karanténhelyiség is.

A hadsereg egészségügyi szolgálata egyelőre nem tudta megmondani, hogyan fertőződhetett meg a legénység. A hajó utoljára március 15-én a nyugat-franciaországi Brest kikötőjében állt meg, és azóta nem fogadott látogatót a fedélzetén. Hivatalos adatok nem ismertek a hadseregen belül a koronavírus fertőzöttjeiről, de Florence Parly védelmi miniszter egy szombati interjúban hatszázra becsülte a regisztrált esetek számát. Egy polgári alkalmazott életét vesztette a fertőzés következtében.

A védelmi tárca korábban jelezte, hogy a koronavírus-járvány nem akadályozza a francia fegyveres erőket a feladataik teljesítésében. Franciaország legfontosabb tengerentúli katonai missziója, egy 5100 fős kontingens, a Száhel-övezetben van, ahol a helyi dzsihadista csoportok visszaszorítása a célja. Közülük négy tisztről korábban kiderült, hogy Covid-19 betegek.

A hadsereg egyébként részt vesz azokban az egészségügyi evakuációkban, amelyek során a túlterhelt kelet-franciaországi és párizsi kórházakból a déli és a nyugati országrészekbe szállítanak át súlyos, de stabil állapotban lévő Covid-19 pácienseket, és a kelet-franciaországi Mulhouse kórházának parkolójában egy harminc ágyas Covid katonai kórházat is működtet, valamint segíti és biztosítja az egészségi eszközök szállítását.

Szerdán már ötödik napja dolgoztak a tűzoltók a csernobili tiltott övezetben szombaton kitört erdőtűz oltásán, az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat közlése szerint még helyenkénti tűzfészkek kaptak újra lángra, főként lehullott falevelek és fű égett.

A hatóság arról nem adott hírt hogy szerdán mekkora területet érint még a tűz, arról számolt be, hogy a térségben egy település mellett sikerült kora reggelre egy 4 hektárnyi területen teljesen eloltaniuk a lángokat.

A tűz múlt szombaton csapott fel először a lakatlan Volodimirivka település közelében a Kotovszkij erdőgazdaságban, ahol mintegy száz hektárnyi területre terjedt szét. Később kisebb kiterjedésű tüzeket jeleztek a tiltott zónában lévő erdőség más részeiből is.

A szerdai közlés szerint az oltási munkálatokba eddig összesen 274 szakembert vontak be 74 technikai eszközzel, beleértve három AN-32-es típusú tűzoltó repülőgépet és három helikoptert.

A katasztrófavédelem közölte, hogy a fővárosban, Kijevben, illetve Kijev megyében a radioaktív sugárzás szintje változatlanul a megengedett határértéken belül van, valamint a csernobili atomerőmű térségében és a tiltott zónában sem változtak meg az értékek a tűz következtében. Korábbi közlések szerint Volodimirivkánál, a tűz kitörése után közvetlenül a tűzfészekben mértek átmenetileg megemelkedett sugárszintet. Az UNIAN ukrán hírügynökség a Science alert című tudományos hírportált idézve közölte: ezt az okozta, hogy a tűz olyan sugárzó vegyületeket szabadított ki az égő fákból, illetve az alattuk lévő talajból, amelyek még az 1986-ban történt atomerőmű-balesetkor kerültek beléjük.

Fertőtlenítőszert hamisító bandát lepleztek le a rendőrök a fővárosban – közölte a rendőrség szerdán a honlapján. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közleménye szerint az okozott kár több mint 22 millió forint.

A nyomozás adatai szerint S. László és ismerőse március 14-e körül állapodott meg H. Zsolttal és lányával abban, hogy hamis kézfertőtlenítőket gyártanak, amit aztán el is adtak ismerősökön keresztül. A X. kerületi nyomozók kedd délután mentek ki a megadott címre, ahol már több ember kereste a házban lakókat. A rendőrök igazoltatták őket, ekkor kiderült, hogy a pénzüket szerették volna visszakapni, mert rájöttek, hogy az állítólagos kézfertőtlenítő nem vírusölő.

A rendőrök átkutatták a Ladányi utcai házat, ahol nagy mennyiségű alkoholt, glicerint és több mint ezer eladásra váró, “Antiviral Plus” feliratú flakont találtak. A kőbányai nyomozók a helyszínen elfogták az 53 éves H. Zsoltot és lányát, a 19 éves H. Viktóriát. A férfit és a nőt előállították, őrizetbe vették és gyanúsítottként hallgatták ki.

A nyomozás során kiderült, hogy a 47 éves B. Erika és ismerőse bízta meg az apát és lányát a “fertőtlenítőszer” gyártásával, ugyanis az 53 éves férfi horgászcsali előállításával foglalkozik. Megbízójukat, az 51 éves S. Lászlót II. kerületi lakásán fogták el a rendőrök, ismerőse, B. Erika pedig bement a X. kerületi rendőrkapitányságra, ahol őrizetbe vették, és gyanúsítottként hallgatták ki. Lakásuknál, a garázsban hatvan liter alkoholt és egyéb anyagokat foglaltak le a rendőrök.

A két férfit és a két nőt jelentős értékre, üzletszerűen, bűnszövetségben és közveszély helyszínén elkövetett csalás gyanúja miatt hallgatták ki gyanúsítottként, majd őrizetbe vételük mellett előterjesztést tettek letartóztatásuk indítványozására.

Benyújtotta lemondását Thomas Modly, az amerikai védelmi minisztérium haditengerészetért felelős ügyvezető államtitkára.

Ennek oka a Guamnál állomásozó Theodore Roosevelt repülőgép-hordozón a koronavírus-járvánnyal összefüggésben történtek miatti nyilvános vita. Modly azt követően nyújtotta be lemondólevelét, hogy négyszemközti megbeszélést folytatott Mark Esper védelmi miniszterrel.

“Önszántából mondott le, a haditengerészetet és a matrózokat a saját sorsa elé helyezve, így a Theodore Roosevelt és a haditengerészet mint intézmény továbbléphet” – fogalmazott a találkozó után kiadott közleményében Mark Esper.

A miniszter James McPherson eddigi helyettes államtitkárt bízta meg átmeneti időre a haditengerészet irányításával. Az Egyesült Államok külbirtokánál, Guamnál állomásozó Theodore Roosevelt hadihajó kapitánya múlt kedden levelet írt a feletteseinek: “határozott cselekvést” sürgetve azt kérte a minisztériumtól, hogy a vízi jármű ötezer fős legénységéből négyezer embert mentsenek ki és szigeteljenek el, mert többeknél diagnosztizálták az új típusú koronavírust.

“Nem állunk háborúban, a matrózoknak nem kellene meghalniuk. Ha nem cselekszünk azonnal, elveszítjük legértékesebb kincsünket: tengerészeinket” – írta Brett Crozier kapitány.

Levele az amerikai sajtóban is megjelent. Thomas Modly akkor úgy fogalmazott: a kapitány “válságos időszakban nagyon rossz helyzetfelmérő képességről tett tanúbizonyságot”. Majd csütörtök éjjel felmentette Croziert. A hétvégén Modly – miközben megindult a vizsgálat a kapitány ügyében – dehonesztáló megjegyzéseket tett Crozier-ra.

“Naiv vagy ostoba” – nyilatkozta róla. Órákkal később bocsánatot kért.

Közben az ötezer fős hadihajóról már több mint kétezer embert kimenekítettek és el is különítettek, de ezerháromszáz személynek a repülőgép-hordozón kellett maradnia. A járművön tart a szűrővizsgálatok elvégzése. Crozier kapitány és több mint százötven matróz vírustesztje pozitív lett.

Bűnösnek vallotta magát 39 rendbeli emberölésben szerdán annak a kamionnak a sofőrje, amelynek hűtőkonténerében tavaly októberben 39 vietnami állampolgárt holtan találtak Anglia délkeleti részén.

A 25 éves, észak-írországi illetőségű Maurice Robinson ellen 39 rendbeli emberölés, valamint embercsempészetre, illegális bevándorlás elősegítésére és pénzmosásra szőtt összeesküvés címén emeltek vádat. Robinson, akit a hírhedt londoni Belmarsh börtönben tartanak vizsgálati fogságban, videokapcsolaton keresztül válaszolt a londoni központi büntetőbíróság – utcája után közkeletű nevén az Old Bailey – eljáró tanácsának kérdéseire, és elismerte a terhére rótt emberölési vádat.

A többi vádpontban már korábban bűnösnek vallotta magát.

Az új koronavírus okozta járvány miatt elrendelt korlátozások miatt az ügyészek és a sofőr jogi képviselői is videokapcsolaton vettek részt a szerdai tárgyalási napon. A 39 holttestet tavaly október 22-én hajnalban találták meg a délkelet-angliai Thurrock ipari parkjában álló kamion rakterében. A hűtőkonténer nem sokkal korábban érkezett a Temze torkolatában fekvő közeli Purfleet kisváros komptermináljába a belgiumi Zeebrugge kikötőjéből.

A kamionszerelvény Scania típusú, bolgár rendszámú nyerges vontatója, amelyet Robinson vezetett, Írországból kelt át komppal Angliába, és röviddel a holttestek megtalálása előtt vette fel a pótkocsit. A brit vádhatóság szerint az ügy mögött egy olyan globális hálózat áll, amely jelentős számú illegális bevándorló Nagy-Britanniába csempészését szervezi, és ennek tagja a kamionsofőr is. A brit hatóságoknak november első hetére sikerült azonosítaniuk az áldozatokat, és akkor derült ki hivatalosan, hogy elhunytak valamennyien vietnami állampolgárok voltak.

A listán két 15 éves fiú neve is szerepel. Ők voltak a legfiatalabbak, de további nyolc olyan áldozat van, aki tizenéves volt, az ő életkoruk 17 évestől 19 évesig terjed. A legidősebb áldozat egy 44 éves férfi. A névsor alapján az áldozatok között nyolc nő is volt. A múlt hónapban véglegesített és kiadott vizsgálati jelentés szerint valamennyien fulladás és kihűlés következtében vesztették életüket. Az ügynek további négy vádlottja van; közülük három román állampolgár. Az ő tárgyalásuk csak októberben kezdődik.

Robinson ügyében az Old Bailey egyelőre nem tűzte ki az ítélethirdetés időpontját.

Nagy-Britanniában legutóbb 2000-ben volt ehhez mérhető tragédia: akkor 58 kínai állampolgár holttestét találták meg a délkelet-angliai Dover kikötőjében egy holland rendszámú, ugyancsak Zeebrugge kikötőjéből érkezett kamion pótkocsijában.

Huszonhárom év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte a bazini székhelyű különleges bíróság Miroslav M.-et, Ján Kuciak szlovák oknyomozó újságíró és barátnője két évvel ezelőtti, nagy botrányt és politikai viharokat is kiváltó meggyilkolása és egy további gyilkosság miatt. Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész súlyosításért fellebbezett.

Juraj Novocky, az ügyben eljáró különleges ügyész – a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség beszámolója szerint – azért nem életfogytiglani, hanem 25 éves szabadságvesztés büntetés kiszabását kérte, mert a vádlott bevallotta a bűncselekményeket, és a törvényszéki szakértők szerint az ő esetében nem lehet teljesen kizárni annak a lehetőségét, hogy visszailleszkedjen a társadalomba.

A bíróság viszont ennél is enyhébb, 23 évi fegyházbüntetést szabott ki tekintettel arra, hogy a vádlott együttműködött a hatóságokkal. Az ügyész az ítélethirdetést követően fellebbezést nyújtott be a kiszabott büntetés mértéke miatt, amit azzal indokolt, hogy nem teljesültek a büntetés csökkentéséhez szükséges feltételek. Az ítélet így nem jogerős, és a büntetés mértékéről a legfelsőbb bíróság dönt majd.

A záróbeszédek során Miroslav M. védője a bíróságra hagyta az igazságos ítélet kiszabását. A meggyilkolt újságíró családjának jogi képviselője, Daniel Lipsic volt igazságügyminiszter úgy vélekedett: az ítélet révén ösztönözni kell az együttműködésre a jövőbeni vádlottakat és a kiszabott ítéletet igazságosnak minősítette. Martina Kusnírová – Ján Kuciak újságíró ugyancsak meggyilkolt barátnője – családjának jogi képviselője, a több közismert peres ügyből jól ismert Roman Kvasnica viszont az életfogytiglani büntetés kiszabása mellett foglalt állást, mégpedig annak elrettetentő hatására hivatkozva, az ítéletre reagélva azt mondta: megvárják a legfelsőbb bíróság döntését.

A nagy botrányt és belpolitikai viharokat is kiváltó, két évvel ezelőtti újságíró-gyilkosság bűnvádi perének főtárgyalása januárban kezdődött. A vádlottak között van még a vádirat szerint a gyilkosság elkövetésében segédkező Sz. Tamás, a bűncselekmény megrendelésében közvetítő Zs. Alena, valamint a gyilkosság megrendelésével vádolt K. Marián nagyvállalkozó (mindhárman tagadják bűnösségüket), illetve a már decemberben egy külön perben 15 év szabadságvesztésre ítélt Andruskó Zoltán, aki ugyancsak közvetítői szerepet játszott a bűntényben. A most elítélt Miroslav M. januárban vallotta be a gyilkosságok elkövetését, így ügyét februártól külön tárgyalták tovább.

A vádirat szerint Marián K. azért határozta el Kuciak megöletését, mert az újságíró több írást közölt az ő – a cikkek szerint bűnös – gazdasági tevékenységéről. A vád szerint a nagyvállalkozó 2017 végén rendelte meg a gyilkosságot Alená Zs.-nél, aki ezután megkereste Andruskót. Ez utóbbinak húszezer eurós adóssága elengedését ígérte, és ötvenezer eurót az újságíró haláláért. Andruskó a bűntett kivitelezésével a korábban rendőrnyomozóként dolgozó Sz. Tamást és M. Miroslav volt hivatásos katonát bízta meg, akiknek 40 ezer eurót ígért a gyilkosság végrehajtásáért. Andruskó korábban azt vallotta, azért fordult Sz. Tamáshoz és Miroslav M..-hez, mivel tudta, hogy 2016 végén egy rablás során már meggyilkoltak egy vállalkozót, Molnár Pétert.

Az áldozatokat 2018 február végén találta holtan a rendőrség a galántai járásban fekvő Nagymácsédon lévő családi házukban. A gyilkosság közfelháborodást keltett az országban, s azt heteken belül korábban sosem látott méretű tüntetéssorozat követte, amely belpolitikai válsághoz vezetett. A történések végül a kormány több tagjának távozásához – köztük Robert Fico kormányfő lemondásához – és a kabinet széles körű átalakításához vezettek.

Nem szerencsés, ha az energiaellátás biztonsága politikai kérdéssé válik, de be kell látnunk, hogy a paksi atomerőmű termelésére még évtizedekig szükség van a hazai energiabiztonság érdekében. A Biztonságpiacnak adott interjúban Kroó Norbert akadémikus professzor, a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségének (GTTSZ) elnökhelyettese úgy vélekedett, hogy a jövőbeli energiaigények fedezésére a fúziós energia adhatna megoldást, a valódi információbiztonság kulcsa pedig a kvantumtitkosításban rejlik.

— Mekkora jelentősége van napjainkban az infor­mációbiztonságnak?
— Információs társadalomban élünk, az információknak pedig sohasem volt olyan jelentőségük, mint manapság. Mindez rengeteg szűretlen információt is jelent, a kommunikáció szerepe pedig felértékelődött, hiszen ezt az adattömeget továbbítanunk kell egymásnak. Az információk sokszor semlegesek, azonban gyakran érzékenyek is lehetnek – az információbiztonság szerepe pedig abban áll, hogy az érzékeny adatok titkos továbbítását megvédjük a törésekkel szemben. Ez az oka, illetve célja, hogy az informatikába bekerült a kvantumkommunikáció. Bár napjainkban is számos kísérlet, fejlesztés zajlik a titkosítás terén, csupán a kvantumtitkosítás az egyetlen forma, amelyet egyelőre nem sikerült feltörni. A megoldás lényege, hogy az információ kódolási kulcsát nem a klasszikus, lehallgatható, hanem speciális csatornán továbbítják. Ha ezen a csatornán valamilyen beavatkozás történik, akkor arról mind a küldő, mind a vevő tudomást szerez. A kvantumtitkosítás terén nagy probléma az úgynevezett dekoherencia, vagyis a kvantumállapot lebomlása. Ezt eddig úgy sikerült javítani, hogy a kvantuminformációt optikai szálakon már 420 kilométerre is el tudják juttatni, de ez akár műholdon keresztül is lehetséges – utóbbira gyakorlati példa egy Kína és Ausztria között megvalósított adattovábbítás. A XXI. század fantasztikus újdonsága, hogy a gépek is összeköttetésben állnak egymással (IoT, „a dolgok internete”), amely egyébként az Ipar 4.0 programnak is része Magyarországon. Az információözön azonban az egyéneket és a társadalmakat is kiszolgáltatottá teszi, amellett, hogy általános biztonsági problémákat is felvet – gondoljunk csak arra, hogy a terroristák hogyan szervezik meg összehangolt akcióikat. Persze ez már nem csak informatikai kérdés.

— Egy összehangolt, az informatikai hálózatokon keresztül végrehajtott támadás akár az energia­szolgáltatás biztonságát is veszélyeztetheti. Mennyire elméleti ez a fenyegetettség?
— Európában megvalósulóban van az okos-energiahálózat, de minél fejlettebb egy társadalom, annál sérülékenyebb. Ha jobban belegondolunk, tulajdonképpen csak két alap-energiaforrásunk van: a napenergia és a nukleáris energia. Előbbi szempontjából ki kell használnunk, hogy minél közelebbi időpontban érkezett a napenergia a földre, annál előnyösebb a felhasználása. A több millió éve a fosszilis forrásokban tárolt napenergia felhasználásával pedig egyre óvatosabban kell bánnunk. Utóbbi szempontjából pedig számolnunk kell a termodinamika törvénye szerint bekövetkező entrópianövekedés jelenségével, vagyis azzal, hogy egy zárt rendszer az energiafelhasználás során egyre rendezetlenebbé válik. Az alacsony hatásfokú napelemeknél például az entrópia növekedése nagyobb lehet, mint a jó belső égésű motoroké, így a hatékonyságukon még jócskán van mit javítani. Persze abba is érdemes belegondolni, hogy nem kimondottan szerencsés, ha szénerőműben termelt energiát szeretnénk használni például egy elektromos autó áramszükségletének fedezésére. Tehát nagyon összetett kérdésről van szó. A nukleáris energetikában a sérülékenység és a radioaktív melléktermékek elhelyezése jelent komoly kihívást. Az entrópianövekedés minimalizálása szempontjából az álmunk a fúziós energia, amely tulajdonképpen a hidrogénbomba megszelídítését jelenti. A termonukleáris energiatermelésnek ez a fajtája azért is ígéretes, mert a nyersanyag a tengerekben lényegben végtelenül rendelkezésre áll. Az energiatárolás problémája is jelentős feladat, hiszen a víz-, szél- és napenergia termelése gyakran kiszámíthatatlan. Persze léteznek – egyelőre primitív – módszerek a tárolásra, de gondot jelent, hogy az elektromos autók esetében például már 400-500 kilométeres hatótáv nagyon jónak számít. Mindez az energiabiztonság szempontjából nem elhanyagolható szempont. Magyarország energiatermelésének mintegy negyven százalékát a paksi atomerőmű adja. Nem kimondottan szerencsés, ha az energiaellátás biztonsága politikai kérdéssé válik. Paks egy rendkívül biztonságos erőműrendszer, és néhány évtizedig még nem tudunk lemondani arról, hogy ezt lekapcsoljuk. Egy biztonsági probléma azonban állandó kérdést jelent, ez pedig az elhasznált fűtőanyag tárolása. Ez is gyakori kampánytéma, az emberek biztonságérzete pedig nagyon szubjektív. Míg a légi közlekedés baleseti valószínűsége például sokkal kisebb, mint a közúti közlekedés esetében, mégsem fél senki beülni az autóba, a repülőutaktól pedig sokan tartanak. Tehát még jócskán van tudományos és felvilágosítási feladatunk.

— Ön milyennek ítéli meg a mai társadalom bizton­ságérzetét?
— Bár a társadalom fejlettségét gyakran csak egy-két paraméterrel, például a GDP-vel próbálják leírni, a képlet nem ilyen egyszerű. Mindehhez hozzátartozik az egészségügyi ellátás, a kultúra, az oktatás színvonala és az általános biztonság­érzet is. Ez utóbbi sem egyszerű, hiszen minél fejlettebb a társadalom, annál sérülékenyebb. Az internet elterjedtsége kapcsán ma már az otthonok is veszélybe kerülhetnek, hiszen a kommunikációs eszközökkel manapság szinte mindenki elérhető. Egy otthon biztonságát az informatika és a gépészet éppúgy meghatározza, ahogy a munkahelyek vagy éppen a munkafolyamatok biztonságában is sokféle szempont érvényesül. Minden új technológia a pozitívumok mellett negatív elemeket, lehetőségeket is tartalmaz. A technológiai fejlesztések során arra is figyelni kell, hogy az új megoldások minimális veszélyeket jelentsenek. Véleményem szerint a tágabb értelemben vett biztonság soha nem volt olyan törékeny, mint napjainkban, de soha nem is volt olyan fontos. Éppen ezért a környezetünkre és egymásra is vigyáznunk kell, hogy jobban élhessünk a földön.

(Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

Brexit-EU

Áprilisban kezdődnek a tárgyalások az EU és az Egyesült Királyság között a jövőbeni kapcsolatrendszer kialakításáról, a jelenlegi állás szerint pedig ez év végéig, december 31-ig véglegesíteni kell megállapodást. A megadott dátumig a jelenlegi helyzetben azonban nem valószínű, hogy sikerülni fog a megegyezés, az EU végső célja pedig a „hard brexit” elkerülése. Az Egyesült Királyságnak pedig nem érdeke meghosszabbítani a brit EU-tagság megszűnése után kezdődött átmeneti időszakot, sőt már júniusban dönteni kíván arról, hogy érdemes-e folytatni az erről szóló tárgyalásokat az EU-val.

Egyelőre nincs egyetértés a felek között, a helyzetet ugyanis nehezíti britek a Kanadával megkötött megállapodása, amelyhez hasonlót akarnak elérni az EU-val is. Az EU brexit-ügyi főtárgyalója legutóbbi kijelentése szerint azonban az EU erre nem nyitott, a megegyezést több ponton is kifogásolja. A brexit után az Egyesült Királyság válik az EU legközelebbi gazdasági riválisává, ebben a tekintetben sem hasonlítható a kapcsolat Kanadához.

Az EU és az Egyesült Királyság ugyanis nem csak partnerek, de gazdasági versenytársak is lesznek, és így mindkét fél számára fontos szempont, hogy a megállapodásnak így egyenlő versenyfeltételeket is kell garantálnia. Emellett az EU számára fontos szempont a különösen szigorú feltételek szabása egyes területeken. Ezek közé tartoznak a közös szabályok munkavállalók jogaira vonatkozóan, a környezetvédelmi szabályok és a magánszektor állami támogatására vonatkozó szabályok.

Brüsszel, 2020. március 19.
2020. március 5-én készült kép Michel Barnierről, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalójáról egy brüsszeli sajtótájékoztatón. Barnier 2020. március 19-én bejelentette, hogy pozitív lett a koronavírus-tesztje.
MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Szomszédságpolitika

Fehéroroszország

Március 7-én az EU nyilatkozatot tett közzé a belorusz minszki regionális bíróság által hozott  nemrégiben hozott halálos ítélettel kapcsolatban. A nyilatkozat újfent kijelenti, hogy az EU minden körülmények között elítéli a halálbüntetést.

Georgia

Március 9-én az EU georgiai küldöttségének vezetője, Carl Hartzell nagykövet gratulált Georgia vezető  politikai pártjainak az új választási rendszerről szóló megállapodás megkötéséhez. A megállapodás több mint három hónapos intenzív tárgyalások eredménye, amelyeket az Európai Unió, Németország, az Európa Tanács és az Egyesült Államok képviselői segítettek.

Az EU március 23-án nyilatkozatot adott ki a szakadár Georgia szakadár régiójában Abháziában lezajlott elnökválasztással kapcsolatban.  A nyilatkozatban az EU újfent kifejezte támogatását Georgia területi integritásának irányába, valamint kijelentette, hogy nem ismeri el azon jogi kereteket amelyek között a választás végbement.

Örményország

Március 9-én, Josep Borrell, az EU főképviselője és Nikol Pashinyan örmény miniszterelnök Brüsszelben találkozott, a találkozó során megvitattak több kétoldalú és regionális kérdést.  A két vezető megvitatta a Hegyi Karabah konfliktus megoldási lehetőségeit is, a kül- és biztonságpolitikai főképviselő szerint az EU teljes mértékben támogatja az EBESZ Minszki Csoport erőfeszítéseit a probléma békés megoldására.  Josep Borell  üdvözölte továbbá Örményország elkötelezettségét az EU – Örményország átfogó és megerősített partnerségi megállapodás reformja és végrehajtása mellett, a főképviselő hozzátette, hogy az EU továbbra is támogatja Örményországot ezen az úton.

Március 31-én az EU szóvivője nyilatkozatot adott ki, amelyben nem ismeri el a hegyi-karabah-i ún. „Elnök- és parlamenti választások” alkotmányos és jogi keretét.A szóvivő hozzátette, hogy az EU határozottan támogatja az Európai Biztonsági és Együttmőködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportját, emellett hozzátette, hogy kész továbbra is támogatni a hegyi-karabah-konfliktus korai és békés rendezésére irányuló erőfeszítéseket.

Ukrajna

Március 27-én az EU szóvivője bejelentette, hogy az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának (OHCHR) Hivatala által kiadott legfrissebb jelentés szerint   a konfliktusokkal összefüggésben fogvatartottak önkényes fogva tartása, kínzása és rossz bánásmódja Ukrajna keleti részén folytatódik. Az OHCHR jelentés utal az úgynevezett „Luhanszki Népi Köztársaságra” és a „Donyecki Népi Köztársaságra”. Az EU hangsúlyozta, hogy független nemzetközi megfigyelőknek, mint például a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának és az OHCHR-nek teljes és feltétel nélküli hozzáférést kell biztosítani minden fogvatartotthoz és a fogva tartáshoz.

Április 1-jén az EU nyilatkozatot adott ki, válaszul Oroszország nemrégiben meghozott elnöki rendeletére. E rendelet értelmében Krím és Szevasztopol nagy részét felveszik az orosz határmenti területek jegyzékébe, ahol a nem orosz állampolgároknak nem rendelkezhetnek földterülettel. Az EU hangsúlyozta, hogy a rendelet az önkényes vagyonfosztást is eredményezheti.Az EU sürgette Oroszországot, hogy állítsa le a krími félszigeten a nemzetközi jog megsértését, és megismételte, hogy támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását a nemzetközileg elismert határain belül.

Március 5-én az EU Tanácsa úgy határozott, hogy kiterjeszti az eszközök befagyasztására vonatkozó korlátozásokat 10 olyan személyre, akiket az ukrán állami pénzeszközök jogellenes felhasználásáért és hivatali visszaéléséért felelősnek tartanak. A 2014 márciusában bevezetett szankciókat évente felülvizsgálják, és jelenleg 2021 március 6-ig vannak érvényben.

Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője március 16-án az EU nevében nyilatkozatot tett a Krím Autonóm Köztársaságról és Szevasztopol városáról. A főképviselő kijelentette, hogy a félsziget egyre növekvő militarizálása továbbra is negatívan befolyásolja a fekete-tengeri térség biztonságát. A krími-félsziget emberi jogi helyzetét „jelentősen romlottnak” írta le, hozzátéve, hogy „a félsziget lakosai szisztematikusan korlátozzák az alapvető szabadságokat, például a véleménynyilvánítás, a vallás vagy a meggyőződés és az egyesülés szabadságát, valamint a békés gyülekezés jogát.”

Március 13-án az Európai Unió Tanácsa hat hónappal meghosszabbította a korlátozó intézkedéseket azon intézkedésekkel szemben, amelyek aláássák vagy veszélyeztetik Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét. A 2020. szeptember 15-ig hatályos szankciók 175 emberre és 44 jogalanyra vonatkoznak.Az intézkedéseket először 2014 márciusában vezették be, az új, hat hónapos meghosszabbításhoz kapcsolódó jogi aktusokat az EU Hivatalos Lapjában tették közzé 2020. március 13-án.

Brüsszel, 2020. április 7.
Janez Lenarcic, az Európai Bizottság válságkezelésért felelõs uniós biztos online sajtótájékoztatót tart Brüsszelben 2020. április 7-én. Lenarcic bejelentette, hogy az Európai Unió vészhelyzeti reagálási koordinációs központja az összes tagállammal együttműködik annak biztosítására, hogy a segítség oda kerüljön, ahol leginkább szükség van rá.
MTI/AP pool/Francisco Seco

Koronavírus elleni védekezés

A szomszédságpolitika területén is a koronavírus ellen való védekezés volt meghatározó. Az Európai Bizottság az EU szomszédságpolitikájának legfőbb kutatási és innovációs profilú programján, a Horizon 2020-on keresztül támogatja a COVID-19 elleni harcot. 45 millió euróval finanszírozza az innovatív gyógyszer kezdeményezését (IMI), amelynek keretében olyan projektek pályázhatnak, amelyek a COVID-19 terjedésének jobb nyomkövetésére és a jövőbeni járványokra történő felkészültség fokozására irányulnak. Emellett, az EU támogatja a tunéziai egészségügyi ágazatot is az ország 13 kormányzóságában, elsősorban az első vonalbeli egészségügyi szolgáltatási struktúrákban, az „Essaha Aziza” programnak köszönhetően, amelynek költségvetése 20 millió euró. Ez a program elősegíti a tunéziai Egészségügyi Minisztériumnak a COVID-19 megelőzésére és az annak kezelésére irányuló erőfeszítéseit. Ezt követően, március 30-án Várhelyi Olivér, az EU szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa Noureddine Erray tunéziai külügyminiszterrel való egyeztetésén bejelentette, hogy az EU 250 millió eurós támogatásban részesíti az országot a koronavírus és annak társadalmi-gazdasági következményei elleni küzdelem érdekében. Továbbá, biztosította a tunéziai külügyminisztert az „Essaha Aziza” program megerősítéséről, amelynek keretében megháromszorozza az EU az előirányzott támogatásokat. Az észak-afrikai Marokkó külügyminiszterét, Nasser Bouritát is biztosította arról Várhelyi Olivér, hogy az Európai Unió a marokkói költségvetést azonnali 150 millió euró átcsoportosítással támogatja a járvány elleni harcban.

Az EU vezetői megállapodtak abban, hogy a harmadik országokból az EU területére irányuló nem alapvetően szükséges utazások ideiglenesen korlátozásáról, egy  30 napos időtartamra, ezen időszak esetlegesen meghosszabbítható a további események függvényében.

Róma, 2020. március 14.
Tapsolnak az emberek, az ablakukból pedig olasz, illetve európai uniós zászló lóg Rómában 2020. március 14-én. A tüdõgyulladást okozó koronavírus terjedésének megfékezésére az országban elrendelt vesztegzár még nem tart régen, de az olaszok a szolidaritás jeleit mutatva már bizonyos formájú villámcsődületeket szerveznek az internetes közösségi portálokon, például bizonyos időpontokban megjelennek az ablakukban vagy erkélyükön, hogy énekeljenek, tapsoljanak vagy egyszerűen csak integessenek egymásnak.
MTI/AP/LaPresse/Mauro Scrobogna

Afrikai Unió

Az Európai Bizottság, valamint a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő március 9-én javasolta az Afrikával való új EU stratégia alapjait. Mindez öt kulcsfontosságú területen fogalmaz meg javaslatokat az együttműködés fokozására a partnerségek révén: zöld átmenet; digitális átalakulás; fenntartható növekedés és foglalkoztatás; béke és kormányzás; valamint a migráció és a mobilitás. Mindezek alapján, Európa megbeszéléseket kezdeményez az afrikai partnerekkel egy új közös stratégia kidolgozása érdekében, amelyet az Európai Unió és az Afrikai Unió 2020 októberében tartandó csúcstalálkozóján fognak jóváhagyni a tervek szerint.

 

Oroszország számára elfogadhatatlan a világűr privatizációja – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

“Adott esetben (a Donald Trump amerikai elnök által hétfőn aláírt rendelettel kapcsolatban) természetesen jogi értékelést kell adni. Talán tanulmányozni kellene ezt a határozatot, jogi megközelítések alapján. Mindenesetre a világűr privatizációjára irányuló kísérletek bármilyen formában – most nehezemre esik megmondanom, hogy ez a világűr privatizációjának kísérleteként értékelhető-e – elfogadhatatlanok lennének” – mondta Peszkov.

A szóvivő arra reagált, hogy Trump rendeletet adott ki az erőforrásoknak a Holdon és más égitesteken történő kereskedelmi kitermeléséről, amelynek értelmében az Egyesült Államok nem tekinti többé az emberiség közös örökségének a világűrt.

“A világűr az emberi tevékenység jogilag és fizikailag egyedülálló területe, és az Egyesült Államok nem tekinti ezt globális köztulajdonnak” – állt a szövegben.

A dokumentum szerint az Egyesült Államoknak jogában kell állnia üzleti célból kutatni világűrt, valamint annak erőforrásait kiaknázni és hasznosítani. Az Egyesült Államok ösztönözni kívánja ennek állami és magánszereplők által végzett tevékenységnek a nemzetközi támogatását. Mike Pompeo külügyminiszternek 180 napon belül be kell számolnia az ebben az ügyben elvégzett munkájáról.

Az elnöki rendelet rámutatott, hogy az Egyesült Államok nem ismeri el az államoknak a Holdon és más égitesteken folytatott tevékenységéről az ENSZ-közgyűlés által 1979-ben elfogadott megállapodását, amelyet egyébként sem írt alá. Elismeri viszont a világűr kutatásról és felhasználásáról szóló 1967-es egyezményt.

Szergej Szaveljev, az orosz állami űripari vállalat, a Roszkoszmosz nemzetközi együttműködésért felelős vezérigazgató-helyettese kedden nyilatkozatot tett közzé, amelyben Trump rendeletét a “más bolygók területének tényleges elfoglalására” irányuló agresszív tervnek, a világűr kisajátítására irányuló kísérletnek minősítette. A tisztségviselő szerint ez aligha hangolja gyümölcsöző együttműködésre az államokat.

“A történelemben volt már példa arra, hogy valamely állam úgy döntött, hogy saját érdekében területeket kezd el elfoglalni – mindenki emlékszik, hogy ennek mi lett az eredménye” – idézte Szaveljevet a Roszkoszmosz sajtószolgálata.