Biztonságpolitika

Az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) lezárt ügyek számának csökkenése azt mutatja, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye hosszú távú hatékonyságát biztosító reformok egyértelműen javították a bíróság ítélethozatalát és azok végrehajtását – közölte a 47 tagországot számláló, strasbourgi székhelyű Európai Tanács.

Az EJEB ítéleteinek végrehajtásáról szóló 2019-es adatokat rögzítő éves jelentés szerint a tíz évvel ezelőtt bevezetett reformoknak köszönhetően a bíróság elé került ügyeket gyorsabban zárták le, és a folyamatban lévő ügyek száma is folyamatosan csökkent. A bíróság előtt ugyanakkor még mindig jelentős számú ügy van, ami azt mutatja, hogy az Európa Tanács és tagállamai között továbbra is fontos a konstruktív együttműködés az előrelépés érdekében.

A beszámoló szerint a 2018-as 1272-höz képest tavaly 1160 új ügyben kezdték meg a tárgyalásokat. Az előző éves 6151 folyamatban lévő ügyhöz képest ezek száma tavaly 5231-re csökkent. 2019-ben 2080 ügyet zártak le az előző éves 2705-höz képest.

Az említett reformok sikerét illetően kiemelték, hogy azok 2010-es bevezetése óta eltelt időszakban 2120 strukturális, vagy rendszerszintű nemzeti problémákat taglaló új eset került a bíróság elő, amelyek közül a korábbi esetekkel együtt 2287-et zártak le. Összehasonlításképpen közölték, a 2000 és 2010 közötti időszakban 1470 új ilyen ügyből mindössze 602-t zártak le, ami 41 százalékos lezárási arányt jelentett.

A beszámoló rámutatott, hogy egyes ítéletek tagállami végrehajtása során tapasztalt késlekedések – nevezetesen a nemzeti hatóságok kapacitáshiánya, az elégtelen politikai akarat, vagy akár az egyértelmű egyet nem értés az emberi jogi bíróság ítéleteivel – szükségessé teszik a reformok megerősítésének folytatását, valamint a felügyeleti keret hatékonyságának és erőforrásainak növelését.

Magyarország tekintetében a jelentés egyebek mellett azt mutatta, hogy az EJEB kártérítésként, vagy méltányos elégtételként összesen 5 391 826 eurót ítélt meg a kérelmezőknek 2019-ben, mintegy 200 ezer euróval kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az összeg Oroszország és Olaszország után a harmadik legmagasabb volt az Európa Tanács 47 tagországa között.

Magyarországot érintően tavaly összesen 93 ügyet tárgyalt a strasbourgi bíróság, a 2018-as 104-hez képest. Ezek közül 83-at zártak le, amíg számuk 2018-ban 59 volt. Ezzel Magyarország a hatodik a tagországok között. A folyamatban lévő ügyek száma tavaly 314 volt, amíg 2018-ban 252. A Magyarországot érintő folyamatban lévő ügyek száma az ötödik legmagasabb a tagállamok között – közölték.

Az EJEB ítéleteinek végrehajtása kulcsszerepet játszik az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartásának biztosításában az egész kontinensen – emelték ki a jelentéstevők.

Pénzügyőrök is segítik a rendőrség munkáját a koronavírus-járvány elleni védekezésben – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Közleményükben kiemelték: a koronavírus elleni védekezésben, a járvány terjedésének lassításában és megfékezésében a megszokottnál is fontosabb a közrend és a közbiztonság fenntartása. Ezért a rendvédelmi szervek, egymás munkáját segítve együttműködnek az ebből adódó feladatok ellátásában.

A veszélyhelyzet idején a NAV mintegy 800 pénzügyőrrel segíti a rendőrség munkáját. A hétvégén elkezdődött a koordinált járőrözés az ország több pontján – írták.

A Csongrád Megyei Főügyészség vádat emelt azzal a hódmezővásárhelyi férfival és barátjával szemben, akik tavaly októberben többször bántalmaztak egy férfit.

A vádirat szerint a vádlott 2019. október 12-én kerti partit szervezett a társasház udvarán, ahol barátaival együtt nagyobb mennyiségű alkoholt fogyasztott. Délután a vádlott és a sértett között szóváltás alakult ki, melynek során a vádlott arcon ütötte a sértettet, aki ennek hatására vérző orral földre került, majd felkelve a városba indult. Ezzel egyidőben a vádlott egy barátjával cigarettáért ment, és amikor meglátták az utcán sétáló sértettet, odaléptek hozzá, combon rúgták, majd az ismételten földre kerülő férfit arcon ütötték. Az ekkor kisebb sérüléseket szenvedő sértett további bántalmazásának a vádlottak egy ismerőse vetett végett, elrángatva őket onnan.

Este a folytatódó kerti parti során a vádlottak elhatározták, hogy megleckéztetik a sértettet, egyikük fejére maszkot húzva bekopogtattak hozzá. A sértett védekezésül egy késsel a kezében nyitott ajtót, mire őt a vádlottak mellkason rúgták, arcon ütötték és földre vitték, majd a mellkasára térdeltek. Ezt követően a sértettet a földön hagyva távoztak.

A sértett az utolsó bántalmazás következtében bordatöréseket és ezzel összefüggésben a mellhártya sérülését, valamint légmellet és tüdőbevérzést szenvedett el, amely közvetett életveszélyes állapotot eredményezett. Hozzá másnap az ismerősei az állapotát látva mentőt hívtak, és életveszélyes állapotban kórházi ellátásban részesítették.

A vádlottakkal szemben az ügyészség életveszélyt okozó testi sértés bűntette, és garázdaság vétsége miatt emelt vádat. A vádemeléskor szabadlábon védekező vádlottak bűnösségének kérdésében a Szegedi Törvényszékfog dönteni.

Egészségügyi berendezéseket és védőfelszerelést szállító orosz katonai repülőgép indult útnak az Egyesült Államokba – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a TASZSZ hírügynökség jelentése szerint.

Peszkov elmondta, hogy a nap folyamán technikai egyeztetés folyt a gépről. A segélyszállítmányról Vlagyimir Putyin és Donald Trump hétfői telefonbeszélgetésén esett szó.

“Az orosz fél a súlyos amerikai járványügyi helyzetre való tekintettel segítséget ajánlott fel orvosi berendezések és védőeszközök formájában. Trump köszönettel elfogadta ezt a humanitárius természetű segítséget” – hangoztatta a szóvivő.

Peszkov hozzátette, hogy a két elnök megállapodásának megvalósítása során az a benyomás alakult ki, hogy amerikai részről egyesek “minimum nem segítették” a technikai kérdések operatív megoldását. A szóvivő fontosnak érezte megjegyezni, hogy az Egyesült Államoknak felajánlott segítséggel Putyin “abból indul ki, hogy amikor az amerikai orvosieszköz- és anyaggyártók felpörögnek, akkor szükség esetén ezt a segítséget ők is tudnák majd viszonozni”.

Peszkov rámutatott, hogy ugyancsak együttműködés alakult ki Oroszország és Kína között. “Most, amikor ez a helyzet kivétel nélkül mindenkit érint és globális természetű, nincs alternatívája a közös cselekvésnek a partnerség és a kölcsönös segítségnyújtás szellemében” – mondta.

Trump sajtótájékoztatóján említést tett arról, hogy az Egyesült Államok a koronavírus-járvány elleni harcban segítséget kap Oroszországtól és Kínától.

Az új koronavírus járvány kimenetelével, következményeivel kapcsolatban sok a bizonytalanság, de az megelőlegezhető, hogy nagy nehézségekkel és szerteágazó válságjelenségekkel kell megküzdeni úgy individuális szinten, mint a legkülönbözőbb méretű entitások világában, legyen szó családokról, vállalkozásokról, nemzeti intézményekről (pl. haderők), vagy akár magukról az államokról, hogy a nemzetközi rendszereket, szövetségeket ne is említsem. Nem lehet könnyű időszak ez a magyar repülőélet alap infrastruktúrájához tartozó szaklapok számára sem. Így ezúton kérek arra mindenkit, hogy - vélhetően szintén szűkülő saját lehetőségeihez mérten - járuljon hozzá további működésükhöz, több évtizedes szolgálatuk folytatásához, hogy esetlegesen felmerülő nehézségeikkel sikeresen dacoljanak. Vegyük, olvassuk, támogassuk őket és őket. 

...s persze a szellemi muníció biztosítása mellett, azzal szoros összefüggésben idézzük Oliver Cromwellt is, akinek híres mondása aktuálisabb, mint valaha: "Bízzál Istenben és tartsd szárazon a puskaport!"     

Zord

Száznyolc kórházból 51-ben katonák lettek a kórházparancsnokok – mondta a honvédelmi miniszter az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában, ahol azt is közölte: a héten további vállalatokat választhatnak ki, ahol megjelennek majd a honvédelmi irányító törzsek.

Benkő Tibor hozzátette: a katona kórházparancsnokok több megyében teljesítenek szolgálatot. Veszélyhelyzetben kiemelt fontosságú, hogy egységes irányítás alatt történjen a vírus elleni védekezés, központilag legyen irányítva az anyaggazdálkodás, és ellenőrizve az anyagfelhasználás – hangsúlyozta.

Elmondta: a kórházparancsnoki feladatkört a belügyminiszter irányítása alatt országos kórházparancsnok koordinálja. A kórházparancsnokok közreműködőként, támogatóként vannak jelen, orvosszakmai, egészségügyi szakmai kérdésben nem döntenek. Az 51 kinevezett katona parancsnoknak az a dolga, hogy az észrevételeket, igényeket, kéréseket eljuttassák az országos kórházparancsnokhoz, aki mellett azokat egy törzs feldolgozza és megküldi a koronavírus-fertőzés elleni védekezésért felelős operatív törzsnek.

A miniszter kitért arra is, hogy a koronavírus-járvány miatt létrehozott, a létfontosságú magyar vállalatok biztonságáért felelős akciócsoport – amelynek ő a vezetője – felmérte az ország működését biztosító létfontosságú vállalatokat. Ezek többek között az élelmiszeripar, a gyógyszeripar, az oxigénellátást, az infokommunikáció, az energetika szektorából valók.

Kiemelte: több száz létfontosságú vállalat van. Közülük első körben 139-et választottak ki. Mostanáig 84 vállalatnál kezdték meg a munkát a honvédelmi irányító törzsek. A héten további vállalatokat választanak ki – közölte.

Új uniós művelet indul a háború sújtotta Líbiát érintő fegyverembargó hatékony ellenőrzésére az Európai Unió tagállamainak jóváhagyásával április elsejével, Irini néven – jelentette be Josep Borrell, az Európai Unió (EU) külügyi- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben.

A főképviselő sajtóértekezletén elmondta, az új művelet megbízatása egyelőre 2021. március 31-ig tart. Műveleti parancsnoksága és székhelye Rómában lesz. Az embercsempész-hálózatok felszámolása érdekében létrehozott Sophia uniós művelet mandátuma az új művelet megkezdésével megszűnik.

Az Európai Unió a Földközi-tengeren tevékenykedő katonai művelet indításával hozzájárul egyrészt az arra irányuló uniós törekvésekhez, hogy Líbiában helyreálljon a stabilitás és a biztonság, másrészt az ENSZ fegyverembargójának végrehajtásához a líbiai partokhoz közeli nyílt tengeren.

Borrell tájékoztatása szerint az új művelet légi, műholdas és tengeri eszközöket vesz igénybe. A misszió munkájában részt vevő hajók járőrözési területét a Líbiába tartó fegyverszállítmányok fő érkezési útvonala felé, keletre, Egyiptom irányába mozdítaná el. Eltávolodva azoktól vizektől, amelyeken rendszerint a migránsok kelnek útra Európa felé. A művelet támogató feladatokat is ellát. Biztosítja a líbiai parti őrség és haditengerészet kiképzését, nyomon követi a kiképzés hosszú távú hatékonyságát. Ezen túlmenően az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataival összhangban megfigyelési tevékenységet és információgyűjtést végez a líbiai kőolaj, nyersolaj és finomított kőolajtermékek illegális kereskedelméről. Hozzájárul továbbá az embercsempészek és -kereskedők üzletszerű tevékenységének ellehetetlenítésére irányuló uniós intézkedések elősegítéséhez információgyűjtéssel és repülőgépes járőrözés révén – közölte.

A Sophia missziót 2015-ben indították az EU tagállamai az Észak-Afrikából az EU-ba irányuló embercsempészet visszaszorítására. A művelet támogató feladatokat is ellátott. Egyebek mellett feladata volt a líbiai parti őrség és haditengerészet kiképzése, a kiképzés hosszú távú hatékonyságának nyomon követése.

Azonban az EU-s hajókra felvett emberek fogadása körüli viták miatt tavaly tavasszal leállították a tengeri járőrözést, ezt követően a misszió felhatalmazása csupán repülőgépekről folytatott megfigyelésre és a líbiai parti őrség kiképzésére korlátozódott.

Törökország kilencvenezer rabot szándékozik kiengedni a börtönökből az új típusú koronavírus-járvány miatt egy, a parlament elé kedden benyújtott törvénytervezet értelmében – közölte ankarai sajtótájékoztatóján Cahit Özkan, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) parlamenti frakcióvezető-helyettese.

Özkan elmondta, hogy a javaslatot az AKP és a parlamenti szövetségese, a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) készítette elő. A politikus kiemelte: terrorizmussal kapcsolatban, valamint nemi erkölcs elleni, és kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos bűntettekért, továbbá szándékos emberölésért, illetve nő elleni erőszakért elítéltekre nem vonatkozik a tervezet. A többi fogoly közül is csak azokra, akik büntetésük legalább felét már letöltötték – tette hozzá.

Özkan rámutatott: ezen felül az érintettek mintegy fele, nagyjából 45 ezer ember pedig házi őrizetbe kerülhet, köztük a 65 év felettiek, valamint azok a nők, akiknek hat évnél fiatalabb gyerekük van, és azok a betegek is, akik orvosilag igazoltan nem tudnának gondoskodni magukról. A tervezetről szóló vita jövő kedden kezdődik meg az ankarai parlamentben.

Törökország börtöneiben körülbelül háromszázezer elítéltet tartanak fogva. Felügyeletükért és ellátásukért további 150 ezer büntetés-végrehajtási alkalmazott felel. Az AKP-nak 295 képviselője van a hatszáz fős török törvényhozásban, a többséget az MHP-val biztosítja, amely 49 mandátummal rendelkezik.

Fahrettin Koca török egészségügyi miniszter kedd este Twitter-fiókján azt írta, hogy az előző 24 órában rekordmértékben, 2704-el 13 531-re emelkedett az új típusú koronavírus igazolt fertőzöttjeinek, 46-al pedig 214-re nőtt a járvány halálos áldozatainak a száma. Hozzátette: jelenleg 847-en szorulnak intenzív ellátásra, 622-en vannak lélegeztetőgépre kötve, 243-an ugyanakkor már meggyógyultak.

A kis-ázsiai ország az utóbbi egy hét alatt ugrásszerűen megnövelte a napi koronavírus-tesztek számát, eddig több mint 92 ezret végeztek el, ebből csak kedden mintegy 15 400-at. Ez az érték szombaton még nagyjából 7600, múlt kedden pedig még körülbelül 4000 volt. Az esetszámok meredek emelkedése részben ennek a következménye.

A G DATA szakértői többek között egy föld-levegő rakétarendszer felhasználói kézikönyvét is megtalálták a német hadsereg által leselejtezett notebookon, melyet az eBay-en vásároltak meg.

Az informatikai biztonsággal foglalkozó szakemberek pontosan tudják, hogy selejtezéskor minden adathordozóról teljes felülírással kellene törölni az adatokat, de ez az egyik legtöbbször megszegett szabály. Ennek egyszerű az oka: a leselejtezendő gépekkel már senkinek sincs kedve foglalkozni, a büdzsébe pedig általában nincs betervezve az adattörlés költsége. Így születhetnek olyan sztorik, mint a mostani, amelynek során a német vírusvédelmi cég két szakértője az eBay-en harmincezer forintért megvásárolt egy használt Roda Rocky II típusú katonai notebookot, hogy aztán azon egy sor bizalmas adatot találjon.

Hétfő, délután négy óra. A G DATA két munkatársa találkozik, hogy közösen megvizsgálják a gépet. A nem túl karcsú notebook már túl van a fénykorán, és nem használható igazi munkára. A belsejében egy 600 MHz-es Pentium III-as processzor ketyeg, melyet 128 MB-nyi RAM támogat. A 2000-es évek elején csúcstechnológiának számított, és biztosan nem volt olcsó, egy retró játékszámítógépnek még ma is megállná a helyét. De nem ez az érdekes benne, hanem az, hogy honnan származik – erre pedig egy külső címke utal. Azon ez áll: Roda Rocky II+ Data Viewing Unit LeFlaSys. Az eszközt a német hadseregnél használták.

Egy sor kiegészítővel együtt érkezett, mint például egy külső, 3.5” floppymeghajtóval, mára használhatatlan tartalék akkumulátorral és autós töltővel. A laptop önmagában majdnem 5 kilogramm, azaz a mai szabványok szerint nem igazán hordozható. Viszont a katonai célnak megfelelően teljesen megerősített vázzal rendelkezik: vastag gumiütközők körben, gumifedelek védik az összes csatlakozót, csepp- és porálló, ideális terepkörülményekhez.

Szétszerelés
A szakértők gyorsan szétszerelik a gépet, merevlemezt keresnek benne. Az első fedő kicsavarása után egy masszív fém hűtőblokkot találnak, hűtőpasztával bekenve. Valamivel később rálelnek az áhított kincsre, a merevlemezre. Ezt gyorsan kihúzzák a gépből, csak egy csavart kellett meglazítani. A szakértők egy műanyag tokba rejtett merevlemezhez jutnak – ehhez hasonló megközelítést használtak a régebbi ThinkPad modellekben. A műanyag borítást csak ragasztották az adathordozóhoz, így el lehet távolítani anélkül, hogy a lemez sérüljön. Alatta ott van a 6 GB-os IDE HDD, melyet a Fujitsu gyártott.

Egy adapterbe csúsztatják a merevlemezt, majd USB-porton a saját gépükhöz csatolják, és rögtön egy bájthű másolatot készítenek róla. Így megvan a merevlemez tartalma, arra az esetre, ha a régi gép úgy döntene, hogy feladja a szolgálatot. Az egyik szakértő a lemásolt adatokon dolgozik, a másik pedig a régi gép újraindítását készíti elő. A katonai notebook megbízhatóan teszi a dolgát ennyi év után is: életre kel, és a Windows 2000-es operációs rendszer indulóképernyője nosztalgiával tölti el kezelőjét. A rendszer jelszót sem kér, így a szakértők simán bejutnak, ahol katonás rend fogadja őket.

Rakétahordozó meglepetés
Az asztalon ott az Outlook levelezőprogram ikonja, de nem találnak leveleket, csak a telepítés indulna el. Azonban egy másik szoftver felkelti az érdeklődésüket. Ennek a neve MODIS, és egy müncheni székhelyű vállalat fejlesztette. Amikor megnyitják, jelszót kér. Segít, hogy a kitöltött felhasználónév „GUEST”, így az első próbálkozás a GUEST (magyarul vendég) jelszó, és már nyílik is a program.

Rövid kutakodás után a szakértők máris egy érdekes dokumentumra bukkannak, egy föld-levegő rakétarendszer, az Ozelot felhasználói kézikönyvére. A leírás teljes karbantartási instrukciókat tartalmaz, de rajzokat és működtetési utasításokat is találnak. A rendszer elektronikájának ismertetőjére is találnak utalást, de arról kiderül, hogy egy szerveren tárolhatták, nincs a gépen. A leírás szerint ez a fegyverplatform a Mistral irányított rakétákkal is felszerelhető. Ezt a dokumentumot sohasem szánták a nagyközönség szemei elé, erről árulkodik az is, hogy minden lap jobb felső sarkában az áll: Bizalmas – csak hatósági használatra. A német okiratok titkosítási rendszerén belül ez csupán az első fokozat, ezt azt jelenti, hogy ha ilyen adatok napvilágot látnak, akkor azok csak kisebb problémát okoznak.

Ezeket az adatokat egy 30 ezer forintért vásárolt régi gépen találták. Tréfásan mondhatjuk, hogy „a törlés nem rakétatudomány”, de leselejtezés előtt valakinek rendesen el kellett volna távolítania minden adatot a merevlemezről. Az adatvédelem nem akkor ér véget, amikor kitörlünk egy eszközt a leltári nyilvántartásból.

Minősített adattörlés
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tavaly közzétett egy iránymutatást az adattörlésekkel kapcsolatban. Ebben a hatóság felhívta a figyelmet többek között arra, hogy a leselejtezendő adathordozókról megbízható módszerrel kell az adatokat eltávolítani. Ez pedig a gyakorlatban sztenderd adattörlési algoritmusok alkalmazását jelenti egy olyan szoftver segítségével, amelyet lehetőleg külső szervezet is minősített. Emellett fontos, hogy az adattörléseket dokumentálni is szükséges, így a törlési jegyzőkönyvekből ki kell derülnie, hogy az adott eszköz törlését kicsoda, mikor, milyen módszerrel és eredménnyel végezte el.

Az adattörlési megoldásokat gyártó Blancco cég magyarországi képviseletét ellátó V-Detect Antivírus Kft. ügyvezetője, Petrányi-Széll András szerint azonban megbízható adattörlési eljárásokat csupán a magyarországi vállalatok 5-10 százaléka használ, a nagy többség vagy egyáltalán nem foglalkozik jelenleg a kérdéssel, vagy megbízhatatlan szoftvereket alkalmaz, és nem teljesíti a jegyzőkönyvezési kötelezettséget sem.

Hét évig terjedő szabadságvesztéssel és kétmillió rubeles bírsággal büntethetők az orosz parlament által megszavazott törvénytervezet értelmében azok, akik a járványügyi karantén megsértésével gondatlanságból több ember halálát okozzák. Egy másik tervezet értelmében a kormány rendkívüli állapotot hirdethet ki, ha a járványhelyzet úgy diktálja, a valótlan hírek szándékos terjesztőire pedig ötévi börtön lesz kiszabható.

Egy ember halálának okozása vagy fertőzésveszély szándékos okozása esetén a kiszabható szabadságvesztés a törvényhozás által elfogadott jogszabály-tervezet értelmében öt évig terjedhet. Ha a karantén megsértése gondatlanságból tömeges megbetegedést okoz, a felelős egymillió rubeles bírsággal, vagy három évig terjedő szabadságvesztéssel, továbbá bizonyos beosztásoktól, illetve foglalkozásoktól való háromévi eltiltással sújtható. A karantén egyszerű megsértése félmillió és 700 ezer rubel közötti bírsággal, vagy kétévi szabadságvesztéssel, továbbá beosztásoktól és foglalkozási köröktől való három évi eltiltással büntethető. (A rubel jelenleg mintegy 4,15 forintot ér.)

A kedden megszavazott új törvénytervezet nem vonatkozik a járványügyi előírások megszegésével való szándékos halálokozásra. Azt a hatályos büntető törvénykönyv értelmében a terrorizmussal vagy a diverzióval azonos súlyú bűncselekményként fogják kezelni.

Az állampolgárok életének és biztonságának fenyegetettségére vagy a katasztrófaelhárításra és hatósági biztonsági intézkedésekre vonatkozó, tudatosan hamis információ terjesztéséért 300 és 700 ezer rubel közötti bírság szabható majd ki. Hivatalosnak álcázott, a társadalom szempontjából fontos hamis információk terjesztése, egészségkárosodás okozása három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy 700 ezertől 1,5 millió rubelig terjedő bírsággal sújtható. Ha ugyanez gondatlanságból halálhoz vagy más súlyos következményekhez vezet, az elkövető büntetése öt évig terjedő börtön vagy 1,5-2 millió rubeles bírság lehet.

A honatyák megszavazták a hamis híreket tudatosan terjesztő tömegtájékoztatási eszközökre kiróható bírság megnövelését is. Ennek felső határa halál vagy egyéb súlyos következmények okozása esetén elérheti az 5 millió, ismételt elkövetés esetén pedig a 10 millió rubelt.

Megszavazták az orosz kormány arra való felhatalmazását, hogy a Covid-19 megbetegedés terjedése miatt az országban vagy annak egy részében fokozott készültséget vagy rendkívüli állapotot hirdessen ki, és ennek megfelelő magatartási szabályokat léptessen életbe. A kabinet jogosult lesz a gyógyszerek kis- és nagykereskedelmi forgalmának 90 napos korlátozására, a kiemelt fontosságú készítmények alkalmazásának szabályozására, az egyetlen beszállítótól való közbeszerzésre 2020 folyamán, a szerződések feltételeinek módosítására, valamint kivételes esetekben a csődmoratórium elrendelésére.

Fokozott készültség vagy rendkívüli állapot esetén a választási bizottságok – a választók életét és egészségét kockáztató okokra hivatkozva – elhalaszthatják a választások és népszavazások megtartását.

Oroszországban a hivatalos adatok szerint keddre félezer fővel, 2337-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma. Kimutatták a SARS-CoV-2 koronavírust az új-moszkvai Kommunarka 40. klinikai kórházának főorvosánál, Gyenyisz Procenkónál is, aki múlt héten védőöltözetben végigvezette Vlagyimir Putyin orosz elnököt a hermetikusan elzárt elkülönítő részlegen. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ezzek kapcsolatban közölte, hogy az elnökkel minden rendben van, és hogy Putyint rendszeresen tesztelik.

Arról, hogy Putyin átesett-e koronavírus-szűrésen, az elmúlt napokban több, egymásnak ellentmondó, Peszkovra hivatkozó közlés jelent meg az orosz sajtóban.

A 85 orosz régió több mint fele jelentette be kedd délutánra, hogy Moszkvához hasonlóan “önizolációra”, otthoni karanténban maradásra utasította lakosságát. Ez azt jelenti, hogy az emberek csak sürgős orvosi probléma miatt, közvetlen életveszély vagy egészségük fenyegetettsége esetén, a munkahelyükre való elkerülhetetlen utazás, a legközelebbi üzletben való bevásárlás, legfeljebb száz méterre háziállat-sétáltatás, illetve a háztartási hulladék eltávolítása céljából hagyhatják el otthonaikat. Az állampolgárokat arra kötelezték, hogy nyilvános helyeken legalább másfél méteres távolságot tartsanak egymástól.

Az orosz kormány utasította az egészségügyi tárcát és a régiók kormányzóit, hogy szerdától juttassák el a távközlési tárcához és az államtanács koronavírus elleni munkacsoportjához a fertőzöttek és a velük érintkezésbe lépett személyek adatait. Hasonló rendelkezés vonatkozik a külföldről visszaérkezett és kéthetes elkülönülésre kötelezett állampolgárokra is. A távközkési tárcának az érintettek telefonszámát közölnie kell a mobilszolgáltatókkal.

Az elkülönítési szabályok megsértőit pénteken sms-ben és az orosz kormányablakon fogják értesíteni, és velük együtt, preventív intézkedések elfogadtatása érdekében, a belügyi és az egészségügyi minisztériumot és a fogyasztóvédelmi felügyeletet (Roszpotrebnadzor) is értesítik.

Mihail Misusztyin miniszterelnök elrendelte a házasságkötések és a válások június elsejéig történő átütemezését. Halaszthatatlan esetben a frigyek csak meghívottak nélkül köthetők meg.

Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség egy, még 2018-ban felszámolt drogkereskedőlánc tagjai, öt férfi és egy nő ellen – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor közleménye szerint a vádlottak 2018-ban rendszeresen vásároltak heroint, metadont és marihuánát, majd azokat viszonteladó-terjesztőként továbbértékesítették ugyancsak drogterjesztéssel foglalkozó ügyfélkörüknek.

A nyomozás során elsőként egy 59 éves, az egykori Jugoszláviából származó férfit sikerült “beazonosítani”, aki 2-3 hetente kábítószert, jellemzően heroint adott el egy másik pesterzsébeti férfinek. Ettől a férfitől, az ügy másodrendű vádlottjától mások is vásároltak, többek között egy II. kerületi, a Hidegkúti úton lakó férfi, akitől viszont egy gödöllői pár vásárolta meg a drogot. A kábítószert Gödöllőre vitték és a fogyasztóiknak kiporciózva kisebb adagokban adták el.

Szintén a másodrendű vádlott viszonteladója volt lányának élettársa, egy csepeli férfi. A másodrendű vádlott és a Hidegkúti úton lakó férfi között az utolsó üzlet 2018. szeptember 12-én történt: egy XIX. kerületi nagy forgalmú bevásárlóközpont kávézójánál táskát cserélve adták át egymásnak a heroint és a vételárat. Ezt azonban a rendőrség is figyelte és nem sokkal később a helyszíntől nem messze elfogták őket.

Nem sokkal később a gödöllői pár egyik tagját is elfogták Pesterzsébeten, autójában valamint a lakásán a jelentős mennyiséget háromszor meghaladó mennyiségű heroint találtak. Az elfogás napján a rendőrség házkutatást tartott a gyanúsítottaknál, és különböző mennyiségben heroint, metadont, kannabiszt, valamint készpénzt találtak náluk.

A hat vádlott közül a jelenleg bűnügyi felügyelet alatt álló négy budapestit jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettével, a gödöllői pár tagjait pedig társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettével vádolja az ügyészség.

Csalók egy vállalati videókonferencia alkalmazásra hivatkozva próbálják meg átverni a távmunkában dolgozó felhasználókat – hívta fel a figyelmet hétfőn a Facebook-oldalán a Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NKI).

Több mint 74 ezer ügyféllel és 13 millió aktív felhasználóval a Zoom az egyik legkedveltebb felhőalapú vállalati kommunikációs platform, amelynek népszerűsége az elmúlt hetekben még inkább megugrott. Megjegyezték azt is, hogy az elmúlt években a szolgáltatás súlyos sérülékenysége merült fel, valamint nemrégiben az internetes polgárjogi szervezet, az EFF (Electronic Frontier Foundation) adatvédelmi aggályokat is megfogalmazott vele kapcsolatban.

Egy jelentés szerint – miként várható volt – a kiberbűnözők is meglátták a potenciált a távmunkában: mind több hamis, a Zoomra hasonlító domaint regisztrálnak ugyanis, és egyre gyakrabban jelenik meg káros Zoom-kód is. A szakértők azt javasolják, hogy amikor valaki Zoom-linket kap, legyen különösen óvatos, aki pedig a Zoom mobilkliensét használja, mindig frissítse az alkalmazást a legutóbbi verzióra.

Az NKI tájékoztatója a videokonferencia-szolgáltatások biztonságos kezeléséről megtalálható az intézet weboldalán.

A koronavírus-járványra tekintettel a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) átvizsgálta a vírusellenesnek hirdetett termékeket, valamint védőmaszkokat kínáló webshopokat és több kifogásolható gyakorlatot is talál; a cégektől a hivatal azt kérte, hogy ezeket a jövőben kerüljék, valamint, hogy fokozottan figyeljenek a fogyasztók tisztességes tájékoztatására – közölte a GVH.

A GVH március 19-20-ai vizsgálatában megállapította például, hogy több webáruház “vírusölő”, “vírusellenes”, “járványok idején javasolt”,”tüdőgyulladás ellen hatékony”, “egészségügyi dolgozók részére készült” jelzővel illette termékeit. A hivatal szerint azonban valószínűsíthető, hogy ezek az állítások nincsenek megfelelő kutatásokkal alátámasztva. Egyes oldalaknál pedig azt tapasztalták, hogy orvosnak látszó személyeket jelenítettek meg (“dr.XY, illetve hatóanyag-szakértő ajánlásával”), akik ugyanakkor nem valósak vagy nem rendelkeznek orvosi diplomával.

A hatóság néhány esetben pedig olyan megkérdőjelezhető, a termékek egyedülállóságát hangsúlyozó állítással találkozott, mint például, hogy “a világon elsőként”. Megállapították továbbá, hogy több oldal a termékkészletek gyors fogyására utaló állításokat alkalmaz (például “már csak 17 darab van készleten”), amelyek sürgethetik a fogyasztó döntését.

Közölték, olyan eset is előfordult, hogy valamely webáruház díjmentesként kínált házhozszállítást, ezzel szemben szállítási díjat számolt fel az alapértelmezett opcióként megjelölt utánvéttel történő fizetéskor. Az is probléma volt egyebek mellett, hogy több esetben nem tüntették fel az oldalakon a termékek gyártóit, forgalmazóit, és azok felkutatása sem vezetett eredményre, a megrendelési kísérletnél sem derült ki, hogy a fogyasztó pontosan kitől vásárolná meg a terméket.

Mindezek miatt a GVH azt kérte az online áruházaktól, illetve az érintett termékeket értékesítő egyéb oldalak üzemeltetőitől, hogy kerüljék ezeket a kifogásolható gyakorlatokat, valamint arról tájékoztatta a cégeket, hogy a jelenlegi helyzetben a vírusellenes termékeknél és szolgáltatásoknál fokozott elvárás a fogyasztók tisztességes tájékoztatása. Kiemelték, a hivatal a járvány ideje alatt folyamatosan figyelemmel követi javaslatinak betartását.

A cégek mellett a GVH a fogyasztók tájékoztatására is figyelt, számukra a hivatal a honlapján tett közzé tanácsokat a járvánnyal összefüggésben: ellenőrizzék a kiválasztott honlap megbízhatóságát, nézzék meg, milyen adatok szerepelnek rajta a működtetőről és ellenőrizzék az oldallal kapcsolatos fogyasztói véleményeket az egyes blogokban. Szánjanak időt az általános szerződési feltételek átnézésére, valamint, tárolják a vállalkozással folytatott levelezést. Továbbá azt kérték, a fogyasztók gondolják végig, valóban minden, a vállalkozás által kért adat megadása szükséges-e a szolgáltatás biztosításához, illetve, tudatosítsák, hogy a házhozszállításoknál is érvényesülnie kell például a 14 napos elállási jognak.

USA

A WHO által járvánnyá nyilvánított koronavírus fertőzés első ismert megjelenése az Amerikai Egyesült Államok területén január 20-án került dokumentálásra, a fertőzött pedig egy turista volt, aki nemrég tért vissza Wuhanból, január 29-én pedig a Fehér Ház bejelentette, hogy felállították a Koronavírus Akciócsoportot. Emellett a nagyobb légitársaságok felfüggesztették a Kínába és az USA között közlekedő repülőjáratokat, március végére pedig az európai országok szintén felkerültek a tiltólistára. Miután a vírus megjelent az USA területén az egyes államok változó szigorításokat vezettek be, amelyek főként az utazás, a vásárlás és a munka kérdéskörét érintették.  Napjainkban Amerika szerte 188,592 fertőzöttről és 4,056 halottról vannak információk.

A járványhelyzet kezelésének érdekében Donald Trump amerikai elnök elrendelte a Nemzeti Gárda bevetését Kaliforniában, New Yorkban és Washingtonban, emellett  az USNS Mercy kórházhajót Los Angeles, míg az USNS Comfort kórházhajót  New York kikötőjébe vezényelte az ellátást segítendő.  A növekvő számú fertőzések miatt a haditengerészet 450 fős egészségügyi személyzetet küld Texas és Louisiana  államokba.  A fertőzés gyors terjedése miatt a hadsereg visszahívott több egészségügyi képzettséggel rendelkező leszerelt katonát, valamint, valamint egy tábori kórházat küld a különösen fertőzött területnek számító Manhattanbe.

Az elnök, hogy biztosítsa a szükséges pénzügyi támogatást a járvány megfékezéséhez, aláírta a koronavírustörvényt amely 8.3 milliárd dollárt biztosít a járvány kezelésére emellett a Federal Reserve 1.75%-ről 0.25%-ra csökkentette a kamatokat és kibocsájtott 700 milliárd dollár értékben kincstárjegyeket.

A járvány erősen érintette az amerikai piacot is, a tőzsdeindexek a járvány kitörése óta folyamatosan változnak, az amerikai DOW index március 16-án egy nap alatt esett 2,997 pontot, ez a legnagyobb esésé a tőzsdék történelmében.  A pénzpiaci bizonytalanság kihatott a munkaerőpiacra is, az amerikai munkaügyi hivatal március 26-ai jelentése szerint a hónap során 211 ezerről 3,28 millióra nőtt.

New York, 2020. március 26.
Férfi sétál át az elnéptelenedett New York-i Times Square-en 2020. március 26-án. A koronavírus-járvány terjedésének megakadályozására New York állam kormányzója elrendelte a vendéglátóhelyek, mozik, szórakozóhelyek zárva tartását, az éttermek csak elvitelre és házhozszállítással szolgálhatják ki a vásárlókat. Donald Trump amerikai elnök előző nap azt nyilatkozta, hogy a New York államban kialakult járványhelyzet a legsúlyosabb az Egyesült Államokban.
MTI/EPA/Justin Lane

A koronavírus Latin-Amerikában

A kínai Wuhanból indult koronavírus (COVID19) világjárvány Latin-Amerikát 2020 februárjában érte el, a vírus gyors terjedésének köszönhetően március 13-ára már minden ország rendelkezett legalább egy fertőzöttel. Több országban elsőként a vírus különböző külföldi utazásokról visszatérő állampolgárok szervezetében volt kimutatható.   A járvány a térség országait különböző mértékben érintette, az adatok szerint a legfertőzöttebb országok Chile, Brazília és Ecuador.

A térség legnépesebb államama, Brazília rendelkezik jelenleg a legtöbb fertőzöttel, a kormányzat a terjedés visszafogásának érdekében korlátoznak minden 500 főnél nagyobb rendezvényt, illetve bezárták az általános iskolákat és egyetemeket a nagyobb városokban.  Az ország törvényhozásának felső háza a szenátus március 20-án szavazta meg a szükségállapot kihirdetését, ezzel lehetőséget adva a kormánynak, a vírus által kiváltott gazdasági károk enyhítésére. A brazil kormány március 19-én hivatalosan bejelentette, hogy a járvány terjedése miatt lezárja szárazföldi határait, majd március 27-én egy újabb intézkedésben a légiközlekedést kizárólag az áruszállításra korlátozta.

A Sebastian Pinera vezette chilei kormány március 18-án hirdette ki a 90 napig tartó szükségállapotot, valamint bemutatta a kormány akciótervét, melyben többek között rendelkezik az alapvető élelmiszerek elosztásáról, valamint korlátozza az emberek mozgását a hadsereg segítségével,. Ezeket az intézkedések mellé még bevezetésre került egy kijárási tilalom, mely szerint az emberek este tíz és hajnali öt között nem léphetnek az utcára. A vírus terjedésének köszönhetően október 25-ére halasztották az ország új alkotmányának megszavazását. Az új alkotmány megalkotása a Pinera vezette kormányzatot megrengető tüntetéshullám miatt vált szükségessé. A jelenlegi vészhelyzet ellenére is több alkalommal tartanak tüntetéseket az országban.  A járvány gazdadasági hatásait Sebastian Pinera elnök egy 11.7 milliárd dolláros segélycsomaggal tervezi redukálni, melynek fő célja a munkahelyek és a kisvállalkozások védelme.  Ignacio Briones Chile pénzügyminisztere azonban nem számít jelentős gazdasági visszaesésre, véleménye szerint az ország legnagyobb kereskedelmi partnerének számító Kínából érkező rendelések nem maradnak el, habár a termelők több problémával szembesülnek. Ennek ellenére szakértők szerint a térség kilátásait jelentősen befolyásolhatják a kínai gazdaságban beálló változások, hiszen  Kína Brazília, Peru és Chile legjelentősebb kereskedelmi partnere. Emellett a régióra jelentős hatással lesznek a csökkenő olajárak is a Credit Suisse bank felmérése szerint. A pénzintézet számításai szerint egyedül Kolumbia és Peru esetében várható növekedés, de a térség GDP-je a számítások szerint 1,5%-kal fog csökkenni.

Szakértők szerint a vírus terjedése több okból nem közelíti meg az Európában és Észak-Amerikában tapasztalható méreteket, ezek közül talán az egyik legnyilvánvalóbb a népesség alacsonyabb átlagéletkora, valamint a kisebb népsűrűség.  A járvány kezelésének módszerei országonként változnak, csakúgy, mint az ezeket övező vélemények. A salvadori kormány a vészhelyzet kihirdetése mellett, befagyasztotta a rászorulók bankkártya és hiteltartozásait, az ehhez hasonló intézkedések mellett azonban több Latin-Amerikai vezetőt is éles bírálatok értek viselkedésük vagy intézkedéseik miatt. Ebbe a csoportba tartozik például Jair Bolsonaro brazil és Anders Manuel López Obrador mexikói elnökök, akik több alkalommal médiahisztériának minősítették a járványt.  A járványra való tekintettel tűzszünetet jelentett be a kolumbiai ELN szélsőbaloldali gerillahadsereg. Az ELN már több mint 50 éve aktív Kolumbia területén, a korábbi béketárgyalások a kormány és a gerillák között nem vezettek eredményre.

Sao Paulo, 2020. március 20.
A védőmaszkot viselő Jair Bolsonaro brazil államfő óriásportréját vetítették egy épület homlokzatára Sao Paulóban 2020. március 20-án. A brazil szenátus jóváhagyta az országos vészhelyzet kihirdetéséről szóló elnöki rendeletet a koronavírus-járvány terjedése miatt.
MTI/EPA-EFE/Sebastiao Moreira

Kanada

Kanadában a járvány először 2020. január 27-én jelent meg, miután egy turista hazatért a járvány akkori epicentrumának minősített Wuhan városából.  Napjainkban a 7474 fertőzöttet tart nyilván a kanadai kormány.  A járvány terjedése miatt március 18-án Donald Trump amerikai és Justin Trudeau kanadai elnökök bejelentették, hogy a létfontosságú folyamatokon kívül minden forgalmat felfüggesztenek az amerikai-kanadai határon. A kanadai kormány is határozottan támogatja az otthonról történő munkavégzést, az ország elnöke Justin Trudeau is otthoni karanténból dolgozik, miután felesége koronavírus tesztje pozitív lett.  A gazdaság helyzetének javítására a kanadai kormány egy 75 milliárd dolláros csomagot jelentett be, amely többek között havi 200 kanadai dolláros támogatást biztosít 4 hónapig azoknak, akik a járvány miatt vesztették el a munkájukat.

Ottawa, 2020. március 25.
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök üzenetet intéz a nemzethez a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban hozott kormányzati intézkedésekről Ottawában 2020. március 25-én. Kanadában eddig 2792 fertőzött személyt regisztráltak és 26-an haltak bele a betegségbe.
MTI/AP/The Canadian Press/Sean Kilpatrick

A járvány végeztével Észak- és Dél-Amerika országainak jelentős változásokkal kell szembenézniük. A térség gazdasági mutatói jelentősen romlanak. A járvány a politikai helyzetet is felborította több országban. Amerikában félbeszakadt a 2020-as előválasztás, valamint Bolíviában is elnapolták a lemondott Evo Morales utódjának megválasztását.

Írta: Párducz Árpád

Az egészségügyi személyzet, az áruszállítók és az energetikai rendszerben dolgozók szükségszállásáról rendelkezik a koronavírus-járvány miatt megszövegezett negyedik romániai katonai rendelet, amelynek a részletei Marcel Vela belügyminiszter ismertetett.

A miniszter elmondta: az elkülönítés lehetőségének a megteremtésével segíteni szeretnének azokon, akik segítik az országot a járvány leküzdésében. Lehetővé akarják tenni számukra, hogy ne veszélyeztessék családjukat. A nemzetközi áruszállításban dolgozók számára a munkáltatójuk vagy a hatóságok biztosítanak 14 napos szükségszállást a hazatérés után. A rendelet annak a lehetőségét is biztosítja, hogy a szállítók otthoni elkülönítésben maradjanak. A rendelet a légi és a vízi szállításban dolgozó személyzetre is érvényes.

A helyi hatóságoknak és a kórházak működtetőinek szállodákban kell biztosítaniuk szállást az egészségügyi személyzet számára, hogy elkerüljék családjuk megfertőzését. A katonai rendelet megelőző elkülönülést ír elő azok számára is, akik kulcsfontosságú szerepet töltenek be a földgáz kitermelésében és a villamosenergia előállításában, továbbításában és szolgáltatásában, a szolgáltató rendszerek fenntartásában. Vela miniszter ezt azért tartotta fontosnak, mert az energetikai rendszer fennakadások nélküli működtetése elengedhetetlen a járvány elleni harcban.

A katonai rendelet megtiltotta az energia és üzemanyagárak emelését, valamint a víz- és szemétdíj növelését a sürgősségi helyzet idejére. Előírja a tömbházak lépcsőházainak és liftjeinek rendszeres fertőtlenítését, valamint azt, hogy a tömbházak bejáratainál fertőtlenítő szereket kell elhelyezni. A katonai rendelet rögzítette, hogy a 65 év fölötti lakosság nemcsak a korábbi rendeletben megszabott délelőtti idősávban, hanem korlátozások nélkül elhagyhatja a lakását, ha orvosi kezelésre kell eljutnia. Az idősek este 20 és 21 óra között írásos nyilatkozat nélkül is kimehetnek a lakásból a háziállatokat ellátni, vagy megsétáltatni.

Új részlet a rendeletben, hogy a házi elkülönítés és a karantén szabályait megszegő személyeknek amellett, hogy a tettenéréstől további 14 napos karanténba kell vonulniuk, fizetniük is kell a vesztegzár költségeit. A médiát azzal próbálja segíteni a rendelet, hogy a járvánnyal kapcsolatos közszolgálati közlemények sugárzását a korlátozott reklámidőn felül is lehetővé teszi.

A sajtótájékoztatón Raed Arafat, a belügyminisztérium államtitkára jelentette be, hogy a rendelet értelmében az állami egészségügyi ellátásban dolgozókat szükség esetén más egységekbe vezényelhetik. Az orvosok, nővérek, ápolók nem utasíthatják el az időszakos áthelyezést. Az államtitkár ismertette a járvánnyal kapcsolatos legfrissebb adatokat is. Elmondta: vasárnap estére 1815-re emelkedett a romániai megbetegedések száma, 206 fertőzött meggyógyult, 43 meghalt, 52 beteget kezelnek intenzív osztályon.

Az amerikai elnök április végéig meghosszabbította a társadalmi távolságtartásra vonatkozó előírásokat az Egyesült Államokban – ezt Donald Trump maga jelentette be, a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedéseket irányító kormányzati munkacsoport szokásos napi sajtókonferenciáján a Fehér Házban.

Elmondta: a munkacsoport egészségügyi és járványtani szakértőivel tanácskozva hozta meg döntését. A szabályzat értelmében az embereknek tartózkodniuk kell a társadalmi érintkezés formáitól, nem vehetnek részt – az egyes tagállamok döntései szerinti létszámú – rendezvényeken, és csakis nagyon indokolt esetben hagyhatják el otthonaikat.

“Semmi sem lenne rosszabb, mint kihirdetni a győzelmet, mielőtt még győzelmet aratnánk” – hangoztatta Trump. Ezzel lényegében lemondott korábbi elképzeléséről, hogy húsvétra már feloldják a korlátozásokat.

“Az egész ország készültségben van” – hangsúlyozta az elnök. Bejelentette, hogy már folynak a kísérletek a vírusfertőzésen átesettek véréből készített vakcinával, a malária ellen alkalmazott hidroxi-klorokin készítménnyel pedig már 1100 olyan beteget kezelnek New Yorkban, aki Covid-19-ben szenved. “Nézzük meg, működik-e, hihetetlen eredményeket is hozhat” – mondta a maláriaellenes gyógyszer egyes esetekben bizonyítottan jótékony hatásaira utalva.

Az elnök közölte azt is, hogy Légihíd néven a Fehér Ház új programot indított, amelynek célja az egészségügyi berendezések beszerzésének és kiszállításának felgyorsítása. Mint mondta, a program részeként vasárnap érkezett meg New Yorkba Kínából az első szállítmány, amelyben orvosi kesztyűk és speciális orvosi maszkok vannak. Ezeket a szövetségi katasztrófaelhárítási ügynökség (FEMA) osztja majd szét a három keleti parti tagállam, New York, New Jersey és Connecticut között.

Az egészségügyi szakemberek elemzésére támaszkodva Trump kifejtette: a vírus terjedése nem lassul, a járvány az Egyesült Államokban valószínűleg két hét múlva tetőzik. “Június elején az Egyesült Államok már a gyógyulás útján jár majd” – mondta.

A sajtókonferencián Anthony Fauci járványtani szakértő, a kormányzati munkacsoport egyik tagja megismételte a vasárnap délelőtti egyik televíziós interjújában elmondottakat: “teljes mértékben elképzelhető”, hogy az Egyesült Államokban egymilliónál is többen fertőződnek meg az új típusú vírussal, és a halálos áldozatok száma elérheti a kétszázezret.

A Johns Hopkins egyetem és kórház adatai szerint az Egyesült Államokban vasárnap estig 139 675 esetben állapították meg a vírusfertőzést és 2436 amerikai halt bele a fertőzés nyomán kialakult betegségbe.

A rendőrség nevével visszaélve valótlan tartalmú meghívókat küldtek e-mailben szerkesztőségeknek és különböző szervezetek kommunikációs egységeihez hétvégén – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK)kommunikációs szolgálata a rendőrség honlapján.

A közlemény szerint a meghivas@police.hu e-mail címről küldött, “Rendőrségi meghívó értesítés” tárgyú levelek megtévesztésre alkalmasak, mert a feladó címe a szervezet által használt címre utal, ahhoz hasonló.

A rendőrség teljes mértékben elhatárolódik a nevével és jelképeivel visszaélő adathalász levelektől, az ORFK pedig megtette a szükséges intézkedéseket – írták.

Felvonták a NATO 30. tagjává lett Észak-Macedónia zászlaját a katonai szövetség székháza előtt Brüsszelben, valamint a Szövetséges Erők Európai Főparancsnokságán a dél-belgiumi Monsban. Az ország zászlaját egyidejűleg felvonták az amerikai Norfolkban található parancsnokságon is – közölte a NATO.

Észak-Macedónia pénteken az Észak-atlanti katonai szövetség harmincadik tagállama lett, miután Szkopje képviselői letétbe helyezték országuk csatlakozásának ratifikációs okmányait a katonai-politikai szövetséget létrehozó Észak-atlanti Szerződés letéteményes államának, az Egyesült Államoknak a külügyminisztériumában. A hétfői zászlófelvonásra szűk körben került sor Jens Stoltenberg főtitkár, Stuart Peach marsall, a NATO Katonai Bizottságának elnöke, valamint Zoran Todorov, Észak-Macedónia NATO-delegációjának vezetője jelentlétében.

Stoltenberg a szövetség honlapján közzétett közleményében azt írta, Észak-Macedónia a NATO családjának része lett, amely immár harminc nemzet és csaknem egymilliárd ember családja. Kiemelte, a NATO-tagság jó Észak-Macedóniának, a NATO-nak, de jó hatással van a Nyugat-Balkán stabilitására is. A tagság által nyújtott biztonság páratlan, már több mint 70 éve a transzatlanti stabilitás és jólét alapja.

“Nehéz időkben a barátok és a szövetségesek fontosabbak, mint valaha, és Észak-Macedóniának most a legjobb barátai és a legjobb szövetségesei vannak a világon. Mindannyian nagyobb biztonságban és erősebbek vagyunk együtt, mint egyedül. Mostantól Észak-Macedónia valamennyi szövetséges ország teljes támogatását élvezi” – tette hozzá a főtitkár.

A szövetségi dokumentumokban korábban Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselő délszláv állam a NATO 2018. júniusi csúcstalálkozóján kapott meghívást a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, amelynek feltétele volt a Görögországgal fennálló névvitájának lezárása. A Macedónia és Görögország között 1991 óta zajló névvita tavaly januári lezárulását követően az ország vezetői és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) tagállamai az év februárjában aláírták a tagságot lehetővé tevő csatlakozási jegyzőkönyvet.

A NATO-t a hidegháborús fegyverkezés idején, 1949. április 4-én alapították Washingtonban. Az alapító tagok között volt az Amerikai Egyesült Államok, Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Izland, Kanada, Luxemburg, Norvégia, Olaszország és Portugália. Magyarország – Csehország és Lengyelország mellett – 1999-ben csatlakozott a katonai tömbhöz. A NATO fő célkitűzései között szerepel, hogy a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzése érdekében.

A koronavírushoz kapcsolódó korlátozó intézkedések nyomán az emberek mindennapjai a digitális térbe költöznek. Mindez rendkívül súlyos adatvédelmi és elektronikus információbiztonsági kockázatokkal jár a vállalatoknak és a magánszemélyeknek is – hívja fel a figyelmet a Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda.

A frankfurti DE-CIX adatcserélő központ eredményei szerint az elmúlt héten az áthaladó átlagos adatforgalom a világrekordnak számító 9.1 Terabitre nőtt másodpercenként. A videókonferenciák adatforgalma 50 százalékkal, az online és streamelt játékok, illetve közösségimédia-platformok esetében pedig 25 százalékkal emelkedett. A hazai távközlési szolgáltatók 20-30 százalék körüli adatforgalom- és 50 százalékos hangforgalom-növekedésről számolnak be. Szintén rendkívül népszerűek a live és on-demand videó-streaming szolgáltatások, illetve az online vásárlási lehetőségek – ezzel párhuzamosan a WHO ajánlása szerint a készpénzhasználatot nélkülöző fizetési megoldások –, illetve lehetőség van már akár online virtuális élménytúrákon, múzeumbejáráson, tárlatlátogatáson is részt venni. Számos streamingszolgáltató a megnövekedett fel- és letöltött információ-mennyiség miatt a szolgáltatás minőségének korlátozását jelentette be, hogy ezzel is csökkentse a hálózatokra nehezedő kapacitásigényt.

A rendkívüli körülmények hatására az online gazdát cserélő adatok – többek közt metaadatok, statisztikai adatok, személyes adatok és üzleti titkok – nagysága is rendkívüli. Az adatok feletti rendelkezést számos tényező veszélyezteti – talán leginkább a tudatosan, a koronavírus járvány keltette pánikot kihasználva indított kibertámadások. A kiberbűnözők eszköztárában megtalálhatóak a járvánnyal kapcsolatos álhírek terjesztése vagy az adathalászat (phishing), így például a WHO nevében írt levelek, adománygyűjtő kampányok, amelyek személyes adatok, különösen azonosítók és jelszavak megszerzésére készített káros programokat terjesztenek. Emellett a koronavírus terjedését bemutató online térképek is terjeszthetnek káros kódokat. Szlovákiában egészségügyi weboldalak ellen indított terheléses (DoS) támadásokról is beszámoltak, valamint a koronavírusra vonatkozó információk ígéretével nagy számban jelentek meg dedikált weboldalak és mobil alkalmazások (pl. Covid 19 Tracker), amelyek a CovidLock elnevezésű zsarolóvírust telepítik. Az elmúlt hónapokban a zsarolóvírusok áldozatai között előfordultak kórházak (Szlovákia és Csehország), de volt földgázsűrítő létesítmény (USA) is.

Bármilyen adatról legyen is szó, a szervezeteknek fel kell mérniük az újonnan bevezetett üzleti folyamatok, megoldások lehetséges kockázatait, és azonosítani kell a feladatokat és hozzárendelni a megfelelő szakembereket – mondta el Vári Csaba, a Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda adatvédelmi csoportvezetője. – Meg kell alkotni a saját szervezetre szabott, különböző szcenáriókat lefedő eljárásrendeket, gondoskodni kell azoknak a változó kockázatokhoz igazodó folyamatos felülvizsgálatáról és teszteléséről, a munkavállalók oktatásáról, illetve a biztonságtudatosság egyéb intézkedéseiről. Mindez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az esetleges adatvédelmi incidenseket krízis esetén hatékonyan kezeljük és enyhítsük a lehetséges károkat – tette hozzá Kádár Ágnes, az iroda adatvédelmi szakértője

Következményként a szervezeteknek számolniuk kell többek között az illetékes hatóságok jogsértéshez mért bírságtételeivel, a magányszemélyek és cégek kártérítési és sérelemdíj-igényeivel, és adott esetben akár a büntetőjogi felelősséggel is. A szervezetet anyagi és reputációs kár is érheti, a munka leállhat, sőt, a legsúlyosabb következményként akár emberéletet is követelhet egy-egy kibertámadás.

A járvány hatására bevezetett távmunka esetén a cégek többnyire éppen a tervezésre, a kockázatok felmérésére és megfelelő védelmi mechanizmusok implementálására nem tudtak megfelelő gondot fordítani. Így hiányosságok merülhetnek fel a digitális eszközökkel – a saját eszközök (BYOD) engedélyezésével, a hordozható eszközök és azon futó alkalmazások biztonságával – kapcsolatban, a kommunikáció biztonságának garantálásában vagy a hozzáférési jogosultságok szabályozásában. A naplózási tevékenység, a biztonsági mentések elkészítése és biztonságos tárolása, az irányadó eljárásrendek kidolgozása, a munkavállalók biztonságtudatosságának biztosítása szintén kihívást jelenthet a cégeknek.

A magyar katonák kaptak egy Patriot üteget. Ezt a címet adhatnám, ha egy cikket írnék egy bulvárlapba. De nem ez történt persze, hanem az amerikai hadsereg végre telepített egy-egy Patriot üteget arra a két helyszínre (direkt nem bázist írok, mert Erbil nem az), amelyet 2020 januárjában iráni ballisztikus rakétatámadás ért. Vicces (persze nem), hogy januárban még iráni-USA háború volt a téma, meg harmadik világháború, most meg már minden a koronavírusról szól. Gyorsan változnak a dolgok.

A cikk szerint még két üteg van úton Irakba (egyelőre Kuvaitban) és kíváncsian várom, hogy hova fognak kerülni. Az elmúlt hónapokban a nemzetközi koalíció - de főleg az amerikaiak -  elkezdte összevonni az erőit a kisebb bázisokról. Eddig négy bázis zárt be - vagy legalábbis az ottani nyugati jelenlét fejeződött be - és ezek közül a kirkuki K1-t, a Moszul  alatti Qayyarah Airfield West és mintha az északon, a szíriai határnál levő al Rabia melletti bázist is említették volna. A közös bennük, hogy mindegyik Irakban van, azaz nem az iraki  kurdok által uralt területeken. Az erbili kormány magától nem szeretne egyetlen nyugati katonát sem elveszíteni sem átvitt sem konkrét értelemben.

Sajtóhírekben többször felütötte a fejét az a hír, hogy van valami nyugati féle kivonulás is Irakból, amit én nyugati forrásokból nem látok. Amit látok az annyi, hogy az amcsik és talán a britek csökkentették a létszámukat Irakban, de állítólag ezt is az iraki kormány kérésére tették, hogy ők is elmondhassák otthon, hogy milyen keményen tárgyalnak az amerikaiakkal. Szerintem ha a koalíció, vagy a NATO misszió kivonul Irakból, úgy rendesen és végelegesen akkor az megfelelően és látványosna komminikálva lesz. Addig is marad mindenki, beleértve a magyar katonákat is, akik szerintem még nem nagyon láttak ilyen ütegeket.

Az erbili nemzetközi repülőtér - mint minden repülőtér - nagy kiterjedésű. Nem tudom hogyan kell telepíteni egy ilyen komplexumot az radarokkal és indítokkal (biztos ez is fent van a neten) ,de remélem, ha leközelebb arra járok, lehet majd látni valamit belőlük :)