Biztonságpolitika

Elfogtak négy feltételezett iszlamista terroristát Németországban szerdán – közölte a szövetségi legfőbb ügyészség.

A tádzsik férfiakat Észak-Rajna-Vesztfáliában vették őrizetbe egy több helyszínen tartott razzia során. A csoport ugyancsak tadzsikisztáni állampolgárságú feltételezett vezetőjét már tavaly márciusban elfogták, a 30 éves férfi előzetes letartóztatásban van. A legfőbb ügyészség adatai szerint az öt férfi tavaly januárban csatlakozott a magát Iszlám Államnak (IÁ) nevező terrorszervezethez.

Először azt tervezték, hogy visszatérnek hazájukba és az IÁ nevében részt vesznek a volt szovjet tagköztársaság kormánya elleni fegyveres harcban. Később szíriai és afganisztáni IÁ-vezetőkkel konzultálva módosították tervüket, elhatározták, hogy németországi amerikai katonai létesítmények ellen intéznek támadásokat, és meggyilkolnak egy embert, aki megítélésük szerint az iszlámmal szemben kritikus kijelentéseket tett a német nyilvánosságban.

Az előkészületek részeként megfigyelték az illetőt és több amerikai légi támaszpontot. Beszereztek továbbá lőfegyvereket és lőszereket, és a csoport vezetője szert tett egy úgynevezett nem konvencionális robbanószerkezet elkészítéséről szóló leírásra. A szerkezethez szükséges anyagok közül néhányat megrendeltek az interneten.

A csoport működésének finanszírozására, illetve az IÁ támogatására pénzt gyűjtöttek. A csoport vezetője elfogadott egy negyvenezer dolláros megbízást is, amely egy Albániában végrehajtandó gyilkosságról szólt. Egyik társával el is utazott a balkáni országba, de a megbízást nem tudták teljesíteni, és rövidesen visszatértek Németországba.

Összehangolt akcióban öt férfit és két nőt fogtak el a rendőrök úgynevezett unokázós csalás miatt szerdán Pápán – közölte a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság.

A közlemény szerint december 16-án indult a nyomozás ismeretlen elkövető ellen, aki Győrben egy idős asszonyt hívott fel telefonon az unokájának kiadva magát, azzal, hogy balesetet szenvedett, ezért pénzre lenne szüksége. A nagymama ezután több mint másfélmillió forintot adott át a lakásán megjelenő ismeretlennek. Néhány hét elteltével a csalók Pápán próbálkoztak egy másik idős embernél. A trükk ugyanaz volt, és a gyanútlan nagyszülőtől több millió forintot sikerült kicsalni.

Februárban, két egymást követő napon kapuvári és balatonalmádi időseknek telefonáltak az ismeretlenek a már jól bevált történettel, és mindkét helyről nagyobb összegű készpénzt vittek magukkal. A nyomozás során a rendőrök felfigyeltek egy több emberből álló elkövetői körre, a futárokra, akiket a gyanú szerint külföldi hívószámú telefonokról irányítanak.

A bűncselekmények feltételezett elkövetőit és segítőiket szerdán öt pápai helyszínen, összehangolt akcióval fogták el a megyei főkapitányság, a győri, a kapuvári és a pápai kapitányság rendőrei. Mivel felmerült, hogy a hét ember egyikénél fegyver is lehet, két helyszínen a Terrorelhárítási Központ is részt vett az akcióban. Házkutatásokon a bűncselekményhez használt tárgyakat, iratokat és eszközöket, valamint készpénzt foglaltak le.

A majdnem száz rendőr részvételével végrehajtott akcióban az öt férfit és két nőt előállították. Három férfit őrizetbe vettek és csalás bűntette miatt gyanúsítottként hallgattak ki, a többiek elszámoltatása még folyamatban van – áll a közleményben.

Tévedtem, mint olyan sokszor.

Közel-keleti híreket olvasgatva láttam, hogy a Patriot ütegek nem is Erbilbe kerültek, hanem Harirba. Ez a város hetven km-re északra van Erbiltől, természetesen szintén kurd terület. Egyszer elautóztam mellette, akkor láttam, hogy egy repülőtér is van ott. Pár éve volt, 2014 után, és az interneten rákeresve nem jött ki semmi rá. Régen, amikor még sok amerikai katona volt itt, 2003 után, de a 90-es évek kvázi függetlensége alatt az USA használta bázisként.
A 90-es években konkrétan a CIA, más amerikai nem volt itt, de 2003 után az amerikai hadsereg, a különleges műveleti erők, -  és gondolom a CIA megint :)
Az invázió előtti és utáni pillanatokról van egy jó könyv, The CIA War in Kurdistan: The Untold Story of the Northern Front in the Iraq War címmel, friss, 2020-as. Ezt is egy olyan CIA-s írta, akinek a szövegből ítélve, tele lett a f@sza a saját főnökeivel. Amit el lehet olvasni a könyvből abből világosan átjön, hogy ez a CIA utánpótlás reptere volt 2003 előtt, majd az invázió idején ide dobták le a 173-as légideszant dandár katonáit, miküzben Kuvait felől jöttek a tankok.

Az amcsik hazamentek 2011-ben, de 2014-ben - az Iszlám Állam elleni háború miatt - visszajöttek. A kurd területeken Erbilbe elsőként mégiscsak az a "főváros". 2015-ben aztán elkezdték megint Harirt használni, az olvasom, hogy kiképzési céllal. Ekkortól indult be a helyi peshmerga erők nemzetközi kiképző programja, Magyarország is ekkortól vesz rész kint. 2018-ban szóba került, hogy bővítik a bázist.

Mégegyszer tévedtem. Most újraolvasva a januári híreket, amikor Irán rakétatámadást intézet két iraki bázis ellen, abban a hitben voltam az olvasott hírek lapaján, hogy Erbil volt az egyik célpont. Igaz az is benne volt a hírekben, hogy a rakéták útközben lezuhantak. .

Most kifejezetten Harirra keresve rá, látom, hogy az irániak eleve Harirt célozták az Al Asad bázis mellett. Ez nagyon ciki, mert nem vettem észre. Erbil támadása eleve értelmetlennek tűnt, mert az egy nemzetközi repülőtér, ami mellett a katonai táborok vannak. Ott eltalálni valami civil célpontot, ciki lett volna. Harirt támadni viszont Teherán szemszögéből racionális lett volna (az is volt).

A bázisról a google maps csak valami ősrégi, rossz felbontást ad ki. De satelite.pro térképe éles. Kb 2016-2017-re saccolom a fotót, mert Erbilben akkor még tartott az Iszlám Állam elleni légiháború viszont a nemzetközi tábor építményei már nem voltak olyan kezdetlegesek, a sátrak eltüntek.

Harir távolról, látszik, hogy egy egyszerű reptérről van szó, nincs gurulóút külön, hanem a pálya végén tud megfordulni gép, illetve tényleg főként raktárépületek és egy két hangár van csak a másik oldalon. Az is érdekes, ami hiányzik erről a fotóról. Nincs körülötte bázis - legalábbis ezen a régi fotón. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha van is peshmerga képzés, az nem itt van/volt, és hogy ez inkább egy logisztikai állomás, semmint egy katonai bázis. Nem véletlen, hogy az angolban többször Harir Campként emlgetik csak. Bashur airfield-ként is ad ki találatot a google, régebben (2003 és előtt) így is használták.

Azért érdekes, hogy mikori a kép, mert a nagyításban azt is látni, hogy a reptér éppen felújítás alatt volt ekkor, kétharmadától homok van a páylán és sok teherautó szorgoskodhat valamin.

Letartóztatta a Budai Központi Kerületi Bíróság azt a fiatalkorút, aki vasárnap éjjel az apja által üzemeltetett munkásszállón felgyújtotta földszinti szobáját, emiatt a lakhatatlanná váló munkásszállóról öt embert füstmérgezéssel kórházba kellett szállítani – közölte az Fővárosi Törvényszék.

Közleményükben azt írták: a fiatalkorú letartóztatását május 14-ig rendelte el a bíróság, helyszínéül pedig az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetet jelölte ki. A döntés nem végleges. A fiatal még vasárnap éjjel öngyilkossági szándékkal bútorokat gyújtott fel a XXII. kerületi munkásszálló általa lakott földszinti szobájában. Az épületben rajta kívül még 46-an voltak.

A bíróság közleménye rögzíti: “a tűzvizsgáló szerint a tűz alkalmas volt arra, hogy átterjedjen a szomszédos lakóépületekre is”.

A közlemény azt is megjegyzi, hogy a fiatal pszichés betegséggel küzd, azonban nincs adat arra vonatkozóan, hogy a pszichés állapotával akár ő, akár törvényes képviselője foglalkozott volna, illetve orvosi segítséget kértek volna. A fiatal korábban is kísérelt meg öngyilkosságot, legutóbb múlt pénteken. Szakorvosi vélemény alapján tettének esetleges ismétlése nem zárható ki, pszichiátriai zárt osztályon történő további kezelése indokolt.

A bíróság szerint a fiatal úgy gyújtott tüzet a szobájában, hogy tudta azt, hogy az épületben rajta kívül több mint negyven ember van. Nem tartotta vissza az sem, hogy számos ember testi épségét, használati tárgyait és értékeit veszélyezteti – tették hozzá. Feltételezhető, hogy szabadlábon hagyása esetén újabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követne el a gyanúsított – írták. A bűncselekmény jellegére és a terhelt pszichés állapotára tekintettel enyhébb kényszerintézkedésre nem látott lehetőséget a bíróság, amely szerint a fiatal orvosi kezelése a letartóztatással biztosítható.

A bírósági tájékoztatás arra is kitér, hogy a néhány nappal korábban elkövetett öngyilkossági kísérlet után a gyanúsított a krizisintervenciós kezelést elutasította, nincs adat arra, hogy ezt követően szakorvoshoz fordultak volna. Feltehetőleg a gyanúsított pszichés állapota vezetett a veszélyeztető bűncselekmény elkövetéséhez – rögzítette a bíróság.

Ha megállapítják a fiatal bűnösségét, 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztést kaphat.

Húszonöt éve, 1995. április 19-én történt az Egyesült Államokban addig elkövetett legvéresebb terrortámadás. A szövetségi kormánnyal szemben álló szélsőségesek házilag készített robbanószerrel megrakott furgont robbantottak fel az Oklahoma City belvárosában álló szövetségi irodaépületnél. A merényletben 168-an haltak meg, az áldozatok közül 19 gyermek volt.

Huszonöt évvel ezelőtt reggel egy kisteherautó parkolt le az Oklahoma City központjában álló Alfred P. Murrah szövetségi irodaház bejáratánál. A kocsiból egy férfi szállt ki, bezárta az ajtót és elment. Nem sokkal később, 9 óra 2 perckor a több mint ezer kilogramm házilagos készítésű, műtrágyából és fűtőolajból összeállított robbanóanyaggal megrakott autó felrobbant. A detonáció valósággal letépte a nyolcemeletes épület északi oldalát, a romok alól 168 halottat emeltek ki, köztük 19 kisgyermeket, mert az épületben óvoda is működött. A merényletben 680 ember sérült meg, 324 közeli épület szenvedett maradandó károsodást, az anyagi kárt 652 millió dollárra becsülték. A mai napig ez az Egyesült Államok történetének legsúlyosabb, amerikai állampolgárok által elkövetett merénylete, ennél több áldozatot csak az al-Kaida 2001. szeptember 11-i terrortámadása követelt.

Bár a merénylettel először “közel-keleti kinézetű” férfiakat gyanúsítottak, a szemtanúk leírása alapján kiderült, hogy tősgyökeres fehér amerikaiak voltak a tettesek. A hatóságok április 21-én a 27 éves Timothy McVeigh-t nevezték meg fő gyanúsítottként, mint kiderült, őt a robbanás után néhány órával egy közlekedési kihágás és tiltott fegyverviselés miatt már őrizetbe vették. Még aznap feladta magát tettestársa, Terry Nichols, mindkettejüket egy szélsőséges jobboldali túlélőcsoport tagjaként azonosították. A hatóságok látókörébe került a merénylet tervéről tudó Michael Fortier, McViegh régi barátja is, aki vádalku keretében két társa ellen tanúskodott. Augusztus 10-én mindhármuk ellen vádat emeltek: McVeigh ellen a merénylet kitervelése és végrehajtása, Nichols ellen a bomba elkészítése, Fortier ellen a hatóság értesítésének elmulasztása miatt.

Az 1968-ban született McVeigh kamaszkorától megszállottan gyakorolta a túlélőtechnikákat a gyűlölt Szovjetunió Amerika elleni támadására készülve, és húszévesen katonai szolgálatra jelentkezett. Harcolt az Öbölháborúban (1991. január 16-február 28.), többször kitüntették, de miután kommandósnak nem felelt meg, végül leszerelt. A seregben barátkozott össze a hasonlóan szélsőséges nézeteket valló Nicholsszal, aki vele egy időben hagyta ott a szolgálatot. A Szovjetunió felbomlása után haragjuk egyre inkább a “mindenkit elnyomó” szövetségi kormányzat ellen fordult.

A végső lökést az 1993. április 19-én a magát a texasi Wacóban elbarikádozó, illegális fegyverek birtoklásával vádolt Koresh-szekta ellen indított, 76 szektatag halálával végződött FBI-támadás adta számukra. McVeigh “a megtorlás” célpontjaként az oklahomai Alfred P. Murrah szövetségi épületet szemelte ki, ahol szövetségi szervezetek, köztük a kábítószer-ellenes ügynökség, az FBI és az alkohol-, dohány- és lőfegyveriroda (ATF) helyi szervei működtek. A robbantást percre pontosan a wacói akció második évfordulójára időzítette.

A robbantók perének előkészítése során az FBI a Kennedy-gyilkosság óta a legnagyobb erőket mozgósította, 28 ezer kihallgatást folytatott le, több mint három tonna bizonyítékot gyűjtött össze, egymilliárd információt ellenőriztek le. Az elsőrendű vádlott Timothy McVeigh-t 1997. június 2-án mind a 11 vádpontban bűnösnek találták. A tett elkövetését elismerte, de megbánást nem tanúsított, az utolsó szó jogán nem mondott semmit. Augusztus 14-én halálra ítélték, 38 év után ő volt az első szövetségi elítélt, akit a legsúlyosabb büntetéssel sújtottak. McVeigh nem kért kegyelmet, s 2001. június 11-én méreginjekcióval kivégezték.

A másodrendű vádlott Nicholst a szövetségi bíróság 1997. december 23-án mondta ki bűnösnek terrorcselekmény végrehajtására szőtt bűnszövetkezés, a merényletben meghalt nyolc rendőr halála miatt gondatlanságból elkövetett emberölés vádjában. 1998. június 4-én életfogytiglani börtönre ítélték a feltételes szabadlábra helyezés lehetősége nélkül. 2004-ben egy újabb perben a többi áldozat halálért is felelősségre vonták, és 161 rendbéli emberölés vádjával ismét életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték. A vádalkut kötött Fortier-t 1998-ban a hatóság figyelmeztetésének elmulasztása miatt 12 év börtönre ítélték, 2007-ben szabadlábra helyezték, és beléptették a tanúvédelmi programba.

A romba dőlt Alfred P. Murrah szövetségi irodaházat egy hónappal a merénylet után biztonsági okokból teljesen lerombolták, helyén 2000-ben emlékparkot és múzeumot nyitottak. A parkban az épület kilenc szintjére utaló kilenc sorban elrendezett 168 üres szék a kioltott életeket jelképezi — írta az MTI a merénylet huszadik évfordulójakor.

Washington nem tartja provokációnak, sem fenyegetésnek az újabb, kedd reggeli észak-koreai rakétakísérletet – jelentette ki Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője a Pentagonban újságíróknak.

A tábornok szerint az elindított – és tengerbe zuhant – rakéták nem jelentettek fenyegetést az Egyesült Államok és szövetségesei biztonságára.

“Szerintem ez inkább az Észak-Koreában zajló ünneplésekkel volt összefüggésben, mintsem bármilyen szándékos provokáció lett volna” – mondta a tábornok. Elmondta, hogy a rakéták rövid hatótávolságúak voltak.

Észak-Koreában szerdán ünnepségsorozattal emlékeznek meg a rendszer alapítója, Kim Ir Szen – a jelenlegi vezető, Kim Dzsong Un nagyapja – születésének a 108. évfordulójáról. Az amerikai hadvezetés szerint az ünnepség alkalmából indítottak el kedden – feltételezhetően az ország keleti részén fekvő egyik településről – több, rövid hatótávolságú rakétát, és Szuhoj vadászgépekről föld-levegő rakétákat. Ezek mindegyike a Japán-tengerbe hullott.

A rakétakísérletekről a dél-koreai hadsereg tett először jelentést.

Május 4-ig meghosszabbítják a koronavírus-járvány miatt bevezetett határigazgatási szigorításokat Németországban.

Németország Ausztriával, Svájccal, Franciaországgal, Luxemburggal és Dániával közös határszakaszán továbbra is fenntartják az állandó ellenőrzést, és változatlanul megerősített ellenőrzés alá veszik az Olaszországból és Spanyolországból légi úton érkezőket – jelentette be a szövetségi belügyminisztérium szóvivője, Björn Grünewälder a kormányszóvivői tájékoztatón.

A szigorítások az új típusú koronavírus terjedésének akadályozását, és a fertőzési láncolatok megszakítását szolgálják. A március közepén bevezetett szabályok szerint az érintett országokból csak halaszthatatlan ügy miatt léphetnek be külföldiek az országba.

A legtöbb tartományban a napokban bevezettek egy további szigorítást is, a szövetségi kormány ajánlásának megfelelően a helyi járványügyi előírásokat kiegészítették azzal a szabállyal, hogy 72 óránál hosszabb külföldi tartózkodás után mindenkinek – hazatérő német állampolgárnak és az országba belépő külföldieknek is – 14 napra karanténba kell vonulnia.

A szövetségi kormány szóvivőinek szerdai tájékoztatóján hangsúlyozták, hogy eredményesek a járvány megfékezésére tett erőfeszítések, de nem lehet előre megmondani, hogy milyen megállapodásra vezet Angela Merkel kancellár és a tartományi kormányfők szerda délután elkezdődött tanácskozása, amelyen arról egyeztetnek, hogy miként folytassák a küzdelmet április 19., a kijárási korlátozások és egyéb járványlassító intézkedések hatályának lejárta után.

Steffen Seibert, a kancellár és a szövetségi kormány vezető szóvivője aláhúzta, hogy az igazolt fertőzöttek több mint 50 százaléka már gyógyult, vagyis szervezetében már nem lehet kimutatni a koronavírust.

Az egészségügyi minisztérium szóvivője, Hanno Kautz hozzátette: további nagy eredmény, hogy csökkent az úgynevezett reprodukciós ráta (R0 érték), amely azt jelzi, hogy egy fertőzött átlagosan mennyi embernek adja tovább a vírust. Ez az érték az utóbbi napokban számított 1,2 után a 0,8-1,2 közötti sávba süllyedt, vagyis egy fertőzött már csak nagyjából egy további embernek adja át a vírust.

Azonban Németország továbbra is csak a járvány legelején tart, ezt mutatja, hogy a szakértői becslések alapján a regisztrált és a nem regisztrált eseteket együttvéve a lakosság mindössze 1-1,5 százaléka esett át a fertőzésen – hangsúlyozta a szóvivő.

Sajtóértesülések szerint a szövetségi kormány a várhatóan estig tartó tárgyaláson azt javasolja a tartományoknak, hogy a legtöbb rendszabályt hosszabbítsák meg május 3-ig, és április 20-tól csak néhány területen lazítsanak, így engedélyezzék a 400 négyzetméteresnél kisebb üzletek működését, és nyissák meg a múzeumokat, állatkerteket, botanikus kerteket.



A Moszkvába behajtó összes gépkocsinál ellenőrzi szerdától a közlekedési rendőrség a digitális igazolvány meglétét – közölte az orosz belügyminisztérium fővárosi főcsoportfőnöksége. Oroszországban az elmúlt nap alatt több mint háromezerrel nőtt a koronavírussal fertőzöttek száma.

A vírus elleni védekezés egyik fontos lépéseként Moszkvában és Moszkva megyében április 15-től a magánjárműveken és a közösségi közlekedési eszközökön kizárólag digitális kód birtokában szabad utazni, munkába járáshoz, orvosi kivizsgálásra vagy más halaszthatatlan ügyek intézésére. Büntetés terhe mellett a taxisok is csak ilyen igazolvánnyal rendelkező utast vehetnek fel.

Az ellenőrzések miatt a fővárosba vezető utakon és a reggeli órákban a metróállomások bejáratánál is torlódás alakult ki. Az itt összeverődött tömegnek sajtójelentések szerint helyenként 40 percig kellett várnia a bejutásra.

Szergej Szobjanyin polgármester Twitter-üzenetben közölte, hogy a csoportosulások képződésének megakadályozására a hatóságok a földalatti vasútnál áttérnek a kódok automatizált ellenőrzésére. Hozzátette, hogy ennek módját még csak tanulmányozzák.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elismerte, hogy a kódok ellenőrzése nem ment simán, de hozzátette, hogy a rendőrség megbirkózott a feladattal, és óvott attól, hogy az első nap tapasztalataiból valaki messzemenő következtetések vonjon le. Kijelentette, hogy a rendőröket nem fogják megbüntetni a hosszú sorok kialakulása miatt.

Oroszországban egy nap alatt 3388-cal 24 490-re nőtt az igazolt Covid-19-fertőzések száma a szerdán közölt hivatalos adatok szerint. Ez 13,8 százalékos napi növekményt jelent, ugyanakkor az esetszám a hónap eleje óta nyolcszorosára nőtt. A halálozások száma 28-cal, 198-ra, a gyógyultaké pedig 292-vel, 1986-ra nőtt. A 85 oroszországi régió közül már csak az Altaji Köztársaságban nem mutattak ki eddig fertőzést.

Moszkvában 14 776 fertőzést, 106 halálesetet és 1205 gyógyulást tartanak számon. Moszkva megyében ugyanezekben a kategóriákban a mutatók 2587, 26 és 75.

Oroszországban eddig csaknem 1,5 millió tesztet végeztek el, ebből az elmúlt nap során csaknem 92 ezret. Koronavírus-fertőzés gyanújával több mint 130 ezer embert tartanak orvosi megfigyelés alatt.

A TASZSZ hírügynökség szerint veteránszervezetek a május 9-i győzelem napi katonai díszszemle elhalasztását kérték Vlagyimir Putyin elnöktől. Az államfő várhatóan erről is szólni fog, amikor a szerda délutáni kormányülésről ismét üzenetet intéz majd a lakossághoz, immár negyedik alkalommal a járványhelyzet súlyosbodása óta.

Anna Popova, a járvány elleni küzdelemben kulcsszerepet játszó orosz fogyasztóvédelmi felügyelet (Roszpotrebnadzor) igazgatója a Pervij Kanal csatornának azt mondta, hogy 17-18 százalékos napi növekmény mellett az összes fertőzöttet el lehet látni, és a régiók többsége felkészült a védekezésre. Popova szerint országos szinten a fertőzöttek csaknem 30 százaléka, a moszkvai régióban pedig 52 százaléka tünetmentes, ami kiemeli a tesztelés fontosságát és az önizolálás fontosságát.

Mihail Misusztyin miniszterelnök közölte, hogy a kormány több mint 30 milliárd rubellel (a rubel jelenleg mintegy 4,30 forintot ér) támogatja a régiókat férőhelyállományuk átalakítására és felszereltségének javítására.

Közben felgyógyult a Covid-19 betegségből Gyenyisz Procenko, a kommunarkai 40. kórház főorvosa, aki március 24-én védőfelszerelésben vezette körbe Vlagyimir Putyin elnököt az irányítása alatt álló intézményben kezelt fertőzöttek között. Erről maga a 31-én lebetegedett Procenko számolt be szerdán a Facebookon, hozzátéve, hogy két negatív teszt után elhagyja a karantént, és visszatér a teljes értékű munkához.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a TASZSZ-nak nyilatkozva az önzés megnyilvánulásának nevezte, hogy Donald Trump elnök felfüggesztette az Egészségügyi Világszervezet (WHO) amerikai finanszírozását. Elítélte, hogy a döntés éppen a világjárvány elleni küzdelem közepette született meg, és arra szólította fel az Egyesült Államokat, hogy tartózkodjon a szervezet elleni további támadásoktól, és ne akadályozza a járványellenes nemzetközi összefogást. A Kreml szóvivője emlékeztetett rá, hogy a G20-országok vezetői március 26-i rendkívüli telekonferenciájukon egyöntetű támogatásukról biztosították a WHO-t a Covid-19 elleni küzdelemben. Mint mondta, Putyin a tömörülés más vezetőihez hasonlóan bízik a WHO-nak a járvány leküzdéséért folytatott munkájában. Peszkov hangsúlyozta, hogy Moszkva ellenzi a kölcsönös vádaskodások “pingpongját”, és szorgalmazza a vírusellenes erőfeszítések nemzetközi egyesítését. Marija Zaharova külügyi szóvivő azt hangoztatta, Washington számára most az a legfontosabb, hogy “bűnösöket” találjon saját “ártatlanságának” bizonyítására.

Nem volt tettestársa a szudáni Abdallah Ahmed-Osmannak, aki a délkelet-franciaországi Romans-sur-Isere-ben múlt héten két embert megölt — közölte a párizsi terrorellenes ügyészség, amely terrorcselekménnyel kapcsolatos emberölés és emberölési kísérlet miatt emelt vádat a menekült ellen.

A szudáni férfi szombat délelőtt 11 óra előtt a 35 ezer lakosú kisváros központi részén – ahol egy menekültszállón lakott – először egy dohányboltban támadta meg a tulajdonost, majd a hentesboltban, a pékségben és végül az utcán támadott meg embereket: két embert megölt, ötöt pedig megsebesített. A rendőrség valamivel dél előtt fogta el.

“Az első vizsgálatok azt mutatják, hogy egyedül cselekedett, anélkül, hogy utasítást kapott volna egy terrorszervezettől” – tudatta az ügyészség. A támadás másnapján a rendőrség a gyanúsítotthoz közelálló két másik szudáni menekültet is előállított, de őket hétfőn és szerdán vádemelés nélkül szabadon engedték. Nyomozati források szerint Ahmed-Osman a kihallgatásán azt mondta, hogy “nem emlékszik arra, hogy mi történt”.

Egy másik forrás a francia köztelevíziónak elmondta: a férfi többször hangoztatta, hogy nincs jól a bőrében, úgy érzi, hogy kémkednek utána, és rosszul viseli a koronavírus-járvány miatti karantént, illetve azt, hogy kényszerszabadságra kényszerült. Az ügyészség jelezte, hogy az elkövető lakhelyén végzett házkutatás során olyan “vallási jellegű, kéziratos dokumentumokat találtak, amelyekben az elkövető arra panaszkodik, hogy hitetlenek országában kénytelen élni”. A mobiltelefonjában azonban nem találtak semmilyen elemet, amely előrevitte volna a nyomozást.

Ahmed-Osman 1987. január 1-én született a szudáni Tendeltiben, nem szerepel a francia vagy más európai titkosszolgálatok nyilvántartásban, és orvosi kezelés alatt sem állt korábban. Franciaországba 2016-ban érkezett, 2017 júniusban kapott menekültstátuszt, majd júliusban tízéves tartózkodási engedélyt. A közelmúltban telepedett le Romans-sur-Isere-ben, ahol 2020 elején bőráruk készítésére szakképesítést szerzett, és egy helyi vállalkozásnál helyezkedett el.

“Nagyon szerény, mindenki által kedvelt fiatalember, szorgalmasan dolgozott. Nem érzékeltünk semmit, szörnyű az egész” – mondta a Le Dauphiné Libéré regionális lap vezetőségének egyik tagja, aki személyesen ismeri a gyanúsítottat.

Vádat emeltek egy szerb férfi ellen, aki több évre elegendő dózisú anabolikus szteroidot próbált Magyarországra csempészni Röszkénél – közölte a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője.

Szanka Ferenc közölte, a luxemburgi-szerb kettős állampolgárságú férfit gyógyszerhamisítás bűntettével vádolják. A vádlott tavaly augusztus 3-án egy montenegrói busz utasaként érkezett a röszkei autópálya-határátkelőhelyre. A vádirat szerint a pénzügyőrök az autóbusz csomagterében, a férfi táskájában 35 ampullát, valamint 2500 tablettát találtak.

A termékek Magyarországon forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkező gyógyszernek minősülnek, legális kereskedelmi forgalomban nem szerezhetők be, orvosi vényre nem írhatók fel. Hatóanyaguk a tiltott teljesítményfokozó szerek közé sorolható androgén anabolikus szteroid. A szerek fokozzák az izomtömeg gyarapodását, ha használatuk orvosilag nem indokolt, akkor viszont ismeretlen eredetük és jelentős mellékhatásaik miatt alkalmazásuk fokozott egészségi kockázatot jelent.

A gyógyszereket Magyarországra kizárólag engedéllyel rendelkező gyártó vagy nagykereskedő hozhatta volna be, és az átszállításhoz is jóváhagyásra lett volna szükség, ezzel a vádlott nem rendelkezett – tudatta a csoportvezető ügyész.

A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség a bűnszervezetben elkövetett minősített költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő ügyben három gyanúsított letartóztatása határidejének hosszabbítására, míg további három gyanúsított vonatkozásában bűnügyi felügyeletük elrendelésére tett indítványt.

Egy nemzetközi elfogatóparancs alapján az USA-ban elfogott férfi 2015 óta fiktív számlákat kiállító bűnszervezetet hozott létre és irányított, amelynek része volt a többszintű, számlázási láncolatot alkotó céghálózat. A fiktív számlákat két, tatabányai székhelyű gazdasági társaság fogadta be összesen 16 cégtől, ezzel az általános forgalmi adó fizetési kötelezettségük mértékét csökkentették, így a magyar állami költségvetésnek fillérre pontosan 991,518 millió forint vagyoni hátrányt okoztak. A fiktív számlákat kiállító alvállalkozó cégek valós gazdasági tevékenységet nem végeztek. E cégek bankszámláira a haszonhúzó két tatabányai gazdasági társaság teljesített utalást, a fiktív számlák ellenértékének megfelelő összegben, amelyet a bűnszervezetet irányító férfi utasításai szerint tovább utaltak más cégek számláira. A bűnszervezet vezetője által utasított emberek a cégek számláiról jellemzően készpénzfelvevő automatákból felvették a pénzt, és azt visszajuttatták a bűnszervezet vezetőjének, illetve a fiktív számlákat befogadó társaságok képviselőihez.

Az ÁFA befizetési kötelezettségüket jogtalanul csökkentő cégek részére fiktív számlákat kiállító gazdasági társaságok szintén valótlan tartalmú alvállalkozói számlákat fogadtak be. A számlakiállító cégek ügyvezetőinek nagy része szlovák, lengyel, angol állampolgár, akik tényleges ügyvezetői tevékenységet sosem végeztek, a cégeket és azok könyvelését a bűnszervezet vezetője irányította.

A bűnszervezet vezetője különböző gazdasági társaságok ügyvezetőjeként a költségvetési csalásból származó pénzösszegeket a Csehországban, Horvátországban, Szlovákiában, az Egyesült Királyságban létrehozott cégek bankszámláira utalta, ahonnan az visszaáramlott egy tatai székhelyű céghez. A tatai cég a pénzből 12 ingatlant vásárolt a 2015-2019. közötti időszakban, amelyeket bérbeadás révén hasznosított.

Az ügyészség indítványára a nyomozási bíró a bűnszervezet hat tagjának – köztük a bűnszervezet vezetője feleségének – letartóztatását 2019. október 17. napján elrendelte. Az ügyészség indítványnak megfelelően a nyomozási bíró ülésen további három hónappal, 2020. július 17. napjáig meghosszabbította három gyanúsított letartóztatását, három gyanúsított vonatkozásában pedig az ügyészség indítványának megfelelően bűnügyi felügyeletet rendelt el.

A kényszerintézkedések meghosszabbítása, elrendelése továbbra is indokolt, tekintettel arra, hogy valamennyi gyanúsított esetében megalapozottan feltehető, hogy szabadlábra kerülésük esetén a bizonyítást veszélyeztetnék, valamint velük szemben a bűnismétlés veszélye is fennáll.

A foglalkoztatás bővülése, az új vállalkozások és foglalkoztatási formák megjelenése, valamint a tudományos-technikai fejlődés a munkavállalókat fenyegető kockázatok minőségi és mennyiségi változását is magával hozta. A globalizáció, a klímaváltozás, az új vegyi anyagok megjelenése vagy éppen az infokommunikációs technológiák nagyon gyors – a felhasználókra gyakorolt hatások behatóbb megismerését mindig maga mögött hagyó – fejlődése mellett a pszichoszociális kockázatok erősödése is jelentős kihívássá vált – jelentette ki lapunknak Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára.

A gazdaság, a termelés élénkülése, valamint a munkavégzésre vonatkozó fokozódó elvárások az elmúlt években a munkahelyi balesetek és a foglalkozási betegségek számának kis mértékű növekedését eredményezték (évente nagyságrendileg 20-23 ezer ember legalább három munkanapkieséssel járó sérüléséről van szó), ami kiemelt feladattá teszi a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzését – mutatott rá Bodó Sándor. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a munkahelyek biztonságosabbá tételével a balesetek és foglalkozási betegségek gazdasági, társadalmi költségei rövid és hosszú távon egyaránt csökkenthetők lennének. Bizonyított – és a magas munkavédelmi kultúrával rendelkező szervezeteknél egyre inkább elfogadott – tény, hogy a munkavédelem hatékony gazdasági befektetés. A munkából való kiesés, a gyógykezelés, a rehabilitáció a gazdasági szervezetek számára legalább kétszer akkora költséget jelent, mint a munkavédelemre és annak fejlesztésére fordított befektetés.
Kérdés persze, hogy milyen módon lehetne a jogszabályi keretekben, a hatósági tevékenységben, a szemléletformálásban, az ismeretbővítésben és az új megoldások keresésében megtalálni az előrelépés lehetőségét.

Szabályok és politika másképpen
Magyarországot az alaptörvény, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 155. számú egyezménye is kötelezi arra, hogy határozza meg a munkavédelem hosszabb távú feladatait, és – a munkavállalók és munkaadók érdekképviseleteivel egyeztetve – alakítsa ki a munkavégző képesség megóvására, a munkabiztonságra és a munkakörnyezetre vonatkozó nemzeti politikáját.
E tekintetben „politikán” meghatározott célokat és cselekvési irányokat kell érteni, amelyek egymással összhangban a munkavédelem fejlesztésének, a munkavégző képesség megőrzésének, továbbá az egészség és a biztonság fenntartásához, az egészségben eltöltött életévek növeléséhez szükséges feltételek javítása felé mutatnak.
Az alapvető célokat új formába öntve, többéves szakmai előkészítő munkát követően, az Európai Unió aktuális, 2014-től 2020-ig terjedő munkavédelmi stratégiájának figyelembevételével széles körű szakmai és társadalmi egyeztetéssel dolgoztuk ki a Munkavédelem Nemzeti Politikáját (MNP) – mondta el Bodó. A legmagasabb szintű érdekegyeztető fórumok, mint például az Országos Munkavédelmi Bizottság, valamint a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma egyaránt támogatta a Munkavédelem Nemzeti Politikájának tervezetét, amelyet a kormány megtárgyalt, elfogadott és 2016 októberében ki is hirdetett.
Az MNP a 2016–2022 közötti időszakra fogalmaz meg célokat, illetve a célokhoz részletes feladatlistát, figyelemmel a munkavédelem hazai prioritásaira és meghatározva a munkavédelem hosszú távú fejlesztési irányait. Mindezt öt fő csoportra bontotta.

Az MNP öt fő fejlesztési területe
• a vállalkozások versenyképességének fejlesztése;
• a munkavállalók munkavégző képességének megőrzése;
• a munkavédelmi képzés és oktatás minőségének javítása és fejlesztése;
• a tájékoztatás és kommunikáció fejlesztése,
• a munkavédelmi kutatások és fejlesztések számának növelése.

De mindezt hogyan és miből?
A dokumentumban megfogalmazott célkitűzések megvalósítása a program kihirdetésével egyidejűleg megkezdődött, kérdés, hogy mindez milyen forrásból valósítható meg. Hiszen több célkitűzés jelentős infrastruktúra- és humánerőforrás-igényű. A megvalósítás financiális és szervezési alapjait jelentős részben a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében meghirdetett GINOP-5.3.7 – VEKOP-17 Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése című kiemelt projekt biztosítja – tájékoztatott az államtitkár –, amelynek keretében 3,8 milliárd forint áll a Pénzügyminisztérium rendelkezésére. A projekt megvalósítási időszaka tervezetten 2020. december 31-éig tart.

A részletekben a lényeg
Ha fő feladatelemeire bontjuk a projektet, jól láthatóvá válnak az MNP egyes célkitűzései is – mutatott rá Bodó Sándor. Például a projekt szakmai anyagok, kutatások, kampányok és konferenciák segítségével lehetőséget biztosít arra, hogy a munkavédelmi hatóság megerősítse kapcsolatát a helyi érdekképviseleti és a nemzetközi munkavédelmi szervezetekkel.
Ne feledjük, az MNP-ben is világosan megfogalmazott cél a munkavédelmi tudatosság növelése, aminek keretében a hatóság szakemberei a legfontosabb témaköröket módszertani anyagokban, online tájékoztatókban vagy nyílt napokon, konferenciákon jelenítenék meg a munkáltatók, illetve a munkavállalók számára. Talán a mikro-, kis- és középvállalkozások szempontjából ezek a kommunikációs aktivitások a legfontosabbak, ugyanis az említett munkáltatói kör képviselői gyakran nem rendelkeznek kellő tudással, ezért elengedhetetlen az elérésük és a szükséges információkkal való ellátásuk.
A képzések és oktatási rendszerek kialakítása, megújítása szintén elsődleges prioritásként szerepel az MNP-ben, illetve az említett projektben. Vitathatatlan tény, hogy a munkavédelmi tudatosság kialakítását már a munkába lépést megelőzően el kell kezdeni. Ennek első lépéseként tanárok és középiskolai diákok részére figyelemfelhívó filmek, tájékoztató anyagok, valamint előadások készülnek.
Esélyt kap a megvalósulásra a munkavédelemben dolgozók régi vágya is, nevezetesen a munkavédelmi kutatás és fejlesztés újraélesztése, így a projekt keretében több mint húsz kutatás témáját fogalmazták meg az előkészítésben részt vevő szakemberek. Ilyen például a foglalkozási eredetű daganatos betegségekkel kapcsolatos valós hazai helyzet felmérése vagy a társadalombiztosítás önálló baleset-biztosítási ágának kialakítására vonatkozó koncepció kidolgozása.
Szinte minden szakmai fórumon visszatérő megoldásra váró hiányosság a munkavédelmi szakemberek, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók adatbázisának, illetve ehhez kapcsolódóan a munkavédelmi szakemberek kötelező továbbképzési rendszerének kialakítása, ami szintén az MNP célkitűzése, és aminek elkezdéséhez szintén kereteket ad a projekt.
Végül, de nem utolsósorban essék szó a területen dolgozó, a munkavédelmi ellenőrzéseket végző hatósági munkatársak tevékenységét támogató műszaki eszközök, például mobiltelefonok, hordozható számítógépek, modern, multifunkciós mérőműszerek, járművek beszerzéséről. A projekt e technikai eszközök beszerzésével biztosítja, hogy a hatóság képviselői a munka világában végbemenő változásokhoz fejlődéshez alkalmazkodva hatékonyabban végezhessék munkájukat.

(Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

A tíz éve az oroszországi Szmolenszknél lezuhant lengyel elnöki repülőgép roncsának azonnali visszaadását követelte pénteken ismét Lengyelország Oroszországtól a varsói orosz nagykövetségnek továbbított diplomáciai jegyzékben – közölte a lengyel külügyi tárca.

A nemzetközi jog semmilyen szabálya nem ad Oroszországnak alapot arra, hogy visszatartsa a lengyel tulajdont képező géproncsot – hangsúlyozza a minisztérium a Twitter honlapján olvasható bejegyzésben. Az oroszországi Szmolenszk közelében 2010. április 10-én lezuhant lengyel elnöki repülőgép a Lech Kaczynski akkori elnök vezette magas rangú küldöttséget szállította a katyni vérengzés 70. évfordulója alkalmából rendezett gyászünnepségre. A szerencsétlenséget a fedélzeten lévő 96 ember közül senki sem élte túl.

Varsó a tragédia óta többször is – utoljára tavaly szeptemberben – felszólította Moszkvát a repülőgép roncsainak visszaszolgáltatására, Oroszország azonban ezt mindeddig nem tette meg, hivatkozva az ügyben máig nem lezárt orosz ügyészségi eljárásra. Tavaly azonban két alkalommal Moszkva lehetővé tette, hogy a roncsot a helyszínen, orosz szakértők jelenlétében megvizsgálják a lengyel ügyészség képviselői.

A roncs Lengyelországba szállítását az Európai Parlament 2015-ben, valamint az Európa Tanács (ET) 2018-ban elfogadott állásfoglalása is sürgette. A légikatasztrófa okai máig tisztázatlanok, a 2011-ben közzétett jelentésekben az orosz és a lengyel nyomozóhatóságok eltérő részeredményekre jutottak, bár egyaránt lényegében emberi hibákra vezették vissza a történteket.

A jelenlegi lengyel kormány által létrehozott bizottság 2016-ban új, máig le nem zárt vizsgálatot indított. A vizsgálat során az előző, Donald Tusk miniszterelnök vezette kormány idején működő lengyel vizsgálóbizottságot azzal gyanúsították meg, hogy bizonyítékokat hamisított. A négy éve felállított testület arra jutott, hogy a gépen – ismeretlen eredetű – robbanás történt.

A tragédia tizedik évfordulójához kapcsolódó pénteki lengyel állami megemlékezések a koronavírus-járvány miatt csendesek és szűk körűek, reggel óta a lengyel politikai vezetők koszorúzzák az áldozatoknak emelt emlékműveket.

Varsó a múlt héten úgy döntött: későbbre halasztják a Mateusz Morawiecki miniszterelnök által vezetett lengyel kormányküldöttség április 10-re tervezett évfordulós megemlékezését az oroszországi Szmolenszkben és Katynban, mivel az orosz fél hozzáállása a látogatás szervezéséhez “nem volt egyértelmű”. Az ötvenfős lengyel küldöttségnek Morawiecki mellett tagja lett volna Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt elnöke, a szmolenszki légikatasztrófában 2010-ben szörnyethalt lengyel államfő ikertestvére is.

Nem zárta ki a katonaorvosok bevetését az új típusú koronavírus fertőzés terjedése elleni küzdelemben Vlagyimir Putyin orosz elnök az oroszországi egészségügyi és járványhelyzetről tartott videokonferencián.

Mint mondta, szükség esetén fel kell használni a védelmi tárca tapasztalatait és kapacitásait. Hangsúlyozta hogy az orosz katonaorvosok külföldön – Olaszországban, Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában – eléggé hatékonyan küzdenek a járvány ellen, ami csak “kis töredéke” a tárca képességeinek, a fő tartalékhoz még nem nyúltak. Emlékeztetett arra, hogy a hadsereg 16 új egészségügyi központot épít rohamtempóban az országban, amelyeket középtávon az új koronavírus ellen is fel lehet használni.

Putyin javasolta, hogy a régiók biztosítása érdekében hozzanak létre egyesített szövetségi tartalékot orvosi műszerekből, gyógyszerekből és egészségügyi védőfelszerelésből. Elismerte, hogy a helyzet az általa sikeresnek mondott megelőző intézkedések ellenére “sem a legjobb irányt vesz” és nő a súlyos betegek száma.

A hétfőn közzétett hivatalos adatok szerint egy nap alatt 2558 új igazolt koronavírus-fertőzöttet, 18 halálesetet és 179 gyógyultat jegyeztek fel Oroszországban. Ezzel a nyilvántartott fertőzöttek száma az ország 82 régiójában – a 85 közül – 18 328-ra, az elhunytaké 148-ra, a gyógyultaké 1470-re nőtt. A fővárosban 11 513 fertőzés mellett 82 végzetes kimenetelű betegségről és 837 gyógyultról tudnak. Országosan eddig 1,3 millió szűrést végeztek el.

Putyin hangsúlyozta, hogy a járvány még Moszkvában sem tetőzött és fel kell készülni a legsúlyosabb eshetőségre is. Sürgette, hogy a kormány ne csak közép és hosszú távú prognózist készítsen, hanem az elkövetkező három, hét vagy tíz napra is legyen folyamatosan aktualizált prognózis, amelyről napi jelentést kért.

Tatyjana Golikova miniszterelnök-helyettes a videótanácskozáson úgy vélekedett, hogy a megbetegedések számának növekedése a fővárosban és Moszkva megyében – ott észlelték a fertőzések 72,3 százalékát – az elkövetkező két hétben megállhat. A Rosszija 24 hírcsatornának nyilatkozva azt mondta, hogy az adatok “nem nagyon kellemesek” és hogy az oroszországi járványhelyzettel kapcsolatban egyetlen eddigi matematikai modell sem nyert megerősítést. Mint mondta, a fertőzöttek száma országos szinten átlagosan 17-18 százalékos, de ez szerinte nem számít hirtelen növekedésnek.

A fővárosban és Moszkva megyében egyébként hétfőn megkezdődött a tömegközlekedés és a magángépkocsik használatához szerdától szükségessé váló digitális kódok igénylése, az eljárást azonban hackerek és csalók próbálják megzavarni. A kód nélkül utazókat egy és 40 ezer rubel közötti bírsággal sújthatják majd, a korlátozások megsértésének súlyossága és ismétlődésének függvényében, akár naponta többször is. (A rubel jelenleg mintegy 4,4 forintot ér.)

A moszkvai hatóságok arra figyelmeztették a lakosságot, hogy a regisztráláshoz használandó, amúgy is túlterhelt önkormányzati weboldalt folyamatos hackertámadások érik, és a helyzet újdonságát kihasználva csalók adathalász oldalakat hoznak létre, alternatív bejegyzési lehetőségeket kínálva. A belügyminisztérium arra hívta fel a figyelmet, hogy bűnözők hamis sms-ekkel próbálják meg félrevezetni az embereket, azt állítva, hogy a címzettek megsértették a karanténelőírásokat, ami miatt bírságot kell átutalniuk egy bankszámlára.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elismerte, a koronavírus-helyzet miatt megszaporodott a bűncselekmények száma, de hangsúlyozta, hogy a helyzet nem hasonlítható a 90-es évekhez, és hogy a hatóságok intenzíven dolgoznak, ezért nem kell pánikba esni.

Az orosz főügyészség arra figyelmeztetett, hogy Baskírföldön, Észak-Oszétiában és Szverdlovszk megyében több száz halottról szóló, egyebek között a YouTube-on terjesztett rémhírek jelentek meg, és intézkedésre szólította fel a tömegtájékoztatási és távközlési hatóságot (Roszkomnadzor). Tverben hasonló tartalmú hamis hírek tudatos terjesztése címén büntetőeljárás indult egy meg nem nevezett hírportál ellen.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának elnöke az Euronews hírtelevíziónak nyilatkozva kifogásolta, hogy az európai uniós országokban “dezinformáció” terjed az oroszországi járványhelyzetről. Valótlannak nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint a Kreml torzítja a Covid-19-re vonatkozó adatokat vagy hogy az állapotok súlyosabbak az olaszországinál és a spanyolországinál.

Koszacsov szerint hazugok azok a híresztelések, amelyek szerint nem hatékony az Olaszországnak orosz katonaorvosok által nyújtott támogatás, és hogy a segítségnyújtás révén Moszkva a maga javára igyekszik felhasználni az ottani helyzetet. Emlékeztetett arra, hogy maga az olasz kormány is cáfolta az állítólagos orosz politikai befolyásolásról szóló híreket.

A szenátor megalapozatlannak nevezte azokat a vádakat, amelyek szerint Oroszország terjeszt álhíreket a járvánnyal kapcsolatban. Mint mondta, Moszkva erős EU-ban érdekelt, valamint abban, hogy az uniónak önálló Oroszország-politikája legyen, mert meglátása szerint több európai ország a NATO tagjaként képtelen önálló irányvonalat kialakítani Moszkva viszonylatában.

Az orosz kormány közölte, hogy az elkövetkező napokban mintegy ötezer külföldön rekedt orosz állampolgárt visznek haza különgéppel, egyebek között Hollandiából, Indiából, Indonéziából, Montenegróból, Olaszországból, Spanyolországból, Törökországból és az Egyesült Államokból. Vasárnap öt utasszállító öt orosz városba repatriált utasokat, hétfőn pedig egy mintegy 130 embert szállító gép szállt fel Madridból moszkvai leszállással Szentpétervár felé.

Két napra elszállították a Németországban állomásoztatott amerikai atomtölteteket, hogy frissítsék a működésüket szabályozó szoftvert – jelentette hét végi számában a Der Spiegel.

A német hírmagazin értesülése szerint az atomtöltetek és az eszközökhöz szükséges alkatrészek szállítására felhatalmazott egyetlen amerikai repülőezred, a Washington állambeli Tacomában állomásozó 62. Airlift Wing egy C-17 Globemaster típusú gépe tavaly augusztus végén landolt a német légierő (Luftwaffe) támaszpontján a Rajna-vidék-Pfalz tartományi Büchelben, hogy felvegye a húsz darab B-61 típusú atomtöltetet.

Két nap elteltével valamennyi töltet frissített szoftverrel érkezett vissza. Németország így “48 óráig atomfegyvermentes övezet volt”, de erről szinte senki sem tudott, mert a műveletet a legnagyobb titokban hajtották végre. A német kormányt is csak röviddel a Globemaster érkezése előtt avatták be – írta a Der Spiegel.

Korábbi német sajtóértesülések szerint a Büchelben állomásoztatott töltetek csaknem 30 évesek és az amerikai kormány egy tízmilliárd dolláros (3250 milliárd forint) atomfegyver-korszerűsítési programja részeként legkésőbb 2022-ben mindet lecserélik. Az új – B61-12 típusú – bombák legfőbb előnye, hogy irányíthatóak, így jóval pontosabban lehet célba juttatni őket, ami komoly hadászati előnyt biztosít.

Szakértők szerint az Egyesült Államok Európában Németország mellett Belgiumban, Olaszországban, Hollandiában és Törökországban is állomásoztat hadászati atomfegyvereket, nagyjából 180 darabot. Esetleges bevetésüket a NATO nukleáris részvétel elnevezésű elve szabályozza. Az elv szerint az észak-atlanti szövetség elrettentő erejének fokozására az atomfegyverek használatába be kell vonni olyan tagországokat is, amelyek nem tartoznak az atomhatalmak közé. Német viszonylatban ez azt jelenti, hogy a Büchelben állomásoztatott tölteteket ugyan amerikai katonák élesítenék, de a Luftwaffe Tornado típusú vadászbombázóival juttatnák célba.

A Csongrád Megyei Főügyészség a hétvégi ügyeleti tevékenysége során két szegedi férfi letartóztatására tett indítványt, akik egymástól függetlenül engedély nélkül tartottak lőfegyvert.

A gyanúsítottak egyike régóta nehezményezte a húga és a sértett között kialakult párkapcsolatot, melynek többször hangot adott. A gyanúsított azt írta 2020. április 10-én, délelőtt sms üzenetben a sértettnek, hogy „meg is halhatsz a családodért”, majd 13 órakor megjelent a sértett szegedi házánál, és az autója motorházának tetejére fellépve az ingatlan kerítésén átugrott. Ezután a gyanúsított ráfogta az udvaron tartózkodó sértettre a nála levő pisztolyt, majd fenyegette őt. A sértett a fenyegetés elől a házba szaladt, és megpróbálta az ajtót maga után behúzni, közben telefonon értesítette a rendőrséget.

A gyanúsított a sértett után ment, az egyik kezével az ajtót rángatva próbált bejutni, és mikor az résnyire kinyílt, a fegyverrel a sértett felé lőtt. A lövés a sértettet nem találta el, a bejárati ajtó mellett az épület falába fúródott. Ezután a gyanúsított a fegyvert eldobta, és közölte, hogy rendezzék le ezt másképp, majd amikor az ajtót már nem tudta a sértett tovább tartani, akkor fojtogatni kezdte őt, és kölcsönös verekedés alakult ki közöttük. A sértett kihasználva azt, hogy a gyanúsított elengedte és visszament a lőfegyverért, az épület mellékhelyiségébe zárkózott. Röviddel ezután a rendőrök a helyszínre érkeztek és a gyanúsítottat előállították.

A másik gyanúsított 2020. április 10-én kora délután találkozott egy szegedi buszmegállóban az ismerősével, aki négyezer forintért ajánlott neki eladásra egy német gyártmányú pisztolyt. A gyanúsított az ajánlatot elfogadta, átvette a pisztolyt, majd azt a nadrágja hátsó részébe tűzte, de ezt megelőzően még több alkalommal elővette és eltette. A buszmegállóban tartózkodók észlelték a gyanúsított cselekményét, és a rendőrséget értesítették, akik a helyszínre érkezve előállították a férfit és őrizetbe vették.

Mindkét fegyver a jogszabályok szerint tűzfegyvernek, ezáltal lőfegyvernek minősül, amelynek tartására egyikük sem rendelkezett engedéllyel. A lőfegyver egyébként nyolc napon túl gyógyuló sérülés előidézésére alkalmas, az emberi élet kioltására nem. A húga barátjára támadó gyanúsított vonatkozásában az ügyészség a bűnismétlés és az eljárás meghiúsításának veszélye, míg a lőfegyvert vásárló gyanúsítottnál a többszörösen büntetett előéletére, visszaesői minőségére is figyelemmel, a bűnismétlés, valamint a szökés, elrejtőzés veszélye okán tett indítványt a letartóztatásuk egy hónapra történő elrendelésére.

A bíróság az ügyészi indítványoknak helyt adott és elrendelte a gyanúsítottak letartóztatását.

Tizedik napja küzdenek a tűzoltók a folyton újra kiújuló erdőtüzekkel a csernobili tiltott övezetben, ahol a lángok már megközelítették az 1986-ban nukleáris baleset sújtotta atomerőmű melletti Pripjaty városát – számolt be kedd reggeli műsorában a TSZN ukrán hírtelevízió. Nap közben Mikola Csecsotkin, a katasztrófavédelmi szolgálat vezetője arról tett jelentést az ukrán elnöknek, hogy nyílt tűz már nincs a térségben.

A híradás szerint előző este már olyan képek kerültek napvilágra, amelyeken az látható, hogy az atomerőmű területét is beterítette a füst. A TSZN olyan videofelvételeket mutatott be, amelyeken kommentárja szerint néhány kilométerre az atomerőmű melletti nukleáris hulladéktárolótól égő tüzek láthatók. Este egy újabb településnél, Rozszoha falu mellett tört ki tűz az övezetben, a helyi civil aktivisták szerint gyújtogatás történt. A felvételeket a csernobili tiltott övezetben pusztító tüzekről Jaroszlav Jemeljanenko, a csernobili utazásszervezők szövetségének vezetője készítette és adta át a hírtévének. Jemeljanenko szavai szerint a tűz már “keresztülment” az úgynevezett vörös erdőn is, és Pripjaty felé tart.

Anton Herascsenko belügyminiszter-helyettes hétfő este a Facebookon közzétett bejegyzésében mindazonáltal biztosított afelől, hogy a tűz következtében nem változott a sugárzási szint sem a csernobili atomerőműnél, sem a tiltott övezetben, sem azon kívül.

A katasztrófavédelmi szolgálat közlése szerint az övezetben négy erdészetben végeznek még oltást, viszont a kotovszkij erdőgazdaságban – ahol először csaptak fel a lángok – már eloltották a tüzet. A szolgálat legfrissebb, kedd reggeli közleményében arról számolt be, hogy egy tűzoltót lábtöréssel kórházba szállítottak. Az UNIAN ukrán hírügynökség által idézett jelentésben azt írták, hogy ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet, és “segítségükre van, hogy eleredt az eső”. Az oltásban 415-en vesznek részt 98 technikai eszközzel, beleértve három tűzoltó repülőgépet és három helikoptert, amelyek előző nap 227-szer fordulva 538 tonna vizet öntöttek le. Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint a katasztrófavédelem kedden azt közölte, hogy nyílt tűz nincs a zónában, hanem az aljnövényzet és a lehullott pernyék parázslanak egyes gócokban. Hozzátették, hogy a radioaktív sugárzás szintje Kijevben és Kijev megyében a megengedett mértéken belül van.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ukrán híradások kedd reggeli jelentése szerint a Facebookon azt írta, hogy figyelemmel követi a csernobili zónában történő eseményeket, és a nap folyamán beszámolót kér a katasztrófavédelmi szolgálat vezetőjétől. Csecsotkin, a katasztrófavédelem vezetője az elnöki hivatal közlése szerint arról számolt be később az államfőnek, hogy jelenleg már nyílt tűz nincs az övezetben, de kell még néhány nap a tűzoltóknak, hogy a parázsló gócokat is eloltsák.

Elmondta, hogy a helyzet hétfő délután kezdett súlyosbodni, az erős szél nehezítette a tűz oltását és a helyzet ellenőrzés alatt tartását. A katasztrófavédelem ezért kiegészítő erőket és eszközöket vetett be, valamint az eleredő eső is segített úrrá lenni a helyzeten. Kiemelte: a szolgálat szakemberei megakadályozták, hogy a tűz elérjen lőszerraktárakat, továbbá az atomerőművet és az ahhoz tartozó objektumokat, úgy mint a villamosenergia-elosztó állomás, illetve a nukleáris hulladéktároló.

Az UNIAN közben beszámolt arról is, hogy az Állami Nukleáris és Sugárbiztonsági Tudományos és Műszaki Központ által közzétett keddi előrejelző térkép szerint a füsttel telített légtömeget a szél a csernobili zóna felől Kijev felé viszi.

Az Európai Unió Tanácsa 2020. április 3-án nevezte ki Miroslav Lajcákot a Belgrád-Pristina dialógusért és Nyugat-Balkán régióért felelős különmegbízottnak. A szlovák karrier diplomata mandátuma 12 hónapra szól és a következő feladatokra terjed ki: Szerbia és Koszovó kapcsolatának normalizálása, illetve a nyugat-balkáni országok közötti megbékélés előmozdítása és jószomszédi kapcsolatok kiépítése.

Az 57 éves Lajcák önéletrajzi adataiból kiderül, hogy folyékonyan beszéli az angol, német, orosz, bolgár, francia, és a szerb-montenegró-horvát-bosnyák nyelvet. Tanulmányait a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézmény (MGIMO) nemzetközi kapcsolatok szakán, a pozsonyi Comenius Egyetem jogi karán, illetve a Németországban működő George C. Marshall Európai Biztonsági Tanulmányok Központjában végezte.

2001 és 2005 között Szlovákia jugoszláv, albán és macedón nagyköveteként szolgált, majd 2006-ban az EU főképviselőjének személyes megbízottjaként szervezte meg a Montenegró függetlenségéről tartott népszavazást. A 2007-2009. közötti időszakban az EU bosznia-hercegovinai különleges képviselője volt. 2012-től a 2020 februárjában tartott szlovák parlamenti választásokig külügyminiszter-helyetteseként és a külügyi tárca vezetőjeként funkcionált, amit 2017-2018-ban az ENSZ Közgyűlés 72. ülésszakának elnöki tisztsége egészített ki.

A fentiek alapján vélelmezhető, hogy olyan tapasztalt és megfelelő tudással rendelkező szakemberrel van szó, aki ismeri a terület kihívásait. Mégis kritika illeti a kinevezését és annak bizonyos részleteit.

Az időzítés megkésett és korántsem tökéletes. Egyrészt Trump elnök 2019 augusztusában adott felhatalmazást Matthew Palmernek a nyugat-balkáni régió békéjének, stabilitásának és jólétének támogatására és az egyes államok nyugati intézményekbe történő integrálására, illetve októberben bízta Richard Grenellt a Szerbia és Koszovó közötti megbékélés előmozdításával. ENSZ felhatalmazás alapján az EU 2010-óta látja el közvetítő szerepét a Belgrád-Pristina párbeszédben, azonban néhány technikai egyezmény gyakorlati megvalósításán kívül nem tudott jelentős előrelépést felmutatni, azzal együtt, hogy a bosnyák és szerb árukra kivetett 100%-os büntetővám miatt, 2018 novembere óta teljesen megszakadtak a hivatalos tárgyalások. Mindazonáltal a technikai megállapodások eredményeit hiba lenne lebecsülni, hiszen − teljesen vagy részben − például olyan problémás ügyeket oldottak meg, mint az észak-koszovói szerb rendőrség párhuzamos működésének megszüntetése, az igazságügyi rendszer integrálása, a villamos energia ellátás biztosítása vagy a Szerbia és Koszovó közötti szabad mozgás feltételeinek megteremtése, a felsőfokú végzettséget igazoló dokumentumok kölcsönös elfogadása, illetve a vámkezelési és határigazgatási eljárások bevezetése.

Másrészt a koronavírus járvány elleni küzdelem köti le a kormányok figyelmét és erőforrásait jelenleg, amit tovább nehezít, hogy Koszovó politikai válságból próbál kiutat találni, miután a március végén benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatták Albin Kurti adminisztrációját. Ehhez szükséges még hozzávenni az áprilisra kiírt, de a járvány miatt elnapolt szerb parlamenti választásokat, aminek kampányidőszakában nem valószínű, hogy Vucic felvállalna olyan stratégiai egyezményt, ami bármilyen módon kedvezne Pristinának.

Vajon mi lehetett az EU célja azzal, hogy ilyen szűk időkeretet határozott meg Lajcáknak, és beemelte portfóliójába a nyugat-balkáni régiót is, illetve milyen tényezők akadályozhatják tevékenységét?

A kettő látszólag kontraproduktívan hat egymásra, hiszen az elsődleges prioritásként azonosított szerb-koszovói kétoldalú kapcsolatok felfuttatására sem áll rendelkezésre elegendő idő, nem, hogy az egész térségre. Nem zárható ki, hogy kapkodva meghozott döntés született, ugyanakkor a mandátum minden bizonnyal meghosszabbítható. Az időkorlát kikötése akár üzenetértékkel is bírhatna, mégpedig azzal, hogy az EU nem akarja elnyújtani a „műveletet”, ámbár az uniós szakértőknek tisztában kellett lenniük ennek irrealitásával. A dupla pozícióval történő megjelölés pedig azért vált szükségszerűvé, hogy élét vegye az olyan megállapításoknak, miszerint a szlovák diplomata állampolgárságából kifolyólag a szerbeket favorizálja.

Az Egyesült Államok korábban elismerte az EU Belgrád-Pristina dialógusban betöltött vezető szerepét és háttérbe húzódott, azonban napjainkban ez látványos fordulatot vett. Ezt egyfelől az indokolja részükről, hogy a novemberben esedékes amerikai elnökválasztáson gyors külpolitikai sikerekkel tudjanak kampányolni, másfelől gyengíteni akarják az EU pozícióit a Balkán geopolitikai „játszóterén”. A februárban megírt levelében Kurti arra hívta fel Trump figyelmét, hogy a koszovói alkotmány értelmében a miniszterelnök és kormánya felelős a dialógusért. Ennek ellenére Aleksandar Vucic és Hashim Thaci elnök, illetve Grenell március elején találkoztak Washingtonban, ami után a koszovói államfő arról számolt be, hogy egy végső megállapodás lehetőségéről egyeztettek, illetve úgy jellemezte az Egyesült Államokat, mint a folyamatok új irányítóját.

Thaci két egymásba fonódó okból kifolyólag is az amerikaiak mellett kardoskodik. Egyrészt 2021-ben elnökválasztást tartanak Koszovóban, amire politikai tőkét akar kovácsolni egy gyors megállapodással, akár a 2018-ban felvetődött területcserének a realizálásával is, amit Kurti mellett az ellenzék és a társadalom jelentős része, illetve Lajcák is elutasít.

Másrészt a Koszovói Felszabadítási Hadsereg által elkövetett bűncselekményeket vizsgáló különleges bíróság és ügyészi hivatal nagy eséllyel vizsgálatot fog indítani ellene, amivel szemben csak egy újabb elnöki ciklussal és társadalmi támogatottsággal tud egyfajta ellenállást kifejteni. Leegyszerűsítve tehát a jelenlegi képletet, a következő ábra rajzolható meg: Thaci-Egyesült Államok és Kurti-EU tengely, míg Vucic egyensúlyozó „játékosként” cselekszik. Mivel Kurti a belpolitikai túlélésért küzd, Lajcák kevésbé számíthat arra, hogy közreműködésével ellenpólust tud képezni.

Az amerikaiak összességében jó érzékkel használták ki a 2019-es európai parlamenti választások után elhúzódó EU-s intézmények és egyéb szervek felállítását. A brüsszeli döntéshozók csak áprilisban tudtak reagálni a súlyponteltolódásra Lajcák kinevezésével, a kezdeményezés hiánya így komoly mulasztásként rögzíthető.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a koszovói politikusok kevésbé voltak lelkesek Lajcák személyét illetően. Szlovákia ugyanis nem ismeri el Koszovó függetlenségét, továbbá tartózkodott azon az elutasítással végződött szavazáson, ami az Interpolhoz való csatlakozásról döntött. Természetesen Lajcák az EU-t képviseli, és a gazdasági, illetve politikai érdekek felülírják a negatív viszonyulási pontokat, viszont egy év alatt kellene „átvágnia” magát a szkeptikus koszovói döntéshozók hálóján, egyúttal visszaállítani az EU hitelességét a vízumliberalizáció elmulasztása miatt kiábrándult társadalomban. Ennélfogva minimális az esély arra, hogy Lajcák közvetítésével egy végső megállapodásban rendezze Szerbia és Koszovó a vitás kérdéseket, főként amennyiben figyelembe vesszük azt, hogy az EU közel tíz éve próbálkozik ezzel sikertelenül.

 

A magyar állampolgárok Magyarország területén hatályos, lejáró hivatalos okmányai a veszélyhelyzetben is, annak megszűnését követő 15 napig érvényesek – közölte a rendőrség.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata azt írta: az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről szóló kormányrendelet március 12-étől hatályos 4. paragrafus a) pontja, amely arról rendelkezett, hogy a magyar állampolgárok Magyarország területén hatályos, lejáró hivatalos okmányai a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napig érvényesek, március 27. napjától hatálytalanná vált.

Ugyanakkor április 2-án hatályba lépett az egészség és élet megóvása, valamint a nemzetgazdaság helyreállítása érdekében elrendelt veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről szóló kormányrendelet, melynek 6. paragrafusának (1) bekezdése a veszélyhelyzet alatti időszakra vonatkoztatva úgy rendelkezik, hogy a 2020. április 2. napjától lejáró hivatalos okmányok esetében az érvényességi időt a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napig megtartottnak kell tekinteni, így azok meghosszabbítását továbbra is a veszélyhelyzet megszűnését követően kell kezdeményezni.

A március 27. és április 1. közötti időtartamban lejáró okmányok tekintetében az érintett ügyfeleket szankciók nem érhetik, az ő esetükben az okmányok meghosszabbítására szintén a veszélyhelyzet megszűnése után kell intézkedni – hangsúlyozták.

A Magyar Védelmiipari Szövetség (MVSZ) 2018-ban újraválasztott elnöke szerint az elmúlt években a kormányzat is úgy gondolta, hogy van védelmi ipar Magyarországon, érdemes vele számolni. Zsitnyányi Attila szerint ugyan a Zrínyi 2026 program eredményeiről még korai lenne beszélni, de a pozitívumok már látszanak, és ezek a jövőre nézve bizakodásra adnak okot.

— Tavaly ősszel bejelentette, hogy lemond a Magyar Védelmiipari Szövetség elnöki posztjáról, a tisztújító ülésen ugyanakkor ismét önt választották meg a szervezet vezetőjének. Mi állt ennek a döntésnek, illetve fejleménynek a hátterében?
— A már több mint 25 éves MVSZ elnökségének munkájában – különböző pozíciókban – 18 évig vettem részt, ebből az utolsó öt év nagyon intenzív volt. Jelentős eredményeket és változásokat értünk el, az elnökség mindvégig érezte a tagság támogatását, egy szervezetnek azonban hasznára válik, ha időnként frissül a vezetése. Évek óta szorgalmaztuk egy megfelelő felhatalmazással bíró, döntésképes, a minisztériumok különböző érdekeit összehangoló központi „munkacsoport” létrejöttét. Tavaly júliusban a nemzeti védelmi ipari és védelmi célú fejlesztésekért, valamint a haderő-modernizáció koordinálásáért felelős kormánybiztost nevezett ki Orbán Viktor. A hivatal létrejötte a hazai védelmi ipari szereplők számára óriási esély jelent. A Zrínyi 2026 program során a hazai védelmi ipar fejlesztése elsősorban az állami tulajdonú cégeken keresztül, magáncégek közreműködésével történik. Azt gondoltam, hogy a kormánybiztosi hivatal által „támogatott” MVSZ-vezetésre van szükség, ahol egy állami tulajdonú védelmi ipari vállalat vezetője az elnök. Bár átgondoltan döntöttem a visszavonulásomról, és őszintén hittem, hogy ez a helyes megoldás, a választás előtti napon mégis kiderült, hogy a tagság és a kapcsolódó szervezetek is azt szeretnék, ha a korábbi elnökség folytatná a megkezdett munkát. Ez óriási megtiszteltetés és egyben felelősség is. Az MVSZ vezetése így végül a korábbi tagokból állt fel, ahol az elnökségben továbbra is képviseltetik magukat a magántulajdonú kis- és középvállalatok, a tőzsdei, a BM- és – az ellenőrző bizottság elnökén keresztül – a HM-tulajdonú cégek is.

— Hogyan ítéli meg a szövetség elmúlt ötéves teljesítményét? Melyek voltak a legfontosabb eredmények ebben az időszakban?
— Sikeres évek vannak mögöttünk, képviseltük az ország védelmi iparát a nemzetközi szervezetekben (NATO NIAG, EDA), rendszeresen tartottunk előadásokat konferenciákon, szakmai rendezvényeken, együttműködési megállapodásokat kötöttünk más országok védelmi ipari szövetségeivel és társszerveivel. Színvonalas évkönyvsorozatot hoztunk létre, üzleti találkozókat szerveztünk, ismertebbé és elismertebbé tettük a szövetséget és tagjait. Egyik legfontosabb eredménynek mégis azt tartom, hogy sikerült „elültetni a magot”, meggyőzni a kormányzati oldalt, hogy igenis van magyar védelmi ipar, a haderőfejlesztési program végrehajtása vagy akár a BM-testületek ellátása során érdemes vele számolni, és azt az ország gazdasági érdekében is továbbfejleszteni. Mindemellett folyamatosan emelkedik a taglétszámunk, ismét „presztízs” az MVSZ tagjának lenni.

— Az újraválasztása után tervezi megújítani a szövetséget?
— A jelenlegi irány alapvetően jó, egyesületünk a tagság érdekében tevékenykedik, az elnökség ennek és a környezet változásának figyelembevételével állítja össze a munkatervét. A kormányzati célok szinte már megegyeznek a mi korábbi céljainkkal, a források is rendelkezésre állnak a beszerzésekhez és fejlesztésekhez, így várhatóan a szövetség feladatai is ennek alapján módosulnak. A Zrínyi 2026 program mellett elmondható, hogy a védelmi ipar majdnem minden területén nagy változás, hogy ma már a döntéshozók észreveszik a hazai cégeket, a termékeiket vagy termékfejlesztési lehetőségeiket, és egyre több alkalommal adnak esélyt a bizonyításra. Abban kell a kidolgozókat, döntéshozókat és természetesen a hazai cégeket segíteni, hogy aki keres, az találhasson is.

— A magyar védelmi ipar jelenlegi állapota hogyan „rezonál” a nemzetközi piac, illetve biztonsági helyzet változásaira?
— Jól látható, hogy az egész világon ismét előtérbe került a szűkebb értelemben vett (katonai, polgári védelmi, katasztrófavédelmi) biztonság is, ezért a legtöbb ország az ezzel kapcsolatos fejlesztéseit a nemzeti iparát maximálisan kihasználva tervezi végrehajtani. Ez lehetőségeket biztosít nemzetközi együttműködésekre is, amelyek során már nem csak arról beszélhetünk, hogy az itthoni igények teljesítése – vagy akár csak a megrendelések elnyerése – érdekében a külföldi cégek nyitottabbá váltak a magyar termékek és gyártó-, fejlesztőkapacitások irányába. Ebben az iparágban is munkaerő- és kapacitáshiány kezd kialakulni az egész világon. A „kényszerű” együttműködések eredményeként cégeinknek alkatrészek vagy komplett fődarabok szállítójaként, esetenként egy-egy részegység módosítása során azok fejlesztőjeként lehetőségük van bekapcsolódni a nemzetközi vérkeringésbe.

— Hogy érzékelik az MVSZ tagjai a Zrínyi 2026 program hatásait?
— Ez nagyon komplex kérdés, véleményem szerint nem is lehet még a hatásairól inkább csak a jeleiről beszélni. A Zrínyi 2026 program önmagában két fő területre bontható: a honvédelmi és a haderőfejlesztési részre, ezen belül egy részterület a haditechnikai és egyéb eszközök fejlesztése, beszerzése. Ez a részterület azonban nem értelmezhető a HM és az MH szervezeti működésének jelenleg zajló átalakításától, a BM alá tartozó szervezetek képesség- és eszközfejlesztéseitől függetlenül. A kettő közötti kapcsolatot talán a kormánybiztosi hivatal szerepe mutatja legjobban. A kormánybiztos koordinál és együttműködik a védelmi ipari fejlesztésben érintett ágazatokkal a stratégiában meghatározott célok hatékony megvalósításáért, valamint meghatározza és indítványozza a hadfelszerelés fejlesztésének irányait. Ehhez kapcsolódik az ITM kereteiben futó Irinyi Terv. Önmagában a Zrínyi 2026 jelentősen befolyásolja a folyamatokat, hiszen a rendelkezésre álló költségvetési források összegét és a technikai eszközök számát illetően itt történt a legnagyobb változás. Emiatt ebben rejlik a legnagyobb lehetőség is a hazai védelmi ipar fejlesztésére, és az így rendszerbe kerülő hazai eszközök egyúttal bejuthatnak a BM-rendszerekbe is. Az új eszközök beszerzése során számos lehetőség van, de Magyarország szempontjából a legnagyobb hozadéka annak lehet, ha a magyar fővállalkozó csak az itthon ki nem alakítható részegységeket szerzi be több akár egymással konkurens beszállítótól, és ezzel valódi exportképes terméket hoz létre, vagy ha alapvetően hazai fejlesztésű és gyártású terméket vásárolnak. Az eddig bejelentett beszerzéseknél még a legmagasabb várható hazai hozzáadott értékűek esetében is csak licencvásárlás történt, egyedül a ROLE-2 képesség kialakítása történhetne magyar fejlesztés és gyártás keretében, de itt még nem ismertek a részletek.

— Milyen konkrét várakozásaik vannak mindezek kapcsán?
— Bizakodunk, hiszen teljesen természetes, hogy azokban a beszerzésekben lehetett a leggyorsabban dönteni, amelyek máshol már elérhetők, és magas hazai hozzáadott érték mellett nem lehetett megvalósítani a fejlesztést és gyártást. A következő időszakban azonban már eljutunk azokhoz a termékcsoportokhoz, amelyek a hazai szürkeállományra alapozva itthon készülhetnének, ezekből lehet aztán valódi adóbevétele az államnak, amelyből tulajdonképpen a védelmi célú beszerzéseket is finanszírozza. Ha így csináljuk, akkor fenntartható lesz a rendszer, nem roppantja meg az ország gazdasági helyzetét.

(Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)