Biztonságpolitika

A gyanúsítottak egyike régóta nehezményezte a húga és a sértett között kialakult párkapcsolatot, melynek többször hangot adott. A gyanúsított azt írta 2020. április 10-én, délelőtt sms üzenetben a sértettnek, hogy „meg is halhatsz a családodért”, majd 13 órakor megjelent a sértett szegedi házánál, és az autója motorházának tetejére fellépve az ingatlan kerítésén átugrott. Ezután a gyanúsított ráfogta az udvaron tartózkodó sértettre a nála levő pisztolyt, majd fenyegette őt. A sértett a fenyegetés elől a házba szaladt, és megpróbálta az ajtót maga után behúzni, közben telefonon értesítette a rendőrséget.

A gyanúsított a sértett után ment, az egyik kezével az ajtót rángatva próbált bejutni, és mikor az résnyire kinyílt, a fegyverrel a sértett felé lőtt. A lövés a sértettet nem találta el, a bejárati ajtó mellett az épület falába fúródott. Ezután a gyanúsított a fegyvert eldobta, és közölte, hogy rendezzék le ezt másképp, majd amikor az ajtót már nem tudta a sértett tovább tartani, akkor fojtogatni kezdte őt, és kölcsönös verekedés alakult ki közöttük. A sértett kihasználva azt, hogy a gyanúsított elengedte és visszament a lőfegyverért, az épület mellékhelyiségébe zárkózott. Röviddel ezután a rendőrök a helyszínre érkeztek és a gyanúsítottat előállították.

A másik gyanúsított 2020. április 10-én kora délután találkozott egy szegedi buszmegállóban az ismerősével, aki négyezer forintért ajánlott neki eladásra egy német gyártmányú pisztolyt. A gyanúsított az ajánlatot elfogadta, átvette a pisztolyt, majd azt a nadrágja hátsó részébe tűzte, de ezt megelőzően még több alkalommal elővette és eltette. A buszmegállóban tartózkodók észlelték a gyanúsított cselekményét, és a rendőrséget értesítették, akik a helyszínre érkezve előállították a férfit és őrizetbe vették.

Mindkét fegyver a jogszabályok szerint tűzfegyvernek, ezáltal lőfegyvernek minősül, amelynek tartására egyikük sem rendelkezett engedéllyel. A lőfegyver egyébként nyolc napon túl gyógyuló sérülés előidézésére alkalmas, az emberi élet kioltására nem. A húga barátjára támadó gyanúsított vonatkozásában az ügyészség a bűnismétlés és az eljárás meghiúsításának veszélye, míg a lőfegyvert vásárló gyanúsítottnál a többszörösen büntetett előéletére, visszaesői minőségére is figyelemmel, a bűnismétlés, valamint a szökés, elrejtőzés veszélye okán tett indítványt a letartóztatásuk egy hónapra történő elrendelésére.

A bíróság az ügyészi indítványoknak helyt adott és elrendelte a gyanúsítottak letartóztatását.

A híradás szerint előző este már olyan képek kerültek napvilágra, amelyeken az látható, hogy az atomerőmű területét is beterítette a füst. A TSZN olyan videofelvételeket mutatott be, amelyeken kommentárja szerint néhány kilométerre az atomerőmű melletti nukleáris hulladéktárolótól égő tüzek láthatók. Este egy újabb településnél, Rozszoha falu mellett tört ki tűz az övezetben, a helyi civil aktivisták szerint gyújtogatás történt. A felvételeket a csernobili tiltott övezetben pusztító tüzekről Jaroszlav Jemeljanenko, a csernobili utazásszervezők szövetségének vezetője készítette és adta át a hírtévének. Jemeljanenko szavai szerint a tűz már “keresztülment” az úgynevezett vörös erdőn is, és Pripjaty felé tart.

Anton Herascsenko belügyminiszter-helyettes hétfő este a Facebookon közzétett bejegyzésében mindazonáltal biztosított afelől, hogy a tűz következtében nem változott a sugárzási szint sem a csernobili atomerőműnél, sem a tiltott övezetben, sem azon kívül.

A katasztrófavédelmi szolgálat közlése szerint az övezetben négy erdészetben végeznek még oltást, viszont a kotovszkij erdőgazdaságban – ahol először csaptak fel a lángok – már eloltották a tüzet. A szolgálat legfrissebb, kedd reggeli közleményében arról számolt be, hogy egy tűzoltót lábtöréssel kórházba szállítottak. Az UNIAN ukrán hírügynökség által idézett jelentésben azt írták, hogy ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet, és “segítségükre van, hogy eleredt az eső”. Az oltásban 415-en vesznek részt 98 technikai eszközzel, beleértve három tűzoltó repülőgépet és három helikoptert, amelyek előző nap 227-szer fordulva 538 tonna vizet öntöttek le. Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint a katasztrófavédelem kedden azt közölte, hogy nyílt tűz nincs a zónában, hanem az aljnövényzet és a lehullott pernyék parázslanak egyes gócokban. Hozzátették, hogy a radioaktív sugárzás szintje Kijevben és Kijev megyében a megengedett mértéken belül van.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ukrán híradások kedd reggeli jelentése szerint a Facebookon azt írta, hogy figyelemmel követi a csernobili zónában történő eseményeket, és a nap folyamán beszámolót kér a katasztrófavédelmi szolgálat vezetőjétől. Csecsotkin, a katasztrófavédelem vezetője az elnöki hivatal közlése szerint arról számolt be később az államfőnek, hogy jelenleg már nyílt tűz nincs az övezetben, de kell még néhány nap a tűzoltóknak, hogy a parázsló gócokat is eloltsák.

Elmondta, hogy a helyzet hétfő délután kezdett súlyosbodni, az erős szél nehezítette a tűz oltását és a helyzet ellenőrzés alatt tartását. A katasztrófavédelem ezért kiegészítő erőket és eszközöket vetett be, valamint az eleredő eső is segített úrrá lenni a helyzeten. Kiemelte: a szolgálat szakemberei megakadályozták, hogy a tűz elérjen lőszerraktárakat, továbbá az atomerőművet és az ahhoz tartozó objektumokat, úgy mint a villamosenergia-elosztó állomás, illetve a nukleáris hulladéktároló.

Az UNIAN közben beszámolt arról is, hogy az Állami Nukleáris és Sugárbiztonsági Tudományos és Műszaki Központ által közzétett keddi előrejelző térkép szerint a füsttel telített légtömeget a szél a csernobili zóna felől Kijev felé viszi.

Az Európai Unió Tanácsa 2020. április 3-án nevezte ki Miroslav Lajcákot a Belgrád-Pristina dialógusért és Nyugat-Balkán régióért felelős különmegbízottnak. A szlovák karrier diplomata mandátuma 12 hónapra szól és a következő feladatokra terjed ki: Szerbia és Koszovó kapcsolatának normalizálása, illetve a nyugat-balkáni országok közötti megbékélés előmozdítása és jószomszédi kapcsolatok kiépítése.

Az 57 éves Lajcák önéletrajzi adataiból kiderül, hogy folyékonyan beszéli az angol, német, orosz, bolgár, francia, és a szerb-montenegró-horvát-bosnyák nyelvet. Tanulmányait a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézmény (MGIMO) nemzetközi kapcsolatok szakán, a pozsonyi Comenius Egyetem jogi karán, illetve a Németországban működő George C. Marshall Európai Biztonsági Tanulmányok Központjában végezte.

2001 és 2005 között Szlovákia jugoszláv, albán és macedón nagyköveteként szolgált, majd 2006-ban az EU főképviselőjének személyes megbízottjaként szervezte meg a Montenegró függetlenségéről tartott népszavazást. A 2007-2009. közötti időszakban az EU bosznia-hercegovinai különleges képviselője volt. 2012-től a 2020 februárjában tartott szlovák parlamenti választásokig külügyminiszter-helyetteseként és a külügyi tárca vezetőjeként funkcionált, amit 2017-2018-ban az ENSZ Közgyűlés 72. ülésszakának elnöki tisztsége egészített ki.

A fentiek alapján vélelmezhető, hogy olyan tapasztalt és megfelelő tudással rendelkező szakemberrel van szó, aki ismeri a terület kihívásait. Mégis kritika illeti a kinevezését és annak bizonyos részleteit.

Az időzítés megkésett és korántsem tökéletes. Egyrészt Trump elnök 2019 augusztusában adott felhatalmazást Matthew Palmernek a nyugat-balkáni régió békéjének, stabilitásának és jólétének támogatására és az egyes államok nyugati intézményekbe történő integrálására, illetve októberben bízta Richard Grenellt a Szerbia és Koszovó közötti megbékélés előmozdításával. ENSZ felhatalmazás alapján az EU 2010-óta látja el közvetítő szerepét a Belgrád-Pristina párbeszédben, azonban néhány technikai egyezmény gyakorlati megvalósításán kívül nem tudott jelentős előrelépést felmutatni, azzal együtt, hogy a bosnyák és szerb árukra kivetett 100%-os büntetővám miatt, 2018 novembere óta teljesen megszakadtak a hivatalos tárgyalások. Mindazonáltal a technikai megállapodások eredményeit hiba lenne lebecsülni, hiszen − teljesen vagy részben − például olyan problémás ügyeket oldottak meg, mint az észak-koszovói szerb rendőrség párhuzamos működésének megszüntetése, az igazságügyi rendszer integrálása, a villamos energia ellátás biztosítása vagy a Szerbia és Koszovó közötti szabad mozgás feltételeinek megteremtése, a felsőfokú végzettséget igazoló dokumentumok kölcsönös elfogadása, illetve a vámkezelési és határigazgatási eljárások bevezetése.

Másrészt a koronavírus járvány elleni küzdelem köti le a kormányok figyelmét és erőforrásait jelenleg, amit tovább nehezít, hogy Koszovó politikai válságból próbál kiutat találni, miután a március végén benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatták Albin Kurti adminisztrációját. Ehhez szükséges még hozzávenni az áprilisra kiírt, de a járvány miatt elnapolt szerb parlamenti választásokat, aminek kampányidőszakában nem valószínű, hogy Vucic felvállalna olyan stratégiai egyezményt, ami bármilyen módon kedvezne Pristinának.

Vajon mi lehetett az EU célja azzal, hogy ilyen szűk időkeretet határozott meg Lajcáknak, és beemelte portfóliójába a nyugat-balkáni régiót is, illetve milyen tényezők akadályozhatják tevékenységét?

A kettő látszólag kontraproduktívan hat egymásra, hiszen az elsődleges prioritásként azonosított szerb-koszovói kétoldalú kapcsolatok felfuttatására sem áll rendelkezésre elegendő idő, nem, hogy az egész térségre. Nem zárható ki, hogy kapkodva meghozott döntés született, ugyanakkor a mandátum minden bizonnyal meghosszabbítható. Az időkorlát kikötése akár üzenetértékkel is bírhatna, mégpedig azzal, hogy az EU nem akarja elnyújtani a „műveletet”, ámbár az uniós szakértőknek tisztában kellett lenniük ennek irrealitásával. A dupla pozícióval történő megjelölés pedig azért vált szükségszerűvé, hogy élét vegye az olyan megállapításoknak, miszerint a szlovák diplomata állampolgárságából kifolyólag a szerbeket favorizálja.

Az Egyesült Államok korábban elismerte az EU Belgrád-Pristina dialógusban betöltött vezető szerepét és háttérbe húzódott, azonban napjainkban ez látványos fordulatot vett. Ezt egyfelől az indokolja részükről, hogy a novemberben esedékes amerikai elnökválasztáson gyors külpolitikai sikerekkel tudjanak kampányolni, másfelől gyengíteni akarják az EU pozícióit a Balkán geopolitikai „játszóterén”. A februárban megírt levelében Kurti arra hívta fel Trump figyelmét, hogy a koszovói alkotmány értelmében a miniszterelnök és kormánya felelős a dialógusért. Ennek ellenére Aleksandar Vucic és Hashim Thaci elnök, illetve Grenell március elején találkoztak Washingtonban, ami után a koszovói államfő arról számolt be, hogy egy végső megállapodás lehetőségéről egyeztettek, illetve úgy jellemezte az Egyesült Államokat, mint a folyamatok új irányítóját.

Thaci két egymásba fonódó okból kifolyólag is az amerikaiak mellett kardoskodik. Egyrészt 2021-ben elnökválasztást tartanak Koszovóban, amire politikai tőkét akar kovácsolni egy gyors megállapodással, akár a 2018-ban felvetődött területcserének a realizálásával is, amit Kurti mellett az ellenzék és a társadalom jelentős része, illetve Lajcák is elutasít.

Másrészt a Koszovói Felszabadítási Hadsereg által elkövetett bűncselekményeket vizsgáló különleges bíróság és ügyészi hivatal nagy eséllyel vizsgálatot fog indítani ellene, amivel szemben csak egy újabb elnöki ciklussal és társadalmi támogatottsággal tud egyfajta ellenállást kifejteni. Leegyszerűsítve tehát a jelenlegi képletet, a következő ábra rajzolható meg: Thaci-Egyesült Államok és Kurti-EU tengely, míg Vucic egyensúlyozó „játékosként” cselekszik. Mivel Kurti a belpolitikai túlélésért küzd, Lajcák kevésbé számíthat arra, hogy közreműködésével ellenpólust tud képezni.

Az amerikaiak összességében jó érzékkel használták ki a 2019-es európai parlamenti választások után elhúzódó EU-s intézmények és egyéb szervek felállítását. A brüsszeli döntéshozók csak áprilisban tudtak reagálni a súlyponteltolódásra Lajcák kinevezésével, a kezdeményezés hiánya így komoly mulasztásként rögzíthető.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a koszovói politikusok kevésbé voltak lelkesek Lajcák személyét illetően. Szlovákia ugyanis nem ismeri el Koszovó függetlenségét, továbbá tartózkodott azon az elutasítással végződött szavazáson, ami az Interpolhoz való csatlakozásról döntött. Természetesen Lajcák az EU-t képviseli, és a gazdasági, illetve politikai érdekek felülírják a negatív viszonyulási pontokat, viszont egy év alatt kellene „átvágnia” magát a szkeptikus koszovói döntéshozók hálóján, egyúttal visszaállítani az EU hitelességét a vízumliberalizáció elmulasztása miatt kiábrándult társadalomban. Ennélfogva minimális az esély arra, hogy Lajcák közvetítésével egy végső megállapodásban rendezze Szerbia és Koszovó a vitás kérdéseket, főként amennyiben figyelembe vesszük azt, hogy az EU közel tíz éve próbálkozik ezzel sikertelenül.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata azt írta: az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről szóló kormányrendelet március 12-étől hatályos 4. paragrafus a) pontja, amely arról rendelkezett, hogy a magyar állampolgárok Magyarország területén hatályos, lejáró hivatalos okmányai a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napig érvényesek, március 27. napjától hatálytalanná vált.

Ugyanakkor április 2-án hatályba lépett az egészség és élet megóvása, valamint a nemzetgazdaság helyreállítása érdekében elrendelt veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről szóló kormányrendelet, melynek 6. paragrafusának (1) bekezdése a veszélyhelyzet alatti időszakra vonatkoztatva úgy rendelkezik, hogy a 2020. április 2. napjától lejáró hivatalos okmányok esetében az érvényességi időt a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napig megtartottnak kell tekinteni, így azok meghosszabbítását továbbra is a veszélyhelyzet megszűnését követően kell kezdeményezni.

A március 27. és április 1. közötti időtartamban lejáró okmányok tekintetében az érintett ügyfeleket szankciók nem érhetik, az ő esetükben az okmányok meghosszabbítására szintén a veszélyhelyzet megszűnése után kell intézkedni – hangsúlyozták.

— Tavaly ősszel bejelentette, hogy lemond a Magyar Védelmiipari Szövetség elnöki posztjáról, a tisztújító ülésen ugyanakkor ismét önt választották meg a szervezet vezetőjének. Mi állt ennek a döntésnek, illetve fejleménynek a hátterében?
— A már több mint 25 éves MVSZ elnökségének munkájában – különböző pozíciókban – 18 évig vettem részt, ebből az utolsó öt év nagyon intenzív volt. Jelentős eredményeket és változásokat értünk el, az elnökség mindvégig érezte a tagság támogatását, egy szervezetnek azonban hasznára válik, ha időnként frissül a vezetése. Évek óta szorgalmaztuk egy megfelelő felhatalmazással bíró, döntésképes, a minisztériumok különböző érdekeit összehangoló központi „munkacsoport” létrejöttét. Tavaly júliusban a nemzeti védelmi ipari és védelmi célú fejlesztésekért, valamint a haderő-modernizáció koordinálásáért felelős kormánybiztost nevezett ki Orbán Viktor. A hivatal létrejötte a hazai védelmi ipari szereplők számára óriási esély jelent. A Zrínyi 2026 program során a hazai védelmi ipar fejlesztése elsősorban az állami tulajdonú cégeken keresztül, magáncégek közreműködésével történik. Azt gondoltam, hogy a kormánybiztosi hivatal által „támogatott” MVSZ-vezetésre van szükség, ahol egy állami tulajdonú védelmi ipari vállalat vezetője az elnök. Bár átgondoltan döntöttem a visszavonulásomról, és őszintén hittem, hogy ez a helyes megoldás, a választás előtti napon mégis kiderült, hogy a tagság és a kapcsolódó szervezetek is azt szeretnék, ha a korábbi elnökség folytatná a megkezdett munkát. Ez óriási megtiszteltetés és egyben felelősség is. Az MVSZ vezetése így végül a korábbi tagokból állt fel, ahol az elnökségben továbbra is képviseltetik magukat a magántulajdonú kis- és középvállalatok, a tőzsdei, a BM- és – az ellenőrző bizottság elnökén keresztül – a HM-tulajdonú cégek is.

— Hogyan ítéli meg a szövetség elmúlt ötéves teljesítményét? Melyek voltak a legfontosabb eredmények ebben az időszakban?
— Sikeres évek vannak mögöttünk, képviseltük az ország védelmi iparát a nemzetközi szervezetekben (NATO NIAG, EDA), rendszeresen tartottunk előadásokat konferenciákon, szakmai rendezvényeken, együttműködési megállapodásokat kötöttünk más országok védelmi ipari szövetségeivel és társszerveivel. Színvonalas évkönyvsorozatot hoztunk létre, üzleti találkozókat szerveztünk, ismertebbé és elismertebbé tettük a szövetséget és tagjait. Egyik legfontosabb eredménynek mégis azt tartom, hogy sikerült „elültetni a magot”, meggyőzni a kormányzati oldalt, hogy igenis van magyar védelmi ipar, a haderőfejlesztési program végrehajtása vagy akár a BM-testületek ellátása során érdemes vele számolni, és azt az ország gazdasági érdekében is továbbfejleszteni. Mindemellett folyamatosan emelkedik a taglétszámunk, ismét „presztízs” az MVSZ tagjának lenni.

— Az újraválasztása után tervezi megújítani a szövetséget?
— A jelenlegi irány alapvetően jó, egyesületünk a tagság érdekében tevékenykedik, az elnökség ennek és a környezet változásának figyelembevételével állítja össze a munkatervét. A kormányzati célok szinte már megegyeznek a mi korábbi céljainkkal, a források is rendelkezésre állnak a beszerzésekhez és fejlesztésekhez, így várhatóan a szövetség feladatai is ennek alapján módosulnak. A Zrínyi 2026 program mellett elmondható, hogy a védelmi ipar majdnem minden területén nagy változás, hogy ma már a döntéshozók észreveszik a hazai cégeket, a termékeiket vagy termékfejlesztési lehetőségeiket, és egyre több alkalommal adnak esélyt a bizonyításra. Abban kell a kidolgozókat, döntéshozókat és természetesen a hazai cégeket segíteni, hogy aki keres, az találhasson is.

— A magyar védelmi ipar jelenlegi állapota hogyan „rezonál” a nemzetközi piac, illetve biztonsági helyzet változásaira?
— Jól látható, hogy az egész világon ismét előtérbe került a szűkebb értelemben vett (katonai, polgári védelmi, katasztrófavédelmi) biztonság is, ezért a legtöbb ország az ezzel kapcsolatos fejlesztéseit a nemzeti iparát maximálisan kihasználva tervezi végrehajtani. Ez lehetőségeket biztosít nemzetközi együttműködésekre is, amelyek során már nem csak arról beszélhetünk, hogy az itthoni igények teljesítése – vagy akár csak a megrendelések elnyerése – érdekében a külföldi cégek nyitottabbá váltak a magyar termékek és gyártó-, fejlesztőkapacitások irányába. Ebben az iparágban is munkaerő- és kapacitáshiány kezd kialakulni az egész világon. A „kényszerű” együttműködések eredményeként cégeinknek alkatrészek vagy komplett fődarabok szállítójaként, esetenként egy-egy részegység módosítása során azok fejlesztőjeként lehetőségük van bekapcsolódni a nemzetközi vérkeringésbe.

— Hogy érzékelik az MVSZ tagjai a Zrínyi 2026 program hatásait?
— Ez nagyon komplex kérdés, véleményem szerint nem is lehet még a hatásairól inkább csak a jeleiről beszélni. A Zrínyi 2026 program önmagában két fő területre bontható: a honvédelmi és a haderőfejlesztési részre, ezen belül egy részterület a haditechnikai és egyéb eszközök fejlesztése, beszerzése. Ez a részterület azonban nem értelmezhető a HM és az MH szervezeti működésének jelenleg zajló átalakításától, a BM alá tartozó szervezetek képesség- és eszközfejlesztéseitől függetlenül. A kettő közötti kapcsolatot talán a kormánybiztosi hivatal szerepe mutatja legjobban. A kormánybiztos koordinál és együttműködik a védelmi ipari fejlesztésben érintett ágazatokkal a stratégiában meghatározott célok hatékony megvalósításáért, valamint meghatározza és indítványozza a hadfelszerelés fejlesztésének irányait. Ehhez kapcsolódik az ITM kereteiben futó Irinyi Terv. Önmagában a Zrínyi 2026 jelentősen befolyásolja a folyamatokat, hiszen a rendelkezésre álló költségvetési források összegét és a technikai eszközök számát illetően itt történt a legnagyobb változás. Emiatt ebben rejlik a legnagyobb lehetőség is a hazai védelmi ipar fejlesztésére, és az így rendszerbe kerülő hazai eszközök egyúttal bejuthatnak a BM-rendszerekbe is. Az új eszközök beszerzése során számos lehetőség van, de Magyarország szempontjából a legnagyobb hozadéka annak lehet, ha a magyar fővállalkozó csak az itthon ki nem alakítható részegységeket szerzi be több akár egymással konkurens beszállítótól, és ezzel valódi exportképes terméket hoz létre, vagy ha alapvetően hazai fejlesztésű és gyártású terméket vásárolnak. Az eddig bejelentett beszerzéseknél még a legmagasabb várható hazai hozzáadott értékűek esetében is csak licencvásárlás történt, egyedül a ROLE-2 képesség kialakítása történhetne magyar fejlesztés és gyártás keretében, de itt még nem ismertek a részletek.

— Milyen konkrét várakozásaik vannak mindezek kapcsán?
— Bizakodunk, hiszen teljesen természetes, hogy azokban a beszerzésekben lehetett a leggyorsabban dönteni, amelyek máshol már elérhetők, és magas hazai hozzáadott érték mellett nem lehetett megvalósítani a fejlesztést és gyártást. A következő időszakban azonban már eljutunk azokhoz a termékcsoportokhoz, amelyek a hazai szürkeállományra alapozva itthon készülhetnének, ezekből lehet aztán valódi adóbevétele az államnak, amelyből tulajdonképpen a védelmi célú beszerzéseket is finanszírozza. Ha így csináljuk, akkor fenntartható lesz a rendszer, nem roppantja meg az ország gazdasági helyzetét.

(Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

Az Irkusztk megyei Angarszkban található 15. számú börtöntelepen megtalált rab halálának okát nem közölték. Az Interfax hírügynökség és Moszkovszkij Komszomlec (MK) című bulvárlap úgy értesült, hogy a férfit saját társai gyilkolták meg, mert besúgónak tartották. Az újság úgy tudja, hogy mintegy kétszázan megsérültek.

Viktor Ignatyenko, a régió emberi jogi biztosa a TASZSZ hírügynökségnek elmondta, hogy a lázadás mintegy háromszáz kezdeményezőjét a vizsgálati elkülönítőbe helyezték a város másik három büntetés-végrehajtási létesítményében. Ignatyenko szerint a telepen jelenleg 835 ember maradt. Közölte, hogy a létesítményben rögzítették és az őrszemélyzetnél lévő videokamerákkal felvették eseményeket. A felvételekbe, amelyek alapján vizsgálat indult, ő is betekintést nyert. Ezeken elmondása szerint látható egyebek között, hogy a rabok nem engedelmeskedtek az őrök felszólításainak, gázpalackokat robbantottak fel és felgyújtottak egy tűzoltóautót.

Ignatyenko egyébként kijelentette, hogy az őrizetesek panaszkodtak az egészségügyi ellátásra. Az őt idéző hírügynökségek ezt a koronavírus-járvánnyal nem hozták összefüggésbe. A hivatalos verzió szerint a lázadást az váltotta ki, hogy csütörtök este konfliktus robbant ki a személyzet és egy őrizetes között, aki ellenszegült a motozásnak. A férfi a társait is engedetlenségre szólította fel, akik megtámadtak és megvertek egy őrt, akit súlyos sérülésekkel kórházba szállítottak. A büntetőblokk szomszédos celláiban a rabok kitörték az ablakokat és az üvegcserepekkel pedig – sajtóforrások szerint tiltakozásképpen – megvagdosták magukat.

Péntek este kiújultak a zavargások. A TASZSZ a biztonsági szervektől szerzett értesülésekre hivatkozva azt írta, hogy “heves összecsapások” alakultak ki a rabok és a büntetés-végrehajtás kommandósai között. A közlést hivatalos forrásból nem erősítették meg.

A nagy fontosságú bűnügyekben eljáró Nyomozó Bizottság (SZK) szerint az elítéltek gyújtogatni kezdtek. A harmincezer négyzetméteren elterjedt lángok a telep fűrészüzemének három épületét és az őrszolgálat tűzoltóautóját emésztették fel. Ezen a részen bukkantak később a holttestre. Az MK szerint a tűzben megsemmisült több melegház, egy iskolaépület, egy páncélozott szállító harci jármű és néhány terepjáró is.

Az SZK a börtönőr elleni péntek esti támadás miatt büntetőeljárást indított “a társadalomról való elkülönítést biztosító intézmény rendjének megbontása” címen. Az ügyet az Irkutszk megyei ügyészség vonta a maga hatáskörébe.

Az országos emberi jogi obmudsman, Tatyjana Moszkalkova hivatala a börtönlázadás kérdésében felvette a kapcsolatot a büntetés-végrehajtással és Ignatyenko helyi szakbiztossal. Pavel Gruscsenko jogvédő a TASZSZ-nak azt mondta, hogy a telepre vezető utakat lezárták, a létesítménybe bejutni nem lehet. Az aktivista úgy tudja, hogy néhány, a lázadás közben megsérült fogvatartott állapota súlyos.

Az 1952-ben létrehozott, szigorított rendszerű angarszki javító-nevelő táborban mintegy 1200 embert tartanak fogva. Az MK szerint legutóbb 2012-ben, a Cseljabinszk megyei Kopejszk 6. számú korrekciós telepén történt tömeges lázadás.

A szövetség közleményében felidézte, hogy az e-kárbejelentő tavaly január óta teszi lehetővé a személyi sérüléssel nem járó gépjárműbalesetek digitális bejelentését, akár már a helyszínről is, megtartva az egy-két méteres távolságot a balesetben résztvevők között. Az applikáció a hagyományos papír alapú “kék-sárga” baleseti kárbejelentő alternatívája, amely az ekar.hu oldalról, valamint az alkalmazás-boltokból ingyenesen, a baleset helyszínén is letölthető.

A Mabisz tájékoztatása szerint eddig 272 ezren töltötték le, és március végéig csaknem 8800-an használták is. A havi 550-800 online bejelentés közötti átlag az elmúlt hónapban érzékelhetően lecsökkent gépjárműforgalom és kevesebb baleset ellenére sem esett vissza.

Az online applikáció gyorsabb és átláthatóbb kárbejelentési folyamatot tesz lehetővé a károsultaknak, mint a papír alapú baleseti kárbejelentő. Az alkalmazás szerkesztőmodulja segítségével a felhasználók egyszerűen és jól feldolgozhatóan készíthetik el a baleseti ábrát. A baleset típusának kiválasztása, a lokáció GPS-es meghatározása, továbbá a szerződéses adatok QR-kódos bevitele is hozzájárul a gyors és egyszerű adatfelvételhez.

Megjelenése óta az alkalmazás több fejlesztésen, funkcióbővítésen ment keresztül, ezek a lépések azt szolgálják, hogy bővítsék a bejelenthető káresetek típusát és csökkentsék az átlagosan húsz-huszonöt perces kitöltési időt – hívta fel a figyelmet a Mabisz.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság közleménye szerint szombat délután tett bejelentést egy nő, hogy VII. kerületi lakásában megerőszakolta egy férfi.

A nyomozóknak a nő elmondta, hogy egy szexuális szolgáltatást hirdető internetes oldalon került kapcsolatba a férfival, aki április 11-én délután felkereste őt a lakásán. A nő a szexuális szolgáltatásért előre kérte a megbeszélt összeget, azonban a férfi nem akart fizetni, ezért a nő elküldte. A nigériai férfi nem akart a lakásból elmenni, a nőt fojtogatta, megerőszakolta, majd elmenekült.

A rendőrök elemezték a környéken lévő térfigyelő kamerák felvételeit is, így sikerült azonosítaniuk a feltételezett tettest, a 22 éves E. I. Joseph nigériai állampolgárt, akit négy órával később a VI. kerületben elfogtak. A férfi egyetemi tanulmányokat folytat Magyarországon.

A VII. kerületi rendőrkapitányság az érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező nigériai állampolgárt szexuális erőszak megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatta ki. Az egyetemista tagadta a bűncselekmény elkövetését. A nyomozók őrizetbe vették, és kezdeményezik letartóztatását.

A lemondás elutasítását vasárnap késő este az elnöki hivatal kommunikációs igazgatósága jelentette be, hozzátéve, hogy Soylu folytatja munkáját.

A kommunikációs igazgatóság azt írta: a belügyminiszter, akit a 2016. júliusi puccskísérletet követően neveztek ki, sikeres munkát végez, amellyel “elnyerte a nemzet elismerését”. Rámutattak: Soylunak jelentős érdemei vannak a terrorszervezetek törökországi támadási “kapacitásának” nagyfokú csökkentésében, és a természeti katasztrófák – például földrengések – utáni mentést is mindig kiválóan koordinálta.

Hangsúlyozták: a belügyminiszter a fertőzés több mint egy hónappal ezelőtti törökországi megjelenése óta folytatott munkájával szavatolta, hogy a közbiztonsággal semmilyen gond ne legyen ebben az időszakban. Az igazgatóság szerint Erdogan közölte Soyluval: nem találja helyénvalónak a lépését.

A belügyminiszter vasárnap este a Twitteren jelentette be lemondását. “Egy odaadással és alapossággal irányított időszakban minden tekintetben enyém a felelősség a hétvégi kijárási tilalom végrehajtását illetően, amely teljes mértékben a járvány megelőzését célozta” – írta. Úgy látta, hogy az embertömegekről megjelent képsorok “nem voltak összeegyeztethetők e tökéletesen irányított időszakkal”.

Mikroblog-bejegyzésében később úgy fogalmazott: “bocsásson meg nekem szent nemzetem, amelynek kárt okozni soha nem akartam, és tisztelt köztársasági elnökünk, akihez életem végéig hű leszek“.

A Hürriyet török kormánypárti napilapban vasárnap megjelent interjújában Soylu arról beszélt, hogy tudomásul vette és elfogadta a bejelentés időzítésével kapcsolatban őt ért bírálatokat. A politikus egyúttal közölte: nem látta előre, hogy ez fog történni, sőt más országok példájából kiindulva olyan esetben számított hasonlókra, ha a tilalomról két-három nappal előre értesítik a lakosságot. “Ezt akartuk elkerülni” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy 250-300 ezer ember tódult az utcákra a hír hallatán.

A kis-ázsiai országban a fertőzés megfékezése érdekében helyi idő szerint péntek éjféltől vasárnap éjfélig kétnapos kijárási tilalom volt érvényben a 30 legnagyobb városban – köztük Isztambulban és Ankarában -, valamint a Fekete-tenger partján fekvő Zonguldak településen, amely a török szénbányászat központja, és ahol gyakoriak a légzőszervi megbetegedések. Az intézkedés 63 millió 640 ezer embert érintett.

Soylu 2016. augusztus 31-én lett Törökország belügyminisztere, előzőleg, 2015 novemberétől a munkaügyi és társadalombiztonsági tárcát vezette.

A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság közleményében emlékeztetett: április 10-én, pénteken holtan találtak rá galgagutai otthonában egy 89 éves idős asszonyra. Megállapították, hogy halálát idegenkezűség okozta. A rendőrök vasárnap elfogtak egy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható galgagutai férfit.

A férfit nyereségvágyból elkövetett emberölés megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki, majd őrizetbe vették – áll a rendőrségi közleményben.

Kedves Atlantisták!

A mai napon "Fantasztikus utazás" címmel interjú jelent meg velem a nekem szakmai otthont adó Fletcher School of Law and Diplomacy "Fletcher Profiles" sorozatában. Az interjúban eddigi pályámról és jelenlegi kutatásomról beszélek, de kitérek a következőkre is:
- milyen volt egy kommunista országban felnőni,
- mi fán terem a kreatív diplomácia,
- miért lettem diplomatából professzor és kutató,
- kik a nemzetközi kapcsolatok világának rocksztárjai,
- hogyan inspirált engem Evelyn Farkas, Szelényi Zsuzsanna és Orbán Anita, három kiemelkedő nemzetközi (magyar) női vezető,
- a doktori disszertációmban miért az amerikai-kínai kapcsolatokkal foglalkozom,
- valamint mi köze mindehhez Paul McCartney-nak és David Bowie-nak.

Az interjúhoz kellemes olvasást kívánok: A "fantastic voyage": From foreign service practitioner to academic, why Zoltan Feher chose to pursue his Ph.D. at Fletcher

A Nébih közleményében fokozott körültekintést kért a lakosságtól. Kiemelték: Magyarországon az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.

Kifejtették: a csapadékmentes időjárás hatására fokozódik a vízhiány a talajban. A száraz, gyakran szeles, enyhe időben tovább nőtt a gyep- és erdőterületeken, a fásításokban a gyorsan terjedő tüzek kialakulásának kockázata. A nappali felmelegedés hatására a gyúlékony könnyű “biomassza” kiszáradása felgyorsult, számos nagy kiterjedésű tűzesetet okozva. Jelentős csapadék, ami ellensúlyozni tudná a szárazságot, az előrejelzések alapján az elkövetkező egy hétben nem várható.

Felhívták a figyelmet, hogy a tűzgyújtási tilalom idején tilos tüzet gyújtani a külterületi ingatlanokon fekvő erdőkben és fásításokban, valamint azok 200 méteres körzetében, ideértve a tűzrakóhelyeket, a vasút és közút menti fásításokat, valamint a parlag- és gazégetést is.

Az aktuális tűzgyújtási tilalomról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu honlapon elhelyezett térkép segítségével lehet tájékozódni.

Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője az MTI-nek elmondta: idén már 3850 szabadtéri tűz volt az országban, összesen 5800 focipályányi terület égett le. Ezekben 14 ember sérült meg. Egy ember pedig miközben a kertjében gazt égetett, életét vesztette. AZ OKF szóvivője felhívta a figyelmet, hogy csak ott szabad kerti hulladékot égetni, ahol azt önkormányzati rendelet engedi. Hozzátette: ezt a rendeletek jellemzően úgy tartalmazzák, hogy tűzgyújtási tilalom idején tilos az égetés. A magyar települések 91 százalékán, 2188 településen szabad kerti hulladékot égetni, Budapest egész területén tilos – ismertette Mukics .

— Néhány hónapja nevezték ki az NKFI Hivatal élére. Ilyen rövid idő alatt látszik már, hogy milyen örökséget vett át az elődjétől, és milyen irányok várhatók a kutatás-fejlesztés és innováció területén?
— Folyamatos szakmai vita zajlik a kutatás-fejlesztés és innováció magyarországi jövőjéről, de ez így természetes, ha egy rendszert újjá kell szervezni. A hivatal első három évében létrejöttek a hazai kutatás-fejlesztés és az innováció finanszírozásának stabil keretei. Kinevezésemkor az volt a legfontosabb feladatom, hogy a folyamatban lévő ügyeket, pályázatokat mihamarabb lezárjam. Ez teremti meg az alapját ugyanis az innovációs élet új időszámításának, amit a hosszú távú fenntarthatóság, a hatékony működtetés és forrásfelhasználás, a széles körű hozzáférés és a magyar tulajdonú kis- és közepes vállalkozások, valamint egyetemi kutatás-fejlesztési (kfi) centrumok kiemelt támogatása keretez.
Teljes mértékben egyetértek azzal a megközelítéssel, hogy egy sikeres ország felépítéséhez az újítás iránt elkötelezett társadalomra és gazdasági szereplőkre van szükség. A kutatás-fejlesztés nagyon fontos eleme az innovációnak, de nem az egyetlen. Az NKFI Hivatal a jövőben kiemelten foglalkozik az innováció finanszírozásával, az erőforrások feltárásával és hatékony elosztásával. A végső cél, hogy Magyarország versenyképessége érdekében kialakuljon egy mindenki számára nyitott, hozzáférhető, inspiráló hazai innovációs ökoszisztéma, amely a lehető legtöbb szereplőt képes aktivizálni a társadalmi és technológiai innováció területén. Kiemelten fontos, hogy minél több magyar tulajdonú vállalkozás kezdjen saját fejlesztésű termékek előállításába, mert ez a hazai kkv-k számára kitörési pont lehet.
A hivatal fő feladata továbbra is a kutatási és innovációs támogatások rendszerének működtetése lesz. Az eddigi gyakorlattól eltérően két, egymástól jól elkülönülő alapot tervezünk létrehozni: az innovációs alap elsősorban a vállalkozásokat, míg a kutatási alap az egyetemi, akadémiai területet támogatja majd. Tiszta profilú támogatási rendszerek jönnek létre, egyértelmű, jól körülhatárolt feladatokkal és hatáskörökkel, a párhuzamosságok kiküszöbölésével. Emellett kiemelt figyelmet fordítunk majd a kis- és közepes vállalatok innovációs képességének javítására, ezért a hivatal által nyújtott szolgáltatásokat tanácsadással és egyéb támogató funkciókkal bővítjük, valamint adatok gyűjtésével, elemzések készítésével erősítjük a tényalapú döntéshozatalt.
Fontosnak tartjuk a már meglévő szakmai partneri kapcsolatainkat értékelését, és párbeszédet kezdeményezünk azokkal a cégekkel is, amelyek vagy nem nyertek a pályázatainkon, vagy nem is jelentkeztek, de van bennük üzleti lehetőség. Ennek érdekében társadalmi egyeztetést folytatunk, ellátogatunk minden megyébe, és személyesen találkozunk azokkal a cégvezetőkkel, akik nyitottak az innovációra, a kutatás-fejlesztésre.

— A Magyar Érdemrend Lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetéssel ismerték el az innovációmenedzsment elméleti és gyakorlati területén folytatott kutatásait. Most a csúcson tesztelheti az elméletet. Van olyan terület, ahol már módosítaná a korábbi nézeteit?
— A szakterület oktatójaként, kutatójaként is fontos újra és újra kiemelnem, hogy az innovációmenedzsment folyamata sokkal összetettebb, mint egyszerű pénz­osztás. A legelterjedtebb modellben az innovációs ökoszisztéma főszereplői – az állam, a vállalatok és az egyetemek – dinamikus és hatékony együttműködésben, egyenrangú partnerekként támogatják egymást. Az újabb megközelítések szerint nem hanyagolható el a közgondolkodást formáló média szerepe, valamint az innovációban közvetlenül nem érintett társadalmi csoportok bevonása a folyamatba. Mindkettőre azért van szükség, hogy az egész társadalom megértse, elfogadja a kutatás-fejlesztés és az innováció kiemelt fontosságát, azonosulni tudjon vele, hiszen a sikeres jövő alapját a mai innovatív megoldások teremtik meg.
Ezt a modellt a mostani munkámban is érvényes alapnak és sorvezetőnek tartom. Azt vallom, hogy ennek a menedzsmentszemléletnek meg kell jelennie a társadalom minden szereplőjénél, már csak azért is, mert soha nem voltak ennyire dinamikusak a gazdasági folyamatok. Ma már minden folyamatosan átalakul, mozgásban van, és egyre jobban látszik, hogy egy ilyen környezetben az alkalmazkodni képes, innováció által vezérelt társadalmak lehetnek elsősorban sikeresek.

— Látható, hogy Magyarország kormánya felismerte az innováció fontosságát. Milyen változásoknak kell megtörténniük, hogy hazánk e téren előrelépjen?
— Magyarországon most minden lehetőség adott az innovációs képesség fokozásához: stabil a makrogazdasági környezet, alacsony az infláció, az uniós átlagot jóval meghaladja a GDP-növekedésünk, és rekordszintű a foglalkoztatás is. Az a cél, hogy kialakuljon egy nyitott, inspiráló hazai innovációs környezet, amelyben egyre több magyar vállalkozás válik képessé saját fejlesztésű termék létrehozására. Ez lehet a hazai kkv-k egyik legfőbb kitörési pontja.
A kormány egy új, önálló szaktárca létrehozásával is kifejezte, hogy az innovációnak jelentős társadalmi és gazdasági jelentőséget tulajdonít Magyarországon. A hatékony működéshez támogató környezetre van szükség, amelyben az Innovációs és Technológiai Minisztérium integráló szervezetként képes az innováció ügyét a legmagasabb szinten képviselni, a kormányzaton belül éppúgy, mint nemzetközi fórumokon, illetve a hazai vállalati szektor szereplői, a nagyvállalatok, a kkv-k vagy akár a startupok irányába.
Jelenleg a hazai innováció jelentős része nagyvállalatoknál zajlik, mellettük a kkv-k innovációs teljesítménye rejt még jelentős tartalékokat. Nemcsak a gazdaság, de a társadalom számára is az lenne ideális, ha a magyar tulajdonú kkv-k saját termékeket kifejlesztve és piacra juttatva sokkal erőteljesebben tudnának bekapcsolódni az innovációs értékláncba.
Ami az iparági hangsúlyokat illeti, az Innovációs és Technológiai Minisztérium koordinációjával jelenleg is készül hazánk új kfi-stratégiája, ez jelöli majd ki a prioritásokat. Várhatóan ilyen lesz az egészségügy, a gyógyszeripar fejlesztése, a gazdaság minden területének intenzív digitalizációja, az agrárium innovatív fejlesztése, a vízgazdálkodás, a környezetipar és természetesen a gyártó ágazatok átfogó korszerűsítése.

— Lát-e a biztonság területén érdekes innovációkat? Ha igen, melyek ezek? Ha nem, annak mi lehet az oka?
— Ezen a területen is be tudok számolni számos olyan innovációról, amelyek létrejöttéhez a hivatal aktív segítséget nyújt. Akár azzal, hogy a projektnek finanszírozóként támogatást ítélt meg a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból, akár azzal, hogy uniós források elnyeréséhez szükséges támogató szakpolitikai véleményt adott.
Tematikus felhívásai között a hivatal 2018-ban egymilliárd forint keretösszeggel hirdette meg a magyar társadalom biztonságát elősegítő Nemzeti Programot. Ennek keretében négy nagy jelentőségű fejlesztési projekt indulhatott el egyenként 200-300 millió forint támogatással: élelmiszer-biztonsági, internetbiztonsági kihívásokra keresik a megoldásokat, egy a földrengésbiztos építőipart támogatja, egy pedig a társadalom általános biztonságérzetét térképezi fel.
A mikro- és kisvállalkozások számára meghirdetett innovációs pályázatra is érkeztek biztonsággal kapcsolatos projektjavaslatok, ezek közül három nyertest érdemes kiemelni. A Noreg Kft. biztonságos hozzáférés-védelem megvalósításán dolgozik az Ipar 4.0 kiberfizikai rendszerkörnyezetben. Az autonóm drónflotta kutatásában és fejlesztésében komoly múlttal rendelkező CollMot a sokdrónos repülés biztonságát segítő, önellátó drónmunkaállomás és az azt működtető szoftver fejlesztését tűzte ki célul. A Consortix vállalkozás pedig olyan pénzügyi-informatikai rendszert fejleszt, amely a pénzmosási kísérleteket mesterséges intelligencia segítségével képes azonosítani.
Az uniós finanszírozású GINOP-felhívásokon is nagyon sok biztonsággal kapcsolatos projekt nyert támogatást: a vagyonbiztonsági és minőségbiztosítási technológiáktól kezdve az új generációs titkosítási vagy vízbiztonsági rendszereken át a biztonságos mobilkommunikációig és a légi közlekedés biztonságáig terjed a skála. Bízom benne, hogy ezek eredményeként is számos jól hasznosítható innovációval fog gazdagodni az iparág piaca.

— Ha jó az értesülésünk, ön gimnáziumi tanárként kezdte pályáját, tehát nemcsak a felsőfokú, hanem a közoktatás területén is van tapasztalata. Véleménye szerint milyen változásokra lenne szükség az oktatáspolitikában, hogy minél több fiatal válassza a műszaki pályát?
— A természettudományi és műszaki vonatkozású tárgyak, köztük az informatika oktatását már a középiskolában is sokkal gyakorlatorientáltabbá kellene tenni. Nem elsősorban a lexikális tudást, sokkal inkább az összefüggések felismerését, a diákok analizáló, szintetizáló és problémamegoldó képességét kell fejleszteni, mert ez adhat biztos alapot a majdani felsőbb tanulmányokhoz, de még inkább a „nagybetűs élethez”. Meggyőződésem, hogy már középiskolai szinten érdemes megkezdeni a vállalkozói szemlélet széles körű megismertetését is. A jövő vállalkozói generációjának edukációjára nagy hangsúlyt kell helyeznünk, hogy az elkövetkező évtizedekre biztosítani tudjuk a megfelelő utánpótlást, többek közt a műszaki pályákon is.

(Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

Horvátország második legnagyobb városában, Splitben, a hegyoldalon áll egy, a XVII. század közepén épült erőd. A tengerre néző építmény egykor a török támadásoktól védte a várost, napjainkban a Horvát Tengerészeti Múzeumnak ad otthont. Az Adriai-tenger hadi és kereskedelmi hajózásának történetét feldolgozó kiállítás 1997 óta látogatható, a kiállított anyag túlnyomó részét a régi spliti tengerészeti múzeum és az egykori jugoszláv haditengerészet múzeumának gyűjteménye alkotja. A megnyitó óta eltelt 23 évben többször átrendezték és bővítették a kiállítást. Kis tenger, kis múzeum, vagyis nem szabad akkora gyűjteményre számítani, mint a világ óceánjain kalandozó, gyarmatosító és a meghódított területeket kifosztó tengerésznemzetek múzeumaiban. Ennek ellenére számos érdekességet őriznek Splitben; ezekből válogattam néhányat.

Az erőd bejáratánál ágyúk jelzik, hogy jó helyen járunk.

A múzeumba belépőt az I-II. századból fennmaradt tárolóedény fogadja, amelyet Split mellett emeltek ki a tengerből. A lyukak arra utalnak, hogy a sekély vízben tartott edényben élő halakat tároltak.

Kézifegyver gyűjtemény. A haditengerészeti kiállítást a bejárattól balra eső termekben alakították ki.

Ágyú és elkorhadt talpa. A kötelek a lövéskor hátramozduló fegyvert tartották vissza. 

Nem kellett közvetlen találat ahhoz, hogy egy ágyúgolyó gyilkoljon vagy letépje egy tengerész valamelyik végtagját. Ehhez sokszor elég volt egy nagyobb faszilánk, amit az ágyúgolyó találata hasított ki a hajókból.

Vízhűtéses Steyr géppuska 1918-ból.

Húszezer tonna kicsiben. A Tegetthoff-osztályú SMS Viribus Unitis modellje.

A Viribus Unitis 306 mm-es lövedékei.

Egy matróz egyszerű vászonruhája és egy tengerésztiszt egyenruhája.

Tengerészeti jelzőzászlók tárolója a XIX. századból. A lécekre felfestették, hogy melyik kampóra milyen zászlót kell akasztani, alatta a használatukat ábrázoló fénykép és egy torpedórombolót ábrázoló 1924-es festmény látható.

A kormánykerékhez csak annyi információt írtak, hogy a XX. századból való. A vitrinben két hidroplán makettet helyeztek el. 

Egy hidroplán légcsavarja az 1920-as, 1930-as évekből. A dalmát partvidék térképe alatt, az üvegtárlóban egy háromárbocos modelljét állították ki.

A jugoszláv légierő J-21 Jastreb gépének katapultülése. A gépet alacsonytámadás közben lőtték le Brač szigeténél, 1991. november 15-én.

A múzeum büszkesége a torpedó gyűjtemény. A tabló tetején az az 1866-ban készült torpedó látható, amelyet az Osztrák-Magyar Monarchia olasz származású tengerésztisztje, Giovanni Luppis és a Fiumében dolgozó angol mérnök, Robert Whitehead közösen fejlesztett ki.

Egy 450 mm-es TR/45b torpedó. 1920-ban gyártották Fiumében, majd 1946-ban módosították – immár Rijekában. Mellette egy Higgins indítócső fekszik.

Torpedó alkatrészek: az előre beállított haladási mélységet biztosító szerkezet, és három, különböző típusú detonátor.

Giroszkópok a múlt század elejéről és közepéről.

Tengeralattjáróról felengedhető mentőbója, amely a felszínre úszik és jelzi a felmerülni képtelen tengeralattjáró helyét. A bóját az alatta látható kábel kapcsolta a tengeralattjáróhoz és egyben kommunikációs vonalat is biztosított a mélyben rekedtekhez.

*

Ezek a képek már a kereskedelmi hajózást bemutató termekben készültek.

A Bakar teherhajó modellje. Az eredeti hajó orr-része a múzeum udvarán áll kiállítva.

Egy törékeny kollekció: amfora gyűjtemény a tenger mélyéről. Vélhetően ugyanannak a hajónak a rakománya volt valamennyi.

Látni és látszani. A múzeum tárlóiban nagyon sok hajólámpa van kiállítva, de külön falat is szenteltek ennek a hajózás biztonsága szempontjából fontos eszköznek.

Korčula XIX. századi hajóiról származó orrdíszek.

Tengerészláda és roncsdarab.

Az Osztrák-Magyar Monarchia kereskedelmi hajói ilyen lobogó alatt hajóztak.

Díszlövésre használt mini ágyú a XIX. századból. Kis méretét jól mutatja a felette lévő, alig 10x10 cm-es fali konnektor.

Hajómodellek, rézkormány és egy géptávíró.

A festmények között középen Ivan Visin képmása van kifüggesztve, aki 1852 és 1859 között első horvátként hajózta körbe a földet Splendido nevű kétárbocosán.

*

A múzeum bejáratától kissé távolabb rendeztek be egy szabadtéri kiállítást. Leglátványosabb darabja az a fehér hajó, amelyet az egyik szigeten megépítettek, a másikon pedig szétbontottak.

A beltérivel ellentétben a szabadtéri gyűjtemény egy része elhanyagolt állapotban van, akárcsak maga a szabadtér. A fotózáshoz egyébként szerencsésebb a délutáni órákban meglátogatni a múzeumot, akkor kevesebb az árnyékos terület. A következő képeket ezért egy korábbi, 2006-os látogatás során készültekből válogattam.

A Bakar teherhajó a Wight-szigeten épült 1931-ben. A második világháborúban olasz szolgálatban állt, majd a háború után Jugoszláviába került. A hajót 1982-ben bontották szét Korčula szigetén, de a képen látható darabot sikerült megmenteni a múzeum számára.

Az eredetileg Streljko névre keresztelt 17 tonnás halászhajót járőrhajóvá (PČ - Patrolni Čamac) alakítva és felfegyverezve jugoszláv partizánok használták a második világháborúban. A faépítésű hajót ma már drótkerítés veszi körbe és a mögötte álló fa is jócskán megnőtt.

Vízi aknák és torpedók.

2006-ban még a szabad ég alatt álltak ezek a tradicionális dalmát halászcsónakok, azóta fedél került föléjük. 

Ez is 2006-os fotó: kilátás az erődből a kikötő előtti öböl felé, amelynek közepén a USS Enterprise repülőgép-hordozó horgonyoz. A következő bejegyzésben felmegyünk a fedélzetre.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A törvényszék közleménye szerint elutasították a hallgatók keresetét. Felidézték, hogy a rendőrség járványügyi szabályszegés vétségének gyanúja miatt indított büntetőeljárást az iráni diákok ellen. A rendőrség javaslatára az idegenrendészeti hatóság a hallgatókat kiutasította az Európai Unió tagállamainak területéről Iránba, és velük szemben hároméves időtartamra beutazási és tartózkodási tilalmat rendelt el.

Ítéleteiben a Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy a rendvédelmi szerv kiutasításra vonatkozó javaslatát az idegenrendészeti hatóságnak – a törvény szerint – kötelezően figyelembe kellett vennie. A törvény indokolása egyértelművé teszi, hogy a rendvédelmi szervek által tett javaslatot az idegenrendészeti hatóság semmilyen elemében, sem a javaslat tényében, sem a beutazási és tartózkodási tilalom időtartama tekintetében nem vizsgálhatja felül. Azaz, a perbeli ügyekben is a rendőrségi javaslat kötötte az idegenrendészeti hatóságot, attól eltérni nem lehetett.

A törvényszék ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a büntetőeljárás elkülönül az idegenrendészeti hatóság eljárásától, így a büntetőeljárás lehetséges kimenetele nem érinti az idegenrendészeti hatóság döntésének jogszerűségét. A Fővárosi Törvényszék álláspontja szerint az iráni diákok esetében nem érvényesül úgynevezett visszaküldési tilalom.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata szerint humanitárius okok – amelyek közé a világjárvány és az egészségügyi ellátás helyzete is tartozik – csak abban az esetben alapozzák meg az embertelen bánásmód valós veszélye miatti visszaküldési tilalmat, ha halálos betegség végstádiumában lévő, korábbi stádiumú vagy súlyos szenvedést okozó egyéb komoly betegségekben szenvedő emberek nem kapnának megfelelő orvosi ellátást a visszaküldés célországában.

A törvényszék kiemelte, hogy a koronavírus okozta megbetegedés világjárvánnyá szélesedett, és a tudomány mai állása szerint sehol sincs rá gyógymód. Az nem valószínűsíthető, hogy az iráni diákok – még ha meg is fertőződnének – szenvedésük olyan enyhítésére szorulnának, amit hazájukban ne lehetne elérni – olvasható a közleményben.

A 13 iráni egyetemistát azért utasították ki, mert a Dél-pesti Centrumkórházban engedély és védőruházat nélkül elhagyták a számukra kijelölt szobát, hangosan elégedetlenkedtek, agresszíven léptek fel az egészségügyi dolgozókkal szemben, utasításaiknak pedig nem tettek eleget.

A tárca – a belbiztonsági minisztériummal, a Pentagonnal, a külügyminisztériummal és a kereskedelmi tárcával, továbbá az Egyesült Államok kereskedelmi képviseletével közösen – nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva arra szólította fel a Szövetségi Távközlési Bizottságot (FCC), hogy véglegesen vonja vissza a China Telecom Corp. nemzetközi telekommunikációs szolgáltatásokra vonatkozó engedélyét.

A kínai távközlési cég, amely a Kínai Népköztársaság állami tulajdonú távközlési cégének leányvállalata, amerikai és külföldi célállomások közötti internetes szolgáltatás biztosításával foglalkozik, és 2007 óta van jelen az Egyesült Államok piacán. Ilyen ügyekben a végső döntés ugyan mindig az FCC kezében van, de a The Wall Street Journal című lap értesülései szerint ha kiberbiztonságról, vagy szélesebb értelemben véve amerikai nemzetbiztonsági megfontolásokról van szó, akkor a bizottság egy vagy több tárca véleményére támaszkodva hozza meg a döntését.

A China Telecom Kína három nagy telefon- és internetszolgáltatójának egyike, amely világszerte jelen van. Állami tulajdonban van, és az amerikai hatóságok amiatt aggódnak, hogy a cég – a kínai törvényeknek megfelelően – kénytelen eleget tenni a pekingi kormányzat kéréseinek, köztük akár vonalak lehallgatására vagy beszélgetések és levelek rögzítésére vonatkozó kívánalmaknak is.

Az amerikai szövetségi igazságügyi minisztérium csütörtök esti közleménye szerint az amerikai kormányzat “nem bízik” abban, hogy a China Telecom “beazonosítja vagy elutasítja a kínai kormányzat által támogatott törvénytelen kéréseket, s együttműködik a nyomozó hatóságokkal ezek feltárásában”.

A közleményben az amerikai minisztériumok leszögezték azt is, hogy a China Telecom tévesen informálta az amerikai tisztségviselőket az Egyesült Államokban gyűjtött adatok tárolási helyéről, megbízhatatlan biztonsági rendszere pedig veszélyt jelent az amerikai érdekekre. Az igazságügyi tárca tíz ilyen – a biztonsági hiányosságokból eredő – esetet idézett fel. Ezek 2010 és 2019 között történtek, és a többi között a Facebook és a Google globális forgalmát, vagy a szövetségi energetikai minisztérium internetes rendszerét akasztották meg.

A China Telecom közleményben cáfolta a felhozott kifogásokat, és “példa nélkül állónak” minősítette az amerikai kormányzati lépést.

“A vállalat mindig rendkívül együttműködő volt az amerikai felügyeleti hatósággal” – fogalmaztak közleményükben, leszögezve, hogy a cég többször is “messze a kéréseken túlmenően demonstrálta, hogy működése és ügyfeleinek kiszolgálása megfelel a legmagasabb szintű nemzetközi normáknak”.

Tina Pelkey, az FCC szóvivőnője közölte: a hatóság vizsgálja az ügyet. Tavaly szeptemberben Chuck Schumer, a szenátus demokrata párti frakciójának vezetője és Tom Cotton republikánus szenátor a kongresszusban fogalmazta meg aggodalmait a China Telecom miatt. A két politikus akkor nemcsak ezt a céget, hanem a China Unicomot is megemlítette mint olyat, amelynek hozzáférése van az amerikai telefonvonalakhoz, optikai kábelekhez, mobilhálózatokhoz, műholdakhoz, és ily módon akár az amerikai kormányzat, akár egyes amerikai állampolgárok kommunikációját megfigyelheti.

A szövetség közleményében felidézte, hogy az e-kárbejelentő tavaly január óta teszi lehetővé a személyi sérüléssel nem járó gépjárműbalesetek digitális bejelentését, akár már a helyszínről is, megtartva az 1-2 méteres távolságot a balesetben résztvevők között.

Az applikáció a hagyományos papír alapú “kék-sárga” baleseti kárbejelentő alternatívája, amely az ekar.hu oldalról, valamint az alkalmazás-boltokból ingyenesen, a baleset helyszínén is letölthető.

A Mabisz tájékoztatása szerint eddig 272 ezren töltötték le, és március végéig csaknem 8800-an használták is. A havi 550-800 online bejelentés közötti átlag az elmúlt hónapban érzékelhetően lecsökkent gépjárműforgalom és kevesebb baleset ellenére sem esett vissza.

Az online applikáció gyorsabb és átláthatóbb kárbejelentési folyamatot tesz lehetővé a károsultaknak, mint a papír alapú baleseti kárbejelentő. Az alkalmazás szerkesztőmodulja segítségével a felhasználók egyszerűen és jól feldolgozhatóan készíthetik el a baleseti ábrát. A baleset típusának kiválasztása, a lokáció GPS-es meghatározása, továbbá a szerződéses adatok QR-kódos bevitele is hozzájárul a gyors és egyszerű adatfelvételhez.

Megjelenése óta az alkalmazás több fejlesztésen, funkcióbővítésen ment keresztül, ezek a lépések azt szolgálják, hogy bővítsék a bejelenthető káresetek típusát és csökkentsék az átlagosan húsz-huszonöt perces kitöltési időt – hívta fel a figyelmet a Mabisz.

A rendelet kimondja, hogy nem kell karanténba vagy lakhelyi elkülönítésbe helyezni Romániában a román-magyar határon át ingázókat, ha nem mutatják a koronavírus-fertőzés tüneteit. A dokumentum rögzíti, hogy ingázónak tekintik azokat a személyeket, akik igazolják, hogy valamely határátkelőtől 30 kilométerre laknak és dolgoznak a határ valamelyik oldalán, és hetente legalább egyszer hazatérnek.

A rendelet újdonsága az is, hogy az ingázók immár nemcsak a Létavértes-Székelyhíd, a Méhkerék-Nagyszalonta és a Nyírábrány-Érmihályfalva határátkelőket vehetik igénybe, hanem a Nagycsanád-Kiszombor, Nagylak-Nagylak, Battonya-Tornya, Gyula-Gyulavarsád, Ártánd-Bors, Vállaj-Csanálos és Csengersima-Pete határátkelőket is. A jogszabály külön kitér arra, hogy az ingázók mezőgazdasági gépekkel is átléphetik a határt.

A romániai sajtó az elmúlt hetekben sokat foglalkozott azzal, hogy a folyamatosan változó szabályok miatt lehetetlen helyzetbe kerültek a határon át ingázók. A megszólaltatott érintettek egyfelől arra panaszkodtak, hogy nagyot kell kerülniük, hogy olyan átkelőhelyen léphessék át a határt, amely kimondottan az ingázókért tart nyitva, másfelől arról, hogy így sem biztosított számukra, hogy a határ magyar vagy román oldalán nem teszik 14 napos karanténba vagy lakhelyi elkülönítésbe őket.

A Marcel Vela belügyminiszter által ismertetett katonai rendelet további engedményeket tett a kijárási korlátozások terén. A jogszabály szerint elhagyhatják a lakásaikat a megfelelő nyilatkozat kitöltésével a méhészek, a halászok, illetve azok is, akik gépkocsit, gépkocsialkatrészeket vásárolnak vagy szervizbe viszik autójukat. A rendelet szerint nyitva maradnak a piacok, amelyeken azonban csakis az őstermelők árulhatják termékeiket.

A katonai rendelet szerint a szükségállapot ideje alatt tilos felfüggeszteni az öregotthonok, gyerekotthonok működését. Ezek személyzete 14 napos turnusokban váltja egymást, ez alatt munkahelyi, illetve otthoni elkülönítésben tartózkodik.

Romániában március 16-ától vezettek be rendkívüli állapotot a koronavírus-járvány miatt, amely lehetővé teszi, hogy a belügyminiszter katonai rendeleteket hozzon, amelyeket azonban a miniszterelnöknek is ellenjegyeznie kell.

Szeles Péter közölte: egy embert füstmérgezéssel, egy másikat füstmérgezés gyanújával vitték kórházba, míg a harmadik vágásos sérülést szenvedett.

A hivatalvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a tilalom idején még a kijelölt tűzrakóhelyeken se rakjon senki tüzet.

A TASZSZ hírügynökség rendvédelmi forrásokból úgy értesült, hogy a tüzet börtönlázadás közben elkövetett gyújtogatás okozta a 15-ös számú büntetés-végrehajtási intézményben, ahol a belső fafeldolgozó üzem három épülete ég. A tüzet börtönőrség saját erőből, a tűzoltóság bevonása nélkül oltja.

Az állami média vesti.ru portálja szerint a konfliktust az okozta, hogy az egyik magánzárkában lévő fogvatartott ellenállt a motozásnak, és a társai is erre buzdították. A rabok közül többen – egyes források szerint 17-en – felvágták az ereiket.

Hozzátartozók és jogvédők szerint az őrizetesek kifogásolták a fogva tartás körülményeit, és kegyetlenkedéssel vádolták meg az őrszemélyzetet. Az incidensről érkező hírek ellentmondásosak. Egyes értesülések szerint a börtönlázadásban több százan vettek rész, mások szerint a rabok egy részét társaik kényszerítették lázadásra.

A Dozsgy független online televízió szerint az őrizetesek ellen erőszakot alkalmaztak és a táborból lövések hallatszottak. A forrás szerint a helyszínen 300 kommandós tartózkodik. Az emigrációban élő egykori ellenzéki oligarcha, Mihail Hodorkovszkij tulajdonában lévő MBH-media azt közölte, hogy a börtöntelepen 300 ember megsérült.

Az 1952-ben létrehozott, szigorított rendszerű angarszki javító-nevelő táborban mintegy 1200 őrizetest tartanak fogva.