Biztonságpolitika

A bűnözők gyorsan alkalmazkodnak a koronavírus-járvány okozta válsághoz, módosítják stratégiáikat a kialakult helyzet lehetőségeinek kiaknázására egyebek mellett internetes csalásokba, hamis termékek gyártásába, vagy illegális kereskedelembe kezdenek – közölte az Európai Unió rendőri együttműködést koordináló szervezete (Europol).

A hágai központú uniós szervezet jelentése szerint a bűnelkövetés formáinak változásait ösztönző tényezők között van, hogy bizonyos termékek – főként védőeszközök és gyógyszeripari termékek – iránt megnövekedett a kereslet. Az emberek otthon maradnak, távmunkát végeznek, ezzel gyakoribbá vált az internetes vásárlás. A bűnözők kihasználják, hogy a fokozott szorongás sokakat kiszolgáltatottá tesz, továbbá azt, hogy egyes tiltott termékek kínálata csökkent.

A jelentéstevők kiemelték, az internetes csalások száma emelkedett és várhatóan tovább növekszik. A csalók a távmunka miatt rendszerekbe kapcsolt vállalati számítógépes hálózatok sebezhető pontjait megtalálva információt lopnak, személyes adatokat, levelezéseket mentenek le, vagy bankszámla adatokat, belépési kódokat szereznek meg.

A bűnözők kihasználják a felerősödő aggodalmakat és félelmeket is. Telefonhívás formájában, vagy más módszerekkel hamis információt szolgáltatva, vagy nemlétező terméket kínálva főként pénzt csalnak ki a gyanútlan emberektől. Gyakran kezdenek hiánycikknek számító egészségügyi, vagy védőeszközök, gyógyszeripari termékek hamisításába. Ezek illegális értékesítése a válság kezdete óta jelentősen felerősödött – írták. Március elején, alig egy hét leforgása alatt, az Europol támogatta akció keretében több mint 34 ezer hamis orvosi maszkot foglaltak le a tagállami hatóságok – közölték.

A jelentés szerint szervezett bűnözői csoportok alakultak az üresen maradt lakások feltörésére, az otthon tartózkodókat pedig gyakran keresik fel magukat különböző hatóságok, szolgáltatók, vagy egészségügyi intézmények képviselőinek álcázó közönséges betörők.

Az Europol arra hívja fel a figyelmet, hogy az esetleges hiánycikké váló termékek, vagy akár gyógyszerek megszerzése és illegális árusítása végett üzletek, valamint egészségügyi létesítmények esetében a betörések száma várhatóan növekedni fog.

Megállapították, hogy a tagországok által bevezetett, kijárást korlátozó intézkedések ellenére a bűnözök továbbra is aktívak maradtak egész Európában.

Catherine De Bolle, az Europol ügyvezető igazgatója azt mondta, a bűncselekmény elkövetése mindig elfogadhatatlan, de egy egészségügyi válság idején, az emberek félelmeit kihasználva elkövetett bűncselekmények valódi kockázatot jelentenek az emberéletre.

Orbán Viktor bejelentésének megfelelően mától minden kórházban kórházparancsnok segíti az intézmény működését és az egészségügyi készletek védelmét – közölte a Koronavírus Sajtóközpont.

A közlemény szerint az erről szóló kormányrendeletet kihirdették a Magyar Közlönyben. Az intézkedés célja, hogy a kórházakat ilyen módon is felkészítsék a tömeges megbetegedéssekkel járó jelentős többletteherre és biztosítsák a betegellátáshoz, valamint az egészségügyi dolgozók védelméhez szükséges egészségügyi eszközökkel való felelős, átlátható és nyomon követhető készletgazdálkodást.

A kórházparancsnok részére Pintér Sándor belügyminiszter javaslatára a miniszterelnök megbízólevelet állít ki. A megbízólevél kiállítását követően a kórházparancsnokot a belügyminiszter rendeli ki az intézményhez. A kórházparancsnokok munkáját az országos kórházfőparancsnok irányítja, aki szintén a miniszterelnöktől kapja megbízását.

Kiemelték: a kórházparancsnok orvosszakmai kérdésekben nem tehet javaslatot, és nem hozhat döntést. Feladata, hogy koordinálja a betegellátáshoz és a járványügyi intézkedésekhez szükséges egészségügyi eszközök, felszerelések, berendezések, gyógyszerkészletek, fertőtlenítőszerek nyilvántartását, felügyelje a készletgazdálkodást és gondoskodjon annak megfelelő védelméről, akár a készleteket őrző biztonsági szolgálat kijelölésével, valamint rendőrök és katonák bevonásával. A kórházparancsnoknak a járványveszéllyel összefüggő szabályok betartására és az egészségügyi készlet megóvására vonatkozó javaslatát a kórház vezetője köteles végrehajtani.

Az országos kórházfőparancsnok folyamatosan tájékoztatja a belügyminisztert a kórházi egészségügyi készletekkel kapcsolatos adatokról, így segítve az operatív törzs munkáját, hogy minden kórházra lebontva naprakész adatokra alapozva történjenek az egészségügyi beszerzések és intézkedések – áll a sajtóközpont közleményében.

Kedves Olvasó!

A mai naptól új rovattal jelentkezünk a biztonsagpolitika.hu biztonságpolitikai szakportálon. A hírelemzések a vallás és biztonság új kutatási területhez köthetők, melyek elsősorban nemzetközi példákból kiindulva vizsgálják vallás és biztonság kapcsolatát, a vallási közösségek helyzetét, valamint az ezekhez kapcsolódó biztonsági kihívásokat. A terület egyre nagyobb jelentőségére tekintettel bízunk olvasóink növekvő érdeklődésében.

Dr. Kaló József

(A Vallás és Biztonság Műhely vezetője)

 

Az európai egyházellenes vandalizmus

Az Európai Keresztényellenességet Figyelő Központ (Observatory on Intolerance and Discrimination Against Christians in Europe) 2005 óta adja ki éves riportját, amely összefoglalja és számszerűsíti az adott év európai keresztényellenes incidenseit. Ezen támadások a fizikai erőszak mellett olyan alapvető emberi jogokat sértenek, mint a vallás-, szólás-, és véleményszabadság. A jelentés megfogalmazása szerint keresztényellenes tevékenységnek tekinthető többek között a vallási szimbólumok eltávolítása közterületről, keresztény diákok, üzlettulajdonosok elleni diszkrimináció, vagy a keresztényekkel szembeni negatív sztereotípia megjelenítése a médiában.

Az Observatory tavalyi jelentése szerint 2018 folyamán 325 keresztényellenes incidens történt, emellett a Gatestone Insitute riportja 2019-re vonatkozóan már közel 3000 esetet számol. A kereszténység ellen elkövetett vandalizmus Európában leginkább az egyházi intézmények elleni támadásokban jelenik meg.  Általában templomokba, iskolákba és temetőkbe törnek be, és fosztanak ki, de a gyújtogatás és egyéb károkozás is gyakori eset. Az incidensek aránya Nyugat-Európában a legjelentősebb, azon belül Franciaországban, Spanyolországban, Németországban (ahol protestáns templomok is ki vannak téve az efféle támadásoknak), Nagy-Britanniában és Olaszországban a legmagasabb. A jelentés szerint Franciaországban és Németországban az elkövetők nagy része muszlim bevándorlók közül kerül ki, ezzel szemben Spanyolországban leggyakrabban anarchisták, szélsőbaloldali szimpatizánsok és radikális feministák (a templomok rongálásával fejezik ki a patriarchátus elleni tiltakozásukat) az elkövetők.

2020-ban is már több tucat incidensről tett jelentést az Observatory, amelyek továbbra is legnagyobb arányban a francia, brit, és német templomokat érinti. Az egyházellenes vandalizmus növekvő tendenciája jelentős biztonsági kockázatot fog jelenteni a többségében keresztény Európa számára.

Írta: Ács Nóra

Tűz a párizsi Saint-Sulpice templomban – véletlen vagy vandalizmus? (Forrás: Reuters)

 Nigériai keresztényüldözések

Korunkban a keresztényüldözés sok országot és több mint 260 millió keresztényt érint az Open Doors 2019-es World Watch Lista 2020 kimutatásai szerint. Manapság a világban körülbelül 400 millió keresztényt üldöznek, az egyházi vezetők nyilatkozatai szerint minden ötödik percben megölnek egy keresztényt a hite miatt. A legtragikusabb évnek 2014-et tartják. Legnagyobb veszélyben a keresztények Szíriában, Irakban és Nigériában vannak, de erősen üldözik őket Észak-Koreában, Szomáliában, Afganisztánban, Szudánban, Iránban, Pakisztánban és Eritreában is. Gyakorlatban a keresztényüldözés országonként eltérő módon jelenik meg. Több muszlim országban a muszlimról keresztény vallásra áttérést törvények tiltják, az áttérők akár halálbüntetéssel is számolhatnak. Akiről azt mondják, hogy megsértette a Koránt vagy a prófétát, szintén halálbüntetéssel sújtják. Rendszeresen támadnak keresztény településeket, az ott élő keresztényeket megölik, elűzik, házaikat felgyújtják.

Egy felmérés szerint a nyugat-afrikai országokban 2020 eleje óta nem kevesebb, mint 350 keresztényt öltek meg. Nigériát a „védtelen keresztények gyilkos mezőjének” is nevezik, ahol egyre súlyosabb méreteket ölt a keresztényüldözés. 2020. január 9-én éjszaka muszlim vallású pásztorok kerítették be Kulben falut, és meggyilkoltak 13 keresztényt, a többi lakost pedig a lakhelyük elhagyására kényszerítették, akik az erdőbe menekültek. Több atya nyilatkozott arról, hogy szinte minden nap éri támadást őket, nem mernek kimozdulni. A támadások többségéért a Nyugat-Afrikában szétszórt fuláni népcsoport a felelős, azonban más tanulmányok szerint az összecsapások nem vallási alapúak, hanem a termőföldért és vízért folytatott folyamatos küzdelem részét képezik.

Egyéb felhasznált irodalom: Kaló József: Keresztények ellen elkövetett erőszakos cselekmények a 2019-es évben. In: Ujházi, Lóránd; Kaló, József; Petruska, Ferenc (szerk.) Budapest-jelentés a keresztényüldözésről 2019. Budapest, Magyarország : Háttér Kiadó, (2019) pp. 25-42. , 17 p.

Írta: Németh Csenge

 

India csak a muszlim bevándorlóknak nem adná meg az állampolgárságot

Az indiai parlament két vitás törvénytervezetet is elfogadott decemberben. Az egyik intézkedés szerint a kötelező állampolgársági regiszter folyamatában csak az vehet részt, aki valamilyen dokumentummal igazolni tudja, hogy szülei is és ő is Indiában születtek. Egy másik intézkedés emellett azt írta elő, hogy azon személyek, akik 2014. dec. 31-e előtt érkeztek Indiába Pakisztánból, Bangladesből vagy Afganisztánból, és muszlimok, azok nem kaphatnak semmilyen körülmények között állampolgárságot – míg hasonló szabályozás nincs semmilyen másik vallási csoportra sem. Az 1,35 milliárd lakosú Indiában ugyan az államalapítás óta hindu többség van, de 2014-ig egyértelműen szekuláris módon működött az állam, ezzel is könnyítve a 170 milliós muszlim lakosság hétköznapi életét. 2014-ben azonban a hindu nacionalista Bharatíja Dzsanata Párt (BJP) került hatalomra Narendra Modi miniszterelnök vezetésével, melynek következtében az ország kizökkent az egyensúlyi állapotából. Javarészt a hindu nacionalista kormány hatalomba kerülésének köszönhetően növekedett a keresztényüldözések száma is Indiában: „Ezekben az országokban régóta tart a hívők elnyomása, de most egy növekvő tendenciát tapasztalunk” – fogalmazott Andrew Boyd, a Release International szóvivője a Fox Newsnak részben India kapcsán.

Amit Shah kormánypárti képviselő ugyanakkor kiemelte, hogy India 566 muszlim menekültnek biztosított eddig állampolgárságot 2014 óta, így alaptalanok a rasszista rágalmak ellenük. Döntésüket – saját állításk szerint – arra alapozták, hogy nem tartják valószínűnek, hogy muszlim többségű országokból egy hindu többségű országba meneküljenek állampolgárok vallási üldöztetés okán.

A nemzetközi közösséget is megosztotta az indiai állampolgársági törvény. Míg Imran Khan, Pakisztán miniszterelnöke mélyen elítélte a „fasiszta Modi-kormány üldöztetését”, addig Donald Trump idén februári látogatása során dicsérte az indiai toleranciát. „A nemzetük, ahol kéz a kézben, harmóniában élnek a hinduk, a muszlimok, a szikhek, a dzsainok, a buddhisták, a keresztények és a zsidók, mindig is inspiráció lesz mindenki számára” – fogalmazott az amerikai elnök az ahmedabadi Motera Stadion közönségének. Mindeközben Delhi-szerte összetűzések voltak muszlimok és szélsőséges hindu csoportok között, melyekben 200-an megsebesültek, 21-en pedig életüket vesztették.

Egyéb felhasznált irodalom: Kaló József: Keresztények ellen elkövetett erőszakos cselekmények a 2019-es évben. In: Ujházi, Lóránd; Kaló, József; Petruska, Ferenc (szerk.) Budapest-jelentés a keresztényüldözésről 2019. Budapest, Magyarország : Háttér Kiadó, (2019) pp. 25-42. , 17 p.

Írta: Gönczi Róbert

Az új indiai állampolgársági törvény ellen tüntető muszlimok
(Forrás: VOX/ Getty Images)

Orosz-ukrán egyházszakadás?

Nem mindennapi események zajlanak az ortodox vallási életben 2018 októbere óta, hiszen a konstantinápolyi pátriáka elismerte az ukrán egyház önállóságát. Nem sokkal ezután, 2019. december 26-án az orosz egyház vezetője bejelentette: megszakítja kapcsolatait a pátriákával. Ez azonban elsősorban nem vallási, hanem politikai alapú konfliktus, amely a 2014-es ukrán forradalomhoz és a Krím félsziget oroszok általi annexiójához köthető.

Ezt igazolja az is, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök 2020. március 10-én nyilvánosságra hozta, hogy alkotmányba foglaltatná az „Istenbe vetett hit” és az „ezeréves orosz hagyomány” kifejezéseket, igazolva ezzel az oroszok istenhitét és azt, hogy a Kreml „meg fogja védeni az oroszok, az orosz nyelvűek és ortodox egyházuk érdekeit”. Azaz, továbbra is igyekszik fenntartani expanzív külpolitikáját, és azt akár a vallás eszközével is támogatni és elhárítani az újabb nemzeti egyházak kiválását az orosz patriarchátus alól. Így is igyekszik fennhatósága alatt tartani a poszt-szovjet és az érdekszférájába tartozó egyéb állomokat.

Illetve érdekes tény, hogy nem olyan régen Kirill Gungyájev pátriáka kitüntette az FSZB igazgatóját. Az elnök szándéka és ez is mutatja, milyen közel van a Kreml hatalma a moszkvai ortodox patriarchátushoz, hiszen évről évre erősödik kapcsolatuk alapvetően közös politikai céljaiknak köszönhetően.

Írta: Haiszky Edina

 

A megagyülekezetek hatása a 2020-as amerikai elnökválasztásra

Az Amerikai Egyesült Államokban 2020 novemberében kerül sor az elnökválasztásra, a politikai kampány azonban már elindult. A megagyülekezetek többezer embert, így potenciális szavazatot tömörítő intézmények, amelyek képesek befolyást gyakorolni a választás kimenetelére.

Az év elején Donald Trump elnök, valamint egyik Demokrata Párti kihívója, Pete Buttigieg is megszólította a megagyülekezetek hívőit. Az elnök az evangéliumi King Jesus közösségben (Miami), a versenyt azóta elhagyó jelölt pedig Des Moines-ben (Iowa) tett látogatást. A 2016-os elnökválasztás tapasztalata alapján a fehér, protestáns hívők könnyen mozgósíthatók voltak a Republikánus Párt mögött, így érthető, hogy Trump elnök törekszik a széles szavazóbázis megtartására.

Az elnökválasztás mérföldköve, a szuperkedd eredményeképp Joe Biden (korábban Barack Obama alelnöke, a Demokrata Párt jelöltje) tizenegy, Bernie Sanders szenátor négy államban nyerte meg a demokrata előválasztásokat, a republikánus előválasztásokon Trump elnök mind a 13 államban győzött.

A koronavírus (COVID-19) jelentős befolyást gyakorol az elnökválasztás kimenetelére, a megagyülekezetekre, mint szavazóbázisra gyakorolt hatása pedig egyértelműen érzékelhető. A közösségek adaptivitását bizonyítja, hogy számos lelki vezető váltott online istentiszteletek megtartására a személyes érintkezés helyett. A világjárvány elleni védekezés fontossága azonban nem jutott el az összes közösségbe, és a személyes találkozások elkerülésére való felszólítás ellenére némely egyház nyitva tartotta kapuit, az első alkotmánykiegészítésre (a vallásszabadság tiszteletben tartására) hivatkozva.  Arra is látható példa, hogy a megagyülekezetek segítséget nyújtanak a járvány megállítása érdekében, így hozzájárulnak a teszteléshez és a potenciális fertőzöttek szűréséhez.

A megaegyházak fontos elemek a politikai bázisképzésben, azonban a világjárvány következtében formálódik jellegük, ezzel az elnökválasztásra gyakorolt hatásuk is változhat.

Írta: Györgyi Dominika

Donald Trump együtt imádkozik a kampány hevében David Platt lelkésszel, a McLean Bible templomban, a virginiai Viennában, 2019. jún. 2. (Forrás: AP Photo/Jacquelyn Martin)

Koronavírus és antiszemitizmus

A vírus globális terjedésével, felütötte a fejét egy másik „járvány” is, amely szerint a megbetegedésekért a zsidók tehetők felelőssé. A már a középkorban ismert koncepció, napjainkban is követőkre talál a világ minden táján. A Rágalmazás Elleni Liga (ADL) szélsőségeket kutató szakértője Alex Friedfeld szerint, a vírus első detektálásával egyidőben, már megjelentek az első konspirációs teóriák és antiszemita gondolatok a közösségi média legnagyobb felületein (Facebook, Twitter, Instagram). A nyugati világban a rasszista, fehér felsőbbrendűséget hirdetők között is hamar elterjedtek a különböző elméletek a betegség kapcsán. Ezek közül egyesek, nagy lehetőséget látnak a kialakult helyzetben, és arra biztatják egymást, a megfertőződötteket, próbáljanak eljutni Izraelbe, hogy terjesszék a vírust és így segítsenek megszabadulni a zsidóktól. Elérve ezzel a végső célt számukra, egy etnikailag „tiszta”, „fehér” Föld létrehozását.

Az iszlám világban szintén rengeteg találgatás kapott médiavisszhangot, melyekben visszatérő elem, hogy a járvány a kommunista Kínán, mint az elnyomott ujgur hittestvérek miatti büntetés jelenik meg. Az Iszlám Állam például arra kérte tagjait hírlevélben, maradjanak távol Európától, nehogy megfertőződjenek és így elveszítsék harcképességüket az ellenségeikkel szemben. Törökországban az egyik televízióba behívott vendég pedig azt állította: a zsidók és cionisták tervezték meg a koronavírus terjedését, amit vegyifegyverként használnak a Föld országai ellen. A síita Iránban radikális mullahok a követőiknek megtiltják, hogy Izraelben gyártott gyógyszerekkel kezeljék magukat: „Inkább megkockáztatom a dolgot a vírussal szemben, minthogy egy izraeli oltóanyagot vegyek be” – hangzik az egyik nyilatkozat.

Írta: Hende Olivér

 

A béke határvonala – az egyiptomi koptok helyzete

Február 23-án, Bariban megrendezésre került a Mediterráneum: A béke határvonala című nemzetközi találkozó, amelyen a Földközi-tenger térségéből érkező katolikus vallási vezetők vettek részt. Az eseménnyel kapcsolatban a La Croix interjút készített Ibrahim Iszák Szidrakkal, a kopt keresztények pátriarkájával, amelyet magyar nyelven a Kaposvári Egyházmegye tolmácsolásában olvashatunk. A vezető nyilatkozott a jelenlegi kopt-muszlim kapcsolatok alakulásáról is. A pátriárka szerint Egyiptomban jelenleg béke van, azok a fanatikusok pedig akik a koptok életére törnek, Egyiptom egységére is veszélyt jelentenek.
A vezető egyúttal kiért arra is, hogy habár az egyiptomi koptok nem gyakran kommunikálnak a muszlim vallási vezetőkkel, társadalmi tevékenységeik a muzulmánokat is érintik. A koptok többek között 170 katolikus iskolát tartanak fent, amelyekbe az iszlám tanait követő gyerekek is járnak. Ezekben az intézményekben az írás-olvasás mellett a fiatalok elsajátíthatják az egymás vallása iránti tiszteletet, a pátriárka szavaiból ítélve tehát a fiatalabb generáció jó úton halad egy vallásilag kevésbé megosztott társadalom kiépülése felé.

Február végén múzeum nyílt a 2015. február 15-én, Líbiában meggyilkolt 21, többségében kopt mártír tiszteletére. A cikk az Iszlám Állam által kivégzett hívők életét bemutató tárlat mellett kitér arra, – a pátriárka előbb bemutatott álláspontjával szemben – hogy a koptok élete Egyiptomban a viszonylagos vallásszabadság ellenére sem egyszerű. A keresztényeket még mindig gyakran érik atrocitások, leginkább társadalmi kirekesztés, és diszkrimináció formájában.

Sajnos a jelenlegi vírushelyzet a koptokat sem kíméli. Akárcsak a világ megannyi pontján, Egyiptomban is megjelent az új típusú koronavírus, amely a helyi hívőket is óvintézkedések meghozatalára késztette. Március 20-tól a kopt egyház is korlátozta a vallási eseményeken résztvevők számát, hogy elkerülhessék a hívők tömeges megfertőződését.

Írta: Fuksz Emese

 

Abdel Fattah el Sisi (j) egyiptomi elnök látogatást tesz a legnagyobb kairói kopt gyülekezetnél 2018 karácsonyán, bal oldalán II. Tawadros kopt pápa (Forrás: Khaled Desouki / AFP)

Iszlamista terrorakciók Afrikában

Március 17-én a Boko Haram nevű iszlamista terrorszervezet támadást indított a nigeri hadsereg támaszpontja ellen a Diffa tartománybeli Tounmmourban. A támadást a nigeri hadsereg sikeresen visszaverte, az összecsapásban 50 Boko Haramhoz tartozó harcos vesztette életét, egy katona pedig megsérült. A hadsereg jelentése szerint több gyanúsítottat elfogtak, illetve lefoglaltak két, az iszlamisták által használt járművet.

Március 23-án a Boko Haram harcosai rajtaütöttek a csádi hadsereg alakulatain Boma városa mellett a Csád-tó szomszédságában. Az összecsapás során 92 katona vesztette életét, valamint 47-en megsebesültek jelentette be az országot 1990 óta vezető Idriss Déby elnök. Az elnök emellett kijelentette, hogy ez volt a legtöbb áldozatot követelő támadás, amelyet a csádi hadsereg története során elszenvedett. Szintén március 23-án a nigériai hadsereg legalább 70 katonája vesztette életét, amikor a Boko Haram harcosai több RPG rakétát lőttek ki az őket szállító konvojra. A támadásban az elhunytak mellett több ember megsérült, illetve a Boko Haram több foglyot is ejtett.

Március 15-én életét vesztette az ENSZ Közép Afrikai Köztársaságban állomásozó missziójának (MINUSCA) egyik katonája. A Burundiból származó katona az iszlamista anti-Balaka milicistákkal folytatott tűzharc során esett el, a milicisták által megostromlott Grimari városában. Mankeur Ndiaye az ENSZ Közép Afrikai Köztársaságba küldött megbízottja elítélte a történteket, valamint a tettesek bíróság előtti felelősségre vonását szorgalmazta.

Egyéb felhasznált irodalom: Kaló József: Keresztények ellen elkövetett erőszakos cselekmények a 2019-es évben. In: Ujházi, Lóránd; Kaló, József; Petruska, Ferenc (szerk.) Budapest-jelentés a keresztényüldözésről 2019. Budapest, Magyarország : Háttér Kiadó, (2019) pp. 25-42. , 17 p.

Írta: Párducz Árpád

 

A Sárga-tenger országainak történései

Kínában a koronavírus járvány ellenére sem szűntek meg az egyházellenes fellépések. A hatalmas ország egyházai nagyjából 30 millió dollár értékű adományt küldtek Wuhan megsegítésére februárban. A Kormány nem nézi jó szemmel a segélytevékenységet, mert saját tekintélyének csökkenését látja azok mellékhatásaként. Pekingben rendőrségi eljárás alá vontak felekezeti vezetőket, mert segélyszállítmányokat küldtek Wuhanba és felszólították őket a tevékenység beszüntetésére. Mindezek ellenére március 2-án az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 43. ülésén egy magas rangú kínai diplomata azt állította, hogy Kínában évszázadok óta élnek együtt a különböző vallások. Ez jól mutatja, hogy a kínai kultúrának része a tolerancia és az elfogadás. A Tianjin-i Etnikai és Vallási Ügyek Bizottságának éves működési terve alapján 2020-ban szigorodni fog a vallás fölött gyakorolt kontroll. A Bitter Winter-nek egy helyi lakástemplom lelkésze is megerősítette ezeket az információkat, saját tapasztalatai alapján.

Eközben Dél-Koreában a hatóságok szerint a szekta egy idős tagjától kiindulva legalább 9000 tag fertőződött meg a wuhani koronavírussal  a Shincheonji vallási közösségben. A majd 230.000 embert tömörítő közösség így szerepet játszhatott a koreai gócpont kialakulásában.

Március 13-án Kína Anhuj tartományában két templomról távolították el a keresztet Twitter-bejegyzések szerint. Az egyik eset helyszíne Bozhou, a másiké Bengbu volt.

Március 16-án Hong Kong volt püspöke, Joseph Zen aggályait fejezte ki a Vatikán és Kína között februárban kötött püspökválasztási egyezménnyel kapcsolatban. Szerinte a Szentszék ezzel elárulta a kínai katolikusokat.

Írta: Patocskai Péter

Nem “rendszerbarát” templomot bontanak el a kínai hatóságok (Forrás: CBN News)

Szerkesztette: Gönczi Róbert

A vagyonőri tevékenységre is járulékmentességet kér a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK), amely levélben fordult a Pénzügyminisztériumhoz — írja az MTI.

Az őrző-védő társaságok tevékenysége gyakorlatilag megszűnt, miután a vendéglátóipari, a szállodai és a szórakoztatóipari egységek működését, valamint a rendezvények zömét felfüggesztették a koronavírus-járvány miatt, e vállalkozások fő profilja éppen ezeknek a biztosítása volt. Egyedül a budapesti, erzsébetvárosi Gozsdu-udvar bezárásával száznál is több biztonsági őr vesztette el az állását, de a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér forgalmának esése is nagyszámú elbocsátással járt — jelentette ki Fialka György.

A szakmai kamara elnöke elmondta, hozzávetőleg hatvanezer vagyonőr dolgozik aktívan, akiket mintegy ötezer vállalkozás foglalkoztat. A szegmens átlagos bérszínvonala alacsony, vagyis feltehetően nincsenek nagyobb tartalékaik. Úgy vélte, a járulékmentesség kiterjesztésével az érintett cégek esélyt kapnak arra, hogy fenntartsák az alkalmazotti munkaviszonyokat.

Peking tiltakozását fejezte ki, miután Donald Trump aláírt egy, Tajvan nemzetközi kapcsolatépítését támogató törvényt.

Keng Suang kínai külügyi szóvivő sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a törvény súlyosan megsérti az egy Kína elvét, valamint akadályozza a többi országot abban, hogy normális kapcsolatot alakítson ki Kínával. Peking ezért arra szólította fel Washingtont, hogy ne alkalmazza a törvényt, ellenkező esetben Kína ellenlépéseket fog tenni – hangsúlyozta a szóvivő.

Trump a napokban írta alá a törvényt, amely támogatást biztosít Tajvannak a nemzetközi kapcsolatai megerősítésében. A törvény értelmében az Egyesült Államok korlátozhatja gazdasági, biztonsági és diplomáciai kapcsolatait azokkal az országokkal, amelyek jelentősen aláássák Tajvan államiságát. Az Egyesült Államok emellett kiállna azért is, hogy Tajvan felvételt nyerjen olyan nemzetközi szervezetekbe, melyek nem szabják a tagság feltételéül az államiságot, míg más nemzetközi szervezetekben megfigyelői státushoz jusson.

Tajvan jelenleg 15 országgal ápol teljes értékű diplomáciai kapcsolatot. A Peking által Kína részének tekintett, ám önálló kormányzattal rendelkező sziget korábban megfigyelőként részt vehetett az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tanácskozásain, de a függetlenség párti Caj Jing-ven tajvani elnök 2016-os hivatalba lépését követően a szigetet megfosztották a megfigyelői státusztól.

Az elmúlt hetekben Kína az új koronavírus-járvány ellenére is hadgyakorlatokat tartott Tajvan közelében.

Tajpej és Peking viszonya azt követően vált fagyossá, hogy a Caj vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az “egy Kína” elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel. A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz Tajvannal szemben, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében.

Távoztak a görög-török határtól azok az Európába vágyó migránsok, akik Ankara február végi döntése nyomán érkeztek oda szerte Törökországból, ám feltorlódtak a török oldalon, miután a görög határrendészek szigorúan felléptek ellenük és lezárták előttük az utat – írta az Anadolu török állami hírügynökség.

A szűkszavú jelentés szerint a migránsok egy része elvesztette a reményt, hogy Görögország megnyitja “kapuit”, ezért közölte a török Edirne tartomány bevándorlási hivatalának dolgozóival, hogy el akarja hagyni a térséget. A migránsok egy másik részét maguk a hatóságok győzték meg arról, hogy az új típusú koronavírus-járvány miatt kockázatos, ha a határnál maradnak. A távozni szándékozókat a kormányzói hivatal szervezésében buszokkal “vendégházakba” szállították – írta az Anadolu, hozzátéve, hogy a járvány okán elrendelt karantén idejét kitöltő migránsokat a “megfelelő” térségekbe viszik tovább.

A Demirören török hírügynökség azt is közölte, hogy a hatóságok később eltávolították a pazarkulei átkelőnél csaknem egy hónapja várakozó migránsok sátrait és “kitakarították” a területet.

A török vezetés február 28-án jelentette be, hogy a hatóságok már nem tartóztatják fel azokat a migránsokat, akik az ország területéről az Európai Unióba (EU) kívánnak menni. A lépés következtében az ENSZ adatai szerint több mint tízezer illegális bevándorló indult meg Görögország felé. Athén a határvédelem megerősítésével reagált és felfüggesztette a menedékkérelmek befogadását. Az unió tagállamai átfogó támogatásukról biztosították a görög hatóságokat, amelynek keretében az Európai Unió határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) egyebek mellett 100 határőrt küldött Görögországba a helyzet kezelésére.

Recep Tayyip Erdogan először a 2016-os EU-török migrációs megállapodás felülvizsgálatát kérte, majd Brüsszelben tárgyalt az unió központi intézményeinek vezetőivel, de az új koronavírus okozta világjárvány miatt március 17-én már csak videokapcsolaton keresztül egyeztetettek a kérdésről Emmanuel Macronnal, Angela Merkellel és Boris Johnsonnal, nem pedig személyesen Isztambulban, amint korábban tervezték.

Süleyman Soylu török belügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a február 28. óta eltelt hetekben 148 ezer 360 migráns jutott át Görögországba a szárazföldi határon, további 2390 pedig az Égei-tengeren keresztül. A görög vezetés korábban nyomatékosan cáfolta a Soylu által közölt adatokat. A török tárcavezető csütörtökön azt is közölte, hogy 4600-an várakoznak még a pazarkulei határnál.

A török sajtójelentésekből nem derült ki, hogy nagyjából mennyien tartózkodtak a görög-török szárazföldi határ közelében, mielőtt távoztak.

Soylu pénteken azt mondta, hogy a török hatóságok csütörtök éjszaka és péntek reggel között mintegy 5800 migránst hoztak el Pazarkulétól, kiürítve a területet. Az érintetteket kilenc különböző tartományba szállították – tette hozzá a török belügyminiszter, jelezve ugyanakkor, hogy elővigyázatosságból és humanitárius okból kellett meghozniuk az intézkedést. “Senki ne legyen nyugodt! Miután elmúlik a fertőzésveszély, nem mondunk nemet annak, aki Pazarkuléhoz tart” – hangsúlyozta egyúttal.

A pazarkulei átkelőnél és környékén a görög határrendészek számos alkalommal vetettek be könnygázt és villanógránátokat a migránsok feloszlatására, akik válaszul kövekkel dobálták meg őket. A török belügyminiszter korábban bírálta a görög biztonsági erőket és a Frontexet, amiért “erőszakos” fellépésük következtében szerinte három migráns életét vesztette, legkevesebb 164 pedig megsebesült. Athén cáfolta, hogy túlzott erőszakot alkalmazott volna.

Több mint 28 millió forint feketepiaci értékű kábítószert foglaltak le a rendőrök Újpesten egy férfi autójában és otthonában – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság.

A budapesti férfi csaknem tíz kilogramm amfetaminnal az autójában érkezett a lakásához, ahol rendőrök vártak rá. A lakásán még egy kilogramm amfetamint, 31 gramm kábítószergyanús zöld, növényi törmeléket, drog adagolásához használt eszközöket, valamint több mint ötmillió forintot és valutát találtak – írták.

A rendőrség kezdeményezte a kábítószer-kereskedelemmel gyanúsított férfi letartóztatását.

Az amerikai külügyminisztérium közleményben fejezte ki elégedettségét Észak-Macedónia NATO-csatlakozása miatt.

A Mike Pompeo külügyminiszter által aláírt közlemény Donald Trumpot idézve megállapítja, hogy a NATO több mint 70 éve “a nemzetközi béke és biztonság bástyája”, és leszögezi, hogy Észak-Macedónia NATO-csatlakozása az észak-macedóniai nép és kormányzat hosszú évekig tartó erőfeszítéseinek eredménye.

“Észak-Macedónia NATO-csatlakozása az egész térségben elősegíti majd a nagyobb integrációt, a demokratikus reformokat, a kereskedelmet, a biztonságot és a stabilitást” – fogalmaz a közlemény. Hangsúlyozza egyben: ez a csatlakozás jelzés az észak-atlanti szövetségbe igyekvő többi országnak is, hogy nyitva áll az ajtó mindazok számára, akik akarnak és tudnak is tenni a csatlakozáshoz szükséges reformokért és vállalják a tagsággal járó felelősséget is.

Az amerikai külügyminisztérium hangsúlyozta: a NATO 30. tagjának üdvözlésekor megerősíti az Egyesült Államok elkötelezettségét az észak-atlanti szerződés ötödik cikkelyében foglalt közös védelem mellett.

Észak-Macedónia pénteken vált a NATO hivatalos tagjává, miután – a NATO bejelentése szerint – Szkopje képviselői letétbe helyezték országuk csatlakozásának ratifikációs okmányait a katonai-politikai szövetséget létrehozó washingtoni szerződés letéteményes állama, az Egyesült Államok kormányánál. A balkáni ország az észak-atlanti szövetség harmincadik tagállama lett.

Megjelent az Orbán Viktor által bejelentett kijárási korlátozásról szóló rendelet a Magyar Közlönyben.

A kormányfő aláírásával nyilvánossá vált döntés az ország egész területére érvényes március 28. és április 11. között, ez idő alatt mindenki csak alapos indokkal hagyhatja el otthonát. A rendelet szerint ilyen indoknak minősül a munkavégzés, a hivatásbeli kötelezettség, a gazdasági, mezőgazdasági és erdészeti tevékenység, valamint az ezek elvégzéséhez nélkülözhetetlen anyagokat, valamint eszközöket árusító üzletben történő vásárlás, elsősorban a műszaki cikket, az építőanyagot és eszközöket árusító üzletekben.

Ide tartozik az egészségügyi ellátás és szolgáltatás igénybevétele is, beleértve a gyógyító tevékenységen túl a testi és a lelki egészség megőrzése céljából nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat, például a pszichoterápiás ellátást, a fizioterápiás kezelést, a gyógytornát. Egyéni szabadidős sporttevékenység, valamint szabadidős célú gyaloglás céljából is el lehet hagyni az otthonokat. Az ilyen mozgásokat kül- és belterületen, lehetőség szerint zöldfelületen lehet végezni egyedül vagy ugyanazon háztartásban élőkkel közösen, másoktól legalább másfél méter távolságot tartva. Napközbeni kiscsoportos felügyelet alatt engedélyezett a kiskorú gyermek kísérése is.

Alapos indoknak számít a házasságkötés és a temetés szűk családi körben, az élelmiszerüzletekben és drogériákban történő vásárlás. Emellett az állateledelt, takarmányt forgalmazó üzleteket, a mezőgazdasági boltokat, a piacokat, a gyógyszertárakat, a benzinkutakat, a dohányboltokat, a fodrász- és manikűrös szalonokat is fel lehet keresni. Az élelmiszerüzletekben, drogériákban, a piacokon és a gyógyszertárakban kizárólag 65 év felettiek vásárolhatnak 9 és 12 óra között.

Szombattól be kell zárniuk a vendéglátó üzleteknek, ezek csak elvitelre alkalmas ételek kiadásával, szállításával foglalkozhatnak. A kijárási korlátozás ideje alatt igénybe lehet továbbá venni szállítási, tisztítási és higiéniás szolgáltatásokat, a gépjármű- és kerékpárszervizeket, valamint a hulladékgazdálkodással összefüggő szolgáltatásokat.

A legszükségesebb esetben engedélyezettek a személyes megjelenést igénylő ügyintézések, így a hatósági, a banki, a pénzügyi, a biztosítási és a postai szolgáltatások igénybevétele. Lehetőség van a háziállatok közterületi sétáltatására, állatorvosi rendelő és állatkórház felkeresésére. A kijárási korlátozás nem akadályozhatja a szülői jogokat és kötelezettségeket, továbbá a hitéleti tevékenységet.

Az otthon elhagyásának megfelelő indoka lehet még a magáról gondoskodni nem tudók vagy segítéségre szorulók (például kiskorúak, idősek és betegek) segítése. A rendelet kimondja, mindenki köteles a lehető legkisebb mértékűre korlátozni a szociális érintkezést, és a közös háztartásban élők kivételével mindenkitől lehetőség szerint legalább másfél méter távolságot tartani mindenhol, beleértve a tömegközlekedést is.

Az üzleteket érintő korlátozások betartása a helyiség üzemeltetőinek felelőssége. A most hozott szabályokat a rendőrség ellenőrzi és szabálysértési bírsággal büntetheti a rendelet megszegőit, ennek összege 5 ezer és 500 ezer forint között lehet.

Már bírságolhatják a brit rendőrök a koronavírus okozta járvány megfékezésére elrendelt korlátozások megszegőit, akik ismétlődő szabályszegés esetén akár bíróság elé is kerülhetnek.

A brit belügyminisztérium által ismertetett eljárásrend alapján a rendőrjárőrök hazatérésre vagy egy adott helyszín elhagyására utasíthatják azokat, akik nem tartják be az előírásokat, a csoportosulásokat pedig feloszlathatják. Ellenszegülés esetén hatvan font (több mint 23 ezer forint) pénzbírság róható ki, bár 14 napon belüli befizetés esetén az összeg harminc fontra csökken. A szabályszegés ismétlődése esetén azonban 120 fontot, minden további vétség esetén az előző büntetés kétszeresét kell befizetni.

Aki nem fizet, a rendőrség őrizetbe veheti és bíróság elé kerülhet, a bíróságok pedig már korlátlan összegű pénzbüntetést is kiszabhatnak rá – áll a brit belügyminisztérium csütörtöki tájékoztatásában. A tárca szerint azonban a rendőrök első lépésként mindig igyekeznek a szabályszegésen ért embereket józan belátásra bírni.

Boris Johnson miniszterelnök a hét elején jelentette be, hogy a lakosság ezentúl csak a legszükségesebb esetekben hagyhatja el otthonait.

Az intézkedés – amelyet a kormány három hét után felülvizsgál – előírja, hogy csak az alapvető szükségleti cikkek, főleg élelmiszerek és gyógyszerek beszerzése céljából lehet kimenni az utcára, és e célból is a lehető legritkábban. Ezen felül naponta egy szabadtéri testedzés – séta, futás, biciklizés – engedélyezett, de az is egyedül vagy az egy háztartásban élő családtagokkal. Kettőnél több, nem egy háztartásban élő ember nem tartózkodhat együtt az utcán.

Kivételt jelent a korlátozások alól, ha valakinek orvosi segítségre van szüksége, ha más, rászoruló emberről kell gondoskodnia, vagy ha munkába utazik, de ez utóbbi is csak akkor, ha feltétlenül szükséges, és ha az adott munkát otthonról nem lehet elvégezni.

Priti Patel belügyminiszter a rendőrség kiterjesztett bírságolási jogköréről szóló csütörtöki tájékoztatásban hangsúlyozta: a szabályok egyértelműen meghatározott célja az állami egészségügyi szolgálat (NHS) dolgozóinak segítése és így életek megmentése. “A legjobbjaink dolgoznak a tűzvonalban, és hihetetlen munkát végeznek e rettenetes vírus terjedésének megállítása végett” – fogalmazott a belügyminiszter.

Az angol-walesi főügyészség (Crown Prosecution Service, CPS) igazgatója csütörtökön bejelentette, hogy súlyos bűncselekmény címén vonhatók felelősségre, akik szándékosan ráköhögnek a sürgősségi szolgálatok tagjaira vagy leköpik őket. Max Hill közölte: bejelentések érkeztek arról, hogy magukat koronavírus-fertőzöttnek mondó emberek szándékosan ráköhögtek az őket ellátó mentősökre vagy a velük szemben intézkedő rendőrökre, illetve leköpték őket.

A héten az angliai Blackburn városában gyorsított eljárással fél év börtönre ítéltek egy férfit, aki leköpött egy rendőrnőt, saját bevallása szerint azért, hogy megfertőzze a Covid-19 betegséget okozó koronavírussal. Egy londoni és egy belfasti férfit szerdán, illetve csütörtökön vettek őrizetbe, miután mindketten koronavírus-fertőzöttnek mondták magukat és szándékosan ráköhögtek a velük szemben eljáró rendőrökre. Ügyükben a jövő héten születik bírósági ítélet.

Az amerikai igazságügyi minisztérium szóvivője útján csalódottságát fejezte ki szerda este azzal kapcsolatosan, hogy Nagy-Britannia nem ad át bizonyítékokat az Iszlám Állam nevű terrorszervezet hírhedt brit tagja ellen.

Marc Raimondi hangsúlyozta: az amerikai hatóságok folytatják a nyomozást, és továbbra is együttműködnek a brit kollégáikkal annak érdekében, hogy garantálják a terrorcselekmények elkövetőinek felelősségre vonását. A londoni legfelsőbb bíróság szerdán megsemmisítette egy alsóbb szintű törvényszéknek azt a korábbi ítéletét, amelynek alapján a brit hatóságok megosztanák az amerikai társszervekkel a két terroristával kapcsolatos információikat.

A két brit állampolgárságú férfit – El Shafee Elsheikhet és Alexanda Koteyt – azzal gyanúsítják, hogy az Iszlám Állam tagjaként nyugati, köztük amerikai túszok lefejezésében vettek részt Szíriában. Az amerikai támogatást élvező kurdok vezette, Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű milícia nagyjából két évvel ezelőtt fogta el őket. Tavaly adták át őket az amerikaiaknak, akik el is szállították őket Szíriából Irakba, de nem tudni, hogy ott hová.

A két férfi annak a négyfős hírhedt csoportnak volt a tagja, amelyet – mivel egymás közt angolul beszéltek – csak Beatlesként emlegettek. 2014 óta több mint húsz európai foglyot gyilkolták meg, sokukat előtte meg is kínoztak. Az ő áldozatuk volt például James Foley amerikai újságíró is, akinek lefejezését videóra vették, majd nyilvánosságra hozták. A négy brit terrorista közül ma már csak Kotey és Elsheikh van életben.

A brit hatóságoknak bizonyítékok állnak rendelkezésükre a vád alátámasztásához. És bár Washington és London között egyezmény garantálja a bűnügyekben folyó nyomozásokhoz szükséges információk megosztását, az egyik terrorista védőügyvédje még tavaly felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a brit belügyminisztériumhoz a bizonyítékok visszatartása érdekében. Arra hivatkozott, hogy a két vádlottat – amennyiben bűnösnek találják őket – az Egyesült Államokban halálra is ítélhetik. Az Egyesült Királyságban ezzel szemben nincs halálbüntetés.

A napokban megszületett döntés indoklásában Brian Kerr, a brit legfelsőbb bíróság tagja úgy fogalmazott: bár semmi kétség afelől, hogy a vádak “irtózatosak” és “a legborzalmasabbak közül valók”, mégis törvénytelen a bizonyítékok átadása egy olyan országnak, ahol ezek nyomán az ügyészség halálbüntetést javasolhat.

Az amerikai igazságügyi tárca szerda esti közleményéből nem derül ki, hogy Washington milyen további konkrét lépéseket tervez az ügyben.

Csaknem kétszázmillió forint értékben találtak hamis ruhát, kiegészítőket és szövetet a pénzügyőrök két lengyel kamionban az M43-as autópályán – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Némedi-Varga Éva, a NAV Csongrád Megyei Adó- és Vámigazgatóságának sajtóreferense közölte, a pénzügyőrök az M43-as autópálya Krak-éri pihenőhelyén ellenőriztek egy lengyel teherautót. A rakomány átvizsgálásakor több mint kétezer, különféle luxusmárka jelzésével ellátott ruházati terméket találtak, melyek származását a bolgár sofőr nem tudta igazolni.

Egy másik lengyel kamionból négyezer, különböző sportmárkák jelzésével ellátott ruha és kiegészítő, valamint 2520 kilogramm, egy luxusmárka mintájával készül szövet került elő – tudatta az alezredes.

Az előzetes szakértői vélemény szerint valamennyi ruha és kiegészítő hamisítvány, amiket a védjegy tulajdonosának engedélye nélkül akartak forgalomba hozni. A pénzügyi nyomozók a két sofőrrel szemben iparjogvédelmi jogok megsértése miatt eljárást indítottak – közölte a sajtóreferens.



Folyamatos a tájékoztatás a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos megelőző intézkedésekről a börtönökben – közölte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP).

Hangsúlyozták, hogy a büntetés-végrehajtási szervezet a Nemzeti Népegészségügyi Központ koronavírus-fertőzéssel kapcsolatban kiadott szakmai protokollját követve kiemelt feladatként kezeli a személyi állomány és a fogvatartottak egészségügyi állapotának megóvását és a fertőzésveszély megelőzését. Kiemelt figyelmet fordít ugyanakkor arra, hogy az elítéltek – még a világjárvány idején is – szoros köteléket ápoljanak családtagjaikkal. Ezért Skype felhasználási útmutató is készült a fogvatartottak hozzátartozóinak, hogy megismerhessék a személyes kapcsolattartás kiváltására használható online alkalmazás működését. A kiadvány a bv.gov.hu mellett országszerte minden börtönben elérhető lesz.

Megerősítették, hogy a BvOP telefonon is tájékoztatást ad a járványügyi helyzettel összefüggő megelőző intézkedésekről a fogvatartottak hozzátartozóinak. A szervezet weboldalán, a bv.gov.hu-n megtalálható telefonszámok hétköznapokon 8.00 óra és 15.00 óra között hívhatók.

Emlékeztettek arra is, hogy a BvOP több tájékoztató videót is készített már, amelyekben egy fogvatartott magyarázza el társainak és a családtagjaiknak a járvány megelőzésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. A tájékoztató kisfilmeket az ország valamennyi börtönében, naponta többször levetítik a zárt láncú televízió-rendszeren, valamint a szervezet weboldalára és YouTube csatornájára is felkerültek – áll a BvOP közleményében.

A Pentagon elrendelte a tengerentúli amerikai csapatok utazásainak és bármilyen mozgásának leállítását – közölte Mark Esper védelmi miniszter.

A tárcavezető elmondta, hogy a csapatmozgások, illetve egyszerű utazások leállításáról szóló rendelet egyelőre hatvan napig marad érvényben. Hangsúlyozta, hogy ez az utasítás nem csak a katonákra, hanem az őket segítő polgári munkatársakra és a családtagokra is érvényes. Ugyanakkor arról is beszámolt, hogy az afganisztáni csapatkivonási műveletek változatlanul folytatódnak.

Mississippi és Texas államok kormányzói szerdán elrendelték, hogy az új típusú koronavírus-járvány idejére zárjanak be valamennyi olyan klinikát, amely abortuszt végez. Mississippi állam kormányzója, Tate Reeves a döntést azzal indokolta, hogy a járványra tekintettel az államban minden egyes tervezhető műtétet, nem sürgős orvosi beavatkozást felfüggesztettek. Sajtóértekezletén Reeves hozzáfűzte: “minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy megóvjuk nem csak a meg nem született gyerekek életét, hanem azokét is, akiket ez a veszélyes vírus megfertőzhet”.

Texasban Greg Abbott kormányzó még vasárnap adott ki rendeletet arról, hogy a nem sürgős műtéteket el kell halasztani a járvány idején, Ken Paxton, a texasi igazságügyi tárca vezetője pedig szerdán elrendelte az úgynevezett abortuszklinikák lezárását. A rendelkezés április közepéig marad érvényben, a megszegőjét 180 napig tartó börtönbüntetéssel sújthatják.

Ezt a bejegyzést a Régenvolt repülőnapok sorozatba illesztem, a cím azonban egy kicsit sántít. Ugyanis 2007 júliusában nem repülőnapot, hanem a 35. nemzetközi oldtimer vitorlázórepülő ralit rendezték meg a Nyitra melletti, a várostól délkeletre eső repülőtéren. A hangulat azonban éppen olyan volt, mint egy kisgépes repülőnapon, valamelyik füves reptéren. A repülőgépeken kívül más érdekességeket is láthattunk, mivel a szervezők az oldtimer autósokat is meghívták. Az alábbi fotókat azoknak az olvasóknak a figyelmébe ajánlom, akik a szárnyak mellett a kerekeket is kedvelik.

Egy lengyel oldtimer, az SZD-22 Mucha Standard vitorlázógép.

Szállítókocsin pihen a szárnyas sajt, vagyis egy Schleicher Ka-6-os. A típus 1955-ben repült először.

L-23 Super Blanik. AZ OM-9203 csörléssel indul...

… az OM-9205 repülőgépes vontatással. A Super Blanikok többsége az Egyesült Államokban és Kanadában repül.

Az L-13SE Vivat az L-13 Blanik szárnyát, törzsét és farokrészét örökölte. Amíg az eredeti Blanik tandem ülésrendezésű, a movit változat egymás melletti üléseket kapott. A gépet kétféle motorral gyártották.

A lengyel PZL-104 Wilgából Magyarországon is repült jó néhány, elsősorban a repülőklubok használták.

A keleti blokk egyik sztártípusa a Zlin Z-142-es volt.

A Zlin Z-42-es a 142-eshez hasonlóan kétüléses, de az előrecsúsztatható kabintető helyett előrenyíló ajtókkal gyártották. Utódja a Z-242L, amelyet a Magyar Honvédség is használ.

A Z-42-es négyüléses változata, a Z-43-as. Ebből is van modernebb, a Z-143LSi, amely szintén repül a honvédségnél.

Z-37 Cmelak, mezőgazdasági berendezéssel. A vegyszertartályt a pilótafülke és a hátsó (kis ablakos) fülke között helyezték el. A szárny alatti 125 literes póttartályok csak az üzemanyag szállítására alkalmasak, a motor táplálására nem.

A Cmelak Z-137T jelzésű változatán gázturbina váltotta a csillagmotort. A közelebbi gép egy magyar, a távolabbi egy szlovák lajstromú Turbo Cmelak.

Takaros rendben felhalmozott Cmelak alkatrészek – tartályok, fékszárnyak és kormánylapok – a hangár polcain. 

Egy igazi ritkaság, az ötvenes évek végén gyártott csehszlovák Orlican L-40 Meta Sokol. A típus különlegessége a behúzható futómű elrendezése; a farokfutó szokatlan módon a törzs közepe alá került.  Érdekes lehetett leszállni vele…

Socata MS.893 magyar lajstrommal. A HA-JUC lajstromot a harmincas évek végén és a negyvenes évek elején egy Ju-52-es viselte.

Egy szépséges Aero 45-ös motorjait melegítik a gurulás megkezdése előtt.

A repülőgép és a kocsi egyaránt Aero gyártmány.

Hosszú ideig állt félretolva Nyitrán a légimentéssel is foglalkozó szlovák Air Transport Europe egykori Mi-2-ese. Az 1981-es gyártású helikopter terepszínűre festve ma már Németországban van kiállítva.

Az Air Transport Europe a Mi-2-esről az Ecureuil-re váltott, arról pedig a képen látható Agusta 109K2-esre.

Az Aeroflot színeivel és szovjet lajstrommal kiállítási célra felújított Ka-26-os eredetileg magyar lajstromban repült.

A repülőtéren elhelyezett emléktáblák egyike a nyitrai születésű Kaszala Károlynak állít emléket. Az első világháború magyar vadászpilótája a háború után a sportrepülésben folytatta pályafutását. 1932-ben repülőbalesetben vesztette életét.

Raston Péter Moravájának összeroncsolódott légcsavarja. Péter 1997. október 25-én Esztergomnál szenvedett katasztrófát L-200-asával.

*

A Praga Alfa dobozszerű karosszériája a múlt század elejének formavilágát idézi. A típust 1913-tól 1942-ig gyártották.

Miniatűr olaszok, avagy Fiat 500-asok Nyitrán.

A Fiat 850 Sport kupé is farmotoros megoldású.

Az ötvenes-hatvanas évek fordulóján került forgalomba a Skoda Octavia Touring Sport. A gyár az Octaviák után átállt a farmotoros koncepcióra.

Az Octaviát követő első farmotoros, a Skoda 1000 MB. Betűjelzése az egyliteres motorra és a  gyártás helyszínére, Mladá Boleslavra utal.

A Jaguar E-Type 3-as szériájú roadstere a hetvenes évekből.

Egy elegáns, nyitott sportkocsi, a Triumph Spitfire 1500-as, szintén a hetvenes évekből.

Egy másik vérbeli angol roadster, a Standard Motor Company Triumph TR3A modellje.

Van egy generáció Magyarországon, amelynek a vitorlázógépek csörlésére használt önjáró aggregátor látványa a Lemezárugyár Törpeautó nevű játékát idézi.

*

A nyitrai repülőtér előtt néhány katonai gépet állítottak ki. A gyűjtemény az elmúlt években további repülőgépekkel és helikopterekkel bővült.

A 404-es oldalszámú Lim-6bis a MiG-17F lengyel gyártású változata. A lengyeleket nem lehet azzal vádolni, hogy elkótyavetyélték a Lim-6-osokat – a típust 1990-ig üzemeltették.

Az eredetileg Lim-6-os gyártású gépeket 1964-től kezdődően átalakították. Szárnyanként plusz egy függesztési pontot alakítottak ki UB-16-os blokknak vagy bombának - bár ez a Nyitrán kiállított példányról hiányzik - és a gép vadászbombázó szerepkört kapott.

Az átalakítás részeként a Lim-6-osok fékernyő tokot is kaptak az oldalkormány alatt.

Cseh gyártású S-102 vagyis egy MiG-15bis. Az 1956-ban gyártott gép 1971-ig repült a plzeni alakulatnál.

MiG-19PM, a rakétával felszerelt, hangsebesség feletti elfogó vadász. A 1048-as gép 1961-től tíz évig repült Csehszlovákiában, ahol Aero S-105 jelzéssel gyártották is a típust.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

További 13 vállalatnál jelennek meg a honvédelmi irányító törzsek. A listán szerepel távközlési vállalat, élelmiszeripari és gyógyszeripari, illetve gázforgalmazó vállalatok – közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM).

Közleményükben felidézték: a koronavírus-járvány terjedésének megelőzésére tett kormányzati intézkedések keretében március 13-án megalakult a létfontosságú magyar vállalatok biztonságáért felelős akciócsoport, amelynek vezetője Benkő Tibor honvédelmi miniszter.

Az akciócsoport haladéktalanul megkezdte feladatát, melynek eredményeképpen március 19-én 71, az ország folyamatos működéséhez elengedhetetlen, létfontosságú vállalatnál kezdték el a munkát a honvédelmi irányító törzsek. Ezen lista szerdától további 13 vállalattal bővül, a biztonságos élelmiszer ellátás és a lélegeztetőgépekhez szükséges oxigénellátás biztosítása érdekében.

A listán szerepel a Magyar Telekom, a TESCO-Global, a CBA, a SPAR, a COOP, az Egis, a Sanofi-Aventis, a Richter Gedeon, a TEVA, a BUS-OXY Egészségügyi Gázforgalmazó, a Messer Hungarogáz, a LINDE GÁZ, és a SIAD Hungary gázforgalmazó.

Több mint két tonna illegális fémhulladékot foglalt le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) három telephelyen március elején a fémkereskedelmi ellenőrzések alkalmával – közölte a hivatal szóvivője.

Kis Péter András a közleményben azt írta, hogy a pénzügyőrök két telephelyen engedélyköteles csatornafedél, csatornarács és vízelvezető-csatorna elemeiből származó, mintegy két tonna fémhulladékot találtak, amelynek eredetét a telephely vezetői nem tudták igazolni beszerzési dokumentumokkal. A harmadik helyen csaknem 400 kilogramm ipari kábelhulladék és égetett rézkábel volt, a fémkereskedő itt sem tudta ezek átvételét igazolni – tette hozzá.

Ismertette, a törvény szerint a fémkereskedők csak közszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezettől vehetnek át égetett kábelt, a kereskedőnek azonban nem volt ilyen jellegű szerződése, engedélye, mégis átvette azt anélkül, hogy értesítette volna az illetékes vámigazgatóságot vagy a rendőrséget.

A NAV munkatársai a fémhulladékokat lefoglalták, valamint a készletnyilvántartás pontatlan vezetése és a beszerzési bizonylatokra vonatkozó előírások megsértése miatt több mint egymillió forint bírságot szabtak ki – olvasható a közleményben.

Tájékoztatási call centereket hozott létre minden magyar börtönben a koronavírus-járvány miatt a büntetés-végrehajtási szervezet.

A büntetés-végrehajtás internetes oldalán szerdán megjelent tájékoztatásban emlékeztettek rá: a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban meghozott ideiglenes korlátozó és megelőző intézkedésekről már eddig is folyamatosan tájékoztatták a fogvatartottakat és hozzátartozóikat, a most felállított call centerek célja a gyors és hiteles tájékozódás további elősegítése.

Mint írták, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága a call centereken keresztül a fogvatartottak hozzátartozóinak nyújt tájékoztatást, akik a járványügyi helyzetből fakadó korlátozó intézkedésekről érdeklődnek.

A call centerekben csak a járványügyi helyzettel összefüggő megelőző intézkedésekről adnak tájékoztatást hétköznapokon 8 és 15 óra között. A telefonszámok intézményi bontásban megtalálhatók a szervezet internetes oldalán, a https://bv.gov.hu címen.

Egy nap alatt állítottak fel tábori kórházat, sátorrendszert a katonák a budapesti Szent László Kórház udvarán – írta a honvedelem.hu.

Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka elmondta, hogy a katonák a kórház udvarán segítettek egy egészségügyi létesítményt felépíteni.

Mint a cikkben olvasható, a járványügyi veszélyhelyzetre való tekintettel a hét elején a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ szakállománya debreceni, hódmezővásárhelyi és szolnoki katonákkal kiegészülve – a kórház megsegítése céljából – telepítette a Role-1 típusú tábori sátorrendszert.

Kopcsó István, a Magyar Honvédség egészségügyi főnöke hangsúlyozta, hogy olyan modern sátorrendszert állítottak fel, amely rugalmasan alakítható a feladatellátáshoz szabva. Kiemelte, hogy a járvány jelenlegi fázisában a sátor nagyon jól használható betegek előosztályozására. Lehetővé teszi, hogy a betegek a lehető legrövidebb időn belül kerüljenek az ellátásuk szempontjából legoptimálisabbnak számító helyre.

A telepített sátorrendszer ellenáll akár óránkénti száz kilométeres erősségű szélnek is, hűtő-fűtő rendszere pedig az üzembe helyezése után tíz perccel már biztosítja a megfelelő munkafeltételeket. A Magyar Honvédség egészségügyi állománya a Honvédkórház, valamint az alakulatoknál szolgálatot teljesítő szakemberek munkájával jelentős szerepet vállal a járványügyi feladatrendszerből – áll a cikkben.

Egy hónapos letartóztatásba helyezett a Szekszárdi Járásbíróság egy 44 éves férfit, aki kirabolt és szexuálisan bántalmazott egy védekezésre képtelen embert a Tolna megyei Pálfán – közölte a Tolna Megyei Főügyészség.

A nyomozás adatai szerint a gyanúsított március 20-án fát aprított a betegsége miatt nehéz munkára képtelen sértett udvarán, majd a kocsmában nagyobb mennyiségű szeszes italt fogyasztott. Elhatározta, hogy pénzt szerez a beteg férfitől, ezért este visszament hozzá. Többször ököllel fejen ütötte a sértettet, és azzal fenyegette, hogy megöli. A sértett átadta a pénztárcáját, amelyből a támadó ötvenezer forintot vett el, ezután a tiltakozó és védekezni igyekvő sértettet szexuálisan is bántalmazta, miközben késsel fenyegette – írták.

A sértett súlyos sérülést szenvedett. A Paksi Rendőrkapitányság még aznap este őrizetbe vette az elkövetőt, akit a bűncselekmény elhárítására fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett rablással, súlyos testi sértéssel, valamint szexuális erőszakkal gyanúsítanak.

A férfi 2018-ban szabadult hatéves fegyházbüntetéséből, a járási ügyészség szerint fennáll a bűnismétlés veszélye, és tartani lehet szökésétől is. A járásbíróság a veszélyhelyzet miatt távmeghallgatás keretében tartott ülést, és rendelte el hétfőn a gyanúsított letartóztatását április 23-áig – közölte a főügyészség.