Biztonságpolitika

A héten a Duna alsó vonalán, Baranya és Bács-Kiskun megyében, a Mohács és Baja közötti területen folytatódik a szúnyoggyérítési program – közölte a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője.

Mukics Dániel közölte: a biológiai eljárás során egy természetben is előforduló talajlakó baktérium által termelt fehérjét juttatnak a környezetbe, olyat, amely kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítja el, minden más élőlényre ártalmatlan. A katasztrófavédelem által megbízott rovarszakértők március eleje óta rendszeresen, országszerte vizsgálják a szúnyoglárvák számát és fejlődési állapotukat. A felmérések adatai szerint a száraz időjárás miatt eddig csak néhány helyen alakultak ki a szúnyogok kifejlődéséhez alkalmas pangó vizes tenyészőhelyek – ismertette.

Hangsúlyozta, hogy a vérszívók nemcsak nádasokban, tavakban és a folyók ártereiben fejlődnek, hanem akár egy pohárnyi víz is a tenyészőhelyükké válhat. Ezért arra kérik a lakosságot, hogy a szúnyogok elszaporodásának megelőzése érdekében figyeljen mindenki a környezetére. A ház körüli vízzel teli vödrökben, esővíztározókban, hordókban, kaspókban, ereszekben, gumiabroncsokban, madáritatókban ugyanis akár ezerszámra fejlődhetnek a szúnyoglárvák.

Hetente egyszer cseréljük le ezekben a vizet vagy fedjük le a potenciális tenyészőhelyeket – kérte a szóvivő.

A kijárási korlátozás hatására jelentősen csökkent a hazai gépjárműforgalom és így a balesetek is; a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak csökkenését ugyan nem várja, de a tavalyinál kisebb mértékű emelkedésre számít.

A szervezet jelezte: bár a káresetek száma visszaesett, az egy kárra eső helyreállítási költségek az év eleje óta meredeken nőttek. A forint gyengülése megdrágította az importalkatrészeket, emellett a legtöbb szakszerviz januárban kétszámjegyű óradíjemelést hajtott végre. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás éves átlagdíja az első negyedévben hatvanezer forint körül alakult, az áprilisban megkötött szerződések esetében sem történt visszaesés, sőt néhány százalékkal tovább emelkedtek a díjak.

A koronavírus miatt időszakosan javuló kárhányad ugyanakkor a biztosítóknak elegendő tartalékot nyújthat, hogy a tavalyi 15-20 százalékos díjemelés után az idén alacsonyabb mértékű, tíz százalék körüli legyen a díjak növekedése. Ezzel a magyar kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak szintje továbbra is a legkedvezőbbek között marad európai uniós összehasonlításban – fejtette ki a FBAMSZ.

A közlemény szerint vannak külföldi példák arra, hogy egyes biztosítók a kijárási korlátozások idején díjkedvezményt nyújtanak az autójukat nem használó ügyfeleknek. A független biztosítási alkuszok szövetsége szerint Magyarországon ilyen akciókra kevéssé lehet számítani, mert a gépjárműbiztosításoknak csak nagyon kis részénél követhető nyomon a jármű tényleges használata.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetében a törvényi szabályozás nem tesz lehetővé esetleges időszakos díjvisszatérítéseket, ilyen lépésről legfeljebb a casco-díjak esetében dönthet egy-két biztosító. Azonban az ilyen akciók csak az autósok töredékét érinthetik, mert Magyarországon öt autóból egy rendelkezik casco-szerződéssel – jelezte a szövetség.

Az előző két bejegyzés után továbbra is maradunk Horvátországban, mégpedig a fővárosban, Zágrábban. A horvát légierő (HRZ - Hrvatsko Ratno Zrakoplovstvo) bázisaira mindig is nehézkes volt a bejutás, ezért amikor 2007 májusában megtudtuk, hogy a zágrábi 91. repülőbázis két nap múlva nyílt napot tart, természetesen éltünk a lehetőséggel.

A HRZ 91. repülőbázisa nem más, mint a zágrábi nemzetközi repülőtér katonai szektora. A polgári és a katonai légi forgalom Zágrábban is remekül elfért egymás mellett, és a nyílt nap bemutató repüléseit is az induló és érkező járatokhoz igazították. Ahogy az a bázisszintű rendezvények esetében általában lenni szokott, a zágrábi nyílt napot is fesztelen, laza hangulat jellemezte. A szervezők siettek leszögezni, hogy nem akartak különösebb felhajtást, pusztán a mindennapjaikba szerettek volna betekintést engedni és megmutatni a lakosságnak a bázison használt technikát.

A horvát légierő 2007-ben tizenkét modernizált MiG-21bisD-t tartott rendszerben, szükség szerint elosztva a zágrábi és a pulai bázis között. Az volt az elv, hogy egy bázis sem maradhat gép nélkül, bár a nyári idegenforgalmi főszezonban az Isztriára települt MiG-ek repüléseit a zaj miatt korlátozták.

A MiG-21-es flottában ekkor már egyetlen ex-jugoszláv gép sem maradt. A horvát MiG-21-esek kommunikációs és navigációs rendszereit érintő modernizálást a román Aerostar végezte el 2003-ban és 2004-ben. Ezt követően került a gépek típusjelzése mögé a D betű (Doraboten). A váltótípussal kapcsolatos döntést 2008 elejére várták a horvát pilóták, akik a modernizálástól függetlenül nagyjából 2010-ig számoltak a MiG-21-esekkel. Akkor még hittek abban, hogy a következő évtized elején F-16-osra vagy Gripenre ülhetnek, de mint tudjuk, ez nem következett be. Akkori beszélgetőtársaink közül többen megunták a bizonytalanságot, a katonai repülésből kiválva, a közforgalmi repülésben kerestek és találtak munkát, Airbus vagy Q400-as pilótaként folytatva pályafutásukat.

A horvát MiG-21-esek elsősorban készültséget adtak, de másodlagos feladatként megmaradt a földi csapásmérés lehetősége is. A kétezres évek közepén átlagosan évi 60-80 órát repült pilótáknak évente egyszer volt lehetőségük éleslövészetre az R-60-as infravörös rakétával és a gépágyúval. Az amerikaiakkal akkoriban nagyon jó kapcsolatot alakítottak ki a horvátok. Az USAFE avianói ezredével évente legalább egyszer gyakoroltak oly módon, hogy mindkét fél a saját bázisáról szállt fel, és az Adriai-tenger és a horvát lőterek felett végrehajtották feladataikat, majd ezután mindkét fél hazarepült, anélkül, hogy érintették volna egymás bázisait. (Ezen a nyílt napon szerzett ismeretségnek volt köszönhető, hogy a következő évben két napot tölthettünk Pulában, és dokumentálhattuk az Adriatic Sword 2008 horvát-amerikai gyakorlat egyes mozzanatait.)

Már a 91. repülőbázis bejáratánál is egy MiG-21UM fogadta a nyílt napra érkezőket, akik bent a zónában, közelebbről is megismerkedhettek egy MiG-21bisD-vel, fegyverzetével, katapultülésével és a pilóták felszerelésével. Egy másik, rendszerből kivont MiG-21-est darura függesztettek és a nap folyamán a tűzoltó bemutatóban kapott szerepet - a program részeként a reptéri lánglovagok habbal árasztották el a kiszolgált deltaszárnyút. A harmadik statikus MiG-et úgy állították ki a hangárban, hogy a törzs széthúzása után, különálló kocsikon, egymás mögött sorban helyezték el a hajtóművet és a törzshátsórészt. Jó ötlet volt, a laikus látogatók közelről tanulmányozhatták, hogy mi van egy MiG-21-es „hátsó felében”.

A bemutató repülésen három együléses és három kétüléses változat vett részt. A kétüléses MiG-21UMD-k egyike „Kockica”, a piros-fehér kockás MiG-21-es volt. A MiG-ek két kötelékben startoltak el. A bemutatót, amely nagysebességű áthúzásokból, orsókból és szűkített fordulókból állt, az első kötelék tartotta, a második kötelék felszállt majd eltűnt a légtérben. A demó nem volt hosszú, de a típusból egyszerre hat darabot látni-hallani a levegőben, ritkaságszámba ment már 2007-ben is.

A zágrábi katonai hangárban ott volt a légierő egykori könnyű szállítógépe, egy kétmotoros Piper PA-31T, amelyet 1999 és 2005 között használtak. Ugyancsak 2005 óta nincs rendszerben az An-2-es sem.

A horvát szállítókapacitást a 27. szállítórepülő század 1995-ben beszerzett két An-32B-je alkotta, amelyre a horvátországi klímának jobban megfelelő, az An-26-osénál erősebb, 5200 lóerős hajtóművek és a nagyobb átmérőjű légcsavarok miatt esett a választás. Az An-32-esek 2004-ben nagyjavításon és modernizáláson estek át, ekkor kapták a világosszürke festést is. A modernizálás során beépített rendszerek igazi tesztelésére 2007 tavaszán került sor. Áprilisban az egyik gép öt napra a németországi Ramsteinbe repült, hogy az USAFE személyzetével közösen gyakorolják a különböző navigációs eljárásokat. A vadászgépek mellett a szállító flotta fejlesztése is napirendre került 2007-ben, a jövőbeni nemzetközi szerepvállalások miatt 2-3 további gép  beszerzéséről esett szó akkoriban.

Zágrábban egy harmadik egység is települt, a Mi-8MTV-1-esekkel repülő 28. helikopterszázad. A helikopterekből tíz darabot modernizáltak a kétezres évek elején-közepén, és 2006-ban döntés született arról, hogy az orosz államadósság törlesztéseként tíz új Mi-171-est szereznek be. Ezek a gépek 2008-ban álltak szolgálatba és részben átvették az időközben kivont Mi-24-esek feladatait is. A helikopterek közül több is repült a nyílt napon, az egyik egy sajátos tűzoltótartállyal. A horvát fémtartály nem olyan dizájnos, mint a magyar helikopterekkel mozgatott Bambi Bucket, de ettől függetlenül ugyanolyan hatásosnak tűnt.

A nyílt nap legszínesebb szereplői a svájci gyártmányú Pilatus PC-9-esek voltak. A két gépről ugyanaz a nemzeti színű festésminta köszönt vissza, mint a Krila Oluje kötelék PC-9-eseiről. Ezzel a bemutató gépeket időnként cserélni lehet a kiképzésre használt Pilatusokkal, elosztva a bemutató repüléssel járó nagyobb igénybevételt az egyes sárkányok között.

A Pilatusok egyébként csak vendégszerepeltek Zágrábban, mivel a horvát PC-9-es flotta állandó bázisa Zadarban van, bár a kiképzési igényektől függően Pulába is gyakran települtek. A svájci típusból hármat használtan, tizenhetet újonnan szereztek be a leendő vadászrepülők haladó kiképzése céljából. A pilóták a dugattyúsmotoros típuson eltöltött 60 órás légcsavaros alapképzés után ülhettek a PC-9-esre, amelyen 130 órás haladó képzést kaptak. Az oktatói átképzés további 60 órát igényelt. 

* * *

 Fotó: Szórád Tamás

Minden eddiginél több, 1905 esetben kellett intézkedniük a rendőröknek a kijárási korlátozás szabályainak megsértése miatt a hétvégén – hangsúlyozta a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetője.

Lakatos Tibor ezredes úgy fogalmazott: “bár a vírus lassabban terjed, mint korábban gondoltuk, akkor sem lehetünk felelőtlenek”, és felhívta a figyelmet arra, hogy be kell tartani a kijárási korlátozásról szóló kormányrendelet, valamint a polgármesterek által a hétvégére meghozott előírásokat. Az ezredes egy kérdésre válaszolva elmondta: a polgármesterek által a hétvégére hozott korlátozások célja, hogy megakadályozzák a járvány terjedését segítő magatartásokat, például a nyilvános helyeken történő csoportosulást, a vendéglátóegységek igénybevételét, vagy a közösségi közlekedés használatát.

Mint mondta, úgy látják, a polgármesterek eddig jól éltek a felhatalmazással, és olyan intézkedéseket vezettek be, amelyek akadályozzák a járvány terjedését. Megjegyezte: a józan ész határain belül kell ezeket a szabályokat megalkotni. Az ezredes szólt arról is: a járványügyi helyzet lehetővé teszi, hogy enyhítsenek a kijárási korlátozás szabályain, de csak megfontoltan, alapos előkészítés után, fokozatosan lehet az intézkedéseket bevezetni, “következetesen bevezetett egyéb intézkedések” alapján.

Kiemelte: a járvány nem múlt el, de olyan ütemben terjed, ami lehetővé teszi az enyhítések bevezetését. Hangsúlyozta, ez nem azt jelenti, hogy nem kell számolni további korlátozásokkal, nem kell figyelni az egészségünkre, de “bizonyos szabályok között újrakezdhetünk különböző tevékenységeket”.

Arra a kérdésre, milyen szempontokat vesznek figyelembe az enyhítéseknél, azt mondta, a legalapvetőbb a járvány terjedésének üteme, a fertőzöttek száma, a súlyos állapotban lévők száma, illetve az egészségügyi ellátórendszer tartalékkapacitása. Mérlegelni kell emellett a szomszédos országok által bevezetett intézkedéseket, hiszen – mint mondta – “nem tudunk külön utakon járni”. Példaként említette, hogy az utazási korlátozások esetében Magyarországnak igazodnia kell a szomszédos országok által bevezetett enyhítésekhez. Hozzátette: figyelembe kell venni azt is, hogy Magyarország a járványnak nem ugyanabban a szakaszában van, mint Ausztria.

Az ezredes egy kérdésre válaszolva elmondta, többször szóba került a 65 év felettiek kijárási idősávjának módosítása, de úgy látják, egyelőre nem indokolt ezen változtatni. Hozzátette: május 3-a után – az előre meghatározott menetrend szerint – ezen is módosítanak, azzal együtt, hogy továbbra is fontos a korosztály elkülönítése a fiatalabbaktól.

Az ezredes elmondta azt is, hogy vasárnap reggel újabb, védőfelszerelést szállító repülőgép érkezett Kínából. Az ezredes megköszönte azoknak a munkáját, akik részt vesznek a védőeszközök szállításában, a vámeljárás gyors lefolytatásában és a védekezésben részt vevőkhöz eljuttatásában. Kiemelte az Állami Egészségügyi Ellátó Központ munkatársainak áldozatos munkáját, akik a hétvégén is végzik a védőfelszerelések raktározását, előkészítését, szállítását.

Az amerikai kormány összesen ötmillió dollárnyi jutalmat kínál annak, aki információval szolgál az észak-koreai hackerek tevékenységéről. A kommunista ország szervezett kiberbűnözői több híres támadás és zsarolóvírus hátterében állnak.

Az amerikai kormány különböző hivatalai egy közös felhívást tettek közzé, melyben az állami támogatással működő észak-koreai kiberbűnözők által jelentett veszélyre hívják fel a világ, valamint kifejezetten a banki és pénzügyi intézmények figyelmét.

A kommunista ország nem hivatalosan ugyan, de támogatja a kiberbűnözők tevékenységét, a rossz pletykák szerint így próbálják foltozni az ország költségvetésén tátongó lyukakat. Az amerikai kormány Hidden Cobra vagyis Rejtett Kobra néven emlegeti a csoportot, a szélesebb közvélemény viszont a Lazarus csoportként vagy a Béke őrzői néven ismeri őket.

Az amerikaiak szerint a koreaiak főképp a pénzügyi intézményeket és a digitális valuta váltóit támadták meg, zsarolóvírusos támadással a kormányzati szervezetektől szereztek pénzt. Ugyanakkor kriptovalutát bányászó alkalmazásokat telepítenek a különböző országok rendszereibe, ezzel is digitális valutához jutva hozzá. Az amerikaiak becslése szerint a koreaiak minimum kétmilliárd dollárt szerezhettek ezekkel a tevékenységekkel.

Így nem meglepő, ha az amerikai kormány ötmillió dollárt hajlandó adni a nyomravezetőnek, melyet annak vagy azoknak ajánlanak fel jutalmul, akik releváns információt osztanának meg az észak-koreai hackerek tevékenységével kapcsolatban. A zárt közösségben tevékenykedő hackerek működését kevés kívülálló ismerheti, így lehet, hogy ez az összeg felhívás egy belső informátornak, hogy adja át társait.

A felhívás szerint a koreaiak folyamatosan támadják az amerikai és más országok kormányzati és katonai hálózatait, ahogy a kritikus infrastruktúrának minősülő iparágakat is össztűz alatt tartják, céljuk ebben az esetben az adatok ellopása, a megcélzott intézmények tevékenységének ellehetetlenítése.

Korábbi hírek szerint a kommunista országban a katonai hackereket az ország elitjébe sorolják, és folyamatosan képzik ki őket erre a tevékenységre. Szakértők szerint 2014-ben ők jutottak be a Sony Pictures hálózatába, majd 2017-ben ők álltak a világszerte nagy károkat okozó WannaCry zsarolóvírus mögött. Ugyanakkor ők működtetek egy olyan csalássorozatot, amelyben ATM-ekből vehettek fel pénz. A közel-keleti ipari és energetikai cégeket pedig a Zerocleare adattörlő kártevővel célozták meg — olvasható a G Data hírlevelében a TheHackerNews-ra hivatkozva.

Ukrajna mindent megtesz annak érdekében, hogy a csernobili zónát biztonságos területté alakítsa, de számos kihívással kell szembenéznie – mutatott rá az ukrán külügyminisztérium vasárnap, a csernobili atombaleset 34. évfordulóján kiadott sajtóközleményében.

A világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófája 1986. április 26-án következett be az akkor a Szovjetunióhoz tartozó ukrán szovjet szocialista köztársaság területén, a Kijevtől kevesebb mint száz kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában. Robbanás következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, a levegőbe nagy mennyiségű radioaktív anyag került, és sugárfelhő borította be Európa nagy részét. A katasztrófa miatt az erőmű harminc kilométeres körzetében a teljes lakosságot evakuálták. Az atomerőmű körül ezt a harminc kilométeres, Fehéroroszágba is átnyúló, nyugati irányba viszont hatvan kilométerre is kiterjedő területet tiltott övezetté minősítették, ahová most is csak különleges engedéllyel lehet belépni.

Az évfordulón kiadott közleményében a külügyi tárca kiemelte, hogy Ukrajna minden nap számos kihívással néz szembe a csernobili tiltott övezet és általában a Csernobillal összefüggő kérdések kezelésével.

“A külső (orosz) agresszió által okozott nehéz időszak ellenére Ukrajna nemcsak sikeresen harcol a baleset következményeivel, hanem minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy a csernobili zónát egy +fekete lyukból+ biztonságos területté, a modern technológiák fejlesztésének területévé alakítsa” – hangsúlyozta a minisztérium. A tárca hozzáfűzte, hogy nagyra értékeli a nemzetközi partnerek segítségét és a közös munkát, amelyet a sérült atomerőmű biztonságossá tételére fordítottak.

A sérült négyes blokkot 1986 novemberében egy ideiglenes betonszarkofággal fedték le. Az új, korszerű, az ígéretek szerint száz évre biztonságot nyújtó védőburkot a Novarka francia konszern építette, a munkálatok 2011-ben kezdődtek. A műszaki csúcsteljesítménynek számító, 36 ezer tonna súlyú, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas, félhenger formájú acélszarkofág 1,5 milliárd euróba került. A projekt fő szponzora az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) volt, de Ukrajna jelentős támogatásokat kapott a költségek fedezéséhez az Európai Uniótól, európai országoktól, továbbá Oroszországtól, az Egyesült Államoktól, Kanadától és Japántól is. Az új védőburkot 2016 végén helyezték rá a négyes blokkra.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra hívta el a figyelmet, hogy a 1986-os nukleáris baleset az egész bolygót veszélyeztette, és erre mindig emlékeznie kell a jövő nemzedékeinek. “A Föld bolygó az egész emberiség bölcsője és otthona, és ezért megőrzése minden ember felelőssége és a világ minden nemzetének közös felelőssége” – fogalmazott az államfő.

A mostani évforduló különösen nehéz Ukrajnának amiatt is, hogy súlyos erdőtüzekkel küzdenek már hetek óta a csernobili zónában, bár maga az atomerőmű, és kritikus objektumok nem kerültek veszélybe, és a radioaktív sugárzás szintje sem haladta meg a megengedett szintet sem a zónában, sem Kijev megyében, sem a fővárosban, Kijevben. A katasztrófavédelem szombati jelentése szerint még mindig oltják a parázsló tűzfészkeket az övezetben, ahol először április 4-én csaptak el a lángok.

Szakértők szerint noha igen gyakoriak az erődtüzek a csernobili övezetben, a mostani különösen nagy kiterjedésű volt, ráadásul egyszerre több, egymástól távol eső helyszíneken törtek fel a lángok. Ez a hatóságok feltételezése szerint szándékos gyújtogatásra utal, akár csoportos elkövetésre is. Hozzájárult a problémához az is, hogy az idei tél nagyon csapadékmentes volt, amitől rendkívül szárazzá vált a talaj, az avar és az aljnövényzet, és így nagyon gyúlékonnyá vált az erdő. Nemrég a nemzeti gárda szabotázsellenes műveletet indított, ami azt jelenti, hogy drónokkal figyelik a zónát a gyújtogatók felkutatása érdekében.

Tavaly Zelenszkij célul tűzte ki a csernobili zóna turisztikai felfuttatását, amibe jelentősen besegített az HBO által Csernobilról készített sorozat is. A koronavírus miatti korlátozások és ráadásul a tüzek, amelyek sok látványosságot megsemmisítettek az övezet erdős részein, most teljesen visszavetették a zónaturizmust.

Indiaikender-ültetvényt számoltak föl a rendőrök egy hódmezővásárhelyi házban, ahol a házkutatás során 137 gramm amfetamint is lefoglaltak – tájékoztatta a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.

Szabó Szilvia közölte, a rendőrök pénteken tartottak kutatást a férfi lakóhelyén. A ház egyik szobájában és az udvaron 23 indiai kender növényt, valamint azok neveléséhez szükséges eszközöket, berendezéseket, kiegészítőket találtak. A hűtőszekrény fagyasztóládájából, egy tejfölös dobozba csomagolva 137 gramm amfetamin került elő.

A férfi ellen termesztéssel, tartással elkövetett kábítószer birtoklása bűntettének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás – tudatta a százados.

Meghatározatlan időre el kellett halasztani világ legnagyobb whisky-magángyűjteménye második nagy tételének elárverezését, mert hackertámadás érte a perthi székhelyű Whisky Auctioneers aukciósházat.

A 3900 palackból álló gyűjtemény árverését két részben rendezik az interneten, az első rész februárban rendben lezajlott, 1949 palack mintegy 3,2 millió fontért kelt el. A második részt április közepén között rendezték volna.

A gyűjtemény nagy része háziasítatlan maláta skót whisky. A gyűjteményt a 2014-ben elhunyt Richard Gooding amerikai üzletember hagyatékából adják el, egyes darabjai a várakozások szerint akár egymillió fontért is elkelhetnek. A második 1900 palack árverése meg is kezdődött április 10-én, köztük volt egy 1926-os évjáratú Macallan Fine and Rare whisky, amelyet hatvan évig érleltek hordóban. Októberben egy ilyen 1926-os Macallanért 1,45 millió fontot adtak a Sotheby’s árverésén.

Az árverés április 20-án fejeződött volna be, de két nappal meghosszabbították, mivel eredetileg azt hitték, hogy a weboldal iránti rendkívüli érdeklődés technikai problémákát okozott – közölte a társaság. Később azonban kiderült, hogy hackerek támadták meg a honlapot. “Április 21-én WhiskyAuctioneer.com észlelt egy célzott, technonógiailag igen okos, folyamatos és rosszindulatú támadást honlapunk és adatbázisunk ellen” – írták közleményükben.

A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt emelt vádat az ellen a tizenhárom éves lánnyal szemben, aki 2019. december 29-én egy esztergomi gyermekotthonban hátba szúrta tizenöt éves iskolatársát.

Ahogyan arról az ügyészség korábban beszámolt az ügyészség indítványára a bíróság 2019. december 31. napján elrendelte a lánygyermek letartóztatását.

A Komárom –Esztergom Megyei Főügyészség most emelt vádat a terhelttel szemben, aki a vádirat szerint 2019. december 29-én, 17 óra 30 perc körül, az egyik esztergomi gyermekotthonban, előzmény nélkül, egy 11,3 cm pengéjű késsel, a jobb lapocka alatti részen, hátba szúrta iskolatársát, aki a rendelkezésre álló adatok szerint ennek következtében súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett.

A vádlott nem kóros elmeállapotú és a bűncselekmény elkövetésekor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással, így életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt büntethető.

A gyanúsított a bűncselekményt felfegyverkezve elkövetett rablás bűntettének kísérlete miatt folyamatban lévő büntetőeljárás hatálya alatt követte el.

Az ügyészség a vádiratban indítványt tett arra, hogy amennyiben a vádlott az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését beismeri, abban az esetben a törvényszék két évi időtartamra rendelje el a javítóintézeti nevelését. Az ügyészség indítványt tett arra is, hogy a bíróság tartsa fenn a vádlott letartóztatását, figyelemmel arra, hogy vele szemben továbbra is fennáll a bűnismétlés veszélye.

Az Európai Unió elítél az újságírókkal szembeni minden fenyegetést, szóbeli támadást vagy erőszakot, ezért felszólítja az orosz hatóságokat, hogy ítéljék el és vizsgálják ki a csecsen kormányzati hivatalok Jelena Milasina oknyomozó újságíróval szembeni fenyegetéseit, és szavatolják biztonságát – jelentette ki az Európai Unió Külügyi Szolgálata (EKSz).

A nyilatkozat szerint az Oroszországi Föderációban csökkent a független újságírás és a civil társadalom tere. A híradások gyakran szólnak újságírókkal szembeni megfélemlítésekről, fenyegetésekről és erőszakos eseményekről.

Az Európai Unió elvárja, hogy az Oroszországi Föderáció tartsa tiszteletben a nemzetközi és hazai kötelezettségeit, valamint gondoskodjon arról, hogy az újságírók biztonságos környezetben végezhessék munkájukat, a megtorlástól való félelem nélkül.

Az unió arra szólítja fel az orosz hatóságokat, hogy teljes körűen vizsgálják ki Milasina, és Marina Dubrovina emberi jogi ügyvéd ellen február 6-án, a csecsenföldi Groznijban elkövetett támadás minden részletét, a felelősöket pedig vonják felelősségre.

Kijelentették, az unió aggodalmát fejezi ki az újságírók elhallgattatására tett korábbi kísérletek, mások mellett Szvetlana Prokopjeva büntetőeljárása miatt. Mint emlékeztettek, az újságíró ellen az orosz hatóságokkal kapcsolatos kritikai észrevételei miatt terrorizmussal összefüggésben indítottak eljárást, és akár hét év börtönbüntetést is kaphat. A média szabadságát tiszteletben kell tartani, az újságíró ellen felhozott vádakat ejteni kell – tették hozzá.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése képviseletében a médiaszabadság és az újságírók helyzetét az észak-kaukázusi régióban ellenőrző Stefan Schennach és Frank Schwabe arra szólította fel az orosz hatóságokat, hogy vizsgálják ki az aggasztó helyzetet, továbbá biztosítsák az újságíró védelmét.

Arra emlékeztettek, hogy Milasina 2017 tavasza óta, amikor leleplező írást közölt emberi jogok megsértéseiről Csecsenföldön, rendszeres fenyegetésnek van kitéve. Elfogadhatatlannak nevezték a csecsen elnöknek az újságírót illető ismétlődő halálos fenyegetéseit.

Oroszországnak tiszteletben kell tartania azon kötelezettségét, hogy biztosítja az újságírók, a bloggerek és az emberi jogok védelmezőinek biztonságos és szabad munkavégzését – húzták alá a jelentéstevők.

Donald Trump közölte, hogy utasítást adott az iráni naszádok tűz alá vételére és megsemmisítésére, ha azok “zaklatják” az amerikai hajókat.

Az amerikai haditengerészet szóvivője az újságírókat Mark Esper védelmi miniszter titkárságához és az amerikai haderő Középső Parancsnokságához irányította, ám egyikük sem kívánta kommentálni az elnök Twitter-bejegyzését.

Trump egy héttel az követően tette közzé bejegyzését, hogy az amerikai haditengerészet bejelentette: 11 iráni hajó “veszélyes és zaklató” módon megközelített amerikai hajókat a Perzsa(Arab)-öböl északi térségének nemzetközi vizein. “Az Iszlám Forradalmi Gárda haditengerészetének veszélyes és provokatív akciói megnövelték a tévedések és összeütközések kockázatát” – írta akkor kiadott közleményében az amerikai haditengerészet.

Az első incidensek március elején történtek, miután az Egyesült Államok és a vele szövetséges koalíciós erők repülőgépei iraki területen támadást intéztek az Irán által támogatott, Kataib Hezbollah nevű milícia csoportjai ellen. Az amerikai és koalíciós erők ezzel megtorló csapást intéztek a milicisták ellen, akik egy nappal korábban végrehajtott rakétatámadásukkal megöltek két amerikai katonát.

Elemzők szerint az elnöki direktíva – amennyiben sor kerül a gyakorlati alkalmazására – jelentős változást jelentene az amerikai viselkedésben. Eddig ugyanis az amerikai parancsnokok csakis közvetlen veszély esetén válaszolhattak, például abban az esetben, ha rálőttek amerikai hajókra.

John Miller nyugalmazott ellentengernagy, az amerikai haditengerészet 5. flottájának volt főparancsnoka a Politico című lapnak úgy fogalmazott: az elnök Twitter-bejegyzése valószínűleg csak “figyelmeztetés volt Iránnak, hogy maradjon távol a mi hajóinktól”.

A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség büntetőügyben kényszerítés hatósági eljárásban bűntettének kísérlete, súlyos testi sértés bűntettének kísérlete és könnyű testi sértés vétsége miatt folytat nyomozást.

A sértetti feljelentés szerint 2020. április 14-én szabolcsi lakóhelyén összeveszett rendőr törzsőrmester élettársával, aki bántalmazni kezdte, ennek során a haját húzta és erősen megragadta a nyakát.

Az elrendelt nyomozás során a sértett 2020. április 21-én tanúvallomásában elmondta, hogy az elkövető már 2019-ben is többször bántalmazta és arra is rá akarta venni, hogy vonja vissza a feljelentését. Ennek érdekében többször felhívta telefonon a sértettet és szülei jelenlétében azzal fenyegette meg, hogy vérfürdőt rendez, ha az ellene indult büntetőeljárás miatt megszüntetik a szolgálati jogviszonyát. Az rendőr azt is felajánlotta a sértettnek, hogy amennyiben a feljelentés visszavonása után hamis vád bűncselekménye miatt pénzbüntetésre ítélnék, azt majd ő kifizeti.

A sértett vallomására tekintettel a nyomozó ügyészség haladéktalanul előállította a rendőrt, őrizetét rendelte el, majd gyanúsítottként hallgatta ki. A rendőr tagadta a bűncselekmények elkövetését és panasszal élt az őrizet elrendelése, valamint a gyanúsítás ellen.

A Debreceni Járásbíróság az ügyészi indítványnak megfelelően, 2020. április 23-án bűnügyi felügyeletet és a távoltartást rendelt el a rendőr törzsőrmesterrel szemben, azzal, hogy az előírt magatartási szabályok megtartását a rendőrség a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel ellenőrizze. A kényszerintézkedés elrendeléséről szóló végzés ellen az ülésen – telekommunikációs eszköz útján – jelen lévő gyanúsított és védő fellebbezést jelentett be.

Valószínű több tíz millió eurót veszített a német Észak-Rajna-Wesztfália tartomány kormányzata, miután egy klasszikus adathalász támadás áldozatául estek. A gazdasági minisztérium járványügyi támogatást szeretett volna nyújtani weboldalán keresztül, ám a csalók saját bankszámláikra irányították az utalások egy részét. Az esetért a hatóságok a hibásak, akik nem túl biztonságosan oldották meg a segélykérők azonosítását.

Észak-Rajna-Wesztfália tartomány kormányzata több más német tartományhoz hasonlóan pénzbeli gyorssegélyt szeretett volna adni a koronavírus járvány miatt rossz helyzetbe kerülő vállalatoknak, ezért a gazdasági minisztérium egyszerűen egy weboldalt állított fel, ahol a kéréseket fogadták.

A kormányzati oldalon a hatóságok egyetlen extra biztonsági intézkedés nélkül kérték be a segítséget igénylők adatait.

A kiberbűnözők ezt kihasználva gyorsan léptek: lemásolták a kormányzati oldalt, és két weboldalt jegyeztek be, melyek nagyon hasonlítottak az eredetire: míg a hivatalos cím a https://www.wirtschaft.nrw a bűnözők például a wirtschaft-nrw.info oldalt is használták.

Ezután email kampányt indítottak, melyben a saját oldalukra irányították a felhasználókat, akik itt megadták saját adataikat. Majd a bűnözők a hivatalos oldalon az ellopott adatokat felhasználva igényeltek segélyt, azonban a bankszámlákat kicserélték, és a saját bankszámlaszámukat adták meg. A hatóságok mit sem sejtve, ezekre a hamis számlákra utalták az egyébként jogosult vállalkozásoknak a pénzt.

A bűnözők március közepétől egészen április 9-ig működtették az adathalász weboldalaikat, majd a rendőrség lezárta azokat. A hatóságok 576 feljelentést kaptak, de becslések szerint 3500-4000-en is érintettek lehetnek a csalási ügyben. A vizsgált időszakban a minisztérium több mint 380 ezer kérelmet kapott kormányzati segélyre: az egyéni vállalkozók kilencezer, a több mint ötven alkalmazottat foglalkoztató cégeknek 25 ezer eurós segélyre voltak jogosultak.

A becslések szerint a kiberbűnözők 31,5 millió-100 millió eurós kárt okoztak tevékenységükkel a helyi kormánynak. A Tagesschau írása szerint az ügyészek most vizsgálják az ügy részleteit, a csaláshoz használt webcímeken indulva el. Azonban a kárért részben a hatóságok felelnek, akik túl egyszerű pénzosztási módszert találtak ki. Más német tartományok is kínáltak hasonló segélyeket, ők azonban szkennelt hivatalos iratokat is elkértek, vagy csak hagyományos levélben fogadták be a kérelmeket.

Az érintett tartomány gazdasági minisztériuma egy ideig fel is függesztette a segély igénylését lehetővé tevő weboldalát. Miután újraindították, a gazdasági minisztérium olyan szigorítást vezetett be, hogy a támogatást csak azokra a bankszámlákra lehet igényelni, melyekről korábban az adókat utalták a cégek, tehát ismerten a vállalkozásokhoz tartoznak.

A becsült 3500-4000 segélyt igénylő vállalkozásból eddig csak 576 cég jelentkezett, hogy nem érkezett meg hozzá az igényelt pénz. A rendőrség a többi károsult vállalat jelentkezését várja — olvasható a G Data magyarországi képviseletének hírlevelében a ZDNet.com cikke.

A Fővárosi Főügyészség indítványa alapján a nyomozási bíró letartóztatásba helyezte egy hónapra azt a férfit, aki az áruházban levők számának csökkentésére akarta kényszeríteni a rendőrséget, ellenkező estre pedig robbantást helyezett kilátásba.

A megalapozott gyanú szerint egy ötvennégy éves férfi 2020. április 23-án, a délutáni órákban felhívta a 112-es segélyhívó számon a rendőrséget, és előadta, hogy egy XIII. kerületi áruházban túl sokan tartózkodnak. A férfi azzal fenyegetett, hogy ha a rendőrség két napon belül nem intézkedik, akkor egy Molotov koktéllal elintézi, hogy kevesebben legyenek az üzletben, mert nem tűri a tömeget az angyalföldi áruházakban, és elintézi a vírusmentességet. A telefonáló nem sokkal később személyesen megjelent a boltnál, és annak falára alkoholos filctollal gyalázkodó kifejezéseket írt.

A rendőrség azonosította a férfit és gyanúsítottként hallgatta ki terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette és falfirkálással elkövetett rongálás vétsége miatt, majd előterjesztést tett a letartóztatására.

A Fővárosi Főügyészség a terhelt bűnismétlésének kizárása érdekében indítványozta, hogy a nyomozási bíró rendelje el a férfi letartóztatást. A Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírója – osztva az ügyészség álláspontját – egy hónapra elrendelte a legsúlyosabb kényszerintézkedést. A végzés nem végleges.

Országszerte szombat estig 140 esethez riasztották a katasztrófavédelem egységeit a viharos erejű széllökések miatt – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője.

Dóka Imre elmondta: este hét óráig a legtöbb bejelentés Szabolcs-Szatmár-Bereg, Komárom-Esztergom és Pest megyéből, valamint a fővárosból érkezett, de Heves és Hajdú-Bihar megyében is okozott károkat a vihar.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jellemzően fakidőlésekhez és épületkárokhoz riasztották a tűzoltókat, főként Mátyus, Jármi, Kemecse, Nyírbogdány és Újfehértó környékére. A megyében 46 lakóház tetőszerkezetét rongálta meg a szél.

Komárom-Esztergom megyében egy villanyvezetékre dőlt fa miatt áramellátási problémák adódtak egy szociális otthonban, valamint egy esztergomi templom tetőszerkezetét is megbontotta a szél.

A Pest megyei Kókán víztorony tetőszerkezetét lazította meg a vihar, Budapesten a XX. kerületben a Nagysándor József és a Baba utcák találkozásánál levő villamosmegállóban egy ember is megsérült, amikor kidőlt egy fa.

Bosznia-Hercegovina államiságának kezdete óta vitatott és rendszeresen felmerülő kérdés a többségében szerbek lakta entitás, a Boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska) esetleges függetlensége. Az 1992-95 között zajló, körülbelül százezer halálos áldozattal járó boszniai háború eseményei is főleg a boszniai szerbek elszakadási, önállósodási törekvései körül forogtak. Végül a daytoni békemegállapodás széles autonómiát biztosított Bosznia Hercegovina mindkét fő részegységének (a bosnyák-horvát többségű Bosznia-Hercegovinai Föderációnak és a Boszniai Szerb Köztársaságnak), azonban szerb részről időről időre napirendre kerül az elszakadás, főleg ha valamilyen sérelem éri a Republika Srpska autonómiáját. E téma ismét aktuálissá vált, miután Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina hármas államelnökségének szerb tagja egy, a szerb többségű entitásra nézve hátrányos alkotmánybírósági döntés után kilátásba helyezte az elszakadásról szóló népszavazás megtartását, ráadásul az állami szintű döntéshozatalban a szerb képviselők felfüggesztették tevékenységüket. E cikk célja megvizsgálni és bemutatni, hogy az országban ismét fellángoló feszültségek milyen eredményre vezethetnek, illetve hogy a nemzetközi közösség miként viszonyul a Boszniai Szerb Köztársasághoz, amelynek Szerbiával való kapcsolataival is kiemelten foglalkozom.

Milorad Dodik, az Államelnökség szerb tagja (Forrás: EPA/ Andrej Cukic)

Elszakadási törekvések rövid történeti áttekintése napjainkig

Az 1995-ös daytoni megállapodás nem szolgáltatott galapot Bosznia-Hercegovina részegységeinek teljes önállósodására vagy más államhoz való csatlakozására. Ennek ellenére már egy évvel a megállapodás megkötése után napirenden volt a Republika Srpska (RS) a Jugoszláv Szövetségi Köztársasághoz aló csatlakozása (amely abban az időben a mai Szerbia Montenegró és Koszovó területét foglalta magában) . Biljana Plavsic, az RS akkori elnöke, később háborús bűnökért elítélt, biológusprofesszorból lett politikus azonban kénytelen volt meghátrálni a nemzetközi közösség nyomása miatt.

A 2000-es évek során a Boszniai Szerb Köztársaság függetlenedési törekvéseit összekapcsolták Koszovó státuszával. A közvélemény szerint, amennyiben Koszovó egyoldalúan kinyilvánítja függetlenségét, függetlenségi referendumot kell tartani a Boszniai Szerb Köztársaságban is. 2008 februárjában az RS törvényhozói olyan határozatot fogadtak el, amely kimondta, hogy amennyiben a nemzetközi közösség többsége, különösen az Európai Unió elismeri Koszovó függetlenségét, úgy megtartják a függetlenségi népszavazást. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy alapvetően a boszniai szerbség sem nézte jó szemmel a koszovói törekvéseket, ezért sem ismerte el Bosznia-Hercegovina az új állam függetlenségét.) Milorad Dodik akkoriban az RS miniszterelnökeként koordinálta az eseményeket, a Független Szociáldemokraták Szövetségének (SNSD) elnökeként. Hivatkozási alapként az önrendelkezéshez való jogot hozták fel, mint legfőbb érvet: ha a koszovóiaknak volt joguk meghatározni a saját jövőjüket, a boszniai szerbeknek miért ne lenne? Az USA és az EU is hevesen ellenezte ezt a lépést, így a népszavazást azonban nem tartották meg. Az akkori Bosznia-Hercegovináért felelős főképviselő (High Representative for Bosnia-Herzegovina), Miroslav Lajcák elmondása szerint a Republika Srpskának nincsen joga elszakadni Bosznia-Hercegovinától, hiszen annak területi integritását a daytoni békemegállapodás arantálja. g

2011-ben ismét napirenden volt egy népszavazási kezdeményezés, azonban a korábbihoz hasonló okok miatt ez is meghiúsult. Milorad Dodik 2012 októberében, már a Republika Srpska elnökeként, kijelentette, hogy az általa irányított entitás függetlenné fog válni, és hogy az RS önálló államként is képes lenne fennmaradni.  A helyzet 2015-ben kezdett ismét élesedni, amikor Dodik és pártja gyakorlatilag pártprogrammá tette a régió függetlenségének elérését, azzal érvelve, hogy a bosnyák többség aláássa a Republika Srpska autonóm jogköreit. A tervek szerint amennyiben 2017 végéig az RS nem tudja bővíteni autonómiáját, 2018-ra népszavazást kezdeményeznek az elszakadásról. A nemzetközi közösség természetesen ismét kritikával illette e törekvéseket, a daytoni egyezményre hivatkozva. Milorad Dodik erre válaszul azzal érvelt, hogy a Boszniai Szerb Köztársaság saját alkotmánya (amelyet a daytoni egyezmény alapján módosítottak 1995-ben) tartalmazza az önrendelkezés jogát. Emellett Bosznia-Hercegovina szerb nemzetiségű vezetői sérelmezték, és napjainkban is sérelmezik az állami szintű bíróságok és ügyészségek tevékenységét, szerbek elleni elfogultsággal vádolva működésüket. Az állami szintű Alkotmánybíróságot pedig a három idegen állampolgárságú bíró jelenléte – amely a daytoni megállapodásban elő van írva – miatt támadja a szerb vezetés. Dodik végül 2017 szeptemberében jelentette be, hogy nem lesz függetlenségi népszavazás 2018-ban. Mivel azonban az elnök csak halasztásról beszélt, így várható volt, hogy az ügy pár évvel később ismét aktuálissá válik. Ez pedig 2020 februárjában következett el.

A daytoni szerződés aláírása (alsó sor, balról jobbra) Alija Izetbegovics (Bosznia-Hercegovina képviselője), Franjo Tudjman (Horvátország képviselője) és Szlobodan Milosevics (Jugoszlávia képviselője) által (Forrás: Anadolu Agency)

A jelenlegi szituáció

Bosznia-Hercegovina Alkotmánybíróságának 2020. február 7-i, 117-ik plenáris ülésén az ország alkotmányával ellentétesnek találta a Republika Srpska törvényhozása által alkotott mezőgazdasági földterületekről szóló törvény 53. cikkelyét, mely szerint az egykor a jugoszláv állam tulajdonában álló mezőgazdasági területek nem Bosznia-Hercegovina, hanem a Republika Srpska tulajdonát képezik. A szerbek fő érve, hogy az oszmán uralomi idején a városokba költöző, közigazgatási tisztségekhez és egyéb előnyökhöz jutó bosnyákok lemondtak földterületeikről, így azok hitelt érdemlően, földhivatali könyvek által is szerb tulajdonban kerültek. Az Alkotmánybíróság állásfoglalása szerint a föld állami tulajdon, így az a föderatív szintű állam tulajdonát kell, hogy képezze. A Republika Srpska Népek Tanácsának (Council of Peoples – olyan szerv, amelyben mindhárom nemzetiség képviselteti magát az RS-ben) hét bosnyák képviselője indítványozta ezen alkotmánybírósági eljárást, amely azt eredményezheti, hogy az ügy a kelleténél is több etnikai színezetet kap (főleg annak tükrében, hogy Dodik 2008-ban felvetette, hogy muszlim, azaz bosnyák bírók ne járhassanak el a Boszniai Szerb Köztársaságra vonatkozó ügyekben).

Ezen határozat volt a kiindulópontja az azóta húzódó politikai válságnak. Milorad Dodik (aki 2018-tól a háromtagú, rotációs államelnökség szerb tagja) vezetésével a boszniai szerbek ismét a külföldi alkotmánybírók jelenlétét támadják, az Alkotmánybíróságot elfogultsággal vádolják és működését az RS elleni támadásként értelmezik. Felmerült az is, hogy a két szerb nemzetiségű alkotmánybírót eltiltják a szerv munkájában való részvételtől. Annyi bizonyos, hogy az állami szintű döntéshozatali szervekben a szerb képviselők felfüggesztették részvételüket, és egy új, az Alkotmánybíróságot megreformáló törvény elfogadását sürgetik – ez azonban alapvetően alkotmányellenesnek minősül. Hasonló bojkottra sor került már 2019 márciusában is, amikor az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősített egy, a Boszniai Szerb Köztársaságban bevezetett ünnepnapot. Tavaly a szerb ellenzéki pártok nem támogatták Dodik lépését, mivel akkor a központi kormányzat működőképességének fenntartásában voltak érdekeltek, abban való részvételük miatt. Idén azonban minden szerb párt támogatja a döntéshozatali bojkottot. A Szerb Demokrata Párt (SDS) alelnöke szerint az Alkotmánybíróság döntéseivel a szerbek identitását rombolja. Milorad Dodik ismét a Republika Srpska elszakadását helyezte kilátásba, élesen szembehelyezkedve az Egyesült Államokkal és az EU-val.

A boszniai szerb vezetés 2020. február 15-én Belgrádba látogatott, ahol Aleksandar Vucic szerb elnökkel vitatták meg az aktuális helyzetet. Vucic kihangsúlyozta annak fontosságát, hogy a Republika Srpska lépései, intézkedési ne vezessenek a régió destabilizálásához, azokat jogszerűen, intézményi úton kell megvalósítani. Dodik ennek ellenére elkötelezett a népszavazás megtartása mellett, kérdés, hogy lendülete kitart-e az éles külföldi bírálatok ellenére is. A jelek szerint Bosznia-Hercegovina az egy évig tartó kormányalakítás után pár hónappal újabb politikai válsággal néz szembe.

Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, a háromtagú boszniai államelnökség soros vezetője (b) és Aleksandar Vucic szerb elnök a NATO Jugoszlávia elleni légicsapásainak huszadik évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a dél-szerbiai Nisben 2019. március 24-én. A katonai szövetség a jugoszláv haderő Koszovóból való kivonását kényszerítette ki az 1999. március 24-én indított légicsapással
(Forrás: MTI/EPA/Djordje Savic)

Nemzetközi felügyelő szervek tevékenysége Bosznia-Hercegovinában

A boszniai háborúnak véget vető, a nemzetközi közösség által kidolgozott békemegállapodásról (General Framework Agreement for Peace in Bosnia and Herzegovina) 1995 novemberében állapodtak meg az érdekelt felek, az USA Ohio állambeli Wright-Patterson légibázisán. A hivatalos aláírásra Párizsban került sor ugyanezen év december 14-én. Azon kívül, hogy ezen megállapodás IV. melléklete tartalmazza Bosznia-Hercegovina alkotmányát, a nemzetközi közösség jelentős ellenőrzési jogokat állapított meg magának az egyezmény megalkotásakor. Az egyik legfontosabb a békefenntartó missziók további jelenléte az országban, amelyek a daytoni egyezmény katonai aspektusait hajtják végre és azok betartását ellenőrzik. Az 1992-től jelen lévő UNPROFOR-t (United Nations Protection Force) felváltotta a NATO IFOR-missziója (Implementation Force), amely 1995-96-ban tevékenykedett az országban. Ezt váltotta a szintén NATO által vezetett Stabilisation Force (SFOR), melyet 2004-ben az Európai Unió tagállamainak újdonsült kül- és biztonságpolitikai együttműködése jegyében az EUFOR Althea missziója váltott fel, amely napjainkig is működik. A békemegállapodás civil, politikai rendelkezéseinek érvényesüléséért az Office of the High Representative (OHR, Főképviselői Hivatal) felelős. A főképviselő szoros kapcsolatot tart fenn az ország különböző politikai és civil szereplőivel, koordinálja tevékenységüket, emellett az 1997-es bonni konferencián többletjogokat is kapott: amennyiben úgy találja, hogy valamely helyi tisztviselő a békemegállapodás elveivel ellentétes tevékenységet folytat, eltávolíthatja hivatalából. Ezen felül szükség esetén beavatkozhat a törvényhozási folyamatokba, jogot alkothat. Összességében megállapítható, hogy napjainkban Bosznia-Hercegovinában a főképviselő gyakorolja a legnagyobb politikai hatalmat. A Szarajevóban székelő Főképviselői Hivatalnak 1996 májusától a Republika Srpska adminisztratív központjában, Banja Lukában működik egy regionális irodája is. Az általános cél az, hogy a főképviselő döntéshozó szerepe folyamatosan átalakuljon egy közvetítői szerepkörré, amelyhez azonban a helyi viszonyok számottevő javulása volna szükséges, a társadalmi élet minden területén. A főképviselői posztot 2009 óta Valentin Inzko osztrák diplomata tölti be. 2011-től az Európai Unió külön képviselteti magát Bosznia-Hercegovinában, a Special Representative (különleges képviselő) személyében, aki jelenleg a szintén osztrák Johann Sattler. E posztot legfőképp az ország EU-integrációs folyamatának koordinálására hozták létre. A nemzetközi közösség ország feletti legteljesebb kontrollját az ún. Peace Implementation Council („Béketeremtő Tanács”) testesíti meg, amelyben összesen 55 állam, illetve nemzetközi szervezet vesz részt. Ezen szerv rendelkezik egy irányító testülettel (Steering Board), amelyben főleg a nagyobb nyugati országok és az EU képviselői foglalnak helyet. Az irányítóbizottság rendszeresen ülésezik Szarajevóban a főképviselő elnöklete alatt, ahol a résztvevő államok nagykövetei politikai tanácsokkal szolgálnak a főképviselő számára.

Olasz katona készül, hogy felhúzza az SFOR zászlóját Szarajevóban, miután aláírásra került a daytoni megállapodás (Forrás: SSGT Michael Featherston/U.S. Department of Defense)

A nemzetközi közösség válasza a kialakult helyzetre

A 2. pontban vázolt helyzettel kapcsolatban a Peace Implementation Council irányító testülete 2020. február 19-én jelentetett meg egy állásfoglalást. A Steering Board először is támogatásáról biztosítja Bosznia-Hercegovina Alkotmánybíróságát és az abban szolgáló bírákat is. Emellett felhívja a figyelmet az alkotmánybírósági határozatok kötelező voltára, melyek végrehajtása minden esetben kötelező az illetékes hatóságok számára. Az Alkotmánybíróságot a jogállamiság és a demokrácia legfontosabb építőköveként említi a közlemény, amely elfogadhatatlannak minősíti a Republika Srpska tisztviselőinek bojkottját az állami intézményekben. A nemzetközi közösség ugyanezen dokumentumban kihangsúlyozza, hogy a Bosznia-Hercegovina két entitása közötti Inter-Entity Boundary Line em jelent államhatárt, így az nem implikálja a Boszniai Szerb Köztársaság államiságát. A közlemény világossá teszi, hogy Bosznia-Hercegovina szuverén állam, melynek területi integritását és államberendezkedését a nemzetközi közösség a daytoni békemegállapodás endelkezéseinek fenntartásával szavatolja. Ennek megfelelően egyik entitásnak sincsen joga az elszakadáshoz. Kiemelik, hogy a két entitás csupán a Bosznia-Hercegovina Alkotmánya által létrehozott képződmények, így ez azt jelenti, hogy az alkotmánynak teljes körűen alá vannak rendelve. A Peace Implementation Council arra szólít fel minden politikai szereplőt, hogy tevékenységükkel segítsék elő az országban végrehajtandó reformokat, amelyek elengedhetetlenek a Bosznia-Hercegovina Európai Uniós integrációjához vezető úton. Jelzésértékű, hogy Oroszország, bár tagja az irányító testületnek, e közlemény kiadásában nem vett részt.

A közlemény gyakorlatilag nem tartalmaz semmilyen új információt, a nemzetközi közösség hosszú évek, évtizedek óta ugyanezen érvekkel próbálja lecsillapítani a szeparatista törekvéseket. Egyértelműnek látszik, hogy ha Milorad Dodik és a Republika Srspka vezetése kiírná a népszavazást az elszakadásról, a nemzetközi erők (például az EUFOR-misszió) azonnali közbeavatkozása miatt meghiúsulna a lebonyolítása. Amennyiben a Republika Srpska ennek ellenére önkényesen kikiáltja függetlenségét, alig lenne olyan állam a nemzetközi porondon, amely elismerné (a nyugati szövetségi rendszerbe tartozók közül előreláthatólag egy sem). Emellett kérdéses, hogy Dodik retorikája ellenére mennyire lenne egyáltalán életképes egy önálló RS. Ha a földrajzi jellemzőket nézzük, láthatjuk, hogy a mindkét entitáshoz tartozó Brcko-i körzet pontosan kettévágja a Republika Srpska területét, emellett a horvát határ mentén beékelődik az RS területébe a Bosznia-Hercegovinai Föderáció legkisebb kantonja, a Posavina kanton is, mely két részre oszlik (Orasje és Odzak). Nehezen elképzelhető, hogy egy állam ilyen előnytelen földrajzi elhelyezkedéssel képes lenne megfelelően működni és egy gazdasági-jogi egységet alkotni.

A világ egyik legbonyolultabbjaként számon tartott bosznia-hercegovinai választási rendszer, valamint a regionalitás kérdését jelentősen megbolygató Brcko-i körzet és Posavina kanton (Forrás: Center for Strategic & International Studies)

A Republika Srpska kapcsolatai Szerbiával

A daytoni egyezmény lehetővé teszi Bosznia-Hercegovina két entitása számára, hogy kapcsolatokat alakítsanak ki más államokkal, összhangban és egyetértésben az állami szintű kapcsolatokkal. Ennek megfelelően 1997. február 28-án a Boszniai Szerb Köztársaság együttműködési megállapodást kötött a Jugoszláv Szövetségi Köztársasággal (későbbiekben Szerbia). Eszerint a felek számos területen szoros együttműködést alakítottak ki, emellett a két fél elnöke, miniszterelnöke és kormányzata között is rendszeres párbeszéd zajlik a 2006-ban felújított egyezmény által létrehozott Együttműködési Tanács, illetve más formális és informális csatornák keretében. Kiemelt az együttműködés az infrastrukturális és energiaügyi fejlesztések terén, Szerbia ráadásul jelentős összegekkel támogatja a Boszniai Szerb Köztársaságban megvalósítandó projekteket. Zeljka Cvijanovic, a Republika Srpska elnöke egy 2019 eleji közleményében kifejezte háláját Szerbia segítségéért és külön kiemelte, hogy Szerbia az „RS belügyeibe való beavatkozás nélkül” törekszik a régió helyzetének javításához hozzájárulni. Emellett Vlagyimir Putyin 2019. januári belgrádi látogatásának alkalmából kiválónak nevezte Oroszország és a Boszniai Szerb Köztársaság partneri kapcsolatát. Említésre méltó, hogy a boszniai szerbek elszakadását Oroszország sem támogatja, többek között azért, mert a szerbek vétói nélkül Bosznia-Hercegovina lényegesen közelebb kerülne a NATO-hoz, az ország esetleges NATO-tagsága pedig újabb ütés lenne a balkáni befolyását megtartani kívánó orosz külpolitikának.

Már az 1997-es egyezmény is tartalmazta, hogy a két fél kooperációja Bosznia-Hercegovina területi integritásának teljes körű elismerése mellett zajlik. Sok más külső tényező mellett Szerbia közvetlen támogatásának hiánya is szerepet játszhat abban, hogy a boszniai szerb vezetés a sok ígéret ellenére sohasem tartotta meg a függetlenségi népszavazást. Az egymást követő szerb kormányzatok a hivatalos megnyilatkozásokban következetesen elzárkóztak a Republika Srpska Szerbiához csatolásától. Milorad Dodik egy 2017. novemberi interjúban megjegyezte, hogy az „egyetlen akadály a Boszniai Szerb Köztársaság elszakadására az maga Szerbia”. Ebből is következik, hogy az RS szeparatista irányultságú vezetői a Bosznia-Hercegovinától való elszakadás során elsősorban a Szerbiához való csatlakozást tekintik prioritásnak, hiszen az entitás önmagában kudarcra lenne ítélve. Továbbá Szerbia számára nemzetközi hitelességét is negatívan érinthetné a boszniai szerbség nyílt támogatása az elszakadásra: ha az alapvetően etnikai alapon kivált Koszovó függetlenséghez való jogát nem ismeri el, a szintén etnikai alapon elszakadni kívánó RS függetlenségét, illetve anyaországhoz való csatlakozását sem támogathatja nyíltan, figyelmen kívül hagyva a daytoni egyezményt.

Milorad Dodik és Vlagyimir Putyin találkozója 2016 szeptemberében (Forrás: Kremlin.ru)

Összegzés

Összességében megállapítható, hogy a Boszniai Szerb Köztársaság esélye az elismert, független állammá válásra vagy a Szerbiához való csatlakozásra szinte minimális. Ezzel a boszniai szerb politikusok is tisztában vannak, azonban a szeparatista retorika (melynek ékes példája Dodik 2020 februárjában a Banja Luka-i parlamentben elhangzott „Goodbye BiH, welcome RS-Exit” kezdetű beszéde), a függetlenségi népszavazás lebonyolításának ismétlődő ígérete, az állami szintű döntéshozatal bojkottal való megbénítása nem engedi lecsillapodni a nacionalista érzelmeket, és ez politikai hasznot jelent az érintett pártoknak és politikusaiknak. A fenyegetések gyakorlatba való átültetése beláthatatlan következményekkel járna a régió stabilitására nézve, így hivatalosan Szerbia is ellenzi Bosznia-Hercegovina területi egységének megbontását.

A nemzetközi közösség, bármennyire kiterjedt jogkörrel is rendelkezik az ország irányításában, a szerb nemzetiségű lakosság alapvető érzelmi attitűdjeit nem tudja megváltoztatni. Amennyiben ez a tendencia a jövőben is folytatódik, szinte biztos, hogy Bosznia-Hercegovina nem fog tudni érdemben előrelépni a működőképes és modern állammá váláshoz, és az euroatlanti integrációhoz vezető úton.

Írta: Kőbányai Dénes

Izrael elítélte Irán műholdfelbocsátási programját, mert az szerinte a nagy hatótávolságú ballisztikus rakétaprogram leplezését szolgálja, és Teherán elleni szankciókra szólított fel.

“Izrael határozottan elítéli az Egyesült Államok által terrorista szervezetnek tartott Iráni Forradalmi Gárda katonai műholdakkal végzett kísérleteit”- hangsúlyozta közleményében az izraeli külügyminisztérium. A műholdindítás megszegte az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát és Irán nemzetközi közösségnek tett kötelezettségvállalásait – állította az izraeli közlemény.

Izrael felszólította a nemzetközi közösséget, hogy további szankciókat léptessen életbe az iráni rezsimmel szemben annak érdekében, hogy elrettentse az ilyen veszélyes és tiltott lépésektől. Az Iráni Forradalmi Gárda bejelentette, hogy Irán sikeresen pályára állított egy katonai műholdat a gárda megalakulásának 41. évfordulójának alkalmából.

Izrael és Irán között az 1979-es iszlám forradalom óta feszült a viszony, az Izrael-ellenesség az iszlám köztársaság külpolitikájának egyik alappillére. A teheráni vezetés nyíltan támogatja a Hezbollah libanoni radikális síita, valamint a palesztin Hamász és Iszlám Dzsihád nevű szélsőséges szervezeteket.

Csütörtöktől a határ másik oldalán dolgozó vagy földet művelő magyar és szerb állampolgárok átjárhatnak a röszkei, a tompai és a hercegszántói átkelőn – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter.

A koronavírus-világjárvány miatt Szerbia a közelmúltban rendkívül szigorú korlátozó intézkedéseket vezetett be, amelyek nyomán teljesen megtiltották a személyforgalmat az ország határain. Ez természetesen érinti a szerb-magyar határt is – közölte Szijjártó Péter.

Zsigó Róbert és Bányai Gábor képviselőtársaim azzal kerestek meg, hogy számos, a határ közelében élő magyarországi és vajdasági magyarnak, valamint a térségben működő vállalkozásoknak mindez komoly nehézségeket okoz, hiszen azok sem tudtak eddig átkelni, akiknek a munkahelyük a határ másik oldalán van – tudatta.

Képviselőtársaim kérése alapján megbeszéléseket folytattam a szerb belügyminiszterrel, Nebojsa Stefanoviccsal és az európai integrációs miniszterrel, Jadranka Joksimoviccsal, melyek során sikerült megállapodnunk abban, hogy három határátkelőhelyen lehetővé tesszük az ingázást a magyar és a szerb állampolgárok számára – tette hozzá.

Hétfőtől kötelező a maszk, illetve az arcot eltakaró kendő vagy sál viselése a BKV járatain, a fővárosi boltokban és bevásárlóközpontokban, valamint csak így lehet igénybe venni a taxiszolgáltatásokat is hatéves kor felett – közölte a BKV Zrt.

A közlekedési társaság közleményében azt írta: a járványügyi veszélyhelyzet kihirdetése óta a fenntartó Fővárosi Önkormányzat és a BKV is mindent megtesz annak érdekében, hogy a közösségi közlekedésben résztvevőket, az utasokat és a közlekedési társaság munkatársait megvédje az esetleges fertőzéstől, fertőződéstől. A csütörtöki fővárosi rendelet alapján április 27-étől, hétfőtől kötelező lesz maszkot, illetve arcot eltakaró kendőt vagy sálat viselni a közösségi közlekedés járművein, azaz a BKV járatain is. Ez azonban nem vonatkozik a hat éven aluli utasokra.

A BKV közölte, a kötelezettség azokra sem vonatkozik, akik olyan betegségben szenvednek, amely fizikailag megakadályozza a maszkviselést, vagy – az asztmájuk, illetve egyéb betegségük miatt – attól nehezebben lélegeznének, azaz romlana az állapotuk.

Bár a rendelet szerint kifejezetten csak a hat év fölöttiekre vonatkozik a kötelezettség, “a jogszabály értelmezése során irányadó, hivatalos indokolás külön is kitér arra”, hogy “külön rendelkezés hiányában, objektív körülmények alapján értelemszerűen azoknak sem kell eltakarniuk száj- és orrnyílásukat, akik olyan testi fogyatékossággal élnek, illetve olyan betegségben szenvednek, hogy arra fizikailag nem képesek”.

A járművezetők számára sem kötelező a maszk viselése addig, ameddig biztosított, hogy másoktól kétméteres távolságban legyenek, tehát az “elsőajtós” kordonnal elzárt, zárt területen, illetve akkor, ha a vezetőfülkében tartózkodnak. Akkor azonban, ha a járművezető bármilyen okból az utasok közé megy, vagy a megállóban kilép a zárt vezetőfülkéből, már neki is kötelezően maszkot kell viselnie.

A BKV minden ágazatára továbbra is érvényes a szigorú takarítási normák betartása: naponta fertőtlenítik az utasokkal érintkező felületeket és a vezetőfülkét.

Kitértek arra, hogy korábban is tettek lépéseket az utasok és dolgozóik védelmében, így szünetel az elsőajtós felszállás, kordonnal választották el a járművezetőket, folyamatosan védőfelszerelést biztosítanak a dolgozóiknak, és távmunkában dolgoznak azok a munkatársaik, akik számára ez megoldható. Az intézkedésekről a https://www.bkv.hu/hu/koronavirus portálon lehet tájékozódni.

Letartóztatott a bíróság szombaton két nőt és egy férfit, akik a gyanú szerint szervezetten prostitúciós tevékenységet végeztettek kiskorúakkal főként külföldiek részére tavaly októbertől a Duna-korzó környékén – közölte a Fővárosi Főügyészség.

A közlemény szerint az 50 éves és az 54 éves nő, valamint utóbbi 53 éves élettársa védelmet biztosított, átvette a pénzt, továbbá a férfi a kiskorúak szállítását is végezte.

A három embert gyermekprostitúció kihasználásával, minősített emberkereskedelemmel és más bűncselekményekkel gyanúsítják. Letartóztatásukat eljárásbeli jelenlétük és a bizonyítás zavartalansága, valamint a bűnismétlés veszélyének kizárása érdekében indítványozta a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség.

A Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírója elrendelte a legsúlyosabb kényszerintézkedést mindhárom gyanúsított esetében. A végzés nem végleges – áll a közleményben.