Biztonságpolitika

Donald Trump rendeletet írt alá, amellyel lehetővé tette szankciók elfogadását a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) azon munkatársai ellen, akik részt vettek annak vizsgálatában, hogy amerikai katonák elkövettek-e háborús bűnöket Afganisztánban.

Az elnöki rendeletről szóló döntést Mike Pompeo, az amerikai diplomácia irányítója jelentette be. Mint fogalmazott: “nem állunk félre és nem fogunk félreállni, amikor az embereinket egy álbíróság fenyegeti”. A rendelet értelmében gazdasági szankciókkal és vízumkorlátozásokkal sújthatják az amerikai katonák elleni vizsgálatban résztvevőket és a családtagjaikat. Minden egyes esetet külön bírálnak majd el. “Úgy válaszoltunk (az ICC-vizsgálatra), ahogyan egy felelős nemzetnek válaszolnia kell” – szögezte le Pompeo.

A tárcavezető “korrupt, durván hiábavaló” és “rendkívül átpolitizált” intézményként írta le a hágai székhelyű bíróságot, amely szerinte “ideológiai keresztes hadjáratot folytat amerikai katonák ellen”. Az amerikai kormány szerint vizsgálataival az ICC megsérti az Egyesült Államok nemzeti szuverenitását.

Mark Esper védelmi miniszter és Robert O’Brien nemzetbiztonsági tanácsadó, valamint William Barr igazságügyi miniszter egy másik sajtótájékoztatón megismételte Pompeo álláspontját, azt hangoztatva, hogy Trump a szükséges intézkedést hozta meg az ország szuverenitásának védelmében.

“Az ICC nem sokkal több, mint a felelősségre nem vonható nemzetközi elit politikai eszköze” – fogalmazott Barr a sajtókonferencián, ahol nem lehetett kérdéseket feltenni. A tárcavezető elmondta: az igazságügyi minisztérium korábban olyan “lényeges és hitelt érdemlő információkat kapott, amelyek komoly aggodalmakat vetnek fel a legmagasabb szinteken elkövetett korrupcióval és törvénysértésekkel kapcsolatban”. Az amerikai igazságügyi minisztérium vizsgálatot folytat ez ügyben – tette hozzá.

Barr azzal vádolt meg “külföldi hatalmakat”, s példaként Oroszországot említette, hogy “manipulálják az ICC-t”, részleteket azonban nem mondott. Oroszország egyébként már 2016-ban kivonult a hágai szervezet munkájából, azt követően, hogy a testület “megszállásnak” minősítette a bevonulást a Krímbe.

Egy férfi letartóztatását indítványozta a Pest Megyei Főügyészség. A gyanúsított a vagyonáért ölt meg egy idős nőt – közölte a pest megyei főügyész.

Szabó Ferenc közleménye szerint a férfi egy felújítási munka során ismerkedett meg a 95 éves sértettel 2019 tavaszán. A gyanúsított a nő bizalmába férkőzött, és titokban nyugtatót, valamint altatót adagolt neki, hogy zavart tudatállapotba hozza. Ezt követően rávette a sértettet, hogy adja neki használatra érdi házát, később pedig egy öröklési szerződést is aláíratott vele erről és egy másik ingatlanról is – ismertette a részleteket a megyei főügyész.

Mint írta: a sértett a gyógyszerezés hatására teljesen legyengült. Az elkövető az állapotát kihasználva bántalmazta, amelynek következtében az idős asszony bordatörést, tüdőzúzódást és mellűri vérzést szenvedett, amely miatt megfulladt.

A halált az elkövető jelentette be, magát az elhunyt rokonának beállítva és – mivel külsérelmi nyom nem látszott a sértett testén – a kiérkező mentősöknek és orvosnak úgy nyilatkozott, hogy nem kér boncolást. Ezt követően pedig egyik családtagja azonnal birtokba is vette a sértett hátrahagyott házát – tette hozzá.

A közlemény szerint a nyomozó hatóság nyereségvágyból, a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés miatt gyanúsítottként hallgatta ki a férfit. Az ügyészség szerint tartani lehet attól, hogy a férfi megszökik, elrejtőzik, és fennáll a bűnismétlés veszélye is, ezért indítványozta letartóztatását.

Líbiáról, Szíriáról egyeztetett telefonon Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök – közölte a Kreml sajtószolgálata.

A két vezető aggodalmának adott hangot a Líbiában folyó katonai összecsapások hevessége és az áldozatok nagy száma miatt. Putyin hangsúlyozta a líbiai tűzszünet meghirdetésének és az országon belüli párbeszéd felújításának fontosságát, a berlini konferenciának az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2510-es határozata által jóváhagyott döntései alapján.

Putyin és Erdogan hangoztatta az erőfeszítések növelésének fontosságát a szíriai Idlíb tartománybeli feszültségcsökkentési övezetben létrejött tűzszünet tiszteletben tartásáról szóló kétoldalú megállapodások betartása érdekében. A prioritást élvező közös feladatok között nevezték meg tűzszünet tiszteletben tartásának felügyeletét és az Idlíbben működő terrorszervezetek semlegesítését.

Putyin és Erdogan a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok felvételének századik évfordulója alkalmából megerősítette elkötelezettségét a partneri viszony továbbfejlesztése mellett.

Erdogan előző nap az amerikai elnökkel tárgyalt telefonon. Mint mondta, a megbeszélésen elért megállapodások “új korszakot” nyithatnak Líbiában. Putyin kedden Angela Merkellel folytatott eszmecserét, egyebek között ugyanebben az ügyben is.

2019 decembere óta feszültség övezi Montenegróban az ortodox egyházat. Egy elfogadott törvényjavaslat értelmében az országban listáznia kell a szerbiai központú egyháznak minden vagyontárgyát (beleértve az ingóságait és ingatlanjait is), mely 1918, avagy Montenegró a Szerb-Horvát-Szlovén (később Jugoszláv) Királyságba olvasztása előtt is tulajdonát képezte. Köszönhetően a törvénynek komoly az aggodalom, hogy az ortodox egyház jelentős ingatlanokat, egyebek mellett középkori templomokat és kolostorokat is elveszthet. Egyesek szerint a Nyugat-barát podgoricai kormány ezzel próbálja háttérbe szorítani Szerbiát, mások szerint ugyanakkor Montenegró szocialista vezetése ki akarja rabolni az egyházat.

Nem most kezdődött ugyanakkor az összetűzés az ortodox egyház kapcsán Belgrád és Podgorica között. 2019 júniusában nyújtotta be az egyházi vagyonról szóló törvénytervezetet a montenegrói kormánypárt, a Montenegrói Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS), melynek értelmében minden olyan vallási tárgy és hely, mely a kérészéletű, független Montenegrói Királyság (1910-1918) tulajdonát képezte, vissza kell, hogy kerüljön Podgoricához, még akkor is, ha a jugoszláv vezetők a Szerb Ortodox Egyháznak ajándékozták. A törvénytervezet kapcsán a feszültségek sosem látott méreteket öltöttek a két ország egyébként békésnek mondható viszonyában. A szerb média azzal vádolta a montenegrói kormányt, hogy megfosztja az egyházat értékeitől, Aleksandar Vucic elnök a két ország közötti kapcsolat jövőbeli romlásáról beszélt, míg Irinej szerb ortodox pártiárka egyenesen Milo Dukanovic montenegrói elnök kiátkozásával fenyegetőzött.

Montenegró 2006. május 21-én vált függetlenné. Az ország melynek 600 ezres lakossága – főként ortodox keresztények – népszavazás segítségével döntött úgy, hogy kiválna a Jugoszlávia utódállamaként szolgáló, 2003-ban létrejött Szerbia és Montenegró Államközösségből, mely egy laza konföderáció volt. A függetlenségre azért volt szüksége Montenegró lakosságának, mert az Európai Unió az állam európai integrációját a teljes önállósághoz kötötte. Az országot függetlensége elnyerése óta a jelenleg is regnáló kormánypárt tartja irányítása alatt, Európa 20. leggazdagabb politikusa, Milo Dukanovic vezetésével. Míg Montenegró 2017-ben csatlakozott a NATO-hoz, illetve jelenleg is folyamatosan zajlanak az uniós integrációs tárgyalások, jellemző kritika Podgoricával szemben, hogy még mindig jelentős az oroszbarát Belgrád befolyása az országban. Vélhetően ezen kijelentés ellen kívánt fellépni Dukanovic pártja az egyházi törvénnyel. Erre már csak onnan is könnyű következtetni, hogy a DPS által használt retorikában jellemzően előforduló elem volt az egyház Belgrád-pártiságának kritikája.

A montenegrói szerb ortodox klérus is az utcára vonult az új vallásszabadságról szóló törvény ellen tiltakozni (Forrás: Vatican News)

Ezzel párhuzamosan felszínre került egy komoly egyházi vita is, ugyanis nem a szerb az egyetlen ortodox egyház Montenegróban. Míg a Montenegrói-tengermelléki Érsekség (MCP) a Szerb Ortodox Egyház részét képezi, sokan átpártolhattak a hívők közül az egyelőre még nem kanonizált, 1993-ban alapított (egyesek szerint újraalapított) Montenegrói Ortodox Egyházhoz (CPC), ugyanis a szerbre, mint „megszálló hatalom egyházaként” tekintenek. Érdemes is szót ejtenünk az ortodox egyház működéséről. Szemben a római katolikus egyházzal, ahol a pápa a „földi elöljáró” és egységes hierarchia szerint működik a rendszer felépítése, az ortodox egyház nem rendelkezik egy egyértelmű, központi hálózattal. A 300 millió fővel rendelkező ortodox egyházban önálló, alapvetően egymás mellé rendezett egyházak működnek. Ilyenek az autokefál egyházak, melyekből összesen 15 van (legfontosabbak: konstantinápolyi, orosz, szerb, bolgár, görög), az autonóm, vagy félig önálló egyházak, melyek pl. az orosz alá sorolva működnek (mint a kínai, a moldáv vagy a lett) és végül az önállóságra törekvő, de valamilyen okból – legyen az politikai vagy egyházpolitikai – el nem ismertek (pl. macedón, montenegrói, török, ukrán). A CPC ráadásul egyelőre még templomokkal sem rendelkezik, mely összekötve a Szerb Ortodox Egyház félelmével, hogy ingatlanokat vesz el tőlük Podgorica, igen árulkodó információ. Dukanovic-éknak ugyanakkor teljesen ellentétes elképzelése van a montenegrói egyházi ingatlanok történetével kapcsolatban. Szerintük az 1918-ban megszálló Szerb Ortodox Egyház elkobozta a montenegrói testvéregyház vagyonát, majd eltörölte őket.

A montenegrói kormány döntési folyamatát folyamatosan utcai tüntetések és parlamenti zavargások kísérték. December 26-án azért kellett megszakítani a parlamenti ülést, mert az ellenzéki Demokratikus Front (DF) képviselői üvegekkel, poharakkal, sőt könnygázzal támadták meg a kormánypárti képviselőket. A támadást kiváltó közvetlen ok a Szerb Ortodox Egyház által benyújtott módosítási javaslatok leszavazása volt. A rendzavarást követően a DF teljes frakcióját előállította a rendőrség, és 15 napra eltiltották őket parlamenti munkájuktól, mely jelentős kérdéseket vet fel a demokratikus elvek alkalmazását illetően. December 29-től egyre intenzívebbé vált Podgorica utcáin a kormányellenes, egyházpárti tüntetés, amikor is a szerb ortodox vezetők arra kérték híveiket, hogy gyülekezzenek össze templomaikban és imáikkal mutassák ki támogatásukat irányukba. Az imákat követően jelentős tüntetések törtek ki országszerte. A gócpont a főváros volt: itt a tüntetők még a reptérre tartó utat is lezárták, megbénítva ezzel Podgoricát. A belügyminisztérium közvetlenül a Szerb Ortodox Egyházat tette felelőssé a demonstrációkért. Közleményük szerint az egyház rendbontásra szólította fel az embereket.

Hatalmas tömeg gyűlt össze a podgoricai szerb ortodox Krisztus Feltámadása katedrális előtt tiltakozásképpen (Forrás: ORTHOCHRISTIAN)

December végén a Velencei Bizottság is kifogásolta a törvényt, ugyanis nem előzte meg társadalmi konzultáció. A bizottság jelentése következtében január 1-jén már több ezren vonultak Montenegró utcáira tiltakozásképpen. A tüntetésekhez az orosz külügyminisztérium is csatlakozott. Ők úgy fogalmaztak, „a jogszabály célja a szerb egyház elüldözése Montenegróból”. Podgorica elítélte Moszkva kijelentéseit. Ők úgy értékelték ezt, mint Oroszország beavatkozása egy független NATO-állam belügyeibe. Január elején számos összetűzés alakult ki az egyháztörvénynek köszönhetően Szerbia és Montenegró között. Január 2-án egy szerbiai kosárlabda mérkőzést követően szurkolók felgyújtották a montenegrói nagykövetség zászlóját, valamint Vucic szerb elnök bejelentette, hogy az ortodox karácsonyt magánemberként Montenegróban fogja tölteni (ám végül Irinej pátriárka javaslatára letett ezen tervéről). A feszültségeik odáig nőttek, hogy se Belgrád, se Podgorica nagykövete nem volt hajlandó átvenni a másik ország tiltakozó jegyzékét. A törvényt, melyet január 8-án végül megszavazott az országgyűlés a Velencei Bizottság javaslatai mentén tárgyalandó az összes montenegrói vallási felekezet képviselőit meghívták, még az iszlám és a katolikus egyház fejeit is, ám amikor a függetlenedni kívánó Montenegrói Ortodox Egyház megbízottjai beléptek az ülésterembe, az ellenzéki politikusok kivonultak.

Sokak szerint Montenegróban éppen egy egyházszakadásnak lehetünk szemtanúi. Sokan párhuzamot vonnak a montenegrói és az ukrajnai események közt, ahol a háborúnak köszönhetően a Moszkva-hű és az elszakadni vágyó egyházi képviselők közti feszültség növekedett meg. Az akkor regnáló ukrán elnök, Petro Poroshenko ráadásul kijelentette, hogy támogatná az Ukrán Ortodox Egyház elszakadását az orosztól. Ezen párhuzamba állítást igazolja, hogy az ortodox karácsonykor a két montenegrói egyház ünneplőit kordonokkal kellett elválasztania a rendőrségnek, hogy ne alakuljon ki konfliktus. Amfilohije püspök, a szerb egyház feje eközben úgy fogalmazott podgoricai beszédében, hogy „bár a politikusok azt mondják, hogy Montenegró örökkévaló, valójában csak Isten, a vallás és az egyház az, az ellenük irányuló támadás pedig az állam alapjait rengeti meg”.

Január 19-én végül életbe lépett a hivatalosan „vallásszabadságról szóló törvény”, melyet heves tiltakozások kísértek Belgrádban is Montenegró mellett. Amfilohije metropolita segítségével többezren gyűltek össze Montenegró belgrádi nagykövetsége előtt, hogy a törvény ellen tiltakozzanak. A tüntetések a Moszkvához hű ukrán ortodox egyház feje, Onufrij metropolita is részt vett, ezzel is nemzetközi vizekre terelve a konfliktust. Februárban végül találkozott egymással Dusko Markovic miniszterelnök és Amfilohije metropolita. A két vezető abban állapodott meg, hogy egy átfogó áttekintést hajtanak végre az egyházi törvényen, hátha így létre tudnak hozni egy közös megoldást.

Újabb löketet adtak a konfliktusnak a koronavírus miatt bevezetett montenegrói óvintézkedések, amiket megszegett Amfilohije metropolita. Az egyházfő Andrija Milosevic, a Demokratikus Front politikusa társaságában vett részt Vlado Jovicevic történész temetésén. Mind a metropolita, mind az ellenzéki politikus ellen vádat emelt az ügyész a törvények megsértése miatt. Érdekes módon Vladimir Bozovic szerb nagykövet is büntetésre számíthat amiatt, hogy részt vett ugyanezen a temetésen, ám ő Szerbiától. Amfilohije már második alkalommal került ezáltal a figyelem középpontjába az óvintézkedések be nem tartása miatt, ugyanis április 12-én imát tartott a podgoricai Zlatica kolostor romjainál. Míg a kormány álláspontja az, hogy ők csak igyekeztek betartatni a járvány miatt hozott intézkedéseket, addig Amifohije ezt a személye ellen irányuló támadásnak minősítette.

Május 13-án végül a rendőrségnek hét szerb ortodox papot is elő kellett állítania, mert a tiltás ellenére misét tartottak Niksic városában. A misék az Ostrogi Szent Vazul ünnepe miatt lettek megtartva. A papok akár fejenként 12 év börtönbüntetést is kaphatnak. A letartóztatások miatt mind Vucic elnök, mind Irinej pátriárka aggodalmát fejezte ki. „Az a tény, hogy a vallási törvényt az emberek bevonása nélkül alkották meg és hívták életre, valamint, hogy jelenleg papokat tartóztatnak le, mind arra utal, hogy a montenegrói Szerb Ortodox Egyház tagjait üldöztetik” – fogalmaztak közösen tett hivatalos nyilatkozatukban. A letartóztatások kapcsán erőszakba torkoló tüntetések zajlottak a kötelező karantén ellenére Pljevljában, Niksicben, Budvában, Beranéban és Podgoricában is. Az összecsapásokban 26 rendőr és 32 civil is megsebesült. Montenegró ráadásul választásokra készül, melyek októberben lesznek megtartva. Boris Raonic, a Civil Összefogás nevű civilszervezet munkatársa a Vijesti lapnak úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi helyzet kifejezetten veszélyes: „Egy záruló választási kampány és egy társadalmi válság mellett a feszültségek egy nagyon veszélyes atmoszférát teremthetnek. Egy is szikra is lázadásokhoz vezethet” – fogalmazott.

A letartóztatások miatt újabb szimpátiatüntetést szerveztek a koronavírus miatti tiltások ellenére Belgrádban is. Május 15-én végül szabadon bocsátották a papokat, akiket hatalmas tömeg várt Niksicben. A tüntetőket Joanikije püspök kitartásra és küzdelemre biztatta. „Folytatni fogjuk a harcot Isten nevében, vagyis az igazságért és annak érvényesüléséért, igaz hazaszeretettel!” – fogalmazott. A tüntetők ezt követően ismét összecsaptak a rendőrökkel. Vucic is támogatásáról biztosította a tüntetőket. A szerb elnök azt ígérte nekik, hogy meg fogják találni azt a megoldást, mely megsegíti őket, de nem sérti Montenegró szuverenitását sem. Aleksandar Vucic később egy Instagram-posztban is megerősítette mondanivalóját. Az elnök a megosztásban úgy fogalmazott, Podgorica „bevett célja, hogy 10 év múlva ne legyenek szerbek Montenegróban”.

A montenegrói események az Unió figyelmét is felkeltették. Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztos kijelentette, hogy Montenegrónak meg kell találnia a békés, európai megoldást. „Úgy gondolom, egy állam nem működik a vallásszabadság tiszteletben tartása nélkül. Először is megkérem az egyházak képviselőit, hogy tartsák be a koronavírus miatt életre hívott szabályozásokat, mind a hívők biztonsága, mind pedig az élete érdekében, másodszor pedig felkérem a hatóságokat, hogy biztosítsák a vallásszabadságot a járvány alatt is” – fogalmazott az Al Jazeera Balkans-nak Várhelyi.

A földhasználó köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a honlapján.

Hozzáteszik: a jogszabály tavaly változott, a földtulajdonosok e kötelezettsége már nemcsak július 1-jétől áll fenn, hanem az egész vegetációs időszak alatt. A jogszabály-változtatást az indokolta, hogy a parlagfű nagyon jól alkalmazkodik Magyarország időjárási viszonyaihoz, emiatt képes volt megfelelő időjárási körülmények között az eredetileg törvényben megjelölt határidő előtt is virágozni.

A helyszíni ellenőrzést külterületen a területileg illetékes ingatlanügyi hatóság (megyei kormányhivatal földhivatali osztálya) végzi. Amennyiben a földhasználó nem tesz eleget a parlagfű elleni védekezési kötelezettségének, a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztálya közérdekű védekezést rendel el, ami hirdetmény útján, illetve a helyben szokásos módon is közölhető. A közérdekű védekezést a kormányhivatal által megbízott vállalkozók végzik. Ha az ügyfél időközben eleget tesz parlagfű-mentesítési kötelezettségének, azt köteles bejelenteni a kormányhivatalnak, ha pedig nem teszi, akkor érvényesíteni lehet vele szemben az okafogyottá vált kiszállással felmerült költségeket.

Azzal szemben, aki elmulasztja parlagfű elleni védekezési kötelezettségét, növényvédelmi bírságot kell kiszabni, melynek mértékét a parlagfűvel fertőzött terület mérete és a parlagfűvel borítottság mértéke határozza meg. Amennyiben az adott földhasználó három éven belül ismételten elmulasztja parlagfű elleni védekezési kötelezettségét, a növényvédelmi bírságot a másfélszeresére kell emelni. A hatósági eljárás során felmerült költségeket és a közérdekű védekezéssel kapcsolatban felmerült költségeket a földhasználónek kel megfizetnie.

Belterületi, károsítókkal fertőzött terület esetében a hatósági ellenőrzés lefolytatására a jegyző jogosult. Az önkormányzat használatában lévő belterületi ingatlan esetében a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályának munkatársai végzik a hatósági ellenőrzést. Helyszíni ellenőrzés hivatalból vagy bejelentés alapján indulhat.

Az elmúlt években megszokott fellebbezési eljárás megszűnt. A megküldött határozat/végzés ellen keresetlevéllel közigazgatási per indítható, melyet az illetékes megyei kormányhivatalhoz a határozat közlésétől számított harminc napon belül lehet benyújtani külterület esetén.

Az edelényi rendőrök előállították egy sofőrt, aki forgalomból kivont autóval, érvényes vezetői engedély, valamint kötelező felelősségbiztosítás nélkül vezetett, úgy, hogy az egyik lába térdig be volt gipszelve.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság kedden azt közölte a police.hu honlapon, hogy az autóst Szendrőládon állították meg. Kiderült, hogy a férfi hamis ukrán vezetői engedélyt adott át nekik. A gumiabroncsok is annyira kopottak voltak, hogy az a biztonságos közlekedést veszélyeztette – tették hozzá.

A hatóság a szabálysértőt 12 hónapra eltiltotta a járművezetéstől, és 170 ezer forint pénzbírsággal sújtotta. A tiszaderzsi férfi a rendőröknek azt mondta, hogy soha nem járt Ukrajnában, a jogosítványa pedig hamis, ezért az edelényi kapitányság közokirat-hamisítás bűntettének gyanúja miatt is vizsgálatot folytat.

Rendbontás és erőszak miatt őrizetbe vettek csaknem száz embert Berlinben szombat este egy tömegtüntetés után, amelyet a rasszizmus és a rendőri brutalitás ellen tartottak az Egyesült Államokban kibontakozott tiltakozáshullámhoz kapcsolódva.

A német főváros keleti részének központjában, az Alexanderplatzon szombat délután 15 ezren, főleg fiatalok demonstráltak a faji megkülönböztetés és a rendőri erőszak ellen. A szervezők által 1500 főre bejelentett tüntetésen olyan sokan jelentek meg, hogy a helyszínt – az egykori Kelet-Berlin főterét – le kellett zárni. A demonstrálók nagy része ugyan viselt szájat és orrot takaró maszkot, de a fertőzésveszély miatt tüntetéseken is kötelező legalább másfél méteres távolságot nem lehetett betartani.

A csendes demonstráció békésen ért véget. Utána viszont a közelben egy több száz emberből álló csoport körbevett rendőröket, akik éppen őrizetbe vettek egy férfit egy rendőrautó megrongálása miatt. A tömegből kövekkel, palackokkal dobálták meg a rendőröket és a járókelőket, többen megsebesültek, köztük egy fotóriporter.

A környéken más rendbontások is történtek, például többen bemásztak építkezésekre. Összesen 93 embert vettek őrizetbe, a többi között garázdaság, birtokháborítás vagy rendőri intézkedéssel szembeszegülés miatt. Az összetűzésekben 28 rendőr megsebesült, valamennyien könnyebben.

Köszönet illet mindenkit, aki békésen tüntet a rasszizmus ellen, “de aki a szörnyű amerikai eseményekre hivatkozva +F××× the police+ feliratú táblát mutat fel olyan embereknek, akik mindent megtesznek az alapvető jogainak védelméért, és aztán még palackokkal és kövekkel meg is dobálja őket, az visszaél a gyülekezési joggal” – nyilatkozott vasárnap a rendőrségi dolgozók legnagyobb szakszervezete (Gewerkschaft der Polizei) berlini tartományi tagozatának szóvivője, Benjamin Jendro.

Az Alexanderplatzon tartott tömegtüntetés mellett 14 kisebb demonstráció is volt szombaton Berlinben különböző ügyek mellett és ellen, a rendezvények biztosítására 800 rendőrt mozgósítottak.

Hamburgban is voltak nagyszabású megmozdulások a rasszizmus és a rendőri erőszak elleni amerikai tiltakozáshullámmal kapcsolatban szombaton. Ezeken ugyancsak főleg fiatalok jelentek meg, a vártnál jóval nagyobb számban, nagyjából 14 ezren. A fertőzéshigiéniai óvintézkedéseket szintén nem lehetett maradéktalanul betartani. A tüntetések békések voltak, de utánuk a belvárosban több helyszínen rendőrökre támadtak fekete ruhát és maszkot viselő szélsőségesek, és a rendőröket gyalázó transzparenseket feszítettetek ki. Az összetűzésekben 24 rendőr megsebesült, 36 embert őrizetbe vettek. A rendőrség vízágyút és paprikaspray-t is bevetett.

Afrikai, illetve arab országokból származó migránsokat Románián és Magyarországon keresztül Nyugat-Európába juttató embercsempészbanda felszámolását jelentették be szerdán a román hatóságok.

A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészséget (DIICOT) tavaly augusztusban értesítette a román határrendőrség illegális migráció elleni szolgálata, hogy hivatalból bűnügyi vizsgálatot kezdeményezett egy bűnszövetkezet ellen, amely Bulgáriából illetve Szerbiából érkező illegális migránsok, illetve Romániába legálisan érkezett, de a schengeni övezetbe történő beutazásra nem jogosult külföldiek Nyugat-Európába csempészésére szakosodott.

A Szép remények fedőnevű nyomozás során megállapították, hogy a Bukarestben, illetve Ialomita, Calarasi és Temes megyében tevékenykedő bandatagok román vendégmunkásokat szállító kisbuszokon alakítottak ki rejtekhelyet a migránsok számára, hogy átcsempésszék őket a román-magyar határon. A bevándorlókat, akiktől fejenként 2000-2500 eurót kértek Németországba juttatásukért, egy Romániában letelepedett tunéziai állampolgár szervezte be és szállásolta el.

A hatóságok egy június elsején indult “szállítmányt” követve a Nagylak-Csanádpalota határátkelőhelyen érték tetten a bűnszövetkezet néhány tagját, amikor június másodikán hét egyiptomi migránst próbáltak illegálisan Magyarországra csempészni. Ezzel egy időben négy Temes és Ialomita megyei, illetve bukaresti helyszínen rendeztek házkutatást, amelynek során két további, a migránsok szállítására átalakított mikrobuszt és egy, az embercsempészek által használt személygépkocsit foglaltak le.

Az akció során négy román és egy tunéziai állampolgárt vettek őrizetbe, további 11 román állampolgárságú gyanúsított ellen pedig hatósági felügyeletet rendelt el az ügyészség.

Emmanuel Macron francia államfő elítélte “a rasszizmust és a diszkriminációt, ami sorscsapás, egyben a köztársasági egyetemesség elárulása”, de megvédte a rendőri erőket, amelyeknek “elsöprő többsége nem tudná magát besározni” – közölte Sibeth Ndiaye kormányszóvivő.

A francia ellenzék napok óta várta és sürgette a köztársasági elnök véleményét, miután a George Floyd halála miatti egyesült államokbeli tiltakozásokat támogató nemzetközi mozgalom keretében Franciaországban is sorozatossá váltak a demonstrációk a rasszizmus, valamint a rendőri brutalitás ellen.

A rasszizmus “egy olyan betegség, amely az egész társadalmat sújtja” – idézte a kormányszóvivő az államfőt a kormányülés után. Macron kérhetetlenséget kért a témában, és a rasszizmus elleni hatósági fellépések megerősítését szorgalmazta.

A franciaországi tüntetéseket illetően viszont elutasított minden csúsztatást, azt hangsúlyozva, hogy “a francia rendőri erők elsöprő többsége nem tudná magát besározni”.

A köztársasági elnök “az előállítási és a beavatkozási módszerek modernizálását” kérte, miután a téma körül Franciaországban is erős feszültségek vannak. Emlékeztetett a rendőri erők nehézségeire, és azt kérte, hogy a beavatkozások javítása és az átláthatóság erősítése folytatódjon a következő hetekben és hónapokban – mondta a szóvivő.

Christophe Castaner belügyminiszter hétfőn jelentette be, hogy ezentúl nem alkalmazható az előállításokkor az úgynevezett fojtófogás, amely Floyd halálát is okozhatta, és zéró toleranciát hirdetett a rendőri rasszizmus ellen.

A kormány az elmúlt napokban nem győzte csendesíteni a hazai közéleti vitákat a rendőri erőszakról és rasszizmusról, amelyeket az amerikai tüntetések váltottak ki. Az elmúlt héten többször is több mint húszezren tiltakoztak francia nagyvárosokban a rendőri rasszizmus ellen. Az első, incidensekkel végződő megmozdulást egy 2016-os rendőri előállítást követően elhunyt 24 éves fekete bőrű férfi, Adama Traoré családja szervezte.

Az Elabe közvélemény-kutatóintézetnek a BFM hírtelevízióban szerdán közzétett felmérése szerint a franciák 69 százaléka egyébként bizalommal van a rendőrség iránt. A magas támogatottság ugyanakkor hét százalékponttal kevesebb, mint 2019 áprilisban.

A rendőri erőszakot illetően a megkérdezettek kétharmada úgy vélte, hogy az erőszak “egyes személyek agresszív viselkedésének” a következménye, míg a franciák fele a folyamatos tiltakozó mozgalmaknak és a társadalmi feszültségek növekedésének tudja be a rendőri brutalitást, s csak 47 százaléka gondolja azt, hogy a létszámhiány és a fáradtság miatt történnek erőszakos rendőri fellépések.

A rendőri erőszak szankcionálását illetően a franciák viszont megosztottak. A megkérdezettek fele szerint a rendőrök által elkövetett hibákat nem igazságosan és nem függetlenül kezelik a hatóságok, és nem szankcionálják az elkövetés pillanatában. Leginkább a 18 és 24 év közötti korosztály (65 százalék) gondolja ezt, míg a 65 év felettieknek 57 százaléka úgy véli, hogy a rendőri túlkapásokat megfelelően szankcionálják.

~2 héttel a tényleges leállás előtt, a HM ma hivatalosan elbúcsúztatta a magyar katonai szállítórepülés meghatározó típusát.

Ezután már a háttérben sem lesz ott az An-26-os. A mai Ancsa-felszállások egyikén két Gripen is akadt, mint kísérő/camera ship. Itt az oszolj a feladat végén.

Zord

A kecskeméti repülőbázis az elmúlt napokban újabb fotózási lehetőséget biztosított, amely a szűkebb értelemben vett sajtón kívül, ezúttal a spotter társadalom előtt is nyitott volt. Az érdeklődésre tekintettel az eredetileg egynapos esemény kétnaposra bővült; a Gripeneket, Falconokat, An-26-osokat és az éppen hazaérkező Airbust alkonyati fényekben illetve éjszakai körülmények között lehetett fotózni. A zivatartevékenység hatással volt a tervezett repülésre és így a fotózásra is. Ebből a szempontból talán azok voltak a szerencsésebbek, akik a második napon kaptak lehetőséget.

A kora esti feladat második gépe, a 31-es oldalszámú JAS39C érkezik vissza a repülőbázisra. 

A műszakiak elrendezik a fülkét, mielőtt a gépeket elvontatják. Zivatar közeledik és amíg tart, a Gripeneket a lefedésekben készítik elő a következő feladatra.

Megérkezik Afganisztánból a 604-es Airbus.

A fékezés utolsó fázisában is nyitva vannak a sugárfékek. A hajtóműveket még a pályán leállítják.

Ma még az a gyakorlat, hogy a keskeny gurulóúton vontató segíti a gépet az állóhelyre. Így előzik meg, hogy a szilárd burkolat fölül kilógó szárnyakon elhelyezett hajtóművek beszívjanak valamit.

Az An-26-os és a Falcon közé beállított A319-eshez lépcsőt tolnak és nyitják az ajtót. A missziós kontingenst eső fogadja itthon.

Miután a zivatar elvonul, a feladatra előkészített Gripenek is visszakerülnek a zónába.

A felkészülési épület és a zóna közötti közlekedést egy mikrobusz és sofőrje biztosítja.

A zivatar a repülőbázistól délre vonul tovább, a zónát megvilágítja a felhő széle mögül kibukkanó napfény. A két Gripen hajtóművei járnak, a gépek gurulásra készen állnak.

A zóna túlsó végében a már korábban leállított An-26-osok állnak, fent a szivárvány íve látszik.

A gurulást a 44-es JAS39D kezdi.

A Nap alacsonyan jár, a kétüléses Gripen árnyéka hosszan kirajzolódik a füvön.

A 31-es együléses pilótája az utolsó ellenőrzéseket végzi. A műszaki is készen áll, hogy útjára bocsássa a Gripent.

Közben a háttérben felszállt a 44-es. Pilótája lapos emelkedés és gyorsítás után megcélozza az eget.

A féktuskók elvétele, a biztosító tüskék és a kommunikációs vezeték kihúzása után a műszaki a pilóta felé felmutatja a tüskéket.

A Litening célzókonténerrel függesztett JAS39C is kifordul az állóhelyről.

Az utánégető dörgésétől kísérve felszáll az együléses.

Amíg a Gripenek a levegőben vannak, van idő néhány fotót készíteni a szállítórepülők zónájában. Szerencsénk van, az egyik Airbus kivételével valamennyi gép itthon van. A sort a honvédség utolsó üzemképes An-26-osa, a 406-os oldalszámú gép nyitja.

Az A319-es egy újabb missziós csapatszállítást teljesített.

A két Falcon 7X közül a 607-es rendelkezik az EVS-szel (Enhanced Vision System). Az orrba épített kamera infravörös szenzora a gépparancsnok elé biztosít képet. 

A Nap a horizont alá bukott. Fénye csak a felhők alját világítja meg, a földön álló Falconokat már nem.

A villogó éppen felvillanó erős fehér fénye, a helyzetfények bal oldalt jelentő vöröse és zöldes kötelékfény-csíkok látszanak a leszállás után beguruló 31-esen.

Stop! Ezt mutatja világító rúdjaival a műszaki az állóhelyre beálló Gripen pilótájának.

A tartálykocsik felsorakoznak a Gripenek előtt, a műszakiak megszállják a vadászgépeket.

Az együléses tartályaiba már dől a keró.

A kétülésesre is Litening konténert függesztettek a műszakiak.

A tavalyi felújítás óta a zónát kandeláberek világítják meg. Korábban mobil fényforrások biztosítottak némi fényt a sötétben dolgozó műszakiaknak.

Útra kész a 31-es, az este utolsó felszállója.

* * *

A fotók a második napon, június 10-én készültek. Fotó: Szórád Tamás

Jogerősen hat év fegyházbüntetést kapott a Zalaegerszegi Törvényszéken az a férfi, aki 2018-ban Keszthelyen, egy postást bántalmazva elrabolt 240 ezer forintot, társaival pedig több autót is feltörve közel 700 ezer forintot lopott.

A törvényszék közlése szerint a vádlott és ismeretlen társai három Balaton-parti településen közel két hét leforgása alatt készpénzt, vásárlói kártyát és személyi iratokat tulajdonítottak el az általuk feltört autókból. A férfi 2018 májusában Keszthelyen egy rakodás miatt leparkolt postás autó ajtaját törte fel, majd a vezetőfülkében lévő pénztárcából kiemelte az ott talált 240 ezer forintot.

A járműhöz visszatérő postai alkalmazott tetten érte a vádlottat, dulakodni kezdtek, miközben a menekülni próbáló rabló többször is megrúgta a postást. A gépkocsivezető segítségére sietett két férfi, de a vádlottnak mégis sikerült elmenekülnie, alig néhány tíz méterre jutott azonban, mert a kiérkező rendőrök elfogták.

Első fokon a Keszthelyi Járásbíróság a vádlottat többszörös visszaesőként, közfeladatot ellátó személy sérelmére elkövetett rablás bűntettében és három rendbeli lopás bűntettében mondta ki bűnösnek, amiért hat év fegyházbüntetést szabott ki rá. Az ítélet ellen a vádlott fellebbezett, és a másodfokú eljárás során is csak a lopásokat ismerte el, a rablást nem. Azt állította, hogy vissza akarta adni a pénzt, csak a dulakodás miatt erre nem volt lehetősége.

A vádlott állításait az egybehangzó tanúvallomások miatt a törvényszék nem fogadta el, ezért az elsőfokon meghozott ítéletet helybenhagyta, így az jogerőssé vált.

Életbe léptek az iráni tengerhajózási szállítmányozási vállalatok ellen hozott szankciók – jelentette be hétfőn este kiadott közleményében Mike Pompeo amerikai külügyminiszter.

A büntetőintézkedések azt az Irán számára kulcsfontosságú két tengeri szállítmányozási céget érintik, amelyet Washington azzal vádol, hogy a teheráni ballisztikusrakéta-programhoz kapcsolódó termékeket szállítottak.

Az amerikai kormányzat már tavaly decemberben jelezte, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság Hajózási Vállalata (IRISL) és annak sanghaji leányvállalata ellen szankciókat léptet életbe, de hathónapos türelmi időt hagyott – mint az amerikai külügyminisztérium megfogalmazta – “annak érdekében, hogy lehetővé tegye a humanitárius javakat Iránba exportálóknak az alternatív szállítási eszközök megtalálását”

A dokumentumban Pompeo, az amerikai diplomácia vezetője leszögezte: “most, hogy a nagylelkű haladék ideje lejárt, azoknak a kereskedelmi vagy tengerhajózási vállalatoknak, amelyek továbbra is Iránnal kívánnak üzletelni, más teherhajókat vagy más tengeri szállítási eszközöket kell találniuk”.

Az IRISL, amely a világ tizenötödik legnagyobb tengerhajózási szállítmányozási vállalata, már korábban is szerepelt az amerikai pénzügyminisztérium szankciós “feketelistáján” az atomprogramhoz kapcsolódó tevékenysége miatt. A most életbe léptetett büntetőintézkedések a tömegpusztító fegyverek teheráni programjához kapcsolódó tevékenysége miatt büntetik a céget.

Pompeo szerint a szankciók életbe léptetése “világos figyelmeztetés” mindazok számára, akik kapcsolatokat tartanak fenn az IRISL-lel és leányvállalatával, vagy bármilyen formában támogatják a vállalatok tevékenységét. Washington szerint ugyanis ezeknek az államoknak vagy vállalatoknak ugyancsak “az Egyesült Államok lehetséges szankcióival” kell számolniuk, hiszen tevékenységükkel hozzájárulhatnak Irán nukleáris és balisztikusrakéta-programjainak kifejlesztéséhez.

Hétfőn egyébként amerikai republikánus és demokrata párti törvényhozók arra szólították fel a Trump-kormányzatot, hogy léptessen életbe “erőteljes szankciókat” Szíria ellen az úgynevezett Caesar Törvény értelmében.

Ezt a törvényt tavaly decemberben Donald Trump támogatásával terjesztették elő a törvényhozók és most, június közepén lép életbe. A törvény a szíriai újjáépítésre szánt segélyek befagyasztását és a damaszkuszi rendszer elleni szankciókat ír elő arra az esetre, ha a háborúban atrocitásokat elkövetőket nem vonják felelősségre. “A szíriai nép túl sokat és túl sokáig szenvedett Aszad (elnök) és pártfogói alatt” – fogalmaztak a törvényhozók a kormányhoz intézett levélben, amelyet James Risch, a szenátus és Eliot Engel, a képviselőház külügyi bizottságának vezetői írtak alá. A levélben hangsúlyozták a többi között azt is, hogy a szíriai “rezsimnek és pártfogóinak véget kell vetniük ártatlan emberek legyilkolásának, és lehetőséget kell teremteniük a szíriaiaknak a megbékélés, a stabilitás és a szabadság felé vezető útra”.

A törvény a nevét Caesarról, a szíriai rendőrség egykori fotósának fedőnevéről kapta, aki 2013-ban megszökött és mintegy 55 ezer olyan fényképet vitt magával az Egyesült Államokba, amely a szíriai börtönökben dúló visszaéléseket és brutalitást mutatja meg. Caesar 2014-ben az amerikai kongresszus előtt zárt ajtók mögött tartott meghallgatáson tárta fel a fényképek hátterét és mindazt, amit a szír börtönviszonyokról tudott. A fotós tavaly márciusban – bő, kék köpenybe bújva – megjelent az amerikai szenátusban is, ahol sürgette a politikusokat, hogy fogadják el a Damaszkuszt szankcionáló törvényt.

Az elmúlt hónapokban, a koronavírus-járványban az ügyészség sikeresen megvédte dolgozói egészségét, megőrizte hatékonyságát és színvonalát, valamint biztosította a munkahelyeket – hangsúlyozta Polt Péter legfőbb ügyész abban a videoüzenetben, amelyet kollégáihoz intézett az Ügyészség napja alkalmából, amelyet szerdán tartottak.

A Legfőbb Ügyészség azt közölte, hogy a pandémiás helyzet miatt az elmúlt hónapok különleges feladat elé állították őket: úgy kellett a törvényes rend és biztonság fenntartásában a lehető legtöbbet tenni, hogy közben az intézmény munkavállalóit is megvédjék a járványhelyzet következményeitől.

“A testület sikeresen vette az akadályokat. A kollégák fegyelmezetten tartották a határidőket, hatékonyan oldották meg a különleges helyzetből adódó többletfeladatokat, s közben ügyeltek arra, hogy megvédjék saját és mások egészségét. Az ügyészség március elején kezdte meg a védekezést, amelynek fontos eleme volt az online munkavégzés feltételeinek megteremtése. A szervezet lehetőséget biztosított arra, hogy a munkahelyeken egymást váltva dolgozzanak a kollégák” – tudatták.

Hozzátették, Polt bejelentette, hogy a pozitív tapasztalatok nyomán a digitális távmunka előnyeit a jövőben is szeretnék kihasználni.

Emellett tovább kívánják szélesíteni olyan hatékony intézmények alkalmazását, mint a büntetővégzés, a feltételes ügyészi felfüggesztés, az egyezség vagy a mértékes indítvány. Ezzel fokozottabb mértékben hozzájárulhat az ügyészség a jogbiztonság erősítéséhez, a közrend megtartásához.

Polt az Ügyészség napja alkalmából külön gratulált azoknak, akik elismerést vehettek át az évforduló alkalmából, közöttük az öt Kozma Sándor-díjas kollégájának.

Az erőszak elleni zéró tolerancia jegyében az Igazságügyi Minisztérium (IM) törvényjavaslatot nyújtott be kedden az Országgyűlésnek a feltételes szabadságra bocsátás szigorításáról.

A javaslat célja, hogy az emberi élet szándékos kioltásával járó bűncselekmények miatt határozott tartamú szabadságvesztésre ítéltek esetében kivétel nélkül kizárja a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét. A hozzátartozók védelme érdekében a törvényjavaslat további szigorítást is bevezet, és a hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos személy elleni erőszakos bűncselekmények esetén is a feltételes szabadságra bocsátás kizárásáról rendelkezik.

A hozzátartozók védelme érdekében a kisebb tárgyi súlyú cselekményeknél is szükséges a szigorítás, ezért a javaslat a szabadságvesztés felfüggesztése esetén is előírja a pártfogó felügyelet és az áldozatoktól történő távoltartás elrendelésének kötelezettségét.

A törvényjavaslattal a kormány célja az, hogy a győri kettős gyermekgyilkossághoz hasonló tragikus eseteket megelőzze. Ahogy azt korábban az IM jelentése megállapította, a bíróság hibázott, amikor túl enyhe büntetésre ítélte és idő előtt kiengedte a börtönből az erőszakos apát.

Az IM a benyújtott törvényjavaslattal nem tekinti befejezettnek a munkát, továbbra is komplex intézkedéscsomaggal és következetes jogalkotással küzd a kapcsolati erőszak ellen és a családok magasabb szintű védelmének megvalósításáért. Az év elején felállított családjogi munkacsoport keretei között tovább vizsgálja a megelőzést és az áldozatok védelmét szolgáló további intézkedési lehetőségeket.

Egyértelműen több pénz szükséges a kínai dezinformációs kampányok elleni harchoz, az Európai Unió országainak nem csak prédikálniuk kellene, hanem forrásokkal is támogatni a félretájékoztatás és álhírek elleni küzdelmet – jelentette ki az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a kínai külügyminiszterrel, Vang Jivel folytatott tárgyalását követően.

“Európának naiv elképzelései vannak Kínával kapcsolatban, ezzel szemben nekünk egy sokkal realisztikusabb megközelítésre lenne szükségünk ahhoz, hogy megóvjuk saját értékeinek és érdekeinket” – mondta Josep Borrell.

Borrell Kínát “stratégiai riválisként” jellemezte, de úgy vélekedett, hogy az ország globális ambíciói ellenére nem veszélyezteti a világbékét, mert nincsenek militarista törekvései, és egyelőre úgy tűnik, nem akar fegyveres konfliktusokban szerepet vállalni.

(Borell téved. Emlékezzünk Chamberlainre, aki a Csehszlovákia szétdarabolását szentesítő Müncheni egyezmény után úgy nyilatkozott, hogy Németország és Anglia között nem kerülhet sor soha többé háborúra. Azután mégis. A -szerk- megj.)

A sokat bírált új kínai nemzetbiztonsági törvénnyel kapcsolatban közölte, hogy nyílt és őszinte eszmecserét folytatott a kínai külügyminiszterrel, aki azonban elutasította a szabadságjogok hongkongi érvényesülését érő bírálatokat.

“Míg kínai kollégám szerint ez a törvény nem sérti az egy ország, két rendszer elvét, mi azt hangsúlyozzuk, hogy Kínának nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban tiszteletben kell tartania Hongkong autonómiáját, és csökkentenie kell a diplomáciai feszültségeket” – fogalmazott.

Hozzátette továbbá, hogy a hongkongiak szabadságjogainak tiszteletben tartása alapvető fontosságú az EU számára, azonban Kína erős globális szereplő, és az EU-nak saját érdekei mentén kell vele együttműködnie.

A két politikus tárgyalt az EU és Kína közötti befektetési megállapodásról is, amellyel kapcsolatban a főképviselő megállapította, hogy Peking nem teljesítette a tavalyi EU-Kína csúcson elfogadott zárónyilatkozatban foglaltakat, többek között az európai vállalatok kínai piachoz való hozzáférésének javítását, a beruházások védelmét és az egységes keretfeltételek biztosítását.

Gondatlanságból elkövetett emberölés és emberéletek veszélyeztetésének gyanújával előzetes eljárást indított kedden a párizsi ügyészség a koronavírus-járvány franciaországi kezelése miatt.

Rémy Heitz párizsi főügyész arról számolt be, hogy a vizsgálatnak nem célja a politikai vagy adminisztratív felelősöket megnevezni, hanem az országos döntéshozók esetleges büntetőjogi felelősségét kívánja megállapítani az általános karantén alatt érkezett feljelentések nyomán.

A vádhatóság nem vizsgálhatja sem a köztársasági elnök, sem a kormánytagok felelősségét.

Emmanuel Macron államfő a mandátuma alatti politikai döntésekért büntetőjogilag nem felelős, a kormánytagok tettei ügyében pedig kizárólag a miniszteri rangú politikusok ügyeivel foglalkozó, 1999-ben létrehozott francia köztársasági bíróság (CJR) illetékes ítélkezni, ahova egyébként mintegy nyolcvan panasz érkezett az elmúlt három hónapban.

Az ügyészség által indított nagy központi vizsgálat tizenhárom, szakszervezetektől és egyesületektől érkezett panaszt vizsgál, egy tizennegyedikhez pedig harminchárom feljelentést soroltak be, amelyek többségében magánszemélyektől érkeztek az elégtelenségek bejelentésre szolgáló internetes oldalakra.

A feljelentések többsége az állítólagos munkavédelmi elégtelenségeket, illetve a járvány kezdetén tapasztalt maszk- és teszthiányt érinti.

Az ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés, nem szándékos sérülésokozás, mások életének veszélyeztetése és a járvány elleni küzdelem szándékos hiánya, valamint segítségnyújtás elmulasztásának gyanúját vizsgálja, megpróbálja feltárni a döntéshozatali folyamatot az egészségügyi minisztérium illetékes szolgálatainál, s mindenekelőtt Jérome Salomon járványügyi igazgató felelősségét megállapítani.

A főügyész szerint “ha történt büntetőjogi hiba, az több mint valószínűleg – de ez csak feltételezés – nem szándékos hiba” volt a járványkezelésben. Emlékeztetett arra, hogy a törvény pontosan meghatározza azt, hogy bűncselekmény megállapításához bizonyítékra van szükség, nem elégséges az egyszerű hanyagság megállapítása.

Az ügyek együttes vizsgálata az ügyész szerint lehetővé teszi egy közös dokumentáció létrehozását a tudományos ismeretek állapotáról, miután az ilyen típusú szabálysértések esetén a döntéshozók felelősségnek megállapításakor figyelembe kell venni, hogy a döntés meghozatalának pillanatában milyen eszközök és ismeretek álltak rendelkezésre a járványról – hangsúlyozta Heitz.

A központi vizsgálat nem vonatkozik az idősotthonokra, amelyek ellen helyi szinteken indultak eljárások, eddig kettő Párizsban, egy a fővároshoz közeli Nanterre-ben, egy pedig a délkeleti Grasse-ban.

Elmarasztalta a német szövetségi alkotmánybíróság Horst Seehofer belügyminisztert, amiért a pártpolitikai küzdelem részeként tett nyilatkozatot tartalmazó interjút közölt a tárca honlapján.

Az alkotmánybíróság ítélete szerint Seehofer a minisztériumi honlap felhasználásával olyan erőforrást vett igénybe a pártpolitikai küzdelemhez, amelyhez a kormányban betöltött tisztsége révén fért hozzá. Ezzel megsértette az állami szerveknek pártpolitikai semlegességet előíró kötelezettséget, és megsértette az interjúban bírált párt, az ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) esélyegyenlőséghez fűződő jogát.

Csak szabad választás adhat demokratikus legitimációt, de ehhez nem csupán magának a választásnak, a szavazat leadásának kell nyomástól és kényszertől mentesnek lennie, hanem a választói döntéshez vezető véleményalkotási folyamat nyíltságát, szabadságát is biztosítani kell. Ebben a folyamatban meghatározó szerepük van a politikai pártoknak. Ezért gondoskodni kell arról, hogy egyenlő eséllyel vehessenek részt a választók véleményének megformálásáért folytatott küzdelemben. Ehhez az is szükséges, hogy semlegesek maradjanak a pártoknál nagyságrendekkel több erőforrással rendelkező állami szervek, ami a szövetségi kormányra, és a testület tagjaira is vonatkozik – fejtette ki Peter Müller tanácsvezető alkotmánybíró – volt Saar-vidék tartományi miniszterelnök – az ítélet szóbeli indoklásában, hozzátéve, hogy “egy miniszternek mindekit egyformán szolgálnia kell”.

Az alkotmánybíróságnál az AfD panaszolta be a minisztert, amiért a tárca honlapján közöltek egy 2018-as interjút. Seehofer a dpa hírügynökségnek adott interjúban a többi között kifejtette, hogy az AfD akár ezerszer is elmondhatja magáról, hogy demokrata, mégis szembehelyezkedik a demokratikus berendezkedésű német állammal, és az “államot bomlasztó” politikát folytat.

Az alkotmánybíróság ugyan elfogadta az AfD álláspontját – miszerint az interjú publikálásával Horst Seehofer és a tárca megsértette a párt esélyegyenlőséghez fűződő jogát -, de élesen bírálta is a pártot az eljárás két mozzanatával kapcsolatban. A testület így alaptalan, légből kapott kijelentésként jellemezte az AfD képviselőinek azon – az eljárás során tényekkel nem alátámasztott – vélekedését, miszerint a dpa “szívességből” interjúvolta meg a minisztert, és az interjú készítője pénzt kapott a minisztériumtól a munkájáért. Az alkotmánybíróság továbbá méltatlannak és mértéktelenül túlzónak minősítette az AfD beadványának azon részletét, miszerint Seehofer bírálata a pártról a náci kormányzat tagjainak zsidók ellen uszító beszédeit idézi.

Június 22-én Bécsben lesz az orosz-amerikai konzultáció a hadászati stabilitásról – erősítette meg Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes.

Rjabkov elmondta, hogy az osztrák fővárosban Marshall Billingslea fegyverzetkorlátozásért felelős amerikai különmegbízottal fog tárgyalni. Az orosz diplomata kifejezte reményét, hogy a hadászati egyensúlyról folytatott párbeszéd felújítása “elmozdítja a holtpontról a folyamatot”, és kijelöli az előrevezető utat. Mint mondta, Moszkvában meglepetést keltett, hogy az amerikai fél szerint Kína képviselői is elutazhatnak a bécsi találkozóra.

“Ismerjük és tiszteletben tartjuk Kína álláspontját. Ezért abból indulunk ki, hogy a bécsi kapcsolatfelvétel kétoldalú, orosz-amerikai formátumban, az illetékes minisztériumok képviselőiből álló delegációk részvételével történik majd meg” – nyilatkozott a helyettes tárcavezető.

Korábban a Bloomberg hírügynökség közölte az amerikai külügyminisztériumra hivatkozva, hogy Billingslea és Rjabkov június 22-én Ausztria fővárosában ül tárgyalóasztalhoz, és eszmecserét folytat a jövőre lejáró, hadászati támadófegyverek korlátozásáról szóló START-3 szerződésről.

Rjabkov és Billingslea május 8-án telefonon beszélt egymással.

Legyen szó a kecskeméti légibázisról, vagy egy pesti erkélyről, az éjszakai repülés szépsége rabul ejti az embert, melyet a technikai, környezeti és szervezeti kondícióknak megfelelően próbál kiaknázni :-)

Vakus kísérlet denevérre, muskátlis előtérrel.

Falcon 7X, 607 hosszú expós felvételen, kecskeméti 12-es fájnelen. 

Zord