Biztonságpolitika

A megmozdulásokat szervező tisztek csoportja szerint a belga rendőrséget főként aránytalan fellépéssel és rasszizmussal vádolják. A rendőrséget rossz színben feltüntető bejegyzések és videók ellepik a közösségi oldalakat – hangoztatták. A társadalom elvárja, hogy a rendőrség fellépjen a rendbontók ellen, ugyanakkor általános megvetés követi, ha az akció során az állomány egy-egy tagja határozottabban lép fel. Véleményük szerint ugyanakkor a rendfenntartó erők elítélése, megbélyegzése, egyes tagjainak nehezen indokolható felelősségre vonása “rövidlátó cselekedet, hosszú távon pedig a visszájára sül el”.

A szervezők aláhúzták, hogy a rendőrök körében tapasztalt megkülönböztető magatartás vagy a fizikai erő indokolatlan használatával járó intézkedés sosem marad büntetlenül.

Kiemelték továbbá, hogy a lakosság egyes csoportjainak a rendőrök iránt érzett ellenszenvét és a kialakult feszültséget gyakran a sajtó táplálja. Véleményük szerint a médiának megfelelő arányban, objektív információkat kell közölnie. Mindig az egész esetet, annak körülményeivel együtt kell bemutatni, nem pedig hangulatkeltő módon a tényeknek csak egy részét közvetíteni, eltorzítva a valóságot – húzták alá.

A belga média arról számolt be, hogy a megmozdulások civil és egyenruhás részvevői tiltakozó akciójuk részeként rendőrautók szirénáit kapcsolták be, az övükön tartott bilincseket pedig ledobták a földre. A rendőri szakszervezetek, amelyek nem támogatták a megmozdulást, valamint a belga szövetségi kormány illetékesei péntek délután ülnek tárgyalóasztalhoz az állomány tagjait érő folyamatos támadások miatt- tették hozzá.

Ibolya Tibor közleményében azt írta: a vádirat szerint a negyvenkét éves román állampolgár 2004. április 15-én este bement a X. kerületi Gyalog utca egyik lakásába, ahol egy másik férfit keresett. A lakásban tartózkodók azt mondták neki, a keresett férfi nincs ott, erre a vádlott elkezdte átkutatni a lakást. Rányitotta az ajtót egy épp akkor átöltöző nőre is, aki kiküldte a szobából, a vádlott azonban erre úgy reagált, hogy megrúgta őt. A nő védelmére kelt egy férfi, de a vádlott előrántott egy kést és megvágta, illetve szívtájékon megszúrta őt.

A megszúrt férfi életveszélyes sérülést szenvedett, életét a szakszerű mentős és orvosi ellátás mentette meg.

A román bűnöző ezt követően külföldre ment, de büntethetősége nem évült el, mert a körözés, valamint a nemzetközi és európai elfogatóparancsok kibocsátása és egyéb nyomozási cselekmények megszakították az elévülést – ismertette a főügyész, hozzátéve: a férfit 2019 augusztusában, Németországban fogták el.

A Fővárosi Főügyészség a többszörös visszaeső férfival szemben emberölés bűntettének kísérlete miatt emelt vádat a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyészség letöltendő fegyházbüntetést és az országból történő végleges kiutasítást kért a jelenleg is letartóztatásban levő férfire.

A tragédia második halálos áldozatáról a hírt Vitalij Klicsko főpolgármester közölte újságírókkal a helyszínen, amit utóbb a hatóságok is megerősítettek. Az első vizsgálatok szerint gázrobbanás történt, aminek következtében több emelet – a negyediktől a nyolcadik szintig – beomlott, leszakadtak az erkélyek, több helyen a lakások belsejében is súlyos károk keletkeztek – számolt be az UNIAN hírügynökség.

Később Arszen Avakov belügyminiszter közölte, a rendőrség nem zárja ki annak lehetőségét sem, hogy szándékos robbantás történt. Mikola Csecsetkinnek, a katasztrófavédelmi szolgálat vezetőjének szavai szerint a hatóságok jelenleg még több lehetőséget is vizsgálnak a detonáció okaként, ezek között a gázrobbanást és a robbanószerkezetet, de egyebeket is.

A katasztrófavédelmi szolgálat közlése szerint eddig 21 embert mentettek ki, és három embert szabadítottak ki a romok alól. Eddig egy embert szállítottak sérülésekkel kórházba. Az Ukrajinszka Pravda hírportál azt írta, hogy robbanás az előzetes információk alapján a hetedik emeleten történt. A detonáció megrongálta a lépcsőház felső részét is, ami miatt a legfelső szinten is emberek rekedtek, akik nem tudnak kijönni az épületből – írta az UNIAN.

A házban lakók által elmondottak alapján még 2-6 ember lehet a romok alatt. A mentés még folytatódik.

Stanislaw Zaryn szóvivő a közleményében arra reagált, hogy Putyin a National Interest című, konzervatív amerikai folyóiratban és a Rosszijszkaja Gazeta című orosz kormánylapban megjelent cikkben azzal vádolta meg a mai európai, köztük a lengyel politikusokat, hogy “a szőnyeg alá akarják söpörni” a Csehszlovákia felosztásáról rendelkező, 1938-as müncheni francia-brit-német-olasz paktumot. A Putyin által jegyzett írás “a Nyugat ellen következetesen folytatott információs háború eleme” – írta Zaryn, utalva az orosz elnök korábbi, hasonló tartalmú nyilatkozataira.

A szóvivő szerint Moszkva a Szovjetunió történelmének “fehérre mosására”, Joszif Visszarionovics Sztálin egykori szovjet diktátor és a náci Németországot irányító Adolf Hitler együttműködésének a köztudatból való kitörlésére törekszik, valamint “annak a mítosznak megőrzésére, mintha a Szovjetunió a leginkább hozzájárult volna a náci Németország elleni harchoz”. Zaryn szerint az orosz elnök nemcsak a második világháború történetének meghamisítására, hanem az aktuális nemzetközi politika befolyásolására is törekszik.

A Kreml az általa folytatott információs háborúval “be akarja bizonyítani, hogy Oroszország a nácikat legyőző Szovjetunió utódállamaként más államok sorsainak befolyásolására jogosult”. Ezért “az orosz propaganda erőteljesen kiszorítja a közvitából az összes információt a szovjet bűntettekről, valamint Sztálin és Hitler együttműködéséről” – fogalmazott Zaryn.

Putyin cikkét Andrzej Nowak lengyel történészprofesszor is kommentálta a PAP hírügynökségnek. Fontos körülménynek nevezte, hogy a cikk egy időben jelent meg az amerikai erők németországi létszámcsökkentésének, valamint Andrzej Duda és Donald Trump jövő heti találkozójának bejelentésével. Az említett fejlemények Lengyelország geopolitikai szerepének megerősítését jelentik, Putyin viszont arra figyelmezteti az európai politikusokat: “ne engedjék meg, hogy a Lengyelországhoz hasonló kisebb államok jogot nyerjenek arra, hogy maguk gondoskodjanak biztonságukról, érdekeikről” – mondta Nowak.

Szerinte Putyin cikke kedvező fogadtatásra találhat külföldön a balliberális körökben, melyek “csupán pozitív fényben észlelik a Szovjetunió második világháborús szerepét”. Ezért “ki is szorítják a háborúnak az intenzív német-szovjet együttműködés jegyében zajló, áldozatok százezreit hozó első húsz hónapjának emlékét” – mondta Nowak, utalva a Ribbentrop-Molotov paktum következtében végrehajtott háborús műveletek halálos áldozataira és a katyni vérengzésre.

A történész példa nélkülinek nevezte, hogy a szóban forgó cikket maga Putyin jegyezte. “Hiszen Sztálin sem írta alá a szovjet kommunista párt történetét”, csupán részt vett a kötet szerkesztésében, “miközben Putyin a második világháborút értelmező, terjedelmes cikkben (…) történészként állt a világ elé” – jegyezte meg. Ezáltal Putyin mintha “pecsétet tett volna a sztálini időkhöz képest még megsokszorosított, óriási hazugságra” – jelentette ki Nowak.

A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének állásfoglalása szerint Putyin a cikkével “nem először próbálja feltámasztani a legújabb kori történelem sztálini vízióját”.

Az 1996 novemberében elkövetett Prisztás-gyilkosság ügyében elrendelt perújítási eljárásban a Fővárosi Törvényszék – az alapügyben hozott jogerős ítélet után keletkezett új bizonyíték alapján – a sértettre leadott gyilkos lövés miatt korábban már jogerősen elmarasztalt vádlottat idén februárban első fokon felmentette. A korábban szintén jogerősen elítélt felbujtó és bűnsegéd esetében ugyanakkor a bíróság a perújítást nem találta alaposnak.

A Fővárosi Főügyészség a felmentett vádlott terhére már akkor fellebbezést jelentett be. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség azt a fellebbezését fenntartotta, és a felmentett vádlott esetében a perújítás elutasítására, egyebekben az elsőfokú határozat helybenhagyására tett indítványt. A fellebbviteli főügyészség a perújítási eljárásban hozott elsőfokú ítélet kihirdetése után keletkezett okiratok ismertetése érdekében a másodfokú eljárásban tárgyalás tartását kezdeményezte – közölték.

Idén februárban a perújítási eljárásban első fokon felmentették az emberölés vádja alól és szabadlábra helyezték a Prisztás József megölése miatt már jogerősen elítélt Hatvani Istvánt. A felbujtás miatt elítélt Portik Tamás és a bűnsegédlet miatt elítélt Fazekas Ferenc esetében ugyanakkor elutasították a perújítást.

Az eredeti vád szerint a gyilkosság előzménye, hogy az 1990-es évek közepén az alvilág bankáraként emlegetett Lakatos András tartozott az éjszakai élet két akkori ismert alakjának, Portiknak és Prisztásnak is. Amikor Lakatos András külföldre távozott, két hitelezője elszámolási vitába keveredett. A vád szerint Portik utasítására Hatvani István 1996-ban lelőtte Prisztás Józsefet, akit Fazekas Ferenc csalt a helyszínre.

Az első eljárásban a Fővárosi Törvényszék 2014 februárjában első fokon nem jogerősen elítélte Portikot és egyik társát, ám a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla azt a döntést hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el. A megismételt büntetőperben, 2016 májusában a tábla jogerősen tizenöt év fegyházra ítélte Portikot felbujtóként és Hatvani Istvánt elkövetőként, a bűnsegédlettel gyanúsított Fazekas pedig tíz évet kapott. Az eljárás alatt a vádlottak mindvégig tagadták bűnösségüket.

A három ember már megkezdte büntetésének letöltését, amikor 2018-ben Jozef Rohác – aki életfogytiglani büntetését tölti az 1990-es években elkövetett, négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság miatt – vallomást tett, hogy ő ölte meg Prisztást. Lényegében emiatt indult el a perújítási tárgyalás tavaly márciusban. Jozef Rohác a bíróságon arról beszélt, hogy a megbízást az ukrán maffiától kapta, a dunaszerdahelyi bűnözői csoport közvetítésével, és a gyilkosságot 10-15 ezer márkáért hajtotta végre. Beszámolt az elkövetés körülményeiről is, a gyilkosság beismerésének indokául pedig azt adta elő: sok rosszat csinált életében, most már csak jót szeretne, és nem akarja, hogy ártatlan emberek legyenek börtönben miatta.

A törvényszék idén februári elsőfokú, Hatvanit felmentő rendelkezése ellen már az első fokon eljáró ügyész fellebbezést jelentett be, ám ennek nincs halasztó hatálya, és a vádlottat akkor nyomban szabadlábra is helyezte a törvényszék. Most a fellebbviteli főügyészség másodfokon is fenntartotta fellebbezését a perújítás és a felmentés ügyében.

Putyin a második világháború 75. évfordulójának valódi tanulságai című anyag megírását a múlt és a jelen előtti felelőséggel, valamint azzal a kívánsággal indokolta, hogy a tragédia többé ne fordulhasson elő. Emlékeztetett rá, hogy a második világháború oka az első világháborút lezáró, Németország számára megalázó versailles-i béke volt.

Az orosz elnök azzal vádolta meg a mai európai és különösképp a lengyel politikusokat, hogy a szőnyeg alá akarják söpörni a Csehszlovákia felosztásáról rendelkező, 1938-as müncheni francia-brit-német-olasz paktum jelentette “árulást”. Az orosz vezető történelmi dokumentumokat idéző írásában azt állította, ennek oka nemcsak az, hogy egyes európai országok megsértették a Prágával szembeni szövetségesi kötelességeiket, sőt Lengyelország részt vett az ország feldarabolásában is, de az is, hogy “a Szovjetunió volt az egyetlen, aki Csehszlovákia védelmére kelt”.

Rámutatott, hogy Varsó egy év alatt négyszer utasította el, hogy csatlakozzon egy nemzetközi beavatkozáshoz Csehszlovákia védelmében. Mint írta, Moszkva az utolsó pillanatig bízott a Hitler elleni koalíció lehetőségében, és éppen a müncheni paktum után értette meg, hogy a Nyugat biztonsági kérdésekben figyelmen kívül hagyja az érdekeit. Putyin szerint London és Párizs Berlin “megbékéltetését” célzó politikájának lényege Németország és a Szovjetunió egymásnak ugrasztása volt.

Emlékeztetett rá, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa 1989 decemberében elítélte a Molotov-Ribbentrop paktumot mint Sztálin önkényének egyik megnyilvánulását, ugyanakkor úgy vélekedett, hogy Moszkvának “nem volt más alternatívája”, mint hogy hadseregével 1939. szeptember 17-én benyomuljon Lengyelországba, gyakorlatilag az antant által 1919-ben javasolt, az ukrán és fehérorosz többségű területek határát jelölő Curzon-vonalig, különben Hitler az ország egész területét megszállta volna. Korabeli vezető brit politikusokat idézett, Churchillt, Lloyd George-ot és Halifaxet, akik megértéssel nyilatkoztak akkor az új szovjet határokról.

Putyin a balti államok bekebelezését is a szovjet “stratégiai katonai védelmi céljaival” magyarázta, azt állítva, hogy a három ország szerződés alapján, “a megválasztott kormányok” beleegyezésével csatlakozott a Szovjetunióhoz. “Ez megfelelt az akkori idők nemzetközi és államjogának” – írta. Sztálinnal kapcsolatban, akinek bűneit és a hibáit elismerte, arra hívta fel a figyelmet, hogy nyugat-európai vezetőkkel ellentétben sosem találkozott Hitlerrel. Rámutatott, hogy a Szovjetunió elutasította a háromhatalmi megállapodáshoz való csatlakozás Berlin által felkínált lehetőségét is.

Az orosz elnök szerint “veszélyes és valós fenyegetést” hordoz magában az Európai Parlament 2019. szeptember 19-i határozata, amely a közös múltfeltárás helyett a náci Németországot és a Szovjetuniót egyformán tette felelőssé a második világháború kirobbantásáért. Megengedhetetlennek ítélte, hogy a “megszállók” és a “felszabadítók” közé egyenlőségjelet tegyenek, az antifasiszta emlékművek megcsúfolását gyáva, a nácik örököseinek erőszakcselekményeit pedig véres aljasságnak minősítette. Sürgette a korszakra vonatkozó archívumok megnyitását, egyebek között a korabeli brit-német tárgyalások dokumentumainak nyilvánosságra hozatalát. Kifejezte Moszkva készségét a történészi együttműködésre és vitára.

“A második világháború nem egyik napról a másikra történt. És Németország Lengyelország elleni agressziója sem volt váratlan. A korszak számos világpolitikai tendenciájának és tényezőjének eredménye volt. A háború előtti összes esemény egyetlen végzetes láncolattá állt össze. De kétségtelen, hogy ami az emberiség történelmének legnagyobb tragédiáját meghatározta, az az állami egoizmus, a gyávaság, az erőt gyűjtő agresszor kényeztetése, a politikai eliteknek a kompromisszumok keresésére való felkészületlensége volt” – fogalmazott Putyin.

“Nem lenne becsületes azt állítani, hogy a náci Németország külügyminisztériumának vezetője, Ribbentrop kétnapos moszkvai látogatása volt a második világháborúhoz vezető fő ok. Minden vezető hatalom felelős valamilyen mértékben annak kezdetéért. Mindegyik helyrehozhatatlan hibákat követett el, önhitt módon azt feltételezve, hogy túl lehet járni a többi eszén, a maguk számára egyoldalú előnyöket biztosítva, vagy kimaradva a közeledő, világméretű bajból. Az effajta rövidlátásért, a kollektív biztonsági rendszer létrehozásának elutasításáért életek millióival és kolosszális veszteségekkel kellett megfizetni” – tette hozzá.

Putyin úgy vélekedett, hogy a mai kihívásokra adandó válaszok keresésében fontos szerepe lehet a második világháború győztes hatalmai, az ENSZ Biztonsági Tanács öt állandó tagja – Oroszország, az Egyesült Államok, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország – csúcstalálkozójának. Méltatta a békés fejlődésnek az 1945-ös jaltai és a San Franciscó-i konferencián elfogadott elveit, azt a mechanizmust, amely “lehetővé tenné a vezető hatalmak számára, hogy a köztük előforduló nézeteltérések megmaradjanak a diplomácia keretei között”. Az orosz elnök szerint az ENSZ BT ma is “egyedülálló mechanizmusa a nagy háború vagy a globális konfliktus megelőzésének”.

Putyin javasolta, hogy az “ötök” az általa kezdeményezett találkozójukon a kollektív kezdeményezések jövője, a béke és a biztonság kérdései mellett vitassák meg a világjárvány következében fenyegető gazdaság válság meghaladásának lehetőségeit is.

A vádirat szerint egy huszonnégy éves olasz állampolgár – miután marihuánát szerzett meg és fogyasztott – 2020. január 2-án, a délutáni órákban, az I. kerület, Döbrentei térnél, az Erzsébet híd budai hídfőjének pillérén egy körülbelül húsz négyzetméteres falfirkát fújt fel festékkel. A fiatal férfi a cselekményével kilencvenezer forint kárt okozott. A rendőrség perceken belül intézkedett a falfirkáló ellen.

Az olasz a bűncselekmény elkövetését elismerte, és elmondta, hogy „szokásból” festette össze a hidat, ugyanis amelyik országban járt eddig mindenhol összefestett valamit. A Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség a férfi ellen rongálás vétsége és kábítószer birtoklásának vétsége miatt emelt vádat a Budai Központi Kerületi Bíróságon. Az ügyészség indítványozta, hogy a bíróság – tárgyalást mellőzve – büntetővégzésben szabjon ki pénzbüntetést a vádlottal szemben.

“Figyelve az elmúlt napok történéseit az országban, azt látom, hogy lendületbe jöttek bizonyos erők, amelyek izmozni kezdtek, ingataggá próbálják tenni a helyzetet az országban. Ezt látjuk, és régóta. Mégiscsak sikerült megtenni néhány megelőző lépést, és meghiúsítani az átfogó tervet a fehéroroszországi helyzet megingatására – ez nem vicc és nem félelemkeltés -, az ország eljuttatását valamifajta Majdanhoz” – idézte a Sputnik Belarusz hírügynökség a kijevi tüntetések leggyakoribb helyszínére utaló fehérorosz államfőt, aki egy gazdasági tanácskozáson beszélt erről.

Az államfő részletekbe nem bocsátkozott, de megjegyezte, hogy nemcsak az országban lévő “bábokról” sikerült lerántani az álarcot, hanem azokról a “bábmesterekről” is, akik rángatják őket. Most Nyugaton és Keleten egyaránt minden politikai érdek Fehéroroszországra összpontosul – így Lukasenka.

A Vjaszna fehérorosz jogvédő szervezet csütörtökön hírt adott arról, hogy őrizetbe vették Viktar Babarika elnökjelölt-aspiránst, és két héttel meghosszabbították Pavel Szevjarinecnek, a Fehérorosz Kereszténydemokrácia (BHD) nevű ellenzéki párt szervezőbizottsága társelnökének az őrizetét. Babarikát “illegális tevékenységek” szervezésével vádolják. Terhére róják azt is, hogy megkísérelt nyomást gyakorolni a tanúkra, bűncselekmények nyomait próbálta eltüntetni, és nagy mennyiségű pénzt vett fel a közelmúltban az általa kezelt számlákról. Szevjarinec a június 7-i, engedély nélkül tartott minszki rendezvényen való részvétel miatt rá kirótt büntetését tölti.

Fehéroroszországban a koronavírus-járvány ellenére augusztus 9-én elnökválasztást tartanak. Az országot 1994 óta irányító 65 éves Lukasenka újra, immár hatodszor indul a tisztségért. Az előző, 2015-ös elnökválasztáson a szavazatok 83,5 százalékát sikerült megszereznie a fehérorosz választási bizottság szerint. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) választási megfigyelői a korábbi elnökválasztások eredményét csalásra és megfélemlítésekre hivatkozva nem ismerték el.

A BBC orosz nyelvű adásában pénteken megjelent elemzés szerint az augusztusi választás kimenetele megjósolhatlan, amire nagyon régóta nem volt példa. Lukasenka 26 éves uralma után a polgárok készek a hatalomváltás érdekében szavazni még a legkevésbé ismert és politikai tapasztalattal nem rendelkező jelöltekre is, amire Lukasenka erőfitogtatással, őrizetbe vételekkel és házkutatásokkal reagál. Mindez a koronavírus-járvány és gazdasági válság közepette történik, amikor Moszkva és a Nyugat is saját problémáival van elfoglalva – írta a BBC.

A háború sújtotta Líbiát érintő ENSZ-fegyverembargó hatékony ellenőrzésére az Európai Unió tagállamainak jóváhagyásával április elsejével indult misszió Irini néven a Földközi-tenger keleti medencéjében. “Arra kértem a tagállamokat, hogy biztosítsanak minden szükséges eszközt és osszák meg a hírszerzési információikat a művelet megerősítéséhez” – mondta

Szavai szerint az Irini művelet “többre képes”, többet és hatékonyabban tudna cselekedni, de eszközhiány miatt nem éri el azokat az eredményeket, amelyekre létrehozták. Mivel jelenleg csak két hajó és három repülőgépáll rendelkezésre, további, legalább öt hajóra és az azok munkáját segítő, legalább két repülőgépre lenne szükség a fegyverembargó ellenőrzése mellett arra is, hogy a művelet sikerrel lépjen fel a Földközi-tenger középső medencéjébe kialakult, Líbiából főként Olaszországba tartó migrációs útvonalat használó embercsempészek tevékenyégének felszámolására – tette hozzá Borrell.

Az Irini művelet megbízatása egyelőre 2021. március 31-ig tart. Munkája megkezdésével az embercsempész-hálózatok felszámolása érdekében létrehozott Sophia uniós művelet mandátuma megszűnt. A művelet légi, műholdas és tengeri eszközöket vesz igénybe. A misszió munkájában részt vevő hajók járőrözési területe a Líbiába tartó fegyverszállítmányok fő érkezési útvonala, keletre, Egyiptom irányában van.

A művelet támogató feladatokat is ellát. Biztosítja a líbiai parti őrség és haditengerészet kiképzését, nyomon követi a kiképzés hosszú távú hatékonyságát. Ezen túlmenően az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataival összhangban megfigyelési tevékenységet és információgyűjtést végez a líbiai export kőolaj, nyersolaj és finomított kőolajtermékek illegális kereskedelméről. Hozzájárul továbbá az embercsempészek és emberkereskedők üzletszerű tevékenységének ellehetetlenítésére irányuló uniós intézkedések elősegítéséhez információgyűjtéssel és repülőgépes járőrözés révén.

“Remélem, igazságos elbírálásban részesülök” – nyilatkozta Kusajb aki a valódi nevét, az Ali Muhammad Ali Abd al-Rahmánt kívánja a per folyamán használni. A gyanúsított a koronavírus -járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések következtében, videókonferencián keresztül követte a pert, az bíróság egyik hágai fogvatartási egységéből.

A Kusajb elleni kiadott első, 2007-ben keltezett vádirat eredetileg ötven vádat sorol fel egyéni nemzetközi büntetőjogi felelősségre alapozva, míg a 2020-as júniusban kibocsájtott második végzés már három új vádponttal egészült ki: olyan bűntényekkel, amelyeket a vádlott a dárfuri régióban fekvő Deleigben és a környező területeken követhetett el 2004 márciusában.

A dárfúri konfliktus 2003-ban kezdődött afrikai etnikai csoportok lázadásával, akik hátrányos megkülönböztetéssel vádolták a főként arab etnikumúakból álló szudáni kormányt. A kormánycsapatok arab milíciák támogatásával vérbe fojtották a lázadást, súlyos atrocitásokat követve el. A konfliktus az ENSZ-becslések szerint mintegy 300 ezer ember életét követelte, és több mint két és félmillió embert tett földönfutóvá.

A szudáni iszlamista dzsandzsavíd milícia volt parancsnokát, a Közép-afrikai Köztársaságban fogták el múlt kedden és vitték Hágába repülőn, több mint 13 évvel azután, hogy az első nemzetközi elfogatási parancsot kiadták ellene. Számos súlyos bűncselekmény – többek között emberölés és nemi erőszak – mellett azzal is vádolják, hogy tevékenyen részt vett a Dárfúrban őslakos népcsoport tagjainak elüldözésében.

A Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze mérföldkőnek nevezte a volt milíciavezér elfogását: A darfúri térségben elkövetett bűncselekmények áldozatai túl sokat vártak már az igazságszolgáltatásra, megérdemlik, hogy eljöjjön végre a napjuk a bíróságon. Az egykori milíciavezér az első szudáni gyanúsított, aki az a büntetőbíróság elé került. Ha bűnösnek ítélik, életfogytiglani börtönbüntetést kaphat. A per folytatásra valószínűleg december elején kerül sor.

A közlemény szerint a nemzetközi bűnözői csoport két magyar tagja közül a férfit már január 14-én elfogták a rendőrök az M5-ös autópálya jakabszállási lehajtójánál. Az általa vezetett Toyotában ugyanis öt külföldi férfi volt, egyikük a csomagtartóban. Mindegyikük szír állampolgárnak vallotta magát, és nem tudta igazolni sem magyarországi tartózkodása jogszerűségét, sem személyazonosságát, ezért őket az ideiglenes biztonsági határzárhoz kísérték.

A gépkocsit vezető E. Attila ellen a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság büntetőeljárást indított. A nyomozás megállapította, hogy a férfi az elfogása előtti két napban öt alkalommal összesen huszonöt illegális bevándorlót vitt át a magyar-szerb határszakaszon, majd Ausztria felé ment tovább velük.

Tevékenységét a Budapesten tartózkodó O. A. Károlyné koordinálta. A 44 éves nőt a nyomozók június 16-án a fővárosban fogták el. Számos olyan eszközt foglaltak le nála, amelyek arra utalnak, hogy irányítószerepet játszott egy nemzetközi illegális embercsempész-hálózatban, valamint “előrevetítik további személyek elfogását” – olvasható a közleményben.

A nőt bűnügyi őrizetbe vették, és kezdeményezik letartóztatását. E. Attila már januártól letartóztatásban van.

A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szerdán közleményben tudatta: a Fővárosi Törvényszék kedden az ügyészi indítvánnyal egyezően megállapította, hogy a V. László és társai elleni ügyben megvádolt egykori rendőr alezredes esetében megalapozottan tartani lehet attól, hogy megszökne, elrejtőzne, a bizonyítást megnehezítené, meghiúsítaná és újabb hasonló bűncselekményt követne el, ezért a törvényszék elrendelte a vádlott letartóztatását az ügydöntő határozat kihirdetéséig.

A letartóztatás előzménye, hogy a KNYF bűnszervezetben elkövetett korrupciós bűncselekmények miatt 2014. nyarán vádiratot nyújtott be V. László és 21 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken. E szerint a megvádolt egykori rendőr alezredes pénzt ajánlott fel vádlott társának, aki korábban a kollégája volt, hogy vállalja magára a terhükre rótt bűncselekmények elkövetését azért, hogy ezáltal ő mentesüljön a büntetőjogi felelősségre vonás alól. Emellett a megvádolt egykori rendőr alezredes a bejelentett lakcíméről több mint kilenc hónapja elköltözött, ám ezt a büntetőeljárási törvény kötelező rendelkezése ellenére nem jelentette be a bíróságnak, miközben ingatlanjait folyamatosan értékesítette.

A megvádolt rendőr alezredes esetében a halmazati és a bűnszervezetre vonatkozó szabályok miatt kiszabható szabadságvesztés középmértéke 15 év – közölte a KNYF szerdán.

Vizoviczki László ellen évekkel ezelőtt több büntetőeljárás is indult. Az egyikben a vádirat többek között azt tartalmazta, hogy Vizoviczki az 1990-es években prostitúciós szolgáltatást nyújtó vállalkozások révén vált ismerté a budapesti éjszakában, majd ismeretlen forrásból vendéglátó-ipari tevékenységbe fogott, és ennek során az illegális jövedelem növeléséért cégei az adóhatóságot megtévesztették, nem tettek eleget számlaadási kötelezettségüknek, rossz minőségű terméket hoztak forgalomba, illetve irreálisan magas árakkal dolgoztak.

Az ügyészség szerint az elsőrendű vádlott a rendszer hatékony működtetéséért ügyvédi segítséggel több tucat cégből álló gazdasági szervezetet hozott létre, továbbá jó kapcsolatokat épített ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság és az V. kerületi kapitányság több vezető beosztású tisztjével és más hatósági dolgozókkal is. A korrupt rendőrök feladata az volt, hogy a Vizoviczki érdekeltségébe tartozó szórakozóhelyeken lehetőség szerint ne legyenek hatósági ellenőrzések, vagy ha mégis, akkor azokról előre értesítsék megbízójukat, továbbá igyekeztek elérni, hogy legyenek ellenőrzések, igazoltatások a konkurens szórakozóhelyeken, esetenként közreműködtek a fizetni nem akaró vendégek tartozásainak behajtásában. A korrupt rendőrök dolga volt az is, hogy megpróbálják lebeszélni a feljelentés megtételéről a megkárosított külföldi vendégeket, ha pedig ez nem sikerült, a megtett feljelentést eltüntették. Ebben az ügyben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás volt a vád 33 vádlott ellen, az elkövetési érték pedig összességében milliárdos nagyságrendű.

A Központi Nyomozó Főügyészség egy másik vádiratot is benyújtott Vizoviczki és 21 társa ellen. Abban az ügyben a vád vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés, többen az ügyészség szerint bűnszervezetben követték el cselekményeiket. A két vádirat alapján összesen több mint 300 cselekmény róható a vádlottak terhére az ügyészség szerint. A több mint félszáz vádlott között van hét egykori rendőr, köztük öt volt vezető beosztású tiszt, továbbá egykori tűzoltó százados, pénzügyőr főhadnagy, önkormányzati köztisztviselő és közegészségügyi felügyelő.

A Vizoviczki és társai elleni nyomozás a Nemzeti Védelmi Szolgálat titkos információgyűjtésen alapuló feljelentése nyomán 2012 elején kezdődött, és az év májusában fogták el az első gyanúsítottakat, köztük rendőrtiszteket is. Vizoviczkit 2013 májusában házi őrizetbe helyezték, majd decemberben a kényszerintézkedést lakhelyelhagyási tilalomra enyhítették, de idén májusban ismét letartóztatták az elsőrendű vádlottat.

A testület tájékoztatása szerint tavaly 22 800 ember vesztette életét az európai országutakon, ami mintegy két százalékos csökkenés a megelőző évhez képest. A 2010-es adatokhoz képest a csökkenés mértéke 23 százalékos. A 2019-es adat egymillió lakosra vetítve átlagosan 51 közúti halálesetet jelent, ami azt mutatja, hogy Európa útjai továbbra is messze a legbiztonságosabbak a világon.

Ugyan nyolc uniós tagországban (Horvátországban, Finnországban, Franciaországban, Görögországban, Lettországban, Luxemburgban, Németországban és Svédországban) is rekordalacsony volt a közúti halálesetek száma, és közösségi szinten is folytatódott a csökkenő tendencia, a csökkenés üteme a legtöbb országban lelassult.

Bár a közlekedésbiztonsági mutatók közelednek egymáshoz, az is megállapítható, hogy a legbiztonságosabb országutakkal rendelkező országokban négyszer kevesebb ember hal meg közúti balesetben, mint azokban, ahol a legkevésbé biztonságos a közúti forgalom. Az adatok azt mutatják, Svédországban és Írországban történik a legkevesebb halálos baleset. A halálozási arány Romániában a legmagasabb, annak ellenére, hogy ott a legalacsonyabb az egy főre jutó gépjárművek száma.

Néhány tagállamnak nagy haladást sikerült elérnie 2010 óta a közlekedésbiztonság szempontjából: Görögországban, Spanyolországban, Portugáliában, Írországban, a három balti országban, valamint Horvátországban a közúti halálesetek száma harminc-negyven százalékkal csökkent. Magyarországon kilenc év alatt 19 százalékkal csökkent a halálos közúti balesetek száma. 2010-ben egymillió lakosra számítva 74-en lelték halálukat a magyar közutakon, 2019-ben ez a szám 62 volt.

A közlemény szerint az eset 2004 szeptemberében történt: a gyanúsított akkori felesége a családi házukban egy életképes gyermeket hozott a világra; a férfi az újszülöttet becsomagolta, majd hajnalban az utcára vitte és a lomtalanítási hulladék közé rejtette. A nő mentőt akart hívni, de a férfi életveszélyesen megfenyegette, ha bárkinek szól a gyermek születéséről.

Az újszülött holttestét még aznap délelőtt megtalálták, azonban ekkor már egy külterületi szeméttelepen volt a hulladékok között. Halálát kihűlés, magárahagyottság és ellátatlanság, illetve fulladás okozta.

A gyanúsított terhére rótt bűncselekmény – tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntette – 10 évtől 15 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető. A személyisége, valamint a bűncselekmény erőszakos jellege miatt tartani lehet attól, hogy a férfi a bizonyítást a tanúk befolyásolásával, megfélemlítésével veszélyeztetné – olvasható a közleményben.

A bíróság a gyanúsítottat meghallgatta és az indítvány szerint elrendelte a letartóztatását, az elsőfokú bíróság tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb július 15-ig. A döntés ellen a gyanúsított és védője fellebbezéssel élt, így az nem végleges, de végrehajtható.

A tárca vezetője, Peter Altmaier elmondta, hogy az állami fejlesztési bank (KfW) 23 százalékos részesedést szerez a tőkejuttatás fejében. A befektetés célja, hogy az “ígéretes vállalkozás” felgyorsíthassa fejlesztéseit és teljes mértékben kihasználhassa a technológiájában rejlő lehetőségeket – ismertette a miniszter Berlinben tett sajtónyilatkozatában. A CureVac közölte, hogy a társaság a tőkeemeléssel megvalósuló tulajdonszerzés után is az államtól függetlenül végzi tevékenységét.

A szövetségi kormány semmilyen befolyást nem gyakorol az üzletpolitikai döntésekre – hangsúlyozták. Kiemelték: ez az első alkalom Németországban, hogy az állam beszáll egy biotechnológiai cégbe, az ügyletről az egész ágazat számára “iránymutató” megállapodást kötöttek. A részvénytársaság fő tulajdonosa, Dietmar Hopp – a legnagyobb európai szoftvercég, a német SAP egyik alapítója – aláhúzta: igen örvendetes, hogy az állam elismeri a biotechnológia jelentőségét és támogatja a “kulcsfontosságú iparágat”.

A CureVac 2000 óta működik, egy kutatói munkacsoport alapította a tübingeni egyetemen. Eredeti szakterülete a daganatos betegségek gyógyítása géntechnológiai megoldásokkal. A vállalat az év elején vágott bele a SARS-CoV-2 elleni vakcina fejlesztésébe a járványok megelőzését szolgáló innovációk támogatására a többi között a német, a kanadai és a japán kormány, valamint a Bill és Melinda Gates Alapítvány összefogásával alakított nemzetközi koalíció (Coalition for Epidemic Preparedness Innovations – CEPI) finanszírozásával. A fejlesztést az Európai Bizottság is támogatja nyolcvanmillió euróval.

Áprilisban közölték, hogy az oltóanyag kifejlesztése a tervek szerint halad, így már júniusban, legkésőbb pedig júliusban elkezdhetik a klinikai teszteket a tübingeni egyetemi klinikán. Először nagyjából 100 emberen vizsgálják majd a vakcina hatását. Ez a szakasz az adatok elemzésével együtt néhány hétig tart, és ha kedvezőek az eredmények, továbbléphetnek a következő fázisba, amelyben több ezer kísérleti alany bevonásával folytatják az oltóanyag tesztjét.

Sajtójelentések szerint Donald Trump március elején a cég néhány nappal később távozó vezetőjével folytatott megbeszélésén igyekezett kizárólag országa számára biztosítani a fejlesztés eredményét. A társaság március közepén kiadott állásfoglalásában leszögezte, hogy az egész világ rendelkezésére bocsátják a vakcinát, ha sikerül kifejleszteni, Dietmar Hopp pedig egy interjúban leszögezte: elképzelhetetlen számára, hogy csak az Egyesült Államokban használhassák munkájuk eredményét.

Az ötvenéves amerikai-brit-kanadai-ír állampolgárt, egy autóalkatrészeket gyártó michigani cég biztonsági vezetőjét 2018. december 28-án egy moszkvai szállodában vették őrizetbe az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) ügynökei. Azzal vádolták meg, hogy egy államtitkokat tartalmazó memóriakártya birtokába jutott.

Whelan viszont az utolsó szó jogán is ártatlannak vallotta magát és azt állította, hogy egy esküvőre érkezett Oroszországba, ahol csapdába ejtették. Közölte, hogy meg fogja fellebbezni az ítéletet. “Oroszország azt hitte, hogy a kémküldetésen lévő James Bondot fogta el, de igazából a szabadságon lévő Mr. Beant rabolta el” – hangoztatta Whelan, és sürgette, hogy az ítélet ellen tiltakozzon az összes ország, amelynek az útlevelét birtokolja.

A március 30-án kezdődött, az államtitok-védelemre hivatkozva zárt ajtók mögött lefolytatott tárgyaláson Whelan az ügyvédje szerint azt állította, hogy az adathordozó eszközön, amelyet az orosz ismerősétől kapott, tudomása szerint egyebek mellett orosz templomokról készült fotók voltak. Whelan szerint a kelepcét az FSZB egyik őrnagya állította neki, aki a provokációval két legyet akart ütni egy csapásra: nem szándékozott megadni egy százezer rubeles adósságot, és a letartóztatás kiprovokálásával kísérelt meg feljebb lépni a ranglétrán.

Az ügyészség eredetileg 18 évi szabadságvesztés kiszabását kérte. John Sullivan, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete “csalódottnak” és “dühösnek” mondta magát az ítélet miatt, amelyet szerinte semmilyen bizonyíték sem támasztott alá. Megígérte, hogy folytatja erőfeszítéseit az elítélt kiszabadításáért és tisztességes ítéletért. Sullivan szerint a verdikt tovább rontja Oroszország és az Egyesült Államok viszonyát.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter hétfőn Twitter-bejegyzésben fejezte ki felháborodását a “titkos tárgyalás” nyomán kihirdetett moszkvai ítélet miatt és sürgette Whelan haladéktalan szabadon bocsátását. A tárcavezető szerint az orosz hatóságok “elborzasztó” módon bántak az elítélttel.

Dmitrij Peszkov a Kreml szóvivője újságírói kérdésekre válaszolva azt mondta, hogy Whelan nem tekinthető “politikai túsznak” és hogy az ellene emelt vádak a bíróságon bizonyítást nyertek. Peszkov nem kívánta kommentálni az elítélt ügyvédjének azt a kijelentését, hogy ügyfelét kicserélhetik az Egyesült Államokban elítélt Viktor Butra és – vagy – Konsztantyin Jarosenkóra. Kijelentette, hogy az orosz elnöki hivatal nem foglalkozik ilyen kérdésekkel.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az ítélettel kapcsolatban viszont arról beszélt a RIA Novosztyi hírügynökségnek, hogy Moszkva az elítéltek kicserelését többször is felajánlotta Washingtonnak, és hogy továbbra is kiáll álláspontja mellett. Butot fegyverkereskedelem, Jarosenkót pedig kokaincsempészés címén ítélték hosszú börtönbüntetésre a tengerentúlon, mindkettőjüket harmadik országban kerítették kézre az amerikai hatóságok.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő korábban azt mondta, hogy a Whelan elleni eljárás az összes vonatkozó szabály tiszteletben tartásával és az orosz jogrenddel összhangban zajlott le. (Ez nem is lehet kétséges. A -szerk- megj.)

Románia elnökét az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) háttéregyesületei, valamint a Székely Figyelő Alapítvány jelentette fel az ügyészségen azt követően, hogy az államfő Erdély elcsatolásának veszélyét lebegtette meg egy televíziós beszédben, és ezt azzal is illusztrálta, hogy bizonyos szavakat magyarul mondott. Kijelentése miatt a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) pénzbírságot rótt ki az államfőre, az ügyészség azonban június 9-én úgy ítélte meg, hogy az államfő megnyilvánulása nem számít bűncselekménynek, ezért megszüntette az eljárást.

“Értékelésünk szerint a vizsgált beszéd egyes elemei túllépik a szabad véleménynyilvánítás kereteit. (.) Ez, a hangvételt is beleértve, egészében gyűlöletbeszédnek tekinthető” – állapította meg az ügyészség, mely a CNCD elmarasztaló határozatát is megemlítette. Az ügyészség szerint a beszédnek azonban egyetlen eleme sem éri el a bűncselekmény szintjét, hiszen csak a beszélő viszonyult ellenségesen a személyek egy csoportjához, nem kérte, hogy mások is viszonyuljanak hasonlóan.

Az EMNT és az SZNT feljelentését megfogalmazó Kincses Előd ügyvéd úgy értékelte, hogy az ügyészség megállapításaival súlyos csapást mért az államfőre, ezért érdemes volt megtenni a feljelentést. Hozzátette azonban, hogy nem fogadják el az eljárás megszüntetését elrendelő határozatot, annak felülvizsgálatát kérik.

Kifogásolt televíziós beszédében Iohannis kijelentette: a parlamentben a legnagyobb erőt képviselő Szociáldemokrata Párt (PSD) “azért harcol, hogy Erdélyt odaadja a magyaroknak”. Magyarul köszöntve a PSD elnökét, feltette a kérdést: vajon mit ígért Orbán Viktor cserébe a megegyezésért? Kijelentésével az államfő valóságos versengést indított el az ellenzék és a kormányoldal között, hogy melyikük utasítja el határozottabban az erdélyi magyarok jogköveteléseit.

A diszkriminációellenes tanács ötezer lejes (360 ezer forint) bírságot rótt ki az államfőre, elmarasztaló határozatát azonban Iohannis megtámadta a bíróságon.

A közép-olaszországi Abruzzo egy vidéki házában találták meg Bansky alkotását, amelyet tavaly loptak el a 2015-ös terrortámadásokról ismert párizsi Bataclan koncerteremből. A három tettes teherautóval szállította át a művet a francia-olasz határon.

Bansky festménye csak egyike a csendőrség művédelmi egysége által megtalált alkotásoknak. Az 1969-ben alapított csapat, amelynek tagjai a katonai karrier mellett képzett művészettörténészeknek, régészeknek és műértőknek számítanak, az utóbbi ötvenegy év alatt mintegy három millió ellopott műkincset talált meg, Olaszországból ellopott és külföldre szállított, vagy fordítva, külföldről Olaszországba juttatott műveket. Az első jelentős “zsákmánynak” 1975-ben Raffaello A néma című festménye számított, amelyet Urbinóból loptak el más művekkel együtt. Erről a képről mondták azt a szakértők, hogy atomháború esetén elsőrendűnek számít a mentése – idézte fel Riccardi. A kép visszaszerzéséért a Tpc emberei műgyűjtőnek tüntették fel magukat, és a Svájcban megrendezett adásvételen leplezték le a képrablókat.

Két hónap alatt sikerült felkutatni az 1998-ban egy római múzeumból ellopott Van Gogh és Cézanne képeket, melyeket Torinóban találtak meg. Nemrég esetnek számít az 1997-ben egy múzeumi kölcsönzés alatt eltűnt Klimt-festmény, amelyet tavaly befalazva találtak meg.

“Jelenleg 1,3 millió Olaszországból ellopott műkincset keresünk. Szerepel közöttük antik szobor, kézirat, reneszánsz festmény, bélyeg, érme is” – számolt be Riccardi. A körözött tárgyak a nyolcvanas évektől bővített adatbankban sorakoznak, amelyet az Interpol is felhasznál. A műtárgyakat általában megrendelésre lopják el – hangoztatta hozzátéve, hogy egyre több múzeum és aukciós ház csatlakozik az eredetvédelmet biztosító nemzetközi konvenciókhoz.

A Tpc vezetője hangsúlyozta, hogy az illegális nemzetközi műkereskedelem a harmadik legjövedelmezőbb a kábítószer és fegyverkereskedelem mögött, évi hat milliárd dolláros forgalommal. Csak Olaszország templomaiban mintegy százezer védett műtárgyat tartanak számon. Ezeket régebben senki sem védte, ma már azonban az elszigetelt kolostorokat, palotákat, régészeti parkokat is videokamerákkal és drónokkal felügyelik. Kijelentette, nincs ország, amely ne lenne érintett a nemzetközi műkincscsempészet által. Olaszországból továbbra is az ókori sírokból előkerülő leletek a legkeresettebbek: a sírrablók módszerei nem sokat változtak az évszázadok alatt, nappal fúrással kutatják fel a földalatti sírokat, amelyeket éjszaka kiásnak.

“Megtörtént az is, hogy értesültünk egy tervezett lopásról, és az eredeti Brügelt hamisítvánnyal helyettesítettük, a tolvajok nem is vették észre mit emeltek le a falról” – számolt be Riccardi. A legkeresettebb műtárgyak listáját egy Caravaggio-festmény vezeti, amelyet 1969-ben a szicíliai Palermóból loptak el. Megjegyezte, nem kizárt, hogy az eredeti vásznat darabokra vágták, és úgy értékesítették.

A Tpc 2003 óta részt vesz a bagdadi régészeti múzeumból ellopott műtárgyak felkutatásában: a 15 ezer külföldre került alkotásnak a felét tudták már visszaszolgáltatni az iraki fővárosnak. A Tpc részt vett a 2016-os olaszországi és az ezt követő mexikói földrengéstől érintett műkincsek katalogizálásában is.

“A kulturális diplomácia katonáinak tartjuk magunkat, mi nem a háború istenét, Marsot, hanem Vénuszt szolgáljuk. A mi érdemünk például, hogy visszatért Olaszországba a New York-i Metropolitanból az az etruszk váza, amely a hetvenes években tűnt el Olaszországból, és a múzeum egy millió dollárért vásárolt meg” – tette hozzá Riccardi.

Dobson Tibor azt írta, az önkormányzatokkal együttműködve a tűzoltók csaknem 1700 helyszínen, több ezer címre vittek élelmiszert, gyógyszert vagy más küldeményt az otthonukban maradni kényszerülőknek. Emellett legalább 1500 településen mentesítették rendszeresen a forgalmasabb közterületeket, műtárgyakat, közintézményeket.

A Belügyminisztérium az önkéntes tűzoltóknak a védekezési munkálatokhoz hetvenezer védőeszközt – például arcmaszkot és védőkesztyűt – adományozott, a MOL-LUB Kft. pedig kedvezményes áron 27 ezer liter fertőtlenítőszerrel segített.

A Magyar Tűzoltó Szövetség köszönetet mondott a tűzoltóknak a helytállásért. Emellett megköszönték az adományozók, a partnerszervezetek együttműködését, valamint a hiteles tájékoztatást – áll a közleményben.

A napokban Anat Baron bírónő jelentette be, hogy két fenyegető levelet kapott, hétfőn pedig Uzi Vogelman bíró tett feljelentést a rendőrségen, miután postaládájára olyan címkéket ragasztottak, miszerint “a zsidó vér nem olcsó”, nyilvánvalóan a merénylő házának lerombolása elleni döntésére utalva. Ezt a szlogent a szélsőségesen jobboldaliak használják bosszúakcióiknál. A fenyegetésekkel arra utaltak, hogy Vogelman és Baron egy bírói testület részeként elutasították a Dvir Szorek zsidó jesiva-növendék (vallásos főiskola diákja) tavalyi meggyilkolásával gyanúsított palesztin férfi otthonának a lerombolását Ciszjordániában.

Értesülések szerint a rendőrségi nyomozók úgy vélik, hogy összefüggnek egymással a két bíróval szembeni fenyegetések. Anat Baron liberálisnak tekintett bírónő, akinek ítéletei már többször dühítették a politikai jobboldal híveit. Az egyik levélben fiának bántalmazásával riogatták a bírónőt, aki másik fiát egy tel-avivi robbantásos merényletben veszítette el 2003-ban. A levél arra figyelmeztette, hogy “újabb büntetés vár rá”.

“Az igazságszolgáltatási rendszerrel és bíráival szembeni folyamatos, irányíthatatlan uszítás közvetlen eredménye az Anat Baronnak, a legfelsőbb bíróság bírójának elküldött fenyegető levél” – állította a bíróság szóvivője, és bejelentette, hogy panaszt tettek a rendőrségnél. “Az izraeli bírák terrorizálására tett kísérletek nem fogják elriasztani őket, és félelem nélkül folytatják munkájukat” – tette hozzá a grémium hivatalos közleménye.

Avi Niszenkorn, a Kék-fehér párthoz tartozó igazságügyi miniszter vasárnap veszélyesnek nevezte az igazságszolgáltatási rendszerrel szembeni folyamatos támadásokat.

Jair Lapid, a parlamenti ellenzék vezetője Benjámin Netanjahu miniszterelnököt vádolta meg az igazságszolgáltatás elleni harag gerjesztésével. “A legfelsőbb bíróság bírájának a megfenyegetése Netanjahu felbujtó tevékenységének közvetlen következménye” – vélekedett Lapid.

A miniszterelnök is elítélte a vasárnapi kormányülésen a bírónő elleni fenyegetőzést, és összekapcsolta azt a közösségi médiában ellene és családja ellen írt bejegyzésekkel. “Zéró toleranciának kell lennie a bírák és a megválasztott tisztviselők elleni fenyegetésekkel szemben” – mondta a kormányfő.

Netanjahu – akit három ügyben csalással, közhivatallal történő visszaéléssel és korrupcióval vádolnak, és május 23-án megkezdődött a pere is egy jeruzsálemi bíróságon – korábban többször állította, hogy a bíróságok, a rendőrség, politikai riválisai, a média és az államügyészek összeesküvésének áldozata, akik olyan bűnökkel vádolják, melyeket nem követett el. A tárgyalás kezdete óta megerősítették az ügyében eljáró bírók védelmét.