Biztonságpolitika

A MÁV-Start az év végéig mintegy hetven új testkamerát vásárol, a beszerzésre kiírt pályázatra június 19-ig várják az ajánlatokat, eredményes eljárás esetén a szerződést az eszközbeszerzésről várhatóan július közepén kötik meg – közölte a vasúttársaság.

A tájékoztatás szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy a mobilkamerák használata láttán az utasok együttműködőbbek, és megnőtt a jegyvásárlási hajlandóság. Rámutattak arra, hogy több alkalommal is előfordult, hogy korábban a kötekedő, veréssel fenyegetőző, érvénytelen jeggyel utazó utas a kamerát látva további vita nélkül elismerte a pótdíjalkalmazás jogosságát.

Jegyvizsgálót 2018-ban 123, 2019-ben 70, 2020-ban pedig mindezidáig 35 esetben ért inzultus, amiből 18 tettlegességig fajult, 17 esetben pedig tettleges becsületsértés történt – írják a közleményben.

A 2019. szeptemberi bevezetés óta folyamatosan nő azoknak a jegyvizsgálóknak a száma, akik önkéntes alapon, szívesen használják a testkamerákat munkavégzés során, legtöbben a miskolci, a debreceni és a dombóvári térségben látják el így a feladatukat. Azokon a vonatokon, melyeken testkamerával dolgozik a jegyvizsgáló, eddig egy atrocitás történt a szolgálatot teljesítő kollégákkal szemben – közölte a MÁV.

Ramadán a koronavírus árnyékában

A Hidzsra naptár kilencedik hónapja, a Ramadán során a muszlimok napkeltétől napnyugtáig böjtölnek, valamint önmegtartóztatást gyakorolva tartózkodnak az erkölcstelen viselkedés minden formájától. Az esti imát követően – a hagyományok szerint – a mecsetekben, vagy otthonaikban, széles családi és baráti körben élelmet vesznek magukhoz, majd az éjszaka során tovább imádkoznak. A böjtölés nem kötelező a várandós nők és kisgyermekes anyák, a gyermekek, az idősek, valamint a mentális betegségben szenvedők számára. Az önkéntesség, az adakozás és az igazságos, becsületes tevékenységek végzése helyettesíthető a böjt betartásával. 2020-ban a Ramadán hónapja 30 napig tartott, április 23-a és május 23-a közé esett.
Mint mindenre az év ezen szakaszában, a koronavírus a ramadán időszakára is jelentős hatást gyakorolt, így a vallás 1400 éves történetében példátlan korlátozások bevezetése mellett kényszerült a közel kétmillió hívő megtartani azt.
A fő probléma a ramadán közösségi rituálé jellegében rejlik, hiszen a napi böjtöt megtörő vacsora és a közös imádságok során rengeteg ember zsúfolódik össze relatíve kis helyeken. Így a vírus egyre növekvő terjedésének megfékezésére számos muszlim állam zárva tartotta a vallás legszentebb helyeit: a mekkai nagymecsetet, a jeruzsálemi al-Aksza mecsetet és a próféta medinai mecsetjét. A mecsetekben kizárólag az imámok tartózkodhattak, akik a védelmi előírásoknak megfelelően maszkban vezették az imát, miközben azt a televízióban élőben közvetítették.
Marokkóban elrendelték az éjszakai kijárási tilalmat, melynek biztosítására egy fatvát, vagyis kötelező érvényű vallási rendeletet adott ki a helyi Ulémák Tanácsa. Indonéziában, a világ legnépesebb iszlám országában, Joko Widodo elnök felszólította az embereket, hogy dolgozzanak és imádkozzanak otthon, hiszen itt több mint 8200 vírusfertőzöttet regisztráltak. Míg a Sri Lanka és Bangladesh kormányai teljeskörű zárást rendeltek el az összes mecsetre és egyéb vallási intézményre. Pakisztán pedig ugyan rendelt el korlátozásokat, de elsősorban a fogyasztás ünnepét jelentő ramadán alatt bejövő bevételek kiesése miatt aggódik.
Így minden muszlim országban különös egyveleget képezett a több ezer éves vallási hagyományok és a modern kor járványa által okozott rendszabályok összefonódása.

Írta: Györgyi Dominika és Haiszky Edina Julianna

A koronavírus-járvány miatt védőmaszkot viselő nők süteményestálat visznek a fejükön az iszlám szent hónapot, a ramadánt lezáró íd al-fitr ünnepre az iraki Bászrában 2020. május 22-én.
(Forrás: MTI/AP)

Európa a szélsőséges ideológiák árnyékában

Május hetedikén kezdődött meg Oslóban a huszonkét éves norvég fiatalember, Philip Manshaus tárgyalása, amit koronavírus-járvány miatt az újságírók és érdeklődők online követhettek. A vád gyilkosság és terrorcselekmény.

Manshaus augusztusban először a tizenhét éves mostohanővérével végzett (akit kétéves korában fogadott örökbe családja Kínából), majd a lakhelyéhez közeli Al-Noor Iszlám Központhoz ment és az ott tartózkodó személyekre nyitott tüzet. A mecset igazgatója elmondta, az elkövető sisakot és testpáncélt viselt, több lövést is leadott, mielőtt a lefegyverezték volna, melyben hatalmas szerepet vállalt az egykoron a pakisztáni légierőnél szolgáló nyugdíjas katonatiszt, Mohammad Rafiq is, aki a szemtanúk szerint, rávetette magát az elkövetőre és kicsavarta kezéből a fegyvert, ezzel elejét vette a további vérontásnak.

A vádlott ártatlannak vallotta magát a bíróság előtt, de az ellene felhozott vádakat nem tagadta, Annika Lindstorm bírónőnek azt mondta, tettével „sürgősségi igazságszolgáltatást” végzett Norvégia védelmében, szerinte nem volt más választása, ezért nem ítélhető el az elkövetett bűncselekményekért. A tárgyalás további menetében hosszasan beszélt különböző homofób és antiszemita összeesküvés-elméletekről. Elmondása szerint a inspirációt a christchurch-i mecsetek elleni merényletből merítette, ahol összesen 51 személy vesztette életét (az elkövető még márciusban a bíróság előtt bűnösnek vallotta magát), majd hozzátette azt kívánja, bárcsak jobban megszervezte volna akcióját, de egyúttal büszke rá, hogy volt alkalma harcolni. A norvég törvények értelmében tettéért (Breivikhez hasonlóan), legfeljebb 21 év börtönbüntetést kaphat.

Mindeközben Németország terroszervezetként ismerte el a libanoni síita Hezbollah politikai és katonai szárnyát, ezzel együtt pedig betiltotta minden tevékenységét az összes tartományban. A német rendőrség és belügyminisztérium kiadott nyilatkozata szerint, négy a szervezethez köthető mecset és kulturális központ épületében tartottak házkutatást, továbbá vezetők és a pénzügyeket intéző személyek magánlakásán úgyszintén.

A Hezbollah betiltását, az Egyesült Államok és Izrael kitartó kampánya előzte meg, aminek következtében, már tavaly decemberben a Bundestag engedélyt adott a szükséges lépések megtételére. A libanoni szervezet hosszú ideje nyíltan buzdít Izrael állam elpusztítására és megkérdőjelezi létezéshez való jogát. Heiko Maas mikroblog bejegyzésében felhívta figyelmet síita radikálisok rakéta arzenáljának folyamatos fejlesztéseire, és az általa kiváltott fenyegetésre, hozzátéve Németország a törvény erejével fog fellépni Hezbollah terror- és bűncselekményeivel szemben.

A tiltás értelmében, büntethető a szervezettel kapcsolatos szimpátia nyilvános kifejezése az állam egész területén, ezentúl támogatóik (megközelítőleg ezer aktív tagot tartanak nyilván a német szervek), nem használhatják a libanoni milícia jellegzetes zöld sárga zászlóját sem. Egyúttal, lehetővé vált a hatóságok számára, hogy hatékonyabban lépjenek fel a kiterjedt nemzetközi tevékenységükre Németországot eddig, egyik európai bázisukként használó iszlám radikálisok ellen. Ahogy Islam Ralph Ghadban politológus fogalmazta meg a német közszolgálati csatornának: „Németország elképesztően fontos a Hezbollahnak, mert Németország a pénzmosás Eldorádója”.

A németek fellépését az Egyesült Államok, Izrael és Szaúd-Arábia is üdvözölte, nyilatkozataikban a többi európai országot is hasonló döntés meghozatalára bátorítják, melyre elsőként az osztrák kormány válaszolt. Ausztria történelmi felelősségét is említve Izrael államával szemben, Bécsben olyan javaslatot fogadtak el, amely egységesen arra szólítja fel az Európai Uniót, hogy ítéljék terrorista szervezetnek a Hezbollahot.

Írta: Hende Olivér

Gépfegyveres rendőrök egy rajtaütés helyszínén Berlinben 2020. április 30-án, miután a német kormány betiltotta az Irán által támogatott, Hezbollah radikális libanoni síita szervezet működését Németország területén. A német rendőrség öt helyszínen hajtott végre házkutatásokat a Hezbollah militáns csoporthoz köthető szervezetek ellen.
(Forrás: MTI/EPA/Clemens Bilan)

David Icke és az összeesküvés-elméletek modern egyháza

„Az összeesküvés-elmélet a közösségi média információtengerében élő ember egyik eszköze, amellyel kielégítheti a világ megértése iránti igényét” – fogalmaz Demeter András politikai pszichológus a Mindset Pszichológia hasábjain. A szakértő kiemeli, hogy az összeesküvés elméletekben való bízás voltaképp már a hit és a dogmatikus nézetrendszer vallásos jellegét ölti magára. Nem csak ő gondolja így: Charlotte Ward 2011-ben cikket publikált a Journal of Contemporary Religion nevű magazinba, melyben úgy fogalmazott létrejött egy trend, egy úgynevezett „konspiritualizmus”, mely sokak által követett szereplőket és tisztelt személyeket egyaránt bevonz és már-már vallásos jelleget ölt.

David Icke 1952-ben született Leicesterben. Karrierjét labdarúgóként kezdte, ám karrierje egy balesetet követően 1973-ban kettétört. Icke ezt követően könyveket kezdett írni, valamint a brit zöldpárt tagja lett, ahonnan később kizárták adócsalás miatt. Az emberek 1991-ben figyeltek fel rá igazán először az Egyesült Királyságban, amikor is egy televíziós beszélgetőműsorban Sir Terry Wogan műsorvezetőnek azt állította ő az új messiás. Feltételezhetően ez jelentette az immáron „konteópápaként” ismert Icke új karrierjének kezdetét. Az író előadásokat is tartott, korábban Magyarországon is járt. Előadása az ELTE-ben lett volna megtartva, azonban a professzorok tiltakozását követően a program a Lurdy Házba került át.

A „konteópápa” a koronavírus-járvány alatt került célkeresztbe, amikor is egymás után tiltotta le programjait, valamint videóit a Facebook, a YouTube, a Twitter és a Spotify. Ennek oka, hogy Icke párhuzamot vont az 5G-rendszerek, valamint a járvány között, mely a brit törvények értelmében álhírterjesztésnek bizonyult és komolyan büntetendő – csak úgy, mint hazánkban. A videó eredményeképp Európától Új-Zélandig 5G-tornyok rongálásába kezdtek a konteóelméletek hívői, mely komoly anyagi károkat okozott. A BMJ Global Healt szaklap publikációja szerint ugyanakkor a tiltások ellenére a problémás tartalmakat már több mint 62 milliószor tekintették meg a netezők, ráadásul a közösségi felületekről történő eltávolításokkal csak bátorítják és igazolják a feltételezett összeesküvés-elméleteket. Vajon, hogy Demeternek és Wardnak lesz-e igaza, és például Icke tényleg egy új messiássá tud válni, vagy a letiltott profil 770 ezer követője idővel megfeledkezik róla – mint tette ezt eddig számos másik így járt hírességgel – csak az idő fogja megmondani.

Írta: Gönczi Róbert

 

A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások, az oltások, az 5G ellen, a szabadságért tüntetők egyikét őrizetbe veszik rendőrök a londoni rendőrség központja, a Scotland Yard előtt 2020. május 2-án. A korlátozások többek között a lakhelyelhagyásra, a gyülekezésre és az egymás közötti távolság tartására vonatkoznak.
(Forrás: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga)

Tragédia Ugandában

Afrika történelmének eseményeit nagyban befolyásolta a kereszténység, mivel a kontinensen hamarabb megjelent, mint az iszlám vallás. A keresztény vallásnak köszönhetően több országban is fejlődött az oktatás, az emberek életkörülményei, a szociális helyzet és az egészségügy is. Egy kutatás szerint a kontinensen, a XX. század legelején még csak 10 millió keresztény élt, azonban ez a szám az 1970-es évekre 143 millió főre emelkedett, a XXI. században pedig már háromszorosára nőtt a számuk. Szerencsére több olyan afrikai ország is van, ahol a keresztényeknek rendkívül jó helyzetben vannak, hiszen nem éri őket durva agresszió, diszkrimináció. Több helyen azonban nem ez a helyzet.

Uganda (hivatalos nevén Ugandai Köztársaság) Kelet-Afrikában található. Vallási megosztását tekintve 41.9%-ban római katolikus, 42 % százalékban protestáns és csak 12%-ban muzulmán. Ahogyan a számok is mutatják, a keresztények helyzete itt sokkal jobb, mint pl. a Száhel-övezet országaiban, ahol a vallási ellentétek rendszeresen fizikai összecsapások vagy polgárháború formájában nyilvánulnak meg. Az országban tartózkodó muszlimokról közölt számadat feltételezhetően nem hiteles, ugyanis a jelenlétük sokkal nagyobb, mint a számarányuk. A keresztény többségű területeken is találhatóak mecsetek, ezenkívül a muszlimok is igyekeznek hívőket toborozni különböző plakátok, szórólapok segítségével. Az ország minden negyedik lakosa protestáns, többek között baptista, adventista vagy pünkösdi-karizmatikus. Uganda alkotmánya és más törvények előírják a vallásszabadságot, beleértve a hit terjesztését és egyik vallásból a másikba való megtérés jogát is.

Azonban 2020. májusában egy tragikus eset történt Mbaleben, Uganda negyedik legnagyobb városában. Egy muzulmán férfi saját lányát égette meg szándékosan, hiszen a lány keresztény hitre szeretett volna áttérni. Mikor az édesapja meghallotta, hogy a lány elfogadta Jézust, mint a Megváltót és beszélt az üdvösség útjáról, az apa dühében elkezdte verni, valamit némi tüzelőanyaggal megégette saját lányát. A 24 éves Kyomuhendo segítség kiáltását a szomszédban élő keresztények hallották meg, és segítettek a lánynak megszabadulni dühöngő apjától.  A lányt súlyos égési sérülésekkel, zúzódásokkal szállították be Mbale kórházába.

Írta: Németh Csenge

További felhasznált irodalom: MILES, Carrie A.: The Church versus the Spirit: The Impact of Christianity on theTreatment of Women in Africa. In: SSSR/ASREC 2007, ASREC/ARDA Working Paper Series.

 

Hívők énekelve várják Ferenc pápát az ugandai fővárosban, Kampalában 2015. november 27-én. (Forrás: MTI/EPA/Daniel Dal Zennaro)

Feltámad az ISIS?

Március óta Irak északi és Szíria északkeleti részén egyre gyakoribbá váltak az Iszlám Állam támadásai. Havonta 4-5-ről (mely heti egyet jelentett) 20-ra emelkedett az ISIS-hoz köthető incidensek száma. Főként a helyi kijárási korlátozások miatt járőröző rendőrök és katonák kerültek a célkeresztbe, de közigazgatási egységeket is ért öngyilkos merénylet. Jelentések szerint Irakban jelenleg is 2500-3000 ISIS-harcos tartózkodik.

Az Iszlám Állam kihasználva, hogy az utóbbi időben nem követte akkora figyelem a tevékenységét lényegében újraépítette önmagát. A koronavírus-járvány miatti káosz megfelelő alkalmat nyújtott erre, ugyanis minden ország a járványkezelésre összpontosított, így a szíriai konfliktus résztvevői is, akik mind az ISIS ellen folytattak harcot.

A legnagyobb port kavaró esemény ugyanakkor nem Irakban vagy Szíriában történt, hanem Kabulban, Afganisztán fővárosában. Május 12-én fegyveresek támadtak meg egy kórházat, ahol szülészeti osztály is üzemelt. A támadásban legalább 16-an vesztették életüket, köztük kettő újszülött is. Ugyanezen a napon egy temetésen robbanómellényes merénylet is történt a fővárosban, ami 24 életet követelt. Válaszul az afgán kormány elrendelte a fegyveres csoportok elleni fellépés folytatását. Az események összefüggésben lehetnek az afgán kormány egy nappal korábbi közleményével, amely szerint őrizetbe vették az ISIS legfontosabb vezetőit.

A Fülöp-szigeteken további fellendülés figyelhető meg az Iszlám Állam tevékenységében. Mindanao szigetén az előző hónaphoz hasonlóan összecsapások történtek májusban is a milicisták és a hadsereg között, bár a halottak száma meglehetősen kevesebb, mindösszesen kettő. Ami azonban aggasztóbb, hogy egyre sikeresebb a helyi Iszlám Államhoz hűséges fegyveres csoportok toborzása, létszámuk folyamatosan növekszik.

A május 18-i héten olyan feltevések kaptak szárnyra, amely szerint a szindikátus több millió dollárnyi Bitcoin-t vásárolt. Azonban ezek az információk végül tévesnek bizonyultak, csak  a média fújta fel Hans-Jakob Schindler szavait.

Írta: Patocskai Péter

Az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet magukat az afgán hatóságoknak megadó harcosainak hozzátartozói Dzsalálábádban arra várnak, hogy átadják őket pakisztáni rokonaiknak 2020. január 9-én. Az afgán hatóságok Afganisztánban tartózkodó dzsihadista pakisztáni milicistákhoz tartozó 50 nőt és 76 gyermeket telepítenek vissza Pakisztánba.
(Forrás: MTI/EPA/Gulamullah Habibi)

Koronavírus és az egyházak – Dél-Korea

Dél-Korea a koronavírus-járvány kitörése óta körülbelül 11 ezer beteg személyt tart nyilván. A megfertőzöttek aránya február végén ugrásszerűen megnőtt, amelyet a Sincshonji Jézus Egyház működésével hoznak összefüggésben.

Az 1980-as évek elején, Lee Man-hee által alapított egyháznak hozzávetőlegesen 120 ezer követője van szerte a világon. A Sincshonji Jézus Egyházat sokan inkább szektának tartják, mint valódi egyháznak, működése körül számos titok van, és az elmúlt évek során több botrányban is érintettek voltak. A járvány kitörésekor Kína után Dél-Korea számolta a legtöbb fertőzöttet, az esetek feléhez pedig köthető volt a Man-hee vezette egyház, ugyanis a fertőzött személyek továbbra is részt vettek az istentiszteleteken, tovább terjesztve ezzel a vírust. Szöul önkormányzata felkérte az ügyészeket, hogy az együttműködés hiánya és a vírusban elhunyt betegek miatt gyilkosságért is emeljenek vádat Man-hee ellen. Lee Man-hee nyilvános sajtóeseményen kért bocsánatot elsősorban az egészségügyben okozott károkért, elismerve ezzel felelősségét.

A Koreai Köztársaság kormánya által hozott rendelkezéseinek (nagy számú vírustesztek elvégzése és a nyomonkövetés) köszönhetően a COVID19 lényegében kevés halálos áldozatott szedett az országban. A korlátozó intézkedések eredetileg május 5-ig álltak fenn, de a kormány engedményeket tett már április végétől az egyházak újranyitásában és sportesemények megrendezésében. Az istentiszteleteket csökkentett létszámban, az óvintézkedéseknek megfelelően kell továbbra is megtartani. Az Onnuri templomban, amely Szöul egyik legnagyobb temploma például online bejelentkezéssel helyjegyet kell váltani az istentiszteleten való részvételhez.

A vírusos esetek száma azonban május közepére újból növekedni kezdett, így az egészségügyi miniszter főleg a főváros vonzáskörzetében újbóli korlátozásokat vezetett be, a tervek szerint június 14-ig. A vallási létesítményeket ezúttal nem zárták be, csupán felszólították az egyházak vezetőit az óvintézkedések szigorú betartására.

Írta: Ács Nóra

 

Védőmaszkot viselő hívők hallgatják a húsvéti istentiszteletet a szöuli Joidói teljes evangéliumi templomban 2020. április 12-én.
(Forrás: MTI/EPA/Dzson Hon Kjun)

Iszlamista támadások Afrika-szerte

Május 28-án terrortámadás történt a mozambiki Cabo Delgado provinciában található Macomia városában.  Beszámolók szerint a támadás több órán keresztül tartott, és a város kormányzati épületeinek nagy része elpusztult. A várost és a környező falvakat érő támadások miatt a lakosság nagy része elmenekült a területről.  A támadást végül a mozambiki hadsereg, egyéb katonai erőkkel visszaverte. A térség már régóta áll a különböző iszlamista fegyveres csoportok célkeresztjében, ezt jelzi a különböző típusú fegyveres támadások magas száma is a régióban.

Május 21-én a nigériai Adara etnikum ellen újabb fegyveres támadásokat hajtottak végre ismeretlen iszlamista fegyveresek. A támadás során 20 ember vesztette életét, többen megsérültek, illetve eltűntek.  Az esettel kapcsolatban az etnikumot képviselő szervezet vezetője Awemi Dio Maisamari közleményt adott ki, amelyben részletesen bemutatja a 2020-as év kezdete óta az adarákat érintő terrortámadásokat.  A közzétett adatok szerint a térségben január óta a térségben 63 terrortámadás történt, amelyeknek köszönhetően 107 ember elhunyt, 66 nőt elraboltak váltságdíjért, valamint 32 falu pusztult el teljesen.

A nigériai hadsereg 241 túszt szabadított ki a Boko Haram iszlamista terrorszervezet fogságából. A hadsereg közlése szerint a műveletek az ország északi részén található Borno állambeli Gamboru régióban zajlottak.  A szóvivők közlése szerint az akció során a hadsereg nem szenvedett veszteséget, de a mentőakció közben a katonák 14 Boko Haram fegyveressel végeztek.

Jelentések szerint az Iszlám Államhoz köthető fegyveresek május 29-én legalább 57 emberrel végeztek a Kongói Demokratikus Köztársaság északkeleti részében található Ituri tartományban. A nyilatkozó szemtanúk a támadásokat 2 terrorszervezethez, az Ugandából elüldözött ADF-hez, illetve az Iszlám Államhoz köthető MTM-hez kötik.  Az ENSZ szakosított szervének jelentése szerint az év kezdete óta több mint 250 ezer ember, zömében nők és gyerekek menekült el Ituri tartományból.  Az 1990-es években ugandai muszlim lázadók által alapított ADF Ituri provincia mellett az Északi Kivu provinciában is aktív. Május 19-én Beni városa mellett támadtak meg, egy nagyrészt keresztények lakta falut. A több órás támadásban 6 személy vesztette életét, köztük egy 9 éves kisgyerek.  A támadás hatására 470 család hagyta el a falut és menekült a közeli Beni városába.

Május 27-én jelentette be a Burkina Faso-i hadsereg, hogy egy az Elefántcsontparti hadsereggel végrehajtott rajtaütés során elfoglaltak egy iszlamista katonai bázist. A két országot elválasztó folyóról Comoe névre keresztelt hadművelet során a csapatok egy Burkina Faso déli részén Alidougou-ban található bázisra csaptak le.  A bejelentés szerint a 2 ország csapatai 8 iszlamista harcossal végeztek, további 38-at pedig elfogtak.

Május 29 és 30 között Burkina Faso-ban 3 iszlamista terrortámadás került végrehajtásra, amik során 50 ember vesztette életét. Május 29-én a Mali határhoz közeli Lorum provinciában iszlamista fegyveresek támadtak egy csoport kereskedőre. A támadás során 15 ember vesztette életét. Május 30-án a keleti Kompienga régióban, motorokon érkező fegyveresek végeztek 25 emberrel egy marhavásáron, szintén aznap az északi Sanmatenga provinciában a fegyveresek egy segélyszállítmányokat szállító konvojra nyitottak tüzet. Az akcióban 5 katona és 5 civil vesztette életét.

Írta: Párducz Árpád

A biztonsági szolgálat tagjai járőröznek Burkina Faso fővárosában, Ouagadougouban 2018. március 5-én. Három nappal korábban az al-Kaida terrorszervezet mali ágának fegyveresei a főváros központjában megtámadták a nyugat-afrikai ország hadseregének főparancsnokságát, továbbá a francia nagykövetséget és a Francia Intézetet. A támadásokban legkevesebb tizenhat ember, köztük a nyolc támadó életét vesztette. A száheli ország azóta küzd kiemelten az iszlamista csoportok ellen. (Forrás: MTI/EPA/Legnan Koula)

A hindu nacionalizmus májusi eseményei

A Tablighi Jamaat elleni fellépések májusban is folytatódtak. A muszlim tömegmozgalom dél-nizamuddini vezetőjét, Muhammad Saad Khandalwit még áprilisban letartóztatták, vele szemben az indiai Központi Nyomozó Iroda (CBI) jelenleg is vizsgálatokat folytat, nem csak a Tablighi Jamaat tömegeket megmozgató ünnepségének a korlátozások ellenére való megtartása, hanem feltételezett sikkasztás miatt is. A Delhi Nizamuddin negyedében tartott eseményen részt vevők közül mintegy 3300-at az előírt két hétnél tovább, több mint negyven napig karanténba zárva tartottak, illetve az elmúlt napokban 2550 Tablighi Jamaat tagot tiltottak el az Indiába való belépéstől az elkövetkező tíz évre. A tömegmozgalom tagjainak visszatartása az esetleges későbbi szankciók, ítéletek meghozását is elősegítette volna: a Bharatiya Janata kormánypárt minisztere, Ajay Nishad szerint a Tablighi Jamaat többhetes ünnepén résztvevőket terroristaként kellene kezelni az új típusú koronavírus elterjesztéséért és egy helyi gócpont kialakításáért. Az események alakulásával kapcsolatban azonban a kormánypárt politikusa Mukhtar Abbas Naqvi is felszólalt. Szerinte, bár a Tablighi Jamaat tettére nincs bocsánat, az eseményen részt vevő párezer muszlim miatt nem szabad az egész indiai muszlim társadalmat hibáztatni.

A muszlimok mellett a hindu nacionalisták a keresztényekkel szemben is újra felléptek. Május elején két hindu pap és kísérőjük esett áldozatul egy csoportnak, amely miatt a rendőrség mintegy 100 embert előállított. A napokkal később a Bharatiya Janata egyik képviselője, Rakesh Sinha szerint azonban a lincselés előkészítői keresztények is lehettek, hiszen egy ilyen méretű csoportos támadás előkészületeket, és megszervezettséget igényel. Az esetről készült képek, videók felkerültek az internetre, ahol ennek kapcsán a keresztényellenesség a virtuális térben is újra fellángolhatott.

Írta: Fuksz Emese

India más államaiból érkezett, Mumbaiban dolgozó, de hazafelé tartó vendégmunkások várják, hogy felszálljanak egy távolsági buszra Mumbai legnagyobb szegénynegyedében 2020. május 22-én. Indiában ezen a napon rekordot döntött az új fertőzöttek számának napi növekedése, az utóbbi 24 órában 6088 új esetet regisztráltak. A hatóságok május 4-tõl kezdték el a koronavírus-járvány miatti kijárási korlátozásokat enyhíteni, így vendégmunkások milliói keltek útra.
(Forrás: MTI/AP/Rafik Makbúl)

Szerkesztette: Gönczi Róbert

Értelmes sporttevékenységre adnak lehetőséget a fiataloknak az országban épülő honvédelmi sportközpontok – jelentette ki a hazafias és honvédelmi nevelésért felelős kormánybiztos pénteken a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Újfehértón.

Simicskó István a nyírségi kisváros határában épülő honvédelmi sportközpont alapkőletételén emlékeztetett, a kormány döntése értelmében negyven helyszínen épülnek ilyen létesítmények, az első sportközpontokat a tervek szerint Balassagyarmaton, Újfehértón, Szarvason, Szigetváron és Baján építik meg.

A beruházásért felelős BMSK Zrt. beruházási ügynökség és a kijelölt önkormányzatok komoly előkészítő munkán vannak túl, az építkezések remélhetőleg minél gyorsabban befejeződnek – tette hozzá a kormánybiztos.

A fejlesztés fontosságát hangsúlyozva Simicskó István arról beszélt, a hazafias és honvédelmi nevelés “mindennek az alapja lehet”. Szavai szerint nem mindegy, hogy a gyermekeink milyen szellemiségben nőnek föl, kialakul-e bennük az egészséges nemzettudat, illetve a hazához és a szülőföldhöz kötődés.

A kormánypárti politikus úgy fogalmazott: “A szülőföld semmivel sem pótolható értéket jelent mindannyiunk számára, tisztelete és szeretete, megbecsülése, gyarapítása, az alkotás tevékenysége, mind-mind bennünk rejlik.”

Minősített emberölés bűntette miatt vádat emeltek egy dávodi nő ellen, aki 2019 júliusában egy szemeteszacskóval megfojtotta, majd savval leöntötte az élettársát azért, hogy ne kelljen kiköltöznie a sértett által bérelt házból – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség.

A közlemény szerint a letartóztatásban lévő, büntetlen előéletű nőt a főügyészség aljas indokból, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettével vádolja és végrehajtandó fegyház kiszabását indítványozta vele szemben. A vádirat szerint a vádlott és a sértett az interneten ismerkedett meg, 2019 áprilisában egy dávodi házban költöztek össze, amelyet a férfi bérelt. A nőnek nem volt munkája, a sértett közmunkásként dolgozott és alkalmi munkákat is vállalt, így a férfi keresetéből éltek.

A pár sokat veszekedett. Egy idő után a férfi többször felszólította a nőt, hogy költözzön el a házból, a vádlott azonban erre nem volt hajlandó. Mint írták, 2019. július 7-én este ismét veszekedés tört ki, kölcsönösen bántalmazták egymást. Majd a férfi fájó torkára bevett egyet a vádlott gyógyszerei közül. Ezután kiment a lakásból és a bevett nyugtatótól a teraszon eszméletlen állapotban elvágódott.

A nő nem hívott segítséget, hanem egy nylon szemetes zacskót húzott a férfi fejére, s azt szorosan megkötötte. A sértett testét az ingatlan veteményesénél lévő gödörbe húzta, ott sósavval és hypóval öntötte le, végül betemette – olvasható a közleményben. Amikor a férfi munkatársai érdeklődni kezdtek utána, a nő azt mondta nekik, hogy külföldre ment dolgozni. A nő a férfi holttestét később a ház udvarának végében lévő szemetesgödörhöz húzta és ott temette el. Ott is leöntötte még sósavval és hypóval.

A rendőrök 2020. július 24-én találták meg a holttestet. A nőt őrizetbe vették.

A Kúria elutasította a legfőbb ügyész Gyárfás Tamás ügyében perújítás ellen benyújtott indítványát – tudatta a legfőbb bírói fórum közleményben.

A Fővárosi Törvényszék tavaly novemberben a súlyos, erőszakos bűncselekmények miatt jogerősen elítélt Portik Tamás ellen perújítás nyomán folyamatban lévő büntetőügyet a Gyárfás elleni üggyel egyesítette.

A vád szerint Gyárfás bízta meg Portik Tamást Fenyő János médiavállalkozó megölésével, és Portik meg is szervezte a gyilkosságot, amelyet Jozef Rohác hajtott végre. Rohác évek óta jogerősen kiszabott szabadságvesztés-büntetését tölti. Gyárfás és Portik tagadja bűnösségét.

A legfőbb ügyész tavaly decemberben jogorvoslatot jelentett be a Fővárosi Törvényszék végzése ellen, azt indítványozta, hogy a Kúria állapítsa meg: a törvényszék végzése törvénysértő. A Kúria május 19-én a legfőbb ügyész indítványát elutasította. Indoklásában rámutatott többek között arra, hogy az eljárás azonos szakaszában lévő ügyek egyesíthetők, és ez a perújítás elrendelését követő elsőfokú eljárásra is vonatkozik.

Donald Trump meg akarja osztani az Egyesült Államokat – jelentette ki James Mattis korábbi védelmi miniszter, aki 2017 és 2019 között irányította a Pentagont.

A tábornok nyilatkozatát a The Atlantic című folyóirat jelentette meg internetes portálján. “Amióta az eszemet tudom, Donald Trump az első elnök, aki nem próbálja meg összefogni az amerikaiakat, de még csak úgy sem tesz, mintha ezt akarná” – fogalmazta meg a véleményét Mattis. “Ehelyett megpróbál megosztani bennünket (…) Most érezzük meg a következményeit annak, hogy nem felnőttek irányították ezt az országot az elmúlt három évben” – tette hozzá.

Mint kifejtette: soha nem gondolta volna, hogy “katonákat bármilyen körülmények között arra utasítanak, hogy megsértsék honfitársaik alkotmányos jogait”. A volt miniszter feltehetőleg Trump azon felvetésére utalt, hogy igénybe veheti az 1807-es Lázongási Törvényt, amely lehetővé teszi a mindenkori elnök számára, hogy – megkerülve a szövetségi törvényt – belföldi rendfenntartási célokra kirendelje a katonaságot. Ez egyébként 1992-ben megtörtént, amikor hasonló ügy miatt zavargások robbantak ki Los Angelesben. Akkor George H.W. Bush elnök e törvény alapján, a kaliforniai kormányzó kérésére kirendelte a katonaságot.

Mark Esper védelmi miniszter egyébként hangsúlyozta: nem ért egyet a katonák kirendelésével belföldi rendfenntartás céljából.

Mattis közleményére a közzététele után Trump szinte azonnal reagált. A Twitteren azt írta: “valószínűleg az egyetlen dolog, ami közös Barack Obamában és bennem, az az, hogy mindkettőnknek abban a megtiszteltetésben volt részünk, hogy kirúghattuk Jim Mattist, aki a világ leginkább túlértékelt tábornoka. Felkértem, hogy nyújtsa be a lemondó levelét, és ettől nagyszerűen éreztem magamat. A beceneve Káosz volt, ez nem volt kedvemre való, ezért megváltoztattam Veszett Kutyára” – írta az elnök.

Egy következő bejegyzésben pedig azzal folytatta, hogy Mattis ereje nem a katonai felkészültségében, hanem inkább a személyes kapcsolatrendszerében rejlett.

Mattis az Obama-kormányzat idején a Központi Parancsnokságot (Centcom) vezette, ő felügyelte az Afganisztánban és Irakban folyó háborút, és felelős volt az egész közel-keleti térségért. Szakértők emlékeztetnek rá, hogy agresszív Irán-ellenes lépéseket és katonai konfrontációt szorgalmazott, ezért elvesztette a kormányzat bizalmát. Trump kormányának ő volt az első védelmi minisztere, és azért kellett távoznia, mert nem értett egyet az elnök afganisztáni és szíriai csapatkivonási tervével.

Mattis arról is írt, hogy “dühösen és elképedve” figyelte az elmúlt napok tüntetéssorozatát, amelyet az afroamerikai George Floyd durva rendőri intézkedés miatti halála robbantott ki. A tábornok leszögezte, hogy a jogegyenlőséget követelő tüntetőknek “igazuk van”. “Ne tévesszen meg bennünket néhány törvényen kívüli” – utalt az erőszakcselekmények elkövetőire. Meggyőződése szerint a több tízezernyi demonstráló tisztességes ember, aki “kitart amellett, hogy megfeleljünk az értékrendünknek”.

Késes támadás történt egy dél-kínai általános iskolában csütörtök reggel, mintegy negyven embert sebesített meg a támadó, köztük tanulókat és az iskola dolgozóit – írta a China Daily, a kínai kommunista párt lapja.

A Kína déli részén található Kuanghszi-Csuang Autonóm Területen működő általános iskolában egy biztonsági őr kezdett ámokfutásba a lap szerint. A CGTN kínai nemzetközi hírcsatorna információi szerint a sebesültek közül hárman súlyos állapotban vannak. A támadót a rendőrség elfogta.

Kína túlnyomó részén a héten kezdődött meg ismét a tanítás az iskolákban, miután a koronavírus-járvány idején az oktatás az interneten zajlott.

Az elmúlt években több esetben váltak támadások célpontjává Kínában az óvodák és általános iskolák. 2019 novemberében a Kína délnyugati részén fekvő Jünnan tartományban egy férfi maró anyaggal fújt le gyerekeket, több mint ötvenen égési sérüléseket szenvedtek. Szeptemberben egy negyvenéves férfit őrizetbe vettek, miután a közép-kínai Hupej tartományban késsel támadt egy általános iskola diákjaira, nyolc gyerek halálát okozva, további kettőt megsebesítve. Tavaly április elején pedig a szintén közép-kínai Honan tartományban tartóztattak le egy óvónőt, aki a gyanú szerint mérget kevert a gyerekek kásájába, 23 gyerek szorult kórházi ellátásra.

Az Európai Bizottság javaslatot tett arra, hogy a szíriai válságra adott válaszként az Európai Unió növelje meg 585 millió euróval az országból elmenekülők és az őket befogadó Jordánia, Libanon és Törökország helyi közösségeinek támogatását – közölte a brüsszeli testület.

A javasolt összegből százmillió euró Jordániát és Libanont illeti, ahol a statisztikák szerint a legnagyobb az egy főre jutó menekültek száma a világon. Törökország 485 millió euró támogatást kapna idén ebből a keretből, hogy az országban tartózkodó menekültek továbbra is részt vehessenek az unió humanitárius, szociális, biztonsági és integrációt segítő programjaiban.

Várhelyi Olivér szomszédsági és bővítéspolitikáért felelős uniós biztos úgy nyilatkozott, hogy az EU továbbra is szolidáris partnerországaival és az azok által befogadott menekültekkel. “Mivel a szíriai válság továbbra is fenyegeti a régiót, az EU érdeke, hogy továbbra is támogassa a menekülteket befogadó helyi közösségeket, különösen a koronavírus-járvány alatt” – hangsúlyozta.

Az uniós segélyek támogatást nyújtanak az oktatás, a szociális védelem és az egészségügyi fejlesztések terültén a szíriai válság elől elmenekült embereknek. A Szíriában dúló háború 2015-ös kezdete óta Törökország mintegy 3,6 millió, Libanon 1,5 millió és Jordánia 1,8 millió menekültet fogadott be.

Engedélyezte a párizsi fellebbviteli bíróság, hogy Franciaország átadja a ruandai népirtás egyik gyanúsítottját, Félicien Kabugát a hágai székhelyű nemzetközi törvényszéknek.

A 26 évnyi szökés után Párizsban májusban elfogott férfit azzal vádolják, hogy pénzügyi támogatást nyújtott az annak idején mintegy 800 ezer ember életét kioltó hutu milíciáknak. A testület, amelynek feladata a hágai elfogató parancs érvényességének vizsgálata, elrendelte a 84 éves Kabuga átadását a ruandai nemzetközi törvényszéknek.

A döntést a tolószékben ülő Kabuga szenvtelenül fogadta, csak annyit kérdezett, hogy hova fogják elszállítani. Védői ugyanakkor jelezték, hogy a vádlott a semmitőszékhez fordul, amelynek két hónap áll rendelkezésre a fellebbezés megvizsgálására. Amennyiben a kérelmet a legmagasabb francia bírói szervezet elveti, Franciaországnak egy hónapon belül át kell adnia a vádlottat a nemzetközi testületnek.

“Erre a döntésre számítottam, a jelenlegi szélsőségesen politikai kontextusban” – mondta Laurent Bayon, a gyanúsított egyik ügyvédje.

A több mint két évtizede bujkáló férfi jelezte, hogy az egészségi állapota miatt tart attól, hogy a tanzániai Arushába szállítják, ahol a népirtások és az emberiesség elleni bűntettek ügyében ítélkező ENSZ-bíróság székel. Ügyvédje szerint a férfi nem élné túl az átszállítást és az ottani fogva tartási körülményeket.

Múlt héten a hágai törvényszék egyik bírája, William Sekule jelezte, hogy az átszállítást Párizsból Arushába akkor lehet megvalósítani, ha minden körülmény adott, és visszautasította azt az ügyészi kérést, hogy a férfit átmenetileg vigyék Hágába, tekintettel a koronavírus-járvány miatti utazási korlátozásokra.

Kabuga első helyen szerepelt a ruandai körözési listákon, és ötmillió dolláros (1,6 milliárd forintos) vérdíjat is kitűztek a fejére. A francia igazságügyi tárca szerint Kabuga hamis személyazonossággal élt egy lakásban a Párizshoz közeli Asnieres-Sur-Seine-ben, ahol május 16-án vették őrizetbe. Kabuga Németországban, Belgiumban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Kenyában és Svájcban is élt az elmúlt 26 évben.

A hutu üzletember olyan ruandai milíciáknak nyújtott pénzügyi támogatást, amelyek 800 ezer tuszival és mérsékelt hutuval végeztek mindössze száz nap leforgása alatt 1994-ben. Kabuga hatalmas mennyiségű bozótvágó kést (machétét) és kapát vásárolt fel annak tudatában, hogy azokat gyilkosságra fogják felhasználni – írta egyik híroldalán az ENSZ. A világszervezet szerint emellett ő volt a hírhedt Radio Télévision Libre des Mille Collines (RTLM) rádióadó egyik társtulajdonosa. Ez a széles körben hallgatott hírforrás szólította fel a hutukat a tuszik kivégzésére, és gyűlöletkeltő adásaival jelentős szerepe volt a népirtás kirobbantásában. Kabuga azonban minden vádat tagad.

Az Országgyűlés elé terjesztette a kormány az iskolai erőszak megszüntetéséről és megelőzéséről szóló törvényjavaslatot, amely szükség esetén lehetőséget biztosít a gyors, erős, hatékony fellépésre az iskolai erőszakot elkövetők ellen – közölte Horváth László képviselő.

A képviselő azt mondta, hogy a kormány azt javasolja, ha egy diákot erőszakos iskolai cselekménnyel ítélnek el, ne járjon utána egy évig családi pótlék. Horváth szerint az iskolai erőszak gyökere nem az iskolában, hanem az elkövető családjában van, ezért a család felelőssége a gyermek iskolai viselkedése.

A javaslat kezdeményezi a diákok és tanárok biztonságát növelő iskolaőrség felállítását is. Az iskolaőrség tagjai a tanítási időben jogosultak az iskola egész területén szakszerű és arányos intézkedésekre, szükség esetén kényszerítő intézkedést is alkalmazhatnak – tette hozzá.

Ismertette, hogy a kormány indítványozta a büntethetőségi korhatár 12 éves korra csökkentését a tanárokat bántalmazó diákok esetében. Erre azért van szükség, mert a jelenlegi iskolai büntetések – jellemzően írásbeli figyelmeztetések – nem nevezhetők igazán büntetésnek, és azoknak nincs visszatartó erejük. Súlyosabb fegyelmi vétség esetén pedig túl hosszú és bonyolult az eljárás – vélekedett.

Horváth hangsúlyozta: tanárt megfenyegetni, megalázni, bántalmazni szigorúan tilos, ezt származásra vagy szociális helyzetre tekintet nélkül minden diáknak és szülőnek tiszteletben kell tartania. Minden tanárt és tanulót megillet az emberi méltóság, joguk van a biztonsághoz, a nyugodt tanításhoz és tanuláshoz, ahol viszont iskolai erőszak van ott sem tanítani, sem tanulni nem lehet – jelentette ki a képviselő.

Az oroszt ismerte el egyedüli hivatalos nyelvként a kelet-ukrajnai szakadár “Luhanszki Népköztársaság” törvényhozása.

Az Interfax orosz hírügynökség helyszíni tudósítása szerint az ötvenfős nemzeti tanács jelen lévő 43 képviselőjéből 42-en támogatták az előterjesztést. A szakadárok uralta térségben korábban az orosz mellett az ukrán is hivatalos nyelvnek számított.

Leonyid Paszecsnyiknek, a “Luhanszki Népköztársaság” vezetőjének indítványát, amelynek értelmében a jövőben egyedül az orosz nyelv bír hivatalos státusszal a régióban, március 25-én már támogatta a törvényhozás illetékes bizottsága.

Az ukrán kormányerők 2014 óta harcolnak az oroszbarát szakadárokkal Luhanszk és Donyeck megyében. Az ENSZ becslései szerint mintegy 14 ezren veszítették életüket a konfliktusban.

Facebook-bejegyzésben kért bocsánatot a szlovákiai magyaroktól az őket az anyanyelvükhöz való ragaszkodásuk miatt ért igazságtalanságokért Igor Matovic szlovák kormányfő.

“Kedves barátaim – akiknek fontos a békés szlovák-magyar együttélés Szlovákiában – őszintén bocsánatot akarok kérni tőletek azokért az igazságtalanságokért, amelyek életetekben amiatt értek benneteket, hogy nem voltatok hajlandóak feladni az anyanyelveteket” — írta a szlovák kormányfő a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben. Hozzátette: egyúttal megértést kér azon múltbéli szlovákok számára, akik “ugyanezen okokból szenvedtek, főként a XIX. század második felében a történelmi Magyarországon.”

A szlovákiai magyarság politikai érdekképviselete már huzamosabb ideje kéri a közösség anyanyelvhasználatának a hivatali érintkezésre, többek között a bíróságokra történő kiterjesztését. A múltban és a jelenben is nem egy példáját ismerni annak, amikor felvidéki magyarokat igazságtalanságok értek amiatt, mert anyanyelvükön beszéltek, vagy más módon kerültek hátrányos helyzetbe annak használata miatt. Az érvényben lévő szlovák nyelvtörvény is hátrányos megkülönböztetésben részesíti a kisebbségi nyelveket az államnyelvvel szemben.

A felvidéki magyarokat azonban inkább a nemzeti identitásukhoz való ragaszkodás miatt érték állami részről igazságtalanságok, aminek leghírhedtebb példája a második világháború utáni kitelepítések tragédiája, amikor a szülőföldről történő elűzetést sok esetben a magyarságuk feladása tette elkerülhetővé.

(Fotó: Airbus Helicopters)

Zord

Hihetetlenül nagy mennyiségű, 1346 tonna illegális növényvédő szert foglaltak le január és április között egy 32 országot érintő műveletben az Európai Unió rendőri együttműködését koordináló szervezete, az Europol tájékoztatása szerint.

A lefoglalt szerek értéke 94 millió euró (mintegy 33 milliárd forint), két embert előállítottak. A hágai központú uniós szervezet tájékoztatása szerint az egészség és a környezet védelme érdekében folytatott művelet során több mint háromezer tonna növényvédő szert ellenőriztek.

A lefoglalt több mint 1300 tonna növényvédőszer legalább 207 ezer négyzetkilométer nagyságú termőterület permetezésére lett volna elegendő. Ez megegyezik Németország teljes mezőgazdasági területével, Franciaország mezőgazdasági területének 75 százalékával, Románia mezőgazdasági területeinek pedig 150 százalékát teszi ki – mutatott rá összehasonlításképpen az Europol.

A művelet során szabálytalanságok, hamis áruk vagy tiltott termékek birtoklása, szállítása, tárolása vagy értékesítése miatt 260 eljárást indítottak. Jelenleg nyolc vizsgálat folytatódik Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Lengyelországban, Szlovéniában és Svájcban. A tiltott vagy hamisított növényvédőszerekkel kereskedő szervezett bűnözői csoportok tagjainak egy része más illegális tevékenységekben, például hamisított cigaretták vagy gyógyszerek forgalmazásában is részt vett.

Az Europol tájékoztatása szerint az áruk illegális kereskedelmének hatékony felszámolására 2015 óta indított öt művelet során eddig 2568 tonna hamis vagy illegálisan forgalomba hozott növényvédőszerek foglaltak le a nemzeti hastóságok.

A zánkai haditechnikai park üzemeltetőjének hivatalos tájékoztatója alapján idén is közzéteszem a park nyitvatartási rendjét.

* * *

Élesen bírálta Mike Mullen, az amerikai hadsereg volt vezérkari főnöke azt, hogy a biztonsági szolgálatok fegyvereseit, köztük a Nemzeti Gárda tagjait vetették be Washingtonban a tüntetők erőszakos feloszlatására, hogy Donald Trump a Fehér Ház mögötti téren át eljuthasson egy közeli templomhoz, és ott fényképezkedhessen Bibliával a kezében.

A 73 éves nyugalmazott tengernagy, aki 2007 és 2011 között volt a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője, a The Atlantic című lapban kedden megjelent, Nem hallgathatok tovább című írásában fejtette ki erről a gondolatait. Mint írja, eddig sosem szólalt meg a Trump elnökségét érintő dolgokban, de az ország most válaszúthoz érkezett, és az elmúlt néhány hét eseményei láttán nem hallgathat tovább.

“Felfordult a gyomrom tegnap annak láttán, hogy a biztonságiak – köztük a Nemzeti Gárda tagjai – erővel és erőszakosan tisztítják meg az utat a Lafayette téren, hogy lehetővé tegyék az elnök látogatását a Szent János-templomnál” – írta Mullen. Bármi is volt Turmp célja a látogatásával, lerántotta vele a leplet arról, hogy semmibe veszi a békés tüntetéshez való jogot, és ezzel lovat adott más országok vezetői alá, akik megnyugvást lelnek az Egyesült Államokban zajló viszályban. Mullen szerint fennáll a kockázata, hogy a hadsereg még inkább a politika eszközévé válik.

Az amerikai elnök hétfőn ellátogatott a Fehér Ház mellett lévő Szent János-templomhoz, amelynek pincéjében hétfőre virradóra tüzet gyújtottak, de szerencsére a lángokat hamar eloltották, így nem keletkeztek nagyobb károk. Trump kezében a Bibliával fotózkodott a templomnál, nem sokkal az után, hogy a teret erővel és könnygázzal tisztították meg éppen a rendőri erőszak ellen tüntetőktől.

Mullen leszögezi, hogy az elnök “mutatványából” nem sok jó származott.

“Senki nem nézheti el a városunk utcáin kirobbant erőszakot, vandalizmust és fosztogatást, de senki se tévesztheti szem elől a haragot lángra lobbantó, intézményes rasszizmus miatti súlyosabb és mélyebb aggodalmakat” – írja Mullen. A tengernagy szerint fehér emberként nem értheti meg teljes mértékben az afroamerikaiak félelmeit és haragját, de mint olyasvalaki, aki életében már sok mindent látott, tudja, hogy ezek az indulatok valósak és fájdalmasan megalapozottak.

Mullen szerint foglalkozni kell a rendőri brutalitással és az afroamerikai közösség által elszenvedett igazságtalanságokkal, támogatni és oltalmazni kell a békés gyülekezéshez való jogot, de egyik cél elérése sem lesz könnyebb a hadsereg vagy a Nemzeti Gárda bevetésétől. Az Egyesült Államoknak hosszú és sok tekintetben problémás történelme van a fegyveres erők bevetésének a törvények betartásában. Mint írja: nem lehet kérdéses, hogy erre van jogszerű lehetőség, kérdés viszont, hogy bölcsen élnek-e vele. Mullen biztos az egyenruhát viselők férfiak és nők hozzáértésében, hogy a jogszerű parancsokat végre fogják hajtani, de kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy “ez a főparancsnok”, Donald Trump megfelelő parancsokat fog adni. Az admirális abban sem biztos, hogy az utcákon eluralkodott állapotok egyáltalán elérik azt a szintet, hogy fegyveres katonákat kelljen mozgósítani.

Trump azzal fenyegetőzött, hogy érvényt szerez az 1807-es, úgynevezett lázadási törvénynek, amely lehetővé teszi az amerikai elnököknek, hogy megkerüljék azt a szövetségi törvényt, amely tiltja a hadsereg bevetését belföldi rendfenntartásra. Mike Mullen azonban leszögezi, hogy az utcai zavargások egyelőre nem érték el azt a küszöböt, amikor az elnök élhetne a törvény adta jogosítványaival. Mélyen aggasztja őt, hogy politikai célokra használnák fel a katonákat.

Az amerikai városok és otthonok nem beveendő csataterek. “A polgártársaink nem az ellenségeink, és sosem lehetnek azok” – figyelmeztet Mullen, aki azon a véleményen van, hogy túl sok külföldi és belföldi politikai kérdés militarizáltak és sok katonai missziót átpolitizáltak az Egyesült Államokban.

“Ez nem a mutatványok ideje. Ez a vezetés ideje” – zárja cikkét Mullen.

Már az előkészítő ülésen beismerte tettét és elfogadta az ügyészség indítványát, így – nem jogerősen – 12 év börtönbüntetésre ítélte csütörtökön a Zalaegerszegi Törvényszék azt a férfit, aki januárban előbb az élettársát, majd a kutyájukat is megfojtotta, ezután pedig értesítette a rendőrséget.

Az 54 éves férfi több mint húsz éve élt élettársi kapcsolatban egy nővel, akivel 2017 nyaráig az asszony tulajdonában lévő zalaegerszegi lakásban éltek. Pénzügyi nehézségek miatt az ingatlant értékesítették, ezután pedig egy bérelt lakásban laktak, de anyagi helyzetük továbbra sem rendeződött, rendszeresen nagyobb összegű tartozást halmoztak fel.

A pár a múlt év végén 270 ezer forinttal tartozott a bérelt lakás tulajdonosainak, akik felszólították őket, hogy tartozásuknak legalább a nagyobb részét január 5-ig rendezzék, különben az ingatlant el kell hagyniuk. A férfi és a nő január 4-én reggel megbeszélte, hogy a tartozást nem képesek kifizetni, elköltözni nem tudnak, ezért együtt halnak meg úgy, hogy a férfi előbb megöli az asszonyt, majd öngyilkosságot követ el, illetve elpusztítják a kutyájukat is. A férfi nem sokkal később egy dróthurokkal hátulról megfojtotta az asszonyt, hasonló módon a kutyájukkal is végzett, majd a nő holttestét a kutyáéval együtt az ágyba fektette. Ezek után önmagával már nem volt képes végezni, ezért elment a Zalaegerszegi Rendőrkapitányságra és bejelentette, hogy mit tett.

A törvényszék előkészítő ülésén a zalaegerszegi büntetés-végrehajtási intézetből videós távmeghallgatással nyilatkozó vádlott fenntartotta korábbi, teljes körű beismerő vallomását, illetve lemondott a tárgyalás lehetőségéről. Az ülésen így ítélet is született, az ügyészség indítványával megegyezően 12 év börtönbüntetést kapott a férfi, aki a büntetés kétharmadának letöltése után szabadulhat legkorábban.

A bíró az ítélettel összefüggésben közölte: enyhítő körülményként értékelte a büntetlen előéletet, a beismerő vallomást és a megbánást. Súlyosította ugyanakkor az ítéletet, hogy közeli hozzátartozó volt az áldozat, illetve – ha közösen is, de – előre kitervelték a halálesetet, továbbá hogy a férfi állatkínzást is elkövetett.

Az ügyész elfogadta a kiszabott ítéletet, de a vádlott az időtartam csökkentése érdekében fellebbezést jelentett be.

Az Európai Unió támogatásával, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében, mintegy 370 millió forint felhasználásával megújult az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) központi laboratóriuma – közölte az OK.

A három éven át tartó fejlesztés nyomán kibővült és modern felszerelésekkel gazdagodott a Katasztrófavédelmi Kutatóintézet központi laboratóriuma. A beruházás keretében felújították, átalakították az intézet laboratóriumi helyiségeit, számos eszközt, egyebek mellett mintavételi kellékeket, mérőműszereket, analitikai berendezéseket és a helyszíni gyakorlatok lebonyolítását elősegítő szállítójárművet is beszereztek – ismertették.

Hangsúlyozzák, hogy a katasztrófavédelmi kutatóintézet laboratóriuma olyan tudományos munkát végző, vizsgáló és kutató egység, amely munkájával elsősorban a katasztrófavédelmi mobil labor iparbiztonsági, veszélyesanyag-felderítési, valamint azonosítási feladatait támogatja, illetve szakértői bázisát biztosítja.

Mindezen kívül képes arra is, hogy a tűzvizsgálati eljárások során összegyűjtött égési maradványok elemzésével elősegítse a tüzek keletkezési okainak feltárását – tartalmazza a közlemény.

Az Egri Járási Ügyészség nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság bűntettével vádol három elkövetőt, akik egy 15 éves fiút bántalmaztak az egyik egri filmszínházban tartott zenés-táncos rendezvényen.

A 2018. október 13-án éjjelre, az Eger főutcáján lévő egyik moziba meghirdetett rendezvény előtt a sértett nevelőapja telefonon megkereste az este folyamán ott dolgozó, általa személyesen ismert biztonsági őrt – az I. rendű vádlottat – akit arra kért, hogy a rendfenntartó munkája közben figyelje és óvja a szórakozóhelyen a gyermekét és annak barátnőjét. A vádlott ezt megígérte, annál is inkább, mivel a fiút is ismerte.

A kora hajnali órákban a résztvevők villódzó fények mellett táncoltak a teremben, amikor két húsz év körüli fiatal leszólította a sértett barátnőjét a parketten, amit a fiú nehezményezett. Ebből szóváltás alakult ki, mely tettlegességgé fajult, és oda vezetett, hogy a lányt lekérő egyik fiatal – a III. rendű vádlott – ököllel bántalmazta a falhoz szorított sértettet, akinek a szemüvegét is eltörte az ütéseivel. A verekedésbe rövid időn belül többen is beavatkoztak, ezért a bántalmazott fiú barátnője segítségül hívta az I. rendű vádlottat, bízva abban, hogy eleget tesz korábbi ígéretének, és megvédi a kiskorút.

A biztonsági őr egy társával – a II. rendű vádlottal – sietett a helyszínre, ahol az utóbbi férfi a sötétben egy gyakorlott fojtó mozdulattal földre vitte a sértettet, akit ebben a helyzetben a társa többször megütött. A fiatalkorú ellenállt, rugdosódott, próbált védekezni, amivel végképp maga ellen hangolta az I. rendű vádlottat. Mindez oda vezetett, hogy a két vagyonőr végül együttes erővel rángatta ki a fiatalt a teremből az előtérbe, ahol a védelmét korábban elvállaló I. rendű vádlott hangosan kiabált vele, miközben több ízben pofon ütötte.

Az Egri Járási Ügyészség a vádiratában arra tett indítványt, hogy a bíróság a biztonsági őrökkel szemben felfüggesztett szabadságvesztést, illetve elzárás büntetést szabjon ki, emellett mindkettőjüket határozott időre tiltsa el a nyilvános rendezvényeken a személy- és vagyonőri foglalkozás gyakorlásától. A III. rendű vádlott esetében az ügyészség közérdekű munkavégzés elrendelésére tett indítványt.

Ötven önkéntes katona, köztük öt nő bevonásával megkezdi a koronavírus okozta Covid-19 betegség elleni vakcina klinikai tesztelését a hadsereg – közölte az orosz védelmi minisztérium.

Az oltóanyag kidolgozásában a tárca 48. központi kutatóintézetének szakemberei vettek részt. Szerdán a hivatalos tájékoztatás szerint megkezdődik az önkéntesek első csoportjának kivizsgálása és a kísérletre való felkészítése.

Május 22-én vált ismertté, hogy a Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet (NICEM) munkatársai elsőként és nem hivatalosan önmagukon próbálták ki az ott kifejlesztett vektorvakcinát. A központ igazgatója, Alekszandr Gincburg akadémikus sikeresnek nevezte a kísérletet, az oltások nem jártak káros mellékhatással.

Szergej Sojgu védelmi miniszter május 26-án azt ígérte Vlagyimir Putyinnak, hogy a katonák július végéig befejezik az általuk fejlesztett vakcina klinikai kísérleteit. Azt, hogy ilyen kutatás folyik, április 7-én Igor Kirillov altábornagy, a sugárzás, vegy- és biológiai védelmi csapatok parancsnoka jelentette be. A szérum kifejlesztésében a 48. katonai kutatóintézet, amely korábban az ebola, a MERS és az influenza ellen is dolgozott ki oltóanyagot, együttműködött a NICEM-mel.

Tatyjana Golikova orosz miniszterelnök-helyettes május 20-án a parlament felsőházában bejelentette, hogy Oroszországban 47-féle Covid-19-vakcina kidolgozása folyik.

Sojgu kedden bejelentette, hogy a Covid-19-járvány miatt május 9-ről június 24-re halasztott jubileumi győzelem napi parádén csakis a SARS-CoV-2 koronavírussal szemben az immunitást már megszerzett vagy igazoltan fertőzésmentes katonák vesznek részt. A rendezvényt különleges járványvédelmi óvintézkedések fogják megelőzni.

Az moszkvai katonai tárca közölte, hogy Sojgu telefonon beszélt Mark Esper amerikai védelmi miniszterrel és meghívta őt a parádéra. Korábban a Független Államok Közösség (FÁK) több tagállama és Szerbia elnöke jelezte, hogy rész kíván venni az eseményen.

Sojgu a koronavírus-járvány elleni együttműködést javasolt Espernek, egyúttal Moszkva aggodalmát fejezte ki Washingtonnak a nyitott égbolt-szerződés felmondására irányuló szándéka miatt.

A nácizmus felett aratott győzelem 75. évfordulóján a moszkvai Vörös téren megtartandó díszszemlén mintegy 14 ezer katona, köztük 19 külföldi egység vesz majd részt. A védelmi tárca vezetője azt is elmondta, hogy június 22-én fogják felszentelni az orosz hadsereg főtemplomát. Ennek az időzítése, csakúgy mint a parádéé, jelképes erejű, a hitleri Németország ugyanis 1941. június 22-én támadta meg a Szovjetuniót, a Vörös Hadseregnek a frontról visszatérő alakulatai 1945 június 24-én tartották meg Moszkvában a győzelmi felvonulást.