Biztonságpolitika

Több mint hárommillió forint értékű kábítószert találtak a rendőrök a VII. kerületben. A házkutatás alatt is érkeztek vásárlók, akiket nem zavart a társasház előtt álló rendőrautók látványa, felmentek a lakásba.

Egy kilogramm amfetamint, hatszáz grammnyi marihuánát, kábítószergyanús fehér port és gombát találtak a rendőrök kedden egy budapesti pár VII. kerületi lakásában – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság csütörtökön a police.hu oldalon. A rendőrök a társasház lakóinak bejelentés alapján tartottak házkutatást, és az anyagok adagolásához, értékesítéséhez használt mérlegeket, tasakokat, alufóliát, telefonokat és több mint egymillió forintot is lefoglaltak.

A drogot a férfi a párjával közösen árulta, a nyomozók megtalálták az eladásokról vezetett naplót is – írták. K. Nikolettet és R. Györgyöt kábítószer-kereskedelem bűntettének gyanúja miatt hallgatták ki, őrizetbe vették őket és kezdeményezték letartóztatásukat. A házkutatás idején megjelenő három vásárlót mintavételre előállították.

Elhunyt Vera Lynn, a britek háborús hős énekesnője. A művészt 103 éves korában érte a halál.

Vera Lynn, aki a lovagi cím női kitüntetettjeinek járó Dame előnév viselésére volt jogosult, a II. világháború idején vált élő nemzeti intézménnyé Nagy-Britanniában: hol édes-bús, hol lelkesítő dalaival brit és szövetséges katonák millióiban tartotta a lelket. Ő énekelte a háború talán leghíresebb brit hazafias dalát, az 1941-ben Nat Burton által írt White Cliffs of Dovert – Dover fehér sziklái -, amely azóta is rendre felcsendül a brit háborús megemlékezéseken. Másik, szinte himnuszként számon tartott dala, a We’ll Meet Again – Találkozunk még – a frontra induló katonákat töltötte el a viszontlátás reményével.

Ebből a dalból II. Erzsébet királynő is idézett, amikor április elején, a nagy-britanniai koronavírus-járvány és a betegség terjedésének megfékezését célzó korlátozások legnehezebb időszakában televíziós beszédet intézett nemzeteihez és úgy fogalmazott: az országra várnak még megpróbáltatások, de “visszatérnek majd a szebb napok, amikor ismét a barátainkkal és a családunkkal lehetünk, és újból találkozunk egymással”.

Az énekesnő annak idején nem kisebb nevet utasított maga mögé, mint a Beatles, amelynek szintén akkoriban jelent meg digitális módszerrel újrarögzített albumgyűjteménye. A Beatles CD-szettje a 2009-es Top 60-ból 17 helyet foglalt el, de az első helyezés szilárdan Lynné volt. Dame Vera abban az évben korrekordot is megdöntött, addig ugyanis Bob Dylan volt a legidősebb brit slágerlista-vezető.

Vera Lynnt az uralkodó négy éve a brit becsületrend, az Order of the Companions of Honour tagjává avatta. Dame Vera, aki 1917-ben született Londonban, a II. világháború idején a legnagyobb brit énekes sztár volt, dalai hosszú évtizedekkel később is előkelő helyeken szerepeltek a brit slágerlistákon. A 2009-ben összeállított Top 60-as rangsorban például az első helyre került, miután a II. világháború kezdetének 70. évfordulójára kiadott CD-je – We’ll Meet Again – The Very Best of Vera Lynn – a legkelendőbb album lett megjelenése után.

Alig néhány hete, május közepén ismét Vera Lynn lett a legidősebb énekes, aki felkerült az ezúttal a legjobb negyven albumot jegyző brit slágerlistára: a 103 éves énekesnő legnépszerűbb dalainak 100 című gyűjteményével a lista harmincadik helyén szerepelt. Lynn volt az első százéves énekes, aki 2017-ben, ugyanennek az albumának az első kiadásával a slágerlista harmadik helyére került. Az album az idén a második világháború európai befejeződésének 75. évfordulójára emlékező ünnepségek hatására vált ismét népszerűvé.

Boris Johnson azt mondta: Lynn bája és varázslatos hangja a legsötétebb időkben is magával ragadta és felemelte az egész nemzetet, hangja a következő nemzedékek szívét is betölti majd.

Tíz év fegyházra ítélték első fokon egy 47 éves Nógrád megyei férfit, aki félelemben tartotta szüleit, rablással, fenyegetéssel és bántalmazással szerezve pénzt tőlük — közölte a Nógrád Megyei Főügyészség vezetője.

Bóna Gyula elmondta: a vádlott 2018 őszén több hónapon át rendszeresen kért, követelt pénzt a szüleitől, akik kezdetben szeretetből, majd félelemből adtak is neki. A szülők megpróbáltak elzárkózni a fiuk elől, ő azonban nem hagyott fel a háborgatásukkal. Anyja a szomszédtól kért pénzt adta oda neki 2019 januárjában, amikor megöléssel fenyegette őket. Februárban pedig, amikor nem kapott pénzt, a férfi ököllel verte, fején rugdosta és késsel fenyegette apját, majd szüleit leköpve rohant ki a házból.

A letartóztatásban lévő, büntetett előéletű vádlott ellen a Balassagyarmati Járási Ügyészség 2019 decemberében emelt vádat a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére felfegyverkezve és folytatólagosan elkövetett rablás kísérlete, rablás bűntette és védekezésre, akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére elkövetett súlyos testi sértés kísérlete miatt.

A főügyész közölte: a Balassagyarmati Járásbíróság – a járványügyi helyzetre figyelemmel telekommunikációs eszköz útján tárgyalást tartva – kedden hozott elsőfokú ítéletet, amely ellen a vádlott fellebbezett. A bíróság a jogerős döntésig fenntartotta a férfi letartóztatását.

A koronavírus-járvány miatt fertőtlenítő alagúttal védik Vlagyimir Putyin orosz elnök rezidenciáját a Moszkvához közeli Novo-Ogarjovóban – közölte a RIA Novosztyi hírügynökség.

A látogatónak “finom vízködön” kell áthaladnia, amely fertőtlenítő oldattal hinti be ruháját és szabadon lévő testfelületét. A berendezést egy penzai vállalat gyártja. Hasonló eljárást több moszkvai bevásárlóközpont bejáratánál is alkalmaznak.

Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szerdán újságíróknak nyilatkozva megerősítette a hírügynökségi jelentést, és elmondta, hogy a novo-ogarjovói rezidencia mellett két fertőtlenítő folyosó a Kremlben is működik. Peszkov korábban közölte, hogy mindenkinek, aki találkozik az elnökkel, előzetesen Covid-19-szűrésen kell átesnie. Mint mondta, Putyin minimálisra csökkentette a személyes találkozók számát, amelyek alatt be kell tartani az egészségügyi távolságot.

Lengyelország kiáll azért, hogy a Németországban állomásozó amerikai erők esetleges létszámcsökkentése ne gyengítse Európát – jelentette ki a lengyel államfői kabinetfőnök, nem zárva ki, hogy a lengyel és az amerikai elnök a közeli jövőben tárgyal a témáról.

Krzysztof Szczerski kabinetfőnököt, Andrzej Duda elnök külügyi államtitkárát a lengyel közszolgálati rádió annak kapcsán kérdezte, hogy a Politico amerikai napilap hírportálja megírta: Duda feltehetőleg jövő héten Washingtonban egyeztet Donald Trumppal. “Amennyiben jön hivatalos meghívás, sor kerül a látogatásra” – reagált a sajtóértesülésre Szczerski. Hozzátette: Varsó az utóbbi hetekben “nagyon intenzív tárgyalásokat folytat az amerikai féllel”, ezek témája az energetikai együttműködés és a Három Tenger Kezdeményezés keretében tervezett közép- és kelet-európai infrastrukturális fejlesztések mellett az Egyesült Államok lengyelországi katonai jelenlétének növelése is.

Utalva Trump hétfői bejelentésére, amely szerint Washington 34,5 ezerről 25 ezerre csökkenti a Németországban állomásoztatott katonák számát, Szczerski hangsúlyozta: Varsó kiáll azért, hogy “a németországi létszámcsökkentés ne az európai létszámcsökkentést jelentse”.

Egyúttal – a lengyel miniszterelnök és a külügyminiszter korábbi nyilatkozataihoz hasonlóan – Szczerski “teljesen önálló témának”, a német-amerikai kapcsolatok kérdésének nevezte a Németországra vonatkozó amerikai döntést, amely azonban – mint a kabinetfőnök mondta — “jelentéssel bír az egész NATO számára”.

A német védelmi miniszter helyteleníti a Németországban állomásoztatott amerikai katonák csökkentését, és nem tartja megfelelőnek a döntés indoklását. A NATO “nem kereskedelmi szervezet, a biztonság pedig nem árucikk” – fogalmazott Annegret Kramp-Karrenbauer. A tárcavezető Trump minapi nyilatkozatára utalt, amelyben az amerikai elnök kifejtette, hogy azért rendelkezett a Németországban állomásoztatott amerikai csapatok egy részének kivonásáról, mert úgy véli, Németország a kereskedelem területén nem igazságos az Egyesült Államokkal, és nem teljesíti a szerinte a hazai össztermék (GDP) két százalékának megfelelő összeget jelentő hozzájárulási kötelezettségét a NATO-ban. Hozzátette, hogy a NATO a szolidaritásra és a bizalomra épülő szövetség, a Németországban és Európában máshol állomásoztatott amerikai katonák pedig “a biztonság garanciáját jelentik a NATO-ban mindenkinek”, így az Egyesült Államoknak is.

Rendőri intézkedés során életét vesztette egy 55 éves férfi szerda reggel Salgótarjánban – közölte a Terrorelhárítási Központ (TEK). A férfi az intézkedés során minden előjel nélkül eszméletét vesztette, majd meghalt, a rendőrök nem lőttek rá.

A TEK szerdán tudatta: a Készenléti Rendőrség kiemelt ügyeket felderítő főosztálya a TEK segítségét kérte egy gyanúsított elfogásához, mert okkal volt feltételezhető, hogy lőfegyvere van. Az intézkedés közben azonban a férfi – minden előjel nélkül – eszméletét vesztette.

A rendőrség közlése szerint a TEK műveleti egységének mentőtisztje azonnal megkezdte az ellátását, majd újraélesztését, a szakma szabályai szerint defibrillátorral is. A mentőtiszt segítségére voltak a műveleti egység sürgősségi egészségügyi ellátásra kiképzett tagjai, illetve néhány percen belül a helyszínre érkezett az Országos Mentőszolgálat egyik mentőegysége. A gyors és szakszerű beavatkozás ellenére azonban a férfi meghalt.

A TEK közölte, hogy a gyanúsított a rendőri intézkedésnek nem állt ellen, és a gyanúsított a rendőrökkel szemben nem lépett fel támadólag. Kiemelték: a gyanúsítottra a rendőrök nem lőttek rá. A rendőrség közlése szerint a gyanúsítottnál nem volt lőfegyver. Hozzátették: az intézkedés közben elhunyt férfi halálának okát igazságügyi szakértők állapítják meg.

Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője az üggyel kapcsolatban azt közölte, hogy egy ügyészük személyesen vizsgálódott a helyszínen a haláleset ügyében. Az eddigi adatok alapján azt állapították meg, hogy a halál oka egyértelmű, az ügyben rendőri mulasztás nem történt, tehát nem merült fel olyan tény vagy körülmény, amely ügyészségi eljárás megindítását indokolná – írta.

Az Egyesült Államok több mint hatvanmillió dollár értékű katonai felszerelést küldött Ukrajnának — közölte a kijevi amerikai nagykövetség katonai együttműködési irodája.

“Az amerikai biztonsági segítségnyújtás és az Ukrajnával folytatott együttműködés a koronavírus-járvány közepette is folytatódik. Tegnap az Egyesült Államok nagykövetségének katonai együttműködési irodája több mint hatvanmillió dollár értékű felszerelést – ezek között rádiótelefonokat, lőszereket és Javelin típusú páncéltörő rakétákat – kapott, hogy adja át az ukrán partnereknek. Az Egyesült Államok határozottan Ukrajna mellett áll szuverenitásának és területi integritásának támogatásával az orosz agresszióval szemben” – idézett a Jevropejszka Pravda hírportál a külképviselet hivatalos Facebook-oldalán közzétett közleményből.

Október elején az amerikai külügyminisztérium jóváhagyta, hogy az Egyesült Államok Javelin típusú rakétákat adjon el Ukrajnának 39 millió dollár értékben. A szerződés százötven rakéta és a hozzájuk kapcsolódó felszerelés értékesítését irányozta elő – emlékeztetett az ukrán hírportál.

A Jevropejszka Pravda kiemelte, hogy a Javelin az amerikai szárazföldi erők és a tengerészgyalogság leghatékonyabb páncéltörő fegyverre. Fő előnye, hogy lehetővé teszi a katonáknak a gyors mozgást, mivel a rakéta a kilövés után önállóan a cél felé irányul. A hírportál hozzáfűzte, hogy ez a második ilyen típusú felszerelésszállítmány, amelyet Ukrajna az Egyesült Államoktól kap, mióta 2014-ben kirobbant a katonai konfliktus a Donyec-medencében.

Ukrajnának 2018-ban hagyta jóvá az amerikai védelmi minisztérium 210 Javelin páncéltörő rakéta és 37 indítóegység szállítását. Az a szállítmány mintegy 47 millió dollárba került, a fegyverek megérkezését Petro Porosenko akkori államfő 2018. május 1-jén jelentette be.

Több mint hatmilliárd forintos vagyoni hátrányt okozó bűnszervezet tagjait vették őrizetbe a nyomozó ügyészek egy nagyszabású akció keretében – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor ismertette: a gyanú lényege szerint egy kisebbségi állami tulajdonban lévő pénzintézet hitelkihelyezései kapcsán jött létre a bűnszervezet, amelyben a pénzintézet közvetett többségi tulajdonosa és felesége töltött be vezető szerepet. A bűnszervezet a hiteleket kihelyezte abban az esetben is, ha egyébként a hitelt igénylő gazdasági társaság hitelhez nem juthatott volna. A hitelhez jutó gazdasági társaságok a felvett összegek döntő hányadát rövid időn belül különböző gazdasági társaságok közbeiktatásával előre meghatározott módon átutalták a közvetett tulajdonos többségi tulajdonában lévő cégnek.

A hitelt felvett gazdasági társaságok a hiteleket nem fizették vissza, a hitelekből végül a pénzintézet közvetett tulajdonosának cége gazdagodott. A bűnszervezet által okozott vagyoni hátrány meghaladja a hatmilliárd forintot.

Az ügyben a Fővárosi Nyomozó Ügyészség nyomozó ügyészei az ügyészség által 2019 decemberében hatáskörbe vont nyomozás keretében a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda rendőreinek segítségével egy nagyszabású, húsz helyszínt érintő és százkilencven embert mozgósító akcióban kutatásokat tartottak és elfogásokat hajtottak végre. Ennek során a megalapozott gyanút alátámasztó bizonyítékokat foglaltak le. A nyomozó ügyészek tizenkilenc embert hallgattak ki gyanúsítottként és kilenc gyanúsítottat őrizetbe vettek.

A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt indult ügyben szerdán két férfi és egy nő letartóztatását indítványozta az ügyészség, és további öt férfi és egy nő bűnügyi felügyelet alá helyezését kérték. Erről a Fővárosi Törvényszék nyomozási bírája csütörtökön dönt.

Májusban jelentősen emelkedett az Európai Unió (EU) külső határán regisztrált illegális belépések száma a közösség határ- és partvédelmi szervezetének (Frontex) még nem nyilvános adatai szerint.

A Berliner Morgenpost információi szerint a fő migrációs útvonalakat együttvéve 4300 engedély nélküli határátlépést jegyeztek fel májusban, ami csaknem az ötszöröse az áprilisi – márciushoz képest 85 százalékos csökkenést jelentő – kilencszáznak. Idén – a január-májusi időszakban – 31 600 illegális belépést regisztráltak az EU külső határán. Ez hat százalékos csökkenés az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

Májusban a Földközi-tenger középső medencéjét átívelő – Líbiából és Tunéziából Olaszországba, illetve Máltára irányuló – migrációs útvonalon ezer illegális határátlépés történt a kimutatások szerint, ez a négyszerese az áprilisi – havi összevetésben 29 százalékos csökkenést jelentő – 250-nek. A január-májusi időszakban 12 700 illegális belépést regisztráltak a Törökország és Görögország közötti tengeri migrációs útvonalon, ami 28 százalékos csökkenés éves összevetésben.

Májusban a Földközi-tenger keleti medencéjében, Törökország és Görögország között húzódó migrációs útvonal volt leginkább “aktív”, ott 1250 jogcím nélküli belépést jegyeztek fel a hatóságok a varsói központú uniós ügynökség összesítése szerint. Ez bő harmincszoros növekedés az áprilisi – márciushoz képest 99 százalékos csökkenést jelentő – negyvenhez viszonyítva.

Májusban a Földközi-tenger nyugati térségében átvezető – Marokkóból Spanyolországba irányuló – migrációs útvonalon 650 illegális belépést jegyeztek fel, ami több mint hatszoros növekedés az előző hónapban regisztrált – havi összevetésben 82 százalékos csökkenést jelentő – százhoz képest. Májusban a nyugat-balkáni útvonalon hozzávetőleg kilencszáz illegális határátlépés történt a Frontexhez eljuttatott adatok szerint, az áprilisi – márciushoz képest 82 százalékos csökkenést jelentő – száz után.

A január-májusi időszakban 6900 illegális határátlépést regisztráltak ezen az útvonalon, ami ötven százalékos növekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A 2020-as évet sokan az új lehetőségek kezdetének tekintették. A januártól egyre globálisabbá váló, és mindmáig jelen lévő – valamint egyre nagyobb mértéket öltő – koronavírus azonban csak gyarapította a jelenkorunkat formáló kihívások listáját. Több helyen egyenesen válsághoz is vezetett. Nincs ez másképp a Föld legszegényebb, illetve politikai, gazdasági és társadalmi szempontból leginstabilabb államainak egy részét magában foglaló Kelet-afrikai régióban sem. Csakhogy az itt élőknek nem csupán a vírus miatt kialakult helyzet és szigorító intézkedések miatt kell aggódniuk. Létezik egy, még a koronavírus előtt felbukkanó jelenség is, mely attól független eredetű, de azzal szorosan összekapcsolódva teszi tönkre a lakosság életét: ez a nyolcadik csapás, azaz a sáskajárás.

 

A kezdetek és a terjedés

Először is érdemes megjegyezni, hogy maga a sáskajárás mindig is Afrika szerves részét képezte. A múltbeli és jelenlegi történések között azonban több különbség is fellelhető: míg régebben egy-egy sáskajárás igen hosszú ideig is tarthatott, manapság ez maximum néhány évet ölel fel. Előbbire jó példaként szolgálhatnak az 1950-es és ’60-as évek, amikoris 13 évig pusztítottak a sivatagi vándorsáskák, míg utóbbi esetén gondoljunk a 2003-as Nyugat-afrikai esetre, amelynek megfékezésére – ilyen értelemben – „csupán” két évre volt szükség. Ugyanakkor korábban csak az év egy bizonyos szakaszában jelentek meg tömegesen sáskák egy adott, jól lehatárolható helyen, mely elősegítette megfigyelésüket és szabályozásaikat. Manapság ellenben generációk óta nem látott mennyiségben vannak jelen, útvonaluk (egyelőre) kiszámíthatatlan. Az éghajlatváltozás által kiváltott, eddig nem tapasztalt időjárási jelenségek ezen felül ellehetetlenítik az egyes sáskainváziók előrejelzéseit. Előrejelzések hiányában pedig nehéz bármit is tenni ellenük.

Az ábra az Indiai-óceán felszínének egy-egy keleti és nyugati pontja közötti hőmérséklet különbséget mutatja (Forrás: BBC/ Australia’s Bureau of Meteorology)

2018 májusában egy héten belül két ciklon (Sagar és Mekunu) is végigsöpört az Arab-félsziget déli részén elterülő Rub’ al-Khali (Empty Quarter) elnevezésű sivatagon, szokatlanul intenzív esőzéseket okozva. Utóbbi konkrétan annyi csapadékot hozott (24 órán belül az éves átlag kétszeresét), hogy a világ legnagyobb homoksivatagját ideiglenesen kisebb tavak százai lepték el. Ugyanezen év októberében a Luban nevet kapó vihar nyomán fellépő esőzések szintén hasonló méreteket öltöttek. Ezek egyrészt óriási károkat okoztak, másrészt viszont hatással is voltak a helyi gazdaságra. Ami mindebből a témát illetően lényeges az az, hogy – egyes feltételezések szerint – a nedves és meleg környék az idei sáskajárás bölcsőéül szolgálhatott. Mivel gyakorlatilag nem él senki a környéken, így nem is tudták időben észlelni a fenyegetést. A következő hónapokban a sáskák megjelentek Iránban és az indiai-pakisztáni határvonal mentén is csakúgy, mint Jemen lakott területein. Utóbbiban, mivelhogy a polgárháború lekötötte az embereket, a megelőző és ellenőrző intézkedésekre lényegében nem került sor. Így 2019 nyarára a sivatagi vándorsáskák száma meghaladta az egy évvel korábbinak a nyolcezerszeresét. Ezt követően, átrepülvén az Ádeni-öblöt elérték Afrika Szarvát, így is, ahol további hónapokat töltöttek. Még ugyanezen év októberében az indiai-óceáni dipólus 60 éve nem tapasztalt rendkívüli pozitív fázisának (+2 °C) eredményeként rég nem látott mértékű esőzések kezdődtek Kelet-Afrikában, mely csúcspontját decemberben érte el a Pawan elnevezésű ciklon kíséretében. Több százan meghaltak és mintegy 2.8 millió embert érintett hátrányosan e kivételes időjárási jelenség. Azt már meg sem kell említeni, hogy a helyenként 300%-os többletcsapadék mennyire kedvező hatással volt a vándorsáskák szaporodására. December végén a rovarrajok megjelentek Kenyában, januárban Dzsibutiban illetve Eritreában, február elején pedig már Ugandában és Tanzániában is jelentős számban éltek. Keleten a következő hetekben elérték Indiát is, 26 éve nem látott pusztítást végezve. Jelenleg 21 állam küzd a rovarok ellen.

A Rub’ al-Khali sivatag 2018 május 29-én, az esőzések után (Forrás: Lauren Dauphin/ NASA Earth Observatory) Az ábrán Kelet-Afrika csapadékanomáliája látható 2019 októberében és novemberében (Forrás: FEWS NET/ Climate Hazards Center/ BBC)

 

A koronavírus és a sáskajárás kapcsolata

Szakértők szerint Kelet-Afrikában már magának a koronavírusnak is katasztrofális következményei lehetnek. Sok helyen az egészségügyi rendszer igen alacsony színvonalat képvisel, számos szegényebb és zsúfolt területen pedig a szigorítások és a távolságtartás betartása is elképzelhetetlen. A koronavírussal fertőzöttek számának és a sáskarajok méretének növekedésével párhuzamosan több százmillió ember kényszerül szembenézni az elmúlt hónapok két legnagyobb csapásával egyidőben. S bár két teljesen különböző jelenségről van szó, mégis, számos hasonlatosság fellelhető közöttük. Először is, amennyiben a számukra kedvező feltételek rendelkezésre állnak, úgy rendkívül gyorsan, hatványozottan képesek szaporodni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a sáskák három hónap alatt húszszor, hat hónap után négyszázszor, kilenc hónap elteltével pedig már nyolcezerszer annyian lesznek, mint ugyanennyi idővel korábban. Arányaiban véve ehhez hasonló értékeket produkál a koronavírus is. Mindemellett mindkettő több hullámban megy végbe, melyet a vírus esetében még csak elméletben ismerünk, a sáskajárás azonban már a harmadik generációjának végét járja, hamarosan pedig a legújabb és az eddigieknél várhatóan jóval pusztítóbb generáció fog kifejlődni. Kelet-Afrika vonatkozásában elmondható az is, hogy míg a sáskák magára az élelmiszerre, termésre jelentenek veszélyt, addig a vírus az ellátási láncot teszi tönkre.

A felső ábrán a sáskajárással különböző mértékben érintett államok, míg az alsón ugyanezen államok vonatkozásában a bejelentett koronavírusos fertőzöttek száma figyelhető meg, 2020. május 28. (Forrás: FAO/ John Hopkins University & Medicine)

A sáskajárás és hatásai

Ami a számokat illeti: egy négyzetkilométernyi területen akár 150 millió sáska is előfordulhat, melyek egy nap alatt . Amennyiben 100 km2 -nyi sávot veszünk alapul – merthogy ekkora is lehet kiterjedésük – úgy a sáskaraj 24 óra alatt annyi termést megeszik, amennyi 3.5 millió ember számára egy teljes évre elegendő lenne. Áprilisban csak Kelet-Afrikában a sáskarajok összesen 4000 km2 területet tettek ki, mely nagyságában még Etiópia legnagyobb tavát (Tana-tó, 3600 km2) is felülmúlja. Az évtizedeken át polgárháborútól sújtotta Szomáliában a sáskajárást tekintve 25 éve nem volt olyan rossz a helyzet, mint most. Arányaiban véve eddig őt érintette a legnagyobb mértékben a pusztítás, ugyanis a sáskajárás hatására fellépő terméshiány legalább 3.5 millió ember életét befolyásolja közvetlenül. Ez a népesség 23%-át jelenti, melynek nagyrésze gyerek.  Kenyában, a térség gazdasági hatalmában az előző évek szárazságaival ellentétben idén februártól egészen májusig esőzések voltak – egyes helyeken több ezer embert kellett evakuálni az áradások következtében –, mely nemcsak a mezőgazdaságnak, de a rovarok elterjedésének is kedvezett. Így 70 év után először bukkant fel tömegesen sivatagi vándorsáska az országban, mely ellen természetesen így nem is voltak képesek egyből cselekedni. Mire az országnak rendelkezésére álltak a szükséges eszközök, addigra már hússzor akkora volt a sáskapopuláció. S hogy ez mit is jelent az ország biztonságára nézve a valóságban? Azt, hogy a vándorsáskák 24 óra alatt képesek annyi termést elfogyasztani, mint amennyit az összlakosság (51 millió fő) fogyasztana két nap alatt.

A képen a 2020-as februári, első tömeges sáskahullám pusztításait és lehetséges szaporodási helyeit láthatjuk (Forrás: FAO Locust)

Etiópia finoman kifejezve is óriási nehézségekkel kell, hogy szembenézzen idén. Az országot mindig is fenyegette az éhínség, gondoljunk csak az 1984/1985-ös évre, amikor közel 1 millió etióp halt éhen. Csupán a legfontosabbak azok közül a kihívások közül, amelyekkel az államnak idén szembe kell néznie: koronavírus, kolera-járvány, etnikumok küzdelmei és az ebből adódó 2.6 millió menekült segítése, valamint 1 millió olyan menekült eltartása, akik a szomszédos, válságos régiókból (Szudán, Dél-Szudán, Szomália) érkeztek. No és persze a sáskajárás, mely részben innen terjedt el, s melynek folytán május elejéig 200 000 hektár termőföld, 356 286 tonna gabona és 1.3 millió hektár legelő pusztult el. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) becslése szerint Etiópiában már legalább 1 millió embert érint közvetlenül a veszteség, akik most éhezésre vannak ítélve. Azon nyolc afrikai állam tekintetében, ahol a sáskajárás vonatkozásában a legkritikusabb a helyzet, az éhínséggel sújtottak száma 25 millió főre tehető. További 5 millió, három hónapra vetítve összességében pedig már 43 millió ember lehet veszélyben, ha nem sikerül elejét venni rövid időn belül a rovarok szaporodásának. Márpedig eddig eléggé elszomorítóak az adatok: a rovarirtást – Afrika egészét nézve –mindössze a sáskarajokkal érintett területek egynegyedén sikerült elvégezni. Más szóval kifejezve: a sáskák négyszer olyan gyorsan szaporodnak, mint az államok aktivitási kapacitásai. Mindemellett az idei sáskajárás és koronavírus kettőssége hosszútávra megpecsételi az itt élők jelentős részének a sorsát, hiszen az elpusztított termés és a nyomukban elpusztuló állatállomány pótlását szinte senki nem engedheti meg magának. A tét tehát igen nagy: ha nem sikerül a közeljövőben úrrá lenni a helyzeten, úgy a régió a történetének legsúlyosabb éhínségével állhat majd szemben. Ez pedig emberek tízmillióinak meneküléséhez, és az egyébként is érzékeny államok belső konfliktusainak fokozódásához vezethet.

Az ábrán a sáskák szaporodásának és a mindenkori ellenőrzött területek értékei láthatóak km2 –ben kifejezve (Forrás: FAO Locust Hub/ DW)

A helyzetet csak rontja, hogy a vizsgált területek már a sáskák és a COVID–19 megjelenése előtt is súlyos élelmiszergondokkal küzdöttek. Ennek legfőbb okozójaként tágabb értelemben az éghajlatváltozás, konkrétabban pedig az annak hatására az utóbbi évtizedre jellemző, egyre szélsőségesebb időjárása tekinthető. Az elmúlt egy év kivételével igen kevés csapadék esett a régióban, mely szárazságot, a talaj minőségének romlását, elsivatagosodást, végeredményben pedig éhínséget idézett elő. Kenyában 2.7 millió, Szomáliában 2.9 millió, Etiópiában 5.6 millió ember nem jut elég élelemhez a környezetükben hirtelen bekövetkező változások közvetlen következményeként. S bár azt lehetne hinni, hogy az elmúlt hónapok igen nagymértékű esőzései enyhítették a fennálló problémát, azok jellegüknél fogva csak még több kárt okoztak.

Az élelmiszergondokkal küzdő államok közül négy, nevezetesen Etiópia, Szudán, Dél-Szudán és Jemen azon 10 országok közé tartoznak, amelyek az elmúlt évet tekintve a legnagyobb mértékű élelmiszerválsággal néznek szembe. Ezen felül a világon az élelmiszerhiánnyal legsúlyosabban érintett 35 állam között szerepel mindazon 21 ország, amelyeket a sáskajárás közvetlenül érint. Komoly gondot okoznak azon szegény régiók lakosai is, akik minden nap szembesülnek a halálos betegségekkel, legyen az kolera, sárgaláz vagy bármi más, hiszen a koronavírus számukra csupán egy járvány a sok közül. Nagy részük nem is tartja be az intézkedések során hozott szigorításokat, hiszen azzal tulajdonképpen csak a napi megélhetésüket lehetetlenítenék el: Kelet-Afrikában ugyanis országtól függően a lakosság 30-60%-ának keresete nem éri el a napi 1.9 dollárt, azaz a Világbank által megadott szegénységi küszöb értékét. A régióban végzett közvélemény-kutatások alapján azonban az is nyilvánvalóvá vált, hogy az itt élők számottevő része sem a vírusról, sem az ellene való védekezés módjáról nem kaptak elegendő információt.     Mindemellett a COVID–19 következtében a régió államaira együttesen vált jellemzővé a bércsökkentés és a munkából való elbocsátás, valamint a határok lezárása miatt fellépő élelmiszerár növekedés is. Normális körülmények között a sáskák szaporodási helyéről szóló lakossági beszámolók az információszerzés egy fontos alappillérét képeznék, amely forrásokra azonban a korlátozások bevezetésével a kormányok többé már nem támaszkodhatnak. További nehézségeket okoznak, és a földről történő rovarirtást lényegében megvalósíthatatlanná teszik azok az intézkedések, amelyeket a vírus során hatályba léptetettek, hiszen a külföldről érkező rovarirtó szerek nem jutnak át a határokon, önállóan pedig a térség államai képtelenek előállítani elegendő mennyiségű méreganyagot. Ennek jó példájául szolgálhat, hogy a FAO Kelet-afrikai kontingense még mindig várja azon rovarirtó szállítmányt, melynek március 17-én kellett volna megérkeznie Indiából. De ugyanez a helyzet Marokkó, Hollandia és Japán esetében is, akik a határok lezárásának eredményeként kénytelenek voltak felfüggeszteni szállító tevékenységüket. Ha viszont nincs sáskairtás, úgy várhatóan a június közepére kifejlődő új generáció szabadon pusztíthatja majd az ekkorra érő termést. Amennyiben pedig nem lesz termés júniusban, az több tízmillió ember életére lesz hatással. Kenyában már arról beszélnek, hogy egyes területeken a termés 100%-a is odaveszhet e hónap folyamán.

Mind a FAO, mind az Egészségügyi Világszervezet (WHO) – amelyek hivatalosan is illetékesek a koronavírus és a sáskajárás kezelésében – azon dolgoznak, hogy felkutassák a gócpontokat, azoknak méreteit meghatározzák, nyomon kövessék a kór és a sáskák járását, valamint kiderítsék ezeknek a ránk és környezetünkre gyakorolt hatásait. Mivel a rajok igen gyorsan képesek mozogni, mozgásuk előre történő pontos megjósolása pedig jóformán nem lehetséges, így a rovarirtással mindenekelőtt ideiglenes szabályozást szeretnének elérni a sáskák vonatkozásában mindaddig, amíg a júniusi-júliusi déli szelek és a száraz évszak Északra nem tereli őket, ahol végül élelem és nedvesség hiányában megtizedelődnének.  Feladatuk azonban több akadályba is ütközik: egyrészről vannak olyan területek, ahova nem engedik be őket az adott állam hatóságai, így a rovarok számának pontos megállapítása voltaképpen lehetetlen. Másrészről pedig a már említett koronavírus miatt bevezetett korlátozások is megnehezítik a nemzetközi segítségnyújtást.  Megfigyelhető tehát – mintegy paradoxont kiváltva – hogy a sáskák elleni hatékony fellépés megkövetelné a regionális (és a nemzetközi szervezeteken keresztül természetesen a globális) együttműködést, a koronavírust ellenben épp az ideiglenes elzárkózás tudja visszaszorítani. A kormányoknak dönteniük kellett, hogy melyik utat válasszák, teret engedve a másik jelenség elterjedésének. Azok pedig – közvetett nemzetközi nyomásra – a határok lezárása és a mozgások korlátozása, azaz a rovarirtás elleni tevékenységek csökkentése mellett határoztak. Erre egy élő példa: Kenyában a kijárási korlátozások következtében csupán korlátozott idő jut az ellenőrző műveletek kivitelezésére. A légi ellenőrzés előtt pedig a FAO által megbízott külföldi pilótáknak két hetes karanténba kell vonulniuk.

Ami a közeljövőt illeti, Kelet-Afrikában, különös tekintettel Kenyára, Szudánra, Dél-Szudánra, Etiópiára és Szomáliára, előreláthatólag új, fiatal, a negyedik generációt képviselő vándorsáskák fognak majd pusztítani egészen július végéig, melynek az előbb felsorolt akadályok miatt katasztrofális humanitárius következményei lesznek. Hasonló a helyzet India és Pakisztán vonatkozásában is, ahol 1993 óta nem tapasztaltak ehhez hasonló sáskajárást. Most, az egyébként igen megosztott álláspontokat képviselő felek kénytelenek együttműködni egymással. Várható lesz továbbá, hogy az óvintézkedések ellenére a sáskaraj megjelenik majd a Száhel-övezet nyugatibb részén fekvő államokban is.

 

Megoldási lehetőségek, eddigi eredmények

S hogy mit is lehetne tenni? Elméletben az lenne a megfelelő, ha a koronavírust és a sáskajárást érintő nemzeti és külpolitikai kérdéseket, az azokra hozott politikákat az érintett kormányok egyensúlyba tudnák hozni. Ehhez azonban a nemzetközi közösség segítségére is szükségük lenne. Hátrány, hogy a gyakorlatban ez csak hónapok, évek múltán lenne megvalósítható attól függően, hogy a koronavírus terjedése milyen irányokat vesz a közeljövőben. 2003-ban Nyugat-Afrikában, a legutóbbi sáskajárás alkalmával például két évbe telt, mire teljesen sikerült legyőzni azt. Ez 450 millió dollárba került, a terméskiesés pedig 2.5 milliárd dollár értékű volt. És akkor még sehol nem volt a koronavírus. Visszafogott becslések szerint Kelet-Afrikában a mostani károk pénzben kifejezve már 8.5 milliárd dollárra rúgnak.

A sáskák rovarirtóval történő pusztításának módszere és fajtái (Forrás: BBC)

Ezen felül további megoldási lehetőségként szolgálhatnak a különböző, sáskajárás-ellenes műveletekhez gyűjtött adományok is. Ezen műveletekre a FAO május végéig 130 millió dollárt fordított, mely összeget jelentősen, 311 millió dollár értékben meg szeretné növelni. Ezzel képesek lennének segítséget nyújtani nemcsak Kelet-Afrikában, de Iránban, Pakisztánban és Nyugat-Afrikában is. Pozitívumként említhető, hogy a Világbank májusban mintegy 500 millió dollárt mozgósított avégett, hogy segítse azon országokat, melyek ki vannak téve a sáskajárásnak. Ebből jelentős rész jutna a mezőgazdaság újjáépítésére, valamint az egyes jószágokba történő befektetésekre. Kenya nemrég 43 millió dollárt kapott a rovarok elleni küzdelemhez, s azóta újult erővel igyekszik azok búvóhelyeinek felkutatására. A FAO a „Desert Locust Response Plan” nevű programjának keretein belül eleddig 531 000 hektárnyi területet tisztított meg Kelet-Afrikában, 309 000 liter hagyományos (elsősorban klórozott szénhidrogén) és 4700 kilogramm bio-rovarirtószer felhasználásával, melynek szórását 12 légi jármű is segítette. Ezzel 720 000 tonna gabonát mentettek meg, amely 5 millió ember éves megélhetésével egyenlő. Szomália kormánya ezen kívül hat darab, sáskairtásra kiemelten alkalmas gépkocsit kapott az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezettől május végén annak érdekében, hogy a földi ellenőrző műveleteit hatékonyabban tudja végezni. De arra is találhatunk példát, hogy az emberek segítettek egymásnak a termény beszedésében, illetőleg saját élelmiszerüket felosztották az éhezők között.

Pihenő sáskák után kutatva, Kenyában (Forrás: Georgina Smith/ BBC)

A leghatékonyabb módszernek természetesen még mindig a sáskák tömeges, méreggel történő lefújása számít. Ez azonban egyrészt igen környezetszennyező tud lenni (bár egyre jobban elterjedt a bio-pesticide alkalmazása), másrészt nem szünteti meg teljesen a problémát. A leghatásosabb az lenne, ha ismereteinket ezen rovarokról bővíteni tudnánk, különös tekintettel a vándorlásukat érintő kérdéseket.

 

A válság után

A témát érintő legégetőbb és egyben legelgondolkodtatóbb kérdés megválaszolása azonban még mindig várat magára: hogyan tudjuk megakadályozni, hogy az ideihez hasonló sáskajárás ne következzen be újra? Mert ha azt vesszük figyelembe, hogy elterjedésüknek az éghajlatváltozás következtében fellépő, egyre gyakoribb és egyre szélsőségesebb ciklonok kedveznek, akkor nem elegendő kipusztítani őket a rájuk szórt méreganyagokkal, mert az csak igen rövid távú megoldásként szolgálhat. Egyes előrejelzések szerint például, amennyiben a kibocsátások a jövőben jelentősen nem változnak, úgy a már korábban is említett Indiai-óceán dipólusának példátlanul pozitív fázisainak átlagos előfordulása 17.3 évről 6.3. évre csökkenhet. Ez az óceán nyugati partjainál egyre több árvízhez és heves esőzéshez, míg keleti részén mérhetetlen szárazságokhoz vezethet (mint tapasztaltuk azt tavaly Ausztrália esetében is). Ezen problémák olyan megoldásokat kívánnának, melyeknek esetleges sikeréhez elengedhetetlen lenne a nemzetközi közösség valamennyi tagjának a klímaváltozáshoz való pozitív és belátó hozzáállása. Bár elméletben ez úgy-ahogy megvan, a gyakorlatban még mindig az érdekek dominálnak, így a közeljövőben bizonyosan hallhatunk még hasonló sáskajárásokról, azok pusztításairól.

Írta: Tóth Milán

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csaknem nyolcszáz munkatársa ötezernél is többször teljesített közösen szolgálatot a rendőrökkel a járványhelyzetben – közölte a hivatal.

A közleményben azt írták, a közös járőregységek elsősorban a közterületek és a kereskedelmi egységek járványügyi rendjét ellenőrizték országszerte. Hozzátették, hogy március 28. és május 31. között naponta átlagosan nyolcvan, a járvány csúcspontján egyszerre 129 pénzügyőr teljesített szolgálatot a rendőrökkel.

A NAV-os járőrök részt vettek többek között a vendéglátóhelyeket, kereskedelmi egységeket érintő működési korlátozások, valamint a kijárási korlátozások betartásának ellenőrzésében, lezárt útszakaszok biztosításában, objektumok őrzésében, áteresztő- és ellenőrzőpontok működtetésében.

A Duna középső és alsó szakaszán, 21 ezer hektárnyi területen folytatódik a szúnyoggyérítés – tájékoztatta a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) helyettes szóvivője.

Az előző héten a Dunántúl északi területein, főként a Duna felső szakaszán végeztek földi lárvagyérítést; ez a munka folytatódik a következő napokban a folyó középső és alsó szakaszán – közölte Dóka Imre. Most – a többi között – a Csepel-sziget településein, valamint a dunaújvárosi, a szekszárdi és a mohácsi térségben lesznek munkálatok – tette hozzá.

Közlése szerint a felmelegedés hatására több térségben megjelentek a kifejlett szúnyogok, ezért hétfőtől a lárvák irtása mellett megkezdődik a kifejlett egyedek elleni védekezés is. Kétféle módszert alkalmaznak a szakemberek. A “melegködképzéses” technológia során az apró cseppekre bontott irtószer terjedését hő hozzáadása is segíti. Ez a módszer főként növényzettel erősebben borított környezetben előnyös, de a munka során keletkező köd rövid időre korlátozza a látási viszonyokat, ezért forgalmas helyeken kevésbé alkalmazható.

Az úgynevezett ULV-eljárás során szintén apró cseppekben juttatják ki az irtószert, de hő hozzáadása nélkül. A permetfelhő csak kis mértékben észlelhető, a közlekedést nem zavarja, ezért forgalmasabb, városias területeken elsődlegesen ezt az eljárást alkalmazzák. A felhasznált készítmény a kijuttatott mennyiségben emberekre, melegvérű állatokra, növényekre ártalmatlan és a hatóanyaga néhány óra alatt lebomlik – fűzte hozzá.

Civilek között békeidőben komoly viták folynak arról, hogy mekkora és milyen összetételű legyen egy ország hadereje a XXI. században. Ha ugyanis bármilyen katonai konfliktusra sor kerülne, a szemben álló erők már közel sem ugyanazokkal a fegyverekkel és hadieszközökkel csapnának össze, mint a korábbi világégések során. De akkor milyen szerepe, mekkora jelentősége van egy ország klasszikus haderejének? Mennyire korszerű a magyar hadsereg? Milyen fejlesztésekre van szükség? A kérdések megválaszolására az egyik legelismertebb hazai honvédségi szakértőt sikerült megnyernünk. Kis-Benedek József nyugállományú ezredest, a Magyar Hadtudományi Társaság elnökhelyettesét, aki több mint tíz évet szolgált külföldön, több oktatási intézményben is tanít, többek között a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskolájának óraadó tanára.

— A XXI. században mekkora hadseregre, milyen összetételű haderőre van szüksége egy országnak?
— Katonai körökben is sokszor felmerül ez a kérdés, és sokféle álláspont alakult ki. Egy haderő elsődleges célja a saját ország védelmének biztosítása, így van ez a NATO-országok esetében is. Korábban néhány állam katonai vezetői – így Magyarországé is – azt a nézetet képviselték, hogy nincs szükség jelentősebb önálló hadseregre, nem kell foglalkozni a direkt védelemmel, mert a NATO úgyis megvédi az adott országot. Meggyőződésem, hogy ez egy szemellenzős megközelítés, ugyanis a NATO mi vagyunk, nekünk kell magunkat megvédeni! A NATO alapvetően úgy működik, hogy minden tagállam létrehoz egy saját haderőt, amelynek bizonyos szervezeteit, illetve képességeit felajánlja a szövetségesek részére.

— Európában bekövetkezhet katonai konfliktus?
— Ha a kihívásokat a szűkebb régiónkban nézzük, akkor kijelenthető – és ezt a NATO-tanulmányok is alátámasztják –, hogy belátható időn belül nincs háborús veszély, jelenleg Európában nem kell hagyományos háborútól tartani. A délszláv polgárháború óta nem volt jelentős konfliktus, és szerencsére Magyarországnak sem kell külső támadással számolnia.

— Akkor a nemzeti hadseregek fenntartása csak formális erődemonstráció?
— Egy ütőképes hadsereg felállítását lehet erődemonstrációnak nevezni, de ennél valójában sokkal többről van szó. Tudjuk, hogy békeidőben a politikai katonai szövetségek jönnek és mennek, barátságok szövődnek és megszűnnek – és ezeket a változásokat nem lehet pillanatok alatt követni haderőszervezéssel, a mindenkor bevethető, ütőképes, hatékony hadsereg nem állítható fel hetek-hónapok alatt. Nyilvánvaló, hogy bizonyos szintű, bármikor bevethető haderőre egy közepes méretű országnak is szüksége van. Miközben van olyan ország is, amelynek nincs hadereje, ilyen például Izland, de más a geopolitikai helyzete, történelme, és senki nem fenyegeti a szigetállamot. Mi azonban olyan térségben élünk, amely mindig is egy keleti–nyugati átvonuló terület volt, és sajnos az is marad. Magyarországon korábban néhányan azt a téves következtetést vonták le, hogy ha béke van, akkor nekünk nem kell haderőt fejleszteni, nincs szükségünk harckocsikra, tüzérségre vagy komoly légierőre, elegendő az úgynevezett különleges erőket, illetve kis méretű mozgékony alakulatokat fenntartani és azokat fejleszteni. Erre én azt mondom, hogy ez csak részben igaz, nem lehet eltekinteni attól, hogy legyen egy valóban ütőképes szárazföldi haderőnk, illetve az országunk légterét biztosító légierő. Ezt különösen alátámasztják azok az események, amelyek az elmúlt időben a szomszédos országokban történtek, gondolok itt például a Krím félsziget megtámadására.

— Hogy áll a Magyar Honvédség fejlesztési elképzeléseinek megvalósítása?
— A Zrínyi 2026 terv tartalmazza az előbb említett célok eléréséhez szükséges feladatokat, illetve az azok megvalósításához szükséges pénzügyi, anyagi és humán feltételek megteremtését. Sajnálatos, hogy ezt az összetett munkát majdnem nulláról kellett kezdeni. Egy olyan, alig-alig létező hadiiparból kell egy korszerű konstrukciót kialakítani, amelyet jelenleg a régi hadiipari cégek romjaira épült magáncégek működtetnek, az elmúlt évtizedekben ugyanis ezek a területek nem kaptak jelentősebb állami megrendelést, hozzájárulást. Mindezeken túl szükség van azokra az erőkre is, amelyeket a békefenntartáshoz tudunk felajánlani a NATO-szövetségeseinknek, de azokhoz a feladatokhoz elsősorban a könnyű fegyverzetű alakulatok, illetve az úgynevezett különleges erők szükségesek. Ezek a fejlesztések azonban csak a haderő szárazföldi részére vonatkoznak, a légierő vonatkozásában egyértelműen látszott, hogy ezen a területen nagy elmaradásaink voltak.

— Sikerült behozni a lemaradásokat?
— Részben igen. A korábbi szovjet technikát, a MIG gépeket lecseréltük Grippenekre, a pilóták kiképzése pedig átkerült Kanadába, majd mivel ez nagyon drága volt, jelenleg saját bázison végezzük a kiképzést. A légierő 14 Grippen vadászgépe elegendő Magyarország légvédelmének biztosítására, sőt egy megállapodás eredményeként már hozzájárulunk Szlovénia, illetve – a német légierővel együttműködve – a balti országok légterének biztosításához is. Ez végeredményben azt is mutatja, hogy olyan ütőképes légierőnk van, amelyet nemzetközi szinten is jegyeznek.

— Mi a véleménye arról az álláspontról, hogy folyamatosan csökken a hagyományos fegyvernemek szerepe, ma már egészen más eszközökkel történne egy összetűzés, sőt inkább a kiberháborúkra kell felkészülni?
— Van ebben igazság, egy mai háború gyökeresen másképpen zajlana, mint korábban – már csak azért is, mert nem is mindig a nemzeti hadseregek vívják. Egyre gyakoribbak az úgynevezett proxy – azaz helyettesítő – háborúk, amit már nem a klasszikus hadseregek vívnak, hanem a hadseregek által működtetett különböző szabadcsapatok, milíciák vagy akár magántársaságok, amelyek fel vannak fegyverkezve, és a „hadsereg nevében” folytatnak háborút. Vannak olyan előrejelzések is – és ezek a szakirodalomban is egyre több helyen olvashatók –, hogy a mai világban a kibertevékenység fontossága legalább akkora, mint amekkora szerepet a légierő játszott a II. világháborúban. Ez a megállapítás arra is utal, hogy ha bármekkora és bármilyen összetételű hadsereget mozgathatnánk egyik helyről a másikra, az nem jelentene biztos győzelmet. Egy országot úgy is meg lehet bénítani, hogy egyetlen lövés sem dördül el. Elegendő blokkolni azokat az életfontosságú rendszereket, amelyek ma az interneten és általában az informatikán, az információs technológián alapulnak. Ilyen például a bankrendszer, a közlekedésszervezés vagy az élelmiszer-ellátás. Ezekre a területekre, az alaptevékenységek rendőri, katonai biztosítására minden országban nagyon kell figyelni – de valójában ma már az ilyen támadások elleni védelem is nagymértékben a haderők feladatai közé tartozik. Mindezek azonban nem csak a haderőnek adnak feladatokat, nagyon nagy szerepe van a hátországi védelemnek, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bankoktól kezdve a közlekedési infrastruktúrán át az élet nagyon sok területét fel kell készíteni arra, hogy a kibertámadásokkal szemben védettek legyenek.

— Mennyire korszerű, mennyire felkészült a magyar hadsereg?
— A mai Magyar Honvédség nem nevezhető korszerűnek, és túlzás lenne azt állítani, hogy minden tekintetben felkészült. Tudomásul kell venni, hogy a NATO-csatlakozásunk óta a mindenkori katonai vezetés nem túl sokat tett annak érdekében, hogy a haderőt fejlessze, sőt inkább negatív irányú folyamatoknak voltunk tanúi, inkább leépítették a csapatokat. Ha összehasonlításként megnézzük a ma birtokunkban lévő haderőt, a haditechnikai eszközöket, és azokat más országok – például a cseh, a lengyel vagy a román – haderőkhöz hasonlítjuk, akkor azt kell megállapítanunk, hogy nálunk lényegesen kevesebb nyugati fegyverzet található, mint az említett országokban. Ilyen viszonyításban elmaradottak vagyunk, ideje megtenni azokat az intézkedéseket, amelyeket már többször megígértek, de a különböző kormányok tevékenységében nem a Magyar Honvédség fejlesztése volt a prioritás, a hadikiadások növelése nem tartozott a kiemelt feladatok közé. Tekintettel arra, hogy Oroszország tevékenysége miatt változtak a körülmények, a NATO pedig már megköveteli a GDP két százalékának hadseregfejlesztésre történő felhasználását, tovább már nem halasztható a haderő fejlesztése. Már csak azért sem, mert a beruházások meglétét a NATO részéről minden évben ellenőrzik. A tagországoknak készíteniük kell egy tervet, azt jóvá kell hagyatni, és a kormánynak minden évben be kell számolnia arról, hogy mit tettek a fejlesztés területén. E folyamat részként tavaly novemberben bejelentették, hogy 8000 fővel növelik a hadsereg létszámát. Természetesen ez csak az első lépések egyike, a korszerű hadsereg kiépítéséhez hosszú évekbe telik, nem is beszélve a pénzügyi források garantált biztosításáról. 2018 végén kormánydöntés alapján jelentős haderőfejlesztési intézkedésekre került sor a Zrínyi 2026 program keretében: 44 darab Leopard 2A típusú harckocsit, 24 darab PzH 2000 önjáró löveget vásároltak a szárazföldi erők részére, a légierő közepes szállító helikopterekkel gazdagodik, és szó van a légvédelem fejlesztéséről is. Fentiek bizonyítják azt az elkötelezettséget, hogy valóban megkezdődik a Magyar Honvédség átalakítása.

(Interjúnk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

Őrizetbe vettek az orosz hatóságok egy 15 éves fiút, aki robbantásos merényletet tervezett egy volgográdi iskola ellen – közölte a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) szerint a gyanúsítottnak lehettek cinkosai. A tanulótól egy házi készítésű robbanószerkezetet, továbbiak előállításához szükséges alkatrészeket, vágófegyvert és 64 Molotov-koktélt foglaltak le. A fiú azt állította, hogy üres telkeken akart elszórakozni a készítményeivel, a nyomozás azonban azt feltételezi, hogy egy iskolai alkalmazottal és egy tanulóval kapcsolatos személyes konfliktusát készült erőszakkal “rendezni”.

Április 22-én a szibériai Tyumeny megyében vettek őrizetbe egy 18 éves tanulót, aki szintén iskola ellen szándékozott fegyveres támadást elkövetni. A gyanúsítottól egy vadászpuskát, lőszert, két vadászkést, ammónium-nitrátot, kommunikációs eszközöket és az internetről letöltött bombakészítési útmutatókat foglaltak le. A bűncselekmény elkövetésének szándékát mind az őrizetbe vett tizenéves, mind szemtanúk megerősítették.

Április 16-án, az ugyancsak szibériai Krasznojarszkban fogtak el egy iskolai ámokfutásra készülő, 2006-os születésű fiatalt. Tőle egy lefűrészelt csövű vadászpuskát, lőszert és több saját készítésű csőbombát vettek el. A naplójában megtalálták a jövő héten végrehajtani tervezett támadás tervét.

Az FSZB március 23-án is egy iskolai ámokfutást megakadályozásáról számolt be. Akkor a szolgálat a távol-keleti Szahalin szigetén vett őrizetbe egy 2002-es és egy 2003-as születésű tanulót, akiket azzal is megvádoltak, hogy terrorizmusra, valamint tömeggyilkosságra és öngyilkosság elkövetésére buzdítottak az interneten. Akkor egy lefűrészelt csövű vadászfegyvert, hozzá való lőszert, egy ipari detonátort, feltételezhetően házi készítésű robbanószerkezeteket, robbanóanyagokat, kommunikációs eszközöket és egy naplót foglaltak le, benne az iskola elleni fegyveres támadás tervével.

Február 26-án a Volga-parti Szaratovban két 2005-ös születésű fiút vettek őrizetbe, akik beismerték, hogy mintegy 40 ember meggyilkolására készültek egy iskolában. Az FSZB szerint mindketten tömeggyilkos ideológiákat propagáló internetes csoportok tagjai voltak.

Egy héttel korábban az FSZB a Krím-félszigeti Kercs városából számolt be két tizenéves őrizetbe vételéről, akik oktatási intézményekben készültek “terrorcselekményeket” elkövetni. A fiúk szélsőséges ideológiáknak és annak a Vlagyiszlav Roszljakovnak a követői voltak, aki 2018 októberében egy kercsi műszaki iskolában 15 tanulót és öt felnőttet lőtt agyon. A támadó, aki a helyszínen öngyilkosságot követett el, 18 éves volt.

A februárban elfogott két kercsi gyanúsított lakóhelyén roncsoló elemekkel megtöltött, házi készítésű robbanószerkezeteket és előállításukra alkalmas anyagokat foglaltak le. Az FSZB szerint a pokolgépek hatását háziállatokon próbálták ki.

A szolgálat közölte akkor, hogy az egyik gyanúsítottal 2018 novemberében “megelőző beszélgetést” folytattak le, miután a közösségi médiában a Roszljakov ámokfutását helyeslő kijelentéseket posztolt. Ez azonban hatástalan maradt, mert a fiú belépett egy internetes neonáci csoportba, amelynek előzőleg Roszljakov is tagja volt.

A NATO-tagállamok védelmi minisztereinek ma kezdődő, kétnapos videókonferenciájukon, válaszul az orosz rakétarendszerek fejlesztésére és telepítésére, áttekintik, miként lehet fokozni a szövetséges országok biztonságát, megvitatják, hogyan lehet a szövetség katonai erejét megtartani, valamint erősíteni politikai egységét – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

A főtitkár hangsúlyozta, a szövetség védelmi képességének fenntartására való figyelemmel a miniszterek megbeszélést folytatnak a nemrégiben kifejlesztett és telepített új, SSC-8 típusú orosz rakétarendszerről, amely a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződésből (INF) megszűnéséhez vezetett. Stoltenberg leszögezte, a NATO nem követi Oroszország destabilizáló magatartását. Nem szándékozik új szárazföldi indítású nukleáris rakétákat telepíteni Európába. Folytatja azonban annak biztosítását, hogy nukleáris visszatartó ereje továbbra is biztonságot jelentő és hatékony legyen.

Kijelentette, Oroszország növekvő nukleáris képessége biztonsági kérdéseket vet fel, ugyanis Moszkva tovább folytatja harci képességének korszerűsítését, többek között hiperszonikus fegyverek gyártásával. A hatékony fegyverzet-ellenőrzési megállapodások továbbra is nélkülözhetetlenek a stratégiai stabilitás és kollektív biztonság szempontjából. A NATO ezért konstruktív részvételre szólít fel minden szereplőt, Oroszországot és Kínát is ideértve – mondta a főtitkár.

“Arra számítok, hogy a védelmi miniszterek minderre válaszul elfogadják azt az álláfoglalást, amely szerint a NATO-nak katonailag erősnek, politikailag egységesebbnek kell lennie” – fogalmazott. Ez magában foglalja a NATO légi és rakétavédelmének megerősítését, valamint a hagyományos képességek, például az ötödik generációs harci repülőgépek fejlesztését is – tette hozzá.

 

Egy rendőr is érintett abban a korrupciós ügyben, amiben bűnügyi felügyeletet indítványoz az ügyészség.

A Központi Nyomozó Főügyészség kedden azt közölte, hogy a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség egy rendőr és két társa ellen előnyért hivatali kötelességét megszegve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt folytat nyomozást. A megalapozott gyanú szerint még márciusban egy borsodi telephelyen megjelent egy férfi azzal, hogy testvére – egy rendőr zászlós – mint egyéni vállalkozó tulajdonában álló munkagép időszakos műszaki vizsgálatát kérje.

A vizsgabiztos a hatósági eljárás során hivatalos személyként a kormányhivatal iratai közé valótlanul azt rögzítette, hogy a vizsgálat kérelmezője a rendőr, és meghatalmazott az ügyben nem jár el. Emellett – miután a munkagépben nem volt benne az üzemóra, amely állásának rögzítése és fényképen történő dokumentálása a vizsgálat kötelező eleme -, a rendőr javaslatára egy másik munkagép üzemórájának adatait rögzítették úgy, mintha az a vizsgálatra vitt lassú jármű üzemórája lenne. Ezért a rendőr testvére kétezer forintot adott át a vizsgabiztosnak, majd erről telefonon beszámolt fivérének, aki kevesellte az összeget és közölte, hogy ötezer forintot szokott adni.

A nyomozó ügyészség hétfőn mind a három embert gyanúsítottként hallgatta ki. A rendőr tagadta a bűncselekmény elkövetését, míg a testvére és a vizsgabiztos beismerő vallomást tett. A vizsgabiztos azt is elismerte, hogy a járművek időszakos műszaki vizsgálatához kapcsolódóan rendszeresen fogadott el vesztegetési pénzt.

Kína felemelkedése katonai kihívást is jelent, amellyel az eddiginél többet kell foglalkoznia a NATO-nak – mondta az észak-atlanti szövetség szervezetének főtitkára a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak.

Jens Stoltenberg hangsúlyozta, hogy Kína megerősödése “alapvetően megváltoztatja a globális hatalmi egyensúlyt”, ami ugyan jelent lehetőségeket, főleg gazdaságilag, de kihívásokat is, méghozzá elsősorban katonai, hadászati téren.

A Welt am Sonntag idézte az amerikai védelmi minisztérium adatait, amelyek szerint a világ második legnagyobb katonai költségvetésével gazdálkodó kínai haderők több mint 2000 rövid, közepes és nagy hatótávolságú rakétafegyverrel rendelkeznek. Kína nagyon sok pénzt fordít nukleáris fegyverekre és nagy hatótávolságú rakétákra, amelyek akár Európát is elérhetik – mondta ezzel kapcsolatban Stoltenberg, kiemelve, hogy a NATO-tagországoknak közösen szembe kell nézniük ezzel a kihívással.

A Welt am Sonntag összeállítása szerint a kínai arzenálban különösen figyelemre méltó a DF-21D típusú nagy hatótávolságú rakéta, amellyel tengeri célpontokra lehet csapást mérni. Kifejtették, hogy Peking ki akarja szorítani az Egyesült Államokat a csendes-óceáni térségből, hogy átvegye az ellenőrzést a kereskedelmi útvonalak felett. Ennek közvetlen hatásai lennének az európai gazdaságra, amely kiszolgáltatottá és akár zsarolhatóvá is válhatna.

A NATO érzékeli a veszélyt. “Kína egyre közelebb jut Európa kapujához” – fogalmazott a NATO főtitkára, hozzátéve, hogy Peking megjelent a sarkköri térségben, Afrikában és a Földközi-tengeren, “erőteljes beruházási tevékenységet folytat az európai kritikus infrastruktúra területén”, a digitális, online térben pedig a leginkább befolyásos tényezők közé tartozik.

Stoltenberg hangsúlyozta, hogy Peking ugyan egyetlen tagországra sem jelent “közvetlen fenyegetést”, a Dél-kínai-tenger térségében viszont egyre erőteljesebben igyekszik korlátozni a közlekedés szabadságát a nemzetközi vizeken, ami igen nyugtalanító. Ugyanakkor egyértelmű, hogy “a Dél-kínai-tenger nem bevetési terület a NATO számára”, a szövetségnek nincs oka arra, hogy csapatokat küldjön a térségbe – mondta Jens Stoltenberg.

Lassan végéhez közeledik a Sztrela-történet (-2, -10) Csehországban is, ahol bölcsen megtartották, és a jövő lérakos generációinak kiképzésére fordították a közeli hatótávolságú szovjet lérak utolsó csepp erőforrásait is a strakonicei 25. rakétaezrednél...gyorsjelentés a hradistei lőtérről.

 Esti szalvó 9M32M indítás a Tatra platójáról.

Oldalsó aspektusból majdnem ugyanez. Itt az első rakéta beinduló menethajtóműve megvilágítja a másodikat, mely a start- és a menethajtómű üzeme közötti pillanatnyi szünetben lendületből repül a csőelhagyást követően.

Lövészeti testhelyzet a Tatra plató padján ülve. A tűzkiváltás rövid megállásból történik.

Az első fokozat itt kissé jobban megvilágítja a Tatra teherautót.

Indul a célként használt ejtőernyős rakétagránát...

...melyet így tép szét egy közvetlen 9M32M találat.

A két légvédelmi lövész itt már relaxáltan, lövészet után.

És amiért tulajdonképpen a Covid utáni első külföldi riportútra vetemedtünk: ez a Sztrela-10 utolsó lövészete Csehországban.

Zord

Mire a többi ország kifejleszti hiperszonikus fegyverét, Oroszországnak már lesz eszköze az ellene való védekezéshez – jelentette ki Vlagyimir Putyin egy interjúban.

A hiperszonikus fegyverek a vezető katonai hatalmak arzenáljában meg fognak jelenni. De úgy gondolom, hogy kellemes meglepetést tudunk majd okozni partnereinknek azzal, hogy mire megjelenik náluk ez a fegyver, nálunk nagy valószínűséggel megjelenik a fegyverrel való küzdelem eszköze – mondta Putyin az interjúban.

Korábban Putyin azt állította, hogy az orosz hiperszonikus fegyver megjelenése fölöslegessé tette mindazokat a kiadásokat, amelyeket más országok Oroszország katonai feltartóztatására fordítottak, és hogy a történelem folyamán első ízben fordul elő, hogy Moszkva a csúcstechnológiájú fegyverek kifejlesztésében megelőzte a többi országot.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség összefoglalója szerint az orosz hadseregnél a tavalyi év végén állt fel az első hiperszonikus, irányítható szárnyas siklóblokkal felszerelt Avangard interkontinentális rakétarendszerrel rendelkező ezred. Folytatódik más hiperszonikus fegyverrendszerek, egyebek között a Cirkon hajóelhárító szárnyas rakéta és a Szarmat hadászati rakétarendszer tesztelése.

Putyin szerint Oroszország és az Egyesült Államok között paritás áll fent a nukleáris fegyverek terén, mind a robbanótöltetek, mind a hordozóeszközök tekintetében, de az csúcstechnológiájú fejlesztésekben “kétségtelenül” Moszkva vezet. Mint mondta, Oroszország világelső hagyományos potenciálja korszerűsítésében is.

Magyarországon is terjed az adattörlés gyakorlata, egyre több állami és piaci szervezet használ olyan speciális szoftvereket, amelyek segítségével a különböző adathordozókról nyom nélkül és visszaállíthatatlan módon törölni lehet az adatokat.

Tavaly májusban Ausztrália legnagyobb pénzintézete, a Commonwealth Bank a történelem egyik legnagyobb banki adatvesztését szenvedte el. Az informatikai részleg adatokat tartalmazó mágnesszalagokat kívánt leselejtezni, és ezeket a Fuji Xerox szállította el. A hibára akkor derült fény, amikor a bank nem találta a megsemmisítésről szóló jegyzőkönyvet. A pénzintézet 150 fős csoportot hozott létre az adatok megtalálására, valamint a KPMG-vel végeztetett auditot. A vizsgálat arra jutott, hogy a szalagok a nem megfelelő rögzítés miatt leeshettek a Fuji Xerox teherautóinak platójáról.

Ezzel párhuzamosan az is kiderült, hogy a különböző titkosítási eljárásokba is időről időre hiba csúszik. A Bitlocker például egy firmware-beli hiba miatt 2017-ben gyenge, könnyen feltörhető titkosító kulcspárokat generált. Mivel a kulcsokat egy TPM (Trusted Platform Module) chip generálja, ezért a hordozható számítógépekbe épített firmware-t nehéz frissíteni, és így a sérülékenység hosszabb távon veszélynek teheti ki a titkosított adatokat.

Az ilyen és hasonló esetek világszerte felhívták a vállalatok figyelmét arra, hogy a különböző adathordozók – számítógépek, merevlemezek, mobiltelefonok, mágnesszalagok és USB kulcsok – nem selejtezhetők le minősített és jegyzőkönyvezett adattörlés nélkül.

Az adattörlés során az adathordozók felületét (akár több alkalommal) különböző, meghatározott algoritmusokkal felülírják, egészen addig, amíg az eredetileg tárolt adatok véglegesen visszaállíthatatlanná válnak.

A feladatot jellemzően olyan szoftver segítségével végzik el, amely rendelkezik a megfelelő biztonsági minősítésekkel, és képes arra is, hogy az adattörlésről automatikusan jegyzőkönyvet hozzon létre, amelyet aztán digitális aláírással véd a hamisítás ellen. Ez az eljárás garantálja, hogy egyrészt semmilyen adat nem marad a leselejtezett vagy szervizbe adott adathordozón, másrészt pedig auditálhatóvá teszi az adattörlés folyamatát, így pedig segíti a vállalatot abban, hogy megfeleljen a szigorú GDPR-előírásoknak.

Magyarországon bankok és más pénzintézetek, valamint a különböző állami szervezetek ismerték fel elsőként az adattörlés fontosságát, és az adattörlési megoldásokat beépítették a különböző folyamataikba – emeli ki Petrányi-Széll András, a Blancco adattörlési megoldásait képviselő V-Detect Antivírus Kft. ügyvezetője.

Ma már magától értetődő, hogy ezek a szervezetek speciális adattörlő szoftver segítségével tisztítják meg az adathordozókat olyankor is, ha leselejtezik azokat, de akkor is, ha egy mobiltelefon vagy notebook egy másik munkatárshoz vagy szervizbe kerül.

Nem természetes még azonban az adattörlő szoftverek használata a mobilszolgáltatók, valamint a kis- és középvállalatok számára. Így például nem számíthatunk arra, hogy igazolást kapunk az adattörlésről, ha a mobilszolgáltatóhoz garanciális probléma miatt visszajuttatjuk a telefonunkat, és feltehetően a kisvállalatunk könyvelőirodája sem fog adattörlő szoftvert használni, ha leselejtezi a számítógépeit.

Ez pedig biztonsági problémát jelent, nagyobb vállalatok esetében pedig komoly bírságokat vonhat maga után. 2019-ben ezért a helyzetnek változnia kell: a nagyvállalatok és állami szervezetek mellett a közép- és kisvállalatoknak is el kell gondolkodniuk egy adattörlési megoldás bevezetésén.

(Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)