Biztonságpolitika

Mielőbbi és tartós tűzszünetet sürgetett Örményország és Azerbajdzsán között keddi telefonbeszélgetés során Szergej Lavrov orosz és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter.

Az orosz külügyminisztérium tájékoztatása szerint a két politikus megengedhetetlennek nevezte a hegyi-karabahi konfliktus nemzetközivé tételét külföldi harcosok odaszállításával. Lavrov és Cavusoglu hangsúlyozta, hogy nincs alternatívája a probléma békés megoldásának, valamint azt, hogy azonnali tűzszünetet kell kihirdetni és fel kell újítani a tárgyalásokat az EBESZ minszki csoportja által kidolgozott mechanizmusok keretében.

A két miniszter a közel-keleti válságövezetekről is egyeztetett. Líbiával kapcsolatban hangot adtak érdekeltségüknek abban, hogy a vezető líbiai politikai erők és egyesülések részvételével induljon átfogó párbeszéd az ENSZ égisze alatt.

Megállapodtak, hogy diplomáciai, katonai és biztonsági szolgálati vonalon folytatják az együttműködést a szíriai helyzet rendezéséért és a politikai folyamat előmozdításáért az ENSZ Biztonsági Tanács vonatkozó határozatai és az asztanai folyamat részvevői megállapodásainak szellemében. A felek emellett eszmecserét folytattak a kétoldalú viszony aktuális kérdéseiről és a Földközi-tenger keleti medencéjében kialakult helyzetről is.

The post Hegyi-Karabah: tűzszünetet sürgetett az orosz és a török külügyminiszter appeared first on .

A délkelet-ázsiai szubkomplexum biztonsági folyamatainak formálásában a társadalmi-politikai változásokat célzó megmozdulások meghatározó szerepet játszanak. A Thaiföldön zajló, alkotmányos reformot követelő tüntetések az elmúlt hónapok során nagyobb hangsúllyal jelentek meg a nyugati médiában. A demokrácia előmozdítását, szabad választások tartását célzó, Maha Vajiralongkorn (X. Ráma) királyt nyíltan kritizáló tömegtüntetések hátterének bemutatása feltétlenül szükséges a demonstrációkhoz vezető út megértéséhez.

Maha Vadzsiralongkorn, azaz X. Ráma király (balra) és felesége, Szuthida királyné távozik a Bhumibol Aduljadedzs, más néven IX. Ráma thaiföldi király halálának negyedik évfordulóján rendezett megemlékezésről a bangkoki Nagy Palotából 2020. október 13-án.
(MTI/AP/Vaszon Vanicsakorn)

Előzmények: elmozdulás az abszolút monarchia irányába

Az elmúlt fél évszázadban hat katonai puccs és hét új alkotmány alakította a délkelet-ázsiai alkotmányos monarchia belső viszonyait. 2014-ben a hadsereg átvette a hatalmat békefenntartás céljából, ám végső soron annak érdekében, hogy előkészítse az akkori koronaherceg, Vajiralongkorn ellenállás nélküli trónra lépését apja, a népszerű Bhumibol (IX. Ráma) király után. A katonai vezetés 2016-ban tartott referendumot az új alkotmányról, amely ellen tilos volt kampányolni, és amely fontos változásokat eszközölt: a kétkamarás parlament 250 fős felsőházát ezt követően a katonai junta választja, ez a pozíció öt évre szól, a miniszterelnököt a felső- és alsóház együtt választja meg; húszéves tervet dolgoztak ki; ezen kívül az új alkotmány lehetővé tette az uralkodó számára a külföldről történő államvezetést. Az új alkotmány megkönnyítette, hogy a puccs vezetője, Prayut Chan-o-cha miniszterelnöki pozícióját megtartsa (2014 óta tölti be a tisztséget).

Vajiralongkorn király személyisége nagyban különbözik apjáétól, ám nemcsak ezt nehezményezik vele szemben. Amellett, hogy lebontatta a múltbéli abszolút monarchiát elítélő emlékműveket, egyre mélyebben avatkozott bele a politikába, amely nem egyezik az alkotmányos monarchia elveivel („a király uralkodik, de nem kormányoz”). A király szinte kizárólag a buddhista ünnepek idejére látogat Thaiföldre, életvitelszerűen Németországban tartózkodik, Garmisch-Partenkirschenben bérel szállodát magának és húsz főből álló „háremének” (eközben negyedik felesége, a korábban légi utaskísérőként dolgozó Suthida királyné Svájcban él). A király Bajorország területén írja alá a Thaiföldet érintő rendeleteket, e tevékenységét a német külügyminiszter, Heiko Maas kritizálta. Annak ellenére, hogy az uralkodó utasította a kormányt a lèse-majesté törvény használatának mellőzésére, amely értelmében a király, királyné, trónörökös vagy régens inzultálása 3-15 évig terjedő börtönnel büntetendő – népszerűsége nem nőtt. A király pénzügyeit vizsgálva elmondható, hogy 2017-ben teljes ellenőrzést szerzett a palota vagyona felett (2018-ban pedig a nevére írták), amely alapot korábban a Pénzügyminisztérium kezelte, és amely becslések szerint 40 milliárd USD-t jelent – emellett Thaiföld legnagyobb vállalatainak is részvényese. A magánbefektetések mellett az állami pénzeszközökkel is támogatják a királyi családot – a monarchia számára (több mint 1,1 milliárd USD értékben) 37 milliárd baht-t különítenek el a 2021-es pénzügyi évre az összeállított költségvetés alapján. A király életmódja, politikai térnyerése, valamint a hadsereg iránti elkötelezettsége egyaránt visszavetette társadalmi támogatottságát.

Az ellenállás jelképének tekintett kézjelet mutatják demokráciát követelő tüntetők a thaiföldi fővárosban, Bangkokban a kormányellenes tiltakozás negyedik napján, 2020. október 17-én.
(MTI/EPA/Diego Azubel)

Tíz követelés az alkotmányos reformért

A demokratikus változásokat célzó, főként fiatalok részvételével zajló demonstrációk vezetői tíz reformkövetelést fogalmaztak meg, többek között a lèse-majesté törvény eltörlését, a király és a monarchia vagyonának elkülönítését, „fékek és ellensúlyok” rendszerének kialakítását, visszatérést a nem politizáló királyhoz, igazságszolgáltatást a monarchia civil áldozatainak, valamint azt, hogy a király ne támogassa a katonai hatalomátvételt. A követelések célja nem a monarchia megdöntése, sokkal inkább a monarchia intézményének demokratikus rendszerbe való integrálása, melyben maradéktalanul érvényesülnek az emberi jogok. Ezek kiegészültek a kormány feloszlatásával és a miniszterelnök, Prayut Chan-o-cha lemondásával.

A thaiföldi törvényhozás 2020. szeptember 24-én, csütörtökön megszavazta az ország alkotmányának módosítására vonatkozó döntés elhalasztását, a tüntetők pedig folytatták a több mint két hónapja tartó, napi rendszerességű demonstrációkat. A halasztás következtében az alkotmánymódosításról leghamarabb novemberben dönthet a parlament, eközben a demokráciapárti tömegtüntetések folytatódtak Bangkok utcáin.

A rendőrség vízágyúval oszlatja a demokráciát követelő tüntetőket a thaiföldi fővárosban, Bangkokban a kormányellenes tiltakozás harmadik napján, 2020. október 16-án.
(MTI/EPA/Rungrodzs Jongrit)

A demokráciáért zajló demonstrációk

Thaiföld történelmétől nem idegenek a politikai tiltakozások, azonban 2020 februárjában új hullám kezdődött, miután a bíróság döntésében feloszlatta a fiatalok körében különösen népszerű, demokráciáért és hadseregreformért kampányoló ellenzéki pártot (Future Forward Party, FFP), mely a 2019-es általános választásokon a harmadik legnagyobb támogatottsággal rendelkezett. A koronavírus-járvány következtében a tüntetések abbamaradtak, azonban júniusban, a Kambodzsába száműzött prominens demokráciapárti aktivista, Wanchalearm Satsaksit eltűnésével új lendületet vettek: a tiltakozók azzal vádolták a thai vezetést, hogy megszervezte az elrablását – a vádat a rendőrség és a kormány is tagadta. A megmozdulások során a tüntetők három ujjukat emelték a magasba, melyet a szabadság és egység szimbólumaként tartanak számon.

Az 1950-es évek óta a hadsereg és a palota közötti szimbiotikus kapcsolat megerősítette a katonai rendszerek legitimitását. Az elmúlt két évtizedben az elit csoportok legnagyobb ellensége Thaksin Shinawatra, a hadsereg által 2006-ban menesztett populista miniszterelnök volt, aki azóta önkéntes száműzetésben él Dubaiban. Támogatói, akik vörösingesekként ismertek, az évek során többször összecsaptak a sárgainges royalistákkal. A sárgaingesek napjainkban is feltűntek a kormányt és a királyt támogatva, azonban megjelenésük önkéntessége erősen kétségbe vonható. Rajtuk kívül nem szabad figyelmen kívül hagyni a változtatások ellenzőit, köztük a Thaipakdee ultraroyalista csoportot, mely különösen aktív az alkotmánymódosítással kapcsolatban: 130 000 aláírást gyűjtöttek össze olyan emberektől, akik elleneznek minden változást, ugyanakkor ezek eredetiségét sokan vitatják. „A jelenlegi alkotmányt népszavazáson 16,8 millió thai hagyta jóvá” – nyilatkozta Warong Dechgitvigrom, a Thaipakdee vezetője. Arra nem tért ki, hogy ellenkampányolásra nem volt lehetőség.

A kormány és a hadsereg nem akadályozta meg, hogy a tüntetések folytatódjanak, de a Prayut-adminisztráció eddig nem mutatott hajlandóságot kompromisszumra. Október 12-én a thaiföldi vezető lényegében a tüntetőket vádolta Thaiföld gazdasági hátránya miatt, azzal érvelve, hogy a gazdaság talpra állása érdekében az országnak „békésnek kell lennie”, kiemelve, hogy a hónapokig tartó kormányellenes tüntetések „feleslegesek” és kontraproduktívak voltak. A koronavírus-járvány következtében a gazdasági visszaesés jelentősebb mértékű és jobban megviseli az országot, mint az 1997-es ázsiai pénzügyi válság.

A demonstrációk kezdetétől egyre növekedett a feszültség, valamint a kettős nyomás a kormányon. Amennyiben Prayut nem intézkedik, a katonaság elveszítheti a royalisták tiszteletét, ha azonban enged a közvéleménynek, és lehetővé teszi a monarchia hatalmának radikális korlátozását, akkor a hadsereg látszólagos, berendezkedést védelmező szerepe el fog tűnni – ezzel együtt a politikába való beavatkozásának legitimitása is megszűnne.

A rendőrség vízágyúval oszlatja a demokráciát követelő tüntetőket a thaiföldi fővárosban, Bangkokban a kormányellenes tiltakozás harmadik napján, 2020. október 16-án.
(MTI/AP/Gemunu Amaraszinghe)

Október

A tüntetéseken résztvevők létszáma az általános feszültséggel párhuzamosan nőtt. Október 14-én, az 1973-mas Kittikachorn-diktatúra (egyetemisták általi) megdöntésének évfordulójára jelentős megmozdulást terveztek. A Ratchadamnoen Nok sugárút mentén zajló tüntetések során a rendőrség biztosította a sárgaingesek és a demokráciapárti aktivisták szétválasztását. A demonstráció során a Nagy Palotában tartott Buddhista szertartásról városon átutazó Suthida királyné és Dipangkorn herceg autója a tüntetés színterén haladt át, A várakozásokkal ellentétben a találkozás békés maradt, a tömeg nem támadta meg a gépkocsit. A tüntetés éjszakába nyúlóan folytatódott a miniszterelnöki épület előtt.

Október 15-én hajnalban kihirdették a veszélyhelyzetet, ezáltal betiltották az öt, vagy annál több résztvevős gyülekezést, valamint engedélyezték a hatóságok számára az emberek mozgásának korlátozását bizonyos területek lezárásával. Megtiltották továbbá „olyan hírek, egyéb média és elektronikus információk közzétételét, amelyek félelmet keltő üzeneteket tartalmaznak, vagy szándékosan torzíthatják az információkat, félreértéseket okozva, amelyek kihatnak a nemzetbiztonságra, a békére és a rendre”. Röviddel a különleges jogrend kihirdetését követően a rohamrendőrök felléptek – az akkor már jóval alacsonyabb létszámmal jelenlévő – tüntetők ellen, legalább három aktivista vezetőt letartóztattak. A veszélyhelyzet kihirdetése és betartatása ellenére október 15-én délután újabb tüntetés kezdődött Ratchaprasong kereszteződésben, a demonstrálók száma 30.000-80.000 fő közé tehető, erőszakmentesen telt a tiltakozás. Másnap a rendőrség lezárta a területet, így a tüntetők a Pathum kereszteződésben gyűltek össze – az esti órákban a rendőrség megkezdte a tömegoszlatást vízzel, majd könnygázzal.

A Thaiföldi Jogászok az Emberi Jogokért (Thai Lawyers for Human Rights) egyesülete arról számolt be, hogy a tüntetések kezdetétől számítva legalább 65 tüntetővel szemben emeltek vádat illegális gyülekezés miatt, a békés tüntetések megtartásáért Bangkokban és más tartományokban. Néhány tiltakozó vezetőt a monarchia reformjával kapcsolatos követelések előterjesztése miatt is vád alá helyeztek, amely zendülésnek minősül, így maximum hétéves börtönbüntetést jelent. A kormány kezdetben célként határozta meg, hogy párbeszédet folytasson a tüntető hallgatókkal a sérelmeikről, azonban az aktivisták letartóztatása nem erről árulkodik.

Prajuth Csan-Ocsa thaiföldi miniszterelnök (középen) sajtótájékoztatót tart Bangkokban 2020. október 16-án. Az előző napokon tartott tüntetések során a tiltakozók a miniszterelnök lemondását, új alkotmány elfogadását, az uralkodó jogkörének megnyirbálását és pénzügyi elszámoltatását követelik.
(MTI/EPA/Narong Szangnak)

Konklúzió

Összefoglalva megállapítható, hogy Vajiralongkorn király politikai térnyerésének következtében a társadalom nyíltan kezdte kritizálni a monarchiát. Idővel a békés gyülekezések tömegtüntetésekké váltak, melyek kezelésében a katonai juntára kettős nyomás nehezedett – a Prayut-adminisztráció végül nem a közvéleménynek engedett. A veszélyhelyzet bevezetésével, a gyülekezéshez való jog korlátozásával és az aktivisták letartóztatásával azonban nem érték el a várt eredményt, ugyanis a demokráciapárti tüntetések folytatódnak. A követelések alapvetően nem a monarchia intézményének eltörlésére vagy gyökeres megváltoztatására irányulnak, hanem a hadsereg befolyásának csökkentésére, a király és a nemzet vagyonának elkülönítésére, a lèse-majesté törvény eltörlésére, valamint az alkotmányos monarchiához való visszatérésre, melyben a király nem politizál. A társadalmi igény a demokrácia felé való elmozdulásra nyíltan megmutatkozik, és annak ellenére, hogy a retorzióktól való félelem (munkahely elvesztése, letartóztatások) miatt nem mernek olyan sokan utcára vonulni, a fiatal demonstrálók száma megdöbbentő. A közvélemény általános elégedetlensége a katonai vezetéssel és a politikába beavatkozó, azonban külföldön élő uralkodóval feltehetően a konfliktus eszkalációjához vezet.

Írta: Györgyi Dominika

Ukrajna megtiltotta két magas rangú magyar tisztségviselő beutazását a helyhatósági választás alatt Kárpátalján folytatott “agitáció” miatt – közölte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

A külügyi tárca vezetőjének szavai szerint az egyik tisztségviselő a magyar miniszterelnökség államtitkára, akit név szerint nem említett, a másikról pedig nem árulta el semmit. Hozzátette ugyanakkor, hogy más olyan magyar állampolgárok beutazási tilalmát is kezdeményezték, akik aktívan “beavatkoztak” Ukrajna belügyeibe a választás idején.

“Partnereinket hamarosan részletesen tájékoztatjuk a választásokba való magyar beavatkozás tényéről, erről már tájékoztattuk az EBESZ megfigyelő misszióját” – emelte ki Kuleba. A miniszter szerint nem lehet a helyzetet különbözőképpen értelmezni, az konkrét beavatkozás volt Ukrajna belügyeibe.

“Nem lehet mindent csak a kollégám, Szijjártó Péter Facebook-bejegyzésére redukálni. Ez általában a magyar politikáról szól. A mi álláspontunk nagyon egyszerű, tegnap értékeltük ezeket a cselekedeteket. Az, ahogyan a magyar kormány a választások előestéjén és a választások napján viselkedett, beavatkozás volt Ukrajna belügyeibe” – szögezte le a miniszter.

A nap folyamán bekérették az ukrán külügyminisztériumba Íjgyártó István kijevi magyar nagykövetet, és tiltakozó jegyzéket adtak át neki.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter nonszensznek nevezte az eljárást, és azt mondta, hogy “nem túl barátságos hangnemben és nem a barátkozás szándékával” kérették be az ukránok Íjgyártó Istvánt.

The post Ukrajna megtiltotta a beutazást két magas rangú magyar tisztségviselőnek appeared first on .

Vlagyimir Putyin azt javasolja a NATO-nak, hogy mondjon le a közepes és rövid hatótávolságú rakéták európai telepítéséről, valamint hogy kölcsönösen ellenőrizhessék a másik fél azon objektumait, amelyek gyanújuk szerint ebbe a kategóriába sorolhatók.

Putyin a Kreml honlapján megjelent közlemény szerint kölcsönösségi alapon, a jószándék jeleként felajánlotta, hogy Oroszország európai területére a továbbiakban nem telepít az Iszkander rendszer részét képező 9M729 (a NATO-kód szerint SSC-8) típusú manőverező robotrepülőgépet, amelyről Washington azt állította, hogy megsérti az INF-szerződést. Ez a megállapodás rendelkezik arról, hogy fel kell számolni az “öreg kontinensen” a szárazföldi állomásoztatású közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris rakétákat.

Az orosz elnök megerősítette az ismert orosz álláspontot, miszerint a 9M729 megfelel az INF-szerződés követelményeinek. Putyin kezdeményezte az amerikai és NATO-bázisokra telepített, Mk 41-es indítóállásokkal ellátott Aegis Ashore rendszerek és a Kalinyingrád megyébe telepített 9M729-esek kölcsönös ellenőrzését.

Az orosz vezető rámutatott, hogy Moszkva mindaddig elkötelezett a szárazföldi közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták telepítése ügyében meghirdetett moratóriumához, ameddig “amerikai gyártmányú” eszközök valamelyik régióban meg nem jelennek. Putyin hasonló fogadalomra szólította fel a NATO-t. Egyúttal sürgette, hogy a világ országai találjanak megoldást arra, hogyan teremtsenek stabilitást az ázsiai és csendes-óceáni térségben az INF-szerződés hiányában.

Az Egyesült Államok tavaly augusztusban jelentette be, hogy kilép az INF-szerződésből. A Kreml mostani javaslatait azzal indokolta, hogy a feszültség csökkentését és a bizalom erősítését kívánja eléri Európában az amerikai lépés nyomán, amelyet a fegyverkezési versenyt és a konfrontációt erősítő “súlyos hibának” minősített.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes és rövidebb (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok 2014 óta állította, hogy Oroszország megsértette az INF-szerződést. Washington ezt tavaly úgy konkretizálta, hogy az oroszok a szárazföldi Iszkander-M rakétarendszer és a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép továbbfejlesztett elemeit tartalmazó 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével szegték meg a szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert.

Moszkva ezt tagadja, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő Aegis Ashore ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is mondja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

Trump 2018 augusztusában jelentette be a szerződésből való kilépés szándékát, ugyanannak az évnek a decemberben pedig Mike Pompeo külügyminiszter ultimátumban követelte Oroszországtól a 9M729-es robotrepülőgép megsemmisítését vagy módosítását. Moszkva ezt elutasította.

Washington 2019. február 1-jén közölte, hogy felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben, és kilép abból, ha Oroszország nem tér vissza annak tiszteletben tartásához. Putyin egy nappal később bejelentette, hogy Moszkva tükörintézkedésekkel válaszol, szintén felfüggeszti részvételét, és tudományos kutatásokat indít új rakétatípusok kifejlesztésére.

Tavaly augusztus 2-án az Egyesült Államok bejelentette a szerződésből való kilépését.

The post Putyin az európai rakétatelepítésről való lemondást és kölcsönös ellenőrzést javasol a NATO-nak appeared first on .

Kinevezték az Információs Hivatal (IH) új vezetőjét. Az erről szóló miniszterelnöki határozat a Magyar Közlöny keddi számában jelent meg.

Eszerint a jelenlegi főigazgatót, Czukor József nemzetbiztonsági vezérőrnagyot október 31-ei hatállyal mentik fel posztjáról. Az új főigazgató, Bunford Zsolt János főigazgatói kinevezése november elsejétől hatályos. Bunford nemzetbiztonsági dandártábornok jelenleg az IH elemző főigazgató-helyettesi posztját tölti be.

Az Információs Hivatal Magyarország polgári hírszerző szolgálata, az öt magyar nemzetbiztonsági szolgálat egyike.

The post Bunford az Információs Hivatal új vezetője appeared first on .

Elindult az ügyészsége Facebook-oldala és YouTube-csatornája – tájékoztatta a Legfőbb Ügyészség.

Naponta többször is aktuális tartalmakkal jelentkezik hétfőtől az ügyészség – közölték. A Facebook-oldalon a legfontosabb, legérdekesebb ügyészségi hírek mellett a szervezet feladatait is közérthető formában mutatják be, a YouTube-csatornán pedig közleményekhez kapcsolódó, illetve más ügyészségi eseményekről készült videókat tesznek közzé.

Az ügyészség Facebook-oldala itt, YouTube-csatornája pedig a itt érhető el.

The post Elindult az ügyészsége Facebook-oldala és YouTube-csatornája appeared first on .

Párizs azt kérte vasárnap a muzulmán országok kormányaitól, hogy állítsák le a felhívásokat a francia termékek bojkottjára és a francia kormány elleni tüntetésekre, amelyeket “egy radikális kisebbség” kezdeményezett. A tárca a francia állampolgárok védelmének szavatolását is kérte a külföldi országoktól.

A muzulmán világban egymást követik a felhívások a francia termékek bojkottjára és tüntetésekre azóta, hogy Emmanuel Macron államfő a kegyetlenül meggyilkolt történelemtanár végső búcsúztatásán kijelentette, hogy Franciaország továbbra is publikálni fog Mohamed-karikatúrákat, és az ország megvédi szekuláris értékrendjét a radikális iszlámmal szemben. A francia elnök korábban azt mondta, hogy az iszlám világszerte válságba került, s a mecsetek és az iskolák szigorúbb ellenőrzését ígérte a külföldi befolyás visszaszorítására.

Samuel Patyt azért gyilkolta meg és fejezte le október 16-án egy csecsen iszlamista Párizs közelében, mert a szólásszabadságról tartott óráján Mohamed-karikatúrákat mutatott a diákoknak. A tettest a rendőrség röviddel a támadást követően lelőtte.

“A bojkott-felhívásoknak semmilyen tárgyi alapjuk nincsen, és azonnal véget kell nekik vetni, ahogy az országunk elleni minden támadásnak is, amelyeket egyébként egy radikális kisebbség kezdeményezett” – olvasható a francia külügyminisztérium közleményében.

A tárca szerint az elmúlt napokban több közel-keleti országban a francia élelmiszeripari termékek bojkottjára szólítottak fel, és a közösségi oldalakon időnként gyűlölködő hangnemben tüntetésekre szólítanak fel Franciaországgal szemben. Ezek a felhívások Párizs szerint “kiforgatták a Franciaország által képviselt álláspontot a lelkiismereti, a vallási és a szólásszabadságról, valami a gyűlöletre való felhívás elutasításáról” – hangsúlyozta a külügyminisztérium.

Vasárnap este Macron több Twitter-üzenetben is jelezte franciául, angolul és arabul, hogy Franciaország elutasítja a gyűlöletbeszédet és a nyitott “az értelmes vitára”.

“A szabadsághoz ragaszkodunk, az egyenlőséget szavatoljuk, a testvériséget mélyen megéljük” – írta az államfő. “Történelmünk a diktatúrák és a fanatizmusok elleni küzdelemről szól. Ezt folytatjuk” – tette hozzá.

Közleményében a külügyminisztérium emlékeztetett arra, hogy az elnök megszólalásai és a készülő törvénytervezet is “a radikális iszlamizmus elleni küzdelmet szolgálja, a franciaországi muzulmánokkal együtt, akik szerves részeit képezik a francia köztársaság történelmének és társadalmának”. A francia külügyminisztérium jelezte, hogy mozgósította a diplomáciai hálózatát annak érdekében, hogy az adott országokban emlékeztesse és magyarázza el Franciaország álláspontját az alapvető szabadságjogok és a gyűlölet elutasításának kérdésében.

The post Párizs a francia termékek bojkottjának leállítására kérte a muzulmán országokat appeared first on .

Háborús bűnök gyanújával két egykori boszniai szerb katonát fogtak el a hatóságok a nyugat-boszniai Banja Luka közelében – közölte a Nezavisne Novine című boszniai napilap.

A férfiakat azzal gyanúsítják, hogy az 1992-1995-ös boszniai háború idején megsértették a genfi egyezményt, civilek ellen követtek el háborús bűncselekményeket.

A nyomozóhivatal azt közölte, hogy az 51 éves Bosko Uncanin és az 56 éves Dragan Despot a boszniai szerb hadsereg tagjaként 1992 júniusában, a nyugat-boszniai Velagiciben részt vett abban a tervszerű támadásban, amelyben legkevesebb 78 bosnyák civilt meggyilkoltak. A holtesteket tömegsírban ásták el, amelyet a hatóságok 1996-ban fedeztek fel.

A boszniai háború idején mintegy százezren vesztették életüket, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát.

The post Háborús bűnökkel gyanúsított egykori katonákat fogtak el Boszniában appeared first on .

Ütemterv szerint halad a haderőfejlesztés – jelentette ki a honvédelmi miniszter az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának keddi ülésén.

Benkő Tibor szokásos, éves meghallgatásán azt mondta: a Magyar Honvédségnek a térség egyik meghatározó haderejévé kell válni, hogy Közép-Európa békéjét, biztonságát és stabilitását garantálni lehessen. Ehhez technikai fejlesztésre van szükség, ami a honvédelmi és haderőfejlesztési programban pontosan elkészített tervek és elgondolások alapján és megfelelő anyagi támogatás mellett zajlik.

Felidézte: a program 2017-ben indult Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program néven. Az viszont folyamatosan bővül, alkalmazkodva az újabb kihívásokhoz. Így már 2030-2032-es kitekintéssel folyik a tervezés.

A program honvédelmi része a katonákról szól, minden olyan tényezőről, ami a katonák munkáját, szolgálatát, életét meghatározza. Ide tartozik például a katonai életpálya, a képzés, a társadalmi kapcsolatok, az önkéntes tartalékos rendszer, továbbá a hazafias honvédelmi nevelés. Utóbbi kapcsán elmondta, hogy ezen a területen szép eredményeket értek tavaly, mostanra pedig már 67 középiskola csatlakozott a honvédelmi oktatáshoz. A kadétprogram harmadik, legmagasabb szintű középiskolai képzését biztosító honvédelmi szakközépiskola és kollégiumból jelenleg egy van az országban. Célul tűzték ki, hogy a következő tíz évben 8-10 ilyen középiskolát hozzanak létre.

Benkő részletesen ismertette a haderőfejlesztés eddig megvalósult és egyes várható eredményeit. Példaként említette, hogy 2019-ben megérkeztek az első Airbus H145M típusú harci helikopterek. Ez év végére a megrendelt 20-ból már 16 a Magyar Honvédségnél lesz.

Az Airbus A319-es típusú szállítógépeket – amelyek alapvetően csapatszállítási feladatokat hajtanak végre – úgy alakították át, hogy légimentő feladatokra is használni lehessen őket, ha műveleti területről kell súlyos sérülteket, vagy bajba jutott magyar állampolgárokat kimenteni. Elmondta: további légimentésre alkalmas berendezés vásárlását tervezik.

A hazai fegyvergyártásról szólva közölte: tavaly több mint 14 ezer Kiskunfélegyházán összeszerelt kézifegyvert adtak át a katonáknak. Kitért arra is, hogy ő szándéknyilatkozatot, Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka pedig szerződést írt alá a honvédségi rakétabeszerzésről. Ez első körben 120 – igény esetén további 60 – rakéta beszerzéséről szól.

Benkő beszámolójában hangsúlyozta: a biztonsági környezet negatív irányba változik. Nagy kihívást jelentenek a Közel-Kelet, Ázsia és Afrika különböző térségeiben az instabil, működésképtelenné vált államok. Úgy vélik, ez okozza a tömeges illegális migrációt is. Számtalan példa azt mutatja, hogy ezek az események veszélyt jelentenek a nyugati civilizációra – jelentette ki.

Úgy értékelt: Magyarország 2015 óta nagy erőfeszítéssel, hatékonyan kezeli az illegális migrációs helyzetet. A jogi határzár működése óta a Magyar Honvédség – a Belügyminisztérium igényei alapján – közreműködőként van jelen Magyarország határain. Ez tavaly is kiemelt feladat volt, mintegy 11 ezer katona vett részt határbiztosítási, és -ellenőrzési feladatokban.

Benkő azt mondta: ahogy a NATO biztonság- és védelempolitikai előrejelzése, úgy Magyarország is keleti és déli fenyegetettséggel számol. A keleti fenyegetettség, vagyis Oroszországgal szembeni védekezésben fontos az elrettentés, de a párbeszédet is folytatni kell – közölte.

A déli fenyegetettség komplex kihívást jelent a NATO tagállamok, köztük Magyarország számára is – emelte ki.

Felhívta a figyelmet, hogy a keleti és a déli fenyegetettség metszetében ott van Közép-Európa és Magyarország. Ezért döntöttek arról, hogy felállítanak egy közép-európai többnemzeti hadosztály parancsnokságot. A Székesfehérváron települt parancsnoksághoz már Horvátország is csatlakozott.

A miniszter viszont hozzátette: a térség biztonságának és stabilitásának fenntartása érdekében emellett egy különleges műveleti erő komponens vezető elemére is szükség van. A szolnoki parancsnokság létrehozása – Benkő szerint – 2019 egyik legsikeresebb többnemzeti együttműködése volt.

The post Benkő: ütemterv szerint halad a haderőfejlesztés appeared first on .

Egy Szíriában tartózkodó orosz nyelvű dzsihadistával állt kapcsolatban az a csecsen iszlamista, aki a múlt héten a nyílt utcán lefejezett egy történelemtanárt Párizs közelében, mert az megmutatta a Mohamed-karikatúrákat a szólásszabadságról tartott óráján – erősítette meg csütörtökön a párizsi terrorelhárítási ügyészség a Le Parisien című napilap értesülését.

A dzsihadista személyazonosságát egyelőre nem hozták nyilvánosságra, de a lap úgy tudja, hogy az ip-címe a északnyugat-szíriai Idlib tartományban van bejegyezve, amely az iszlamista harcosok utolsó bástyájának számít.

A 47 éves Samuel Paty történelemtanárt azért gyilkolta meg és fejezte le október 16-án Abdoullakh Anzorov, egy 18 éves csecsen iszlamista Párizs közelében, mert a szólásszabadságról tartott óráján Mohamed-karikatúrákat mutatott a diákoknak.

Egy orosz nyelvű hangfelvételen a csecsen támadó azt mondta, hogy bosszút akart állni a tanáron, amiért “sértő módon mutatta meg a prófétát”. A francia hírügynökség által idézett üzenetben az iszlamista a Koránból idézett, és azt kérte “testvéreitől: imádkozzanak érte, hogy Allah elismerje mártírként”. Az Instagramon terjesztett felvételen Anzorov oroszul utalást tett az Iszlám Állam nevű terrorszervezetre.

Miután a francia terrorelhárítási ügyészség indítványára az illetékes vizsgálóbíró hét ember, köztük két kiskorú ellen emelt vádat terrorista gyilkosságban való bűnrészesség gyanúja miatt csütörtökre virradóan, a nyomozás azt próbálja megállapítani, hogy mikor és hogyan radikalizálódott a 2002-ben Moszkvában született csecsen származású, kisgyermekkorában menekültként Franciaországba érkező orosz állampolgárságú Anzorov.

Az interneten a tanár ellen uszító és az ügyben terrorista gyilkosságban való bűnrészességgel megvádolt iszlamista prédikátor, Abdelhakim Sefrioui ügyvédje azt állítja, hogy ügyfele és az iszlamista gyilkos között nem volt semmilyen kapcsolat. Szerinte “megrendelők állnak a merénylet mögött, akik most feltehetően örülnek, hogy a nyomozás két periférikus figurára koncentrál, akik soha nem akarták ezt a szörnyűséget”. Az ügyvéd szerint a “veszélyes emberek, akik kiképezték Anzorovot, biztonságos helyen vannak és másokat is ki fognak képezni”.

Az elmúlt napokban számos tanár számolt be arról a francia televíziókban arról, hogy nehézségbe ütközik a szekularizáció elvéről és a vallásokkal szembeni kritikai gondolkodásról tanítani az iskolákban.

Az Ifop közvélemény-kutatóintézet által csütörtökön nyilvánosságra hozott felmérés szerint a franciák nyolcvan százaléka indokoltnak tartja, hogy a tanárok használnak a vallásokon élcelődő karikatúrákat a szólásszabadságról tartott óráikon.

Jean-Michel Blanquer oktatási miniszter szerint mindenkinek fel kell ismernie, hogy a tanárok állnak a társadalom középpontjában, ezért a szülőknek, a tanulóknak és minden állampolgárnak tisztelniük kell a tanárokat. A diákszervezetekhez és a baloldali politikai pártokhoz intézve szavait, a tárcavezető a nemzetgyűlésben elítélte azt az “intellektuális cinkosságot”, amely szerinte olyan bűncselekményekhez vezet, mint Paty meggyilkolása.

A támadás óta 15 esetben indult vizsgálat terrorizmus dicsőítése, halálos fenyegetés vagy provokáció miatt olyan emberek ellen, akik nyilvánosan éltették a támadást.

A gyilkosság mélyen megrázta a francia közvéleményt, amely még élesen emlékezik a Mohamed prófétát képrajzokon ábrázoló Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségében öt éve történt mészárlásra. Három héten belül ez volt a második terrorista indíttatású támadás Franciaországban, amely a Mohamed-karikatúrákhoz köthető. A múlt hónapban letartóztattak egy 25 éves pakisztáni férfit, aki egy hentesbárddal megsebesített két embert a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap volt párizsi szerkesztőségének közelében. A férfi az újraközölt Mohamed-karikatúrák miatt azt vette a fejébe, hogy felgyújtja a vicclap szerkesztőségét.

The post Egy Szíriában tartózkodó orosz nyelvű dzsihadistával állt kapcsolatban a francia tanárt lefejező csecsen iszlamista appeared first on .

Az alábbi táblázatban az 2018-as évig történt magyar hadiipari exportot látjuk. 

Gyömbér Béla nyilvános kimutatásokból pazar táblázatokat és ábrákat készített, hogy magyar védelmi ipar néhány trendjéről, úgy is, mint az export és importról. Ebben a táblázatban a magyar hadiipari exportot láthatjuk, élén a lőszereladásokkal, kb. konstans 21-25 millió euro értékben. 

Utána a katonai szoftver és bombák, rakéták, torpedók kategória következik 4,5 és 3 millió euro értékben per év. Hogy ezek mik lehetnek a gyakorlatban, az rejtély nekem, ilyen kor érdemes ezt is a titkosszolgálatokra fogni :) De bombák és torpedók? 

Gyömbér mindenféle érdekes táblázatokba rendezte az adatokat 2010 és 2018 között, és azt írja csak a lőszer és katonai szoftverek volumene erősödött, a többi ingadozott. Van még egy olyan tétel is, hogy tűzvezető rendszer. Várom a megoldást, ha valaki tudja, hogy ez mi lehet :) Az összefoglalás azért nagyon időszerű, mert ha pár éven belül megvalósulnak a hadiipari tervek, akkor utána... Jó, nem annyira időszerű, mert ha megvalósulnak ezek a gyártókapacitások, akkor a magyar félnek fognak termelni. De viszont ha az Airbus rotoragy gyárat veszem, vagy az Nobel Defense Panzerfaust gyárát veszem, azok lehet egyből exportra fognak termelni. Ki érti ezt? 

A cikkben van egy táblázat, ugyanezen forrásokra alapozva a titkosszolgálati eszközök import volumenéről is. Itt van egy kiugrás 2018-ban (majd 8 millió euro a korábbi 2-3 millió euro per év után), amit a szerző azzal hoz összefüggésbe, hogy elkészült az új titkosszolgálati központ (objektumot kellene írnom), és az ottani rendszerek működésével kellhetett.

Ha Alekszej Navalnijt valóban az orosz hatóságok mérgezték volna meg, nem engedték volna külföldre vinni – jelentette ki Vlagyimir Putyin.

“Ha a szereplőt, akiről ön beszél, valóban megmérgezték volna, ha a hatóságok mindenképp meg akartak volna mérgezni valakit, aligha küldték volna el németországi gyógykezelésre, nem így van?” – fogalmazott Putyin kérdésre válaszolva. Közölte, hogy a politikus feleségének kérése nyomán személyesen járt közbe az orosz főügyészségnél Navalnij külföldre engedése érdekében, mert az ellenzékivel szemben utazási korlátozásokat vezettek be az ellene folytatott bírósági vizsgálat és büntetőeljárás miatt.

“Megkértem a főügyészséget, hogy engedjék ezt megtenni. Elutazott” – mondta a tanácskozásra videokapcsolaton bejelentkező Putyin.

Kifogásolta, hogy Oroszország nem kapott felvilágosítást a Navalnij mintáiban talált méregről, amely nélkül formálisan nem indíthat nyomozást. Nehezményezte annak a javaslatának az elutasítását, hogy orosz szakemberek azokkal a német, francia és svéd szakértőkkel együtt vizsgálják meg a bizonyítékokat, akik azt állították, hogy “novicsok” volt a politikus szervezetében. Putyin azt mondta, hogy a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) szerint a kimutatott szer nem “novicsok” volt.

“Ha ez mérgezés, akkor feltétlenül lefolytatjuk a nyomozást. Voltak már nálunk mérgezéses esetek. Felderítettük őket, és a bűnösöket megbüntettük” – hangoztatta Putyin.

Az OPCW október 6-án kiadott jelentésében egyébként azt írta, vizsgálata “megerősítette”, hogy Navalnij vér- és vizeletmintáiban olyan kolineszteráz-gátló biomarkereit találták meg, amelyeknek szerkezeti jellemzői hasonlóak a vegyifegyver-tilalmi egyezmény függelékébe 2019 novemberében felvett, az 1.A.14 és az 1.A.15 jegyzékhez tartozó méreganyagokéhoz. Ez a kolineszteráz-gátló a szerződés függelékében nem szerepel. Későbbi jelentésében sem nevezte meg sem a m

The post Putyin magyarázkodik Navalnij miatt appeared first on .

Romániában bezárták a bukaresti Alexandru Ioan Cuza Rendőrakadémia két – jogi és közbiztonsági – doktori iskoláját, miután több plágiumra derült fény – adta hírül a román média.

A döntést Monica Anisie oktatási miniszter hozta meg, aki a szaktárca etikai kérdésekkel foglalkozó bizottságának javaslatára megvonta öt évig a rendőrakadémia doktori iskoláinak működési engedélyét. Ez azt jelenti, hogy a felsőoktatási intézményben egy ideig nem lehet doktorálni, és a jelenlegi doktoranduszok sem tudják megvédeni dolgozatukat a következő öt évben a rendőrakadémia keretében.

A plágiumokról Emilia Sercan oknyomozó újságíró számolt be, aki kiderítette, hogy magas rangú politikai és közigazgatási pozíciókat betöltő személyek szereztek érdemtelenül doktori címet úgy, hogy doktori dolgozatuk nem felelt meg a tudományos követelményeknek, megjelölés nélkül emeltek át saját dolgozatukba terjedelmes szövegrészeket más tanulmányokból, s ezzel kimerítették a plágium vétségét. Az ellenőrzések során 61 dolgozat esetében bizonyosodott be a plágiumgyanú, amelyeket 2011 és 2016 között védtek meg sikeresen szerzőik.

A román média szerint történelmi döntésről van szó, hiszen a plágiumok miatt – amelyek más egyetemeket is érintettek – először függesztik fel egy felsőoktatási intézmény doktori iskolájának a működési engedélyét. Sercan többször rámutatott, hogy más egyetemek is valóságos diplomagyárakká váltak, és ellenőrizetlenül osztogatták a doktori címeket, amelyekért a román törvények szerint magasabb bérezés jár az állami szektorban.

A döntés következtében a rendőrakadémia csak a doktori iskoláinak újjászervezése következtében kérheti az újbóli akkreditálásukat.

Eddig a két leghangzatosabb plágiumbotránynak Victor Ponta volt miniszterelnök és Gabriel Oprea volt miniszterelnök-helyettes esete bizonyult, akiknek doktori címét megvonták, miután beigazolódott, hogy dolgozatukban idézetek feltüntetése nélkül emeltek át szövegeket másoktól.

The post Az elszaporodott plágiumok miatt bezárták a bukaresti rendőrakadémia doktori iskoláit appeared first on .

Állatkínzás miatt emelt vádat a Hatvani Járási Ügyészség egy 41 éves férfival szemben, aki egy Heves megyei községben az utcán, mások szeme láttára okozott különös szenvedést a kutyájának.

A vádlott idén augusztus 11-én délelőtt a lakóhelyén, Apc községben, közterületen egy fém láncból készült pórázt hurkolt foltos keverék kutyája nyaka köré, majd az állatot mintegy ötszáz méteren át, kitartóan vonszolni kezdte az utcán. Az eb nyakán megszorult a lánc, fuldoklott, nem kapott levegőt, ám a terhelt ennek ellenére tovább húzta maga után, miközben a póráz végével ütlegelte is a hasán csúszó fiatal jószágot.

A kegyetlen cselekménynek az éppen arra haladó postás közbelépése vetett véget.

A bántalmazás és a vonszolás következtében a kutya az orrán, a hasán és a combján szenvedett horzsolásos sérüléseket, emellett leszakadtak hátsó lábairól az úgynevezett farkaskörmök is. Az állat a kora délutáni órákban – amikor egy helyszínre hívott állatorvos megvizsgálta – még mindig félig öntudatlan, sokkos állapotban volt. A kutya akár el is pusztulhatott volna, ha a postás közbelépése nem menti meg időben az életét.

A vádlott cselekményével megvalósította az állatkínzás bűntettét, ezért a Hatvani Járási Ügyészség vádat emelt vele szemben. Az állatkínzás bűntette miatt a Büntető Törvénykönyv akár három évig terjedő szabadságvesztés kiszabását is lehetővé teszi.

The post Hős postás mentette meg brutális kínzójától a szerencsétlen kutyát appeared first on .

A több tucat, pótolhatatlan képzőművészeti alkotást sújtó rejtélyes rongálás után ismét megcsúfítottak egy műkincset Berlinben a világhírű Múzeumszigeten – írták német lapok.

Ezúttal az Altes Museum előtti parkban (Lustgarten) felállított hatalmas tálat rongálták meg. A gránitból kifaragott, XIX. századi alkotást különböző színű festékekkel összefirkálták. A silány graffitik a több mint 21 méter kerületű kerek tál oldalának csaknem teljes területét befedik. Az eset még péntek este történt. Egy szemtanú riasztotta a rendőrséget, két firkálót tetten értek és őrizetbe vettek.

A Múzeumsziget kiállítóhelyeit működtető közalapítvány (Stiftung Preußischer Kulturbesitz – SPK) elnöke, Hermann Parzinger rámutatott, hogy a megrongált műkincs nemzetközi hírű, a biedermeier korszak “világcsodájaként” is ismert. Kiemelte, hogy a Múzeumszigeten történtek miatt nemcsak a műkincsek védelmén kell javítani, hanem széles körű vitát kell indítani az építészeti és művészeti örökség társadalmi szerepéről és értékéről.

Legutóbb egyebek mellett ókori egyiptomi szarkofágokat, XIX. századi festményeket és szobrokat rongáltak meg. Az ismeretlen elkövető vagy elkövetők olajos állagú folyadékot juttattak a műkincsek felszínére a Pergamon Múzeumban (Pergamonmuseum) és a Múzeumsziget épületegyüttes több további kiállítóhelyén.

Az eset október 3-án, Németország újraegyesítésének harmincadik évfordulóján történt. Az ügy háttere egyelőre ismeretlen, és az sem világos még, hogy van-e jelentősége annak, hogy az eset a nemzeti ünnepen történt.

A német főváros központjában fekvő Múzeumsziget Németország egyik legnépszerűbb múzeumi negyede. Legismertebb műkincsei között van az ókori görög kultúra monumentális remekművei között számon tartott Pergamon-oltár, és Nofertiti – Ehnaton egyiptomi uralkodó felesége – több mint háromezer éve készített mellszobra. Az épületegyüttes 1999 óta szerepel az UNESCO – az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete – kulturális világörökségi listáján, tavaly 3,1 millió látogatója volt.

The post Újabb műkincsrongálás történt a berlini Múzeumszigeten appeared first on .

Nem követett el bűncselekményt ukrajnai üzleti tevékenységével Hunter Biden, Joe Biden volt amerikai alelnök és demokrata pári elnökjelölt fia – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök.

“Biden fiának Ukrajnában valóban volt és lehet hogy van is még biznisze” – nyilatkozott Putyin. Az orosz elnök szerint Hunter Biden legalább egy ukrajnai cégben “gyakorlatilag vezető volt és a jelek szerint nem keresett rosszul. De én ebben nem látok bűncselekményt. Nekünk mindenesetre ilyesmiről nincs tudomásunk”. Hozzátette, hogy mindez az amerikaiak és az ukránok dolga.

Biden fia 2014 és 2019 között volt az ukrán Burisma Holding energetikai vállalat igazgatóságának tagja, miközben az apja 2017 januárjáig az Egyesült Államok alelnökeként Washington Ukrajna-politikájának fő alakítója volt. Donald Trump kampánystábja és a vele rokonszenvező média kifogásolta, hogy az idősebb Biden kikényszerítette a Burisma után nyomozó Viktor Sokin ukrán főügyész lemondatását.

Putyin azt mondta, hogy nincs tudomása róla, milyen üzleti tevékenységet folytat külföldön Jelena Baturina, Jurij Luzskov volt moszkvai polgármester özvegye, és hogy vannak-e amerikai üzleti kapcsolatai. Az orosz vezető így kommentálta Trumpnak azt az állítását, hogy Hunter Bidennek voltak orosz üzleti kapcsolatai, mások mellett Baturinával is.

Nem kívánt megjegyzést fűzni az amerikai elnök azon állításához, miszerint Oroszország a mai napig is pénzeli a Biden fiút.

Putyin egyébként a műsorban úgy vélekedett, hogy az amerikai katonai jelenlét Afganisztánban nem ellentétes az orosz érdekekkel és hasznos az általános biztonság szempontjából is. Elmondta, hogy miközben a hivatalos moszkvai álláspont szerint az amerikai csapatkivonás javítja az afganisztáni megbékélés feltételeit, ő személy szerint úgy véli, hogy a stabilitáshoz hozzájáruló katonák távozása pótlólagos kockázatokat teremt és pótlólagos kiadásokra kényszeríti majd Oroszországot.

Rámutatott, hogy Afganisztán ügyében az orosz és az amerikai titkosszolgálatok együttműködnek. “Az amerikaiak tevékenységét Afganisztánban terrorelhárításként fogjuk fel” – mondta Putyin.

Közölte, hogy a két ország biztonsági szolgálatai a Trumppal való megállapodás alapján más területeken is együttműködnek, egyebek között Szíriában is, például a konfliktusmegelőzésben. Elmondta, hogy az oroszok közbenjártak egy Szíria által kémkedéssel vádolt amerikai állampolgár szabadon bocsátásáért. Felidézte még, hogy köszönetet mondott amerikai hivatali partnerének azokért az értesülésekért, amelyek alapján terrortámadásokat sikerült megakadályozni Oroszországban.

The post Putyin Biden győzelmére számít appeared first on .

Napjainkban egyre gyakrabban találkozhatunk a Hegyi Karabah Köztársaság (Arcah Köztársaság, Nagorno-Karabah) körüli évtizedes konfliktus újbóli fellángolásáról szóló hírekkel. Megannyi sajtóorgánumban hallhatjuk, olvashatjuk, hogy minden nappal egyre több helyen csapódnak be rakéták, civilek vesztik életüket a harcokban, illetve, hogy a nemzetközi közösség tűzszünetet szorgalmaz a két ország között. De mi vezetett el odáig, hogy az elhúzódó konfliktusból napjainkra újból egy állóháború kerekedjen ki?

A konfliktushelyzet évtizedekkel előtti kialakulásához nagyban hozzájárult Nagorno-Karabah elhelyezkedése: a mindössze 11 433 km2  területű délnyugat-ázsiai enklávé, Azerbajdzsán, Irán és Örményország között fekszik. Hegyi Karabah jogilag (de jure) Azerbajdzsánhoz, gyakorlatban (de facto) pedig Örményországhoz tartozik. A terület államiságát csak három, korlátozottan elismert állam, Abházia, Dél-Oszétia és a Dnyeszter-menti Köztársaság (Transznisztria), illetve Ausztrália Új-Dél-Wales állama és az Amerikai Egyesült Államok egyes területei, illetve 2020 október 16-a óta Milánó ismeri el.

Hegyi-Karabahot jelenleg 147 906 fő nevezi hazájának. Népességét tekintve az ország az elmúlt száz évben nagyot változott. A népszámlálások szerint Nagorno-Karabah lakossága 1939-ben mintegy 150 000 fő volt, melynek nagyjából 88%-át (132 800 fő) az örmény nemzetiségűek, és kicsivel több mint 9%-át (9 079 fő) a magukat azerbajdzsáninak valló lakosok tették ki. Az évtizedek során a társadalom szinte egynemzetiségűvé vált, ezt támasztja alá a 2005-ös cenzus eredménye: ebben az évben az országnak már csak hat lakosa vallotta magát azerinek, a későbbi, 2015-ös népszámláláson pedig már nem regisztráltak azerbajdzsáni gyökerekkel rendelkező polgárt.

A népesség nagy mértékű változásának okát a terület hovatartozásának évtizedes vitái között kell keresnünk. Habár az évszázadok alatt Örményország hegyi-karabahi területe megannyi nép fennhatósága alá került már, nagyobb etnikai konfliktusok egészen kicsivel több, mint 100 évvel ezelőttig nem fordultak elő. A ma Hegyi-Karabahként ismert terület az 1828-as türkmencsáji béke megkötése után az Orosz Birodalomhoz került, de a „modern”,  mai összetűzések elődjeinek tekinthető konfliktusok nem ekkortájt, hanem közvetlenül a Szovjetunió létrejötte előtt alakultak ki.

A viszályok kialakulásához nagyban hozzájárult a Kaukázusontúli Demokratikus és Szövetségi Köztársaság felbomlása. Az 1918-ban széthulló szövetség nyomán, rövid időre három ország jött létre, amely magában foglalta azokat a területeket, amelyeket ma Azerbajdzsánként, Georgiaként és Örményországként ismerünk. Míg Georgia ebben az időszakban viszonylag egyértelmű határokkal rendelkezett, addig Örményország és Azerbajdzsán között határviták indultak meg több terület, közöttük Hegyi-Karabah és Nahicseván miatt. (Nahicseván Azerbajdzsán 5500 km2 területű exklávéja, Hegyi-Karabahhoz hasonlóan ez a terület is többször gazdát cserélt az elmúlt évszázadban.) Tovább gerjesztették a feszültséget a két nép között olyan etnikai konfliktusok, mint az 1904-1905-ös bakui sztrájk, vagy az 1910-es örmény népirtás. A helyzet alakulásának szempontjából a bakui sztrájkot tekinthetjük a mérvadónak.  Az 1904 decemberében kirobbanó tüntetés alapkonfliktusa az, hogy a bakui örmény munkásság és középosztály életkörülményei sokkal jobbak voltak az azeri munkásokénál. Az elégedetlenség miatt a nemzetiségek között etnikai pogromok robbantak ki, a sztrájk vérfürdőbe torkollt, amely egy napjainkra állandósuló feszültséget teremtett a két népcsoport között.

Tüntetők azerbajdzsáni zászlókkal autóznak Isztambul belvárosában 2020. október 5-én.
(MTI/EPA/Erdem Sahin)

1920 áprilisában a Szovjetunió Vörös Hadserege megszállta Azerbajdzsánt. Az országban megkezdődött a szovjetizáció, illetve a megszállás következtében, a Vörös Hadsereg közvetlen fenyegetése és a bakui lázongások miatt az Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság felbomlott, helyette megalakult az Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaság (Azerbajdzsáni SZSZK). A szovjet hatás következtében Hegyi-Karabah helyzete többször is változott. Az első, nemzetek közötti összetűzéseket is erre az időszakra datáljuk, amely a Szovjetunió megalakulásával még inkább elmélyültek. 1920 november 30-án az Azerbajdzsáni SZSZK Forradalmi Bizottságának elnöke Nariman Narimanov és Azerbajdzsán külügyi népbiztosa, Mirza Huseynov bejelentette, hogy az Örményországgal folytatott területi vitákat elrendezték, és hogy ezentúl az Azerbajdzsáni SZSZK Hegyi-Karabahot, Nahicsevánt és Zangezurt az Örmény Szovjet Szocialista Köztársaság (Örmény SZSZK) részeként ismeri el.

Ezt a határozatott ugyan a Kaukázusi Kommunista Párt Politikai Bizottsága is deklarálta, azonban a terület Örményországhoz csatolása nem történt meg. A bejelentés után másnap Narimanov szerette volna semmissé tenni a döntést, emellett az ekkor már a nemzetiségi ügyek népbiztosának posztját betöltő Joszif Visszarionovics Sztálin – habár először támogatta Hegyi-Karabah az Örmény Demokratikus Köztársasághoz csatolását – hogy erősítse országának törökökkel való kapcsolatát, szorgalmazta, hogy az arcahi régiót inkább az Azerbajdzsáni SZSZK kapja meg. Ezen törekvéseit a karsi és a moszkvai egyezmények aláírásával véghez is vitte, így Hegyi-Karabah Azerbajdzsánhoz került. Az itt élő örmény lakosság azonban nem nyugodott bele a helyzetébe, többször is megpróbálták a hegyi-karabahi területet visszacsatoltatni Örményországhoz, de ez a szovjet ráhatás miatt évtizedekig megvalósíthatatlan tervnek bizonyult.

A nyolcvanas évek végére azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a Szovjetunió belátható időn belül szét fog hullani. Részben ennek is köszönhetően az örmények újra mozgolódni kezdtek Hegyi-Karabah visszaszerzésének érdekében. 1988. február 20-án kérelmezték a szovjet vezetőségtől Hegyi-Karabah Örmény SZSZK-val való egyesítését.  Ez az etnikai konfliktusok szempontjából viszont olaj volt a tűzre, miután Hegyi-Karabahban egyre csak fokozódott az azeriek elleni erőszak, erre pedig mintegy válaszul, Azerbajdzsánban örményellenes pogromok kezdődtek meg. Az erőszak olyannyira elharapózott, hogy 1989-re a konfliktus háborús méretűvé fokozódott, amelynek állóháborúvá alakulásához az adott zöld utat, hogy a Szovjetunió 1991-ben felbomlott. Így Örményországot és a függetlenségét még 1991. augusztus 30-án deklaráló Azerbajdzsánt a továbbiakban semmi sem állította meg abban, hogy a két ország kirobbantson egy évekig húzódó háborút. További katalizátorként hatott az helyzet végérvényes megromlására az, hogy 1991. szeptember 2-án Hegyi-Karabah is kikiáltotta függetlenségét. Ez után egy éveken keresztül húzódó háborús időszak következett az immáron független államok közös történelmében, egészen addig, amíg 1994. május 11-én, Biskekben a két fél megkötötte a háborút lezáró tűzszünetet. A mintegy hat évig tartó összecsapások több mint 30 000 áldozatot követeltek, és több százezer lakost kényszerítettek lakhelyük elhagyására. A konfliktus megoldására az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ, vagy angolul OSCE) létrehozta a Minszk-csoportot, amellyel az volt a cél, hogy az azeri-örmény háborúskodást elsimítsák. A fegyverszünetekkel ez nagyrészt sikerült is, azonban a területi vita továbbra is megoldatlan maradt. A két ország között továbbra is előfordultak kisebb fegyveres összetűzések, de egyik ilyen esemény sem okozott akkora konfliktushelyzetet, hogy abból háború kerekedjen ki. Az országok közötti konfrontáció legközelebb 2016-ban vált kritikussá, amikor április 2-án az azerbajdzsáni erők offenzívát indítottak az örmény erők által ellenőrzött területeken. A támadás indokaként Baku azt állította, hogy az civilek lakta területeken zajló örmény bombázásokra ad válaszlépést, de a támadás inkább az örmény védelmi vonal áttörésére irányult. A két ország többféle fenyegetést is támasztott egymással szemben, Azerbajdzsán felvetette Sztyepanakert bombázásának gondolatát, míg Örményország kilátásba helyezte Azerbajdzsán olajlétesítményeinek megtámadását. A fenyegetések azonban üresnek bizonyultak, ugyanis április 5-én a felek kijelentették, hogy a harcot felfüggesztik. A négynapos háború nem kapott nagy nemzetközi szerepet, csupán néhány állam szorgalmazta egy régóta várt békeszerződés megkötését, Törökország pedig kifejezte támogatását Azerbajdzsán irányába.

A komolyabb konfliktusok nélkül zajló négy év után a befagyott konfliktusból ismét egy háborús helyzet bontakozott ki. A viszonylagos csend után 2020-ban az örmény-azeri konfliktus újra kiélesedett. Július 13-án a kora délutáni órákban Hegyi-Karabah határain újból összecsapások kezdődtek. Az eszkaláció megfékezésére a Minszk-csoport már a nyári konfliktushelyzet első napján közleményt adott ki, amelyben felhívta Azerbajdzsán és Örményország figyelmét arra, hogy folytassák a tárgyalásokat a területi vitákkal kapcsolatban, emellett nemzetközi megfigyelők kihelyezést szorgalmazták a konfliktus követésére. A szeptembertől napjainkig tartó háborús helyzetet több hónapnyi feszültség előzte meg, amelyet olyan, kisebb események tarkítottak, mint a tűzszünet sokadszori megsértése, mind azeri, mind pedig örmény oldalról.

Az azerbajdzsáni védelmi minisztérium honlapján 2020. október 20-án közzétett videofelvételről készült képen az azerbajdzsáni hadsereg tüzérségi támadást indít a a többségében örmények lakta Hegyi-Karabahban. Az örmény védelmi minisztérium ismét arról adott hírt ezen a napon, hogy a hegyi-karabahi hadsereg lelőtt egy azerbajdzsáni harci repülőgépet, amit Bakuban tagadtak.
(MTI/EPA/Azerbajdzsáni védelmi minisztérium)

Azonban a nyári konfliktus jelenleg úgy tűnik, hogy nem „fagyott vissza”, és nem is kapott végleges lezárást. 2020. szeptember 27-én  harcok törtek ki Hegyi-Karabah területén. A jelenlegi konfliktus súlyosságát mutatja az is, hogy megannyi jereváni tanuló és lakos vonulna harcba önkéntesként az azeri erők ellen. Emellett a nemzetközi érdeklődés is fokozódott a harc iránt: Törökország zsoldosokat kezdett toborozni az azeri erők kisegítéséhez, Szíriából és Libanonból pedig örmények térnek haza csapataik megerősítésére. Az eldurvuló konfliktushelyzet megoldása azonban égetővé vált akkor, amikor a bombázások már nem csak katonai célpontok felé irányultak. A Hegyi-Karabahot érő támadások három nap alatt a 80 katona esett el, és 5 civil halt meg, másik 35 pedig megsebesült. Azóta, nagyjából két hét alatt összesen több száz civil vesztette életét, emellett tízezrek lettek áthelyezve, vagy veszítették el otthonukat. A civilek támadását a Nemzetközi Vöröskereszt is elítélte: Martin Schüepp, a Nemzetközi Vöröskereszt eurázsiai regionális igazgatója kifejtette, hogy minden lehetőséget meg kell ragadni a civilek védelmében, emellett – a nemzetközi humanitárius jogok megsértésének elkerülése érdekében – kitért arra, hogy a helyi kórházakat és az iskolákat is meg kell óvni.

Október 2-án Örményország kihirdette, hogy kész a tűzszünet megkötésére. A konfliktushelyzet kezeléséhez Georgia is hozzá akar járulni: Salome Zourabichvili, georgiai elnök kijelentette, hogy Tbiliszi felkészült a Minszk-csoport tagjainak fogadására és egy találkozó megtartására. A tárgyalás végül a Minszk-csoport jelenléte nélkül, október 10-én, Moszkvában zajlott. A találkozón Oroszország, Azerbajdzsán és Örményország külügyminiszterei – Szergej Lavrov, Dzseihun Bairamov és Zohrab Mnatsakanyan – vettek részt. A három miniszter Vlagyimir Putyin orosz elnök által támogatott megbeszélése mintegy 10 órán át zajlott, de az összejövetel végül eredményesen zárult: sikerült megkötni a tűzszünetet, ami helyi idő szerint, aznap déltől hatályba is lépett. A megállapodást a nemzetközi közösség is üdvözölte, az ENSZ főtitkár, Antonio Guterres megkérte a feleket, hogy a helyzet helyreállításának érdekében tartsák tiszteletben a tűzszünetet, egyben megköszönte az Oroszországi Föderációnak, hogy vállalta a közvetítői szerepet Azerbajdzsán és Örményország között.

Házának romjain ülő férfit vigasztal egy azerbajdzsáni rendőr (jobbra) 2020. október 17-én, miután az éjjel örmény rakétatámadás érte az északnyugat-azerbajdzsáni Gandzsa városát. Azeri források szerint tizenhárom polgári lakos életét vesztette, ötven megsebesült. Az örmény irányítás alatt álló, vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahért vívott harcok az október 10-i tűzszünet ellenére kiújultak, Azerbajdzsán és Örményország egymást vádolja a megállapodás megsértésével.
(MTI/AP/Aziz Karimov)

Azonban úgy tűnik, hogy a tűzszünet nem sokat jelentett a harcban álló feleknek. A megállapodást már percekkel a szombati hatályba lépés után megsértették: az örmény védelmi minisztérium azeri bombázásokat jelentett egy örmény településen, illetve hírek érkeztek arról, hogy csupán öt perccel déli 12 óra után Azerbajdzsán offenzívát indított Hegyi-Karabah ellen. Azerbajdzsán pedig örmény csapásokról számolt be az ország területén. Az összecsapások folytatódtak, talán még nagyobb intenzitással, mint a tűzszünet előtt. A megállapodás megszegése óta állandósultak a Sztyepanakert elleni irányuló bombázások, illetve a konfliktus kezdete óta egyre gyakoribbá vált török gyártású drónok észlelése a Hegyi-Karabah légtérben, amely megteremtheti a lehetőséget arra, hogy a karabahi küzdelmekbe idegen erők is belépjenek. Ezzel kacsolatban az örmény elnök, Armen Sarkissian is úgy fogalmazott, hogy Törökországnak célja lehet egy „kaukázusi Szíria” létrehozása.

Az október 10-én megkötött, jobbára semmibe vettnek tekinthető fegyverszünet után 2020. október 18-án Örményország és Azerbajdzsán ugyancsak fegyverszünetet helyeztek kilátásba, amely azután vált fontossá, hogy Örményország éjszakai rakétatámadást indított az azerbajdzsáni Gandzsa városa ellen, ezzel legalább 13 civil életét kioltotta, és a város számtalan lakosát hajléktalanná tette. A két ország a helyzet további eszkalációjának elkerülése érdekében újból megegyezett egy október 18-i humanitárius tűzszünetben, azonban az éjféli hatálybalépés után, még az éjszaka folyamán, a Gandzsáért bosszúra felesküdött Azerbajdzsán az éjszaka folyamán újból támadást indított Hegyi-Karabah ellen. Ez újfent indokot adott arra, hogy az összecsapások folytatódjanak, hiszen láthatjuk, hogy amíg az egyik fél nem veszi komolyan a tűzszünetet, addig a másik fél – akár defenzíven, akár támadó jelleggel – fel fog lépni a saját területének megóvása érdekében.

Azeri tüzérségi támadásban megrongálódott épület udvarán nyávog egy macska Hegyi-Karabah székhelyén, Sztyepanakertben 2020. október 13-án.
(MTI/AP)

Ezek után feltételezhető, hogy Azerbajdzsán és Örményország mintegy harminc éves szélmalomharca Hegyi-Karabahért nem a közeljövőben fog véget érni. Hiába a nemzetközi közösség segítőkészsége, tekintve az azeri és az örmény érdekeket, a két nép közös történelmét és ragaszkodásukat Hegyi-Karabahhoz nem valószínű, hogy belátható időn belül olyan egyezség születhet a két ország között, amely támogatna egy hosszan tartó tűzszünetet, vagy esetleg egy, a befagyott konfliktust lezáró, sokak által várt békeszerződést.

Írta: Fuksz Emese

 

Felhasznált irodalom:

Ali Askerov (2020): The Nagorno Karabakh Conflict – The Beginning of the Soviet End.

Carey Cavanaugh (2017): Renewed Conflict Over Nagorno-Karabakh.

International Crisis Group (2005): Nagorno-Karabakh: Viewing the Conflict from the Ground.

Kiss Adrienn (2016): Konfliktusok és önrendelkezés a Kaukázusban. Letöltés dátuma: 2020.10.15.

forrás: http://real.mtak.hu/37522/1/11_Kiss20Adrienn_u.pdf

Mark A. Uhlig (Vol. 10, No. 4 (Winter, 1993/1994): The Karabakh War.

Public International Law and Policy Group (2000): The Nagorno Karabagh Crisis: A Blueprint for Resolution.

Szabó Mihály (2016): Befagyott Konfliktusok: Esettanulmány Hegyi-Karabah példáján keresztül. Letöltés dátuma: 2020.10.14.

forrás: https://kgk.sze.hu/images/dokumentumok/folyoirat/TGE_IV_evf02.pdf#page=97

Wagner Péter (2016/5): A „négynapos háború” Hegyi-Karabahban. Letöltés dátuma: 2020.10. 14.

forrás: https://kki.hu/assets/upload/5_KKI-tanulmany_AZE-ARM_Wagner_20160713.pdf

 

Elfogtak a hatóságok egy 21 éves közép-ázsiai fiatalt, aki terrortémadást tervezett végrehajtani “az egyik hatalmi szerv épületénél” a moszkvai régióban – közölte az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

Az FSZB szerint a gyanúsított nemzetközi terrorszervezetek megbízásából készült a merényletre. A terrorista által létrehozott rejtekhelyen a hatóságok házilag előállítható pokolgép alkotóelemeire bukkantak. A fiatal a támadás elkövetése után egy közel-keleti konfliktusövezetbe készült távozni.

Alekszandr Bortnyikov, az FSZB igazgatója júniusban kijelentette, hogy Oroszországban az elmúlt tíz év során csaknem 160 terrorcselekményt sikerült meghiúsítani, ebből 43-at tavaly, idén pedig már húsznál is többet.

The post Már megint terrortámadást akadályozott meg az FSZB appeared first on .

Hét ember, köztük két kiskorú ellen javasolt vádemelést terrorista emberölésben való bűnrészesség gyanúja miatt szerdán Jean-Francois Ricard francia terrorelhárítási ügyész az öt nappal ezelőtti kegyetlen tanárgyilkosság ügyében. A pontos vádpontokról egy vizsgálóbíró fog dönteni rövidesen.

A két kiskorú egy 14 és egy 15 éves fiú, akiket azzal vádolnak, hogy pénzért cserébe megmutatták a csecsen támadónak, Abdoullakh Anzorovnak a kiszemelt történelemtanárt, a 47 éves Samuel Patyt.

Az ügyész szerint a tanárt a nyílt utcán lefejező 18 éves csecsen iszlamista azt mondta a két fiúnak, hogy szeretné “megalázni és megütni” a tanárt, valamint “bocsánatkérésre kötelezni”, amiért a szólásszabadságról tartott óráján megmutatta a Mohamed-karikatúrákat.

“Kiskorúak elleni eljárás egy terrorizmussal kapcsolatos ügyben nem példátlan dolog, de kérdéseket vet fel” – jelezte az ügyész.

A gyanúsítottak között van Brahim C., a megölt tanár egyik 13 éves diákjának az apja is. A férfi a Facebookon két videófelvételt tett közzé, amelyben a tanár ellen uszított, amiért az tanórán Mohamed-karikatúrákat mutatott. Az apát és Abdelhakim Sefrioui iszlamista prédikátort azzal vádolják, hogy néven nevezték a tanárt és célponttá tették a közösségi oldalakon. A gyanú szerint a titkosszolgálatok nyilvántartásában két évtizede szereplő radikális agitátor biztatta az apát arra, hogy uszítson a tanár ellen.

Az apával a csecsen támadó közvetlenül is felvette a kapcsolatot, hogy megtudja, pontosan mi hangzott el a tanórán a karikatúrákkal kapcsolatban. A két férfi közötti üzenetváltásokat nem hozták nyilvánosságra a nyomozati források, de a France2 közszolgálati televízió értesülése szerint az apa nem buzdította a csecsen iszlamistát támadásra, ő pedig nem osztotta meg vele merénylettervét.

Az apa a lánya elmondása alapján állított dolgokat a tanárról. Utóbb kiderült, hogy a lány, aki nem volt jelen a szólásszabadságról tartott tanórán, valótlanságokat állított az apjának Patyról, aki pedig a videófelvétel miatt rágalmazásért feljelentést tett a rendőrségen. Támadója öt nappal később, október 16-án végzett vele a nyílt utcán a Párizstól ötven kilométerre lévő Conflans Saint-Honorine-ban található középiskola közelében.

Az ügyész a támadó három barátjának vád alá helyezését is javasolta. Közülük ketten szállították gépkocsival a gyilkost a középiskolához, a harmadik pedig jelen volt, amikor az iszlamista megvette a kést, amellyel megölte az áldozatát.

Egy orosz nyelvű hangfelvételen a csecsen támadó azt mondta, hogy bosszút akart állni a tanáron, amiért az “sértő módon mutatta meg a profétát”. A francia hírügynökség által idézett üzenetben az iszlamista a Koránból idézett és azt kérte “testvéreitől, hogy imádkozzanak érte azért, hogy Allah elismerje mártírként”.

A támadás után őrizetbe vett további kilenc embert a hatóságok szerdára virradó éjjel szabadon engedték, köztük a támadó hozzátartozóit, a középiskola három diákját, és az iszlamista prédikátor feleségét.

A Le Monde című napilap értesülése szerint a közelmúltban radikalizálódott csecsen támadó, Abdoullakh Anzorov júniusban nyitott Twitter-fiókjából – amelyen vállalata a merényletet – egyértelműsíthető, hogy szeptember 25. óta keresett áldozatot dzsihadista merénylettervéhez. Többször utalt arra, hogy le akar valakit fejezni. Aznap egy 25 éves pakisztáni férfi egy hentesbárddal megsebesített két embert a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap volt párizsi szerkesztőségének közelében. A férfi az újraközölt Mohamed-karikatúrák miatt azt vette a fejébe, hogy felgyújtja a vicclap szerkesztőségét.

Paty áldozatként való kiszemelése előtt Anzorov három olyan ember címét is megszerezte, akiket bűnösnek tartott azért, mert szerinte megsértették a profétát.

The post Hét ember ellen javasolnak vádemelést a tanárgyilkosság ügyében appeared first on .

A spanyol központi büntetőbíróság szerdán felmentette a zendülés vádja alól Josep Lluis Traperót, aki Katalónia rendőrfőnöke volt 2017 őszén, az illegálisnak nyilvánított függetlenségi népszavazás idején.

A nem jogerős ítélet szerint nem bizonyított, hogy az egykori rendőri vezető egyetértett az elszakadási törekvések irányítóival, és az sem, hogy a rendőrség passzivitásával elősegítette a mozgósítást és a referendum megrendezését. A bíróság határozata nem egyhangú, a háromtagú testület egyik bírája, Concepción Espejel különvéleményt csatolt az ítélethez, kifejtve, hogy szerinte a volt rendőrfőnök bűnös az ellene felhozott vádpontokban, mert tetteivel hozzájárult az illegális népszavazás megtartásához.

A per során az ügyészség zendülés bűncselekménye miatt 10 éves börtönbüntetést kért Traperóra, engedetlenség miatt pedig egy év nyolc hónapos eltiltást közhivatal betöltésétől, valamint 60 ezer eurós (21,8 millió forint) pénzbüntetést. Az ügyészségnek tíz napja van, hogy fellebbezzen az ítélet ellen, amellyel a rendőrfőnök mellett másik három egykori katalán rendvédelmi vezetőt is felmentettek a vádak alól.

Josep Lluis Trapero az idén januárban kezdődött bírósági tárgyaláson elhatárolódott egykori feletteseitől, a Carles Puigdemont vezette katalán kormánytól.

Beszélt arról, hogy napokkal az október elsejei voksolás előtt közölte a katalán elnökkel aggodalmát a közrend fenntartásának várható problémái miatt. Emellett szóvá tette azt is, hogy egyes politikusok nyilatkozatai azt sugallják, mintha a rendfenntartók támogatnák a függetlenségi törekvéseket. “A kormány imázsa fontosabb a rendőrségénél” – idézte az elnöktől kapott választ Trapero.

A volt rendőrfőnök vallomásában kifejtette: a rendőrség igyekezett érvényt szerezni a voksolás megakadályozására utasító bírósági végzésnek, a referendum napján több száz szavazóurnát foglaltak le a rendőrök, de meglepte őket a civil ellenállás ereje, amelyre nem számítottak.

Katalóniában 2017. október elsején függetlenségi népszavazást tartottak, annak ellenére, hogy annak megrendezését korábban a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette. A szavazást ezért a hatóságok igyekeztek megakadályozni a szavazóhelyiségek bezárásával, ami azonban több helyen erőszakba torkollt.

A függetlenségpárti katalán kormány a voksolást érvényesnek és eredményesnek nyilvánította, noha a szavazás káoszban zajlott, bárki bármelyik szavazóhelyiségben szavazhatott, és több helyen sem tudták ellenőrizni a választói névjegyzéket.

Az eredmény alapján a katalán parlament függetlenségpárti többsége október 27-én megszavazta a “Katalán Köztársaság” függetlenségét kinyilvánító javaslatot, a központi spanyol kormány még aznap a szenátus felhatalmazása alapján feloszlatta a katalán regionális parlamentet, és leváltotta az autonóm kormányt, amelynek tagjai ellen vádat emelt a legfelsőbb bíróság lázadás és hűtlen kezelés miatt.

A történtek miatt a spanyol legfelsőbb bíróság 2019 októberében kilenc katalán függetlenségi vezetőt talált bűnösnek végül zendülés bűncselekményében, és 9-től 13 évig tartó szabadságvesztésre ítélte őket. Négyen közülük hűtlen kezelés miatt is büntetésüket töltik.

Carles Puigdemont leváltott katalán elnök és egykori kormányának négy tagja külföldre menekült, ahonnan nem térhetnek haza, mivel elfogatóparancs van érvényben ellenük Spanyolországban. A kiadatásukra vonatkozó kérelmeket az illetékes külföldi bíróságok elutasították.

The post A bíróság felmentette a zendülés vádja alól a volt katalán rendőrfőnököt appeared first on .