Biztonságpolitika

Az uniós szankcióknak Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökre is ki kell terjednie – hangsúlyozták ki az Európai Parlament képviselői szerdán, nagy többséggel megszavazott ajánlásaikban.

A brüsszeli testület tagjai rámutattak arra is, hogy az EU és Fehéroroszország közötti partnerségről szóló tárgyalásokat mindaddig fel kell függeszteni, amíg az országban meg nem szervezik az új, szabad és tisztességes választásokat.

A jelentésben a képviselők megerősítik, hogy véget kell vetni a békés tüntetők elleni hatósági erőszaknak, szabadon kell engedni a politikai foglyokat, továbbá, hogy a Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki politikus által kezdeményezett Koordinációs Tanácsot ismerik el a fehéroroszok legitim képviselőjének.

Fehéroroszországban két hónapja folyamatosak a tüntetések az országot 26 éve vezető Lukasenka ellen, aki a hivatalos eredmények szerint a szavazatok 80,1 százalékát szerezte meg az augusztus 9-i elnökválasztáson. A fehérorosz ellenzék szerint a voksolást elcsalták, és a nemzetközi közösség több tagja sem ismeri el annak eredményét. A megmozdulásokon többen meghaltak, százak megsebesültek és ezreket őrizetbe vettek. A Lukasenkával szemben a hivatalos választási adatok szerint alulmaradt elnökjelölt, Szvjatlana Cihanouszkaja Litvániába menekült.

The post Európai Parlament: az EU-nak Lukasenkát is szankcionálnia kellene appeared first on .

A Hajdúszoboszlói Járásbíróság csütörtöki előkészítő ülésén hat hónap fogházbüntetésre ítélte azt a vádlottat, aki Nádudvaron halálos közlekedési balesetet okozott – közölte a Debreceni Törvényszék.

Árnyalja a képet, hogy a bíróság az ítélet végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztette, illetve két évre eltiltotta a járművezetéstől a vádlottat.

A tényállás szerint a vádlott múlt év október 2-án a reggeli órákban Nádudvar belterületén közlekedett pótkocsis járműszerelvénnyel 15 km/órás sebességgel. Egy útkereszteződésben megállt, majd úgy indult tovább egyenesen, hogy nem biztosított elsőbbséget a tőle jobbról érkező kerékpárosnak, akit a munkagép elejére szerelt rakodóvillával elütött. A baleset következtében a 65 éves nő elesett és megsérült. A sértettet a mentők kórházba szállították, ahol súlyos sérülései miatt október 8-án meghalt.

A bíróság súlyosító körülményként értékelte a KRESZ megsértését, továbbá azt, hogy a vádlott vezetői engedély nélkül közlekedett. Enyhítő körülményként vette figyelembe azt, hogy a férfi beismerte tettét, megbánást tanúsított, bocsánatot kért, illetve azt, hogy két kiskorú gyermek eltartásáról kell gondoskodnia.

Az ítélet nem jogerős, mivel az ügyész súlyosításért fellebbezett, míg a vádlott és védője tudomásul vette a döntést.

The post Jogosítvány nélkül gázolt halálra egy szabályosan közlekedő kerékpárost: felfüggesztett börtönnel megúszta appeared first on .

Nem orosz dezinformációs kampány részei a Joe Biden, demokrata párti elnökjelölt fiáról, Hunter Bidenről nyilvánosságra került információk – erősítette meg a korábbi hírszerzési jelentést a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) hivatalos levele, amelyet a szenátus belbiztonsági bizottságához intézett.

A levelet az FBI kedden küldte át Ron Johnson republikánus szenátornak, a belbiztonsági bizottság elnökének, de tartalma csak szerdán került nyilvánosságra. Az FBI-nak “jelenleg semmi hozzátenni valója nincs a Hírszerzési Igazgatóság október 19-i közleményéhez” – fogalmazott a levélben Jill Tyson, az FBI igazgatóhelyettese.

Október 19-én, hétfőn, John Ratcliffe, a valamennyi amerikai hírszerző szervezetet összefogó Nemzeti Hírszerzési Igazgatóság (DNI) vezetője azt közölte, hogy “a Biden fiáról nyilvánosságra került információk nem orosz dezinformációs kampány részei”. Ratcliffe ezzel lényegében Adam Schiffnek, a képviselőház hírszerzési bizottsága demokrata párti elnökének az állítására reagált, miszerint a Hunter Bidenről az elmúlt napokban nyilvánosságra került információk hátterében orosz kampány lehet, Ratcliffe hangsúlyozta: az amerikai hírszerzésnek nincsenek ezt alátámasztó információi. “Hadd legyek világos: a hírszerzési közösség nem hiszi ezt, mert nincsenek olyan hírszerzési információk, amelyek mindezt alátámasztanák” – szögezte le Ratcliffe.

A New York Post című lap a múlt héten hozott nyilvánosságra Hunter Biden laptopjáról származó elektronikus leveleket, amelyekből kitűnt: az ifjabb Biden évekkel korábban – amikor a Burisma ukrán energetikai cég igazgatótanácsi tagja volt – összehozta az apját, aki akkor Barack Obama kormányzatának alelnöke volt, a Burisma egyik vezetőjével. Az illető e-mailben mondott köszönetet a Washingtonban létrehozott találkozó megszervezéséért. Joe Biden mindig tagadta, hogy megvitatta volna a fiával az ukrajnai üzleti ügyeit. Kampánya pedig az e-mailek nyilvánosságra kerülése után közleményben tudatta, hogy Biden soha nem találkozott az említett ukrán személlyel.

A New York Post ezt követően olyan e-maileket is nyilvánosságra hozott, amelyek Hunter Biden kínai üzleti ügyeit taglalják. A lap állítása szerint az e-maileket a laphoz egy számítógép-javító juttatta el, akinél Hunter Biden a laptopját javíttatta.

Johnson, a szenátus belbiztonsági bizottságának elnöke az FBI-hoz fordult az ügy feltárása érdekében.

Levelében Jill Tyson azt is kifejtette, hogy az FBI “elsődlegesen felelős a 2020-as választások sérthetetlenségéért és biztonságáért, s különös figyelmet fordít egy sor fenyegetésre, köztük külföldi befolyásolási műveletekre”. Hozzáfűzte: ha a szóban forgó ügyben újabb információk merülnének fel, az FBI – amely állandó kapcsolatban áll a hírszerzéssel – tájékoztatja a szenátust.

Johnson szenátor még a múlt héten egy televíziós interjúban elmondta: a szenátus belbiztonsági bizottsága felvette a kapcsolatot az e-maileket nyilvánosságra hozó személlyel, és jelenleg is ellenőrzi az információk valódiságát.

Közben a The New York Times című lap szerdán arról írt, hogy Donald Trump vállalatbirodalmának bankszámlája van Kínában és Trump állítólag több adót fizetett Kínában, mint az Egyesült Államokban.

A lap részletesebben megvizsgálta Trump adóbevallásait, és egy korábban észrevétlenül maradt bankszámlára lett figyelmes. Ennek tulajdonosa a Trump-szállodákat menedzselő Trump International Hotels Management, amely 2013 és 2015 között 188 ezer 561 dollár adót fizetett Kínában. A The New York Times – idézve más dokumentumokat is – azt állította, hogy a Trump Organization (Trump vállalatbirodalma), amelyet jelenleg a két fia irányít, 192 ezer dollárt fektetett be öt olyan vállalatba, amely ellen per is folyik, mert Kínával is üzletel.

A Trump-vállalat egyik jogásza, Alan Garten azt nyilatkozta a The New York Timesnak, hogy a cég egy olyan kínai bankban nyitott számlát, amelynek fiókjai vannak az Egyesült Államokban. De “megállapodások, tranzakciók, vagy más üzleti tevékenységek soha nem valósultak meg, és 2015 óta a kérdéses bankfiók is inaktív” – jelentette ki a jogász.

The post AZ FBI szerint nem orosz dezinformációs kampány részei a Biden fiáról nyilvánosságra került információk appeared first on .

Rejtélyes okból megrongáltak legkevesebb hetven műkincset Berlinben a világhírű Múzeumsziget kiállítóhelyein – jelentette szerdán a Deutschandfunk német országos közszolgálati rádió.

A Deutschlandfunk és a Die Zeit című hetilap közösen szerzett értesülése szerint az eset Németország újraegyesítésének harmincadik évfordulóján, október 3-án történt. Az ismeretlen elkövető vagy elkövetők olajos állagú folyadékot juttattak műkincsek felszínére a Pergamon Múzeumban (Pergamonmuseum) és a Múzeumsziget épületegyüttes több további kiállítóhelyén.

Megrongáltak egyebek mellett ókori egyiptomi szarkofágokat, 19. századi festményeket és szobrokat. A folyadék látható nyomokat hagyott a műkincseken. Az ügyben rongálás miatt indítottak eljárást ismeretlen tettes ellen. A német főváros rendőrsége megerősítette a Deutchlandfunk és a Die Zeit értesülését. Részeteket nem közöltek.

A Der Tagesspiegel című berlini lap szerint a tartományi bűnügyi hivatal (LKA) levélben megkeres mindenkit, aki a múzeumokat működtető közalapítvány portálján jegyet vásárolt október 3-ra. Arra kérik őket, hogy idézzék fel látogatásukat és közöljék, ha emlékeznek valami feltűnő, gyanús mozzanatra.

A műkincsrongálás háttere egyelőre ismeretlen. Az sem világos még, hogy van-e jelentősége annak, hogy az eset a nemzeti ünnepen történt.

A Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaság beszámolója szerint meglehet, hogy a rongálás összefüggésben áll a koronavírus-járványt lassító intézkedések ellen szervezett demonstrációi és az összeesküvés-elméletek terjesztése révén a konyhaművészeten túl is ismert vegán sztárszakács, Attila Hildmann egy szeptemberi felhívásával. A szakács ebben úgy vélekedett, hogy a kancellár, Angela Merkel lakásának szomszédságában álló Pergamon Múzeumban van “a sátán trónszéke”.

A berlini Múzeumsziget Németország egyik legnépszerűbb múzeumi negyede. Legismertebb műkincsei között van az ókori görög kultúra monumentális remekművei között számon tartott Pergamon-oltár, és Nofertiti – Ehnaton egyiptomi uralkodó felesége – több mint háromezer éve készített mellszobra. Az épületegyüttes 1999 óta szerepel az UNESCO – az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete – kulturális világörökségi listáján, tavaly 3,1 millió látogatója volt.

The post Rejtély Berlinben appeared first on .

A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt folytat nyomozást két közlekedésrendészeti járőr ellen.

A Központi Nyomozó Főügyészség azt közölte, a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság állományába tartozó rendőrök szeptemberben abban állapodtak meg, hogy közös járőrszolgálatuk során az intézkedés alá vont gépkocsik vezetőitől – arra hivatkozva alappal vagy a nélkül, hogy közlekedési szabálysértést követtek el – pénzt kérnek, és cserébe eltekintenek a szabálysértési eljárás kezdeményezésétől vagy a helyszíni bírság kiszabásától.

Az ügyészség október 19-én egy összehangolt akciót hajtott végre: motozást, kutatást, illetve szemlét tartottak, és az elkövetőktől 40 bolgár levát, 75 román lejt, továbbá 165 eurót foglaltak le. Mindkét elkövető gyanúsítotti kihallgatása megtörtént, egyikük a terhére rótt bűncselekmények elkövetését beismerte, míg a másik rendőr nem tett vallomást. A terheltek szolgálati jogviszonya lemondással megszűnt.

Az elkövetők terhére rótt bűncselekmény két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, azonban a büntetési tétel felső határa – figyelemmel a halmazati szabályokra – 12 év – áll a közleményben.

The post Korrupcióval gyanúsít két rendőrt az ügyészség appeared first on .

Újabb iszlamista szervezet felszámolását jelentette be kedden a francia államfő. Emmanuel Macron közölte, hogy szerdai ülésén a kormány határoz a palesztinbarát Cheikh Yassine közösség feloszlatásáról, mert az iszlamista csoport “közvetlenül érintett” Samuel Paty meggyilkolásában. A történelemtanárt azért gyilkolta meg és fejezte le október 16-án egy csecsen iszlamista Párizs közelében, mert a szólásszabadságról tartott óráján Mohamed-karikatúrákat mutatott a diákoknak.

“További ilyen jellegű döntések lesznek a következő napokban és hetekben egyesületeket és csoportokat illetően” – mondta kedd este a köztársasági elnök Párizs egyik északi elővárosában, Bobignyban.

A Cheikh Yassine kollektíva vezetője Abdelhakim Sefrioui iszlamista prédikátor, aki rögzítette az interneten terjesztett videót, amelyben Samuel Paty egyik tanítványának apja a tanár ellen uszít, mert istenkáromlással vádolja. Paty a Párizstól ötven kilométerre lévő Conflans Saint-Honorine-ban lévő középiskola oktatója volt.

Hétfőn Gérard Darmanin belügyminiszter már bejelentette a Kollektíva a Franciaországi Iszlamofóbia Ellen (CCIF) nevű szervezet és a szalafisták által alapított Baraka City humanitárius egyesület feloszlatását.

Abdelhakim Sefrioui és az apa is előzetes letartóztatásba került további 14 emberrel együtt. Közülük hatot, az elkövető hozzátartozóit kedd este elengedték a nyomozók, tíz ember kihallgatása folytatódott. Az apával a csecsen támadó közvetlenül is felvette a kapcsolatot, hogy megtudja, pontosan mi hangzott el a tanórán a karikatúrákkal kapcsolatban. A két férfi közötti üzenetváltásokat nem hozták nyilvánosságra a nyomozati források, de a France2 közszolgálati televízió értesülése szerint az apa nem buzdította a csecsen iszlamistát támadásra, ő pedig nem osztotta meg vele merénylettervét.

Az apa a lánya elmondása alapján állított dolgokat a tanárról. Utóbb kiderült, hogy a lány, aki nem volt jelen a szólásszabadságról tartott tanórán, valótlanságokat állított az apjának Samuel Patyról, aki pedig a videófelvétel miatt rágalmazásért feljelentést tett a rendőrségen. Támadója négy nappal később, múlt pénteken végzett vele a nyílt utcán a középiskola közelében.

A belügyminiszter korábban már jelezte, hogy bezárják azt a mecsetet hat hónapra, amely a Facebook-oldalán megosztotta a videofelvételt.

A francia kormány a pénteki támadást követően akciótervet jelentett be az iszlamista körökhöz és személyekhez közel álló egyesületek és szervezetek ellen. A belügyminiszter szerint a hatóságok a héten 51 muszlim szervezetet világítanak át, és várhatóan közülük többet feloszlatnak.

A tárca a közösségi oldalakat is felelősnek tartja a gyűlöletkeltő videó terjesztéséért.

Marlene Schiappa, az állampolgársági kérdésekért felelős miniszteri biztos kedden a Facebook, a Twitter, a Youtube (Google), a Snapchat és a Tiktok francia vezetőit fogadta, s a korábbiaknál aktívabb együttműködést ajánlott fel a közösségi oldalak és a rendőrség között az iszlamista tartalmak kiszűrésére és terjesztésének megakadályozására.

Jean Castex miniszterelnök “a személyes adatok internetes közzététele általi veszélyeztetés” bűntettének bevezetését javasolta a nemzetgyűlésnek, Bruno Le Maire gazdasági miniszter pedig a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem megerősítésére “nagyon konkrét” intézkedéseket ígért.

A megemlékezések is folytatódtak egész nap. A nemzetgyűlés előtt a képviselők egyperces csenddel tisztelegtek Samuel Paty emléke előtt, a támadás helyszínén pedig a rendőrség szerint mintegy hatezren gyászoltak kora este. Szerda este a párizsi Sorbonne egyetemen Macron részvételével állami megemlékezésen búcsúztatják a tanárt, akinek a legmagasabb francia állami kitüntetést, a Becsületrendet adományozza a francia állam.

A 47 éves Samuel Patyt egy csecsen származású, kisgyermekkorában menekültként Franciaországba érkező 18 éves fiatal, Abdouallakh Anzorov gyilkolta meg, mert Mohamed-prófétáról készült karikatúrákat mutatott diákjainak. A rendőrség agyonlőtte az elkövetőt, aki semmilyen kapcsolatban nem állt sem a tanárral, sem az iskolával.

The post Tanárgyilkosság: újabb iszlamista szervezetet oszlattak fel appeared first on .

A feltételes szabadságra bocsátás szigorításának célja az életellenes bűncselekmények túlélőinek és a társadalom minden tagjának védelme, hogy a győri kettős gyermekgyilkossághoz hasonló tragikus eset többé ne fordulhasson elő Magyarországon – hangsúlyozta az igazságügyi miniszter.

Varga Judit a szigorítás országgyűlési elfogadása után azt írta, az általa kezdeményezett tavalyi vizsgálat eredményeként megszültetett törvénymódosítások olyan büntetőjogi megoldásokat vezetnek be, amelyek a veszélyeztetettség mértékétől függő arányos válasszal zárják ki a veszélyhelyzetek kialakulásának lehetőségét.

Jelezte, az Országgyűlés döntött az élet szándékos kioltásával járó bűncselekmények miatt kiszabott határozott tartamú szabadságvesztés esetén a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárásáról. A szélesebb bűncselekményi körben csak kivételesen lesz biztosítható, hogy a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kellően alapos vizsgálat mellett, egyedi mérlegelés alapján engedélyezhesse.

A súlyos személy elleni erőszakos bűncselekmények esetén – tette hozzá -, ha a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéről rendelkezett, ahhoz kötelezően kapcsolódik a pártfogó felügyelet elrendelése, valamint kötelező az áldozatok védelmét szolgáló magatartási szabály (távoltartás) megállapítása.

A hozzátartozók sérelmére elkövetett kevésbé súlyos, de személy elleni erőszakos bűncselekmények esetén, ha a szabadságvesztés végrehajtását a bíróság felfüggesztette, ugyancsak kapcsolódik a pártfogó felügyelet kötelező elrendelése, valamint az áldozatok védelmét szolgáló magatartási szabály megállapítása, amely csak indokolt esetben mellőzhető.

Az egészségügyről szóló törvényben meghatározott kötelező pszichiátriai gyógykezelés kezdeményezésének a korábbinál szélesebb körben történő előírását is megszavazták – sorolta Varga.

The post Varga: a feltételes szabadságra bocsátás szigorításának célja a társadalom védelme appeared first on .

Jogerősen öt év börtönbüntetéssel sújtotta a Szegedi Ítélőtábla kedden azt a két férfit, aki jótékonysági focimeccsek szervezésére mintegy 900 millió forintot csalt ki 21 sértettől 2004 és 2009 között.

A táblabíróság folytatólagosan elkövetett többrendbeli csalás bűntettében és hamis magánokirat felhasználásának vétségében mondta ki bűnösnek a vádlottakat, akikkel szemben 4, illetve 9,5 millió forintra vagyonelkobzást is elrendelt.

A két férfi az Egyesült Államokban bejegyzett offshore cégeire – 2004-2007 között az African Star FC LLC-re, majd a Humanity FC LLC-re – hivatkozva azt állította, hogy jótékonysági labdarúgó-mérkőzéseket szervez. Előbb a projekt beindítására, majd uniós pályázatokon elnyert támogatás lehívásához kértek kölcsön a sértettektől 250 ezer és 200 millió forint közötti összegeket, irreálisan magas hozamot kilátásba helyezve nekik.

A bíróság megállapította, hogy a vádlottak alapította cégek sem Magyarországon, sem külföldön nem végeztek gazdasági, kulturális, sporttevékenységet, irodájuk, alkalmazottjuk sem volt. Az évek alatt a vállalkozások egyetlen mérkőzést sem szerveztek, pályázatot sem nyújtottak be, a külföldi csapatoknak csak érdeklődő leveleket küldtek. Több hazai és nemzetközi szervezettel felvették azonban a kapcsolatot, hogy így keltsenek bizalmat a sértettekben.

Az elsőrendű vádlott egy ismerősével – az ügy harmadrendű vádlottjával – 2008 tavaszán hamis likviditási szerződést is készített, ezzel is tévedésbe ejtve a sértetteket.

A harmadrendű vádlottat magánokirat hamisítás vétsége miatt megrovásban részesítette a táblabíróság, mert az első fokon eljáró Kecskeméti Törvényszékhez hasonlóan nem látta bizonyítottnak, hogy részt vett a csalássorozatban.

A Szegedi Ítélőtábla helybenhagyta a törvényszék ítéletének büntetésekre vonatkozó részét, kimondta azonban, hogy a vádlottak az elsőfokú döntéssel szemben nem a szabadságvesztés felének, hanem kétharmadának letöltése után bocsáthatók feltételes szabadságra.

The post Öt évet kaptak a jótékonysági focimeccsekre hivatkozva százmilliókat kicsaló vádlottak appeared first on .

Az egy hónapja életbe lépett járványügyi készültségi időszakban 1542 esetben jártak el a rendőrök a védelmi intézkedések megszegése miatt – közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese.

Kiss Róbert kifejtette: a jogszabály szeptember 21-i hatálybalépése óta 566 emberrel szemben intézkedtek amiatt, hogy tömegközlekedési eszközön nem vagy nem megfelelően viselte a maszkot. Kereskedelmi üzletekben, közintézmények területén a védelmi intézkedések megszegése miatt 976 emberrel szemben jártak el.

Az alezredes azt is elmondta, hogy csütörtöktől a magyar-ukrán határon megnyitják a kétoldalú személyforgalom biztosítása érdekében a barabási közúti határátkelőhelyet, amely tervezetten 7 és 19 óra között lesz nyitva.

Ismertette: kedden 26 esetben jártak el a rendőrök a védelmi intézkedéseket be nem tartókkal szemben. Ebből 16 esetben azért, mert a tömegközlekedésben nem vagy nem megfelelően viselték az emberek a maszkot. Többségüket – 15 embert – figyelmeztetésben részesítettek és egy emberrel szemben szabtak ki helyszíni bírságot.

A kereskedelmi üzletekben, közintézményekben és egyéb, a jogszabályban meghatározott helyeken kedden tíz intézkedésre volt szükség a védelmi szabályok be nem tartása miatt, valamennyi esetben figyelmeztetéssel éltek a rendőrök – mondta.

Beszámolt arról is, hogy az egy hónapja életbe lépett védelmi intézkedések szabályait be nem tartókkal szemben zömmel a legenyhébb szankciót, a figyelmeztetést alkalmazta a rendőrség. Az 1542 intézkedésből 1322 esetben alkalmazták ezt a hatóságok – tette hozzá.

Az alezredes kitért arra: ugyancsak ellenőrizték kedden azokat, akik személyforgalomban léptek be az országba azzal a céllal, hogy átutazzanak Magyarország területén.

Az erre vonatkozó szabályok megszegőivel szemben 29 intézkedésre volt szükség, 28 esetben helyszíni bírságot szabtak ki a rendőrök, egy esetben pedig szabálysértési feljelentést tettek – közölte Kiss.

A hatósági házi karanténban lévőket kedden 10 155 alkalommal ellenőrizték, az elmúlt napon 4283 ilyen korlátozó intézkedést rendeltek el, ebből 418-at a határátkelőknél. Jelenleg 25 203-an vannak hatósági házi karanténban, közülük 1016-an vállalták, hogy a hatóságok elektronikusan, mobiltelefonos applikáción keresztül ellenőrizzék, betartják-e a karanténszabályokat.

A határforgalomról szólva elmondta: Magyarország határátkelőinél zökkenőmentes a ki- és belépés, de a teherforgalomban a belépő oldalon Röszkénél három, Tompánál kétórás várakozással kell számolni, míg a személyforgalomban – ugyancsak a belépő oldalon – Beregsuránynál kell két órát várakozni.

Magyarországról már korlátozások nélkül lehet utazni Ausztriába. Arra a kérdésre, hogy mire számíthat az, aki oda utazik például vásárolni, majd visszatér Magyarországra, az alezredes azt válaszolta: egészségügyi vizsgálatnak vetik alá a hazatérőket. Ha a vizsgálat koronavírus jelenlétét mutatja ki, akkor a magyar állampolgár járványügyi megfigyelésbe vagy hatósági házi karanténba kerül. Ha a fertőzés nem állapítható meg, akkor tíznapos hatósági házi karanténba kerül a hazatérő, amelynek hatálya alól a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti kormányhivatal járványügyi hatósága adhat felmentést két negatív PCR-teszt ellenében. Egy, a schengeni térségben elvégzett negatív PCR-teszt birtokában a hatósági házi karantén feloldása megkönnyíthető – tette hozzá.

The post Egy hónap alatt alig 1500 rendőri intézkedésre volt szükség appeared first on .

Levegőben lévő magyar Mi-24-es Raduga-S célzó-rávezetőberendezésének nyitva van az ablaka. Jó. Tetszik.

Zord

A Hegyi-Karabah hovatartozása miatt egymással szembenálló Azerbajdzsán és Örményország külügyminisztere pénteken Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel tárgyal a konfliktusról.

“Október 23-án a tervek szerint Washingtonban találkozik Ceyhun Bayramov azeri és Mike Pompeo amerikai külügyminiszter az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) – a hegyi-karabahi konfliktusban közvetítő – minszki csoportja társelnökeinek részvételével” – tudatta egy közleményben az azeri külügyminisztérium sajtószolgálata. A találkozón a felek megvitatják egymással “az Örményország és Azerbajdzsán közötti hegyi-karabahi konfliktus megoldását” – tette hozzá a sajtószolgálat.

Anna Nagdalján örmény külügyi szóvivő az EFE spanyol hírügynökségnek elmondta, hogy Zorab Mnacakanján örmény külügyminiszter is találkozik Pompeóval.

Leyla Abdullayeva azeri külügyi szóvivő ugyanakkor az EFE-nek azt mondta: nem szerepel a tervek között egy Bayramov és Mnacakanján közötti találkozó az amerikai út során. Az amerikai külügyi tárca vezetője többször is felszólította a feleket, hogy vessenek véget az egymás közötti ellenségeskedéseknek, és “járuljanak hozzá egy békés megoldáshoz” Hegyi-Karabahban.

Az önkényesen kikiáltott Hegyi-Karabah Köztársaság sajtószolgálata beszámolt arról, hogy az örmény erők “kemény harcokat” folytatnak a Hegyi-Karabahot Örményországgal összekötő úgynevezett Lacsin-folyosótól mintegy hatvan kilométerre délre.

A vasárnap bejelentett humanitárius tűzszünet ellenére a harci cselekmények nem csillapodnak, ahogy az október 10-én bejelentett fegyvernyugvást követően sem enyhültek. Eközben Ilham Aliyev azeri elnök a nemzethez intézett beszédében, amelyet az AzTV nevű állami televízió közvetített, beszámolt arról, hogy az azeri erők ellenőrzésük alá vonták a hegyi-karabahi Zangilan települését 24 faluval együtt. Az azeri főügyészség kedden közölte, hogy két azeri állampolgár életét vesztette a terteri járást ért rakéta- és tüzérségi támadásban.

A hegyi-karabahi régió védelmi tárcája kedden további 43 katona eleséséről számolt be, így a konfliktus szeptember 27-i kezdete óta már 772 katonája lelte halálát a harcokban. A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja, vagyis még a Szovjetunió összeomlása előtti idők óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között.

Hegyi-Karabah 1991 szeptemberében egyoldalúan kivált Azerbajdzsánból, amit az utóbbi katonai erővel próbált megakadályozni, így kitört a hegyi-karabahi háború. A harcokban 30 ezer ember vesztette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt még Örményország sem ismerte el. Mind Azerbajdzsán, mind Örményország saját területének tekinti az enklávét.

The post Hegyi-Karabah: az amerikai külügyminiszter békít appeared first on .

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján emelt vádat a Fővárosi Főügyészség négy férfi ellen, aki túlszámlázással több mint 536 millió forintos kárt okozott játszóterek felújítására szolgáló uniós támogatások felhasználása során – közölte a fővárosi főügyész.

A bűnügyben a Fővárosi Főügyészség uniós támogatás és magyar költségvetési forrás jogosulatlan igénybevétele miatt nyújtott be vádiratot, és indítványozta, hogy a bíróság ítélje a vádlottakat letöltendő börtönbüntetésre – közölte Ibolya Tibor. A vádirat szerint egy 59 éves férfi, aki egy pályázatírással is foglalkozó céget vezetett, 2007-ben megtudta, hogy 2008-ban európai uniós támogatások igényelhetők kültéri, közcélú játszóterek kialakítására, illetve korszerűsítésére.

Elhatározta, hogy a támogatási rendszert kijátszva, valótlan árajánlatok alapján, eltúlzott összegekre fog pályázni; az üzletbe bevonta munkatársait, egy 42 éves és egy 41 éves férfit, illetve egy 64 éves üzletembert, aki kifejezetten a későbbi kivitelezésekre alapított egy új céget. A megvalósítás során ötezer lakosnál kisebb lélekszámú településeket kerestek meg azzal a lehetőséggel, hogy az önkormányzat számára pályázati pénzből, lényegében ingyen felújítják a játszótereket.

A vádlottak kialakítottak egy rendszert, amelyben jelentősen túlárazott ajánlatokat kértek be más cégektől és ezeket felhasználva, pályáztak egy budapesti központi hivatalnál a támogatásokra, amelyeket el is nyertek. A kivitelezést hatvan önkormányzat esetében a benyújtott számlákon szereplő összegnél sokkal kisebb ráfordítással valósították meg.

A vádlottak ezzel mind a magyar, mind az uniós költségvetést megkárosították. Ezek a felújításokat 75-25 százalékban finanszírozták – ismertette a főügyész. A főügyész közölte, az ügyészség – bár erre jogszabályi kötelessége nincs – minden OLAF-ajánlás alapján büntetőeljárást indít.

The post Fővárosi főügyész: az ügyészség minden OLAF-ajánlás alapján büntetőeljárást indít appeared first on .

Október 19-én délben egy ukrán An-124-100M típusú teherszállító gép szállt le Ferihegyen. A Ruszlán a floridai Orlandóból repült át Budapestre, majd egynapos itt tartózkodás után, másnap indult tovább Almatiba, Kazahsztánba. Ez utóbbi mozzanatot sikerült megörökíteni az érkezésinél jóval kedvezőbb időjárási körülmények között.

An-124-es a Cargo City előterén. A gépet az Antonov Tervezőiroda üzemelteti.

A törzs teljes hosszában végighúzódó tehertér felett utaskabinokat alakítottak ki. A sárga nyíl a szárny mögötti kabin vészkijáratára mutat. Jó magasan van…

A bal főfutó mögött helyezték el a segédhajtóművet. 

Negyven perccel a személyzet kiérkezése után – nyitott tehertér ajtóval – megkezdődik a gép hátratolása.

Az UR-82008 a Cargo City-től a reptéren folyó munkák miatt kerülővel gurul a 13L pályára.

Ehhez végig kell gurulnia a 31R pályán, a felszállással ellentétes irányban.

Levegőben az ukrán óriás.

Futóbehúzás. Huszonnégy kerék húzódik a törzsben kialakított helyére.

Füstöt hátrahagyva irány Almati.

*

Ha nem is mindennapos a Ruszlán látogatása, a típus egy-egy példánya időnként megfordul Ferihegyen. Mint például 2011. május 12-én, amikor szintén egy An-124-esbe rakodták be azt a kilenc járművet, amelyet a Magyar Honvédség Afganisztánban szolgálatot teljesítő katonáinak szállítottak le. A szállításra a 2006-ban aláírt stratégiai légiszállítási szerződés (SALIS – Strategic Airlift Interim Solution) alapján került sor.

A kilenc évvel ezelőtti szállítást az UR-82073 lajstromjelű Ruszlán teljesítette.

Rakodásra vár hét páncélozott Rába tehergépkocsi és két,  ugyancsak páncélozott Mercedes sebesültszállító jármű.

Nyílik az orr-rész.

Miután a Ruszlán letérdel és a támasztó talpak is lent vannak, nyitják a rámpát is.

A rámpa nyitásának utolsó mozzanata, majd kezdődhet a rakodás.

Pilótafülke a felhajtott orr árnyékában.

Az egyelőre még üres tehertér.

A Ruszlán orra, ahogy ritkán látjuk – belülről.

Páncélozott fülkéjű Rába H-14-es.

A sebesültszállító Mercedes teljes felépítményét páncélzat védi.

A rakomány utolsó előtti darabja várakozik az An-124-es torka előtt. A járműveket a MH Katonai Közlekedési Központ katonái irányították a teherszállító rámpájához.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

 

 

Az ukrán külügyminisztérium óva intette a magyar tisztségviselőket attól, hogy kárpátaljai látogatásaik során politikai agitációt folytassanak, s hogy beavatkozzanak a vasárnap esedékes ukrajnai helyhatósági választásokba, a tárca ezen kívül a rendvédelmi szervekhez fordult kérve az ilyen cselekmények “értékelését”.

Katerina Zelenko külügyi szóvivő a tárca honlapján nyilvánosságra hozott közleményében azt írta: a minisztérium már több ízben észlelt Kárpátaljára látogató magas rangú magyar tisztségviselők részéről politikai agitációra utaló jeleket. Ezekre diplomáciai úton reagál jelezve, hogy ezzel megsértik Ukrajna választási szabályait, és beavatkoznak az ország belügyeibe.

“Az ukrán külügyminisztérium hivatalos felhívásának figyelmen kívül hagyása csak azt bizonyítja, hogy a magyar félnek rejtett célja van, ami az államközi kapcsolatokban elfogadhatatlan. Emiatt a külügyminisztérium az illetékes rendvédelmi szervekhez fordult, hogy értékeljék a magyar tisztviselők cselekedeteit. Reméljük, hogy Magyarországnak mint uniós országnak a tisztségviselői megértik a jogállamiság fontosságát, és többé nem engednek meg maguknak Ukrajna vagy bármely más szuverén állam törvényeivel ellentétes cselekedeteket” – fogalmazott a szóvivő.

Az OPORA elnevezésű ukrán civil szervezet október 19-én kérte az ukrán külügyminisztériumot, értékelje egyes magyar tisztségviselők szerinte jogsértő tevékenységét Ukrajnában – emlékeztetett az UNIAN hírügynökség. A szervezet szerint ugyanis Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára október eleji kárpátaljai látogatása során a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) jelöltjei mellett kampányolt.

The post Kijev óva intette Budapestet az ukrán helyhatósági választásokba történő beavatkozástól appeared first on .

Oroszország hajlandó az Egyesült Államokkal együtt befagyasztani nukleáris robbanótölteteinek számát a hadászati nukleáris támadófegyverek csökkentéséről megkötött START-3 (Új START) egyezmény egyéves meghosszabbítása érdekében, ha az amerikai félnek nem lesz több követelése. 

Az orosz külügyminisztérium tájékoztatása szerint Moszkva nem kapott hivatalos választ Vlagyimir Putyin pénteki kezdeményezésére, hogy egy évig minden feltétel nélkül hosszabbítsák meg a START-3 szerződést. A közlemény szerint eddig csak a közösségi médiumban jelentek meg kommentárok amerikai tisztségviselők részéről.

Az orosz külügyminisztérium szerint a hosszabbítás évét átfogó kétoldalú tárgyalásokra lehetne fordíatni a nukleáris rakétafegyverzetekről, a hadászati stabilitásra ható összes tényező kötelező áttekintésével.

A 2010-ben Barack Obama amerikai és Dmitrij Medvegyev orosz elnök által Prágában aláírt, és 2011. február 5-én hatályba lépett START-3 (Új START) megállapodás a rendszeresített robbanófejek számát 1550-ben, a hordozóeszközökét pedig – beleértve a rendszerbe nem állított eszközöket is – 800-ban maximalizálta. Ezek közül mindkét fél 700-at állíthat rendszerbe.

Moszkva a meghosszabbításra többször is javaslatot tett, amire Washington nyilvánosan sokáig nem reagált, mígnem Marshall Billingslea amerikai elnöki leszerelési különmegbízott múlt kedden Washingtonban kijelentette: elvi megállapodás született az Egyesült Államok és Oroszország között a START-3 hatályának meghosszabbításáról.

“Szeretnénk meghosszabbítani az Új START egyezmény érvényességét egy bizonyos időre, feltéve, ha cserében ők (az oroszok) elfogadják nukleáris fegyverarzenáljuk korlátozását, azaz befagyasztását” – mondta.

Lavrov ezt már másnap tagadta, és azt mondta, “nem tisztességes” Billingsleanek az az állítása, miszerint Oroszország kész lenne a robbanótöltetek számának befagyasztására, és Moszkva azt akarja, hogy ehhez az intézkedéshez Peking is csatlakozzon. Kifogásolta, hogy az Egyesült Államok kizárólag a robbanófejek számát korlátozná, köztük a harcászati eszközökét is, a saját újonnan megjelent hordozóeszközeit azonban nem. Megismételte az orosz álláspontot, amely szerint az amerikai taktikai atomfegyvereket a számba vételük és tárgyalásokba történő bevonásuk előtt az európai NATO-tagállamok területéről vissza kellene szállítani a tengerentúlra.

Az orosz diplomácia vezetője kifejezte Moszkva készségét arra, hogy a hatályos szerződés érvényét kiterjessze két kifejlesztett és öt fejlesztés alatt álló orosz fegyverzettípusra. Kifogásolta, hogy az Egyesült Államok ki akarja hagyni a hadászati biztonságról folytatott tárgyalások témái közül a világűr militarizálását, holott hadszíntérként már mind a kozmosz, mind pedig a kibertér megjelent a doktrínáiban.

Hozzátette, hogy Moszkva nem tudja nem figyelembe venni, hogy Washington nem kíván csatlakozni az általános atomcsendegyezményhez, valamint azt, hogy az atomstopegyezmény megsértésével olyan hadgyakorlatokba vonja be a többi NATO-tagországot, amelyeken a harcászati nukleáris fegyverek bevetését gyakorolják.

The post START-3: puhul az orosz álláspont appeared first on .

A fehérorosz ellenzék nem adja fel küzdelmét, Varsó pedig szolidáris lesz vele – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő kedden, miután Varsóban Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezetőt fogadta.

A találkozón többek között a fehéroroszok demokratikus törekvéseiről, a fehéroroszországi ellenzéknek és az üldözötteknek nyújtandó további segítségről beszéltek – számolt be Morawiecki a Facebook közösségi honlapján tett bejegyzésben.

“Nem áll a (fehérorosz) ellenzék szándékában feladni az ügyet, mi pedig, mostani lehetőségeinkhez képest szolidárisan támogatni fogjuk ebben a nehéz időben” – fogalmazott a lengyel kormányfő.

Ezzel egyebek között arra az egymilliárd eurós, “új Marshall-tervnek” nevezett, a jövőbeli demokratikus Fehéroroszországnak szóló programra utalhatott, amelyet Varsó a visegrádi csoport nevében terjesztett elő, és amelyet október elején az Európai Tanács további munkálatokra bocsátott.

Cichanouszkaja később, kedd délután a varsói Fehérorosz Házban rendezett beszélgetésen közölte: Morawieckinek levelet nyújtott át, ebben a lengyelországi törvények olyan módosítását kérte, amely lehetővé tenné, hogy a humanitárius programok keretében Lengyelországba érkező fehéroroszok munkát vállalhassanak.

“Nem akarunk itt mások rovására élni (…) az emberek lehetőséget szeretnének kapni ahhoz, hogy dolgozhassanak megélhetésükért, és hasznosak legyenek az őket fogadó állam számára” – jelentette ki az ellenzéki vezető.

Keddi hivatalos közlemény szerint Lengyelország augusztus 18-tól 707 fehérorosz állampolgárt fogadott be a fehéroroszországi helyzettel összefüggésben kibocsátott úgynevezett humanitárius vízumok, illetve az uniós menekültügyi eljárás alapján, valamint a vállalkozóknak szánt, “Poland. Business Harbour” nevű különleges program keretében.

Cihanouszkaja kedd délelőtt a varsói Natolin negyedben működő Európai Szakkollégiumban (College of Europe) is fellépett, a tanévnyitón mondott előadásában aláhúzta: a fehéroroszorszok fellázadtak az önkényuralmi rendszer ellen, amelyben huszonhat év óta éltek. “Ma magunk akarunk dönteni vezetőnk megválasztásáról (…) a nemzet demokráciát akar építeni nemzetközi támogatással” – jelentette ki.

A fehérorosz politikus kedden Varsó ellenzéki főpolgármesterével, Rafal Trzaskowskival, valamint az államfői kabinetfőnökkel és külügyi államtitkárral, Krzysztof Szczerskivel is találkozott.

Szczerski a találkozó után a PAP hírügynökségnek elmondta: a nemzetközi nyomásgyakorlás nélkül a fehéroroszországi helyzet romlani fog. A fő feladatnak a politikus az erőszak megállítását nevezte, valamint szabad döntéshozatal biztosítását Fehéroroszország jövőjéről.

Cihanouszkaja a múlt héten ultimátumot adott Aljakszandr Lukasenka elnöknek országos sztrájkkal fenyegetve, amennyiben az elnök október 25-ig nem jelenti be lemondását, és nem bocsátja szabadon a rendszer politikai foglyait. Fehéroroszországban két hónapja folyamatosak a tüntetések az országot 26 éve vezető Lukasenka ellen, akit az ellenzék azzal vádol, hogy elcsalta az augusztusi elnökválasztást.

The post A fehérorosz ellenzék nem adja fel küzdelmét appeared first on .

Folytatódik a Gödöllői Járásbíróság épületének felújítása – közölte a Budapest Környéki Törvényszék.

A felújítás 2018-ban megszakadt, de most – a sikeres közbeszerzési eljárást követően – folytatódhat, befejezik a fedélszék rekonstrukcióját és elkészítik a végleges tetőfedést. A munkaterületet kedden adták át a kivitelezőknek, amelynek 16 hónap áll rendelkezésére az épület bővítésére és teljes körű rekonstrukcióra – közölték.

A háromszintes épületében tíz tárgyalótermet, 24 irodát, ügyfélközpontot és kiszolgálóhelyiségeket alakítanak ki, így a meglévő alapterület több mint ezer négyzetméterrel bővül. A 2741 négyzetméteres épületben kap majd helyet a Gödöllői Járási Ügyészség is. A helyi védettség alatt álló épület Jablonszky Ferenc építészmérnök tervei alapján épült 1913-ban.

Mivel a bírósági épület “egybeforrt a város történelmével”, nagyon fontos, hogy elkészüljön az épület felújítása és elkerülhető legyen a további külső-belső állagromlása – olvasható a közleményben.

The post Folytatódik a gödöllői bírósági épület rekonstrukciója appeared first on .

Képviseletet nyit Belgrádban az orosz védelmi minisztérium – közölte a szerb védelmi tárca.

A közlemény szerint kedden megkezdődött a kirendeltség megalakításának a folyamata. A dokumentum emlékeztetett arra, hogy korábban Aleksandar Vucic szerb és Vlagyimir Putyin orosz államfő írta alá azt a megállapodást, amely szerint az orosz tárca műszaki és katonai segítséget nyújt a szerb minisztériumnak, illetve a két kormány megállapodása alapján a felek kölcsönösen segítik egymást a hadászat terén.

A belgrádi képviselet lehetővé tenné, hogy orosz hivatalnokok látogassanak el azokhoz a szerb katonai egységekhez, amelyek orosz harci eszközöket használnak.

Az utóbbi években Oroszország helikopterekkel, repülőkkel és harckocsikkal járult hozzá a szerb hadsereg korszerűsítéséhez. A NATO-tagországok szerint Oroszország a szerb hadsereg erősítésével igyekszik megőrizni egyre csökkenő befolyását a Balkánon. Mindazonáltal Szerbia szeptember elején jelentette be, hogy fél évre felfüggeszti minden közös hadgyakorlatát, így a korábban Oroszországgal és Fehéroroszországgal tervezett gyakorlatot is. Aleksandar Vulin, a védelmi tárca vezetője szeptember 9-én közölte, azért volt szükség erre a lépésre, mert az Európai Unió hatalmas nyomást gyakorolt Szerbiára az Oroszországgal és Fehéroroszországgal tervezett közös hadgyakorlat miatt.

Oroszországot és Szerbiát kulturális, vallási és történelmi kapcsolatok kötik egymáshoz, Moszkva több szinten is segíti Belgrádot, a nemzetközi szervezetekben például akadályozza Koszovó felvételét, mert Belgrádhoz hasonlóan úgy véli, hogy Pristina 2008-as függetlenségének egyoldalú kikiáltása érvénytelen, Koszovó továbbra is Szerbia déli tartománya. Az európai uniós tagságra törekvő Szerbia vezetői az évek során többször is közölték, nem kívánják megszakítani kapcsolataikat Oroszországgal.

Szerbia a katonai semlegesség mellett áll ki, ám az utóbbi években Oroszországgal közös több hadgyakorlatban is részt vett, ugyanakkor tagja a NATO Partnerség a békéért programjának.

The post Belgrádban nyit képviseletet az orosz védelmi minisztérium appeared first on .

A Kínai Népköztársaság „Egy Övezet, Egy Út” kezdeményezése a XXI. század egyik kiemelt geostratégiai-geoökonómiai projektje lesz, amely meghatározza majd a globális hatalmi vetélkedés dinamikáját. Napjainkban egyre inkább kézzelfoghatóvá válik a 2013-ban meghirdetett program tartalma a transzkontinentális infrastrukturális nagyberuházásokon keresztül, mindemellett azonban már láthatóak azok a kritikus pontok is, amelyek árnyalják a projektben való részvétel kifizetődését akár már középtávon is. Ez az alapvető ellentmondás, hogy a gazdasági előnyök vagy a nemzetbiztonsági érdekek élveznek prioritást a projektben résztvevő minden államban felmerül a közép-ázsiai országoktól kezdve Afrikán át egészen a Balkánig – hazánk, Magyarország kapcsán is élénk politikai vita övezi például a Belgrád-Budapest vasútvonal fejlesztését. Nincs ez másképpen Izrael Állam esetében sem, a közel-keleti ország részvételét azonban szükséges alaposabban is megvizsgálni, hiszen a zsidó állam olyan speciális jellegzetességekkel bír (az Egyesült Államokhoz fűződő különleges viszony, a nemzetbiztonság kiemelt helye a stratégiai tervezésben), amelyek tekintetében fontos tapasztalatokkal szolgálhat az „Egy Övezet, Egy Út” kezdeményezésben való részvétel kapcsán.

Elsősorban azt szükséges megvizsgálni, hogy a részes felek számára milyen előnyökkel jár az együttműködés. Fontos megjegyezni, hogy Izrael Állam eredendően nem fekszik a Kína által tervezetten kialakítandó két gazdasági folyosó útvonalán, így a részvételét a projektben ettől különálló okok indokolják. Kínai részről elsősorban a rendkívül fejlett izraeli tudományos, kutatási-fejlesztési szektorhoz való hozzáférés áll a befektetések hátterében, míg az izraeli kormányzat a kínai piacokon való megjelenés és az ebből fakadó külkereskedelmi, valamint a kínai infrastrukturális beruházásokból fakadó gazdasági előnyök okán kíván részese lenni Peking globális kezdeményezésének.

Csen Ping-tö (Chen Bingde), a kínai hadsereg akkori vezérkari főnöke (balra), Simon Peresz, az akkori izraeli elnök (középen) és Benny Gantz, az akkori izraeli vezérkari főnök (jobbra) fényképezkedik megbeszélésük során az izraeli elnök rezidenciáján 2011-ben, Jeruzsálemben. Simon Peresz ezen a napon volt 88 éves. (MTI/EPA/Abir Szultán)

Ennek az együttműködésnek azonban megvan a már említett alapvető dilemmája, hogy a rövid- és középtávú gazdasági nyereség felülírhatja-e a zsidó állam nemzetbiztonsági érdekeit. A kínai infrastrukturális nagyberuházások ugyanis olyan stratégiai szektorokban valósulnak meg, mint a kereskedelmi kikötők építése és koncessziós fenntartása, a közlekedés, különösen a vasúthálózat fejlesztése (pl. Eilat – Ashdod vasútvonal), kritikus infrastruktúra üzemeltetése (különösen erőművek esetében), de Izraelben az is jelentős politikai vihart kavart, hogy 2014-ben a China’s Bright Food felvásárolta a Tnuva-t, az ország legnagyobb élelmiszeripari cégét. Tekintettel arra, hogy ezek a cégek mögött közvetlen a kínai kormányzat pénzügyi és egyéb erőforrása áll, jelentősen torzítják a piaci versenyt adott infrastrukturális közbeszerzési eljárások során. Ebből kifolyólag továbbá megállapítható, hogy az izraeli infrastruktúra és nagyvállalatok eladása ezen cégeknek gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Kínai Népköztársaság kormányának ellenőrzése alá kerülnek az állam biztonságának szempontjából létfontosságú vállalatok, valamint technológiai tudás.

Az „Egy Övezet, Egy Út” kezdeményezésben való részvétel rendkívül megterheli az amerikai-izraeli kapcsolatokat is. Ennek oka az általános amerikai-kínai geostratégiai vetélkedés mellett a szoros nemzetbiztonsági és védelmi együttműködés a két ország között, amelyre az amerikai álláspont szerint súlyos kockázatot jelent a kínaiak növekvő jelenléte és befolyása a közel-keleti államban. Ahogyan Mike Pompeo amerikai külügyminiszter fogalmazott: „Amennyiben bizonyos (kínai) rendszerek adott helyeken megjelennek, az megnehezíti az amerikai szándékokat az izraeli együttműködés tekintetében, bizonyos esetekben pedig lehetetlenné teszik azt.” Az egyik legnagyobb konfliktust kiváltó ügy Haifa új kereskedelmi kikötőjének a felépítése és a kínai koncesszióban való üzemeltetése, ugyanis az amerikai haditengerészet 6. flottája is igénybe szokta venni a város kikötőjét – 2019-ben az amerikai Szenátus már figyelmeztette Izraelt, hogy amennyiben nem állnak el a kínai beruházás tervétől, a flotta többé fog lehorgonyozni ott, tartva a kínai hírszerzési potenciáltól. Egy másik, stratégiailag fontos szempont, hogy az amerikai belpolitikában a Demokrata Párt részéről már jelen van egyfajta kiegyensúlyozottabb hozzáállás az izraeli biztonságpolitikai törekvések támogatását illetően, míg a Republikánus Párt továbbra is kitart a (közel) feltételmentes támogatás mellett, különösen napjainkban. A kínaiakkal való együttműködés fokozása azonban a republikánus politikusokat is eltávolíthatja közép- és hosszútávon ettől a magatartásuktól, tekintve azt, hogy Kínát és hatalmi törekvéseit tekintik az amerikai nemzetbiztonság szempontjából a XXI. század legnagyobb kihívásának.

Az izraeli kormány sajtóhivatala által közreadott képen Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök (jobbra) üdvözli Mike Pompeo amerikai külügyminisztert Tel-Avivban 2018. április 29-én. Pompeo közel-keleti körútja során látogatott Izraelbe. (MTI/EPA/Haim Zach/Izraeli kormány sajtóhivatala)

Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az izraeli kormányzatnak amerikai nyomásra teljes mértékben meg kellene szüntetnie a kereskedelmi és technológiai együttműködését Kínával, azonban meg kell találni azokat a szabályzó eszközöket, amelyekkel garantálható, hogy Kína nem tehet szert nemzetbiztonsági szempontból érzékeny információkra, valamint technológiai tudásra, illetve biztosítaniuk kell, hogy az ország stratégiai ágazataiban ne válhassanak domináns szereplőkké a kínai államilag támogatott nagyvállalatok. Erre már léteznek működő gyakorlatok, például Németország esetében, amely az elmúlt időszakban számos korlátozó intézkedést hozott a harmadik országok befektetéseit illetően a stratégiai jelentőségű ágazatokban.

Az bizonyos, hogy a Kínai Népköztársaság a XXI. század egyik meghatározó szereplője lesz, akivel célszerű a megfelelő biztonságos keretrendszeren belül pragmatikusan együttműködni, ahogyan Kína sem hagyhatja figyelmen kívül Izraelt, a közel-keleti régió egyik legmeghatározóbb államát. Éppen ezért – és nem csupán Izrael esetében, hanem általánosan – az egyik legfontosabb feladat az lesz, hogy megtalálják a megfelelő egyensúlyt az országok gazdasági fejlődése és nemzetbiztonságuk között.

Másfél milliárd forintnyi hamis márkajelzésű ruhaneműt találtak a pénzügyőrök az M43-as autópályán egy török kamionban – tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Némedi-Varga Éva, a NAV Csongrád-Csanád Megyei Adó- és Vámigazgatóság sajtóreferense közölte, a pénzügyőrök egy Törökországból érkező kamiont ellenőriztek az M43-as autópálya Krak-éri pihenőhelyén. A rakomány átvizsgálásakor több mint tízezer, különféle márkajelzéssel ellátott alsó és felső ruházati terméket, illetve kiegészítőket – sapkát, sálat, övet, zoknit – pakoltak ki a raktérből.

A sofőr nem tudta igazolni a szállítmány származását. Az előzetes szakértői vélemény szerint valamennyi ruha és kiegészítő hamisítvány, amelyeket a védjegy tulajdonosának engedélye nélkül akartak forgalomba hozni – tudatta az alezredes.

A pénzügyőrök a csaknem másfél milliárd forint értékű hamis ruhát lefoglalták, és iparjogvédelmi jogok megsértése miatt feljelentést tettek a NAV pénzügyi nyomozóinál.

The post Másfél milliárd forintnyi hamis márkajelzésű ruhaneműt találtak a pénzügyőrök appeared first on .