Biztonságpolitika

Vargát 135 igen, 26 nem szavazattal választották meg a képviselők titkos szavazáson. A megválasztott elnök esküt tett, 2021. január 2-tól Darák Pétert váltja az elnöki poszton. Az alaptörvény szerint a Kúria elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja; megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Áder János köztársasági elnök október 5-én tett javaslatot Varga megválasztására.

A Kúria következő elnöke 1968-ban született Marosvásárhelyen. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett jogászként 1995-ben, később ugyanitt szerzett PhD-fokozatot is, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen habilitált. 2012 óta egyetemi tanár, emellett katekéta-lelkipásztori munkatárs.

Több fővárosi ügyészségen is dolgozott, majd az Országgyűlési Biztos Hivatalába került, ahol idővel hivatalvezető lett. Két alkalommal, összesen mintegy tíz éven át tevékenykedett a legfőbb ügyész helyetteseként, majd a Velencei Bizottság tagja lett. 2017 és 2019 decembere között a Velencei Bizottság Nemzetközi Jogi Albizottságának alelnöke, majd az Alkotmányírósági Albizottságának alelnöke lett.

2014 szeptemberében lett alkotmánybíró, posztjáról október 16-án mondott le kúriai elnöki jelölése miatt. Július 1-je óta határozatlan időre kinevezett bíró.

Varga Zsolt András úgy érzi, hogy jelölésével és megválasztásával Magyarország fejezte ki a bizalmát felé, amelyet próbál megszolgálni. Mint kifejtette: megválasztása mögött mintegy huszonnyolc évnyi szakmai munka áll, amelyet mindig egy szakmai közösség részeként végzett. Hangsúlyozta, hogy próbálja most ezt a bizalmat megszolgálni, de továbbra sem egyedül, hanem a Kúria bíró közösségének tagjaként. A következő két és fél hónapban ezért megpróbálja megismerni a Kúria véleményét az intézmény jövőjéről, és maga is megosztja elképzeléseit a bírákkal. Terveit ezután hozza majd nyilvánosságra – tette hozzá.

The post Megválasztották Varga Zsolt Andrást a Kúria elnökének appeared first on .

A tárcavezető az Europe1 kereskedelmi rádiónak adott interjúban elmondta: tucatnyi ember került célkeresztbe, akik nem hozhatók közvetlen összefüggésbe a gyilkosság miatt indított nyomozással, de akiknek “a kormány azt akarja üzenni, hogy egy pillanat nyugalmat sem hagy a köztársaság ellenségeinek” – fogalmazott Darmanin. Rendőrségi források szerint olyan radikális eszméket és gyűlöletbeszédet terjesztő emberekről van szó, akik szélsőséges nézeteik miatt már szerepelnek a titkosszolgálatok nyilvántartásában.

A pénteki kegyetlen támadást követően 11 embert vettek őrizetbe az üggyel kapcsolatban, az elkövető szüleit, nagyapját, öccsét, két barátját, akik a támadás helyszínére gépkocsival szállították, a tanár egyik tanítványának az apját, aki néhány nappal ezelőtt feljelentést tett a tanár ellen, egy hatóságok által iszlamistaként nyilvántartott embert, aki a közösségi oldalakon felhívást tett közzé a tanár ellen istenkáromlás miatt, valamint a középiskola egyik 15 éves tanulóját is, aki pénzért cserébe megmutatta a csecsen támadónak, hogy ki a különböző portálokon célpontként megjelölt tanár. A támadó és áldozata ugyanis nem ismerte egymást.

További nyolcvan vizsgálat indult azok ellen, akik az interneten az elmúlt napokban dicsőítették a támadást vagy kifejtették, hogy miért érdemelte meg szerintük a tanár, hogy megöljék.

A terrorelhárítási nyomozók elsősorban arra keresik a választ, hogy az orosz állampolgárságú, 2002-ben Moszkvában született, Franciaországba a szüleivel nyolcévesen érkező és menekültstátuszt kapó 18 éves csecsen támadónak, Abdoullakh Anzorovnak – akit a helyszínen megöltek a rendőrök – voltak-e tettestársai.

Az sem ismert pontosan, hogy a fiatal férfi mikor és hogyan radikalizálódott. A Twitter-fiókot, amelyen radikális iszlamista bejegyzéseket közölt, és a lefejezést követően a 47 éves földrajz-történelem szakos oktató fejéről fényképet is közzétett, júniusban nyitotta. Mintegy száz, köztük számos csecsen követője volt.

Emmanuel Macron államfő vasárnap este hivatalába összehívta a védelmi tanács ülését, amelyen Jean Castex miniszterelnök és kormányának hat illetékes tagja, valamint a terrorelhárítás vezetői voltak jelen.

A csaknem háromórás tanácskozást követőn a köztársasági elnök akciótervet jelentett be az iszlamista körökhöz és személyekhez közelálló egyesületek és szervezetek ellen. A belügyminiszter szerint a hatóságok a héten 51 muzulmán szervezetet világítanak át, és várhatóan közülük többet feloszlatnak. A hatóságok kereszttűzében elsősorban a Kollektíva a franciaországi iszlamofóbia ellen (CCIF) nevű szervezet és a szalafisták által alapított Baraka City elnevezésű humanitárius egyesület áll.

Az állampolgársági kérdésekért felelős belügyminiszteri küldött, Marlene Schiappa hétfőn a rendőrség és a csendőrség vezetőivel egyeztet az interneten terjedő iszlamista bejegyzések közlői ellen szükséges újabb intézkedésekről, Eric Dupond-Moretti igazságügyi miniszter pedig az ügyészekkel tárgyal ugyanebben a kérdésben.

A belügyminiszter a megölt tanár, Samuel Paty egyik tanítványának apját és egy ismert iszlamista prédikátort, Abdelhakim Sefriouit azzal vádolta, hogy ők hirdetettek fatvát a Párizstól ötven kilométerre, Conflans Saint-Honorine-ban található iskola oktatója ellen, amiért Mohamed-karikatúrákat mutatott a szólásszabadságról tartott óráján. A két férfi egy héttel ezelőtt kampányt indított az interneten a tanár lejáratására, s a felhívásokat több százan továbbították. Mindkét férfi jelenleg előzetes letartóztatásban van.

Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Front elnöke “háborús törvényhozást” követelt a nemzetgyűléstől, miután szerinte “az iszlamizmus olyan harci ideológia, amelynek térfoglalási eszköze a terrorizmus”. “Miután a terrorizmus háborús cselekmény, háborús törvényhozást igényel” – fogalmazott a pártelnök.

Macron hétfőn fogadja a megölt tanár hozzátartozóit a hivatalában, akikkel a szerdai nemzeti gyászszertartásról egyeztet. A Conflans Sainte-Honorine-i iskola előtt pedig hétfő délután olyan imámok tartanak megemlékezést, akik közül többen rendőri védelem alatt állnak, mert szintén az iszlamisták célpontjaivá váltak.

A gyilkosság mélyen megrázta a francia közvéleményt, amely még élesen emlékezik a Mohamed prófétát képrajzokon ábrázoló Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségében öt éve történt mészárlásra.

Három héten belül ez már a második terrorista indíttatású támadás Franciaországban, amely a Mohamed-karikatúrákhoz köthető. A múlt hónapban letartóztattak egy 25 éves pakisztáni férfit, aki egy hentesbárddal megsebesített két embert a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap volt párizsi szerkesztőségének közelében. A férfi az újraközölt Mohamed-karikatúrák miatt azt vette a fejébe, hogy felgyújtja a vicclap szerkesztőségét.

The post A francia kormány szerint fatva áldozata lett a lefejezett tanár appeared first on .

Mint azt a PTE közleményében írták, az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala által kiírt felhívásra csaknem hetven országból több mint kétszáz pályázatot adtak be a különböző felsőoktatási intézmények, az ENSZ pedig ezek közül a pécsivel együtt mindössze négyet támogatott.

A kommünikében Mohay Ágostont, a pécsi jogi kar nemzetköziesítésért felelős dékánhelyettesét, a projekt szakmai vezetőjét idézve közölték: az intézmény az ENSZ hivatala által kidolgozott egyetemi tananyagokról folytat majd egyeztetéseket más felsőoktatási intézményekkel olyan kiemelt témakörökben, mint kiberbűnözés, a szervezett bűnözés, az emberkereskedelem és embercsempészet, a terrorizmus elleni küzdelem, a bűnmegelőzés és igazságszolgáltatás.

A pályázat központi eleme egy háromnapos – a pandémia miatt online formában megvalósuló – workshop lesz, amelyet november 4. és 6. között rendeznek.

A közlemény szerint a cél az, hogy a rendezvényen szerzett tapasztalatokra építve a partneregyetemekkel közös ajánlást fogalmazzanak meg az érintett tananyagok fejlesztésére. Az angol nyelvű workshop minden érdeklődő számára online megtekinthető lesz, az elérhetőséget a PTE jogtudományi karának honlapján teszik majd közzé.

The post Sikerrel szerepelt az ENSZ bűnmegelőzési pályázatán a Pécsi Tudományegyetem appeared first on .

A tanács hétfői tájékoztatása szerint az EU azért hosszabbította meg a büntetőintézkedéseket, mert a felsorolt terrorszervezetekkel összeköttetésben álló emberek vagy szervezetek továbbra is fenyegetést jelentenek.

A korlátozások között pénzeszközök és egyéb pénzügyi eszközök befagyasztásával kapcsolatos intézkedések, valamint a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos intézkedések szerepelnek. Sem közvetlenül, sem közvetett módon nem bocsátható rendelkezésükre semmilyen technikai vagy pénzeszköz, pénzügyi eszköz vagy gazdasági forrás. Tilos olyan szolgáltatást nyújtani, amely katonai tevékenységekhez vagy fegyverek és bárminemű ezekhez kapcsolódó hadianyag rendelkezésre bocsátásához, gyártásához, karbantartásához és használatához kapcsolódik.

A jegyzékbe vétel kritériumai között a két említett szervezet által elkövetett terrorcselekmény végrehajtásában való részvéte vagy ilyen jellegű cselekmény megkísérlése, illetve elősegítése szerepel. A jegyzékbe kerülhetnek azok is, akik tagokat toboroznak, fegyvereket és hozzájuk kapcsolódó hadianyagot szolgáltatnak, adnak el vagy adnak át a terrorszervezeteknek vagy azok bármely sejtjének, fiókszervezetének, illetve az említettekből kivált bármely csoportnak vagy utódszervezetnek.

A listán jelenleg öt ember, Rabah Tahari, Hocine Bougeutof algériai, valamint Brahim el Khayari, Guillaume Pirotte és Bryan d’Ancona francia állampolgárok szereplenek.

Az EU 2016 szeptembere óta alkalmazhat autonóm módon szankciókat az Iszlám Állammmal és az al-Kaidával, valamint a velük összeköttetésben álló vagy őket támogató emberekkel és szervezetekkel szemben. Azelőtt csak olyan egyénekkel és szervezetekkel szemben lehetett szankciókat alkalmazni, akiket, illetve amelyeket az ENSZ vagy valamely önállóan eljáró uniós tagállam jegyzékbe vett.

The post EU: továbbra is szankcionáljuk a terrorszervezeteket appeared first on .

Az ügyészség honlapján elérhető hétfői közlemény szerint a nő 2018 végén közölte válási szándékát a férjével. Ezen összeszólalkoztak, és a férfi eszméletvesztésig szorította a felesége nyakát.

Amikor a nő magához tért, kihívta a rendőrséget, majd az intézkedés után egy ismerőse vitte kórházba. A fojtogatás miatt a nő pajzsporcának felső nyúlványa eltörött, amely közvetett életveszélyes állapotot eredményezett. A közlemény szerint csak a véletlennek és a szakszerű orvosi ellátásnak volt köszönhető, hogy a nő nem halt meg.

A férfi ezután ugyan elhagyta a házat, de nem hagyott fel a nő zaklatásával. Otthonában is többször kapcsolatba próbált vele lépni – alkalmanként agresszíven -, és ismerőseit is folyamatosan kereste. Ezen kívül a nő egyik munkahelyének közösségi oldalára elküldött egy szexuális tartalmú fotómontázst az asszonyról.

Az ügyben a Pest Megyei Főügyészség emberölés bűntettének kísérlete, zaklatás vétsége és különleges személyes adattal visszaélés vétsége miatt emelt vádat a férfi ellen – olvasható a közleményben.

The post Feleségét bántalmazó “férfi” ellen emeltek vádat appeared first on .

A tiltakozó akciót eredetileg a futballszurkolók szervezték a közösségi hálózatokon keresztül, de néhány civil mozgalom is támogatásáról biztosította. A Polgári Szabadságjogok Mozgalma (HOS) végül is másfélórás tüntetést szervezett Prága központjában.

Az akció lezárása után a tüntetők kisebb-nagyobb csoportjai rátámadtak a rendőrökre, akiket kövekkel, üvegekkel, sörösdobozokkal és más tárgyakkal dobáltak meg. Az agresszív tüntetőket, többnyire az arcukat sállal, kendővel eltakaró fiatalokat, végül rendőrségi kommandósok, lovasrendőrök könnygázzal és vízágyú bevetésével szorították csak ki a térről. Számos tüntetőt őrizetbe vettek.

Bár Csehországban szükségállapot van érvényben, a hatályos szabályok szerint egy politikai megmozdulást nem lehet betiltani. A résztvevők számát azonban legfeljebb ötszázban határozza meg a szabályzat.

Az Óvárosi téren lezajlott akción a résztvevők megengedett számának sokszorosa követelte az óvintézkedések enyhítését. A nagyrészt fiatal tüntetők többsége arcmaszk nélkül vett részt az akción. A tömegben néhány kormányellenes, illetve Milos Zeman államfőt bíráló transzparens is feltűnt. A tüntetésen felszólalók az emberi szabadságjogokra hivatkozva követelték elsősorban a kötelező maszkviselés megszüntetését, és vendéglátóipari korlátozások feloldását is.

Jan Hamácek belügyminiszter nagyon felelőtlennek minősítette az akciót, amelyet több mint ezer rendőr és kommandós biztosított. A rendezők szerint mintegy ötezer ember vett részt a tüntetésen, a rendőrség háromezerre becsülte a részvételt. Csehországban az utóbbi hetekben gyorsan terjed a járvány, szombaton is majdnem kilencezer új igazolt fertőzést mutattak ki, ami a hétvégi napokon az eddigi legmagasabb szám.

A dpa német hírügynökség korábban csak “szurkolói” tüntetéskén tudósított az eseményről, beszámolva arról, hogy a rendőrség közlése szerint több mint kétezren vettek részt a demonstráción. A tüntetés később alakult politikai jellegűvé, és több más szervezet is csatlakozott hozzá, s végül a HOS vált a másfél órás megmozdulás fő szervezőjévé.

The post Rendőrökre támadtak a tüntetők Prágában appeared first on .

A szlovák teherautó két raklapnyi árut szállított Romániából Hollandiába, de a fuvarlevélen nem szerepelt az áru megnevezése, és a sofőr sem tudta, hogy mit szállít, ezért a járművet átvizsgálták.

A fekete fóliába tekert szállítmányból több mint kétezer üveg, különféle márkajelzésű hamis illatszer került elő. A parfümöket a hatóság lefoglalta és iparjogvédelmi jogok megsértése miatt eljárást indított – közölték.

The post Kétezer üveg hamis parfümöt foglaltak le Komáromnál appeared first on .

Ibolya Tibor közölte: a 31 éves nő a XX. kerületi kormányablaknál okmányirodai ügyintézőként dolgozott. Egy szervezett elkövetői kör rávette arra, hogy a többi között ukrán, orosz, azeri, iráni és albán állampolgároknak valótlan tartalmú – a kérelmezők fényképével ellátott, de honosított magyar állampolgárok adatait tartalmazó – magyar magánútlevelet és személyazonosító igazolványt állítson ki.

A vádlott 198 ilyen okmányt állított ki, és ezzel az Európai Unió tagállamának okmányaihoz juttatta a nem uniós polgárokat. Az ügyészség a nő ellen bűnszövetségben elkövetett embercsempészés és 198 rendbeli, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás miatt nyújtott be vádiratot. A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság a nőt a váddal egyezően bűnösnek mondta ki és öt év tíz hónap börtönbüntetésre ítélte.

Az elsőfokú ítélet nem jogerős, az ügyészség, a vádlott és védője is fellebbezett ellene. Az ügyben egy ukrán férfit korábban már felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek és kiutasítottak Magyarországról hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettére felbujtás miatt.

The post Több évre ítéltek egy okmányirodai ügyintézőt hamis iratok kiállítása miatt appeared first on .

Caruana Galizia igazságot és igazságszolgáltatást érdemel – jelentette ki a strasbourgi székhelyű szervezet emberi jogi biztosa, aki az újságíró halálának évfordulóján kiadott közleményében hangsúlyozta, kiemelt fontosságú az igazság felderítése, és fogy a máltai hatóságok ideje.

Kijelentette, a hatóságoknak biztosítaniuk kell a vizsgálat nyilvánosságát és függetlenségét. Az elszámoltathatóság garantálása az egyetlen módja annak, hogy igazságot szolgáltassanak az újságíró számára, valamint az, hogy Málta meggyőzően bizonyítsa, tiszteletben tartja emberi jogi kötelezettségeit. Ez mindenekelőtt az áldozat családja és kollégái számára fontos, de elengedhetetlen kötelezettség a média szabadságának fenntartása és az újságírók biztonságának megőrzése szempontjából is.

Caruana Galizia az elhallgattatott újságírók és azon családtagjaik szimbólumává vált, akik küzdelmet folytatnak az igazságért és az igazságszolgáltatásért. Emlékezteti a hatóságokat, hogy gyakran passzívan állnak egyes ügyek kivizsgálásához, a megrendelők vagy az elkövetők kézre kerítéséhez és felelősségre vonásához – tette hozzá az emberi jogi biztos.

Caruana Galizia máltai oknyomozó újságíró számos, a szervezett bűnözéssel összefüggő korrupciós és pénzmosással kapocslatos ügyet derített fel, ami miatt több, magas pozícióban lévő máltai politikus és kormányzati tisztviselő került kellemetlen helyzetbe. Autójába rejtett pokolgép végzett vele 2017 októberében.

The post A meggyilkolt máltai újságíró ügyének felderítését sürgette az Európa Tanács appeared first on .

A rendőrök állampolgári bejelentésre találtak rá az első csomag kábítószerre csütörtök délelőtt egy zsámbéki parkolóban. A kamion sofőrje előzőleg beszorult egy papírbálába, a rajta segítő állampolgár vette észre a gyanús csomagot a járműben és értesítette a rendőröket. A nyolc kilogramm, az előzetes vegyész-szakértői vélemény alapján delta-9THC-t tartalmazó csomagot lefoglalták, a 71 éves bosznia-hercegovinai sofőrt, valamint egy, a helyszínen segíteni próbáló 22 éves budapesti férfit pedig előállították.

Kihallgatásuk során kiderült, hogy a 22 éves A. Máté barátjával, a vele egykorú B. Dániellel együtt a bosznia-hercegovinai sofőr kamionjából pakolta át autójukba a tizenegy, egyenként 7,5-8,5 kilós, leragasztott csomagot, de az utolsó zsák kiemelése közben a sofőr beesett, és beszorult az egyik papírbálába. B. Dániel autójával elhajtott a helyszínről, barátja pedig egy arra járó segítőnek adta ki magát.

A rendőrök a sofőr meghallgatása után egy újbudai parkolóban további tíz, a kamionban találttal megegyező csomagot, valamint több kötegnyi, csaknem 92 millió forint értékű eurót és forintot foglaltak le. Közölték: a két helyszínen megtalált kábítószergyanús anyag mennyisége megközelíti a kilencven kilogrammot, értéke a végfelhasználókhoz eljutva 226 millió forint.

Az ügyben a bosznia-hercegovinai sofőrrel szemben kábítószer birtoklása, a két huszonéves fiatal ellen kábítószer-kereskedelem miatt indult eljárás. A bíróság a sofőr és B. Dániel letartóztatását, A. Máté bűnügyi felügyeletét pénteken elrendelte – közölte a rendőrség.

The post Kilencven kilónyi kábítószert foglaltak le a Pest megyei rendőrök appeared first on .

Közleményükben idézték az ismét megválasztott elnököt, aki a küldöttgyűlésen elmondta: az elmúlt öt évben összetartás és egységes gondolkodás, tenni akarás jellemezte a szövetséget, amely hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt öt évben jelentősen javultak Magyarország közbiztonsági mutatói.

Az elnök beszámolója szerint az elmúlt öt évben polgárőrök összesen 45,5 millió órát töltöttek szolgálatban – ebből hétmilliót a rendőrséggel közösen – több százezer jelzésadással éltek, hatezer eltűnt személy felkutatásában vettek részt, valamint közel harmincezer esetben értek tetten bűnelkövetőket.

Mindehhez az is kellett, hogy a Belügyminisztérium mind szakmailag, mind erkölcsileg támogassa a civil mozgalmat, emellett jelentős anyagi támogatást is kap évente a szervezet – tette hozzá.

The post Ismét Túrós Andrást választották az OPSZ elnökévé appeared first on .

Kifejtették, az egyik múzeum képviselője 2019 szeptemberében tett feljelentést egy régészeti lelettel kapcsolatban, miután az egyik közösségi portálon rábukkantak egy nagyon jó állapotban lévő, több száz évesnek látszó szablya fényképére. A szakértők a fotó alapján a harci eszközt a honfoglalás korából származónak gondolták. A képet nyilvánosságra hozó férfi a közösségi oldalon azt állította, hogy a tárgyat egy fémkereső segítségével találta Szabadszállás határában, majd kiásta és hazavitte – tették hozzá.

A nyomozók a bejelentés alapján átkutatták a harmincéves szabadszállási férfi házát, mivel minden, az ország területén talált régészeti tárgy állami tulajdon, és a törvény erejénél fogva védelem alatt áll. A rendőrök nem találták meg a szablyát, kiderült ugyanis, hogy a férfi csupán egy internetről letöltött képet posztolt, és az a tárgy nincs a birtokában. A nyomozók mégsem távoztak üres kézzel: az ingatlanból több, valóban régészeti leletnek minősülő dolog került elő.

A többségében bronzból készült darabokról a szakértői vélemények alapján bebizonyosodott, hogy egy részük a Krisztus előtti XII-XIII. századból, illetve egy áttört, bronz fibula a római korból, azon belül a II-III. századból származik.

The post Régészeti leleteket talált, vádemelést javasolnak ellene appeared first on .

A tüntetők égő petárdákat dobáltak a kormány udvarába, vulgáris szavakat skandáltak a miniszterelnöknek címezve, és megpróbálták betörni a kaput – jelentette a közszolgálati TASR hírügynökség. A rendőrség sorfalat vont az épület elé és az agresszív tüntetők ellen könnygázt, illetve vízágyút vetett be. A tüntetőkkel, akik közül a TASR szerint többen az ittasság jeleit mutatták, konfliktuskezelő rendőrségi szakértők is megpróbáltak kommunikálni.

A rendőrök és a tüntetők összecsapásában mindkét oldalon többen megsérültek. A hatóságok több személyt őrizetbe vettek, de pontos számuk egyelőre nem ismert. A pozsonyi kormányellenes tüntetésre az országos veszélyhelyzet idején került sor, amikor egyebek közt tilos hatnál több személy köztéri gyülekezése.

Roman Mikulec belügyminiszter a történtekre reagálva kijelentette, hogy a felelősek nem kerülik el a büntetést. Mikulec szerint a rendőrségnek azért kellett erőszakot alkalmaznia, mert a tüntetők a hatóságok ismételt felhívására sem voltak hajlandók feloszlani.

The post Futballhuligánok tüntettek Pozsonyban a kormány intézkedései ellen appeared first on .

“A köztársaságot szúrta szíven egyik védelmezőjén keresztül az iszlamista terrorizmus” – írta a gyilkosságról Jean Castex kormányfő Twitter-üzenetben.

“A tanáraival szolidaritást vállalva az állam a lehető leghatározottabban fog reagálni, azért, hogy a köztársaság és annak polgárai szabadon élhessenek. Soha nem fogjuk föladni. Soha.” – üzente a kormányfő. Előző nap hasonlóan határozott hangnemben beszélt Emmanuel Macron francia elnök a gyilkosság helyszínén.

A tanár az óráján megmutatta diákjainak a Mohamed prófétáról készült karikatúrákat, amikor a szólásszabadságról beszélt. Az osztályból több tanuló szülei is tiltakoztak emiatt, és a tanárt állítólag megfenyegették.

Pénteken egy 17 éves csecsen fiú a nyílt utcán késsel megölte a tanárt, és levágta a fejét. A tettest a rendőrök lelőtték, mert nem engedelmeskedett a felszólításuknak. A hatóságok őrizetbe vették az elkövető több családtagját.

2015 januárjában Párizsban két dzsihadista merénylő vérfürdőt rendezett a Charlie Hebdo szatirikus hetilap szerkesztőségében: 12 embert agyonlőttek, 11 másikat megsebesítettek. A terrortámadást azzal indokolták, hogy bosszút akartak állni azért, mert a lap karikatúrákat közölt Mohamed prófétáról.

The post Kemény fellépést ígért a francia kormányfő a bestiális tanárgyilkosság után appeared first on .

A vádirat lényege szerint egy 37 és egy 36 éves férfi 2015-ben elhatározták, hogy egy cég keretében, csalárd úton jutnak majd rendszeresen haszonhoz. Azt tervezték, hogy egészségügyi felmérésnek álcázott termékbemutatókon javarészt időskorú sértettek részére, őket megtévesztve silány minőségű termékeket értékesítenek a valós értéket jóval meghaladó áron.

A csalássorozathoz alkalmazottakat vettek fel. Az alkalmazottak a sértetteket telefonon kutatták fel, és szív- és érrendszeri vizsgálatra hívták meg Budapesten, Szegeden, Miskolcon, Kecskeméten, Pápán. A vizsgálatokat, az illúzió megerősítése érdekében fehér köpenyes dolgozók végezték el, egyes esetekben orvosok is közreműködtek. Amíg a sértettek az – egyébként fiktív és a sértettek megijesztésére és pszichés nyomás alá helyezésére is szolgáló, negatív – ,,eredmény” elkészültét várták, a cégnél bemutatták nekik azokat az akár több százezer forintba is kerülő ,,csodatermékeket”, amelyekről a valós minőségüket felnagyítva, azt állították, hogy az egészségügyi panaszokat meg tudják szüntetni. A sértettektől az alkalmazottak a termékekért (matrac, paplan, lágylézer készülék) 60 ezertől 900 ezer forint közötti összegeket kértek és többnyire kaptak is, miközben különböző akciós ajánlatokra hivatkozva befolyásolták a megjelenteket.

A két férfi az áruk beszállításához használt cégeknél megkért egy 34 éves nőt és egy 31 éves férfit, hogy úgynevezett stróman ügyvezetőként működjenek közre. A BRFK IX. kerületi Rendőrkapitányság nyomozói kiterjedt nyomozást folytattak le, amely hozzájárult a sorozat megszakadásához.

A Budapesti IX. Kerületi Ügyészség a két főszervező, mint felbujtó ellen 134 rendbeli – kilenc esetben kísérleti szakban rekedt – csalás és kátrendbeli közokirathamisítás bűntette, egy értékesítő ellen 53 rendbeli – egy esetben kísérleti szakban rekedt – csalás bűntette miatt, a két névleges ügyvezető ellen közokirat-hamisítás bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságra. Az ügyészség a két főszervező és az értékesítő letöltendő börtönbüntetésre és közügyektől eltiltásra ítélését, valamint a két névleges ügyvezető pénzbüntetéssel sújtását indítványozza.

Az alkalmazottak és egyes, a cselekményekbe bevont orvosok ellen még folyamatban van nyomozás.

The post Ismét megbukott egy termékbemutatós csaló “társaság” appeared first on .

“Az egyik állampolgárunkat azért ölték meg, mert a szólásszabadságról tanított a diákjainak, azt tanította, hogy lehet hinni vagy nem hinni. A honfitársunk egy tipikus iszlamista terrorista merénylet áldozata lett” – mondta a támadás helyszínén késő este az államfő. “A sötétség és az erőszak nem fog győzni. Nem oszt meg minket. Pedig ezt akarják, de nekünk ki kell tartanunk együtt” – tette hozzá Macron, aki a helyszínen találkozott az iskola igazgatójával és tanáraival, s arra kérte “a teljes nemzetet, hogy fogjon össze a tanárok mellett, támogassa és védelmezze őket”.

A történelemtanár a közelmúltban a szólásszabadságról tartott egyik óráján megmutatta a tanulóknak a Charlie Hebdo szatirikus hetilapban közölt Mohamed-karikatúrákat, ami vitát váltott ki a szülők egy részének körében, majd a tanár később fenyegetéseket is kapott. A tanár és az iskola igazgatónője egyébként rágalmazás miatt feljelentést is tett a rendőrségen.

A francia terrorellenes ügyészség közölte, hogy egyebek mellett terrorista indíttatású gyilkosság miatt indított vizsgálatot. Szemtanúk beszámolói szerint az elkövető az Allahu akbar kiáltást hallatta.

A rendőrséget a helyiek riasztották, amikor egy gyanús férfit láttak az egyik Conflans-Saint-Honorine-i iskola közelében. A helyszínre érkező rendőrök a közeli Éragny-sur-Oise településen megpróbálták a késsel fenyegetőző férfit előállítani, de miután nem adta meg magát, lelőtték, majd a közelben megtalálták az áldozata holttestét. Az elkövető a nyílt utcán késsel támadt áldozatára, majd lefejezte.

A Le Monde című napilap és a BFM hírtelevízió úgy értesült, hogy az áldozat holttestén egy Moszkvában született 18 éves orosz állampolgár személyi papírjait találták meg. A dokumentum alapján feltételezhető, hogy a támadó csecsen, de a nyomozók egyelőre még nem bizonyosak abban, hogy az okmány a lelőtt támadóé. A férfi nem szerepelt a titkosszolgálatoknak a radikálisokról vezetett nyilvántartásában.

Néhány perccel a támadást követően egy magát csecsennek mondó férfi a Twitteren magára vállalata a merényletet. Egyelőre nem világos, hogy a lelőtt támadó vagy pedig másvalaki írta az üzenetet, amelyben az áldozat levágott fejének fotója volt látható, valamint egy fenyegetés Macronnak, akit a “hitetleneket vezetőjének” neveztek.

A támadó környezetéből és családjából szombatra virradó éjjel négy embert őrizetbe vettek, köztük egy kiskorút – közölte a rendőrség. A merénylet óriási felháborodást váltott ki a politikai vezetők részéről, a nemzetgyűlésben egyperces csenddel emlékeztek meg a képviselők a tanárról, és egységesen elítélték a merényletet.

Franciaországot évek óta iszlamista merénylethullám sújtja, amelyben több mint 250-en vesztették életüket. Alig három héttel ezelőtt a Charlie Hebdo szatirikus hetilap egykori szerkesztősége előtt súlyosan megsebesített egy hentesbárddal két embert egy pakisztáni iszlamista, aki eredetileg fel is akarta gyújtani az épületet, hogy bosszút álljon a Mohamed-karikatúrák közlése miatt. A szerkesztőség épületében gyilkolt meg két dzsihadista merénylő 2015 januárjában tizenkét embert, és megsebesített tizenegy másikat.

The post Macron: iszlamista terrorista merénylet volt a tanár lefejezése appeared first on .

A vádlott a válásukat követően hónapokon keresztül több alkalommal személyesen – időnként mással is üzenve – fenyegetőzött azzal, hogy leönti sósavval, illetve élettársával együtt leszúrja. „Egy szombaton elvágom a torkodat!” – alig egy héttel a késes támadás előtt ilyen durván fenyegette más jelenlétében a volt feleségét.

2019. év nyarán egy szombat délután a vádlott egyik gyermeke előtt ittasan egy kést mutogatva azzal fenyegetőzött, hogy ne találkozzon sem az édesanyjával, sem annak élettársával, mert akkor mindkettőt megöli. A fiú nyomban figyelmeztette a sértetteket, akik egy ballagási ünnepségen vendégeskedtek. Az asszony és élettársa késő este hazafelé igyekeztek, amikor a vádlott – aki már több órája egy lakatlan ház udvarán lesben állva várt rájuk – hátulról rátámadt a férfira, és rugós késével két ízben hátba szúrta.

Apját pártolva a bántalmazásba bekapcsolódott a vádlott egyik kiskorú gyermeke, valamint a keresztfia is. A fiatalkorú vádlott fellökte anyja élettársát, majd ököllel ütötte, miközben társa teleszkópos bottal ütlegelte. A vádlott a helyzetet kihasználva ismét megszúrta a férfit, akit ezúttal a hasán és a deréktáján ért a penge. A vádlott ezután a közelükben tartózkodó és segítségért kiáltozó volt felesége ellen fordult, egyik fia azonban az anyja védelmére kelve lefogta, a támadásban bűntárs segítői pedig elrángatták a helyszínről.

A vádlott szándéka kétséget kizáróan emberölésre irányult és csak a véletlennek köszönhető, hogy a sértett túlélte a támadást.

A törvényszék a férfit előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és zaklatás bűncselekménye miatt 12 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott és védője téves jogi minősítés miatt és enyhítésért jelentett be fellebbezést. Az elkövetéskor 17 éves fiát, valamint a keresztfiát társtettesként elkövetett garázdaság bűntette és súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt a bíróság végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtotta.

A vádhatóság a vádlott támogatóinak terhére, büntetésük súlyosítása végett fellebbezett.

A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség megítélése szerint a garázdaság bűntettét csoportosan és felfegyverkezve elkövető személyekkel szemben – akik közül a felnőttkorú, büntetett előéletű terhelt hasonló bűncselekmények miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt állva vett részt a támadásban – hosszabb tartamú és hosszabb próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása indokolt.

A fellebbviteli főügyészség indítványa szerint az emberölés kísérletét megvalósító vádlott vonatkozásában a cselekmények jogi minősítése hiányos, ugyanis nem támasztható kétely az iránt sem, hogy a vádlott szándéka a volt házastársa megölésére is irányult, s az asszony sérelmére emberölés előkészületének bűntette is megvalósult.

A büntetőügyben a másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla határoz.

The post Rugós késsel váltotta be halálos fenyegetését a zaklató appeared first on .

A mikroblogban O’Brien hangsúlyozta: Washington úgy javasolta korábban az Új START egyezmény egyéves meghosszabbítását, hogy cserében bizonyos időtartamra korlátoznák az Egyesült Államok és Oroszország nukleáris robbanófejeinek számát.

“Az orosz elnök ma tett javaslata az Új START egyezmény meghosszabbítására a robbanófejek korlátozása nélkül elfogadhatatlan” – fogalmazott az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó. Leszögezte, hogy az amerikai javaslat “győzelem lett volna” mind az orosz, mind az amerikai fél számára. “Miután Genfben találkoztam (orosz) kollégámmal, azt gondoltuk, hogy az oroszok készek lesznek elfogadni a javaslatunkat” – fűzte hozzá.

O’Brien hangsúlyozta azt is, hogy az amerikai kormányzat komolyan szeretné csökkenteni a fegyverzeteket, de úgy, hogy “legyenek garanciák az egész világ biztonsága számára. “Reméljük, hogy Oroszország átgondolja az álláspontját, még mielőtt megkezdődne a nagyon is költséges fegyverkezési verseny” – hangoztatta O’Brien.

Vlagyimir Putyin pénteken – az orosz nemzetbiztonsági tanács ülésén – tett javaslatot az Új START szerződés érvényességének meghosszabbítására, de javaslata nem tartalmazta az amerikaiak által megfogalmazott feltételt.

Az Új START szerződést 2010-ben írta alá Barack Obama amerikai és Dmitrij Medvegyev orosz elnök Prágában, s a megállapodás 2011 februárjában hatályba is lépett. Az egyezmény a rendszeresített robbanófejek számát 1550-ben, a hordozóeszközökét pedig – beleértve a rendszerbe nem állított eszközöket is – 800-ban állapította meg. Ezek közül mindkét fél 700-at állíthat rendszerbe. Az egyezmény érvényessége 2021 februárjában jár le. Moszkva többször is javaslatot tett a meghosszabbítására, de Washington sokáig nem reagált. Marshall Billingslea, a leszereléssel foglalkozó amerikai különmegbízott, az amerikai-orosz tárgyalásokon Washington főtárgyalója azonban kedden Washingtonban kijelentette: elvi megállapodás született az Egyesült Államok és Oroszország között a legfelsőbb szinten az Új START meghosszabbításáról. “Szeretnénk meghosszabbítani az Új START egyezmény érvényességét egy bizonyos időre, feltéve, ha cserében ők (az oroszok) elfogadják nukleáris fegyverarzenáljuk korlátozását, azaz befagyasztását” – fogalmazott kedden Billingslea.

The post Washington: nem fogadható el az orosz javaslat az Új START szerződés meghosszabbításáról appeared first on .

A közlemény szerint a letartóztatás ellen a gyanúsítottak és védőik fellebbeztek, míg a bűnügyi felügyelet elrendelésére vonatkozó döntés végleges.

Az ügyészség megállapította, hogy a gyanúsítottak fiktív számlák felhasználásával a számlázási láncolatban résztvevő gazdasági társaságok ügyvezetőinek közreműködésével az egyik gyanúsított által képviselt cég általános forgalmi adó fizetési kötelezettségét jogosulatlanul csökkentették, s ezzel az állami költségvetésnek közel hétszázmillió forint vagyoni hátrányt okoztak.

A szójatermék kereskedelmével foglalkozó gazdasági társaság képviselőjeként az egyik gyanúsított 2018 májusától két fia és strómanok közreműködésével hamis tartalmú számlákat könyvelt le, valótlan tartalmú adóbevallásokkal a cég áfafizetési kötelezettségét jogosulatlanul csökkentette.

Az ügyészség megjegyezte, hogy a bűncselekmény elkövetéséért 5 évtől 20 évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.

The post Letartóztatták egy 700 milliós költségvetési csalással gyanúsított szervezet tagjait appeared first on .

A vád szerint az 1971-ben született Nagy János 2011-ben rajtakapta feleségét a szeretőjével. Ezután az asszony válópert kezdeményezett, elköltözött otthonról, de hiányoztak a gyermekei, és bejelentette, hogy visszaköltözik. A férfit az ügyészség azzal vádolta meg, hogy 2014-ben megölte a feleségét, mert nem akarta őt újból a házukban látni. A vád szerint a férfi a holttestet a házukban lévő húsfeldolgozóban feldarabolta, maradványait elégette, majd egy réten szétszórta.

Nagyot a Tatabányai Törvényszék először 2016 decemberében mentette fel, bizonyítottság hiányában. A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla ezt az ítéletet megalapozatlanság és az indokolás hiánya miatt hatályon kívül helyezte.

A Tatabányai Törvényszék 2019 márciusában ismét felmentette bizonyítottság hiányában a vádlottat. A törvényszék bizonyítottnak látta, hogy az anyagmaradványokat a férj szórta ki, a telefonok cellainformációi pedig igazolták, hogy a férfi és a nő egy helyen tartózkodott. A bíróság szerint azonban, bár a történet kezdő- és végpontja igazolt, semmi nem bizonyítja, hogy a vádlott megölte az asszonyt, nem derítették fel a halál idejét és okát sem. A törvényszék szerint a vádlott közreműködött a sértett testének megsemmisítésében és maradványainak szétszórásában, de ez önmagában az emberölés vádját nem alapozza meg.

A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla tavaly októberben hét év börtönre ítélte halált okozó testi sértés miatt a férfit. A bíróság szerint az emberölés nem volt bizonyítható, a testi sértés azonban igen. Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője felmentésért fellebbezett.

A férfi mindvégig tagadta, hogy köze lenne felesége meggyilkolásához, az utolsó szó jogán – e hét kedden – azt mondta, nem tud olyan tényről, bizonyítékról, amely a bűnösségét igazolná. Hozzátette: nem követte el a bűncselekményt. A harmadfokon eljáró Kúria pénteken megváltoztatta az ítélőtábla ítéletét, és halált okozó testi sértés helyett előre kitervelten elkövetett emberölésben mondta ki bűnösnek a vádlottat, amiért 21 év fegyházbüntetésre ítélte.

A Kúria indokolásában kitért arra: a másodfokú bíróság szerint is a vádlott szándékos magatartása vezetett a sértett halálához. A Kúriának tehát nem abban kellett döntenie, hogy mi történt, hanem, hogy az minek – testi sértésnek vagy emberölésnek – minősíthető. A Kúria ennek eldöntésére a vádlott tudatát vizsgálta, és arra jutott, ha a férfi nem akarta volna a felesége halálát, akkor az eljárás során olyan adatok kerültek volna elő, amelyek azt bizonyítják, hogy a férfi segíteni akart – valamilyen okból megsérült – feleségének. A Kúria tehát azt vizsgálta, a vádlott miért nem nyújtott segítséget a feleségének, amivel megmenthette volna az életét.

A bíróság szerint az elkövetőnek a sértett iránt tanúsított közömbösségéből arra lehet következtetni, hogy fennállt a sértett életének kioltására irányuló szándék, ezt támasztja alá a cselekmény nyomainak eltüntetése is. A Kúria szerint tehát nemcsak közömbös volt a vádlott, hanem az ölés szándéka vezette.

A bíróság súlyosító körülménynek értékelte többek között azt, hogy közeli hozzátartozó sérelmére követte el a gyilkosságot a vádlott, és, hogy megsemmisítette a sértett testét, ami súlyosan kegyeletsértő volt.

The post Huszonegy év fegyházat kapott felesége megöléséért a darnózseli hentes appeared first on .