Biztonságpolitika

Magyar rendőrök indultak Észak-Macedóniába és Szerbiába, hogy segítséget nyújtsanak a határőrizeti feladatok ellátásában – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).

A közleményben kiemelték: a magyar rendőrség elkötelezett abban, hogy megakadályozza az illegális bevándorlók bejutását Magyarországra, az Európai Unió területére, ezért felajánlotta támogatását a nyugat-balkáni országoknak.

A Szerbiába induló 46. és az Észak-Macedóniába induló 58. magyar rendőri kontingens tagjait Balázs László, az ORFK határrendészeti főosztályának vezetője búcsúztatta Budapesten, a Készenléti Rendőrség központi objektumában.

A magyar rendőrök fő feladatként járőrszolgálatot látnak el a jogellenes határátlépések megelőzésére és felderítésére, továbbá közreműködnek az embercsempészek és az illegális migránsok előállításában. Nemcsak a határ közvetlen közelében teljesítenek szolgálatot, hanem az ország belsejében is. A kontingens terepjárókkal, éjjellátó készülékekkel és hőkamerákkal segíti az érintett határszakaszok védelmét.

Az észak-macedón kontingensben szolgálatot teljesítő harminc és a szerb kontingensben szolgálatot teljesítő húsz rendőr magyar szolgálati felszereléssel látja el feladatait, intézkedési jogosultságukat a fogadó ország rendvédelmi szervének irányítása, felügyelete mellett gyakorolják.

The post Újabb magyar rendőri kontingens indult Észak-Macedóniába és Szerbiába appeared first on .

100601. A NEWFIP gyakorlaton a NEWVAN előtt.

A napokban érkezett a hír, hogy Baksa Kálmán nyugállományú mérnök ezredes úr elhunyt. Az egykori Repülőműszaki Szolgálatfőnökség állományától kapott sok szakmai támogatásra is emlékezve engedjétek meg, hogy részvétemet fejezzem ki. Nyugodjék békében!

981003. Az egyik Napi Magyarországban megjelent cikkem facsimiléje, melynek elkészítéséhez Baksa mérnök ezredes úr nyújtott segítséget.

Zord

Oroszországnak készen kell állnia az Európa Tanácsból (ET) való kilépésre, ha a szervezetnél az alapokmány megsértése címén kezdeményezik háromoldalú megfigyelési mechanizmus beindítását vele szemben – jelentette ki hétfőn Moszkvában Pjotr Tolsztoj, az orosz parlament és az Európa Tanács Parlementi Közgyűlésének (PACE) elnökhelyettese.

“Először is: felül kell vizsgálnunk szerepünket ebben a szervezetben, másodszor el kell hagynunk abban az esetben, ha beindítják a háromoldalú mechanizmust országunk ellen” – hangoztatta Tolsztoj egy kerekasztal-tanácskozáson, amelyet az orosz ET-tagság 25. évfordulóján tartottak a parlament felsőházában. Az orosz képviselő szerint Moszkva nem tűrheti el, a háromoldalú megfigyelési mechanizmus beindításának “megaláztatását”.

A 47 tagországot számláló, strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezetben nagyon kevés alap maradt az együttműködésre, mert Moszkvának az összefogást kezdeményező javaslatai nem találnak támogatásra, Oroszországnak pedig az ET-ben azért sincsenek szövetségesei, mert maga sem határozta meg világosan, hogy milyen érdekei fűződnek a tagsághoz. Problémaként nevezte meg, hogy a PACE választja meg az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) bíróit, akiknek többsége szerinte Soros György civil szervezeteit képviseli.

“A végleges döntést a külpolitikában nálunk az államfő, Oroszország elnöke szokta meghozni, és az eddig meghozott döntések alapján úgy tűnik, hogy ez pontosan ezek logikai folytatása lesz” – tette hozzá a politikus, aki egyben az orosz küldöttség vezetője is a PACE ülésszakain.

Tolsztoj szerint Moszkva az ET-ből való kilépését követően, a szövetségeseivel közösen létrehozhatja saját jogvédő mechanizmusait, így egy emberi jogi bíróságot is.

Januárban a PACE működési rendjében rögzítette a háromoldalú mechanizmus alkalmazásának lehetőségét az ET Alapokmányának durva megsértése esetén. A folyamatot a közgyűlés részvevőinek egyharmados támogatásával el lehet indítani.

Február közepén Olga Mihajlova, Alekszej Navalnij ügyvédje közölte, hogy az orosz ellenzéki politikus védelme az Európa Tanács miniszteri bizottságához fordult amiatt, hogy Moszkva nem hajtotta végre az EJEB-nek az Yves Rocher-ügyben hozott határozatát. Mihajlova szerint a testület márciusi ülésén fogja megvitatni a kérdést.

A védelem azt fogja kérni a miniszteri bizottságtól, hogy juttassa érvényre az emberi jogok európai egyezményének 46., az ítéletek kötelező erejéről rendelkező cikkének végrehajtását, s indítsa be a krízishelyzetek megoldását célzó rendkívüli háromoldalú mechanizmust. A több szakaszból álló eljárás vége az érintett fél tagságának felfüggesztése vagy annak kilépése lehet.

Az eljárást a miniszteri bizottság, a PACE vagy az ET főtitkára kezdeményezheti. A végső döntést az ellenőrzés beindításáról a miniszteri testület hozza meg, kétharmados többséggel. Az ET ezután az alapokmányt megsértő országba küldöttséget küld, amelynek munkája alapján útiterv készül a krízishelyzet megoldására. Ha ez nem működőképes, az ET beindíthatja a következő szakaszt, amely az érintett ország tagságának felfüggesztéséhez vagy kizárásához vezethet.

Szergej Kiszljak, az orosz felsőház külügyi bizottságának első elnökhelyettese a hétfői moszkvai tanácskozáson azt mondta, hogy az ET potenciálját egyre inkább az Oroszországgal való szembenállásra használják fel. Ő is úgy vélekedett, hogy ha minden ugyanebben az irányba halad tovább, akkor “fel kell készülni kemény lépésekre”.

Alekszandr Grusko külügyminiszter-helyettes úgy vélekedett, hogy a PACE-ben “összegyűlt a kritikus tömeg” a Moszkva elleni eljárás beindításához, s arra figyelmeztette a nyugat-európai országokat, hogy az ET-ben “ne tegyék próbára Oroszország türelmét”. Kifogásolta, hogy bár Oroszország jogköreit a PACE-ben megerősítették, a közgyűlés teljesíthetetlen feltételeket támaszt, és “gombamód szaporodnak az oroszellenes jelentések”.

“Semmi jóra sem vezet az a törekvés, hogy az Európa Tanácsot az Európai Unió toldalékává alakítsák át, egy olyan emberi jogi eszközzé, amellyel a független perifériát meg lehet dolgozni. Oroszország nélkül ez a szervezet elveszíti összeurópai jellegét, vagyis elveszíti létezésének értelmét” – monda a diplomata, aki egyúttal azzal vádolta meg az EJEB-et, hogy Navalnijjal kapcsolatban beavatkozik az ország belügyeibe.

Az EJEB február 17-én a saját eljárási szabályzatának 39. szakasza alapján úgynevezett ideiglenes intézkedést rendelt el, és követelte Moszkvától a bebörtönzött orosz ellenzéki politikus azonnali szabadon bocsátását. A bíróság a politikus életét fenyegető kockázatok jellegére és mértékére, illetve fogva tartása általános körülményeire hivatkozott.

Az orosz igazságügyi minisztérium válasza szerint ezzel túllépte hatáskörét, s döntését nem tényekre alapozva hozta meg. A tárca szerint a Navalnij ügyvédjeinek Strasbourghoz intézett folyamodványa nincs összhangban az Emberi Jogok Európai Egyezményének vonatkozó cikkével. A levél szerint Moszkva idejében a bíróság rendelkezésére bocsátotta a politikus fogva tartására vonatkozó adatokat, de a testület ezeket nem vette figyelembe.

Grusko úgy vélekedett, a közgyűlés tagjainak nagy része nem kívánja a 2014-2019 közötti válság megismétlődését, még kevésbé az orosz kilépést. Vjacseszlav Vologyin, az orosz alsóház elnöke hétfőn újságíróknak bejelentette, hogy március 15-én fogadja majd Hendrik Daemst, a PACE elnökét.

The post Moszkva egyre durcásabb: kilépéssel fenyeget az Európa Tanácsból appeared first on .

Országos ellenőrzés lesz az utakon március 8. és 14. között – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata a police.hu oldalon.

Azt írták, hogy az egyhetes ellenőrzés alatt a passzív biztonsági eszközök használatát figyelik, miután csatlakoztak az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (ROADPOL) Seatbelt elnevezésű akciójához.

Az európai szintű ellenőrzés keretében elsősorban a biztonsági öv, a gyermekbiztonsági rendszer, valamint segédmotorosoknál és motorkerékpárosoknál a bukósisak használatát vizsgálják a rendőrök.

The post ORFK: országos ellenőrzés lesz az utakon jövő héten appeared first on .

Befejezte az ügyészség a nyomozást az Újpesten megkéselt rendőr ügyében, a rendőrök jogos védelmi helyzetben voltak, a fegyverhasználat jogszerű, szakszerű és arányos volt, a késelő büntethetősége pedig a halála miatt megszűnt – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője.

Keresztes Imre a közleményében felidézte: az ügyben a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hivatalos személy és több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt folytatott eljárást. Az eljárás előzménye, hogy tavaly december 24-én reggel 6 óra körül az egyszerre több bódító szer hatása alatt álló 35 éves férfi – ismeretlen okból – megjelent az újpesti társasház lépcsőházában, ahol több emeleten is artikulálatlanul hangoskodott, és a lépcsőkorlátot, valamint a bejárati ajtókat ütötte és nagy erővel rugdosta.

A kiérkező járőrök a zavartan viselkedő, náluk megközelítőleg húsz centiméterrel magasabb, 25-30 kilogrammal nehezebb férfit – mivel felszólításaiknak nem tett eleget – meg akarták bilincselni, azonban az elkövető váratlanul rájuk támadt. A férfi ellökte a rendőröket és hirtelen egy 15 centiméter pengehosszúságú, bajonettszerű kést vett elő, azzal többször megszúrta a térdelő helyzetben lévő rendőr fejét, vállát, hasát és mellkasát azért, hogy megölje.

Ekkor a járőrtárs rendőrnő elővette a szolgálati maroklőfegyverét, és azért, hogy megakadályozza a további támadást, több lövést adott le először az elkövető végtagjai irányába, majd a testére. A férfi ezt követően a hátráló rendőrnő felé indult, szintén azért, hogy végezzen vele, a falnak lökte és nyakon akarta szúrni. A rendőrnő összesen 11 lövést adott le – 9 lőtt sérülést okozva -, amelyek közül csak az utolsó kettő, az elkövető mellkasa irányába leadottak hárították el a támadást – írta közleményében a főügyész.

A parancsnoki kivizsgálás szerint az elkövetővel szemben alkalmazott testi kényszer és a fegyverhasználat jogszerű, szakszerű és arányos volt – szögezte le Keresztes. Hozzátette: a nyomozás azt is megállapította, hogy a rendőrök végig, az első támadást követő intézkedés során jogos védelmi helyzetben voltak, a saját, illetve a társuk életét mentették, erre tekintettel felelősségük az ügyben kizárható.

A főügyész megjegyezte: ha az elkövető életben marad, büntetőjogi felelősség terhelte volna amiatt, hogy a vele szemben jogszerűen intézkedő rendőröket meg akarta ölni, büntethetősége az elkövetést követően azonnal bekövetkezett halála miatt azonban megszűnt.

The post Ügyészség: jogos védelmi helyzetben lőtték le az Újpesten rendőrökre támadó férfit appeared first on .

Tizennyolc év fegyházbüntetésre ítélte a bíróság első fokon a visszatérő maszkos és parókás rablót – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor közleményében azt írta, a vádirat szerint a negyvenéves férfi 2019. február 6-án, éjfél körül egy II. kerületi családi házhoz ment azért, hogy onnan értékeket szerezzen. Magával vitt egy fegyvernek látszó tárgyat, a fejére símaszkot húzott, betört a házba, és összekészítette azt, amit el akart lopni. Ekkor azonban hazaérkezett az ott lakó férfi, akit a támadó megfenyegetett a fegyvernek látszó tárggyal és készpénz átadására kényszerítette. A sértett egymillió forintot adott át, majd a rabló a pénzzel távozott.

A férfi a további zsákmány reményében 2019. május 13-án, a délutáni órákban ismét egy fegyvernek látszó tárggyal, vörös parókában visszatért a helyszínre, ahol megvárta és kényszeríteni próbálta a hazatérő sértettet, hogy adjon át még pénzt. A sértett nem tett eleget a felszólításnak, és a szomszéd házak felé segítségért kiabált, amelynek hatására a vádlott elmenekült. A rendőrök néhány nappal később, május 24-én elfogták a férfit, aki őrizetbe és letartóztatásba került.

A Budapesti II. és III. Kerületi Ügyészség a férfival – mint többszörös visszaesővel szemben – fegyveresen elkövetett rablás, személyi szabadság megsértése és kétrendbeli minősített magánlaksértés miatt nyújtott be vádiratot a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságra. A bíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki a váddal egyezően és 18 év fegyházbüntetésre ítélte, tíz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától és egymillió forintos vagyonelkobzást alkalmazott vele szemben. A bíróság megállapította, hogy a vádlott nem bocsátható feltételes szabadságra.

Az ítélet nem jogerős, ellene a vádlott és a védő enyhébb minősítés megállapítása és a büntetés enyhítése céljából fellebbezéssel élt. A vádlott jelenleg más ügyben kiszabott, jogerős szabadságvesztést tölti – közölte a főügyész.

The post A rabló visszatért a tetthelyre, tizennyolc évig elmélkedhet, hogy jól tette-e appeared first on .

A szárazföldi erők logisztikai parancsnokát nevezte ki új járványbiztosnak Mario Draghi kormányfő hétfőn a vírusmutációk terjedése miatti újabb vészhelyzetben, ami miatt Olaszország nagy részét ismét zárlat alá helyezték. Az egészségügyi miniszter “bátorságra” szólította fel az olaszokat.

Francesco Paolo Figliuolo tábornok, a szárazföldi erők logisztikai parancsnoka vette át a rendkívüli egészségügyi helyzet kezelésével megbízott kormánybiztos posztját. Figliuolo tábornok számos nemzetközi békemisszióban vett részt, Afganisztánban és Koszovóban egyaránt. Elődjét Domenico Arcurit – akit az új koronavírus-járvány első hullámában, tavaly márciusban neveztek ki járványbiztosnak – a kormányfő Mario Draghi leváltotta. Domenico Arcuri a lemondott miniszterelnök, Giuseppe Conte emberének számított, tevékenységét számos bírálat érte a korábbi kormánypártok és ellenzék részéről. Arcurival szemben több hatósági vizsgálat is indult szájmaszk- és vakcina-beszerzésekkel kapcsolatban.

Ezzel egy időben Roberto Speranza egészségügyi miniszter bejelentette, hogy vírusmutációk terjedése miatt a járványgörbe ismét megugrott. “Nem könnyű napok elé nézünk, bátorságra van szükség a megfelelő döntések meghozatalára” – közölte a tárcavezető.

Az adatok szerint az utóbbi egy hétben harminc százalékkal emelkedett a teszteléseken szűrt új betegek aránya a nagy britanniai, brazíliai, dél-afrikai vírusvariánsok terjedésével. Kiemelten nőtt a fertőzöttek száma a 13 és 19 év közötti korosztályban. Hétfőtől a több mint nyolc millió diákból három millió ismét távoktatásban tanul az általános iskolások első osztályától egészen az idén érettségizőkig.

Jelenleg a tartományok közül Molise és Basilicata vörös, vagyis teljesen lezárt övezetnek számít több várossal együtt, amelyek között Brescia, Siena, Perugia szerepel. Tíz térség narancssárga, közepesen veszélyes fokozatba lépett át március elsejétől, ami azt jelenti, hogy tilos elhagyni a városok, települések területét, valamint ismét leállt a vendéglátás, aki tehette, távmunkára állt át, és tilosnak számít a rokonlátogatás is. Nyolc tartományban alacsony járványfokozat van érvényben, az egyedüli Szardínia szigete lett fehér, majdnem teljesen korlátozásmentes zóna.

Az alpesi Alto Adigéban halt meg az első két olaszországi beteg, aki a dél-afrikai vírusmutációt kapta el. Bologna polgármestere bejelentette, hogy a város teljes lezárását szorgalmazta a betegszám hirtelen megugrása miatt, amely szerinte a tavaly tavaszi első hullámot idézi. Olaszországban a beoltottak száma elérte a 4,3 milliót, és 1,4 millióan részesültek második dózisban is, számuk azonban hetek óta alig emelkedik a vakcinahiány miatt.

The post Olaszországban a fegyveres erők tábornoka lett az új járványbiztos appeared first on .

Egy pakisztáni étteremtulajdonos Magyarországra csalta, majd a fővárosban éhbérért dolgoztatta pakisztáni szakácsait – közölte a rendőrség.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság közleménye szerint a 2019-ben Budapestre érkezett két férfit munkaadójuk a csepeli háza pincéjében szállásolta el. A pakisztáni nő elvette szakácsai iratait, napi 14-18 órát dolgoztatta őket, a megbeszélt bérnek pedig csak töredékét fizette. A szakácsokat a nő többi között azzal félemlítette meg, hogy ha a hatóságokhoz fordulnak, lopással vádolja meg és börtönbe juttatja őket, illetve vissza fogja vonatni a vízumukat, és kitoloncolásuk után tönkreteszi Pakisztánban élő családjaik életét is.

A XXI. kerületi rendőrök egy másik eljárással kapcsolatban szereztek tudomást a szakácsok életkörülményeiről, és nyomozást indítottak az étteremtulajdonos ellen. A nyomozók 2020. június 16-án gyanúsították meg a pakisztáni nőt. A csepeli rendőrök az emberkereskedelem miatt folytatott eljárást befejezték, a több mint ezer oldal nyomozati anyagot a napokban megküldik az ügyészségre – olvasható a rendőrség közleményében.

The post Éhbérért dolgoztatott pakisztáni szakácsokat egy budapesti étteremtulajdonos appeared first on .

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint irániak követték el a robbantást múlt pénteken az izraeli tulajdonban lévő teherhajón az Ománi-öbölben.

“Irán Izrael legnagyobb ellensége, és az egész térségben lesújtunk rá. Az irániaknak nem lesz atomfegyverük sem megállapodással, sem anélkül. Ezt mondtam Joe Biden barátomnak is” – nyilatkozott az izraeli miniszterelnök egy rádióműsorban, az amerikai elnökkel folytatott telefonbeszélgetésére is utalva. Izraelben a közszolgálati rádió, a 13-as kereskedelmi tévécsatorna és a Maárív című újság is a hajót ért támadásra adott izraeli válaszként írta le azokat a rakétatámadásokat, amelyet vasárnap este hajtottak végre a szíriai Damaszkusz közelében iráni célpontok ellen.

A tel-avivi székhelyű Ray Shipping cég tulajdonában álló, bahamai zászló alatt hajózó Helios Ray hajón pénteken történt máig ismeretlen eredetű robbanás, amely négy lyukat okozott a hajótesten, nem sokkal a merülési vonal felett. A teherhajó autókat szállított különböző Perzsa(Arab)-öbölbeli kikötőkbe. A robbanáskor éppen a szaúd-arábiai Dammámból hajózott ki, végcélja pedig Szingapúr volt.

Teherán hivatalosan nem kommentálta még a történteket. A Kajhan című keményvonalas iráni lapban “lehetségesnek” nevezték, hogy a Helios Ray “kémmisszión” volt a térségben, erre nézve azonban semmiféle bizonyítékot nem mutattak be. Kiemelték: elképzelhető, hogy “az ellenállási tengely egyik ága ütött rajta a hajón” – ezzel az iráni kormány által támogatott fegyveres szervezetek valamelyikére szoktak célozni.

A hajózás biztonságát Irán és a nyugati országok, különösen az Egyesült Államok és Nagy-Britannia között kialakult feszültség veszélyezteti a Perzsa(Arab)-öbölben és az öböl egyetlen vízi kijáratánál, a Hormuzi-szorosban, ahol a világ olajszállítmányainak ötöde áthalad. Az Egyesült Királyság 2019-ben két hadihajót küldött a térségbe, mert iráni erők lefoglaltak egy brit tankert.

The post Netanjahu szerint Irán áll az izraeli teherhajót ért robbanás mögött appeared first on .

Kilenc év fegyházbüntetés kiszabását kérte az ügyészség hétfőn a Szegedi Törvényszéken arra a szegedi jogászra, aki tavaly egy pisztollyal megpróbált kirabolni egy postát, majd két nap múlva ötezer forintot zsákmányolt egy virágboltból.

Az 52 éves férfit közfeladatot ellátó személy sérelmére fegyveresen elkövetett rablás kísérletével, fegyveresen elkövetett rablás, valamint lőfegyverrel visszaélés bűntettével vádolják. A más bűncselekmény miatt korábban felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt vádlott a lakás- és helyiséggazdálkodási csoportot vezette a hódmezővásárhelyi polgármesteri hivatalban. Tavaly márciusban köztisztviselői megbízatása azonban megszűnt, egy hónapig még megbízási jogviszonyban alkalmazták.

Miután felélte tartalékait, kétségbeesésében úgy döntött, hogy rablással szerez pénzt. Május 21-én egy már évtizedek óta engedély nélkül tartott pisztollyal ment az egyik szegedi postára, ahol csak három alkalmazott tartózkodott. A napszemüveget, szájmaszkot viselő férfi odalépett az egyik ügyfélablakhoz, a betárazott pisztolyt rászegezte az egyik alkalmazottra, és pénzt követelt A sértett a pénzes fiók kinyitására készült, de kihasználta a vádlott figyelmetlenségét, felállt, és a kolléganőivel együtt kirohant a hátsó ajtón az utcára, ahol segítséget kértek a járókelőktől. A vádlott ezt látva zsákmány nélkül kiment, majd a kerékpárjával hazatért.

A sikertelen rablás után két nappal a vádlott szájmaszkot viselve egy szegedi virágüzletbe ment be, ahol a korábbi rablásnál használt pisztolyt rászegezte a pult mögött álló nőre és felszólította, hogy adja át a bevételt. A sértett a pénztárgépből öt darab ezer forintos bankjegyet adott át a vádlottnak, és közölte, hogy több pénzt nem ad. Eközben az üzlet hátsó részében tartózkodó másik alkalmazott felhívta a segélyhívót. Ezt a vádlott is észrevette, és elsietett a helyszínről.

A rendőrök a vádlottat még aznap elfogták egy söröző teraszán, majd a lakásán a rablásokhoz használt fegyvert és a pisztolyhoz tartozó lőszereket is lefoglalták. Az ügyész a vádlott beismerő vallomása esetére kilenc év fegyházbüntetés kiszabására tett indítványt. A vádlott beismerte bűnösségét, Kóbor Jenő bíró azonban elutasította a vallomás elfogadását. A férfi korábban pszichiátriai kezelés alatt állt, gyógyszereket is szedett, de azt abbahagyta, a bűncselekmények elkövetésekor enyhe fokban korlátozott volt a beszámítási képessége. A bíró ezért szükségesnek tartotta igazságügyi szakértők meghallgatását.

The post Fegyveres rablás miatt állt bíróság elé Szegeden egy jogász appeared first on .

Egy év letöltendő és két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte befolyással való üzérkedés és korrupció miatt Nicolas Sarkozy volt francia államfőt hétfőn a párizsi büntetőbíróság.

A volt köztársasági elnököt és ügyvédjét azzal vádolták, hogy meg akartak vesztegetni egy magas rangú bírót információkért cserébe. Nicolas Sarkozynek egyelőre nem kell börtönbe vonulnia, az ítélet ellen fellebbezhet. A jobboldali politikus és ügyvédje nem kommentálták a bíróság döntését az ítélethirdetést követően. Az exelnök ellen több eljárás is folyamatban van, de ez volt az első, amely bírósági szakaszba került, és az első alkalom az 1958 óta tartó V. köztársaság történetében, hogy korrupció gyanújával kellett egy volt államfőnek bíróság elé állnia.

A volt államfő telefonját a 2007-es győztes elnökválasztási kampányához Moammer el-Kadhafi néhai líbiai vezetőtől érkezett állítólagos támogatás ügyében indult nyomozás keretében 2014 elején lehallgatták. Az egyik lehallgatott telefonbeszélgetéséből kiderült, hogy a semmítőszék egyik magas rangú bírája, Gilbert Azibert egy másik, az úgynevezett Bettencourt-ügy nyomozásának részleteiről rendszeresen tájékoztatta a volt államfő ügyvédjét, Thierry Herzogot. Cserébe Sarkozy állítólag egy monacói kinevezés érdekében közbenjárását ígérte a bírónak.

A 2014 márciusában a sajtóban is közzétett telefonbeszélgetésekből az derült ki, hogy Sarkozy és ügyvédje azokról a rendőrségi ügyekről beszélt, amelyekben a volt államfő is érintett. Az ügyészségen akkor hat ilyen eljárás folyt, s ezeket a volt államfő sorra megtámadta a semmítőszéken, ahol Azibert ekkor bíróként dolgozott, s akitől a volt államfő információkat szeretett volna megtudni a várható döntésekről.

A megígért monacói posztot Azibert végül nem kapta meg, miután Nicolas Sarkozy – a felvételek szerint az utolsó pillanatban – meggondolta magát, és nem járt közben a bíró érdekében. A bizonyítékok szerint a volt államfő azért hátrált meg, mert ő és ügyvédje megtudták, hogy az álnéven regisztrált titkos mobiltelefonjaikat lehallgatja a rendőrség. Az ügyészség az ügy mindhárom szereplőjét egy korrupciós paktum megkötésével és befolyással való üzérkedéssel vádolta meg, az ügyvédet és a volt bírót hivatali titok megsértésével is gyanúsították, amit a bíróság bizonyítottnak látott.

Az ügyvéd és a bíró ugyanazt a büntetést kapta, mint a volt elnök, ügyvédjét plusz büntetésként öt évre elítélték a hivatása gyakorlásától. Nicolas Sarkozy a perben gyalázatosnak nevezte és tagadta az ellene felhozott vádak mindegyikét. A politikától visszavonult, de a jobboldalon továbbra is befolyásosnak számító volt elnök korábban úgy vélte, hogy az igazságszolgáltatást a lejáratására használják fel politikai ellenfelei.

A volt elnök úgy látta, törvénytelen, hogy az ügyvédjével folytatott telefonbeszélgetéseit bizonyítékként használják fel ellene egy peres ügyben. Az ennek megakadályozására irányuló kereseteit azonban a fellebbviteli bíróságon és a semmítőszéken is elutasították. Az ügyészség ugyanis a felvételek alapján látta bizonyítottnak a korrupciós szándékot. Nicolas Sarkozy 2007 és 2012 között volt Franciaország elnöke, 2016 végén teljesen visszavonult a politikai élettől. Március 17-én egy másik ügyben is bíróság elé kell állnia, amely a 2012-es vereséggel végződött elnökválasztási kampánya túlköltekezését érinti.

The post Börtönbüntetésre ítélték Nicolas Sarkozyt korrupció miatt appeared first on .

Az Európai Unió négy magas rangú orosz tisztviselőt vesz fel az uniós tagállamok külügyminiszterei által az Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus elítéléséért és bebörtönzéséért felelősökkel szemben egy hete jóváhagyott szankciós listára – közölték diplomácia források.

Innformációk szerint a hivatalosan keddtől érvényes korlátozó intézkedések listáján Alekszandr Kalasnyikov, az oroszországi Büntetés-végrehajtási Szolgálat vezetője, Alekszandr Basztrinkin, az orosz Nyomozó Bizottság vezetője, Igor Krasznov főügyész, valamint Viktor Zolotov, az orosz Nemzeti Gárda igazgatója szerepel. Az intézkedések között utazási tilalom és vagyoni eszközök befagyasztása szerepel.

Az uniós tagországok külügyminiszterei személyes révétel mellett egy hete zajlott tanácskozásukon jutottak megállapodásra arról, hogy szankciókat vezetnek be mindazokkal szemben, akik felelősek Navalnij orosz ellenzéki politikus elítéléséért és bebörtönzéséért.

Navalnij Vlagyimir Putyin elnök legismertebb bírálója. Augusztus 20-án, miután ellenzékiekkel tárgyalt és korrupcióellenes leleplező videót forgatott Szibériában, rosszul lett és kómába esett a Tomszk-Moszkva repülőjáraton. A szervezetéből vett minták alapján a német hadsereg vegyifegyver-szakértői kimutatták, hogy az ellenzéki politikust az egykori Szovjetunióban kifejlesztett, novicsok típusú harci idegmérgek egyik fajtájával mérgezték meg.

The post Az EU négy orosz tisztviselőt vesz fel a Navalnij-üggyel összefüggésben bevezetett szankciós listára appeared first on .

Mianmarban a fegyvertelen tüntetők elleni fegyverhasználattal a biztonsági erők semmibe vették a nemzetközi jogot, az elkövetőket felelősségre kell vonni – jelentette ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a Mianmarban vasárnap tartott tüntetések véres oszlatására reagálva.

Josep Borrell közleményében kijelentette, a katonai vezetőknek azonnal le kell állítaniuk az erőszakot és lehetővé kell tenniük a lakosság számára, hogy szabadon gyülekezzen és nyilvánítsa ki véleményét. Az Európai Unió határozottan kiáll Mianmar bátor, demokráciát védő népe mellett – jelentette ki. Az uniós diplomácia vezetője továbbá közölte: az Európai Unió hamarosan intézkedéseket hoz e fejleményekre reagálva.

Mianmar három városában, a déli Daveiben, Mandalajban és Rangunban a vasárnapi tüntetések oszlatásakor a rendfenntartók a hanggránátok és a vízágyú mellett éles lőszert is bevetettek, tizennyolc embert agyonlőttek, sokakat pedig megsebesítettek.

Mianmarban egy hónapja keletkezett káosz azt követően, hogy a hadsereg magához ragadta a hatalmat, s őrizetbe vette az ország de facto vezetőjét, Aung Szan Szú Kjít, valamint pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) irányítóit. A katonaság azt állítja, hogy a tavalyi választáson az NLD csalással nyert. Azóta rendszeresek a tiltakozások a katonai puccs ellen, a hatóságok nem képesek megakadályozni a mindennapos tüntetéseket és a polgári engedetlenségi mozgalmat. A rendőrség több alkalommal is éles lőszerrel próbált oszlatni.

A hatalomátvétel, amely közel ötvenéves katonai uralom után megakasztotta a mianmari demokratikus reformokat, több százezer tüntetőt vitt az utcákra. A nyugati országok közül több korlátozott szankciókat vezetett be a rezsim ellen.

The post Borrell: nemzetközi jogot sért Mianmar a fegyvertelen tüntetők elleni fegyverhasználattal appeared first on .

 Eszméletlen jó dokumentumfilmet készített a 60 Minutes nevű (világhírű) tévéadás az al Asad elleni iráni támadásról. Elképesztő, mert nyilatkozik benne mindenki, akinek lényegében köze volt, átélte a támadást beleértve a legfelső amerikai katonai parancsnokot is, aki elrendelte korábban Kászem Szulejmani kilövését. Elmondása szerint hírszerzési információjuk volt arról, hogy Szulejmaniék újabb támadásokra készülnek napokon vagy heteken belül.

A dróntámadás után arról is volt információjuk, hogy Irán megkezdte az előkészületeket egy ballisztikus rakétákkal való válaszcsapásra. Mint elhangzik, követték amint Teherán 27 rakétát kezdett el feltölteni és azt is tudták, hogy az al-Asad bázist célozzák meg velük. Mivel a bázisnak nem volt ballisztikus rakétaelhárító rendszere, ezért a bázisról mintegy 50 repülőeszközt és 1000 katonát evakuáltak, amilyen gyorsan csak tudtak. Csak annyi katona maradt ott, amennyi feltétlen szükséges volt a bázis további működtetéséhez.

A bunkerek alapvetően csak kisebb rakéták ellen voltak jók kivéve párat, amelyet még Szaddam Huszein idején építettek, de oda nem fért be mindenki. A terv része a volt, hogy a katonák egy része kimegy a sivatagba relatív távol mindentől és ott próbálják túlélni a támadást. Az amerikaiak arról is tudtak, hogy Irán műholdképeket vásárolt a bázisról az elérhető kereskedelmi szolgáltatókról, ezért először megvárták, amíg Teherán letöltötte az utolsó fotókat is, és csak azután kezdték átmozgatni az emberek és a gépeket.

Irán végül 16 rakétát indított al-Asadra ebből 11 csapódott be. 80 másodperc volt az útja a rakétáknak. A becsapódások idején drón volt a levegőben a bázis felett, úgyhogy bár nem hangzik el, de valószínűleg az indítást is folyamatosan követték (ezekkel a képekkel indul a video).

A többi rakéta, vagy egy részüket - bár ez nincs benne ebben az anyagban - az Harir bázisra lőtték ki Iraki Kurdisztánban, ahol az magyar katonák is vannak.

Bár senki sem találtak el, a rakéták becsapódása keltette behatások mintegy 100 katonának okozott sokkot, agyrázkódást vagy egyéb károsodást.

Annak idején azt írtam vagy nyilatkoztam a támadás után, hogy innen még nyugodtan eszkalálódhatott volna tovább a konfliktus, de akkor az amerikai vezetés, Trump hagyta megállni a konfliktust és a következő hetekben megint nyugvópontra jutottak a kapcsolatok. Persze ez nem tartott sokáig, az iraki milíciák idővel újra kezdték a piszkálást, támadásokat, amelyek végül 2020 októberében az ideiglenes „tűzszünethez” vezettek, amelyet a Biden adminisztráció beiktatásáig már csak kétszer szegett meg az egyik milícia. A rakétatámadások ezt követően kezdődtek újra, amelyre az második válasz talán egy hete volt, az első az új adminisztráció létéről. De ezt megírtam már a múltkori cikkben.

A brit legfelsőbb bíróság pénteki végzése szerint nem térhet haza az a fiatal brit nő, aki hat éve, még gyerekként két barátnőjével Nagy-Britanniából Szíriába utazott, és ott csatlakozott az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezethez.

Az akkor 15 éves Shamima Begum és két barátnője, a szintén 15 éves Amira Abase és a 16 esztendős Kadiza Sultana 2015 februárjában a londoni Gatwick repülőtérről kíséret nélkül Törökországba utazott, onnan átjutottak Szíriába és ott csatlakoztak mindhárman az Iszlám Államhoz. Sultana egy légitámadásban meghalt, Abase sorsa nem ismert. Sajid Javid akkori brit belügyminiszter 2019 februárban megvonta a brit állampolgárságot a jelenleg 21 éves, Londonban született Begumtól, abból a feltételezésből kiindulva, hogy Begum édesanyja brit-bangladesi kettős állampolgár, és az ő révén lányának is van a brit mellett bangladesi állampolgársága.

Az 1981-ben kelt brit állampolgársági törvény lehetővé teszi a brit állampolgárság megvonását, ha a mindenkori belügyminiszter úgy ítéli meg, hogy ez a lépés a közjó érdekében áll. A brit kormány ugyanakkor a London által is aláírt nemzetközi jogi kötelezettségek alapján senkit nem tehet hontalanná, vagyis a brit állampolgárság nem vonható meg olyanoktól, akiknek nincs más állampolgárságuk. A bangladesi kormány már Javid tavalyelőtti határozatának másnapján közölte Londonnal, hogy Begum nem bangladesi állampolgár, és nem utazhat be Bangladesbe.

Begum jogi képviselője ezután keresetet nyújtott be a londoni fellebbviteli bírósághoz annak elérésére, hogy a fiatal nő visszatérhessen Nagy-Britanniába, és rendezett körülmények között, jogi úton követelhesse vissza brit állampolgárságát. A bírói fórum tavaly júliusi határozatában helyt adott a keresetnek, kimondva, hogy Begumnak Szíriából nem volt lehetősége megfelelő jogorvoslatra a miniszteri döntés ellen. A végzés szerint a nő hazatérhet Nagy-Britanniába, és bírósági eljárást kezdhet állampolgárságának helyreállítása végett.

A brit belügyminisztérium fellebbezést nyújtott be, és a legfelsőbb bíróság öttagú eljáró tanácsa egyhangú pénteki döntésével a minisztériumnak adott igazat, megtiltva, hogy Begum hazatérjen, és brit bíróságon indítson pert állampolgárságának visszaadásáért. Az indoklás szerint az igazságos jogi eljáráshoz fűződő jog nem ír felül más kritikus jelentőségű meggondolásokat, köztük a közbiztonság fenntartásának kormányzati kötelmét.

Begum jelenleg egy kelet-szíriai menekülttáborban él, fegyveres őrizet alatt. A fiatal nőt a The Times című konzervatív brit napilap kutatta fel és készített vele óriási vihart kavaró interjút 2019 februárjában. Begum, akinek ügye azóta is a brit sajtó figyelmének középpontjában áll, az interjúban elmondta: Szíriában férjhez ment az Iszlám Állam egy holland fegyvereséhez, akitől két gyermeke született, de mindkettő meghalt, főleg alultápláltságból eredő betegségekben. Begum az interjú készítésének idején harmadik terhességének kilencedik hónapjában járt, és nem sokkal később fia született, aki azóta szintén meghalt.

A brit legfelsőbb bíróság pénteki döntésének komoly precedensjelentősége van, mivel a brit kormány eddig 150 embertől vonta meg a brit állampolgárságot nemzetbiztonsági okokból.

The post Nem térhet haza az Iszlám Állam-tagsága miatt brit állampolgárságától megfosztott nő appeared first on .

Az orosz katonákat az amerikai fél figyelmeztette négy-öt perccel a Szíriában végrehajtott légicsapás előtt – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

A Pentagon korábban közölte, hogy az Egyesült Államok Joe Biden felhatalmazásával légicsapásokat hajtott végre csütörtökön Szíriában a Katáib Hezbollah és a Katáib Szejjid as-Suhadá Irán-barát milícia létesítményeire. A támadás következtében a fegyveres csoportok 17-22 tagja vesztette életét, különböző források szerint. Ez válasz volt arra, hogy február 15-én az észak-iraki Erbílben található amerikai bázist rakétatámadás érte, amelyben egy, az amerikai hadsereggel szerződésben álló nem amerikai állampolgár meghalt, több amerikai pedig megsebesült.

Lavrov elmondta, arra készül, hogy rákérdezzen az amerikaiaknál, meddig kívánnak még Szíriában tartózkodni. Megismételte Moszkva álláspontját, miszerint az amerikai jelenlét az arab országban illegitim. Az orosz diplomácia vezetője azzal vádolta meg Washingtont, hogy kijátssza a “szeparatista kártyát” Szíriában, és még a humanitárius válság enyhítését és a helyreállítást is akadályozza az általa ellenőrzött területeken. Kifogásolta, hogy az amerikaiak olajat termelnek ki Szíriában.

“Vannak kommunikációs csatornáink az amerikaiakkal. A katonák vonalán ez a konfliktusmegelőzés (.), de a politikai-diplomáciai vonalon nagyon fontos lenne felújítani a kapcsolatokat. Bízunk benne, hogy az új kormányzat hamarosan kialakítja csapatait erre a célra” – mondta.

Marija Zaharova, az orosz külügymisztérium szóvivője határozottan elítélte a péntekre virradóra végrehajtott amerikai légicsapásokat, valamint Szíria szuverenitásának és területi épségének tiszteletben tartására szólította fel Washingtont. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy Moszkva figyelemmel kíséri a szíriai fejleményeket és folyamatos kapcsolatban áll Damaszkusszal.

Lavrov, aki pénteken fogadta Mohammad Haníf Atmar afgán külügyminisztert, közölte, hogy Moszkva érdekelt az Afganisztánról zajló párbeszéd folytatásában Washingtonnal. Mint mondta, a rendezési tárgyalások sikerének érdekében Oroszország fenn fogja a kapcsolatokat az olyan kulcsszereplőkkel, mint az Egyesült Államok, Kína, Pakisztán, India, Irán és a közép-ázsiai országok.

Az orosz diplomácia vezetője kifejezte készségét a “moszkvai formátumú” rendezési tárgyalások felújítására. Közölte, hogy Moszkva tájékoztatta Kabult a kormányellenes tálibokkal történt kapcsolatfelvételeiről. Lavrov segítséget ajánlott fel Afganisztánnak a kábítószer-kereskedelem elleni harchoz.

The post Lavrov: az orosz katonákat figyelmeztették az amerikai légicsapás előtt appeared first on .

Korábbi évkönyveinkben a magán- és a közbiztonsági ágazat 188 kiváló képviselőjét interjúvoltuk meg, volt, akikkel többször is készítettünk interjút. A Biztonságpiac.hu létrehozásának tízéves évfordulóján kézenfekvő volt, bár a terjedelmi korlátok nem engedték meg, ha nem is mindenkit, de jónéhányukat megkérdezzünk az eltelt évtized tapasztalatairól.

Jelentős siker, hogy a magánbiztonság mára önálló tudományterületté vált, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanszékének létrejötte, az ott zajló mesterképzés is igazol – mondta lapunknak a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) korábbi elnöke, jelenlegi alelnöke. Német Ferenc szerint számos kedvező folyamat indult el a hazai vagyonvédelmi piacon, azonban a vagyonőrök presztízse még jócskán elmarad attól, amilyet egyébként megérdemelnének.

— Hogyan értékeli a magyarországi vagyonvédelmi piac elmúlt tízéves fejlődését?
— A hazai piacon több irányban is átrendeződés kezdődött ebben az időszakban. Egyfelől elindult egy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által vezényelt tisztulási folyamat, amely főként a számlázási trükközések felderítésére, kiszűrésére irányult. Ennek következtében a nyomott vállalási árak mára kezdenek eltűnni a piacról. Fontos megjegyezni, hogy bár sokan nem így látják, de nagy szükség volt a rezsi­óradíj bevezetésére, amely a közbeszerzések esetében jogszabályban rögzített árat jelent. Ez pedig már gazdasági átrendeződést is generált. A munkaerőpiacon eközben azt láthattuk, hogy a jó vagyonvédelmi szakemberek vagy külföldre mentek dolgozni, vagy cégvezetők lettek. Míg korábban tömegével voltak kiváló munkaerők az ágazatban, ez mostanra fellazult.
Régebben szintén jellemző volt, hogy különböző rendvédelmi szervezetektől érkeztek szakemberek a vagyonvédelem területére, ma ez is jóval árnyaltabb képet mutat. Az ágazatban ezalatt szakmailag is sok minden megváltozott, így például a kormány igyekezett egy mederbe terelni a rendészeti területeken dolgozókat (halőrök, vadőrök, közterületfelügyelők stb.), de napjainkban például az önkormányzati rendészetekkel is szoros szimbiózisban dolgoznak a vagyonvédelmi cégek. Nagy szakmai sikerként értékelem, hogy a tíz éve még csak a Rend­őrtiszti Főiskola közrendvédelmi tanszékének altagozataként megjelenő magánbiztonsági ágazat mára önálló tanszékké nőtte ki magát a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, és nem is csak alapszakként, hiszen a mesterképzés is elindult ezen a tudományterületen, az első doktorik már készülnek. Összefoglalva: a tudás, képzettség szempontjából még jobban kinyílt az olló, vagyis azok, akik felsőbb vagy vezető pozícióban dolgoznak ezen a területen, egyre komolyabb tudással rendelkeznek. Ezzel szemben az alsóbb szinteken még az is nehézséget jelent, hogy a cégek válogathassanak, kiválaszthassák az adott vagyon­őri munkára alkalmas munkaerőt.

— A szakma tisztulásának látja a piaci konszolidációt?
— Ki kellett derüljön, hogy az elmúlt húsz évben gyakran nagyon nagyra hízó cégek mögött nem minden esetben volt teljesen jogszerű a tevékenység. A hatóságok szerencsére mindezt rendbe teszik, tették. Az is látható, hogy a cégek szakmailag ugyan felkészültek voltak a legkülönfélébb feladatokra, hiszen nagy számban érkeztek rendészeti szakemberek a piacra, azonban a pénzügyi tudás hiánya sok problémát okozott. A vagyonvédelemben nem jellemző, hogy közgazdász professzorok túl gyakran kopogtatnának a biztonsági cégeknél. Eközben maguk a vállalkozások legtöbbször azt sem tudják megindokolni, hogy miért kerül annyiba a szolgáltatás, a szakmai tudás, amennyibe, sokáig csak protekcióval és személyes kapcsolatokon keresztül lehetett boldogulni, ha a piaci növekedés volt a szempont. Részben ennek is következménye, hogy a nagy külföldi cégek kivonultak a piacról, mivel nem tudták a mindennapi versenyben tartani ezt a fajta „rugalmasságot”. Ráadásul a hazánkban jelen lévő külföldi tulajdonú nagyvállalatok, kereskedelmi láncok már csak azért is magyar vagyonvédelmi céggel dolgoznak, sokszor szürkén foglalkoztatva az őröket, mert külföldön ilyen árszinten már nem lehet ezeket a szolgáltatásokat igénybe venni. Véleményem szerint ha a NAV kiterjeszti az ellenőrzéseket arra, hogy a megbízási díjból egyáltalán kigazdálkodható-e legalább a munkabér és annak járulékai, és ez a megbízó részéről irányulhat-e a bérek, járulékok megfizetésének elkerülésére, akkor sokat javulhat a helyzet, és még nagyobb tisztulás várható.

— Ön szerint milyen a vagyonvédelmi ágazat megítélése hazánkban?
— Óriási kudarcnak tartom, hogy a vagyonvédelmi szakma nem érte el azt a presztízst, megbecsülést, ami egyébként járna neki. A koronavírus-járvány alatt, illetve a karanténidőszakot követően számtalan fórumon megköszönték valamennyi rendőr, katona, egészségügyi és kereskedelmi dolgozó munkáját, tegyük hozzá teljesen megérdemelten. Azonban a vagyonőröket senki sem említette, pedig ők álltak a járvány idején is a kormányhivatalok ajtajában, az áruházakban, kereskedelmi egységekben, ők biztosították a tömegközlekedési járművek biztonságos működését. A köszönöm szó nem túl drága dolog, de az iparág ezt az egyetlen szót sem tudta kicsikarni. Én személy szerint köszönöm minden a szakmában dolgozónak a helytállását és kitartását. A vagyonőrök a rend és a biztonság „serpái”: amikor bekövetkezik a baj, akkor kiérkezik a helyszínre a TEK, a mentők, a rendőrség stb. De amíg ezek a szervek nem érnek ki a helyszínre, a vagyonőrök állnak helyt a stadionokban, az utcákon, a rendezvényeken. Ezért pedig hatalmas köszönet illetné meg őket.

— Véleménye szerint milyen mértékű kárt okozott a piacon a járványhelyzet?
— Igaz, hogy a rendezvények elmaradásával e területen megszűnt az igény az élő erős szolgálatra, de ne felejtsük el, hogy a vállalatok telephelyeit akkor is őrizni kellett, sőt a kereskedelmi egységekben még nőtt is a munkaerőigény. Úgy vélem, az ország teljes vagyonőri állományát tekintve nem lehet sokkal több öt százaléknál azoknak az aránya, akiknek a járványhelyzet miatt el kellett hagyniuk a pályát. Ezzel párhuzamosan egy olyan tendencia is kialakult, hogy a járvány miatt Nyugat-Európából tömegesen érkeztek haza a magyar munkavállalók, akik többek között a vagyonvédelemben próbáltak elhelyezkedni, így egy rövid időre munkaerő-túlkínálat is mutatkozott a piacon. Ezzel kapcsolatban az is gondot jelentett, hogy a megbízók sok esetben nem biztosították a szükséges és megfelelő védőfelszereléseket, amelyeket a vagyonvédelmi vállalkozásoknak maguknak kellett beszerezniük. A megbízók legtöbbször csúcsszínvonalú munkát várnak el, miközben színvonal alatti körülményeket biztosítanak.

— Ön három éve alelnökként segíti az SZVMSZK munkáját, miután tíz évig irányította a szervezetet. Nem hiányzik a poszt?
— Hálás vagyok a sorsnak, hogy már nem én vagyok a kamara elnöke, mivel a mostani vezetésnek olyan mennyiségű ütközést, konfrontációt kell kiállnia, amit én már nem vállalnék. A tíz év alatt háromszor választottak meg elnöknek, ezalatt négy miniszterünk volt, számtalan változást átéltünk, de a mindennapos harcnak is van határa, és most olyan emberre volt szükség a kamara élén, akinek van lelkiereje ezekhez a csatákhoz.

The post Körkérdés az elmúlt tíz évről: A vagyonőrök a rend és a biztonság „serpái” appeared first on .

A Tatabányai Törvényszék első fokon 17 év fegyházbüntetésre ítélt egy tatai férfit, aki késsel és baltával megölte a feleségét – közölte a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség.

Borbély Veronika helyettes sajtószóvivő tájékoztatása szerint a férfi a bűncselekmény elkövetése előtt három héttel vette feleségül az áldozatot. Azt tervezték, hogy az asszony a gyermekeivel a férfi tatai ingatlanába költözik, hogy egy családként éljenek.

A nő 2019. augusztus 31-én meglátogatta a férfit, és onnan másnap délután szándékozott elmenni. Az elkövető másnap minden előzmény és ok nélkül egy baltával többször fejbe ütötte a feleségét, majd egy vadászkéssel három alkalommal mellkason szúrta. Az áldozat a helyszínen életét vesztette.

A Tatabányai Törvényszék előkészítő tárgyalásán 17 fegyházbüntetésre ítélte a férfit. A döntés nem jogerős, mert az ügyész súlyosításért, a védő és a vádlott enyhítésért fellebbezett.

The post Tizenhét év fegyházra ítélték a feleségét megölő tatai férfit appeared first on .

Felkerült a sajtóban Vlagyimir Putyin orosz elnök “szakácsaként” emlegetett Jevgenyij Prigozsin üzletember az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) körözési listájára, az elfogásához vezető információkért 250 ezer dollár nyomravezetői díjat ajánlottak – írta a The Moscow Times című orosz napilap.

Az FBI azzal vádolja az üzletembert, hogy a 2016-os amerikai választásokba és belpolitikába való beavatkozást célzó online kampányt folytató, Internetkutató Ügynökség nevű szentpétervári “trollfarm” támogatásával “az Egyesült Államok megkárosítására szövetkezett”. “Állítólag felügyelte és jóváhagyta a politikai és választási beavatkozási műveleteket, amelyeknek része volt az amerikai szerverkapacitás vásárlása, fiktív online személyiségek százainak létrehozása, illetve lopott amerikai személyazonosságok felhasználása” – emelte ki közleményében az ügynökség.

Az orosz elnökhöz közel álló oligarcha boszorkányüldözésnek nevezte ezt az intézkedést, s kijelentette, bűnbakként kezelik annak érdekében, hogy így tereljék el a figyelmet az Egyesült Államok belső válságairól. “Az amerikai társadalmat súlyos problémák terhelik: oligarchák és politikusok, akik kifosztják a költségvetést” – írta a Telegram-csatornáján.

Prigozsint sajtóforrások külföldön végrehajtott zsoldos- és internetes dezinformációs akciókkal hozták összefüggésbe. Azért nevezik Putyin szakácsának, mert Concord nevű catering cége rendezi a vacsorákat a Kreml számára. Az FBI figyelmeztetett: Prigozsint szoros szálak fűzik Indonéziához, Katarhoz és Észtországhoz is, így akár még a külföldre menekülése is elképzelhető. Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda tizenhárom orosz állampolgárt vett fel a körözési listájára a 2016-os elnökválasztásba való beavatkozások miatt.

The post Felkerült “Putyin szakácsa” az FBI által körözött személyek listájára appeared first on .