Biztonságpolitika

Navalnij Berlinből érkezik, ahol azt követően kezelték kórházban, hogy augusztusban több nyugati laboratórium megállapítása szerint Oroszországban megmérgezték. A Kreml tagadta, hogy köze lett volna az incidenshez. A rendőrség, a politikus járatának megérkezését megelőzően, őrizetbe vett több ellenzéki aktivisták, köztük Navalnij fivérét, Oleget és a munkatársai közül Ljubov Szobolt és Ruszlan Saveggyinovot és beszorította híveit a váróterem egyik szegletébe.

A hatóságok Szentpéterváron is feltartóztattak több, a politikus moszkvai fogadtatására utazni készülő aktivistát és újságírót is. Közben bejelentették, hogy valószínűleg nem a vnukovói, hanem a seremetyevói repülőtéren száll majd le gép, egyelőre azonban nem tudni pontosabbat.

The post Várják a Navalnijt szállító gép érkezését, több hívét őrizetbe vették appeared first on .

Szabó Szilvia közölte, a nyomozás során beszerzett információk szerint a harmincéves szentesi férfi az utóbbi években rendszeresen értékesített marihuánát ismerőseinek.

A rendőrök házkutatást tartottak a férfi lakóhelyén. Az ingatlanban, egy külön erre a célra berendezett helyiségben 44 tő kendernövényt, illetve az azok termesztéséhez szükséges eszközöket és berendezéseket találtak. Dobozokba csomagolva 424 gramm növényi törmeléket – az elsődleges szakértői vélemény szerint marihuánát – is lefoglaltak a nyomozók – tudatta a százados.

A férfi ellen kábítószer-kereskedelem bűntettének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás.

The post Indiaikender-ültetvényt számoltak föl a rendőrök Szentesen appeared first on .

A kilépési eljárás Oroszországon belüli elindítását a tárca azzal indokolta, hogy nem tapasztalt előrelépést a szerződés működésének útjában álló akadályok elhárításában. A külügyminisztérium közölte, hogy a belső ügyintézési folyamat befejezéséről értesíteni fogja a szerződés két letéteményes államát, Magyarországot és Kanadát.

Az Egyesült Államok november 22-én jelentette be, hogy nem részese többé a Nyitott Égbolt szerződésnek. Az orosz diplomáciai tárca szerint az amerikai kilépés komoly kárt okozott, mert felborította a részes államok érdekegyensúlyát, és aláásta a megállapodás bizalom- és biztonságerősítő szerepét.

Moszkva nehezményezte, hogy Washington szövetségesei nem támogatták Moszkva javaslatait a szerződés életben tartására. Oroszország arra kérte a Nyitott Égbolt szerződésben maradó államokat, hogy az Egyesült Államok kilépése után is biztosítsák egész területük, így az amerikai objektumok feletti átrepülést, és az orosz területekről készült légi felvételeket ne adják át a Pentagonnak.

Az 1992-ben aláírt és 2002-ben hatályba lépett megállapodásnak 34 európai és észak-amerikai részes állama volt. Rendelkezései alapján az utóbbi másfél évtized során több mint 1200 ellenőrző repülést hajtottak végre, amelyek egyik fő célja a bizalomerősítés, a leszerelési egyezmények betartásának ellenőrzése. A partnerek a szerződést a műholdas felderítő eszközök tökéletesedése ellenére is hasznosnak tartották.

Az amerikai kormányzat tavaly május 21-én jelentette be az egyezményből való kilépésre vonatkozó szándékát, és fél évre rá kilépett. Washington és Moszkva a szerződés megsértésével vádolta egymást.

The post Moszkva megkezdi a kilépést a Nyitott Égbolt szerződésből appeared first on .

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közleményében felidézte: szombaton dél körül Budapesten, a IX. kerületben, a Mester utcai villamosmegállóban egy társaság szóváltásba keveredett egy férfivel, majd egyikük megszúrta a fiatalembert. A csoport tagjai elmenekültek a helyszínről. A férfit életveszélyes sérüléssel vitték kórházba a mentők.

A nyomozók azonosították a feltételezett elkövetőket, és a BRFK rendőrei egy nappal később egy VII. kerületi lakásban elfogták a 21 éves K. Gergőt, a 22 éves K. Lajost és a 27 éves M. Ádámot, majd néhány órával később a VIII. Kerületi Rendőrkapitányságon önként feladta magát a 23 éves Sz. Rafael.

Sz. Rafaelt emberölés kísérlete, három társát segítségnyújtás elmulasztása miatt hallgatják ki, és mindegyiküket őrizetbe veszik – olvasható a BRFK közleményében.

The post Elfogták a budapesti villamosmegállóban késelő társaság tagjait appeared first on .

Korábbi évkönyveinkben a magán- és a közbiztonsági ágazat 188 kiváló képviselőjét interjúvoltuk meg, volt, akikkel többször is készítettünk interjút. A Biztonságpiac.hu létrehozásának tízéves évfordulóján kézenfekvő volt, bár a terjedelmi korlátok nem engedték meg, ha nem is mindenkit, de jónéhányukat megkérdezzünk az eltelt évtized tapasztalatairól.

Az elmúlt években számos társszervezettel épített ki szoros együttműködést a Budapesti Polgárőr Szövetség (BPSZ), amely ma már elvitathatatlan szerepet játszik a rend fenntartásában a fővárosban. Kardos Pál, a budapesti szervezet elnöke mindazonáltal arra is nagyon büszke, hogy az idén több új szolgálat is elindult a szervezetnél, így például a fővárosi polgárőrök tevékenysége kiegészült a vízi szolgálattal.

— Mik voltak a BPSZ tevékenységét meghatározó legfontosabb fejlemények az elmúlt tíz esztendő során?
— Ebben az időszakban nagy hangsúlyt kapott a BPSZ-nél, hogy mint szövetség és ernyőszervezet miként tudjuk anyagilag, eszközökkel, illetve képzéssel támogatni a hozzánk tartozó polgárőr-egyesületek munkáját. A képzésnek mindig kiemelt figyelmet szenteltünk, hiszen a polgárőröknek naprakész tudással kell rendelkezniük a munkájuk elvégzéséhez. Mindemellett az elmúlt néhány évben a hangsúly áthelyeződött a lokális munkáról a központi tevékenységre, hiszen a fővárosban számos polgárőri feladat kapcsolódik a nagy ünnepségekhez, sport- és tömegrendezvényekhez. Fontos kiemelni azt is, hogy az utóbbi években elmélyült és megerősödött a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) és a BPSZ közötti együttműködés, a fővárosi rendőrségi vezetéssel rendkívül jó kapcsolatot ápolunk. Az elmúlt pár hónapban pedig a Budapesti Polgárőr Szövetség egy régi álma vált valóra: a fővárosi szolgálati tevékenység a közelmúltban kiegészült az évek óta tervezett vízi szolgálattal. A dunai szolgálat jól mutatja, hogy a BRFK szerint a BPSZ vízi tevékenysége nem csupán a rendőrséggel közös, de akár önálló szolgálatra is alkalmas. E tekintetben egyébként a Fővárosi Önkormányzati Rendőrségi Igazgatósággal, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal is szeretnénk együttműködési megállapodást kötni.

— A fentiek mellett milyen eredményekre a legbüszkébbek a BPSZ-nél?
— A budapesti polgárőrök a katasztrófahelyzetekben mindig példamutató teljesítményt nyújtottak, ebben a vonatkozásban a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal szoros együttműködésben dolgoztunk. Az elmúlt hónapokban a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos feladatok, az ezzel együtt járó karitatív munka, valamint a közterületi szolgálatok is jelentős eredménynek számítanak a szövetség számára. Jelenleg 51 egyesület tartozik a Budapesti Polgárőr Szövetséghez. Szintén régi álmunk volt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem berkein belül létrehozni egy egyetemi polgárőrséget. Ez az jelenti számunkra, hogy a rendészettudományi képzésben, rendészeti karon tanuló hallgatókat bevonhatjuk a budapesti polgárőrök munkájába, akik így betekintést nyernek nem csupán a biztonságszervezési tevékenységünkbe, de a polgárőrök mindennapjaiba, vagyis közvetlenül megtapasztalhatják, hogy mi történik a hétköznapokban az utcán, a való életben.

— Az Országos Polgárőr Szövetség elnöke, Túrós András a lapunknak adott interjúban hangsúlyozta, hogy a nagyvárosokban igyekeznek „versenyképesebbé” tenni a polgárőrséget. Hogyan jelenik meg ez a budapesti szervezetnél?
— Nem véletlen, hogy a vidéken szolgálatot teljesítő polgárőrök munkája élesen különbözik attól, amit a kollégáink a főváros vagy a nagyobb városok utcáin tapasztalnak. Gondoljunk csak arra, hogy egy átlagos budapesti lakótelepen akár egy épületben laknak annyian, mint egy-egy faluban. Budapesten egész más az emberek gondolkodása, mint vidéken: sokkal közömbösebbek, emiatt jóval nehezebb is rávenni őket az önkéntes munkára. Mindemellett a fővárosban gyorsabb az élet, az urbánus környezetben sokan nem is ismerik egymást. Budapesten ezenkívül másféle bűncselekményeket követnek el, egészen más módszerekkel. A fővárosban mindig is kevesebb polgárőr volt, mint vidéken. A fiatalokat azonban sikerül megszólítanunk: például a rendészeti szakközépiskolák hallgatói a BPSZ-nél töltik a közösségi szolgálatot – vannak tehát eszközeink a fiatalok elérésre, és megjegyzem, országos viszonylatban sok fiatal polgárőr teljesít szolgálatot Budapesten.

— Hogyan „élték meg” a BPSZ-nél a járvány- és veszélyhelyzetet 2020 tavaszán?
— A BPSZ 1700 fős taglétszámmal rendelkezik, akiknek mintegy 55 százaléka 65 év alatti. A veszélyhelyzet kihirdetésekor kétféle feladattípusra fókuszáltunk: az önkormányzatok tevékenységével összehangolva a karitatív munkára, amelynek során a polgárőrök rengeteget segítettek az idős embereknek, többek között a bevásárlásban, a gyógyszerek kiváltásában, illetve a postai küldeményeikhez való hozzájutásban. A másik fókuszpontot a közterületi szolgálat erősítése jelentette: polgárőreink a rendőrség munkáját segítették többek között a kijárási korlátozások betartatásban.

— Melyek a BPSZ prioritásai a következő időszakra?
— Szeretnénk tovább mélyíteni az együttműködést a legfontosabb stratégiai partnereinkkel, így például a BRFK-val, valamint a további társszervezetekkel. Ezenkívül az oktatási tevékenységünket specifikus képzésekkel szeretnének gazdagítani. Már korábban elindítottuk azt a képzéssorozatot, amelyben kimondottan egy-egy biztonsági területre koncentrálva adjuk át a szükséges ismereteket polgárőreinknek. Így például a kollégák már megismerhették a katasztrófavédelem vagy akár az idegenrendészeti főigazgatóság munkáját, hiszen fontos, hogy a polgárőrök az utcán pontosan tudják, hogyan segíthetik leghatékonyabban a társszervezetek munkáját.

The post Körkérdés az elmúlt tíz évről: Új szolgálatok erősítik a budapesti polgárőrök elismertségét appeared first on .

Szerdán fogták el Salgótarjánban azt a 45 éves férfit, aki késsel megölt egy szintén hajléktalan nőt, majd kiderült, hogy korábban meggyilkolt egy – ugyancsak hajléktalan – férfit is. Szombaton pedig a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense azt közölte, hogy elfogtak egy 50 éves nőt, aki a gyanú szerint a szerdán elfogott férfival közösen halálra vert egy hajléktalan férfit.

Nágel Tamás elmondta: tavaly nyáron Salgótarján belvárosában bántalmazta a két ember az 51 éves hajléktan férfit, aki a helyszínen belehalt sérüléseibe.

V. Szilviát pénteken emberölés megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki, őrizetbe vették, és kezdeményezik a letartóztatását – tette hozzá.

A szerdán elfogott M. Szabolcs keddre virradóra több késszúrással ölt meg egy hajléktalan nőt egy híd alatt, a Vásártér közelében. Miután beismerte ezt a bűncselekményt, elmondta, hogy tavaly szeptemberben meggyilkolt egy szintén hajléktalan férfit, akinek a holttestét azóta meg is találták. A bíróság elrendelte M. Szabolcs letartóztatását, aki ellen több emberen elkövetett emberölés megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást a rendőrség.

The post Újabb gyilkossággal szaporodhat a szerdán elfogott salgótarjáni gyilkos bűnlajstroma appeared first on .

Hulusi Akar török védelmi miniszter felszólított a leendő amerikai vezetést, hogy vizsgálja felül azokat a szankciókat, amelyekkel a NATO-szövetséges Egyesült Államok a török védelmi ipart sújtotta december 14-én orosz SZ-400-as légvédelmi rendszer vásárlása miatt. A tárcavezető Ankarában újságíróknak nyilatkozva egyúttal arra kérte a hivatalba lépő washingtoni adminisztrációt, hogy folytasson párbeszédet Törökországgal az ügyben. Akar rámutatott: ha az amerikai fél megoldást akar találni a problémára, akkor az a technológiával kapcsolatos megbeszéléseken keresztül lehetséges.

Akar török védelmi miniszter azt követően tette a kijelentéseit, hogy Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter december végén bejelentette: török-amerikai munkacsoport létrehozásáról kezdődtek egyeztetések Ankara és Washington között az amerikai szankciók kivizsgálására. Cavusoglu akkor azt közölte, hogy az Egyesült Államoktól érkezett az ajánlat, amelyet Törökország elfogadott, és már meg is kezdődtek az egyeztetések a munkacsoport létrehozásáról.

Az amerikai büntetőintézkedések között szerepelt, hogy tilos amerikai exportengedélyek kiadása a török fegyverzetek beszerzését intéző, Hadiipari Elnökség (SSB) nevű hivatal részére, valamint befagyasztották a török hivatal négy vezető tisztségviselőjének bankszámláit, továbbá vízumkorlátozásokkal is sújtották őket.

Törökország 2019-ben szerezte be az SZ-400-as ütegeket. Az ügyletet Washington élesen bírálta, és válaszul kizárta a kis-ázsiai országot az F-35-ös harci repülőgép-fejlesztési programjából, felfüggesztette a vadászbombázók eladását is Ankarának, és a jövőre vonatkozóan szankciókat helyezett kilátásba. Az amerikai kormányzat amiatt aggódott, hogy az SZ-400-asok a NATO-rendszerek szempontjából sebezhetőséget jelentenek majd. Törökország az amerikai állításokat nem tartotta megalapozottnak, és többször javasolta, hogy hozzanak létre műszaki munkacsoportot az ügy kivizsgálására.

A török védelmi miniszter most kijelentette azt is, hogy Ankara vissza akar kerülni az F-35-ös programba. Ugyanakkor jelezte, hogy tárgyalások zajlanak Moszkvával egy második beszerzésről az Sz-400-asokat illetően. “Nagyon problémás lenne visszafordulni arról a pontról, amelyre eljutottunk” – tette hozzá Akar.

The post Törökország a szankciók felülvizsgálatára szólította fel a leendő amerikai vezetést appeared first on .

Azt írták: a Pécsi Rendőrkapitányság nyomozói a Terrorelhárítási Központ munkatársainak segítségével pénteken fogtak el egy 44 éves helyi férfit és egy 46 éves, szintén helyi nőt engedély nélkül tartott lőfegyver birtoklásának gyanúja miatt. A lakásukban tartott házkutatáson egy lőfegyvert és lőszereket foglaltak le.

A férfit és a nőt gyanúsítottként hallgatták ki, előbbit őrizetbe vették.

The post Lőfegyvert és lőszereket találtak egy pécsi lakásban appeared first on .

A jegyzékben szereplők közé ezúttal Fejszál Mekdad, novemberben kinevezett szír külügyminiszter került. A határozattal 289-re emelkedett azok száma, akikkel szemben amiatt vezettek be utazási tilalmat és amiatt fagyasztották be vagyoni eszközeiket, mert felelősek a szíriai polgári lakosság erőszakos elnyomásáért, a rezsim kedvezményezettjei vagy támogatói, illetve kapcsolatban állnak ilyen emberekkel.

Az Európai Unió hetven szervezetet is vagyoni eszközeik befagyasztásával sújt. A Szíriával szembeni jelenlegi szankciók köréhez tartozik az olajembargó, bizonyos befektetésekre vonatkozó korlátozások, a Szíriai Központi Bank az unióban található vagyoni eszközeinek befagyasztása, exportkorlátozás azon berendezések és technológiák esetében, amelyek a belső elnyomás céljára is használhatók, illetve amelyek az interneten vagy a telefonhálózaton keresztüli kommunikáció nyomon követésére, illetve lehallgatására is szolgálhatnak.

A szíriai helyzetre való tekintettel hozott szankciók 2011. december 1. óta vannak érvényben.

The post Az EU újabb szíriai minisztert sújt szankciókkal appeared first on .

Kiss Róbert alezredes elmondta: a védelmi intézkedésekről szóló kormányrendelet szeptember 21-ei hatálybalépése óta 19 695 emberrel szemben intézkedtek maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt. A rendőrök 143 ember ellen azért léptek fel, mert a tízezer lakosnál nagyobb települések közterületén megszegték a maszkviselésre vonatkozó önkormányzati rendeletet.

Tömegközlekedési eszközökön, azok várakozóhelyein öt, üzletekben, bevásárlóközpontokban 18 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök a maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt csütörtökön – tette hozzá.

The post Szabálytalan maszkviselés miatt 166 emberrel szemben intézkedtek appeared first on .

A gyanú szerint a férfi 2020. december 12-én egy nyilvános telefonfülkéből felhívta a 112-es segélyhívószámot, majd a hívást fogadó operátornak terrortámadással és a Parlament szilveszteri lerohanásával fenyegetőzött. A férfi ellen közveszéllyel fenyegetés bűntette miatt indult eljárás a Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészségen. A bíróság 2020. december 22-én jogerőre emelkedett végzésével 2021. január 15-ig rendelte el a gyanúsított letartóztatását.

Az ügyészség a szökés, az elrejtőzés, valamint a bűnismétlés veszélye miatt indítványozta a letartóztatás meghosszabbítását.

A bíróság megállapította, hogy a férfi cselekménye – bizonyítottság esetén -három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A gyanúsított hajléktalan, bejelentett munkahelye, legális jövedelme nincs. Többször állt pszichiátriai kezelés alatt. Büntetett előéletű, a legutóbb -mint visszaesőt -közfeladatot ellátó személy elleni, bántalmazással elkövetett erőszak bűntette miatt a bíróság 2 év 6 hónap fegyházbüntetésre ítélte. Jelenleg két eljárás folyik ellene garázdaság vétsége miatt.

A BKKB álláspontja szerint a gyanúsított személyi és családi körülményei, korábbi magatartása, valamint a bűncselekmény jellege miatt továbbra is indokolt a legsúlyosabb kényszerintézkedés alkalmazása, ezért további három hónapra, április 15-ig rendelte el a férfi letartóztatását.

The post Terrortámadással és a Parlament lerohanásával fenyegetőzött: letartóztatásban marad appeared first on .

A három nő 2019 áprilisában ragasztotta ki a matricákat, amelyeken a Szűzanya és a gyermek Jézus glóriája a melegjogi mozgalmat jelképező szivárvány színeiben tündökölt. Az öntapadós képeket többek között házfalakra, de a nyilvános vécéfülkére és szemétkukára is kitették. Az ügyészség a vallási érzelmek megsértésével vádolja őket, ezért a cselekedetért pénzbírság, illetve szabadságkorlátozás vagy két évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. A nők nem ismerték el, hogy tettükkel bűncselekményt követtek volna el.

A per kezdete előtt szerdán a plocki kerületi bíróság épületénél néhány fős csoport gyűlt össze, “a szivárvány nem sért” feliratú transzparenssel tüntetve a vádlottak mellett. Lengyelországban az utóbbi időben többször előfordult vallási jelképek, templomok megbecstelenítése, s tiltakozók templomi szertartásokat is megzavartak. Legutóbb kedden rongálták meg a tengermelléki Szczecin városában Szent II. János Pál emlékművét, lefestve annak emléktábláját.

A pápa szobrait Lengyelországban több helyen azokon a tüntetéseken is megrongálták, amelyek tavaly ősszel az abortuszszabályozást érintő alkotmánybírósági ítélet után törtek ki.

Tavaly nyáron szivárványos zászlókat rögzítettek több ismert fővárosi emlékműre, köztük a Lengyelország történelméhez több szálon kötődő belvárosi Szent Kereszt Bazilika lépcsőjén álló Krisztus-szoborra. Sokakat felháborított az is, hogy a 2019-ben pünkösd előestéjén rendezett varsói melegjogi felvonulást egy mise-paródiával indították el, amelyben a pap szerepében egy szivárványszínű ruhába öltözött aktivista lépett fel. Gdansk kikötővárosban tavaly szeptemberben, valamint 2019 őszén is az ottani melegjogi felvonulásokon a Szűzanya szívére emlékeztető, szivárványszínű női nemi szerv makettjével meneteltek.

A 2019-es plocki eset után a lengyel püspöki konferencia szóvivője nyugtalanítónak és fájdalmasnak nevezte “a lengyelek számára szentséget jelentő czestochowai ikon megbecstelenítését”, és kérte, hogy a lengyelek, nézeteiktől függetlenül, tartsák tiszteletben a katolikus hívők érzelmeit.

Lengyelországot az utóbbi időben többször bírálatok érték az Európai Unió szervei részéről az LMBT csoportok jogai kapcsán. A kifogások többsége arra hivatkozik, hogy számos lengyel településen 2019-ben úgynevezett családvédelmi nyilatkozatokat szavaztak meg, amelyek a bírálók szerint sértik az LMBT-közösség tagjainak szabadságjogait.

The post Bigott: megkezdődött a Fekete Madonna képét megmásító aktivisták pere appeared first on .

A közlemény szerint a vádlott 2001. szeptember 28-án az egyik társával együtt álnéven, hamis okmányokkal és személyi adatokkal jelentkezett be egy budai hotelbe azért, hogy ott “a korábbi módszerrel vagyon elleni bűncselekményeket kövessenek el”. Rövid idő múlva csatlakozott hozzájuk harmadik társuk is. A recepciósnak a vádlott és társai ismerősek voltak, mivel a szállodában 2000 novemberében is volt egy lopássorozat, és hozzájuk hasonló személyleírású emberek merültek fel elkövetőkként.

A vádlott és társai este álkulccsal bementek a szálloda német vendégeinek szobájába, és elvittek egy fényképezőgépet meg egy mobiltelefont. Közben a recepciós jelzésére a hotel tulajdonosa és alkalmazottai kérdőre vonták a vádlottat és társait, és dulakodni kezdtek. Ekkor a vádlott egy késsel megvágta őket. A recepcióst a mellkasán és a hasa bal oldalán legalább kétszer közepes erővel szúrta meg, majd elmenekült. A vádlott egyik társa szintén elmenekült, a másikat a rendőrök a helyszínen elfogták.

A hotel tulajdonosa és segítői nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek, a recepciós viszont életveszélyes állapotba került. Életét a gyors orvosi ellátás, a mellkasfeltáró műtét mentette meg.

A vádlott Mexikóba szökött és hamis személyazonossággal új életet kezdett. Nemzetközi elfogatóparancs alapján fogták el az ottani hatóságok 2018-ban, majd Magyarországra szállították. 2019. február 1-ig letartóztatásban volt, majd óvadék ellenében bűnügyi felügyelet hatálya alatt állt. Az elsőfokú ítélet kihirdetése után végül ismét elrendelték a letartóztatását.

Az ítélőtábla közleménye szerint az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék megállapította azt is, hogy a vádlott és egyik társa az 1990-es évektől kezdve többször volt büntetve vagyon elleni bűncselekmények – köztük szállodai lopások – miatt. A törvényszék tavaly június 24-én a férfit aljas indokból elkövetett emberölés kísérlete miatt nyolc év fegyházra ítélte, valamint kötelezte csaknem 600 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére.

A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a szabadságvesztés időtartamát nyolcról tíz évre súlyosította. A férfi legkorábban büntetése kétharmad részének letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

The post Jogerősen tíz évet kapott a tizenhét évig Mexikóban bujkáló késelő appeared first on .

A kongói sajtóban megjelent hírek szerint, a titokzatos betegségben tíz nap alatt 62 ember vesztette életét az ország belső részén található Bikenge régiójában, a betegek magas lázzal, kiszáradással és vérszegénységgel kerültek kórházba.

Az egészségügyi hatóságok arról számoltak be, hogy a betegség leginkább öt éven aluli gyermekeket fenyegeti — írja a török TRT hírügynökség .

The post Már csak ez hiányzott: ismeretlen betegség terjed Kongóban appeared first on .

A líbiai polgárháború több fordulaton is keresztülment az elmúlt időszakban. Ezen változások epicentrumában a katonai és politikai megfontolások mellett, a gazdaság és annak alapköve az olajipar áll. A kérdés nem csak belügy, hiszen a legtöbb európai energetikai vállalatnak befektetései vannak az országban. A cégek anyaországainak pedig prioritást képez Líbia stabilizálódása, így igyekeznek a lehető legnagyobb támogatást biztosítani Észak-Afrika háború szaggatta országának. Ennek egyik lehetséges útja az olajipar és a benne rejlő potenciál kiaknázása.

Az olajcsap blokádja

A líbiai konfliktus egy kevésbé ismert, de Európára is nagy hatást gyakorló összetevője a gáz-és olajkitermelés és annak exportjának kérdése. Az ország kiemelkedő mennyiségű olajkészlettel bír. Az OPEC 2019-es adatai alapján 48,363 millió hordónyi bizonyított olajtartalékkal és 1,505 milliárd köbméternyi gázzal rendelkezik, amelyek az ország gazdaságának alapját biztosítják.

Ez év január 17-én, amíg a berlini béketárgyalások zajlottak az ország jövőjéről, a Halifa Haftárt támogató törzsek és a Petroleum Facilities Guard nevű olajcég és milícia elfoglalták a főbb kikötőket és termelői létesítményeket, melyek az energiaexport motorjai voltak. A Haftár párti erők azzal indokolták a műveletet, hogy az ENSZ által elismert Nemzeti Egységkormány (GNA) arra használja a nyugati központú, ez által a Fájez esz-Szarrádzs kormány területén működő Nemzeti Olajtársaságot ( National Oil Corpotation), hogy az abból származó bevételekből török és szíriai zsoldosokat fizessen, akiket Ankara biztosít. Ezt az érvet alátámasztotta a tény, hogy Törökország egy Pentagon jelentés alapján 3700 szíriai zsoldost küldött a térségbe. A megszállók emellett pedig követelték az olajból származó haszon egyenlő elosztását is. A létesítmények őrzését hosszabb távon az oroszországi Wagner Csoport, katonai magánvállalat biztosította, akik a második líbiai polgárháború kihagyhatatlan szereplőivé váltak, mint az orosz proxy tevékenység eszközei.

A kikötők blokádjának célja a nyomásgyakorlás volt a nyugati kormányra a párhuzamos adminisztráció által. Az eredmény azonban kontraproduktívnak nevezhető, annak ellenére, hogy augusztusban több tüntetés is zajlott Tripoliban a korrupció, a romló életkörülmények és az áramkimaradások miatt. Ezek a megmozdulások azonban lezajlottak a Haftári erők központjaként számon tartott Bengáziban és Al-Marjban is szeptember elején. Az események megmutatták, hogy bár az állami intézmények megosztottan, egymással párhuzamosan működnek, a gazdasági hatások nem ismerik az ilyen megosztottságot.

Nyitás és tárgyalások

Az események súlyát felismerve szeptember 18-án Haftár bejelentette, hogy hajlandó feloldani a blokádokat az energiaipari bevételek méltányos elosztásának feltétele mellett. A bejelentést az Ahmed Matiq, a GNA miniszterelnök helyettese által vezetett tárgyalások előzték meg, ahol közös bizottságokban egyeztek meg a költségvetésről és egyéb részletekről. Bár Fájez esz-Szarrádzs nem hagyta jóvá a végső egyezséget, a Wagner csoport tagjai és más zsoldosok elkezdték elhagyni posztjaikat, és a helyzet a rendezettség felé mozdult el.

Az ország olajtermeléséért a már említett National Oil Corporation felelős, amely több leányvállalattal rendelkezik, ezek nagy része a Haftár által uralt régióban üzemel. A termelő kutak és a kikötők megszállásakor az NOC kivonta munkatársait azok biztonsága érdekében, és leállította a termelést. A cég a feloldásokat követően is leszögezte, hogy csak azon telepein hajlandó újrakezdeni a termelést és a kivitelt, amelyeket mindenfajta militáns csoport elhagyott és ezután is politikától függetlenül kívánja folytatni működését. A társaság már több kikötőt és lelőhelyet is biztonságosnak minősített és feloldotta azok vis maior helyzetét. Elindította Szeptember 22-én Zuwaytinah városában működő leányvállalatát a javuló biztonsági helyzet eredményeként. Ez hatalmas előrelépésnek tekinthető a líbiai emberek helyzetének szempontjából, ugyanis ez a telephely biztosítja az ország északi partszakaszán történő gázszállítást Bengázi felé és ez látja el a helyi erőművet, amely a környező régiónak állítja elő az elektromosságot. Emellett Hariga és Brega tengerparti városaiban is újrakezdődött a szállítás a külföldi partnereknek. A megnyíló líbiai olaj és gázpiac kapcsán találkozott Mustafa Sanalla, az NOC elnöke Oliver Owcza Németország líbiai nagykövetével, akit tájékoztatott a konszolidálódott helyzetről, és egyeztettek a jövőbeli német cégekkel történő együttműködésről. Németországon kívül Olaszországnak is fontos befektetései vannak. Földrajzi helyzetét kihasználva az olasz Eni olaj- és gázvállalat kiépítettet a Zöld Áramlat elnevezésű gázvezetékét, ennek kapacitása 8 milliárd köbméter évente. Ebből 2018-ban 4,55 milliárdot, 2019-ben pedig 5,86 milliárdot használt ki a cég.   Ezek a tények és adatok jól mutatják, hogy az európai országok nagy érdeklődést mutatnak Líbia energiahordozói iránt és a kitermelés éves szinten növekszik. Szeptember 23-án Giuseppe Bocino Olaszország líbiai nagykövete az olasz érdekek fenntartása miatt találkozott Mustafa Sanalla igazgatóval, az NOC vezetőjével. Sanalla tájékoztatta a nagykövetet az egyes leányvállalatok által vezetett kitermelő létesítmények biztonsági helyzetéről és az ott érvénybe lépetetett COVID-19-el kapcsolatos megelőző intézkedésekről. Ezek alapján látható, hogy a jelenlévő vállalatok, illetve azok székhelyéül szolgáló országok felismerték a termelés felfutásában rejlő lehetőségeket. Jövőbeli energia stratégiájukban pedig a javuló biztonsági helyzet miatt fontos szerepet szánnak majd Líbiának.

A National Oil Corporation júliusi és augusztusi jelentése alapján a blokád 10 milliárd dollárnyi veszteséget okozott az államnak a 9 hónapos periódusban. Az előző év júliusához képest 2,1 milliárd dollárról 38,2 millióra esett vissza az olaj- és gázexport bevétel. Az adatokat vizsgálva azonban optimizmusra adhat okot, hogy az augusztusi hónapban 38-ról 90 millióra emelkedett a jövedelem.

Megdermedő frontok, majd támadás

Augusztusban váratlan fordulat következett be, ugyanis a kezdeményezést megszerző, és így támadó pozícióban lévő Nemzeti Egységkormány erők megálltak az olajmezők egyik mediterrán térség felé nyíló kapujánál, Szurtnál. A megállás egyik oka a város ostromára való felkészülés volt, amelynek földrajzi elhelyezkedése mellett a másik stratégiai jelentősége az El-Dzsufra katonai légi bázis közelsége. A főbb okok azonban a nemzetközi nyomás, amely az ENSZ részéről is a békés politikai megoldást hangsúlyozta, valamint az a rizikó, amit az akkor formálódó esetleges egyiptomi intervenció hordozott magában. Abdel Fatah asz-Sziszi elnök egyeztetett a Líbia keleti felén élő törzsekkel, valamint a támogatásukat élvező keleti Képviselőházzal (House of Representatives) a beavatkozásról.

Az egységkormány háborús üzenetnek tekintette asz-Sziszi bejelentését, aki vörös vonalkánt jelölte meg Szurtot és kijelentette, hogy a város megszállása és a további előrenyomulás Egyiptom határait is fenyegetheti, így teljes körű, összhaderőnemi támogatásról biztosította a haftári erőket. A kialakult patthelyzet és gazdasági instabilitás más pályára kényszerítette a feleket, amely az augusztusban mindkét fél részéről deklarált tűzszünethez vezetett. Líbiában már több fegyverszünet született, többek között a berlini konferencia előtt is, azonban ezeket sorra megszegték. Jelenleg valami egészen másnak lehetett szemtanúja a háború sújtotta ország, ugyanis a meghirdetett tűzszünet óta, egy átfogó tárgyalási folyamat vette kezdetét a regionális országok és az ENSZ segítségével.

Tárgyalások zajlottak Egyiptomban és Marokkóban, melyek főként az alkotmányos átmenetről és a jövőbeli választások lebonyolításának részleteiről szóltak. Ezt követte az október 23-i genfi találkozó, ahol az ENSZ kezdeményezte tárgyalási folyamatok részeként létrejött 5+5 Katonai Bizottság (JMC) írta alá a tűzszüneti egyezményt, amely így már megkötő erővel is bírt a szerződéses forma által.

A felek közti egyeztetéssel párhuzamosan folytatódott a további olajlétesítmények beindítása a szeptember 29-i hurghadai egyeztetésekre alapozva, ahol a Petroleum Facilities Guards (PFC) és a JMC vállalták, hogy együttes erővel biztosítják az állandó olajkivitel fenntartását. Ezen elköteleződés egyik eredménye volt az október 11-i El-Sharara mező megnyitása, amely az országban a legnagyobbnak számít, és ahonnan elsődlegesen a Závij-i finomítót fogják ellátni olajjal, jelentette be az NOC. Ugyan ez pozitív előrelépés és kiutat jelenthet az ország jelenlegi gazdaságai helyzetéből, azonban fontos kiemelni, hogy a Sharara a blokádot megelőzően csak magában napi 300 hordónyi olajat termelt, addig mostanra ez a szám napi 40 hordóra csökkent. A helyzet akkori pillanatnyi megítélését segíti a tény, hogy az október 12-i országos termelés 335 hordó volt. Egy lendületvétele után a termelés napi 150 hordóra emelkedett, a mielőbbi profit elérés kapcsán az NOC havi 600 hordónyi kivitelt irányzott előre.

Október 23-án további lezárt kikötők Ras Lanuf és Es Sider nyíltak meg, – részben a megkötött fegyverszünet hatására, amelynek központi eleme a külföldi harcosok kivonása – melyeken keresztül az olajexport folytatódhatott. Waha és Harouge termelőegységei is újraindultak, ennek eredményeképpen országosan napi 800 000 hordónyi termeléssel számolnak a szakemberek az NOC-nél, amit négy héten belül egy millióra kívánnak növelni. Haftár ígéretéhez hűen az őt támogató törzsek és az idegen zsoldosok elhagyták az utolsó lelőhelyet is, El-Feel-t, így október 26-ra már minden egyes blokád alá vont objektum biztonságossá vált a munkálatok megkezdésére.

A megjelent jelentés alapján a szeptemberi termelésből befolyt összeg 116.9 millió dollár volt, ezzel szemben 2019-ben az ezen hóra eső jövedelmek elérték 1.7 milliárdot. A következő október havi 230.2 milliós összeg felszálló ágat mutat, persze ez is elenyésző az elmúlt év októberi 2 milliárd dolláros teljesítményének tükrében. Az enyhe növekedés annak volt köszönhető, hogy a szeptember végén megnyitott Al-Hrega és Brega kikötőkbe el tudták szállítani a termelésbe már korábban visszacsatlakozott telepekről kinyert és addig ott felhalmozott olajmennyiséget. A kijelölt napi egymillió hordó november 7-re sikeresen el is érte Líbiát, ami valóban rendkívüli teljesítmény a több hónapnyi zárlat és a helyenként még mindig instabil biztonsági helyzet miatt, a kilátások azonban nem felhőtlenek.

A költségvetés jelentős részének kiesése kölcsönök felvételére kényszerítette a cégeket, hogy a gépek és felszerelések fenntartását el tudják végezni. Mivel a legtöbb helyen hónapokig sem munkások, sem pedig karbantartó személyzet nem tartózkodott, ezért az amortizáció komollyá vált. Az így keletkezett károk kijavítására fordított pénzt sajnos a munkások béréből kellett elvenni, így az ő kifizetésük is csúszott. Az NOC attól tart, hogy a frissen elért termelést nem tudják sokáig fenntartani, és szinte lehetetlennek tűnik a blokád előtti szintre emelni azt.

A líbiai olajszektor visszatérése a nemzetközi piacra negatívan hatott annak szereplőire és a piacra magára. A koronavírus járvány miatti csökkenő kereslet okozta veszteségeket a líbiai kínálat berobbanása tovább növelte és e két hatás 3 %-kal vetette vissza az árakat.

Olajipar szerepe a stabilizációban

Az épülő líbiai államban, amelynek következő választását 2021 decemberére írták ki, nagy szükség lesz olyan intézményekre, melyek nem átpolitizáltak, és hozzájárulnak a népesség jólétének kiépítéséhez, jelen esetben munkahelyek teremtésével. Az ország adottságait vizsgálva a turizmus-, a halászat- és az energiaipar fejlesztése lehet rövidtávon a megoldás. Ebben a folyamatban nem elhanyagolható a National Oil Corporation szerepe, amely igyekszik a lehető leginkább kivonni magát a politikai folyamatokból és a szektorán belül professzionálisan ellátni feladatát, emellett pedig A Tripoli központú cég megbélyegezhető azzal, hogy inkább a GNA felé húz, ennek főként gyakorlati okai vannak.

A GNA irányába mutatott simulékonyság annak tudható be, hogy ez az ENSZ által elismert a két frakció közül és a legtöbb nyugati kapcsolattal is az egységkormány rendelkezik, valamint Törökország szövetségese, amely nagy igényt mutatnak az energiahordozókra és a gazdasági együttműködésre Líbiával. Ennek egyértelmű jele volt a 2019 végén megkötött exkluzív gazdasági zóna létrehozása a Földközi-tengeren, amely összeköti a két országot. Bár ezt a fajta elfogultságot cáfolni látszik a cég állításai mellett az a találkozó is, ahol Mustafa Sannala és az egyes Európai Uniós államok- többek között Magyarország-nagykövetei tárgyaltak.

A résztvevők kölcsönösen köszönetet mondtak egymásnak. Sannala a biztosított támogatásokért, a nagykövetek pedig a társaság kitartó munkájáért. A találkozó lényeges eleme volt, hogy az EU-s követek hangsúlyozták az NOC úttörő munkáját, melyet az átláthatóság és a jó kormányzás érdekében végzett. A cég rendszeresen publikálja adatait a bevételek és a termelés kapcsán, tájékoztatva ezzel a líbiai népet. Sanalla maga is hitet tett amellett, hogy az NOC igyekszik kimaradni a politikai csatározásokból, és megmarad egy állami szervnek, aminek működését a líbiai törvények szabályozzák.

A blokád kialakulásának egyik oka a társadalom haragja volt az egyenlőtlen elosztások kapcsán. Erre reagálva az NOC egyik közleményében kifejtette, hogy a bevételek mind a Libyan Foreign Bank-be futnak be, és azok felhasználására a társaságnak nincs ráhatása. Ezzel a lépéssel igyekeztek kivédeni minden jövőbeli támadást, és felhívni a kormány figyelmét az elkövetkező átalakítások során a jobb transzparencia kiépítésére. A társaságnak nincsen félni valója és nyugodtan kihasználhatja lehetőségeit hiszen bármilyen összetételű is lesz az új kormány, az nem ignorálhatja a gazdaság motorját képző entitást.

Vitán felül áll, hogy az olajvállalatok munkáltatói szerepe megkerülhetetlen lesz Líbia jövőjében. A globálisan is válságot megélő olajágazat azonban itt tovább mutat és a társadalom szemléletének átformálására is hatással lehet a semlegessége és a stabilitás iránti elköteleződése okán akkor is, ha ezt önös érdekekből teszi a mellékes hatása előremutató. A gazdaság ugyan a politikától soha nem lehet teljesen független, azonban ne felejtsük el, hogy a kettészakadt Líbiában ez az állítás nem a teljes kivonódást jelenti a politika determináltsága alól, hanem a két frakció közötti szembenállásból való kimaradást. Ez egyfelől jó stratégia lehet arra, hogy a majdani kormány miként ítéli meg a szervezetet. Nem utolsó sorban pedig fent kell tartania az ország vonzerejét a külföldi befektetők előtt és ehhez egy semleges viszonyulás a belpolitikai ügyekhez legjobb választás.

Kilátások

A jövő kérdései közé tartozik, hogy milyen összetételű lesz majd a Petroleum Faciliteis Guard, amely mint fegyveres szervezet a genfi tárgyalások értelmében szintén át lesz alakítva.

Az is vitákhoz vezethet, hogy a két fél területén lévő létesítményeket hogyan osztják fel, valamint vegytisztán az LNA vagy a GNA kötelékeiből áll-e majd az olajkutakat védő biztonsági erő.

Írta: Kovács Ádám

A FSZIN moszkvai parancsnoksága csütörtökön megerősítette, hogy a hét végén hazatérni készülő Navalnij ellen körözés van érvényben, ezért lépéseket kíván tenni a politikus őrizetbe vétele érdekében. Az Interfax hírügynökséghez eljuttatott közlemény szerint a hatóságnak szeptember 24. óta nincs tudomása Navalnij valós tartózkodási helyéről, ezért november 27-én előzetes nyomozást indított, december 29-én pedig elfogatóparancsot adott ki ellene.

Az ismert ellenzéki szerdán jelentette be, hogy vasárnap kíván visszatérni Moszkvába, és arra biztatta követőit, hogy fogadják őt a vnukovói repülőtéren. Ügyvédje, Vagyim Kobzev, csütörtökön újságíróknak kijelentette: nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az őrizetbe vétel már ott megtörténhet.

Kobzev szerint Navalnij csak szerdán tudta meg, hogy a FSZIN országos körözést adott ki ellene. Az ügyvéd nem tudta megmondani, hogy ügyfele megváltoztatja-e emiatt hazatérési szándékát.

A FSZIN kedden keresetet nyújtott be egy moszkvai bíróságon amelyben kezdeményezte az úgynevezett Yves Rocher-ügyben Navalnijra kiszabott felfüggesztett börtönbüntetés letöltendővé változtatását. A hatóság az orosz büntető törvénykönyvnek arra a paragrafusára hivatkozott, amely szerint retorzióval sújtható az elítélt, ha nem térítette meg a kárt vagy ha újabb bűncselekményt követett el. A FSZIN korábban kifogásolta, hogy Navalnij felfüggesztett büntetése lakhelyelhagyási tilalmat is tartalmazott, ezért augusztusban el sem utazhatott volna Moszkvából Szibériába.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2017 októberében igazságtalannak minősítette az ítéletet, és felülvizsgálatot kért, de az orosz legfelsőbb bíróság mégis helybenhagyta a bírósági döntést, egy moszkvai bíróság pedig egy évvel meghosszabbította a próbaidőt. Egy másik, úgynevezett Kirovlesz-ügyben, amelyet 2013-ban indítottak ellene, Navalnij felfüggesztett szabadságvesztésének próbaideje 2019 júliusában lejárt.

The post Navalnij őrizetbe vételére készül az orosz büntetésvégrehajtás appeared first on .

Kiss Róbert alezredes elmondta: a védelmi intézkedésekről szóló kormányrendelet szeptember 21-ei hatályba lépése óta összesen 19 529-szer intézkedtek a rendőrök a maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt. 161 emberrel szemben azért kellett intézkedni, mert a tízezer lakosnál nagyobb települések közterületén megszegték a maszkviselésre vonatkozó önkormányzati rendeletet. Közülük 48-at figyelmeztettek, 57-et helyszíni bírsággal sújtottak, 56-ot pedig feljelentettek.

Tömegközlekedési eszközökön, azok várakozóhelyein négy, üzletekben és bevásárlóközpontok területén pedig 32 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök a maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt – tette hozzá.

A boltokra, vendéglátóhelyekre, szálláshelyekre és szabadidős létesítményekre vonatkozó szabályok megszegése miatt eddig 702 rendőri intézkedésre volt szükség. Ebből 196 esetben az üzemeltető vagy a tulajdonos mulasztása volt megállapítható, 506-ban pedig az üzletek korlátozott nyitvatartására vonatkozó szabályokat nem tartották be.

Közölte: szerdán a kijárási tilalommal kapcsolatos szabályok megsértése miatt 333 ember ellen intézkedtek a rendőrök. Közülük ketten a kutyasétáltatás 500 méteres körzetére vonatkozó rendelkezést szegték meg. A november 4-étől hatályos kijárási korlátozás, majd az azt november 11-étől felváltó kijárási tilalom alatt már 24 891 esetben kellett intézkedniük a rendőröknek szabályszegővel szemben – mondta.

Szerdán is ellenőrizték a Magyarország területén személyforgalomban átutazókat, a tranzitszabályokat megsértőkkel szemben 67 esetben léptek fel. Az átutazókat szeptember óta ellenőrzik, a szabályokat be nem tartók ellen eddig 9660-szor intézkedtek. Szerdán 10 984 esetben ellenőrizték személyesen a rendőrök a hatósági házi karanténban lévőket, és 2709 ilyen korlátozó intézkedést rendeltek el. Jelenleg 25 646-an vannak hatósági házi karanténban. Közülük 2778-an vállalták, hogy a rendőrség elektronikusan ellenőrizze, betartják-e a karanténszabályokat.

A határon zökkenőmentes a forgalom, de a teherforgalomban a belépőoldalon Csanádpalotánál és Röszkénél 3-3 órás, Tompánál pedig 2 órás várakozási idővel kell számolni – ismertette az alezredes.

The post Szerdán 197-szer intézkedtek a rendőrök szabálytalan maszkviselés miatt appeared first on .

A légierő rádiólokációs technikájának leváltását célzó javaslatot szerdai ülésén hagyta jóvá a szlovák kormány. A beszerzésről szóló szerződést a tervek szerint március 31-én kellene aláírnia a védelmi miniszternek.

A 17 NATO-kompatibilis, vegyesen közép-, kis- és közeli hatótávolságú radarral a jelenleg 24 radarból álló, jelentős részben már lejárt élettartamú radarállományt cseréli le Szlovákia – olvasható a pozsonyi kormány által jóváhagyott javaslatban.

A radarokért a javaslat szerint 148,2 millió eurót (megközelítőleg 53 milliárd 350 millió forintot) fizetnek. Ez az ár anyagilag a legelőnyösebb ajánlat volt, amelyet Szlovákia kapott, és nem érte el a beszerzés 155 millió euróra tervezett keretösszegét – mutatott rá a beszerzés kapcsán Nad.

A szerdán jóváhagyott dokumentumban a védelmi minisztérium hat közepes hatótávolságú, ELM-2084M típusú, öt kis hatótávolságú, ELM-2084S típusú, illetve 6 közeli hatótávolságú, ELM-2138M típusú radar megvásárlására tesz javaslatot. Az első két kategóriába tartozó radar ugyanolyan típus, mint amilyenek beszerzéséről tavaly decemberben a Magyar Honvédség számára írtak alá szerződést. A szlovák hadseregnek a radarokat a tervek szerint több lépcsőben, 2022 és 2026 között kellene megkapnia.

The post Izraeltől vásárol 3D radarokat hadseregének Szlovákia appeared first on .

Pirger Csaba tájékoztatása szerint a 32 éves zajki nő Németh Róbert néven hozott létre egy közösségi oldalon álprofilt, amivel kapcsolatot kezdeményezett a barátnőjével. Azt állította, hogy a férfi az egyik ismerősének a testvére.

A Németh Róbert nevében üzeneteket író asszony “saját szórakoztatására” eleinte azt a látszatot keltette, mintha a “férfi” érdeklődne a nő iránt, ezért aktfelvételeket is kért tőle. A megtévesztett nő ezeket éppen a barátnője segítségével készítette és küldte el.

A rendkívül nehéz anyagi körülmények között élő, több gyermeket nevelő vádlott az álprofillal 2018 márciusától különböző összegeket kezdett követelni a nőtől azzal, hogy a pénzt majd a barátnőjének és az ő 41 éves ismerősének adja át. A “férfi” azzal fenyegetőzött, hogy ha a nő nem fizet, elrabolja és megöli a férjét és a fiát, a fotókat pedig nyilvánosságra hozza.

A megzsarolt nő a férjének azt mondta, hogy akkor készültek róla olyan fotók, amikkel megzsarolták, amikor korábban Svájcban prostituáltként dolgozott.

A közfoglalkoztatottként dolgozó, majd szociális segélyből élő nő alkalmanként tíz- vagy százezreket fizetett a fenyegető üzeneteket követően a jövedeleméből, a családi pótlékból vagy vagyontárgyaik, sőt a szociális támogatásként kapott tűzifa értékesítéséből. Miután a megfenyegetett nő ismerősétől már kölcsönt is kért a kifizetésekre, tavaly januárban a férje vette rá, hogy tegyen feljelentést az internetes zsaroló ellen.

A Nagykanizsai Járási Ügyészség élet vagy testi épség elleni fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntette miatt emelt vádat az álnéven fenyegetőző nő és társa ellen, akik legalább 1,4 millió forinthoz jutottak a zsarolással.

The post Aljas kis dög: ilyen “barátnővel” nincs szükség ellenségre appeared first on .

A vonatkozó bejegyzést a miniszterelnök még kedden tette ki közösségi oldalára, miután óriási vita kerekedett abból, hogy a belügyminisztérium a rendőrsztrájk bejelentését követően közzétette az interneten közel 8700 alkalmazottja – köztük a rendőrök – bruttó fizetését, személyes adatait és beosztását.

Jansa szerint ugyanakkor nem az a gond a rendőrök illetményével, hogy nyilvánosak vagy sem, hanem a bérek közötti különbségekkel van baj. Úgy vélte: az igazi problémát a túlzsúfolt irodákban ücsörgő, minden pótlékkal ellátott alkalmazottak és a terepen dolgozó rendőrök, valamint bűnügyi nyomozók fizetésbeli különbsége jelenti. Ők azok, akik nehéz körülmények között, biztonságukat és életüket kockáztatva dolgoznak – fogalmazott.

Szlovéniában a két szakszervezet, a Rendőrök Független Szakszervezete (SPS) és a Szlovén Rendőrök Szakszervezete (PSS) közül csak az utóbbi tagjai léptek sztrájkba hétfőn, mert szerintük a kormány nem tartotta be a rendőrség helyzetének javítására és a béremelésekre tett 2018-as ígéretét. Rok Cvetko, a PSS vezetője akkor elmondta: addig sztrájkolnak, amíg nem sikerül megállapodniuk a kormánnyal. A belügyminisztérium még aznap délután megjelentette honlapján alkalmazottainak adatait.

A szakszervezet szerint a tárca megsértette az adatvédelemi előírásokat, és veszélyeztette egyes rendőrök és nyomozók biztonságát és a biztonsági rendszert. Az információs biztos szerint nincs szó a személyes adatokkal való visszaélésről. A parlament hírszerzést felügyelő parlamenti bizottsága pénteken vitatja meg az ügyet.

Az állami szektor szakszervezeteinek képviselői a sajtónak elmondták: semmilyen konkrét előterjesztést nem kaptak a miniszterelnök javaslatával kapcsolatban, és attól tartanak, hogy társadalmi párbeszéd nélkül dönt a kormány.

Branimir Strukelj, az egyik szakszervezet vezetője a sajtónak úgy nyilatkozott: a csoport az egységes bérezési rendszert támogatja. Meggyőződésének adott hangot, hogy a miniszterelnök által említett bérkülönbségeket a már meglévő bérrendszeren belül is rendezni lehetne, ha a kormány elfogadná a rendőrök azon követelését, hogy saját kollektív szerződést kössenek.

“Az egységes bérrendszer szétszakítása ebben a kérdésben nem tűnik különösebben racionális vagy átgondolt lépésnek” – mondta Strukelj.

The post A rendőrség bérreformjáról tett bejelentést a szlovén kormányfő appeared first on .