Biztonságpolitika

Ha bebizonyosodik, hogy Oroszországnak szerepe volt a vrbeticei lőszerraktárban történt robbanásokhoz, az hatást gyakorolhat a dukovany atomerőmű új energiablokkjaira kiírandó meghívásos pályázatban az orosz Roszatom részvételére – jelentette ki Karel Havlícek cseh ipari és kereskedelmi miniszter.

A szakminiszter kijelentését nem részletezte, de leszögezte: a biztonsági szolgálatok információit is figyelembe veszik majd annak a döntésnek a meghozatalakor, hogy kiket hívjanak meg a pályázatra. Az orosz és a kínai cégek meghívásával kapcsolatos kockázatokra a cseh titkosszolgálatok már korábban felhívták a figyelmet.

“Ezek a dolgok természetesen befolyásolhatják Dukovanyt. Nagyon komoly értesülésről van szó. Bármilyen hasonló cselekmény, ha bizonyítást nyer, egyértelműen következményekkel kell, hogy járjon” – válaszolta Karel Havlícek újságírói kérdésre válaszolva.

A miniszter emlékeztetett: a pályázat kiírásáról a kormány dönt, egyebek között geopolitikai információk figyelembe vételével, valamint a biztonsági szolgálatok információi alapján. “Másféle eljárás nem is lehetséges” – jegyezte meg Havlícek, aki szerint az államnak bármikor lehetősége van beavatkozni a pályázatba.

Az ipari és kereskedelmi minisztérium március végén közölte: engedélyezi, hogy a dukovany atomerőmű bővítésére kiírandó nemzetközi pályázaton a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern is részt vegyen. Havlícek akkor azt közölte, hogy már csak a következő kormány fogja kiírni a pályázatot.

Csehországban októberben tartanak parlamenti választásokat, és új kormány lép majd hivatalba.

A múlt század nyolcvanas éveinek közepén üzembe helyezett dukovany atomerőmű a Cseh Energetikai Művek (CEZ) tulajdona. A CEZ részvényeinek 70 százalékát a cseh állam birtokolja. Úgy tudni, hogy a bővítését célzó projekt iránt öt vállalat érdeklődik, az orosz Roszatom mellett Kína második legnagyobb atomenergetikai vállalata, a General Nuclear Power Group (CGN), az észak-amerikai Westinghouse, az Électricité de France (EdF) francia energiaipari óriásvállalat, valamint a nagy dél-koreai atomerőműveket és vízerőműveket üzemeltető Korea Hydro & Nuclear Power (KHNP).

A szakminiszter március végén azt mondta, hogy az említett öt konszern közül biztonsági okokból a kínai CGN nem kapna meghívást a tenderre. A másik négy érdeklődő vállalatnak november végéig kellene leadnia elképzeléseiről egy összefoglaló információs anyagot.

Kína prágai nagykövetsége hivatalosan tiltakozott a döntés ellen, és diszkriminációnak minősítette azt. Bírálta a döntést Dana Drábová, a Cseh Atombiztonsági Hivatal (SÚJB) igazgatója is. Drábová szerint érthetetlen, miért éppen a kínai vállalatot törölték az érdeklődők közül, míg az orosz Roszatomot nem.

A jobboldali cseh ellenzék egyhangúlag kéri a Roszatom törlését is, mert állításuk szerint az orosz cég is nemzetbiztonsági kockázatot jelent Csehország számára. Úgy vélik, hogy a minisztérium döntését módosítani kellene. Andrej Babis miniszterelnök akkor csak annyit ígért, hogy újra megvizsgálják az ügyet.

A CEZ azt tervezi, hogy Dukovanyban további két, egyenként 1200 megawatt teljesítményű új atomreaktort építtet. Egy blokk építésének tervezett költsége mintegy hatmilliárd euró, az elképzeléseket a cseh kormány már tavaly jóváhagyta. A projekt megvalósítására a CEZ nemzetközi pályázatot ír ki.

Prágában szombat este jelentették be, hogy 18 orosz diplomatát utasítottak ki Csehországból, akik a cseh hatóságok szerint az orosz titkosszolgálatoknak dolgoztak. A miniszterelnök közlése szerint a kiutasítás konkrét oka: erős a gyanú, hogy az orosz titkosszolgálatok képviselőinek szerepük volt egy dél-morvaországi lőszerraktárban, Vrbeticében, 2014 októberében és decemberében történt robbanásokban. A prágai hírportálok és a sajtó értesülései szerint a Vrbeticében tárolt lőszerek egy részét az akkori ukrajnai és szíriai fegyveres konfliktusok résztvevőinek szállították volna ki.

The post A múlt bűnei: ha bebizonyosodik az oroszok szerepe a robbanásokban, az hatással lehet a Roszatom részvételére Dukovanyban appeared first on .

2021. június 18-án Iránban ismét elnökválasztást tartanak. A 2005-2013 között két cikluson át az elnöki posztot betöltő Mahmud Ahmadinezsád újabb indulást fontolgat. Már indulásának szándéka is számos vitát gerjesztett az országban. Bizonyos közvéleménykutatások szerint óriási népszerűségnek örvend, különösen a kevésbé képzett és kevésbé tehetős irániak körében, ami elsősorban kormányzása éveinek nosztalgiájával függ össze, amikor az olajárak magasak, a kormányzati elosztások igen széles körűek voltak. Miközben a Haszan Rouháni elnöksége alatt történt nagy korrupciós esetek miatt Ahmadinezsádra, mint szent emberre tekintenek vissza egyes irániak, vannak, akik őt okolják Irán nemzetközi elszigeteltségének fokozásáért.[1] Megfigyelők szerint azonban az ország legfelsőbb vallási vezetője, Ali Khamenei soha nem engedné meg, hogy Ahmadinezsád ismét elinduljon.

A vallási tekintélyek nyilvánvalóan nem bíznak benne, a kritikusok pedig egy neveletlen gyermekhez hasonlítják, akit nem lehet megszelídíteni. Függetlenül attól, hogy ő végül ismét részt vesz-e a választásokon, sokan azt gondolják, hogy továbbra is befolyásolni fogja a politikát. Saeid Golkar, amerikai Irán-elemző így fogalmazott róla: “Ha a legfőbb vezető meghal vagy a rendszer összeomlik, ott akar lenni, hogy kitöltse a vákuumot.“[2] Sokan úgy vélik, hogy a következő elnök, bárki is legyen az – olyan keményvonalas lesz, mint ő. Jelenleg a járvány ugyan korlátozza Ahmadinezsád politikai tevékenységét, ennek ellenére a szociális médiára támaszkodó populista tevékenysége aktív, sőt, olyan képek is megjelentek róla a médiában, melyeken rajongóinak autogramot oszt.[3]

Az 1979-es iszlám forradalom alapjaiban változtatta meg Irán társadalmát. Az elit és az értelmiség meghatározó része elhagyta az országot, nem sokkal ezután pedig Irakkal folytatott háború (1980-1988) rendkívüli emberveszteségeket okozott, melynek emléke ma is mélyen él az iráni társadalomban. A Khomeini ajatollah által kidolgozott iszlám kormányzás modellje (velájat-e faqíh) egyfajta síita modernizációs kísérletként társadalmi igazságosságot ígért, miközben a népességrobbanás és növekvő urbanizáció tovább alakította a társadalmat.  A lakosság és a vezetés közötti egyre nagyobbra nyíló szakadékot a nagyarányú munkanélküliség is mélyítette. Ez tette lehetővé Mahmud Ahmadinezsád győzelmét 2005-ben, aki társadalmi igazságosságot hirdetett, egyszerű életmódjával és korrupciómentes politikájával pedig hitelessé és népszerűvé vált a tömegek szemében.

Ahmadinezsád fiatal éveiben az iráni Forradalmi Gárda (a rendszer és a forradalom biztonságáért felelős fegyveres erő) egyik különleges egységének, a Baszídzs Milíciának, azaz az Elnyomottak Mobilizációs Erői egységének volt a tagja.[4] Nagyobb ismertségre Teherán polgármestereként (2003-2005) tett szert, a nép egyszerű, konzervatív fiaként, aki átlagemberként öltözködött, kockás inget viselt, egyszerű dzsekijével pedig divatot teremtett. Beszédében az egyszerű emberek szlengjét használta, ami élesen elválasztotta őt a vallási vezető réteg kifinomult, emelkedett szóhasználatától, stílusától. Olyan akciói, mint pl. hogy segített az utcaseprőknek a szemetet eltakarítani, még népszerűbbé tették az egyszerűbb társadalmi csoportokban. 2005-ös megválasztásának hátterében az iráni új politikai osztály katonai-biztonsági rétegének felemelkedése állt, mely fokozatosan szembekerült az 1997-2003 között az elnöki hatalmat gyakorló reformer elnökkel, Mohamed Khátamival. A réteg keményvonalasainak képviselőjeként Ahmadinezsád vitatta Khomeini ajatollah örökségének pragmatista és reformista definícióit és közvetlenül Khomeini forradalmi örökségéhez tért vissza. Populista szlogenjeire hivatkozva 2005-ös győzelmét gyakran úgy jellemzik, hogy „a választást a mártírok vérével nyerte”. Ahmadinezsád és katonai-mobilizációs csapata a populizmust és a társadalmi igazságosságot mutatta be Khomeini örökségének, mint az iszlám forradalom alapvető eleme. Magukat pedig „elvorientáltnak” hirdették, azaz a nép olyan gyermekeinek, akik hűek maradnak a forradalom eredeti elveihez. A disztribúciós igazságszolgáltatás, „az olajpénznek az emberek asztalához vétele” és a gazdasági korrupció elleni küzdelem tehát Ahmadinezsád legfőbb jelszava volt, és hatékonyan mozgósította a korábbi reformista vezetés által elhanyagolt városi és vidéki szegényeket. Ezért nem csak a konzervatívok, hanem a Legfőbb Vezető is támogatta őt a 2005-ös elnökválasztáson.[5]

Ahmadinezsád Irán első és egyetlen laikus elnöke volt,[6] aki kezet csókolt a Legfőbb Vezetőnek, amit elődjei, és Khomeini tanítványai, soha nem tettek meg. Az osztályalárendeltségnek ez a szimbolikus gesztusa rányomta bélyegét Ahmadinedzsád viselkedésére, és ezt mintegy ellensúlyozandó, határozott és erős elnökként kívánt megjelenni, az  új politikai osztály keményvonalas csoportjától körülvéve. Ahmadinedzsád elnökként felélesztette politikájában a forradalmi populizmust, mely a síita iszlámon belül is konzervatívnak számító vallási meggyőződéssel párosult. Meszbáh-Jazdi ajatollah tanítását követve a küszöbön állónak hitte a rejtőzködő imám visszatérését, és arra törekedett, hogy jogalapot szerezzen az imám közvetlen áldására.

Ahmadinezsád külföldön hirtelen és meglehetősen kétes hírnévre tett szert: újonc lévén a külpolitikában, nemzetközi megszólalásai, külpolitikai kijelentései, különösen az első időszakban, komoly feltűnést keltettek forradalmi hangvételük miatt. Rendszeres kirohanásokat intézett az Egyesült Államok, Izrael és az arab országok ellen.[7] Bár az iráni nukleáris program körüli vita és az ENSZ BT szankciói végigkísérték elnöki ciklusait, és ő jelentette be 2006 áprilisában, hogy Irán immáron rendelkezik az urándúsítás képességével,[8] a nukleáris program már az ő elnökségét megelőzően elkezdődött, és utána is folytatódott, míg a megállapodás – mára megkérdőjeleződött dicsősége – már a következő elnök, Haszan Rouháni és külügyminisztere, Dzsavád Zaríf nevéhez fűződik.

Bár Ahmadinezsád második elnökké választásának körülményeit ma is sokan vitatják – emlékezetes, hogy országos tüntetéshullám követte, melynek leverése ellenségei populista rendbontónak nevezték[9] -, Khamenei ajatollah kiállt mellette, de az elnökség végére nyilvánvalóvá vált, hogy Ahmadinezsádnak nemcsak azért kell elhagynia az elnöki posztot, mert az alkotmány értelmében folyamatosan két időszakot tölthet ugyanaz a személy.

A következő, 2017-es elnökválasztás előtt, Ahmadinezsád ismét bejelentette, hogy indulna, de jelölését az Őrök Tanácsa, a jelölteket  ellenőrző (szűrő) testület elutasította.[10] Emellett a Legfőbb Vezető sem támogatta arra hivatkozva, hogy indulása „nem áll Irán érdekében”.[11]  A 2021-es elnökválasztásra készülve az iráni társadalmat legjobban izgató kérdése, hogy vajon ez alkalommal vajon elindulhat-e Ahmadinezsád – azaz nem kap-e ismét ellentétes értelmű tanácsot a Legfőbb Vezetőtől vagy az Őrök Tanácsa nem nyilvánítja-e alkalmatlannak az indulásra -, illetve ha mégis elindulhat, vajon milyen eredményt tud majd elérni. A Donald Trump által elrendelt szankciók és hatásainak terhe alatt, valamint az Iránt sújtó koronavírusjárvány árnyékában esetleges támogatottságának mértéke megjósolhatatlan.

Források:
– Arjomand; Said Amir; After Khomeini; Oxford; 2009
– Al-arabiya.net; Former Iranian president Ahmadinejad will run in next elections if approved: Report; Published: 06 June ,2020.01.17
URL: https://english.alarabiya.net/News/middle-east/2020/06/06/Former-Iranian-president-Ahmadinejad-will-run-in-next-elections-Media-reports
– Economist.com; Does Mahmoud Ahmadinejad want to be president of Iran again?; 2021.02.28. URL: https://www.economist.com/middle-east-and-africa/2021/02/20/does-mahmoud-ahmadinejad-want-to-be-president-of-iran-again
– Fox News; Amy Kellogg, Could former Iranian President Mahmoud Ahmadinejad be back?; 2021.01.28 URL: https://www.foxnews.com/world/could-ahmadinejad-be-back
– Gheissari, Ali, Contemporary Iran, New York 2009.
– N. Rózsa, Erzsébet; Hagyomány és Modernitás; A Nemzeti Közszolgálati Egyetem saját kiadása, Budapest, 2020
– Radio Farda; Behrouz Turani, Ahmadinejad Is Ready For A Political Comeback In Iran- Are You Ready?; 2020.06.07.
URL: https://en.radiofarda.com/a/ahmadinejad-is-ready-for-a-political-comeback-in-iran/30657600.html
– Donya-e-eqtesad.com/ احمدی‌نژاد شورای نگهبان را دور می زند؟/ نامزدهای مدنظر احمدی نژاد در انتخابات ۱۴۰۰
– www.khabaronline.ir/news/ محمود احمدی‌نژاد قطعا در انتخابات ۱۴۰۰ ثبت‌نام می‌کند

[1] Fox News; Amy Kellogg, Could former Iranian President Mahmoud Ahmadinejad be back?; 2021.01.28

[2] Economist.com; Does Mahmoud Ahmadinejad want to be president of Iran again?; 2021.02.28.

[3] Radio Farda; Behrouz Turani, Ahmadinejad Is Ready For A Political Comeback In Iran- Are You Ready?; 2020.06.07.

[4] Economist.com; Does Mahmoud Ahmadinejad want to be president of Iran again?; 2021.02.28.

[5] Economist.com; Does Mahmoud Ahmadinejad want to be president of Iran again?; 2021.02.28.

[6] Al-arabiya.net; Former Iranian president Ahmadinejad will run in next elections if approved: Report; Published: 06 June ,2020.01.17

[7] Economist.com; Does Mahmoud Ahmadinejad want to be president of Iran again?; 2021.02.28.

[8] N. Rózsa, Hagyomány és Modernitás, 101

[9] Economist.com; Does Mahmoud Ahmadinejad want to be president of Iran again?; 2021.02.28.

[10] Al-arabiya.net; Former Iranian president Ahmadinejad will run in next elections if approved: Report; Published: 06 June ,2020.01.17

[11] Economist.com; Does Mahmoud Ahmadinejad want to be president of Iran again?; 2021.02.28.

Írta: Bosnyák Henrietta

Címlapkép: Teherán, 2021. március 11.
A legfőbb iráni vezető hivatala által közreadott képen Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah élő adásban mond beszédet Teheránban 2021. március 11-én. Az ajatollah képmutatással vádolta az Egyesült Államokat rijádi kapcsolataik vonatkozásában. Hameini szerint az amerikaiak szüntelen az emberi jogokról beszélnek, de mégis egy bűnözõt támogatnak. Ezzel az amerikai hírszerzés jelentésére utalt, amely szerint Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös rendelte el 2018-ban Dzsamál Hasogdzsi kormánykritikus szaúdi újságíró meggyilkolását.
(Forrás: MTI/EPA)

A Mahmud Ahmadinezsád, Irán ellentmondásos politikai szereplője – Újra a politika színterén? bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Az International Studies Association (ISA - Nemzetközi Tanulmányok Egyesülete) a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó oktatók, kutatók és gyakorlati szakemberek legnagyobb méretű és befolyású globális szakmai szervezete, az ISA Éves Konvenciója pedig a nemzetközi kapcsolatok tudományának legfontosabb konferenciája, közel 8000 fő részvételével évente. Idén a konvenciót virtuálisan rendezték meg.

Nagy öröm és elismerés volt, hogy az ISA programigazgatói három beadott pályázatunkat-pályázatomat is elfogadták, így a Konvenció három rendezvényén is szerepeltem. Az elsőben igen nagy megtiszteltetés volt részt venni, hiszen a szakma legnagyobb neveivel és a fiatalabb generáció sztárjaival (Joseph Nye, Monica Toft, Kori Schake, Peter Dombrowski, Nina Silove, Kevin Narizny, Emma Ashford, Thomas Cavanna) kerekasztalon vitathattam meg, a COVID-19 járvány és az elnökválasztás után milyen irányt vegyen az Amerikai Egyesült Államok nagystratégiája. A második rendezvény egy négy tanulmányból álló panel volt, ahol a már említett nagy nevek közül Monica Toft elnökölt, Peter Dombrowski, Nina Silove és Thomas Cavanna pedig tanulmányaikat prezentálták. Én a Clinton-adminisztráció Kína-stratégiájáról szóló tanulmányomat prezentáltam, valamint én voltam a többi tanulmány opponense is. Végül a harmadik rendezvény szintén egy tanulmányok megvitatására összeült panel volt, ahol két másik fiatal kutatóval együtt az amerikai-kínai viszonyról szóló tanulmányainkat prezentáltuk, a magam részéről a George H. W. Bush-adminisztráció Kína-stratégiájáról szóló cikkemet.

A húsvét előtti héten kifejezetten feszültté vált a légkör Ukrajna keleti részén, az oroszbarát szakadárok által ellenőrzött Donbasz-régióban. Oroszország jelentős mennyiségű katonát és haditechnikai eszközt vezényelt a térségbe, amellyel ismét a világ vezetőinek látómezejébe került a 2014 óta tartó konfliktus.

Angela Merkel és Emmanuel Macron mellett Antony Blinken, az USA külügyminisztere is aggodalmát fejezte ki a mozgósítás miatt. Joe Biden elnök telefonon biztosította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt az USA támogatásáról, amennyiben eszkalálódna a szembenállás.

A kérdésben felszólaló orosz és ukrán felek kölcsönösen, de egymástól függetlenül kiemelték, hogy féltik a tavaly július óta az ukrán kormányzati erők és a szakadárok között fennálló tűszünetet, mindkét fél a másik provokatív fellépése miatt aggódik. Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője és az ukrán elnök is a polgárháború kiújulásától tart, nem egy orosz-ukrán háborútól. Moszkva hangsúlyozta, hogy szeretné elkerülni a szakadárok és a kormányerők újabb összecsapásait. Álláspontjuk szerint erőik nem vettek és nem is kívánnak részt venni a donbaszi összecsapásokban, az egyezmények betartását sem képesek kikényszeríteni, összességében nem jelentenek fenyegetést senki számára. Dimytro Kuleba, ukrán külügyminiszter nyomatékosította, hogy Ukrajnának nem érdeke a krízis további mélyítése, a legkevésbé sincs szüksége az országnak egy háborúra. Kuleba ugyanakkor tájékoztatást adott arról, hogy nem csak Donbasz környékén, de az északi határok mellett és a Krím-félszigeten is megfigyelhető, hogy emelkedik az orosz katonai jelenlét szintje. Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter április 1-én arról beszélt, hogy a donbaszi válság eszkalációja végeredményben Ukrajna végét jelentené.

A tűzszünetet egyébként számos alkalommal szegték már meg, csak idén 16 ukrán katona vesztette életét és további 69 szenvedett sérülést, a szakadárok nem közöltek adatokat veszteségeikről. A legkirívóbb eset március 26-án történt, amikor négy ukrán egyenruhás halt meg. A kormányzat véleménye szerint tüzérségi támadás, míg a másik oldal tolmácsolásában taposóakna robbanásának következtében történt az ominózus eset. Érdekes adalék, hogy a kormányerők szerint olyan ágyúkból adtak le rájuk lövéseket, amelyeket a tűzszüneti egyezmények szerint nem birtokolhatnak a felek.

Zelenszkij szerint tipikus, az orosz hadművészetre jellemző mozdulat, hogy határ menti hadgyakorlatokkal feszélyezett helyzetet teremtenek, amellyel akár hibás lépésre is tudják kényszeríteni a másik felet. A NATO álláspontja hasonló a kérdésben, a szövetség provokációként kezeli Oroszország mozgósítását. A Kreml felhívta a NATO figyelmét, hogy amennyiben növelné ukrajnai jelenlétét, válaszlépésekre számíthat. Utóbbi jól mutatja, hogy ebben a szituációban egy ellenmozgósítás csak elmérgesítené a konfliktust. A NATO ennek ellenére növelte az Európában tartózkodó erőinek harckészültségét.

Az, hogy háború készülődik-e egy kifejezetten nehéz kérdés. Egyes szakértők szerint csupán annyiról van szó, hogy a Kreml teszteli Joe Biden-t és a Biden-adminisztrációt. Arra lehetnek kíváncsiak, hogy Washington meddig hajlandó elmenni Ukrajna védelmében. Nem kizárható az sem, hogy a felvonulás egyfajta válasz a májusra tervezett, ukrajnai Defender Europe 2021 NATO-hadgyakorlatra. Április 3-án több orosz politikus is megszólalt az ügyben, egyetértettek abban, hogy a gyakorlat Ukrajnát egy Oroszország elleni háborúra készíti fel.  Figyelemreméltó addíció, hogy az orosz hadsereg kifejezetten aktív volt az elmúlt időszakban, feltűnően sokszor szálltak fel NATO-gépek, hogy Kelet- és Észak-Európa felett orosz repülőket fogjanak el és értesülések szerint három nukleáris robbanófejjel felszerelt rakéta kilövésére alkalmas tengeralattjárót vezényeltek az Északi-tengerre.

Nem kérdéses, hogy olyan szituáció alakult ki Ukrajnában, ami magában hordozza a 2014 óta lezáratlan polgárháború ismételt fellángolásának esélyét. Nehéz megmondani mi lesz az események következménye, az azonban tisztán látható, hogy a donbaszi konfliktus a Biden-adminisztráció első komoly próbája a nemzetközi színtéren.

Címlapkép: Donyeck, 2021. április 9.
Az ukrán elnöki sajtószolgálat által közreadott képen Volodimir Zelenszkij ukrán államfő (j) látogatást tesz a Donyeck térségben 2021. április 9-én. Kijev szerint az orosz hadsereg nagyjából harminc zászlóaljat csoportosított a határ orosz oldalára, az ukrajnai Donyec-medence megszállt területeire és az Ukrajnától a nemzetközi jog szabályainak megsértésével elcsatolt Krím félszigetre.
(Forrás: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat)

A Háború készül a szomszédban? bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Ukrajna akár atomfegyverek beszerzését is fontolóra veheti, ha a Nyugat nem ad katonai támogatást a védekezéshez – mondta a berlini ukrán nagykövet csütörtökön a hazája térségében indított orosz csapatösszevonással kapcsolatban.

Andrej Melnyik a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádióban egy interjúban elmondta, hogy adataik szerint a kilencvenezret is elérheti az Oroszországgal közös határ térségében felvonultatott orosz katonák száma. Mint mondta, ez a művelet a közkeletű németországi vélekedéssel szemben nem csupán “erőfitogtatás vagy kardcsörtetés”, hanem az ukrán államiság felszámolására irányuló orosz szándék megnyilvánulása.

Kifejtette, hogy Oroszország támadásra készül, Ukrajnának pedig meg kell védenie magát. Ennek egyik módja a NATO-csatlakozás, a másik pedig a katonai képességek megerősítése, amihez ugyancsak nyugati támogatás szükséges. A Nyugat szolidaritásról biztosító szavak mellett modern fegyverrendszerek is kellenek az önvédelemhez – mondta a diplomata.

Jelezte: hathatós támogatás hiányában előállhat olyan helyzet, amelyben fontolóra kell venni Ukrajna “nukleáris státuszának” megteremtését, vagyis atomfegyver beszerzését.

Ukrajna a budapesti memorandum elnevezésű nemzetközi megállapodásban vállalta, hogy biztonságának szavatolásáért cserébe lemond atomfegyvereiről és csatlakozik az atomsorompó egyezményhez. Az ország területi épségére és politikai függetlenségére az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország vállalt garanciát az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 1994-ben tartott budapesti konferenciáján aláírt megállapodással.

Kijev álláspontja szerint Oroszország a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok támogatásával és a Krím félsziget nemzetközi jogot sértő elcsatolásával megsértette a megállapodást. A Kreml nem ért egyet ezzel a helyzetértékeléssel.

The post Ukrajna berlini nagykövete szerint hazája fontolóra veheti atomfegyver beszerzését appeared first on .

Az ukrán külügyminisztérium tiltakozását fejezte ki csütörtökön, miután Oroszország bejelentette, hogy a jövő héten októberig lezárja a Fekete-tenger egy részét a Kercsi-szoros felé külföldi hadi és egyéb hajók előtt hadgyakorlatokra hivatkozva.

A kijevi tárca felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország az ilyen cselekedeteivel ismételten megsérti a nemzetközi jogi normákat és alapelveket, “bitorolja” Ukrajnának mint part menti államnak szuverén jogát, mivel éppen Ukrajnának áll jogában a hajózást szabályozni a Fekete-tengernek azon a részén. Kijev emlékeztetett arra, hogy az ilyen cselekedetek megsértik a hajózás szabadságának jogát, amelyet nemzetközi dokumentumok szavatolnak. A tárca szerint Oroszország ezzel tovább mélyítette a konfliktust, most már nemcsak a szárazföldön, hanem a tengeren is.

“Az ukrán külügyminisztérium határozott tiltakozását fejezi ki az Oroszországi Föderáció ilyen akcióival kapcsolatban, és követeli a Fekete-tenger vizeinek jogellenes lezárásáról szóló döntés azonnali visszavonását” – idézett az Ukrajinszka Pravda hírportál a tárca közleményéből.

A külügyminisztérium ezen túlmenően felszólította a nemzetközi közösséget, hogy fokozza a nyomást a Kremlre.

A hírportál emlékeztetett arra, hogy 2018 novemberében a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében – az Oroszország által Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félsziget partjaitól 13-14 tengeri mérföldre – az orosz parti őrség tüzet nyitott három ukrán hadihajóra, majd elfoglalta azokat, 24 főnyi legénységük ellen tiltott határátlépés címén eljárást indított, és bebörtönözte őket. 2019 nyarán Ruszlan Homcsak ukrán vezérkari főnök kijelentette, hogy Ukrajna nem kísérel meg még egyszer hasonló módon hadihajókkal átkelni a Kercsi-szoroson.

Az utóbbi időben különösen feszültté vált a viszony Ukrajna és Oroszország között, miután a Donyec-medencei válságövezetben egyre gyakoribbá váltak a tűzszünetsértések, március 26-án pedig négy ukrán katona is életét vesztette. Azóta velük együtt mostanra már több mint egy tucat ukrán katona halt meg a térségben. A válság súlyosbodásáért Kijev és Moszkva egymást teszi felelőssé.

Homcsak március 30-án a kijevi parlamentben arról beszélt, hogy Oroszország hadgyakorlat leple alatt az orosz-ukrán határ közelébe, valamint a Donyec-medencei megszállt területekre és a Krímbe 28 orosz harcászati zászlóaljat vont össze, és még további egységek érkeznek.

Julija Mendel, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótitkára egy múlt vasárnap esti tévéműsorban közölte: Oroszország negyvenezer katonát vont össze az ukrán határ mentén, és ugyanennyit a Krím félszigeten. Kiemelte, hogy az év kezdete óta már 26 ukrán katona halt meg a fegyveres konfliktusban, míg a legutóbbi, tavaly júliusi tűzszünet életbe lépése óta a múlt év végéig öt katona esett el. Hangsúlyozta, hogy az ukrán fegyveres erők nem terveznek támadó műveletet a Donyec-medencében.

The post Oroszország fél évre lezárja a Kercsi-szorost, Kijev tiltakozott appeared first on .

Oroszország, válaszul az amerikai szankciókra azt tanácsolta az amerikai nagykövetnek, hogy utazzon haza konzultációra, és ezenkívül kiutasít további tíz amerikai diplomatát – jelentette be Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Lavrov szerint Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó javasolta John Sullivan amerikai nagykövetnek, amikor pénteken bekérette a hivatalába, hogy orosz hivatali partneréhez hasonlóan térjen vissza konzultációra Washingtonba.

A Kommerszant című lap azt írta, hogy ez de facto kiutasítás. A kommentár azonban rámutatott, hogy a nemkívánatos személynek nyilvánítással szemben (ez George Kennan amerikai nagykövettel 1952-ben történt meg a Szovjetunióban) egy enyhébb lépés, amellyel a fogadó fél azt jelzi, hogy a misszióvezető később visszatérhet állomáshelyére. A diplomáciai kapcsolatokról megkötött 1961-es bécsi egyezmény ugyanakkor nem ismeri “a nagykövet diplomáciai konzultációra való elküldésének” fogalmát.

Lavrov bejelentette, hogy Oroszország meg fogja tiltani a területén működő amerikai külképviseleteknek orosz állampolgárok és harmadik országok állampolgárságával rendelkező személyek alkalmazását. Moszkva emellett, a kölcsönösség alapján, évi tíz főben fogja korlátozni az amerikai kirendeltségekre rövid kiküldetésekre akkreditálható munkatársak létszámát.

Az orosz diplomácia vezetője bejelentette, hogy mivel az amerikai diplomáciai alkalmazottak rendszeresen megsértik a két ország között 1992-ben “a nyitott szárazföldről” elfogadott memorandumot, Moszkva minden 25 mérföldes távolságot meghaladó utazást engedélykötelessé fog tenni számukra.

Az orosz diplomácia vezetője közölte, hogy a kölcsönösség elve alapján az Egyesült Államokhoz hasonlóan Oroszország is fel fogja venni a másik ország nyolc magas rangú állami tisztségviselőjét a szankciós listájára. A lista nyilvánosságra hozását későbbre ígérte.

Lavrov bejelentette, hogy Oroszországban be fogják szüntetni az amerikai külügyi tárca és más állami szervek által ellenőrzött amerikai alapítványok és nem kormányzati szervezetek működését. Közölte továbbá, hogy miután Varsó három orosz külképviseleti alkalmazottat minősített nemkívánatos személynek, Moszkva kiutasít öt lengyel diplomatát is.

A miniszter kilátásba helyezte, hogy a kapcsolatok további romlása esetén Moszkva meg fogja szüntetni a két ország diplomáciai missziói személyzeti létszáma közötti egyenlőtlenséget. Rámutatott, hogy mindkét országnak mintegy 450 diplomatája és adminisztratív munkatársa dolgozik a másikban, ám az orosz keretből 150-en az ENSZ-nél, és nem a bilaterális kapcsolatok kiszolgálásában teljesítenek szolgálatot. A továbbiakban az amerikai külszolgálati alkalmazottak száma is háromszázra csökkenhet Oroszországban.

Lavrov elmondta, hogy az orosz fél az amerikai üzleti vállalkozások számára “fájdalmas” intézkedések bevezetését is mérlegeli. A moszkvai külügyminisztérium közölte, hogy az amerikai szankciók minden körére válaszolni fog.

The post Lavrov: Moszkva elküldi az amerikai nagykövetet, és kiutasít tíz amerikai diplomatát appeared first on .

Keresetet indított a moszkvai ügyészség az orosz főváros bíróságán azt kezdeményezve, hogy minősítse szélsőséges szervezetnek az Alekszej Navalnij alapította Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványát (FBK), az Állampolgári Jogok Védelmének Alapítványát (FZPG) és a Navalnij-törzsek hálózatát.

Az ügyészség közleménye szerint ezek a szervezetek liberális jelszavakkal takarózva “a szociális és a társadalompolitikai helyzetet destabilizáló feltételek megteremtésével” foglalkoznak.

“Tevékenységük tényleges célja a feltételek megteremtése a rendszer alkotmányos alapjainak megváltoztatásához, egyebek között a +színes forradalmak+ forgatókönyvének felhasználásával” – hangzott a kereset.

A moszkvai vádhatóság a főügyészség utasítására vizsgálta meg ezeket a csoportokat, és arra következtetésre jutott, hogy “nem kívánatosnak” minősített “külföldi és nemzetközi szervezetek tevékenységét” folytatják Oroszország területén.

Az FBK a Twitteren a keresetet a szeptemberben esedékes parlamenti választások előtti “példátlan nyomásgyakorlásnak” minősítette.

Az alap ellen 2019 augusztusában pénzmosás címén eljárást indítottak. 2019 októberében az orosz igazságügyi tárca az FBK-t idegen ügynöknek minősítette. Alekszej Navalnij tavaly júniusban bejelentette, hogy megszüntette az FBK jogi személyiségét, és azt az FZPG-re ruházta át.

Pénteken egy moszkvai bíróság szélsőségességre való felszólítás címén kétévi szabadságvesztésre ítélte Pavel Zelenszkijt, az FBK operatőrét. Az eljárás két Twitter-bejegyzés miatt indult ellene, amelyet Irina Szlavina Nyizsnyij Novgorod-i újságírónő öngyilkosságát követően osztott meg.

Ezekben véleményt nyilvánított Vlagyimir Putyin elnökről, Dmitrij Peszkovról, a Kreml szóvivőjéről és Vjacseszlav Vologyin házelnökről, és durva szóval szólított fel a hatalomnak való odavágásra.

Szlavina tavaly októberben felgyújtotta magát a belügyminisztérium Nyizsnij Novgorod-i kirendeltsége előtt, és belehalt sérüléseibe. Öngyilkossága előtt pár órával a Facebook-oldalán bejegyzett üzenetében azt írta követőinek, hogy halála miatt az orosz államot kell okolniuk. Egy nappal korábban a rendőrség házkutatást tartott az otthonában.

Az amerikai finanszírozású Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió (SZER/SZR) moszkvai szerkesztősége közölte, hogy panasszal fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB), amiért az orosz tömegtájékoztatási és távközlési hatóság (Roszkomnadzor) súlyos bírságokat rótt ki rá. A szerkesztőség szerint azért tett így, hogy kiszorítsa Oroszországból.

A héten vált ismertté, hogy májusban Kijevbe és Prágába költöztethetik át az SzR és a Nasztojascseje Vremja tévécsatorna moszkvai irodájának dolgozó munkatársak legalább egy részét a Roszkomnadzor miatt kiszabott összesen több mint 70 millió rubel (jelenlegi átfolyamon több, mint 275 millió forint) bírság miatt. Az indoklás szerint ezek a tömegtájékoztatási ezközök a vonatkozó jogszabály dacára nem tüntették fel anyagaikon, hogy készítői idegen ügynöknek minősülnek.

A Nasztojascseje Vremja (Jelen Idő) az SzR és az Amerika Hangja közös projektje.

The post Navalnijhoz fűződő csoportok szélsőségessé minősítését kezdeményezte a moszkvai ügyészség appeared first on .

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) együttműködésében folytatódott a fokozott ellenőrzés, ezúttal a 3-as villamoson és annak útvonalán.

A BKK azt közölte, hogy az akció során ötvennyolc embert vontak intézkedés alá, akik közül egyet kábítószer birtoklása miatt elfogtak és előállítottak. Egy embernek orvosi ellátásra volt szüksége, hozzá mentőt hívtak.

Szeszesital közterületen történő fogyasztása miatt egy, míg maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt négy embert jelentettek fel, hét emberrel szemben pedig helyszíni bírságot szabtak ki – ismertették.

A BRFK azt közölte a police.hu oldalon, hogy a közös akció nem csupán egyszeri, a jövőben is lehet hasonló ellenőrzésekre számítani a főváros különböző pontjain, különösen a problémásabb, forgalmasabb közlekedési vonalakon.

The post BKK: a 3-as villamoson és az útvonalán ellenőriztek a rendőrök appeared first on .

Együttműködési megállapodást kötött a Volánbusz Zrt. és a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (NBT) az állomásokon és a járműveken előforduló konfliktusok, atrocitások elkerülése érdekében — közölte a közlekedési társaság.

A Volánbusz Zrt. elsősorban a közösségi közlekedés utasainak, valamint a vállalat munkatársainak védelme érdekében elkötelezett a bűnismétlés és az áldozattá válás megelőzése, valamint az ifjúságvédelem mellett – tartalmazza a közlemény. A megállapodást Pafféri Zoltán, a társaság elnök-vezérigazgatója és Hatala József, az NBT elnöke látta el kézjegyével.

A közlemény szerint Pafféri azt hangsúlyozta: ugyan a menetrend szerinti autóbuszjáratok minden szempontból az egyik legbiztonságosabb közlekedési módot jelentik, az állomásokon és a járműveken is előfordulnak kisebb atrocitások, elsősorban a cég munkatársait érik támadások. Ezek számának csökkentése érdekében közös figyelemfelhívó kampányokat terveznek, amelyek segíthetik a konfliktushelyzetek megelőzését.

Hatala szerint egy ország, egy település lakosságának biztonságérzete nagyban függ attól is, hogy az embereket milyen hatások érik a közlekedési eszközökön. Ezért közös céljuk, hogy egyaránt erősítsék az utazóközönség és a Volánbusz munkatársainak biztonságát – mondta.

A partnerek szakmai konferenciákkal, tréningekkel és képzésekkel, a veszélyeztetett célcsoportok számára szervezett közös bűnmegelőzési programokkal, továbbá ismeretterjesztéssel járulnak hozzá a közösségi közlekedés biztonságának növeléséhez – írta közleményében a Volánbusz.

The post Együttműködik a Volánbusz és a bűnmegelőzési tanács appeared first on .

Idén ősszel kezdődik a Rheinmetall Hungary Zrt. hadiipari gyárának építése Kaposváron – mondta a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos a somogyi megyeszékhelyen.

Maróth Gáspár sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy a magyar állam és egy német vállalkozás által létrehozott vállalat a tervek szerint évente legalább száz katonai járművet készít el az új beruházás eredményeként. Kitért arra: a várhatóan egy év múlva induló termelés során harcászati, rádiotechnikai, elektronikai eszközökkel szerelnek fel Törökországban készült járműveket, később e jármű fő elemeit is Magyarországon gyártanák.

Ezzel párhuzamosan kutatásfejlesztési program kezdődik a NATO-n belül a jövő technikájának számító járművek előállítására – mondta Maróth, hozzátéve, három év múlva már az utóbbi jelenti a gyártás fő profilját. Megjegyezte, hogy a beruházás helyszínének kiválasztásakor katonai múltjának és a városvezetés, helyi parlamenti képviselők támogatásának köszönhetően döntöttek Kaposvár mellett.

“Ők biztosítják azt a gyorsaságot, amit ma a hadiipar, a versenyhelyzetnek leginkább kitett iparág megkövetel” – jelentette ki. Hozzáfűzte: csak azokkal a városokkal tudnak együtt dolgozni, ahonnan maximális támogatást kapnak.

Szita Károly polgármester azt mondta, hogy a Palkovics László innovációs és technológiai miniszter által idén januárban bejelentett fejlesztés “a tárgyalásoktól függően” harminc-ötven milliárd forintos lesz, a gyár induláskor háromszáz embernek ad munkát. A városvezetés célja Kaposvár újraiparosítása, a teljes foglalkoztatottság elérése, a munkabérek emelése – fogalmazott a településvezető. Hangsúlyozta, hogy utóbbi csak akkor érhető el, ha magas hozzáadott értékű termékek gyártói települnek a városba, amelyek “fölfelé húzzák” a fizetéseket. Úgy vélte, a hadiipari cégek ezek közé tartoznak.

Gelencsér Attila, Kaposvár és térsége országgyűlési képviselője azt hangsúlyozta, hogy a munkanélküliség jelentősen csökkent, a munkabérek nőttek Kaposváron az elmúlt években az önkormányzat és a kormány munkájának, és az itt élők szorgalmának köszönhetően. Megfogalmazása szerint a hadiipari fejlesztés egy újabb mérföldkő, a város gazdasága ezzel a projekttel “a világ tetejére ugrik”, mert “a világ legmodernebb technológiája” érkezik Kaposvárra. A politikus megjegyezte, hogy a somogyi megyeszékhelyet az M7-es sztrádával összekötő R67-es gyorsforgalmi út megépítésével, valamint az M9-es várható megvalósításával nőtt a befektetők érdeklődése Kaposvár iránt. A város ipari parkjai megteltek, Kaposvár a Rheinmetall beruházásához szükséges húsz hektárnyi területet egy új ipari park kialakításával tudja biztosítani – mondta el Gelencsér. Jelezte, 170 hektárnyi új ipari területre nyújtottak be igényt a kormánynak, amely támogatta azt.

The post Ősszel kezdődik a hadiipari gyár építése Kaposváron appeared first on .

A szlovén alkotmánybíróság jóváhagyta a hadsereg védelmi kiadásainak növelésére vonatkozó törvényt és a parlamentnek azt a döntését, amely nem engedélyezi a balközép ellenzéki pártok számára népszavazás kezdeményezését az ügyben – írta a helyi sajtó.

A testület azzal indokolta a döntését, hogy a parlament és a kormány észszerűen megindokolta a beruházások sürgősségét, és jogos volt a népszavazás elutasítása is. A nemzetgyűlés nem szavazta meg az ellenzéki pártok indítványát, amelyhez 28 ezer aláírást gyűjtöttek össze, és amelyet a törvényhozás azzal utasított el, hogy az alkotmány megtiltja népszavazás kiírását az ország védelme és biztonsága érdekében hozott sürgősségi intézkedésekkel kapcsolatos kérdésekben.

Az alkotmánybíróság szerint a felszerelések és képességek jelenlegi állapotát tekintve a szlovén hadsereg nem alkalmas katonai fenyegetés vagy biztonsági válság esetén megfelelően fellépni, és nem tudja teljesíteni a nemzetközi kötelezettségvállalásokat sem az elvárt mértékben. A bíróság úgy vélte: a helyzet megköveteli az azonnali beruházások szükségességét. Ezeket szakaszos beruházási terv alapján hosszabb idő alatt kell végrehajtani.

A szlovén parlament még tavaly novemberben fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely 780 millió euróval (280 milliárd forint) növeli az ország védelmi kiadásait az elkövetkező hat évben. A pénz legnagyobb részét páncélozott járművek vásárlására és egy közepes gyalogos zászlóalj felállítására fordítják, valamint repülőgépet és két helikoptert is vásárolnak.

A jogszabályt azonban nem szavazták meg a baloldali ellenzéki pártok, amelyek szerint népszavazást kellett volna kiírni az ügyben. Az új törvénnyel Szlovéniában az egy főre eső védelmi kiadások mintegy kétszáz euróra nőnek, ami a hasonló országokban a biztonságra szánt összegnek csak a fele. Szlovénia jelenleg a bruttó hazai termék (GDP) egy százalékát fordítja védelmi kiadásokra, ez egyike a legalacsonyabb értéknek a NATO-tagállamok között. Az elmúlt tíz évben a gazdasági válság és megszorítások miatt Ljubljana 40 százalékkal csökkentette a védelmi büdzsét.

A NATO-tagállamok 2014 szeptemberében vállaltak arra kötelezettséget, hogy a GDP két százalékát védelmi kiadásokra, azon belül pedig húsz százalékot haderőfejlesztésre fordítják.

The post A szlovén alkotmánybíróság jóváhagyta a katonai védelmi kiadásokra vonatkozó törvényt appeared first on .

A Szegedi Törvényszék büntetés-végrehajtási bírójának elsőfokú döntése szerint nem bocsátható feltételes szabadságra az egykori budai Skála áruháznál 1992-ben történt pénzszállítórablás és gyilkosság egyik, életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt elkövetője.

Horváth-Tóth Imola, a törvényszék szóvivője azt közölte: a bíróság a döntését az elítélt által előadottakra, a fogvatartása alatti magatartását részletező büntetés-végrehajtási intézeti előterjesztésre, valamint az igazságügyi pszichológus bevonásával készült komplex szakértői véleményre alapozta.

Az elítélt lényegében problémamentesen tölti a szabadságvesztést, tanulmányokat is folytatott, ugyanakkor a szakvéleményből arra lehet következtetni, hogy személyiségszerkezetéből adódóan a bűnismétlés veszélye továbbra is fokozottan fennáll, csupán mérsékelt megbánás jellemzi – állapították meg.

A törvényi rendelkezések és a töretlen bírói gyakorlat szerint a feltételes szabadságra bocsátás kedvezménye nem jár automatikusan az elítélt számára, az összetett törvényi feltételek mellett is csupán lehetőség, feltéve, hogy a szabadságvesztés-büntetés célja az elítélt szabadon bocsátásával is elérhető.

A büntetés-végrehajtási bíró úgy ítélte meg, az elítélt esetében nem állapítható meg, hogy szabadon bocsátása esetén vissza tudna illeszkedni a társadalomba és törvénytisztelő életmódot folytatna. A törvényi előírásokkal összhangban a bíró rendelkezett arról, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét 2022-ben ismét megvizsgálja.

A bíróság végzése ellen az elítélt és védője is fellebbezett.

Bene László Donászi Aladárral együtt követte el a bűncselekményt (társa 2001-ben a sopronkőhidai büntetés-végrehajtási intézetben öngyilkos lett). Benét a Legfelsőbb Bíróság 1996-ban több emberen, részben előre kitervelten, részben nyereségvágyból, részben aljas indokból elkövetett emberölés bűntettében és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek a Budai Skála áruház pénzszállító autójának kirablása, valamint több ember, így egy 23 éves egyetemista és két vadász életének kioltása miatt, és életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte. A bíróság kimondta, hogy az elítélt a legkorábban húsz év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra; ez 2014. május 4-én telt le.

The post Nem bocsátható feltételes szabadságra a “skálás” gyilkosság egyik elkövetője appeared first on .

Bekérette az orosz diplomáciai tárca a moszkvai amerikai nagykövetet a Washington által meghirdetett újabb szankciók után – jelentette be Marija Zaharova külügyi szóvivő.

“Oroszország külügyminisztériumába meghívták az amerikai nagykövetet. További információt önökkel a megbeszélés után osztunk meg, amely az amerikai fél számára nehéz lesz” – mondta Zaharova. “Az efféle agresszív magatartás kétségtelenül határozott visszautasításban fog részesülni, a szankciókra adandó válasz elkerülhetetlen lesz” – tette hozzá.

Zaharova szerint Washingtonnak tudnia kell, hogy a kétoldalú kapcsolatok megromlásának az árát “meg kell fizetni”. A szóvivő a történtek miatt Washingtonra hárította a felelősséget. Elmondta, hogy John Sullivan, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete a sajtótájékoztató idején már az orosz külügyminisztérium épületében tartózkodott.

Sullivan szerdán Dmitrij Usakov orosz elnöki külügyi tanácsadótól is meghívást kapott. A RIA Novosztyi hírügynökség a külügyminisztériumra hivatkozva azt írta: a tárgyaláson elhangzott az a figyelmeztetés, hogy ha az amerikai fél Joe Biden elnöknek a kapcsolatok javítására vonatkozó kijelentése után barátságtalan lépéseket tesz szankciók formájában, az orosz fél a leghatározottabb módon fog reagálni.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön, még a büntetőintézkedések kihirdetése előtt leszögezte, hogy Moszkva ugyanúgy mint eddig, “az összes szankciótörekvést elítéli”, és törvénysértőnek tartja az effajta amerikai lépéseket. Emlékeztetett rá, hogy továbbra is érvényes a kölcsönösség elve, és kilátásba helyezte, hogy Oroszország az érdekeinek megfelelő ellenlépéseket fog tenni. (Érdekes lenne tudni milyen törvényre hivatkozik a szóvivő, amelyet az USA  kormányzata a mostani szankciókkal megsért! A -szerk- megj.)

Peszkov szerint a szankciók “semmilyen módon nem segítik elő” Vlagyimir Putyin és Bidennek az utóbbi által kezdeményezett találkozóját. Arról, hogy ezek meghiúsítanák-e a csúcsot, a szóvivő szerint a két elnöknek kell határoznia.

Biden csütörtökön bejelentette, hogy pénzügyi szankciókat léptet életbe Oroszország ellen, és kiutasít az országból tíz orosz diplomatát, a Moszkva részéről érkezett kibertámadásokra és az amerikai elnökválasztásokba történt orosz beavatkozásra válaszul.

Zaharova sajtótájékoztatóján más témákról szólva kifejezte reményét, hogy Ankara meghallotta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Ukrajnával kapcsolatos figyelmeztetését. Lavrov hétfőn Kairóban kijelentette: “Minden felelősségteljes országnak, amellyel kapcsolatban állunk – Törökország egyike ezeknek – határozottan azt tanácsoljuk, hogy elemezzék a helyzetet, a kijevi rezsim folyamatos harcias kijelentéseit, és óva intjük őket attól, hogy szítsák ezt a militarista hangulatot”.

Zaharova szerint az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások eltántorítják Kijevet az ukrajnai rendezés alapjául szolgáló, az ENSZ Biztonsági Tanácsa által is jóváhagyott minszki megállapodások végrehajtásától.

Az amerikai elnök csütörtökön elnöki rendeletet írt alá arról, hogy kormányzata pénzügyi szankciókat léptet életbe Oroszország ellen, és kiutasít az országból tíz orosz diplomatát válaszul a Moszkva részéről érkezett kibertámadásokra és az amerikai elnökválasztásokba történt orosz beavatkozásra.

The post Moszkvában bekérették az amerikai nagykövetet a washingtoni szankciók nyomán appeared first on .

2021. április 1-jén az Új Világ Polgári Fórum keretében Jeszenszky Géza volt külügyminiszterrel, Szent-Iványi István volt külügyi államtitkárral és Matura Tamás Kína-szakértővel beszélgettünk arról, mit jelent Kína kihívása a Nyugat (benne Európa és Amerika) számára és hogyan értelmezzük Magyarország és Kína egyre szorosabb kapcsolatát.

A beszélgetés felvételről az alábbi Facebook-linken tekinthető meg:
Új Világ Polgári Fórumok 5.: Kína: barát vagy ellenség? Vagy egyszerre mindkettő?

Nem történt rablási kísérlet egy pénzszállító cég alkalmazottja ellen szerdán egy X. kerületi bevásárlóközpontban, az esetet a cég munkatársa kitalálta – mondta a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője.

Csécsi Soma közlése szerint az alkalmazott beismerte, hogy nem követték el sérelmére a bűncselekményt, azt csak kitalálta. Tettét azzal indokolta, hogy a munkáját “túl unalmasnak találta, izgalomra, elismertségre vágyott”. Kihallgatása során a harmincéves férfi úgy fogalmazott: “csak be akartam vágódni a kollégámnál” – ismertette a vallomás részletét a szóvivő.

Az MTI szerdán számolt be a BRFK közleménye alapján arról, hogy késsel próbáltak meg kirabolni aznap délután egy pénzszállítót egy X. kerületi bevásárlóközpontban. Azt írták: egy férfi késsel fenyegetőzve egy X. kerületi bevásárlóközpont szervizfolyosóján próbálta meg elvenni egy pénzszállító cég alkalmazottjától a kezében tartott pénzkazettát. A pénzszállító ellökte magától a támadót és elfutott. A cég munkatársa nem sérült meg és a rábízott pénzt is megmentette – közölte a BRFK röviddel az eset után.

Csécsi csütörtökön azt nyilatkozta az MTI-nek, a BRFK több tucatnyi rendőrrel érkezett a helyszínre, lezárták a környéket és rablás kísérlete miatt nyomozást indítottak. Tanúkat hallgattak ki, elemezték a kamerák felvételeit és pár órán belül egyértelművé vált, hogy nem történt meg az eset. A szóvivő ismertette: a rablás kísérlete miatt indított eljárást lezárják és kezdeményezik, hogy a pénzszállító cég alkalmazottja ellen hatóság félrevezetése miatt induljon eljárás.

The post Elmekórtan: nem történt rablási kísérlet a pénzszállítóval szemben appeared first on .

Legénybúcsút tartó társaság tagjait bántalmazta három biztonsági őr az ügyészség szerint tavaly augusztusban Siófokon, ezért vádat emeltek ellenük – közölte a Somogy Megyei Főügyészség.

Azt írták: az ünneplők a Petőfi sétány egyik szórakozóhelyén szóváltásba keveredtek egy másik csoporttal, és a biztonsági őrök rendbontást okoztak ahelyett, hogy azt megakadályozták volna. A három férfi a legénybúcsút tartó vendégeket fojtófogást alkalmazva a sétányt határoló kordonhoz vitte, közben egyiküket az egyik őr többször megütötte, társát pedig egy másik őr lefejelte, amikor a túlzóan agresszív fellépést szóvá tette.

Az indulatok elszabadultak, a sértettek dulakodni kezdtek az őrökkel, amelynek során a vádlottak egy férfit úgy bántalmaztak, hogy elvesztette az eszméletét. Az ügyészség a vádiratban csoportosan elkövetett garázdaság bűntette miatt egy biztonsági őrrel szemben végrehajtandó, kettő ellen felfüggesztett börtönbüntetést indítványozott.

The post Brutális biztonsági őrök ellen emeltek vádat Somogyban appeared first on .

Nem lehet rövid határidővel megszervezni Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök találkozóját, a kérdés a tanulmányozás szakaszában tart – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

A szóvivő Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdai kijelentésére reagált, miszerint Biden azt javasolta Putyinnak, hogy a csúcsot az elkövetkező hetekben tartsák meg.

“Nem, a kétoldalú találkozót értelemszerűen nem sikerül majd ilyen gyorsan megszervezni, a kérdés az elemzés stádiumában van. Ez az első. Másodsorban persze a jövő hétre betervezett klímacsúcsról is szó van” – mondta.

Peszkov közölte, hogy még a megvitatás stádiumában van az április 22-23-án videokonferencia formájában megtartandó klímacsúcson való orosz részvétel ügye is. Arra kérdésre válaszolva, hogy ez attól függ-e hogy Washington bevezet-e újabb szankciókat Moszkvával szemben, kijelentette: ez az államfő döntésétől függ majd. Hozzátette, hogy az újabb amerikai büntetőintézkedések “semmilyen módon nem segítik elő” Putyin és Biden találkozóját. Arról, hogy ezek meghiúsítanák-e a csúcsot, a szóvivő szerint a két elnöknek kell határoznia.

Peszkov nem kívánta kommentálni azokat az amerikai lapértesüléseket, amelyek szerint Washington csütörtökön tíz magán- és mintegy húsz-harminc jogi személy ellen fog büntetőintézkedéseket bevezetni. Tengerentúli sajtóforrások szerint diplomaták kiutasítása van előkészületben és a büntetőintézkedések érinthetik az orosz szuverén adósságot is. Peszkov leszögezte, hogy Moszkva ugyanúgy mint eddig, “az összes szankciótörekvést elítéli”, és törvénysértőnek tartja az amerikai intézkedéseket. Emlékeztett rá, hogy továbbra is érvényes a kölcsönösség elve, és kilátásba helyezte, hogy Oroszország az érdekeinek megfelelő ellenlépéseket fog tenni.

A török külügyminisztériumnak arra a csütörtöki bejelentésére reagálva, hogy mégsem érkezik a közeli napokban két amerikai romboló a Fekete-tengerre, Peszkov úgy vélekedett, hogy korai még enyhülésről beszélni az Ukrajna körül kialakult helyzetben. Rámutatott, hogy így is sok, hadgyakorlatra átdobott amerikai és más NATO-egység tartózkodik az orosz határok közelében.

The post Pávatánc: nem lesz Putyin–Biden-csúcs a közeljövőben appeared first on .

A Nógrád Megyei Főügyészség vádat emelt egy 45 éves galgagutai férfi ellen, aki megölte idős szomszédját, hogy megszerezze az otthonában tartott készpénzét – közölte a megyei főügyész.

Bóna Gyula a közleményben azt írta: az italozó életmódot folytató, munkahellyel nem rendelkező, anyagi gondokkal küzdő férfi 2020. április 9-én ittasan elhatározta, hogy pénzt szerez a 89 éves, egyedül élő szomszédnőjétől.

Átmászott a kerítésen, majd a teraszon többször fejen ütötte az asszonyt a magával vitt seprűnyéllel. A nő csak könnyebb sérüléseket szenvedett, de a támadás során elszenvedett súlyos pszichés terhelés miatt meghalt: halálát heveny szívmegállás okozta.

A férfi az asszony pénztárcájából 12 ezer forintot vett magához, majd a fegyverként használt botot elégette. Néhány órával később visszament a házba, s tovább kutatva az egyik szekrényben egy nejlonzacskóban 1 millió 320 ezer forintot talált.

A vádlott másnap a pénzből egy balassagyarmati boltban csaknem 40 ezer forintért vásárolt édességet, élelmiszert, alkoholt, emellett jótékonykodott is: 46 ezer forintot adományozott egy egyházközösségnek, valamint szomszédjának is felajánlott 200 ezer forintot, aki azt em fogadta el.

A Nógrád Megyei Főügyészség a letartóztatásban lévő férfi ellen nyereségvágyból és bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vádat. Fegyház fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabására tett indítványt, továbbá arra, a törvényszék a férfival szemben vagyonelkobzást alkalmazzon, és fizettesse meg vele az eljárás során keletkezett mintegy 6,4 millió forintos bűnügyi költséget.

A főügyész hozzátette: arra az esetre, ha a vádlott az előkészítő ülésen beismeri a bűncselekmény elkövetését és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, az ügyészség 15 év fegyház és 10 év közügyektől eltiltás kiszabására tett indítványt.

Az ügyben első fokon a Balassagyarmati Törvényszék hoz döntést.

The post Vádat emeltek galgagutai gyilkos ellen appeared first on .

Szerdán 580 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök a maszkviselési kötelezettség elmulasztása miatt – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője.

Gál Kristóf elmondta: közterületen 532, tömegközlekedési eszközökön 35, egyéb, a rendeletben szereplő zárt helyeken 13 emberrel szemben léptek fel a rendőrök a maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt.

A kijárási tilalomra vonatkozó szabály megsértése miatt szerdán 150 esetben intézkedtek a rendőrök országszerte – tette hozzá. Az elmúlt napon 63 Magyarországon átutazóval szemben intézkedtek a rendőrök, mert nem tartották be a rájuk vonatkozó rendelkezéseket.

Szerdán országszerte 7097 hatósági házi karantént rendeltek el. Így jelenleg összesen 47 671-en vannak hatósági házi karanténban, akik közül 3560-an használják a mobiltelefonra letölthető alkalmazást – ismertette az adatokat Gál Kristóf.

The post Operatív törzs: 580-an szegték meg a maszkviselés szabályait szerdán appeared first on .