Biztonságpolitika

Az amerikai haderő műveleteiben a drónok részvétele alapértelmezett a legkülönbözőbb szinteken. A szárazföldi haderőnem meghatározó harcászati pilóta nélküli típusa, az RQ-7 Shadow nem először jár Magyarországon, de most először sikerült közelről megtekinteni egy vele felszerelt alegységet. A 2. Páncélos Felderítő Ezred (2CR) 30 fős, 11 járműből álló UAV-szakaszát, mely négy repülőeszközzel és két irányítórendszerrel rendelkezik.

Az egyik több órás felderítő bevetés visszatérési fázisát csíphettük el a Veszprém melletti sportrepülőtéren. 

Az "UAV-reptér" az aktuális leszállóirányból nézve. Innen is látszik a majomfogó, mely a fékezőköteleken túl képez biztonsági tartalékot túlfutás ellen.

A szakasz két készlet, Humvee-re telepített irányítórendszere. A nagy parabolaantenna, mely mindig a levegőben lévő drónra néz, az elsődleges adatátvitel eszköze. Az alkalmazási mélységből fakadó viszonylag kis távolságok ebben a kategóriában még elkerülhetővé teszik a műholdas kapcsolat szükségességét.

Még viszonylag közelről, a leszállóhelyhez közeli körözés közben is nehéz észrevenni a Shadow-t. Míg "fűnyíróhangja" messziről jelzi jelenlétét, a felderítési magasságban lévő gépet vizuálisan észlelni rendkívül nehéz.

Bejövetel közben, jól létszik a fékhorog...

...melynek az a feladata, hogy elkapja az előtte keresztbe kifeszített két fékezőkötél egyikét. "Olyan mint egy hordozó, de sokkal olcsóbb".

 

Zord

Megkezdte működését az adóvisszaélések elleni uniós küzdelmet támogató Európai Adóügyi Megfigyelőközpont, amelynek célja, hogy az Európai Unió területén és azon kívül egyaránt visszaszorítsa az adócsalást és az adóelkerülést, valamint előmozdítsa a méltányosabb adóztatást – jelentette be Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos.

Gentiloni elmonda, a megfigyelőközpont függetlenül végzett kutatásokkal, elemzésekkel és adatmegosztással fogja elősegíteni a vonatkozó uniós szakpolitikai döntéshozatalt.

Objektív tájékoztatást nyújt majd a szakpolitikai döntéshozóknak, továbbá olyan kezdeményezéseket fog eléjük terjeszteni, amelyek hozzájárulhatnak az adócsalás, az adóelkerülés és az agresszív adótervezés eredményesebb kezeléséhez. Meg fogja védeni a koronavírus-járvány utáni gazdasági és társadalmi helyreállítás, valamint a zöld és a digitális átállás megvalósítására fordítani kívánt beruházások támogatásához szükséges állami bevételeket.

Az uniós biztos reményét fejezte ki, hogy az Európai Adóügyi Megfigyelőközpont kiemelkedő színvonalú kutatásokat fog folytatni, innovatív ötleteket terjeszt elő, és EU-szerte segíti majd az adóügyi szakpolitikák területén folytatott vitákat.

A párizsi közgazdaságtudományi egyetem (École d’économie de Paris) keretében működő megfigyelőközpont az adóelkerülés elleni küzdelmet előmozdító új ötletek forrása lesz, és nemzetközi referenciaként szolgál majd a globalizált világban felvetődő adóügyi kérdések tanulmányozására – tette hozzá Gentiloni.

The post Megkezdte működését az adóvisszaélések elleni uniós küzdelmet támogató megfigyelőközpont appeared first on .

Az Európai Ügyészség (EPPO) a” legelső európai uniós eszköz”, amely megvédi a jogállamiságot az uniós tagállamokban – mondta Laura Condruta Kövesi európai főügyész abból az alkalomból, hogy a luxemburgi székhelyű testület kedden megkezdte működését.

Mint mondta, az EPPO létrejötte több évtizedes politikai tárgyalás eredménye, a testület sikere letéteményese lesz az uniós állampolgárok EU-ba vetett bizalmának. Hangsúlyozta: az ügyészség elsőleges célja hogy nyomozzon és vádat emeljen az uniós költségvetés ellen elkövetett csalásokkal és más, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel vagy a határokon átnyúló áfacsalásokkal kapcsolatban. Kövesi szerint az ilyen jellegű bűntettek a leggyakoribbak az unióban, és “sajnálatos módon” sok esetben nem jelentik, alábecsülik, sőt tolerálják ezeket. Kiemelte, hogy a bűncselekményeket elkövetők akár erőszakhoz is folyamodnak, hogy elkerüljék a büntetést.

Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos beszédében kiemelte, hogy az EPPO létrejötte példátlan és rendkívüli Európa történetében, mivel az első nemzetek fölötti szervezet, amely az uniós adófizetők pénzét védi meg a visszaélésektől. Állítása szerint 2019-ben több mint százezer, az uniós költségvetéssel kapcsolatos szabálytalanság történt a tagállamokban, és ezek mintegy 460 millió eurót vontak magukkal. Jourová hangsúlyozta: “az unió költségvetésével és a helyreállítási alappal együtt most 750 milliárd euró forog kockán, így meg kell akadályozni, hogy ebből egy cent is kárba vesszen, különösen egy ilyen válság sújtotta helyzetben”. Jourová arra is kitért, hogy az Európai Bizottság keményen dolgozik azért, hogy az uniós források védelme érdekében elfogadott jogállamisági mechanizmust minél előbb alkalmazzák.

“Vélhetően az év második felében elindítjuk a folyamatot, miután megállapítottuk, melyik uniós tagállam vethető alá az eljárásnak. Ez az uniós források befagyasztásához is vezethet egyes tagországokban” – jelentette ki.

Újságírói kérdésre válaszolva a biztos kijelentette: közvetett kapcsolatot lát a jogállamisági mechanizmus és aközött, hogy Magyarország és Lengyelország nem hajlandó csatlakozni az Európai Ügyészséghez. “Mint tudjuk, e két országban hiányosságok vannak e téren” – tette hozzá.

Didier Reynders igazságügyért felelős uniós biztos arról beszélt, hogy azoknak a tagállamoknak, amelyek nem kívántak csatlakozni az ügyészséghez, nem szabad elfelejteniük, hogy az EU-költségvetés védelme nem csak a csatlakozó országok felelőssége, hanem közös uniós erőfeszítés. Hangsúlyozta, hogy a testülethez nem csatlakozó országoknak is ki kell építeniük a kapcsolatokat az EPPO-val.

Az Európai Ügyészségnek 22 uniós ország a tagja: Írország, Magyarország, Lengyelország eddig nem csatlakozott a munkájához, de ezt bármikor megtehetik, Dánia pedig egyértelmű kívülmaradását jelezte. Svédország idén jelezte érdeklődését a csatlakozás iránt.

A szervezet európai delegált ügyészekre építve, decentralizáltan működik minden egyes tagállamban. A luxemburgi központi irodában az európai főügyész és húsz európai ügyész irányítja a technikai és nyomozói állomány munkáját. Az EPPO kezdeményezheti a gyanúsítottak letartóztatását is, de ezt egyeztetnie kell a megfelelő nemzeti hatóságokkal.

Az ügyészség munkáját segíteni fogja Eurojust, a nemzeti hatóságok együttműködésének központja, továbbá az Europol, az unió bűnüldözési szervezete, illetve a csalás elleni EU-hivatal (OLAF).

The post Vezetője szerint az Európai Ügyészség a legelső uniós eszköz, amely megvédi a jogállamiságot appeared first on .

Hollandia három szudáni konzult utasított ki az országból az elmúlt évtized folyamán, miután kiderült, hogy a dél-szudáni hírszerző és titkosszolgálatnak, az National Intelligence and Security Service-nak (NISS) dolgoznak – írta az NlTimes hírportál az NRC Handelsblad holland hírlap oknyomozó kutatása nyomán.

A lap szerint a hágai konzulokat – a holland titkosszolgálat információi alapján – azzal vádolták, hogy megfigyelték és megfélemlítették a szudáni ellenzék Hollandiába menekült tagjait. Hollandia 2012 és 2019 között kérte fel a három magas rangú diplomatát, hogy hagyják el az országot. A holland külügyminisztérium megerősítette a lapnak, hogy 2016-ban szólították fel az egyik konzult távozásra, aki ennek csak két év múlva tett eleget. A késedelmes távozás azért történt, mert az érintett szóbeli ígéretet tett arra, hogy abbahagyja a kémkedést, ezért a holland külügy úgy látta, “nincs szükség további nyomásgyakorlásra.”

Az NRC azt írta, hogy az elmúlt hét évben több jelentés is érkezett arról, hogy az NISS Szudánba visszatoloncolt menedékkérőket tart fogva és vet kínzások alá. Ennek ellenére a holland hatóságok azokat, akiknek nem sikerült menedékjogot szereziük az országban, egyenesen a szudáni nagykövetségre küldték – hívta fel a figyelmet a napilap.

A Hollandiában élő szudáni közösség több alkalommal figyelmeztette a külügyminisztériumot, hogy az NISS ügynökei dolgoznak a hágai szudáni nagykövetségen. Állításaikat olyan felvételekkel igazolták, amelyeken látható, hogy a konzulok ellenzéki gyűléseken és tüntetéseken résztvevőket figyelnek meg. A külügyminisztérium ezt úgy kommentálta a lapnak, hogy “igyekeztek politikai mérlegelés tárgyává tenni a szudáni közösségtől származó információkat.”

A Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet tavaly decemberben írt arról jelentést, hogy az NISS tagjai milyen válogatott kínzásoknak vetik alá a politikai foglyokat.

A dél-szudáni biztonsági szolgálatot hírszerzési, elemzési és tanácsadói feladatok elvégzésére hozták létre 2011-ben, röviddel az állam függetlenné válását követően. A 2013-ban kitört polgárháború nyomán a szervezet fokozta fellépését kormányellenesnek tekintett személyekkel szemben, mint a jogvédők, egyes üzletemberek, újságírók és diákok.

The post Hollandia több szudáni diplomatát kiutasított az elmúlt évtizedben kémkedés miatt appeared first on .

Őrizetbe vették a Nagyaron vasárnap történt gyilkossággal gyanúsítható 34 éves férfit, aki az eddigi adatok szerint veszekedés közben előbb bántalmazta, majd több késszúrással megölte 32 éves élettársát.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság keddi, a rendőrség honlapján megjelent közleményében azt írta, a tragédia idején a pár saját és három nevelt gyermeke is családi házban volt. A 14 éves lány anyja védelmére kelt, de mivel apja ököllel megütötte, a közelben élő anyai nagyszüleitől kért telefonon segítséget. A feldühödött apa ezután a lánya és az unokája segítségére siető nagyapát is megsebesítette.

Miután végzett élettársával, a gyanúsított megpróbált véget vetni az életének, a mentők szúrt sérülésekkel vitték kórházba – közölték a police.hu oldalon. A nyomozók a helyi férfit – kórházi ellátása mellett – őrizetbe vették, több ember sérelmére elkövetett emberölés kísérletének megalapozott gyanúja miatt kihallgatták és kezdeményezték letartóztatását.

The post Őrizetbe vették a nagyari gyilkosság gyanúsítottját appeared first on .

A román államfő és a miniszterelnök, valamint a NATO főtitkárhelyettese és az Európai Bizottság alelnöke jelenlétében felavatták Bukarestben a román külügyminisztérium által kezdeményezett Euroatlanti rezilienciaközpontot (E-ARC), amely a NATO és EU- tagországok, illetve partnereik ellenállóképességének javításához szükséges szakértelmet szándékszik intézményi keretek közé gyűjteni és hasznosítani.

“Értékközösségünk nap mint nap újabb, egyre változatosabb kihívásokkal és fenyegetésekkel szembesül, amelyeket egyre nehezebb ellensúlyozni. Éberségünket tehát minden szinten fokozni kell, és szükség van a megfelelő tudásra és eszköztárra is: erre való az Euroatlanti rezilienciaközpont” — mondta nyitóbeszédében Klaus Iohannis államfő.

A román elnök kifejezte meggyőződését, hogy az E-ARC a “kiválóság és szakértelem” központjává válik, amely “többletértéket fog termelni” a jelenlegi geopolitikai helyzetben.

Florin Citu miniszterelnök leszögezte: az – első időszakban a román külügyminisztérium által működtetett, de a továbbiakban nemzetközi intézménnyé alakuló – E-ARC a bukaresti kormány teljes támogatását élvezi, és hamarosan nemcsak romániai, hanem a NATO és az EU szintjén is fontos tudásközponttá válhat.

Bogdan Aurescu román külügyminiszter kifejezte reményét, hogy minden szakterületen sikerül a NATO és az EU legjobb szakembereit bevonni a bukaresti E-ARC tevékenységébe. A központnak hét munkacsoportja lesz, amelyek egy-egy elkülönített témakörre – a társadalmi, a technológiai, a kommunikációs, a válságkezelési, a kormányzati, a közlekedési, illetve partner országbeli ellenállóképesség javítására – összpontosítanak.

Az E-ARC kutatási és képzési központként működik majd, amely az uniós- és NATO-tagországokat fenyegető kockázatok gyors felismerése, illetve a helyzethez történő alkalmazkodás kidolgozása által segíti azok ellensúlyozását, ugyanakkor az elemzőképesség javítása és a jó megoldások megosztása terén növeli ellenálló képességüket a biztonsági kihívásokkal, a nem konvencionális fenyegetésekkel szemben – magyarázta a külügyminiszter.

Mircea Geoana, a NATO főtitkárhelyettese arról beszélt, hogy az észak-atlanti védelmi szervezetnek a “génjeiben van” az alkalmazkodó készség és az örökös fejlődés. Úgy vélekedett: a bukaresti rezilienciaközpont létrehozása szükséges, hasznos és dicséretes kezdeményezés Románia részéről.

Az E-ARC avatásán az EU nevében Maros Sefcovic, az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért és tervezésért felelős biztosa, az EB alelnöke üdvözölte Románia kezdeményezését, mint olyat, amely minden bizonnyal hasznára lesz a koronavírus-járvánnyal küzdő tagországoknak abban, hogy a következő válságokra jó válaszokat találjanak.

The post Euroatlanti rezilienciaközpontot avattak Bukarestben appeared first on .

A világ legősibb ismert háborús emlékművét találhatták meg Szíriában: a Tal Banat mellett álló magas halmot, a Fehér emlékművet a Kr. e. III. évezredben elhunyt háborús áldozatoknak emelhették.

A The Guardian brit napilap szerint a régészeti helyszínt korábban tömegsírnak gondolták, ahol az ellenség csatában elesett harcosai nyugodtak. Az Antiquity folyóiratban megjelent tanulmány szerzői azonban úgy vélik, hogy az emlékhelyet inkább a közösség háborúban elesett tagjainak emelték.

A szerzők szerint a halottak következetes elhelyezése arra utal, hogy a sírhalom valószínűleg a harci szekereket használó állami hadsereg áldozatainak emlékműve volt. De felvetődött annak a lehetősége is, hogy az eltemetettek között az ellenség halottai is lehettek. Szíria északi részén számos hasonló lelőhely található, és egyesekről úgy gondolják, hogy győztes csaták emlékművei, ahol a legyőzött sereg elesett áldozatait véletlenszerűen tömegsírokba temették. Sok ilyen temetkezési helyen mezopotámiai feliratokat találtak, amelyek a győzelmet ünnepelték.

A Tal Banat-i lelőhely azonban különbözik ezektől mind a testek elrendezésében, mind magának a halomnak az összetételében: gondos megtervezése arra utal, hogy azt inkább a háborús halottak tiszteletére emelték.

“Akkoriban is lerótták tiszteletüket a csatában elesettek előtt, akárcsak mi” – hangoztatta Anne Porter, a Torontói Egyetem professzora, a tanulmány vezető szerzője. Hozzátette: azt nem tudják, hogy az emlékhelyre a győztes vagy a vesztes sereg áldozatait temették. “Azt tudjuk, hogy a halottak holttestét valamilyen más helyről, talán jóval az esemény után vitték oda, és egy hatalmas halomban temették el őket, amely kilométerekről látható volt”.

A tanulmány szerint lehet, hogy az emlékművel üzenni akartak a környékbeli közösségeknek. De azt is felvetették a szerzők, hogy a felfedezés jelentősége miatt érdemes lenne a Szíria északi és középső területein feltárt régészeti helyszínek jelentőségét is tovább kutatni.

The post A világ legősibb ismert háborús emlékművét találhatták meg Szíriában appeared first on .

Oroszország teljesítette a cseh kormány követelését, hogy május végéig a prágai orosz nagykövetség létszámát hét diplomatára és 25 adminisztratív-műszaki munkatársra korlátozzák. “Megállapíthatom, hogy az orosz fél a megadott időpontot betartotta” – jelentette be hétfő esti nyilatkozatában Jakub Kulhánek cseh külügyminiszter.

Oroszország két alkalommal – szombaton és hétfőn – különgépet küldött Prágába, amely Moszkvába szállította a nagykövetség 123 alkalmazottját, köztük harminc diplomatát.

Csehország és Oroszország között áprilisban keletkezett éles diplomáciai konfliktus a dél-morvaországi vrbeticei hadianyagraktárakban 2014 őszén történt robbanások miatt. Prága azt állítja, hogy a robbanások mögött az orosz katonai hírszerzés (GRU) állt, amit Moszkva elutasít. A felek kölcsönösen diplomatákat és adminisztratív személyzetet utasítottak ki, majd megegyeztek abban, hogy mindkét fővárosban csak hét diplomata és 25 munkatárs dolgozhat.

A két oroszországi cseh konzulátus (Szentpétervár és Jekatyerinburg), illetve a két csehországi orosz konzulátus (Karlovy Vary és Brünn) működése nem változott – mondta részletek nélkül Eva Davidová cseh külügyminisztériumi szóvivő újságíróknak.

A konfliktus után a cseh-orosz kapcsolatok a mélypontra kerültek. Csehország a moszkvai Cseh Ház működésének nagymértékű korlátozására kényszerült, ideiglenesen megszüntették a szállodai és a vendéglői szolgáltatásokat, mert a nagykövetségnek meg kellett szüntetni 89 orosz állampolgár munkaviszonyát. Prágában veszélybe került a mintegy százéves múltra visszatekintő Orosz Iskola működése, mert a tanárok jelentős része formálisan a nagykövetség alkalmazottja volt. Kulhánek szerint az Orosz Iskola szeptembertől akkor működhet tovább, ha felveszi a többi, Prágában működő idegen nyelvű iskola státuszát.

Moszkva néhány napja Csehországot felvette az Oroszországgal szemben barátságtalan országok listájára. A listán a csehek mellett csak az Egyesült Államok található. Csehország ezt az orosz lépést a bécsi diplomáciai konvenció megsértésének minősítette.

Csehországnak több ország, köztük Magyarország is felajánlotta a segítségét a moszkvai cseh diplomáciai képviselet működésének biztosításához – közölte a cseh külügyminiszter. Kulhánek szerint a felajánlások elfogadásáról egyelőre nem született döntés.

The post Elhagyták Prágát a kiutasított orosz diplomaták appeared first on .

A héten mutatkozott be a nyilvánosságnak a romániai Nagysink (Cincu) lőterén a NATO új, elsősorban az erők gyors telepítésének gyakoroltatását célzó rendezvény, a Steadfast Defender első kiadása. A gyakorlat fókuszában a török vezetésű Nagyon Magas Készültségű Összhaderőnemi Harci Kötelék (VJTF) Törökország vezette váltása állt.  A képekért köszönet Vörös Szabolcs kollégának, a Válasz Online munkatársának!

A BMC Vuran a VJTF-be felajánlott török erők jellegzetes járműve. Igen, a kocsi tetején lévő RCWS ismerős lehet Tatáról, a mi Gidránjainkról is :-)

A VJTF becenevét, a "lándzshegyet" szimbolizáló pillanat is lehetne: igazából terepismertető hagyományos módszerrel. A lőtér kicsinyített mása, a szemlepont előtti terepasztal jól érhetővé teszi a gyakorlat egyes mozzanatait a különböző helyszíneken.

Quadcopter akcióban...

...begyűjtés a felderítő repülés után.

Páncéltörő alegység Land Roverrel és kétféle Milan ATGM-indítóval. A rakétakonténerek a platón láthatóak.

A Vuranok és az általuk szállított lövészek itt már tüzelőállásban.

Zord

Egyiptom és Szudán befejezte összhaderőnemi közös hadgyakorlatát az Etiópiával kialakult feszültségek közepette.

A hadgyakorlatok zárónapját Kartúm mellett Mohamed Oszmán al-Husszein szudáni vezérkari főnök és egyiptomi hivatali partnere, Mohammed Farid kísérte figyelemmel. A kartúmi vezetés közleménye szerint a hadgyakorlat a bilaterális kapcsolatok erősítése mellett a közös fenyegetések elhárítására adandó egységes válaszok gyakorlását szolgálta.

Szudán és Egyiptom Omar el-Besír szudáni elnök 2019-ben történt elmozdítását követően kezdett ismét közeledni egymáshoz, ami komoly aggodalmakat váltott ki az etióp vezetésnél. Az AP amerikai hírügynökség szerint a hatnapos hadgyakorlat a két szomszédos állam mélyülő biztonsági kapcsolatainak “közszemlére tétele” mellett erőfitogtatásként szolgált Etiópia számára.

A három ország közötti diplomáciai viszály oka a 4,6 milliárd dolláros költséggel épülő Nagy Etióp Reneszánsz Duzzasztógát a Kék-Nílus etiópiai szakaszán a vízhozamok csökkenése és az általában véve is szűkös vízforrások miatt. A Kairó, Kartúm és Addisz-Abeba között zajló vitarendezési tárgyalások az ügyben eddig nem vezettek eredményre. Egyiptom és Szudán olyan egyezményt szeretne, amely szabályozná az Etiópia által továbbengedett vízmennyiséget, különösen szárazság idején.

Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök márciusban kijelentette: országának elvitathatatlan joga, hogy részesedhessen a Nílus vízéből, és súlyos instabilitáshoz vezet a régióban, ha Etiópia egyezmény hiányában feltölti víztározóját.

Kairó és Kartúm a nyugati országok és az ENSZ segítségét kérte annak érdekében, hogy jogilag kötelező érvényű egyezségre jussanak a felek ebben a kérdésben.

The post Egyiptom és Szudán közös hadgyakorlatot tartott appeared first on .

Benkő Tibor honvédelmi miniszter a Magyar Honvédség parancsnoksága hétfői, székesfehérvári rendkívüli állománygyűlésén bejelentette: Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagyot javasolta a Magyar Honvédség parancsnokának.

Ruszin-Szendi korábban a Honvédelmi Minisztérium (HM) humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára volt. Az állománygyűlésen ismertették Áder János köztársasági elnök határozatát: az államfő a miniszter előterjesztésére június 1-jével felmentette beosztása alól Korom Ferenc vezérezredest, a Magyar Honvédség parancsnokát.

Benkő hangsúlyozta, hogy Korom vezetésével 2018-tól sikeres volt a honvédség. A tisztességesen és becsületesen elvégzett munka eredménye, ahová mára a Magyar Honvédség eljutott – fogalmazott a miniszter.

Rámutatott arra, hogy a vezérezredes irányításával megtörtént a minisztérium és a vezérkar szétválasztása, a parancsnokság létrehozása, valamint a honvédség legnagyobb haderőfejlesztési programja, a Zrínyi 2026 elindítása, amelyben sok technikai eszközt szereztek be és állítottak rendszerbe. Ugyanakkor “kevésbé vagyunk eredményesek” az infrastrukturális fejlesztések terén, valamint a honvédelmi ágat illetően, ami magában foglalja a képzést, felkészítést, a tartalékos katonák állományba helyezését minél nagyobb létszámban, továbbá a társadalmi kapcsolatok fejlesztését – fűzte hozzá.

A miniszter reményét fejezte ki, hogy a kitűzött ütemterv szerint tud továbbhaladni a haderőfejlesztés. Benkő jelezte, hogy az eddigi parancsnok nemzetközi diplomáciai környezetben folytatja munkáját. A miniszter Korom Ferencet a Magyar Érdemrend középkereszt kitüntetésre terjesztette fel.

Korom beszédében kiemelte, hogy a 2018. május 16. óta tartó időszakban történelmi változásokat indítottak el közösen, és három év alatt évtizednyi előrelépést produkáltak. Rendkívüli megtiszteltetésnek nevezte, hogy “az ország első katonája” lehetett, s büszke arra, hogy tisztességgel, becsülettel dolgozó katonák élén szolgálhatott.

Ruszin-Szendi Romulusz
Ruszin-Szendi 1973. május 5-én született Miskolcon. Felsőfokú tanulmányait a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán kezdte tüzértiszt és földmérő mérnök szakon, majd a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem katonai vezető szakán folytatta. Ugyanitt 2010-ben megszerezte a hadtudomány doktora címet. 2014-ben az Amerikai Egyesült Államokban elvégezte a US Army War College stratégiai tudományok mestere szakát is. Katonai pályafutását 1995-ben Tapolcán, az MH 5. Csobánc Sorozatvető Tüzérezrednél kezdte, ahol szakaszparancsnoki posztokon szolgált. Később Pécsen, Székesfehérváron, Tatán, Szolnokon, Debrecenben és Budapesten is látott el beosztásokat. 2014-től 2016-ig a Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökségénél szolgált, 2015 augusztusától megbízott csoportfőnökként. 2016-ban a debreceni MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnokává nevezték ki. A Magyar Honvédségnél utoljára 2019 elején töltött be beosztást, az MH Hadkiegészítő Felkészítő és Kiképző Parancsnokság vezetőjeként. 2019-ben a Honvédelmi Minisztériumban folytatta karrierjét, ahol kezdetben titkárságvezetőként, 2020. április elsejétől 2021. május végéig pedig humánpolitikai ügyekért felelős helyettes államtitkárként dolgozott.

 

The post Benkő Tibor Ruszin-Szendi Romuluszt javasolta a Magyar Honvédség parancsnokának appeared first on .

2011. június 2-án a kecskeméti repülőbázisról 1-1 elleni légiharc gyakorlatra szállt fel két Gripen. Az együléses C-t egy kétüléses D kísérte és a gépek Mezőkövesd térségébe, a légiharc-gyakorlásra legtöbbször használt TRA 23 jelű légtérbe tartottak. A géppár elhagyta Szolnokot és miután megérkeztek a légtérbe, a pilóták bemelegítettek azzal, hogy 5 g-s túlterheléssel 90 és 180 fokos fordulókat hajtottak végre. Az ilyen manővernek kettős célja van. Egyrészt ellenőrzik a fegyverzetet, másrészt felkészítik a szervezetet a komolyabb túlterhelésre. A fokozatos, 30 másodpercig tartó 5 g túlterhelés „felébreszti” a szervezetet, amelyet így nem a légiharcban gyakori 6-8 g éri először, ami bemelegítés nélkül, akár ájuláshoz is vezethetne.

Fontos mozzanatról van szó, mivel az egyén g-toleranciája naponta változhat, pihentségtől, fáradtságtól, sportolástól, de még a szervezet folyadék háztartásától függően is. Általában 5,5 - 6 g a küszöb, amit a g-ruhával és a légzéstechnikával lehet emelni. A Gripenen használt öltözék nadrágja 2-3 g pluszt jelent, a mellény pedig a g-tűrés időtartamát növeli. A megfelelő légzéstechnikával ehhez még 3-4 g-t lehet hozzáadni, de rossz légzéssel el is lehet rontani a dolgot. Ez a fajta bemelegítés a kanadai képzéssel került be a hazai vadászrepülők mindennapjaiba. A MiG-29-esen vagy az L-39-esen előfordult, hogy egyes feladatokra, például útvonalrepülésre a pilóták nem vették fel az orosz gyártmányú, 1-2 g pluszt jelentő PPK-nadrágot. Ez Kanadában, az NFTC Hawkjain elképzelhetetlen volt és ez érvényes a Gripenre is. A svéd típus fedélzeti rendszere észleli és jelzi, ha az öltözékkel valami nincs rendben, például ha le van csatolva az oxigénmaszk.

A Gripenen használt öltözék.

A fegyverzet ellenőrzése és a bemelegítés után a géppár a készültségi elfogást gyakorolta, mivel ez a Gripen pilóták fő feladata és egyben ez egy üzemanyag-takarékosabb kezdés is. Ha légiharccal indítanának, a tartós utánégető használat miatt nem biztos, hogy maradna kerozin az elfogásokra. Valós, éles helyzetben is hasonlóan épül fel a feladat. A készültségi géppár felszáll és elfogja az ellenséges gépet. Úgy van felépítve a manőversorozat, hogy a géppár egyik tagja mindig az ellenfelet fenyegető, biztos pozícióban legyen, és bármilyen ellenséges manőver esetén reagálni tudjon. Gyakorló légiharcnál ezeket a manőversorozatokat többször is lehet gyakorolni, újabb és újabb felállásból indítva a harcot és persze az ellenség is kerülhet olyan helyzetbe, hogy győztesen kerüljön ki a küzdelemből.

Június 2-án a TRA 23-asban is egy ilyen szituációt gyakoroltak a pilóták. Az elfogott cél nem akart együttműködni és távolból indítva megkezdődött a harc. A klasszikus, manőverező légiharcban úgy tűnt, hogy az együléses gép pilótája, Molnár Tibor őrnagy lesz a nyerő. A pilóta nagyon közel volt ahhoz, hogy lőni tudjon, gyakorlatilag néhány fokot kellett volna lefaragnia ehhez. Erre azonban már nem kerülhetett sor, mert a manővernek ebben a pillanatában, a sisakjában egy figyelmeztető jelzés szólalt meg. A figyelmeztető rendszer tervezésekor a mérnökök arra törekedtek, hogy ha a pilótának a harcban nincs ideje lenézni a kijelzőre (MFD – Multi Function Display), akkor a hangjelzés tónusából is tudja, hogy milyen szintű hibával kell szembenéznie. Ebben az esetben a jelzés egy súlyos hibára utalt, ráadásul a gép szinte megtorpant, ahogy a hajtómű utánégető üzemmódja automatikusan kikapcsolt. A pilóta villámgyorsan felmérte a helyzetet és mivel azt tapasztalta, hogy a két gép térbeli elhelyezkedése miatt nem fenyeget az összeütközés veszélye, lepillantott a kijelzőre. A kijelzőn már megjelent a hiba, mellette egy szám, amely kategorizálta a hibát és egy betű, ami a súlyosságára utalt. A felirat alapján a hajtómű vész-üzemmódon működött. A hiba jelentkezésekor a gép egy spirálon süllyedve repült, 250-300 csomós (500-540 km/h) sebességgel, maximális utánégetéssel, 7-8 ezer láb (2100 – 2400 méter) magasan. A manőver alsó határa a terep felett 5000 láb (1500 méter) volt. Miután a rendszer kikapcsolta az utánégetést, a gép a maximális tolóerő közel ötven százalékát elvesztette.

Molnár Tibor őrnagy

A manőver és a meghibásodás miatt lassuló Gripen orra ekkor északra mutatott, háttal a hazavezető iránynak. A pilóta folytatta a fordulót és a kecskeméti irányra állt hibás gépével, hogy a probléma megoldása közben már a hazavezető útvonalon repüljön. Ezzel időt lehet nyerni, és lehet, hogy ez az idő, akár néhány másodperc, később jól jön majd a hazatérés végső fázisában. A légiharc gyakorlat természetesen ezzel véget ért, és ekkor már jutott idő a rádiózásra is. Molnár őrnagy a kísérőjével és a vadászirányítással is közölte, hogy a hajtómű meghibásodása miatt visszatér Kecskemétre. A hazafelé tartó Gripen mellé felzárkózott a kísérője is. Békeidőben is alapszabály, hogy a géppár egyik tagja sem marad magára a bajban. A „mellettem a társam” megnyugtató érzésén túl, ennek praktikus okai is vannak. A vészhelyzeti ellenőrző lista ott van a Gripen memóriájában és nyomtatott formában a pilótánál is. Általában gyorsabb a kijelzőre lehívni a listát és onnan ellenőrizni a teendőket, mint papírról nézni, de az is megtörténhet, hogy a fedélzeti rendszerek meghibásodása miatt az adatokat nem lehet lehívni vagy a pilóta túl elfoglalt a problémával és a gép irányításával. Együléses harcászati repülőgépről lévén szó, nincs más, akivel megoszthatná a teendőket, mint a géppárja. A kísérő segíthet azzal, hogy a hiba alapján a saját gépe kijelzőjén jeleníti meg a teendőket és rádión diktálja a társának, egyben kívülről ellenőrzi is a meghibásodott gépet.

Kísérő, szorosan felzárkózva (illusztráció).

Ha a dolgok rosszra fordulnak és katapultálásra kerül sor, akkor a kísérő az, aki a földet érésig követheti a folyamatot és tájékoztathatja a földi szolgálatokat - például, hogy a pilóta egy magasfeszültségű vezetéken akadt fenn, áramtalanítani kell a szakaszt - de pontos koordinátát adhat a kutató-mentő szolgálatnak is. Adott esetben életet menthet azzal, hogy a kutató-mentők a lehető leggyorsabban megtalálják és ellássák a sérült hajózót. Háborúban a levegőből biztosíthatja a földön menekülő vagy rejtőző társát. Elemezve a helyzetet, Molnár őrnagy döntése egyértelműen a kecskeméti leszállás volt. Ha azonnali leszállást kívánt volna a helyzet, akkor a debreceni polgári vagy a szolnoki katonai repülőtér jöhetett volna szóba, attól függően, hogy a TRA 23-asnak melyik szektorában van a gép. Közben Kecskeméten is figyelték a frekvenciát, így a pilóta velük is közölhette a helyzetet, hogy a mentő, tűzoltó és műszaki mentő szolgálatok is felkészülhessenek a meghibásodott Gripen fogadására.

A szükséges tennivalók elvégzése után a pilóta számára nem maradt más feladat, mint a kevés tolóerővel, sebesség és állásszög korlátozással, finom gázkar kezeléssel és kormánymozdulatokkal, vagyis egy kényes egyensúly fenntartásával hazavinni a meghibásodott repülőgépet. Az ilyen természetű meghibásodás esetén egy bizonyos sebesség alatt kell maradni, amelyhez tartozik egy hajtómű fordulatszám, amin viszont fennáll a pompázs veszélye (a levegő áramlásának instabilitása, az áramlás leválása a kompresszorlapátokról, amely a hajtómű leállásához vezet). Nagyon finoman kell repülni a géppel, elkerülve, hogy túlgyorsuljon. Ez a Gripenen nem egyszerű, mert egy bizonyos süllyedési szög túllépése esetén gázlevétel mellett is könnyen gyorsul, aminek az a veszélye, hogy ha a pilóta gyorsan veszi le a gázt, akkor ugyancsak bepompázsolhat a hajtómű. Gondolatban tehát a gép előtt kell járni, megelőzni a nemkívánatos helyzetek kialakulását. Ehhez jó előre meg kell tervezni majd lerepülni a leszállási profilt. A végső egyenesen a futóműre vonatkozó limit miatt kell tovább csökkenteni a sebességet, amihez tartozik egy állásszög. Ezt az állásszöget nem szabad túllépni, mert a sebesség nagyon lecsökken, a gázkarral pedig nagyon óvatosan kell bánni, ráadásul a hajtómű is lassan reagál. A „huszáros” tempó itt már nem működik. (A kecskeméti szimulátorban az ilyen esetek megoldását is lehet gyakorolni.)

A meghibásodástól számítva kilenc perc telt el, amikor Molnár őrnagy sikeresen leszállt a Gripennel Kecskeméten. A levegőben még csak annyi hibaüzenet volt, hogy a hajtómű átállt tartalékrendszerre, ez a földön, kigurulás közben kiegészült azzal az üzenettel, hogy az elektronikus hajtómű szabályozó rendszer (FADEC - Full Authority Digital Electronic Engine Control) a hiba oka. A begurulást és a leállítást követően a műszakiak átvették a gépet és vallatni kezdték a hibáról. A pilótákhoz hasonlóan a műszakiaknak is megvan az adathordozójuk (DTU – Data Transfer Unit), amely a számukra hasznos információkat tárolja. Ebből az egységből is kinyerhetik az adatokat, de egy infravörös leolvasó segítségével is hozzájuthatnak azokhoz. Így jutottak el a meghibásodott blokkig. A gépből nyert információkat a műszaki adatokat rögzítő részleg (MDR – Maintenance Data Recording) kezeli. Nemcsak a különböző paraméterekkel és kapcsolóállásokkal vannak tisztában, de még azt is megmondják, hogy mikor, mekkorát lélegzett a pilóta. A hajózó tapasztalatairól szintén készül egy feljegyzés, amit az MDR-osok adataival együtt Svédországba, a Gripen gyártójához is eljuttatnak. Ahogy az évek során gyűlnek az adatok, itthon és a gyártónál is készül egy statisztika az egyes részegységek meghibásodásáról.

Hajózó részről a repülés utáni kiértékelésen (debriefing) is elemzik az esetet. A kiértékelés az irányítókkal, logisztikával, műszakiakkal közösen kezdődik és megbeszélik, hogy volt-e gond valamelyik szakággal kapcsolatban. Ezután csak a pilóták maradnak az eligazítóban. Beszámolnak arról, hogy a feladat végrehajtása során kivel mi történt, min kell változtatni, vétett-e valaki hibát, mit kellene másképpen csinálni. Ez azért fontos, mert bár sok minden le van írva, az élőszó könnyen felidézhető bizonyos esetekben, például egy hasonló meghibásodásnál. Ebben az esetben is elemezték a vészhelyzetet és a pilóta tevékenységét is. Az elemzés célja a fejlődés. A meghibásodásról készült jelentést (ODR - Operational Disturbance Report) később azok is elolvashatják, akik nem tudtak részt venni a debriefingen és a kölcsönös információáramlás alapján ezt az ODR-t más Gripen üzemeltetők is megkapják. A végleges jelentést a századparancsnok, majd a bázisparancsnok végül pedig az akkori Összhaderőnemi Parancsnokság (2019. január 1-től Magyar Honvédség Parancsnokság) Repülésbiztonsági Osztálya hagyta jóvá. Ezután bekerült egy elektronikus rendszerbe, amit a kecskeméti repülőbázison fejlesztettek ki azzal a céllal, hogy az információ mindenkihez eljusson és, hogy a különböző eseteket kategorizálni lehessen illetve statisztikai célokra is felhasználhatóak legyenek.

Gripen és pilótája. A hajtómű, ha „félgőzzel” is, de hazatolta a gépet.

Molnár Tibor őrnagyot a honvédelmi miniszter az augusztus 20-a alkalmából rendezett ünnepségen a Hazáért érdemrenddel tüntette ki. A FADEC cseréjét követően a repülőgép rövid időn belül ismét szolgálatba állt.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Az év végéig mintegy húsz új alakulattal és egységgel erősíti meg Moszkva az orosz nyugati katonai körzet állományát – jelentette ki Szergej Sojgu védelmi miniszter az orosz védelmi tárca vezetői kollégiumának hétfői tanácskozásán.

A tárcavezető szerint az új egységeket korszerű fegyverzettel és haditechnikával fogják felszerelni, a nyugati katonai körzet kétezer egységnyi fegyvert kap. Közölte, hogy az orosz Balti Flotta kiképzésének intenzitása harminc százalékkal nőtt, ami több mint kétszáz gyakorlat végrehajtását jelenti, különböző fegyverfajták felhasználásával, a körzet légiereje pedig négy százalékkal többet repült. Az nyugati katonai körzet megerősítését Sojgu azzal indokolta, hogy a térségben felerősödött a NATO-országok katonai tevékenysége, megnőtt a fenyegetés.

“Nyugati kollégáink lépései lerombolják a világ biztonsági rendszerét, s ez arra kényszerít bennünket, hogy megtegyük a megfelelő ellenintézkedéseket. Folyamatosan tökéletesítjük csapataink harci összetételét” – mondta. A tárcavezető szerint az Egyesült Államok hadászati légiereje repüléseinek intenzitása az elmúlt hét év alatt 14-szeresére nőtt. Kifogásolta, hogy a manőverező robotrepülőgépeket hordozó NATO-hadihajók csak az elmúlt évben háromszor teljesítettek feladatot Kalinyingrád megye közelében, 2016 óta pedig 18 alkalommal futottak ki feltételezett indítási körzetbe a Balti-tengeren.

Sojgu elmondta, hogy az elmúlt években másfélszer annyi NATO-hadgyakorlatot tartottak, mint korábban, jelenleg pedig Defender Europe-2021 kódnéven az elmúlt három évtized legnagyobb gyakorlata zajlik, amely részvőinek létszáma eléri a negyvenezer katonát. Rámutatott, hogy ezek fő célja egy teljes értékű amerikai hadosztály Európába való átdobásának elpróbálása.

Bejelentette, hogy “aktív szakaszába lépett” a szeptemberre tervezett, a nyugati katonai körzetben és Fehéroroszország területén megtartandó orosz-fehérorosz Zapad-2021 hadgyakorlat előkészítése. Hangsúlyozta, hogy a kifejezetten védelmi természetű manővereket egy korábban elfogadott ütemterv szerint fogják lebonyolítani, ezekről a katonai partnerek a nemzetközi szerződésekben megszabott határidő szerint értesítést fognak kapni, magát az eseményt pedig megfigyelők és újságírók látogathatják meg.

Közölte, hogy június 25-én, az orosz haditengerészet megalapításának 325. évfordulóján a flottaparádékon mintegy kétszáz hadihajó, nyolcvan repülőgép és tizenötezer ember vesz majd részt. A fő ünnepséget Szentpéterváron fogják megtartani, de lesz díszszemle Szeveromorszkban, Baltyijszkban, Szevasztopolban, Kaszpijszkban, Vlagyivosztokban és a szíriai Tartuszban is.

A miniszter azt is elmondta, hogy egy 32 kilométer hosszú ideiglenes vízvezeték lefektetésével az orosz hadsereg megszüntette a 2014-ben Ukrajnától elcsatolt Krím félsziget ukrán “vízblokádját” és biztosította a helyi lakosság zavarmentes vízellátását. Kilátásba helyezte egy állandó vezeték megépítését is.

A terület elvesztését követően Kijev elzárta a Dnyeperből az aszályos Krímbe vezető csatornát.

The post Oroszország: húsz új egységgel erősítik meg a nyugati katonai körzetet appeared first on .

Vádemelést javasolt a cseh rendőrség Andrej Babis kormányfő és egykori tanácsadója, Jana Mayerová ellen a Gólyafészek-ügyben – közölte Ales Cimbala, a prágai ügyészség szóvivője.

A javaslat ezzel Jaroslav Saroch, a több mint egy évtizede húzódó korrupciógyanús ügyet felügyelő ügyész asztalára került. Sarochnak most döntenie kell arról, hogy vádat emel-e Babis ellen, vagy leállítja a büntetőeljárást, esetleg másképpen oldja meg a dolgot. A rendőrség a Gólyafészek nevű szabadidőközpont építésének ötvenmillió koronás (mintegy 685 millió forint) támogatása ügyében az európai uniós pénzek jogosulatlan megszerzésével gyanúsítja a cseh kormányfőt és több rokonát.

Babis a kezdetektől fogva tagadja, hogy visszaélés történt volna az európai uniós pénzekkel. Azt állítja, politikai kampányról van szó, amelynek célja eltávolítani őt a politikai életből. A Gólyafészek-ügyet vizsgáló rendőrség egyszer, 2019 áprilisában már lezárta az ügyet azzal, hogy csalás történt az uniós támogatásokkal, s ezért vádemelést javasolt az érintettek – Babis, valamint Babis felesége, fia és sógora, s további három személy – ellen.

A büntetőeljárás leállítását Martin Erazim akkori prágai főügyész azzal indokolta, hogy a bizonyítási eljárás során arra a következtetésre jutottak: a szabadidőközpontot építtető cég a kérdéses időszakban megfelelt az uniós pályázatban szereplő kis- vagy középvállalati kritériumoknak, ahogy azt írásbeli nyilatkozatukban is állították. Pavel Zeman országos főügyész azonban felülvizsgálta prágai kollégája döntését, s 2019 decemberében új rendőrségi vizsgálatot rendelt el az ügyben.

“Már nem is lep meg, hogy az ügy a választások előtt újra felmerül. Szándékosan, mesterségesen felépített pszeudoügyről van szó, amely ma már 14 éves. A rendőrségi vizsgálatok öt éve zajlanak. Soha semmi törvénytelenség nem történt, és az értelmetlen vádakat visszautasítom. Bízom a cseh igazságügyi szervekben” – reagált Babis a rendőrség döntésére.

A Gólyafészek-ügy lényege: a szabadidőközpontot építtető cég, a ZZN Agro Pelhrimov korábban az Agrofert holdinghoz tartozott, amelynek egyetlen tulajdonosa Andrej Babis volt. A szabadidőközpont építésekor, 2007-ben a cég részvénytársasággá alakult, és ismeretlen tulajdonba került. A rá következő évben, 2008-ban kisebb vállalkozásként jogosultságot szerzett az ilyen vállalatok számára kiírt EU-támogatásra. Amennyiben a Gólyafészek az Agrofert része maradt volna, nagyvállalatként nagy valószínűséggel nem kapott volna uniós támogatást. A cég a pályázatban megszabott határidő letelte után ismét az Agrofert része lett. Az építtető cég utódja, az Imoba 2018 júniusában már visszafizette az államnak az ötvenmillió koronás támogatást.

The post Andrej Babis elleni vádemelést javasol a cseh rendőrség a Gólyafészek ügyben appeared first on .

Benkő Tibor honvédelmi miniszter a kormány nevében koszorút helyezett a Hősök terén a Magyar Hősök Emlékkövénél vasárnap délelőtt a magyar hősök emlékünnepén.

A miniszter a helyszínen a közmédiának nyilatkozva kiemelte: “ezen a napon a hősökre emlékezünk; ennek történelmi múltja és hagyománya van”. Felidézte: már az első világháborúban megfogalmazódott, hogy meg kell emlékezni a hős katonákról, akik a fronton “életüket, vérüket áldozzák a haza érdekében”. 1917-ben megszületett az első törvény, amely kimondta, hogy a településeken meg kell emlékezni a hősökről; már az első világháborúban megjelentek az első emlékművek, emléktáblák.

A fővárosi Hősök terén lévő Magyar Hősök Emlékkövét 1929-ben avatták fel. A miniszter kitért arra is, hogy 1945 után feledésbe merültek a hősi emlékművek és a katonák is, akik életüket áldozták a hazáért az ország érdekeiért.

Majd 2001-ben született meg az újabb törvény, amely visszahozta a hősökre való emlékezést. Ez ráadásul már nemcsak az első világháború idejétől, s nem is csak a katonákról szólt, hanem a honfoglalástól kezdve mindenkiről, aki életét áldozta, kockáztatta a hazáért, aki Magyarországért, a magyar emberekért tesz és áldozatot hoz. Ez a törvény szól azon hősökről is, akik napjainkban, ebben a pandémiás helyzetben életüket kockáztatják vagy áldozzák annak érdekében, hogy “biztonságban élhessünk” – tette hozzá a politikus.

Benkő Tibor azt mondta: a hősök napja az utókor számára azt üzeni, hogy emlékezni kell. “Emlékezni kell a hősökre, akiknek köszönhetjük nemzetünket, nemzetünk fennmaradását, akiknek köszönhetjük, hogy békében és biztonságban élhetünk” – fogalmazott. A jövő nemzedéke számára azt üzeni: “készüljünk arra, hogy bármikor képesek legyünk az országunk békéjét, biztonságát szolgálni” – jelentette ki a miniszter.

Az Országgyűlés 2001. június 19-én fogadta el a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló törvényt, melynek értelmében minden év májusának utolsó vasárnapján – az idén május 30-án – emlékeznek “az elmúlt ezredév magyar hőseire”, akik életüket adták a hazáért.

The post Hősök napja: Benkő Tibor megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékkövét appeared first on .

A török Nemzeti Hírszerző Ügynökség (MIT) elfogta külföldön és Törökországba szállította Selahaddin Gülent, a 2016-os puccskísérlet kiterveléséért felelőssé tett Fethullah Gülen muszlim hitszónok unokaöccsét – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

A beszámoló nem ismertette, hogy pontosan hol és mikor kerítették kézre a férfit a török hatóságok. Az Anadolu biztonsági forrásokból úgy értesült, hogy Selahaddin Gülen a nagybátyja utasítására szökött külföldre. Törökországban fegyveres terrorszervezetben viselt tagság gyanújával adtak ki elfogatóparancsot a férfi ellen.

Ankara az 1999 óta az Egyesült Államokban élő, török származású Fethullah Gülen nemzetközi mozgalmát vádolja a 2016. július 15-ei hatalomátvételi kísérletért. Fethulleh Gülen azonban tagadja, hogy bármi köze volt a történtekhez. A hivatalos török álláspont szerint a fegyveres terrorszervezetnek nyilvánított hálózat tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami és a magánszférába.

A lassan öt éve tartó megtorlás nem közvetlenül csak a puccsistákat sújtotta és sújtja, hanem a gülenista mozgalom feltételezett tagjait és támogatóit is. A hatóságok az elmúlt években százezreket vettek őrizetbe, tízezreket zárattak börtönbe, ezreket ítéltek szabadságvesztésre, köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, orvosokat, tanárokat, üzletembereket és újságírókat. Selahaddin Gülenhez hasonlóan már számos állítólagos gülenistát fogott el és szállított haza a török hírszerzés.

The post A török hírszerzés elfogta külföldön Fethullah Gülen unokaöccsét appeared first on .

A 2022-es költségvetésben biztosítottak a források a haderőfejlesztés folytatására – emelte ki a honvédelmi miniszter hétfőn a kormány Facebook-oldalán közzétett videóban.

Benkő Tibor úgy fogalmazott: “erős Magyarország nem létezhet erős honvédség nélkül, amely mindenkor kész és képes garantálni hazánk, honfitársaink és szeretteink biztonságát”.

Ezért 2022-ben folytatódik a haderőfejlesztés – mondta a miniszter, aki úgy értékelt: “történelmi pillanathoz érkezünk, hiszen a haza védelmére fordítható összeg jövőre átlépi a soha nem látott, ezer milliárd forintot”.

Benkő elmondta: ennek a költségvetési támogatásnak csaknem felét fejlesztésekre és beruházásokra fordítják, amelynek középpontjában a hazája iránt elkötelezett katona áll. A cél, hogy “ezt a magasztos hivatást minél több fiatal vállalja”, és minél több önkéntes tartalékos legyen. Továbbá a haditechnikai eszközök beszerzésén és a honvédség létszámának bővítésén túl korszerűsítik, komfortosabbá teszik a katonák elhelyezését is – fűzte hozzá.

Kitért arra is, hogy segítik a magyar hadiipar újjáélesztését, amely nem csak a biztonságot növeli, de munkahelyeket is teremt. “Tesszük mindezt azért, hogy a Magyar Honvédség mindig, minden körülmények között garantálni tudja hazánk és a magyar emberek biztonságát” – jelentette ki Benkő.

The post Benkő: 2022-ben biztosítottak a források a haderőfejlesztés folytatására appeared first on .

Országos akcióban számolt fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy dunántúli család által irányított őrző-védő céghálózatot milliárdos adócsalás gyanúja miatt. A NAV nyomozói a Terrorelhárítási Központ támogatásával csaptak le a bűnszervezet vezetőjére, aki két társával már letartóztatásban van.

A NAV azt közölte, hogy a kiterjedt céghálózatban több száz vagyonőrt foglalkoztattak sűrűn váltott “bukócégeken” keresztül. Nemcsak a bérhez kapcsolódó adókat, járulékokat nem fizették meg, hanem fiktív számlákkal a fizetendő áfájukat is csökkentették. Ezzel a módszerrel több mint egymilliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek, és jelentős piaci előnyt is szereztek a személy- és vagyonvédelmi szektorban – tették hozzá.

A bűnszervezet fegyverekkel és harcművészeti képzettséggel is rendelkező vezetőjét nagytestű kutyákkal őrzött külterületi ingatlanjában fogta el a Terrorelhárítási Központ. A hatalmas birtokon fogták el a bűnbanda egyik ukrán állampolgárságú tagját is, akiről kiderült, hogy lejárt okmányokkal, engedély nélkül tartózkodik Magyarországon, ezért – a NAV értesítésére – az illetékes idegenrendészeti igazgatóság is intézkedett az ügyben – áll a közleményben. A pénzügyi nyomozók és járőrök több mint 25 helyszínen kutattak bizonyítékok és a gyanúsítottak után.

A hatóság kiemelte: a bűncselekmény súlyát jelzi, hogy az egyik fő gyanúsított megpróbált elszökni a helyszínről és elrejtőzni, de a nyomozók rövid időn belül elfogták és őrizetbe vették. A bizonyítékok mellett a szervezet vezetőjének farmján egy illegális üzemanyagtöltő-berendezést és több ezer liter gázolajat is találtak, amelyről megállapították, hogy nem felel meg a szabványoknak.

Közölték azt is, az online számlarendszer valós idejű adatainak köszönhetően a nyomozók nagy összegű követeléseket tudtak biztosítani, és bankszámlákat, ingatlanokat is zár alá vettek csaknem egymilliárd forint értékben, így az okozott kár jelentős része megtérülhet. A nyomozás különösen nagy értékre, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt folyik. A szervezet vezetői – ha bűnösségük bebizonyosodik – húsz év szabadságvesztést is kaphatnak – olvasható a közleményben.

The post Milliárdos adócsalás: már megint egy őrző-védő céghálózat bukott le appeared first on .

Tizenkét Dessault Rafale F3R típusú, használt vadászgép beszerzéséről döntött a horvát kormány. Ez az egyik legnagyobb értékű horvát haderőfejlesztés az ország harminc évvel ezelőtti függetlené válása óta.

Andrej Plenkovic horvát kormányfő a kabinet ülésén kiemelte: tíz együléses és két kétüléses harci gép mellett döntöttek, amelyek értéke 999 millió euró (347,8 milliárd forint). Hozzátette: a francia ajánlat volt a legkedvezőbb, így a beszerzés nem veszélyezteti Zágráb euróövezeti csatlakozási terveit.

A kiválasztott többfunkciós vadászgépek a legújabb generációs harci gépek családjához tartoznak, és a világ egyik legjobb gépei – mondta Plenkovic, megjegyezve, hogy ezzel az ország olyan képességre tesz szert, amellyel az elkövetkező harminc-negyven évben többszörösére növelik a horvát hadsereg harci erejét. “Ez a béke legnagyobb záloga” – húzta alá.

Horvátország tavaly januárban írt ki új pályázatot többcélú harci repülőgépek beszerzésére, miután egy évvel korábban meghiúsult az izraeli F-16C/D Barak típusú harci repülőgépek megvételére irányuló üzlet.

A védelmi minisztérium az Egyesült Államoktól (F-16), Svédországtól (Gripen) új gépekre, valamint Franciaországtól (Rafale), Olaszországtól (Eurofighter), Norvégiától, Görögországtól és Izraeltől (F-16) használt vadászgépekre kért ajánlatot. A pályázatra végül négy országtól, Franciaországtól, az Egyesült Államoktól, Svédországtól és Izraeltől érkezett ajánlat.

Horvátország egyetlen vadászrepülő százada nyolc szuperszonikus, nagyjavításon átesett MiG-21 BIS harci és négy UM gyakorló repülőgépből áll. A gépek nagyjavítását komoly botrány kísérte: a horvát katonai ügyészség 2016 márciusában nyomozást indított, mert sorozatos hibák jelentkeztek a repülőgépek használata közben. A vizsgálatok során kiderült, hogy Ukrajna nem eredeti MiG-21-es vadászrepülőket adott el Horvátországnak, hanem több, más országból beszerzett alkatrészből összeállított gépeket. A megvásárolt repülőgépek sorozatszámait átütötték, és az alkatrészek sorozatszámai sem egyeznek a dokumentációkban lévőkkel. Jelenleg mindössze néhány repül közülük, és azok is csak minimális időt töltenek a levegőben. Ugyanakkor 2023-tól már ezek a gépek sem szállhatnak fel, mert műszaki érvényességi idejük lejár.

The post Horvátország használt francia Rafale vadászgépeket vásárol appeared first on .



A Fővárosi Ítélőtábla jelentősen javított időszerűségi és ügyforgalmi mutatóin annak ellenére, hogy 2020. március 12-től a világjárvány miatt bevezetett veszélyhelyzeti eljárásrendben látta el feladatait – közölte Ribai Csilla (címlapképünkön), a tábla elnöke a 2020-as évről szóló tájékoztatójában.

Tavaly szeptembertől a tábla szervezeti egységei új székhelyre, a II. kerület, Fekete Sas utca 3-ba költöztek, ami kedvezően befolyásolta a fellebbviteli bíróság tevékenységét. 2020. április 1-jétől a tábla munkaügyi szakággal bővült – közölte Ribai évértékelő sajtótájékoztatóján. A tábla 2020-ban és 2021 első negyedévében is több ügyet fejezett be, mint amennyi érkezett, a peres ügyeknél ez 155-tel több befejezett ügyet eredményezett.

Egyedül a Fővárosi Ítélőtáblára tavaly összesen 5803 peres és nemperes ügy érkezett, amely az öt ítélőtáblára érkezett összes ügy 52 százaléka. A Fővárosi Ítélőtábla tavaly a gazdasági ügyszakban fejezte be a legtöbb ügyet, ez az országosan befejezett gazdasági ügyek 63,3 százaléka.

A munkaügyi és a büntető szakág kivételével a befejezett peres ügyek száma mindenhol meghaladta az adott évben érkezett peres ügyek számát. Munkaügyi ügyszakban hatásköri változások miatt volt magasabb az érkezések száma, büntető ügyszakban pedig a peres befejezést az érkezés csak csekély mértékben haladta meg, ami elsősorban a pandémia időszakában hatályos eltérő eljárási szabályokkal magyarázható.

A folyamatban maradt peres ügyek száma a polgári szakágban 33 százalékkal, míg a gazdasági szakágban 49,3 százalékkal csökkent.

A Fővárosi Ítélőtábla időszerűségi mutatók is kedvezően alakultak. A peres eljárások 71,8 százalékát, míg a nemperes eljárások 98,2 százalékát fél éven belül befejezték. Az ítélkezési tevékenység magas szakmai színvonalát tükrözi, hogy a – Fővárosi Ítélőtábláról a Kúriára érkezett fellebbezett határozatok 74 százaléka helybenhagyással fejeződött be.

A Fővárosi Ítélőtábla tavaly 4 milliárd 220 millió 951 ezer forintból gazdálkodott. A székhelyváltozás miatt három közbeszerzési eljárást bonyolítottak le, az új székhelyen további öt tárgyalótermet és 67 irodahelyiséget alakítottak ki. A gyorsabb, hatékonyabb ügyintézés érdekében tavaly új szervereket és ip-alapú telefonközpontot építettek ki. A járványhelyzet alatti munkavégzés hatékonyságához jelentősen hozzájárult, hogy minden bíró webkamerát és mikrofonos fejhallgatót kapott a Skype és a home office munkavégzés feltételeinek biztosítása érdekében.

A Fővárosi Ítélőtábla dolgozóit minimálisan érintette a koronavírus megbetegedés, az ítélkezési munka mennyiségi mutatóit nem befolyásolta – közölte a bíróság.

The post Fővárosi Ítélőtábla: a járvány ellenére javuló ügyforgalmi mutatók, időszerű ítélkezés appeared first on .