Biztonságpolitika

A Szegedi Törvényszék másodfokú tanácsának jogerős döntése alapján nem bocsátható feltételes szabadságra az egykori budai Skála áruháznál 1992-ben történt pénzszállítórablás és gyilkosság egyik, életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt elkövetője.

Horváth-Tóth Imola, a törvényszék szóvivője azt közölte: a tanács – az elsőfokú döntéssel megegyező – álláspontja szerint nem lehet alappal következtetni arra, hogy az elítélt esetében a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető lenne.

Az első fokon eljárt büntetés-végrehajtási bíró korábban az elítélt által előadottakra, a fogvatartása alatti magatartását részletező büntetés-végrehajtási intézeti előterjesztésre, valamint az igazságügyi pszichológus bevonásával készült komplex szakértői véleményre alapozva úgy határozott, az elítéltnek tovább kell töltenie életfogytig tartó – több emberen elkövetett emberölés bűntette és más, súlyos bűncselekmények miatt kiszabott – fegyházbüntetését.

Bene László Donászi Aladárral együtt követte el a bűncselekményt (társa 2001-ben a sopronkőhidai büntetés-végrehajtási intézetben öngyilkos lett).

Benét a Legfelsőbb Bíróság 1996-ban több emberen, részben előre kitervelten, részben nyereségvágyból, részben aljas indokból elkövetett emberölés bűntettében és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek a Budai Skála áruház pénzszállító autójának kirablása, valamint több ember, így egy 23 éves egyetemista és két vadász életének kioltása miatt, és életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte.

A büntetésből az elítélt legkorábban húsz év kitöltése után lett volna feltételes szabadságra bocsátható, azonban ezt a bíróság már többször is mellőzte.

The post Nem bocsátható feltételes szabadságra a “skálás” gyilkosság egyik elkövetője appeared first on .

Befejeződtek az Északi Áramlat-2 gázvezetékpár első vezetékének csőfektetési munkálatai – jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum plenáris ülésén tartott beszédében.

Közölte, hogy a tengerben lefektetett vezetékhez német oldalról is odaért a cső. “Fel kell emelni és össze kell hegeszteni őket. De maga a fektetés befejeződött” – mondta. Bejelentette, hogy a héten befejezték és gázzal töltötték fel a vezeték orosz szakaszát Szlavjakanszkaja kompresszorállomásig, a Gazprom így felkészült az Északi Áramlat-2 feltöltésére is. Közölte, hogy a második vezeték fektetése még folyik.

“Az Északi Áramlat-2, csakúgy, mint az Északi Áramlat-1, hozzájárul Európa energiabiztonságához és általában véve az európai fogyasztók biztonságos energiaellátásához. Szeretném hozzátenni, hogy ez a projekt rendkívül gazdaságos, és teljes mértékben megfelel a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak” – hangoztatta Putyin.

Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter – a már meglévő vezetékpárral azonos – szállítási kapacitású vezetékkel bővül a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat-1. Nyomvonala az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig tart, hossza mintegy 1200 kilométer.

Beszédében Putyin egyebek mellett azt mondta, hogy az orosz gazdaság kezd visszatérni a járvány előtti szintre. Az orosz GDP tavaly három százalékkal csökkent.

The post Befejeződtek az Északi Áramlat-2 első vezetékének csőfektetési munkálatai appeared first on .

A különböző hivatalos közleményekből tudhatjuk, hogy gőzerővel zajlanak a BW21 éjszakai helikopteres műveletei, melyek egy modern formáció esetében nem nélkülözhetik a pilóta nélküli repülőeszközök támogatását is. Ennek lehetünk tanúi a 12CAB, a JMRC és a 2CAV repülőeszközeinek tevékenységét szemlélve.

 

Shadow UAV orbit Tótvázsony légterében. Jól látható a repült kör és az, hogy a pilóta nélküli gép érintőlegesen elhagyja azt egy repozícionálás során.

Amerikai Apache (Longbow) és Lakota helikopterek útvonalrészlete a Balaton-felvidék (77-es út D) felett. A fegyverrendszer lehetőségeinek köszönhetően a felderített és megvilágított célok megsemmisítéséhez nem kell veszélyes közelségbe repülni.

Zord

A helikopterképesség modernizációjánál, megújításánál a manapság leggyakoribb alkalmi harci kötelék, a zászlóalj harccsoport illetve részei légi úton történő átcsoportosítása képezte az egyik sarokpontot. Ebből kaptunk ízelítőt Jutas-Újmajor viszonylatban.

Reggel nyolc, a zászlóalj harccsoport katonáit felveszi az egyik H145M Újmajorban.

0803: indul a két H145M-ből álló első hullám. A következő csoportot szállító Mi-17-es a háttérben már közelít.

0805. A Mi-17-es ~szakaszerőt is képes szállítani.

---és akkor jöhet a púder :-)

1001, alacsonyan közelít a H145M géppár a leszállóhelyhez. Ez már Újdörögd Romváros, a célobjektum. Mivel át kellett érnünk a autóval, értelemszerűen ez nem a fenti látott kör érkezése.

Fékez a 09 földet érés előtt...

...a 16-os kirakja a szállított Bocskai-lövészeket.

100311: a kirakás után a géppár sürgősen elhagyja az LZ-t. Minden földön töltött perc hatványozottan növeli a deszant és a persze helikopterek sebezhetőségét.

Ez ám az időzítés! 100353, és érkezik a Mi-17-es. A valóságban is ilyen feszesen kell egymás következő helikoptereknek, hogy az egész kirakás se húzódjon el.

Horvát katona hagyja el a Mi-17-est. A legutóbbi változatokig a Mi-8-as család legnagyobb limitációja egy szem, szűk ajtaja volt. Nem véletlen, hogy a kagyló levétele a beszállás-kirakodás gyorsításának egyetlen módszere. 

100523: a leszállóhelyet körkörösen biztosító katonák feje felett távozik a 704-es.

Az átcsoportosított erők helységharcokkal veszik birtokba a célterületül szolgáló romvárost

Zord  

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség vádat emelt egy 33 éves férfi és egy 29 éves nő ellen többszörösen minősülő emberölés bűntette, magánlaksértés bűntette és rongálás vétsége miatt – közölte a vádhatóság. Az élettársak megölték a férfi nagyapját a pénzéért.

A tájékoztatás szerint a vádlottak Sajószentpéteren a férfi édesanyjának lakásában laktak, azonban állandó anyagi nehézségeik voltak, alkalmi munkát végeztek, illetőleg megélhetésükre gyakran a férfi anyja adott pénzt.

Tudomásuk volt arról, hogy a férfi 83 éves nagyapja szintén Sajószentpéteren egyedül él, magas nyugdíja van, takarékos és korábban nyereményjátékon egymillió forintot nyert, amelyet otthon tart. Elhatározták, hogy megszerzik a pénzét, ezért először megpróbálták rábírni, hogy idősotthonba költözzön, ezért 2019 áprilisában az idős férfi családi házának kerítését megrongálták, az épület egyik ablakát kővel betörték. A nagyapa ugyan megijedt, de nem költözött véglegesen idősotthonba.

A vádlottak azonban türelmetlenek voltak, mindenképpen hozzá akartak jutni a pénzhez, ezért néhány nap múlva, éjszaka betörték az egyik hátsó ablakot és bejutottak az épületbe. Kutatni kezdtek, de nem találtak pénzt. Eközben a sértett a hálószobában aludt, nem ébredt fel a zajokra.

A nő úgy gondolta, hogy a sértett csak úgy tesz, mintha aludna, és attól tartva, hogy felismeri őket, felszólította a férfit, hogy vágja fejbe a nagyapját. Az unoka egy követ dobott az idős férfi fejére, majd késsel több mint húsz vágott és szúrt sebet ejtettek a fején, nyakán, mellkasán. Tovább kutattak a lakásban, de az elrejtett pénzt nem találták meg; végül háromezer forint készpénzt, valamint karórát és aranygyűrűt vittek el. A sértett a bántalmazás következtében a helyszínen meghalt.

Az ügyészség a letartóztatásban lévő vádlottakkal szemben életfogytig tartó fegyházbüntetést és közügyektől eltiltást indítványozott azzal, hogy a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét zárja ki – írta a megyei főügyészség.

The post Egymillióért ölt az unoka, vádemelésnél tart az ügy appeared first on .

A 86 áldozatot és több mint négyszáz sebesültet követelő 2016-os nizzai gázolásos merénylet perét 2022. szeptember 6. és november 15. között tartják a különleges párizsi esküdtszéken – jelentették be szerdán igazságügyi források.

A 86 áldozat, akik között 12 gyerek is volt, 19 országból származott. A felperesek között pedig 865 ember és szervezet szerepel.

A nizzai merényletet 2016. július 14-én este hajtották végre, miközben a tengerparti sétányon körülbelül harmincezren nézték a nemzeti ünnepet lezáró tűzijátékot. A tunéziai származású, 31 éves Mohamed Lahouaiej-Bouhlel teherautóval belehajtott a tömegbe, és megpróbált minél több embert halálra gázolni. A merényletet az Iszlám Állam dzsihadista szervezet vállalta magára. Az elkövetővel a helyszínen végeztek.

A terrorelhárítási vizsgálóbírók korábbi döntése értelmében hét férfinak és egy nőnek kell az esküdtszék állnia.

A három fővádlottat (Mohamed Ghraieb, Chokri Chafroud és Ramzi Arefa) azzal gyanúsítják, hogy tudtak a készülő merényletről. A három tunéziait az ügyészség terrorista összeesküvéssel akarta meggyanúsítani, de a vizsgálóbírók arra hivatkozva ejtették ezt a vádpontot, hogy a gyanúsítottaknak nem volt pontos tudomásuk a merényletterv részleteiről, s azt sem tudták, hogy azt mikor akarta az elkövető végrehajtani.

Ghraiebt 2019-ben rendőri felügyelet mellett szabadlábra helyezték, a másik két vádlott előzetes letartóztatásban van.

További öt embert, egy tunéziait és négy albánt azzal vádolnak, hogy tőlük vette a támadáshoz használt fegyvereket az egyik fővádlott, de a nyomozás arra nem talált bizonyítékot, hogy tudtak a merénylettervről, ezért nekik köztörvényes bűncselekmények miatt kell felelniük. Egyikük még mindig szökésben van, egy másik gyanúsítottat, egy 28 éves albán férfit pedig áprilisban tartóztatták le Olaszországban.

The post Nizzai terrortámadás: jövő ősszel lesz a per appeared first on .

Csordás Imre megírta posztját és vihart kavart militarista/katonás körökben, Facebook csoportokban. Csordás úr többet között tartalékos, és egyik azoknak a tartalékosoknak, akik részt vesznek az Egyesült Államokbeli Fort Polkban az Ohioi Nemzeti Gárdával közös gyakorlaton. A magyar tartalékos század részvétele történelmi szenzáció, mivel ilyen még nem volt.  

Mit csinált Csordás úr, írt egy rövid posztot az érkezés élményeiről, az első órákról Lousiana államban, a kulturális sokkról, az időjárásról, a kezdetei kihívásokról, néhány fényképpel (lásd az alábbi posztot). Az úr Fb odalán, és ahol megosztották, reakciók többsége a támogatásról, gratulációról, izgatottságról szól. Csordás úr posztját majd 20-as osztották meg, 50 lájkot kapott, és 200-n lájkolták. A korábbi posztjainak „teljesítménye”, egy két baráti komment volt.

A kommentek egy kisebb része kritikus volt, arra hívva fel Csordás úgy figyelmét vagy úgy általában, hogy micsoda veszélyes dolgot művel, ki vagy ki nem mondva, hogy veszélyezteti a gyakorlat, a század biztonságát és/vagy szembe megy a Magyar Honvédség nyilvánossági álláspontjával (A Magyar Honvédség parancsnokának 185/2020. (HK 5.) MH PK intézkedése).

Nem vagyok jogász, de ennek az intézkedésnek van egy olyan pontja, hogy a korlátozások a „"honvédségi területen készített" képekre videokra vonatkoznak. Jelentheti ez azt, hogy Csordás úr nem hibázott, mert a képek nyilvánvalóan "honvédségi területen készített" tartalmak voltak? Értelmezésem szerint igen. Úgyhogy én gratulálok neki és remélem még sokat fog posztolni és nagy népszerűséget jelent majd a magyar tartalékos rendszernek.

2021. április 27-én zajlott le a Magyar Hadtudományi Társaság „Az Egyesült Államok kül- és biztonságpolitikai kilátásai Trump elnöksége után” című online konferenciája.

1. ábra: A transzatlanti kapcsolat jelentősége és átalakulása a 2010-es évtizedben – dia az online előadásból. Saját szerkesztés.

A konferenciát Dr. Nagy László nyugállományú ezredes, a Magyar Hadtudományi Társaság örökös tagja nyitotta meg, melyet Dr. Németh Gergely védelempolitikáért felelős helyettes államtitkár úrnak a konferencia témaköreit összefoglaló felvezetője követett. Dr. Csiki Varga Tamás gondolatébresztő előadásában a transzatlanti kapcsolatokra helyezte fókuszát a Trump, illetve a Biden elnökségek kapcsán. Ezt követően Csizmazia Gábor beszélt a Biden adminisztráció külpolitikájáról Kínával és Oroszországgal összefüggésben, jelentős hangsúlyt fektetve az amerikai belpolitikára is. Ennek kapcsán rendkívül izgalmasnak találtam az amerikai közvéleménynek a külpolitikához való hozzáállásáról szóló összefoglalót. Itt az elmúlt évtizedek azon tendenciájáról hallhattunk, miszerint egyre inkább csökken a külpolitikai kérdések mérlegelt és szakmai elemzése az amerikai társadalomban, valamint hogy erre már egy politikai elit is ráépült, annak is köszönhetően, hogy a Kongresszusból egyre inkább kikerülnek azok a szereplők, akik tekintélyes külpolitikai tapasztalatokkal rendelkeznek, s ezzel párhuzamosan egyre nagyobb hanggal lépnek fel azok, akik a külpolitikai kérdéseket belpolitikai kérdésekként tüntetik fel (pl. az izraeli-palesztin konfliktusnál központi kérdésként jelent meg az a gondolat, hogy ami a Közel-Keleten történik, párhuzamba hozható azzal, ami rendszerszintű rasszizmus címszó alatt történik az afro-amerikaiakkal).

2. ábra: A Biden-adminisztráció külpolitikája – dia az online előadásból. Saját szerkesztés.

 

A konferencián sor került két panelbeszélgetésre is. Az első beszélgetés témája az amerikai katonai jelenlét jövője volt, mely Urbanovics Anna moderálásával zajlott. Résztvevői Etl Alex, Dr. Mártonffy Balázs, valamint Dr. Wagner Péter voltak. Az eszmecsere egy rövid áttekintéssel indult az elmúlt évtizedek amerikai katonai jelenléttel kapcsolatos különböző trendjeiről. Etl Alex felvázolta, hogy az elmúlt évtizedekből a legfontosabb megatrend az indo-csendes-óceáni térség felemelkedése, ezzel párhuzamosan pedig Kína katonai, politikai, gazdasági képességeinek rohamos mértékű növekedése volt. Az Obama adminisztráció hivatalba lépésétől kezdve az Amerikai Egyesült Államok visszatért az ázsiai fókuszhoz, melyet a Bush adminisztráció alatt a szeptember 11-i terrortámadások, illetve az arra adott amerikai válaszok egy időre megszakítottak. A térség azonban a Trump adminisztráció idején is egyre hangsúlyosabbá vált, s a Biden adminisztráció ezt a politikát követve olyan államként azonosította Kínát, mely kihívást jelent a stabil és nyitott nemzetközi rendszerre. Az Egyesült Államok komparatív előnye Kínával szemben az, hogy van egy globális szövetségi rendszere. Annak érdekében viszont, hogy ezt egyben tudja tartani, képesnek kell lennie arra, hogy ennek a szövetségnek minden pontján hitelesen demonstrálja a szövetség egybentartása iránti elköteleződését. Továbbá ahhoz, hogy ezt az indo-csendes-óceáni térségben fenn tudja tartani, az Egyesült Államoknak az erőforrások szűkössége miatt más térségekből kell elvonnia erőforrásokat; ezt láthatjuk az elmúlt évtizedekben pl. az iraki, aztán az afganisztáni kivonulásokkal. Ennek a kontextusában tudjuk értelmezni azt is, hogy az USA távol marad a nagyobb beavatkozástól Szíriában vagy akár Líbia esetében, valamint azt is, hogy megkezdte az elfordulást Európától, melyet egyre inkább önállóságra ösztönöz.

3. ábra. A kínai-kérdés az amerikai belpolitikában – dia az online előadásból. Saját szerkesztés.

Mártonffy Balázs a nukleáris modernizációs folyamatot emelte ki bevezetőjében, továbbá felhívta a figyelmet a kibertérre is, hiszen a Biden adminisztráció egyre több erőforrást szeretne a kiberbiztonságnak nevezett tér felé irányítani. Dr. Wagner Péter az amerikai katonai jelenlét Közel-Keletről való kivonására helyezte a hangsúlyt, mely meglátása szerint kérdéses, hogy be fog-e következni, vagy mindig lesz-e elég érdek ahhoz, hogy legalább száz katona jelen legyen a térségben. A beszélgetésben felmerült az USA katonai hegemóniája fenntartásának kérdése, valamint az európai szövetségesek, azon belül pedig Magyarország haderejének, illetve Magyarország és az USA kapcsolatának változásai is.

4. ábra. Dia az előadásból. Saját szerkesztés.

A második panelbeszélgetés Erdész Viktor főhadnagy moderálásával zajlott le, témája az amerikai haderőfejlesztésben lévő új hangsúlyok, célok és irányok voltak. Résztvevői Prof. Dr. Szenes Zoltán nyugállományú vezérezredes, Dr. Kis-Benedek József nyugállományú ezredes, valamint Molnár Zsolt ezredes úr, a Magyar Honvédség és az Egyesült Államok egyesített vezérkarának, a Virginia állambeli haderőfejlesztési részlegének összekötő főtisztjei voltak. Szó esett az Egyesült Államok jelenlegi vezetésének prioritásairól, mely inkább a diplomáciának szentel nagyobb figyelmet, mintsem a katonai erőnek, mely a republikánus kormány alatt volt jellemző. A Biden adminisztráció eszerint olyan politikát fog folytatni, melynek célja, hogy a liberális demokrácia modellje megerősödjön. Geopolitikai szempontból hangsúlybeli változást figyelhetünk meg; míg a Trump érában első helyen az indo-csendes-óceáni térség állt, második helyen a Közel-Kelet, harmadik helyen pedig Európa, addig a jelenlegi elnökség számára második helyen Európa áll, harmadik helyen pedig a nyugati térség megerősítése. Szó esett továbbá az amerikai haderőfejlesztésről is, melynek keretein belül rendkívüli hangsúlyt fektetnek az űrparancsnokságra, a mesterséges intelligenciára, a robotizációra, drónrendszerek kialakítására, fejlesztésére, valamint a kiberképességekre.

5. ábra. 3 C – costs, capabilities, commitment – dia az online előadásból. Saját szerkesztés.

A számtalan izgalmas témát magában foglaló és további gondolkodásra ösztönző konferenciát Dr. Tálas Péter zárta szavaival, hangsúlyozva abbéli reményét, hogy a következő találkozót már személyes formában tudják megtartani.

Írta: Nagy Abigél

Címlapkép: Washington, 2021. április 29.
Joe Biden amerikai elnök (j) elmondja kongresszusi országértékelő beszédét az amerikai törvényhozás épületében, a Capitoliumban 2021. április 28-án.
(Forrás: MTI/EPA/The Washington Post pool/Melina Mara)

A Az Egyesült Államok kül- és biztonságpolitikai kilátásai Trump elnöksége után – összefoglaló bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A kormány – az Országgyűlés előzetes állásfoglalását követve – úgy döntött, hogy nem vesz részt az Európai Ügyészség létrehozásában és a megerősített együttműködésben sem – közölte az igazságügyi miniszter.

Varga Judit bejegyzése szerint ez szuverenitási kérdés, mert Brüsszel az Európai Ügyészség felállításával még több hatalmat akar magának a tagállamok kárára. A luxembourgi székhelyű testület kedden kezdte meg működését.

Az ügyészséget létrehozó dokumentum nem felel meg olyan alapvető, elvi szintű és szakmai elvárásoknak, mint a nemzeti önrendelkezés és az alkotmányos berendezkedés teljes tiszteletben tartása – írta. Ismertette: Lengyelország, Dánia, Svédország és Írország sem csatlakozott az ügyészséghez, a négy ország jelezte távolmaradását a szervezettől.

A közlemény szerint az Európai Ügyészséggel kapcsolatban továbbra is sok a kérdőjel, a megoldatlan probléma és rengeteg a hiányosság, az összképet nézve pedig “az egész szervezet működési mechanizmusa kaotikus és bizonytalan”. A magyar kormány egyelőre megfigyelőként, érdeklődve követi, hová vezet az Európai Ügyészség működése – írta a miniszter, aki úgy fogalmazott: “nagy fájdalom lenne az integrációnak, ha csak egy újabb, tagállamokat vegzáló, nemzetek feletti zsarolóeszköz jönne létre.”

Varga kiemelte: bár Magyarország nem csatlakozik a szervezethez, az Európai Ügyészség és a magyar Legfőbb Ügyészség közötti munkamegállapodást már elfogadták, ezzel megelőzve a többi kimaradó tagállamot.

“Elmondható tehát, hogy Magyarország, mint mindig, most is partner, de továbbra is két lábbal a földön állunk és a józan észt követjük döntéseink során” – írta.

A miniszter hangsúlyozta azt is, hogy a korrupcióval szembeni fellépés rendkívül fontos mind európai, mind nemzeti szinten, azonban – mint írta – nem biztos, hogy a megoldás újabb és újabb intézmények létrehozatalában van. Véleménye szerint léteznek más keretek, amelyeken belül megfelelően fel lehet lépni a korrupció ellen. Ennek fő eszközei többi között az Eurojust vagy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) – tette hozzá Varga Judit.

The post Varga: a kormány nem vesz részt az Európai Ügyészség létrehozásában appeared first on .

Az Európai Bizottság javaslatot tett egy megbízható és biztonságos digitális személyazonosság létrehozására az európai állampolgárok, lakosok és vállalkozások számára – közölte Margrethe Vestager, az Európai Bizottság digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnöke.

Az uniós biztos elmondta, az európaiak telefonjukon egyetlen kattintással igazolhatják majd személyazonosságukat, életkorukat, és dokumentumokat oszthatnak meg európai digitális irattárcájukból.

Az online szolgáltatásokhoz nemzeti digitális személyazonosságuk révén férhetnek hozzá, amelyet Európa-szerte el fognak ismerni. Többletköltségek nélkül és akadálymentesen fogja lehetővé tenni az ügyek intézését, legyen szó lakásbérlésről vagy bankszámlanyitásról valamely másik európai országban – közölte.

Thierry Breton belső piacért felelős biztos elmondta, a digitális irattárcák új lehetőséget kínálnak a különféle szolgáltatásokhoz szükséges adatok tárolására és használatára, a repülőtéren történő ellenőrzéstől kezdve a gépkocsibérlésig. Az új rendelet értelmében a tagállamok olyan digitális irattárcákat kínálhatnak az állampolgárok és a vállalkozások számára, amelyek összekapcsolhatják nemzeti digitális személyazonosságukat más igazoló dokumentumokkal, például vezetői engedéllyel, diplomákkal vagy bankszámlákkal. A digitális igazolvány lehetővé fogja tenni az európaiak számára azt is, hogy anélkül férjenek hozzá online szolgáltatásokhoz, hogy magánkézben lévő azonosítási módszereket kellene használniuk vagy szükségtelenül kellene megosztaniuk személyes adatokat. Teljes mértékben a digitális irattárca tulajdonosa rendelkezik arról, hogy milyen adatot oszt meg – közölte.

Összegzése szerint az európai digitális személyazonosság bárki számára elérhető lesz, aki használni kívánja. Széles körben lesz használható a felhasználók azonosítására vagy bizonyos személyes igazoló dokumentumaik helyett a célból, hogy EU-szerte hozzáférhessenek a köz- és magánszolgáltatásokhoz. A digitális irattárcák lehetővé fogják tenni az emberek számára, hogy eldöntsék, mely személyes adataikat és tanúsítványaikat kívánják megosztani, és nyomon követhessék a megosztott adatokat. A felhasználói ellenőrzés segíti azt biztosítani, hogy a felhasználó csak olyan információkat osszon meg, amelyek feltétlenül szükségesek – tette hozzá az uniós biztos.

The post Az Európai Bizottság digitális személyazonosság létrehozását javasolja az európaiak számára appeared first on .

A Tatabányai Járásbíróság letartóztatott három embert, akit 4,5 milliárd forint összegű adócsalással gyanúsítanak – közölte a Komárom-Esztergom megyei főügyész.

Reszl Ildikó közölte: a 2017-től Bonyhádon működtetett társaság háromszintű céghálózatot hozott létre. A bűnszervezetet egy házaspár vezette, és a feleség sógora adott nekik adóügyi tanácsokat.

A felső szinten lévő gazdasági társaságok vagyonvédelmi szolgáltatásokra szerződtek, ehhez alvállalkozókat vettek igénybe, akik “bukócégeket” vontak be további alvállalkozóként. A munkavállalók színleg az “eltűnésre” szánt cégekhez voltak bejelentve, azonban a középső szinten lévő társaságok foglalkoztatták őket, a munkabérüket is onnan kapták.

Az egymást váltó “bukócégek” a foglalkoztatás után a járulékokat nem fizették meg, ezen felül fiktív számlákat állítottak ki a középső szinten lévő gazdasági társaságoknak.

A három embert jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással gyanúsítják, és a bíróság egy hónapra letartóztatta őket – ismertette a főügyész.

The post Vagyonvédelem: többmilliárdos adócsalással gyanúsítanak egy bonyhádi céghálózatot appeared first on .

A gyanú szerint több mint hárommilliárd forint adót és járulékot nem fizettek be egy bűnszervezet irányítói, akik vagyonvédelmi cégek láncolatát hozták létre. Az ügyészség indítványozta letartóztatásukat – tájékoztatta a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség szóvivője.

Szanka Ferenc közölte, az öt gyanúsított ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt indult eljárás.

A megalapozott gyanú szerint a terheltek 2016-tól kezdve több mint harminc gazdasági társaságból álló, többszintes bűnszervezetet működtettek. Megrendelőiknek őrző-védő szolgáltatást nyújtottak de a közterheket, így az általános forgalmi adót és az alkalmazottak utáni járulékokat nem fizették be. A számlázási lánc alsó szintjén álló gazdasági társaságok adó- és járulékbevallásokat sem nyújtottak be, vagy ha igen, akkor a közterheket nem fizették meg. A gyanúsítottak egy ügyvéd segítségével folyamatosan hoztak létre, illetve szüntettek meg vagy fantomizáltak cégeket.

A vállalkozásokat a bűnszervezet élén állók irányították még akkor is, ha a cégjegyzék szerint a vezetők mások voltak. A strómanokat hátrányos helyzetű emberek közül választották ki, akik anyagi ellenszolgáltatás fejében névlegesen vettek részt a cégalapításban.

Kedden a pénzügyőrök összehangolt akció keretében több helyszínt kutattak át, bizonyítékokat foglaltak le. Őrizetbe vették a bűnszervezet vezetőjét, könyvelőjét, adminisztrációs ügyintézőjét, a strómanokat irányító gyanúsítottat, a cégeket alapító ügyvédet, valamint a csoport pénzek elosztásáért felelős tagját is.

A gyanú szerint a bűnszervezet tagjai 1,6 milliárd forint általános forgalmi adó, illetve 1,7 milliárd forint foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulék befizetését kerülték el – tudatta a csoportvezető ügyész.

The post Már megint adócsaló vagyonvédelmi cégek buktak le appeared first on .

Áder János köztársasági elnök kinevezte Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagyot a Magyar Honvédség parancsnokává.

A Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent határozat szerint Ruszin-Szendi Romulusz kinevezése 2021. június 3-ától 2026. május 31-éig szól. Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának keddi ülésén a Magyar Honvédség parancsnokának jelölt Ruszin-Szendi a kinevezése előtti meghallgatásán a térség meghatározó és ütőképes haderejének további építését nevezte fő feladatának.

Ruszin-Szendi 1973. május 5-én született Miskolcon. Katonai pályafutását 1995-ben Tapolcán, az MH 5. Csobánc Sorozatvető Tüzérezrednél kezdte, ahol szakaszparancsnoki posztokon szolgált. Később több helyőrségben látott el beosztásokat. Irakban és Afganisztánban is járt külszolgálaton.

2014-től 2016-ig a Honvéd Vezérkar hadműveleti csoportfőnökségénél szolgált, 2015 augusztusától megbízott csoportfőnökként. 2016-ban a debreceni MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnokává nevezték ki. A Magyar Honvédségnél legutóbb 2019 elején töltött be beosztást, az MH Hadkiegészítő Felkészítő és Kiképző Parancsnokságának vezetőjeként.

2019-ben a Honvédelmi Minisztériumban folytatta karrierjét, ahol kezdetben titkárságvezetőként, 2020. április elsejétől 2021. május végéig pedig humánpolitikai ügyekért felelős helyettes államtitkárként dolgozott.

A közlöny múlt szerdai számában jelent meg a határozat, amely szerint Áder János köztársasági elnök felmentette Korom Ferencet, a Magyar Honvédség parancsnokát. A honvédelmi miniszter később azt közölte, hogy a vezérezredes – akinek megbízatása 2023. május 15-éig szólt – maga kérte felmentését. Benkő Tibor honvédelmi miniszter a Magyar Honvédség parancsnoksága hétfői, székesfehérvári rendkívüli állománygyűlésén jelentette be, hogy Ruszin-Szendi  vezérőrnagyot javasolta a Magyar Honvédség parancsnokának.

The post Kinevezte Áder János a Magyar Honvédség parancsnokát appeared first on .

Húsz évi szabadságvesztésre ítélte egy prágai bíróság Martin Kantor 23 éves cseh állampolgárt, mert az úgynevezett Luhanszki Népköztársaság fegyveres erőinek kötelékében az ukrán hadsereg ellen harcolt.

A bíróság szerint a fiatalember cselekedete terrorista támadásnak és egyben szervezett terrorista csoport tevékenységében való aktív részvételnek minősíthető.

Csehországban ez az első eset, amikor valakit ezekért a bűncselekményekért ítélt el – mondta Martin Bíly államügyész újságíróknak. A bírósági ítélet még nem jogerős. Kantort távollétében ítélte el a bíróság, mert nem tartózkodik Csehországban. Kantor védőügyvédje kliense szabadlábra helyezését követelte.

A vádirat szerint Kantor 2015-ben utazott el Prágából Oroszországba, majd illegálisan a Donyec-medencében fekvő Luhanszkba került, ahol egyéves szerződést kötött a luhanszki fegyveres erők kötelékében való szolgálatról. Mesterlövész kiképzést kapott,, és állítólag a harcokban is részt vett. A bíróság megállapította, hogy Kantor, aki valószínűleg jelenleg is Ukrajna területén él, legalább 2017 végéig szolgált a luhanszki fegyveres erőknél.

“A vádlott ellen megbízható bizonyítékokkal rendelkezünk a barátaival folytatott levelezéséből” – indokolta a bíróság döntését Jan Sott, a prágai bírói testület elnöke. Azt állította, hogy Kantor szimpatizált az oroszbarát szeparatistákkal, és segíteni akart nekik.

A hatályos cseh törvények szerint a terrorista támadásért 12 és 20 év közötti büntetés szabható ki. Kantor azért kapta a felső határt, mert a támadásokat egy szervezett terrorista csoport érdekében követte el – mutatott rá a bíróság.

The post Húsz évet kapott egy cseh férfi, mert Donyec-medencében az ukránok ellen harcolt appeared first on .

A térség meghatározó és ütőképes haderejének további építését, ennek folytatását nevezte fő feladatának a Magyar Honvédség parancsnokának jelölt Ruszin-Szendi Romulusz a kinevezése előtti meghallgatásán, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén.

A vezérőrnagy egyebek mellett fontosnak nevezte az egyéni harcászati eszközök beszerzésének folytatását, a “kiberképesség” fejlesztését, továbbá a logisztikai rendszer megújítását oly módon, hogy minél több végrehajtó és minél kevesebb adminisztratív dolgozóra legyen szükség. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az új haditechnikai eszközök alkalmazása miatt kultúraváltásra, továbbá a kiképzés fejlesztésére is szükség van.

Azt is elmondta: célja – amennyire lehet – a harcoló állomány létszámának növelése, valamint az önkéntes tartalékos rendszer egyszerűsítése. Kiemelt feladatának nevezte továbbá a honvédség társadalmi megítélésének folyamatos erősítését, ehhez kapcsolódóan a honvédségi értékek és jelképek, valamint a helyőrségi parancsnokok településen betöltött szerepének erősítését.

A humánpolitikáért felelős volt helyettes államtitkár elmondta: számára a személyi állományt az aktív katonák, a tartalékos katonák, az “obsitos állomány”, valamint a kadétok együtt alkotják. Fontosnak nevezte, hogy a nyugállományú katonák még inkább érezzék: ők is a “nagy család” tagjai.

Ruszin-Szendi elmondta: szolgált csapatoknál, törzsben, Magyarországon nyolc helyőrségben több mint húsz beosztásban. Volt döntéselőkészítő és parancsnok is. Magyarországon és külföldön egyaránt folytatott tanulmányokat.

A parancsnokjelölt köszönetet mondott elődjének, Korom Ferencnek, aki – mint fogalmazott – “pályára állította” a Magyar Honvédség technikai megerősítését és megvalósította a minisztérium és a katonai vezetés szétválasztását. Értékelése szerit Korom az elmúlt három évben “történelmet írt”.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter kiváló katonának nevezte a Magyar Honvédség parancsnokának jelölt Ruszin-Szendi Romuluszt. Elmondta: a vezérőrnagynak – akit régóta ismer – kiváló katonai tapasztalatai vannak Magyarországon és külföldön egyaránt.

A Honvédelmi Minisztériumban az utóbbi időben a katonai életpálya, az oktatás, a képzés, a kadétrendszer, az önkéntes tartalékos rendszer, a hazafias és honvédelmi nevelés tartoztak a parancsnokjelölt fő területeihez – sorolta a miniszter, kiemelve: Ruszin-Szendi feladatait eredményesen hajtotta végre, ezért támogatja őt a parancsnoki beosztásra jelöltségében.

Az előzményekről elmondta: Korom Ferenc május 20-án kezdeményezte a parancsnoki beosztásból történő felmentését. Áder János köztársasági elnök május 26-án – június elsejei hatállyal – felmentette. A miniszter ezzel egyidejűleg kezdeményezte Ruszin-Szendi helyettes államtitkári felmentését, mert úgy látta: ő lenne alkalmas a Magyar Honvédség parancsnoki feladatainak ellátására.

Jelölti meghallgatásán Ruszin-Szendi több kérdést kapott a bizottságtól. Ezekre válaszolva megerősítette, hogy távozik posztjáról a jelenlegi parancsokhelyettes is. Közölte: Böröndi Gábornak külföldi diplomáciai beosztást ajánlott, aki azt elfogadta. Hozzátette, ha a honvédelmi miniszter támogatja, parancsnokhelyettese Sándor Zsolt lehet, aki jelenleg a Magyar Honvédség Tartalékképző és Támogató Parancsnokságának vezetője.

Kósa Lajos, a bizottság elnöke egyebek mellett a létszám feltöltésének erősítéséről, továbbá katonai példaképéről kérdezte a jelöltet. Kósa kiemelte: Ruszin-Szendi rendkívül felkészült, precíz katonának ismerte meg, parancsnoki kinevezését “maximálisan támogatja”.

Ruszin-Szendi elmondta: a létszám évről évre növekszik, de ezzel együtt szeretnék a toborzást új alapokra helyezni. Példaképei között megnevezte: Zrínyi Miklós költő és hadvezért, az első magyar katonai sratégát; vitéz Bertalan Árpádot, az első ejtőernyős zászlóalj parancsnokát; a külföldiek közül pedig George S. Patton tábornokot, akinek fő vezetési elve az volt: “annyit kérj a beosztottól, amit te is végre tudsz hajtani” – idézte Ruszin-Szendi.

Vadai Ágnes, a bizottság alelnöke és Harangozó Tamás képviselő is kérdezett a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégiumban 2019-ben történt botrányról, továbbá a tavaly nyári balesetről, melyben egy honvédségi helikopter is érintett volt.

Ruszin-Szendi kijelentette: a debreceni katonai kollégiumban történteket nem tolerálják, ezért az elkövetők jogviszonyát megszüntették. Az intézmény élére katonai igazgató került és szigorúbb ellenőrzési szabályokat léptettek életbe. A balesettel kapcsolatban pedig azt hangsúlyozta, azon dolgoznak, hogy a jövőben ne fordulhasson elő hasonló.

Vadai azt mondta: nemmel fog szavazni, mert politikai kinevezettnek tartja, egyúttal sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy katonák politikai pozíciókba kerülnek.

Benkő is reagált az elhangzottakra. A miniszter egyebek mellett – a belügyminiszter nyilatkozatának szó szerinti felolvasásával – határozottan cáfolta Harangozó szavait, aki azt mondta: Pintér Sándor szerint a honvédséget terheli a felelősség a honvédségi helikoptert is érintő baleset ügyében. Megjegyezte, a vonatkozó 2018-as törvény pontosan kimondja: a helyettes államtitkár szakmai vezető, nem politikai. Ruszin-Szendi tehát soha nem volt politikai beosztásban – hangsúlyozta a miniszter.

Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága hat igen, két nem és egy tartózkodás mellett támogatta Ruszin-Szendi parancsnoki kinevezését.

The post Ruszin-Szendi Romulusz: folytatni kell a térség meghatározó haderejének építését appeared first on .

Megújította és kibővítette az együttműködési megállapodását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), valamint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – közölte a jegybank.

A két intézmény fellép többek között a pénzmosás, és terrorizmus finanszírozása ellen, illetve a pénzügyi szektor működését, az állami bevételek biztosítását veszélyeztető jogellenes tevékenységekkel szemben. Rendszeresen tájékoztatják egymást, megosztják a jogellenes cselekményekkel kapcsolatos adataikat, és célzott elemzéseket is végezhetnek – írták.

Hozzátették, hogy a megállapodás keretében az MNB folyamatosan tájékoztatja a NAV pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni szervezeti egységét, és szakértői segítséget nyújt az adóhatóság számára, amely adóstatisztikai adatokat bocsáthat a jegybank rendelkezésére. A szervezetek emellett részt vesznek az Országos Rendőr-főkapitánysággal közösen működtetett Közös Piacfelügyeleti Munkacsoport munkájában is – olvasható a közleményben.

The post Megújította az együttműködési megállapodását az MNB és a NAV appeared first on .

Negyvenkilenc röszkei pénzügyőr ellen emelt vádat az ügyészség vesztegetés miatt – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője.

A pénzügyőrök rendszeresen készpénzt fogadtak el külföldiektől a röszkei autópálya-határátkelőnél – tudatta Keresztes Imre. A Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség vezető beosztású hivatalos személy által, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat.

A vádirat szerint a röszkei autópálya-határátkelőhelyen szolgálatot ellátó pénzügyőrök 2017 októbere és 2018 májusa között fogadták el a készpénzt a külföldi utasoktól, buszsofőröktől és tehergépjármű-vezetőktől. A Nemzeti Védelmi Szolgálattal szoros együttműködésben felderített ügyben a vesztegetési pénz alkalmanként öt és száz euró között változott, de az elkövetők fogadtak el forintot is, amelynek értéke jellemzően ezertől húszezerig terjedt – közölte Keresztes Imre.

A határátkelőhelyen szolgálatot teljesítők a korrupciós pénzt összegyűjtötték, elrejtették, majd többnyire az osztályvezető vagy annak helyettese havonta kétszer szétosztotta. Az 1573 oldalas vádirat szerint a 49 pénzügyőr összesen 4356 esetben követett el korrupciós cselekményt. Volt olyan, aki egy nap alatt 66 alkalommal fogadott el pénzt. A legtöbb esettel vádolt pénzügyőr terhére 684 vesztegetés róható. A pénzügyőrök szolgálati jogviszonya – egy kivételével – megszűnt, jelenleg valamennyi vádlott szabadlábon védekezik.

Az általuk elkövetett legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa 15 év szabadságvesztés.

The post Vesztegetéssel vádol 49 röszkei pénzügyőrt az ügyészség appeared first on .

Idén nyáron ismét rendez honvédelmi táborokat a Magyar Honvédség – közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM).

Tavaly a járványhelyzet nem tette lehetővé a honvédelmi táborok szervezését, most a Magyar Honvédség “újra megnyitja kapuit a katonai élet iránt érdeklődő fiatalok előtt” – írták. Idén 31 helyszínen 40 táborban, csaknem 1200 gyermek táboroztatására van lehetőség. A táborokra már lehet online jelentkezni a honvedelmitabor.hu oldalon. Kiemelték: a táborok nagyon népszerűek, az egyik “harcostábor” például a regisztrációt követően pár órával betelt.

A július 19-étől induló tematikusan megszervezett ötnapos táborokban többi között életmentést gyakorló, túlélő és önvédelmi foglalkozásokat kínálnak, de a megismerkedhetnek gyerekek a lovaglás, a vitorlázás fortélyaival is. A harcostáborok mellett szerveznek erdei, túlélő-, lovas, honvédelmi sportokat űző, felderítő, vitorlás-, hagyományőrző és motivációs táborokat. A táborokba a 12-15 és 15-18 éves fiatalok jelentkezhetnek.

A különböző tematikájú táborok napirendje is eltérő. A táborok programjában több “katonás” napirendi pont is szerepel, mint például ébresztő, reggeli torna, körletrend kialakítás, jelentések, alakzatban történő mozgás. Felhívták a figyelmet arra is, hogy bár a gyerekek katonás környezetben és szellemiségben töltik napjaikat, ezek nem katonai táborok, hanem gyerektáborok.

Idén a táborok szervezését és végrehajtását a képzett és kellően felkészített szakemberekből álló területvédelmi zászlóaljakra bízták.

A HM megjegyezte: “a programsorozatnak nem titkolt célja, hogy felhívják a pályaválasztás előtt állók figyelmét a katonai hivatás lehetőségeire”, és a gyerekeknek olyan szabadidős programot kínáljanak, amelyen jól érzik magukat, összekovácsolódhatnak társaikkal, és a katonákkal közösen eltöltött idő alatt kedvező kép alakuljon ki bennük a honvédségről, a honvédelem ügyéről.

A táborlakók életét a szülők is figyelemmel kísérhetik a Magyar Honvédség Honvédelmi Tábor Facebook-oldalán – közölte a HM.

The post Idén ismét rendeznek honvédelmi táborokat appeared first on .

Franciaország nemzeti ügynökséget tervez létrehozni az olyan külföldi álhírek kiszűrésére, amelyeknek célja az állam destabilizálása – jelentette be szerdán Stéphane Bouillon nemzetvédelmi államtitkár a nemzetgyűlés védelmi bizottságának meghallgatásán.

A tárca szeptemberben állítja fel a hatvan főt foglalkoztató irodát, amely mindenki számára elérhető forrásokat fog vizsgálni.

A digitális befolyás ellen küzdő ügynökség nem az igazság helyreállításán kíván dolgozni, hanem a külföldről érkező támadásokat fogja kiszűrni, azokat értelmezni és keretbe helyezni annak érdekében, hogy a politikusok, a diplomaták, az igazságszolgáltatás és a sajtó számára is egyértelművé váljon, hogy az egyes híreket terjesztő Twitter-fiókok fele automatizált, és külföldről működtetik, ezért egyes vitákat egyszerűen “trolltanyákról” gerjesztenek – vélte a kormánytag.

“Nem hírszerzésről van szó. Minket az érdekel, ami az információáramlásban egy adott pillanatban járvánnyá válik, amikor az egy olyan külföldi országból vagy szervezettől indul el, amely politikai szempontból destabilizálni kívánja az államot” – hangsúlyozta Bouillon.

“Az a célunk, hogy a lehető leggyorsabban kiszűrjünk valamit, ami éppen lendületet kap, és jelezzük a tűzvészt. Amikor az erdő már ég, szomorú, de túl késő” – tette hozzá. A következő hónapokban a nemzetvédelmi tárca kitüntetett figyelmet szentel több választásnak is, köztük a szeptember végi német szövetségi választásoknak azért, hogy “levonja a tanulságokat”.

Franciaországban egy év múlva tartják az elnökválasztást, majd a nemzetgyűlési választásokat. Az öt évvel ezelőtti választásokon a külföldi beavatkozási kísérletekre vannak bizonyítékok.

Miután a kormány tisztában van azzal, hogy az ügynökséget az ellenzék a kormánynak az internetes beavatkozásra szolgáló eszközének tekintheti, a nemzetbiztonsági államtitkár “teljes átláthatóságot” ígért a szervezet tevékenységét illetően. Az ügynökség felügyeletét egy tudományos és etikai bizottság fogja ellátni, amelynek tagjai az államtanács és a médiahatóság egy-egy tagja, egy vizsgálóbíró, egy nagykövet, valamint újságírók és kutatók lesznek.

A francia sajtó arra hívta fel a figyelmet, hogy hasonló szervezetek más országokban már léteznek, nevezetesen Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban, s az Európai Unió is létrehozta 2015-ben az East StratCom Task Force (ESCTF) nevű szervezetet, amely az Oroszországból érkező hírmanipulálások ellen küzd.

The post Franciaország nemzeti ügynökséget hoz létre a külföldi álhírek kiszűrésére appeared first on .

Elfogott a Terrorelhárítási Központ egy magát iszlamistának valló, 21 éves magyar férfit, aki többféle terrortámadást, tömegrendezvényen történő robbantást, továbbá tömegbe hajtva elkövetett támadást tervezett Magyarországon – jelentette be a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója .

Hajdu János elmondta, hogy az illetékes igazgatóságuk hetek óta felderítést folytatott az ügyben, miután az Iszlám Államhoz köthető internetes oldalakon – amelyekre szigorú belépési rend alapján lehet csak belépni – egy magyar fiatalember is részt vett a beszélgetésekben. A párbeszéd tartalma ellenséges ideológiát, “kimondottan dzsihadista propagandát” valló emberekkel terrortámadásra való felkészülésről, azokra vonatkozó eszközökről, anyagokról, módszerről szólt – közölte az altábornagy.

Ismertette: a fiatalember vállalta, hogy csőbombát készít és budapesti vagy más magyarországi tömegrendezvényen használja fel. A beszélgetésben úgynevezett ramming-támadásokról, vagyis gépkocsival a tömegbe hajtó támadásokról szóló információk is megjelentek, a fiatalember határozottan állította, hogy ilyet szeretne elkövetni. Nem vagy ilyen, vagy olyan típusú támadást tervezett, hanem mindkettőt – mondta a főigazgató.

Mártírhalált is vállalt volna a terrortámadás tervezésével vádolt fiatal. A rendelkezésre álló adatok alapján kijelentette, hogy a fiatalember a tettétől “azt várta, hogy a paradicsomba jut”, vagyis – Hajdu értékelése szerint – ezzel felesküdött az Iszlám Államra, emiatt azonban terrorszervezet tagjává válhat, ami súlyosabb bűncselekményt jelenthet.

Hajdu ismertette: már annyi információ gyűlt össze, hogy a felderítési igazgatóság úgy döntött, feljelentést tesz az ügyben. Az ügyészség az ügyet innentől átvette – tette hozzá. Elmondta: a fiatalember bizonyos előkészületeket már tett, például vásárolt a csőbomba összeszereléséhez szükséges anyagokat, de ezt a későbbiekben a nyílt nyomozás fogja feltárni.

Megerősítette, hogy az iszlám hitre áttért férfi megfelelő körülmények között élt és szocializálódott, egy fővárosi egyetem hallgatója. “Egy teljesen normális, átlagos magyar 21 éves fiatalemberről beszélünk” – fogalmazott. Hatalmas mennyiségű adatot foglaltak le, amelynek elemzése napokba, de akár hetekbe is telhet – közölte.

Arra a kérdésre, hogy a férfi megnevezett-e konkrét rendezvényt, Hajdu azt mondta: erre nem áll módjában jelenleg válaszolni, de később elképzelhető, hogy tud majd. Időpontról sem tudott beszámolni, de hozzátette: attól tartottak, hogy ez a közeljövőben megtörténhet. Hajdu elmondta azt is vizsgálják, hogy magányos elkövetőről van-e szó, vagy tettestársai is lehetnek Magyarországon.

Ibolya Tibor fővárosi főügyész korábban azt közölte, hogy a Fővárosi Nyomozó Ügyészség őrizetbe vett egy 21 éves férfit, aki a megalapozott gyanú szerint “Európa lakosságának megfélemlítését célzó terrorcselekmények elkövetésére készült Magyarország területén”. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség a férfit gyanúsítottként hallgatta ki terrorcselekmény előkészületének megalapozott gyanúja miatt, és indítványt tett a letartóztatására. A Fővárosi Törvényszék közölte, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság egy hónapra elrendelte a gyanúsított letartóztatását. A döntés jogerős.

The post Hajdu: többféle terrortámadást tervezett Magyarországon egy iszlamista magyar fiatal appeared first on .