Biztonságpolitika



Életfogytig tartó fegyházra ítéltek két férfit, aki 2019-ben megölt egy idős asszonyt a Hajdú-Bihar megyei Pocsajon, fiatalkorú társuk 14 év börtönt kapott – közölte a Debreceni Ítélőtábla szóvivője.

Fórizs Ildikó közölte: az ítélőtábla annyiban változtatta meg az elsőfokú ítéletet, hogy mindhárom vádlott bűnösségét előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettében is megállapította. A felnőttkorú vádlottak feltételes szabadságra bocsátásának legkorábbi időpontját pedig 25-ről 35 évre, illetve 20-ról 25 évre emelte. Az ítélet jogerős.

A bíróság a három vádlottat nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettében, valamint csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntettében mondta ki bűnösnek.

A három vádlott 2019. július 25-én együtt italozott Pocsajon. Miután mindent megittak, a 17 éves fiú javaslatára betörtek egy 94 éves asszony lakásába, azt gondolva, hogy ott könnyen jutnak értékekhez.

Éjfél után értek a sértett házához, a fejükre maszkot húztak, majd a kerítésen beugrottak. Az udvaron észrevették, hogy az egyik szobában a televízió fénye világít, ezért várakoztak, majd a ház hátsó részéhez lopakodtak, ahol a leengedett redőnyt kézzel felnyomták és bemásztak alatta. Odabent minden helyiségben szétnéztek, de nem találtak sem pénzt, sem ékszert, ezért kimentek az udvarra. Kisvártatva úgy döntöttek, hogy bemennek abba a szobába, ahol a sértett van és megszerzik azt a gyűrűt, amelyet a harmadrendű vádlott korábban látott az idős asszony kezén.

A zajra felébredő asszonyt többször megütötték, miután földre került tovább bántalmazták, megrugdosták. Miután elmentek, az asszonynak még volt annyi ereje, hogy értesítse egyik rokonát. A sértettet a mentők kórházba vitték, ott azonban pár hét múlva meghalt.

The post Jogerősen is életfogytiglanra ítéltek két pocsaji gyilkost appeared first on .

Jövőre átlépi a Magyar Honvédség költségvetése az ezermilliárd forintot, egészen pontosan 1003 milliárd forint lesz – közölte a honvédelmi miniszter, a nyugállományú katonáknak és honvédségi nyugdíjasoknak tartott tájékoztatóján.

A fórumon Benkő Tibor kiemelte, hogy 2016-ban még csak 299,1 milliárd forint volt az éves költségvetés, idén már 778 milliárd forint. Megemlítette, hogy minden évben több pénzből gazdálkodnak, mint a költségvetés összege, mert évről évre plusztámogatásokat kapnak az államtól, mint 2020-ban, amikor egy év alatt 246,6 milliárd forintot kaptak.

A miniszter szerint Magyarország “a keleti és a déli fenyegetettségek metszéspontjában van”, ezért kell a Magyar Honvédségnek a térség meghatározó katonai erejévé válnia, és képesnek kell lennie az ország és a régió megvédésére. Ennek érdekében a honvédelmi célokra fordítandó költségvetési pénzek 2024-ben GDP-arányosan elérik a két százalékot, és ennek legalább húsz százalékát beszerzésre fogják fordítani.

Benkő örömének adott hangot amiatt, hogy a honvédelempolitika is jó úton van, az elindított haderőfejlesztés révén régi álmok valósultak meg az elmúlt években és a következő időszakban is ez várható. Hangsúlyozta, hogy mindenből a lehető legkorszerűbb eszközök beszerzése a fő irány, ezért vásároltak és vásárolnak többek között Airbus többfunkciós helikoptereket és Leopard harckocsikat.

A miniszter célnak nevezte a magyar hadiipar, a hazai fegyver- és felszerelésgyártás újraindítását, hogy “tetőtől talpig magyar eszközökben legyenek a magyar katonák”.

Mint mondta, az első lépések megtörténtek, az ország képes lesz kézifegyverek, repülőgépek, aknavetők, gyalogsági harcjárművek, páncélozott szállító harcjárművek, lőszer- és lőporgyártásra is, és ha minden téren önellátó lesz, akkor a gyártási kapacitásokat nemzetközi piacokon kívánják lekötni.

Benkő közölte, hogy a korszerű technikai eszközök mellett nagy szükség van az azokat jól kezelő, lojális katonákra is.

A miniszter rámutatott, hogy a sorkötelezettség 2004-es eltörlésével az ország védelmi képességei jelentősen gyengültek, és Magyarország megvédésére ma sem elég harmincezer aktív állományú katona és húszezer tartalékos, mindenkire szükség van a társadalomból. Éppen ezért kiemelt figyelmet kap az utánpótlás biztosítása, az új parancsnok, Ruszin-Szendi Romulusz egyik fő feladata lesz minden régióban önkéntes tartalékos ezredek felállítása, amelyek egyelőre csak Székesfehérváron és Nyíregyházán vannak.

Tervben vannak bentlakásos katonai középiskolák létrehozása, a debreceni után 2030-ig további nyolcat szeretnének az ország minden részében elindítani.

The post Benkő: jövőre 1003 milliárd forint lesz a Magyar Honvédség költségvetése appeared first on .

Letartóztatták egy biztonsági cég vezetőit. A négy férfit többek között különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással gyanúsítják – jelentette be a Fővárosi Törvényszék.

Azt írták: a megalapozott gyanú szerint a négy férfi 2019 januárja óta egy hierarchikusan felépített, konspiratívan szervezett, többszintű céghálózatot működtetett abból a célból, hogy vagyonvédelmi szolgáltatások nyújtása kapcsán keletkező áfa fizetési kötelezettségek alól mentesüljön. A rendelkezésre álló adatok alapján az állami költségvetésnek több mint 870 millió forint vagyoni hátrányt okoztak.

A megalapozott gyanút az adóbevallások, az adóhatósági alapadatok, a bankszámlaforgalmi adatok, a lefoglalások eredménye, továbbá leplezett eszközök alkalmazásával kinyert információk támasztják alá.

A bíróság megállapította, hogy a négy férfi személyi körülményei rendezettek, szoros családi kötelékekkel rendelkeznek, azonban mindegyikük esetében alappal lehet tartani attól, hogy szabadlábon hagyásuk esetén a még ki nem hallgatott embereket befolyásolnák, a még meg nem talált tárgyi bizonyítási eszközöket elrejtenék, megsemmisítenék. Továbbá kettejük esetében – a korábbi elítéléseik miatt – tartani lehet attól is, hogy újabb bűncselekményeket követnének el.

Mindezek alapján a bíróság egy hónapra elrendelte a négy férfi letartóztatását. A végzés nem végleges – áll a törvényszéki közleményben.

The post Letartóztatták egy biztonsági cég vezetőit appeared first on .

Az afganisztáni volt az egyik legveszélyesebb katonai misszió, amelyben magyar katonák részt vettek – mondta a Magyar Honvédség parancsnoka.

Ruszin-Szendi Romulusz elmondta: amikor korábbi beosztásában a küldetésben részt vevő katonák kiválasztásával foglalkozott, igyekezett olyanokat válogatni, akik már “megjártak” egy kevésbé veszélyes missziót.

Emlékeztetett: a Magyar Honvédség több ezer katonája vett részt az afganisztáni misszióban az elmúlt 18 évben, így – tette hozzá – a harcoló állomány jelentős részének – a honvédtől a tábornokig – van harci tapasztalata. A 18 év tapasztalatai beépültek a kiképzésbe – közölte a parancsnok, aki szerint “magabiztos lett a magyar katona”. Ezzel együtt a magyar katonák azt is bebizonyították, hogy a szövetség számíthat Magyarországra, a magyar katonákra – emelte ki.

A műsorban kitértek a honvédelmi és haderőfejlesztési programra is. Ezzel kapcsolatban Ruszin-Szendi elmondta: érkeznek a technikai eszközök, folyamatos a felkészülés a használatukra. A program fontos része továbbá a szükséges humán erőforrás biztosítása is. Ennek érdekében kiemelten foglalkoznak azzal, a magyar katona érezze, hogy megbecsült.

Igyekeznek nyitni a fiatalok felé is. Az egyetemistáknak többi között ösztöndíjakat kínálnak, míg a fiatalabbak megnyerését a honvédelmi táborok és a kadétprogram segítik.

Kérdésre válaszolva a Magyar Honvédség parancsnoka elmondta: céljuk, hogy harmincezres aktív állomány, körülbelül húszezres tartalékállomány és mintegy ötezer kadét legyen a Magyar Honvédségben.

The post Ruszin-Szendi: az afganisztáni misszió volt az egyik legveszélyesebb appeared first on .

A régió békéjét és biztonságát valakinek kézbe kell vennie! – jelentette ki a honvédelmi miniszter egy háttérbeszélgetésen. Ezt a felelősséget Benkő Tibor szerint Magyarországnak kell vállalnia. “Legyünk vezető nemzet!” – fogalmazott.

A miniszter felidézte, hogy Ruszin-Szendi Romulusz parancsnoki kinevezési ünnepségén Orbán Viktor is szólt arról, nem fogja Magyarországot megvédeni senki. A NATO sem avatkozik be mindig, az egy kollektív védelmi szervezet. Mindig az 5-ös cikkelyt emlegetik, pedig azt megelőzi a 3-as, amely kimondja: minden ország köteles olyan haderőt, olyan képességet építeni, amellyel garantálni tudja saját biztonságát. Ezt kell felajánlani a NATO-nak. A nemzeti kötelesség és felelősség az elsődleges – hangsúlyozta.

Benkő azt is kiemelte, hogy amikor azt mondják: a térség meghatározó haderejét kell megvalósítani, “van mire építkezni”. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy Ruszin-Szendi volt humánpolitikáért felelős helyettes államtitkári posztját egyelőre nem töltik be, hanem feladatainak egy részét viszi magával. Így a Magyar Honvédség Parancsnokságon folyik majd a honvédelmi és haderőfejlesztési program honvédelmi részének megvalósítása is. A minisztérium feladata a tervezés, az irányítás és a feltételek biztosítása lesz – fejtette ki. Felidézte: a rendszerváltáskor átalakított Honvédelmi Minisztérium magába foglalta a Honvéd Vezérkart, így a miniszter irányította és vezette a katonai szervezeteket.

“Az nem jó, ha egy politikus vezet katonai szervezeteket” – fogalmazott.

Benkő azt mondta: a minisztérium dolga, hogy irányítson, vagyis meghatározza a feladatokat, azokhoz biztosítsa a feltételrendszereket, továbbá a végrehajtást ellenőrizze. Az olyan feladatok, mint a kiképzés, a felkészítés, a hadrafoghatóság a Magyar Honvédség parancsnokához tartoznak – tette hozzá. Ezért választották szét 2019. január elsejével a szervezetet, és jött létre a különálló Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség Parancsnoksága. Ezzel együtt kiemelte: szükség van arra, hogy egy politikai vezető, a miniszter mellett legyenek katonai szakemberek is.

Ezért hozták létre a minisztériumban a honvédelmi ügyekért felelős államtitkárságot. Kell, hogy legyen egy “katonai törzs”, amely képes felügyelni a Magyar Honvédség Parancsnokságát – mondta a miniszter, aki hangsúlyozta: ezen államtitkári poszt betöltésénél a jogszabály előírja a több évtizedes katonai tapasztalatot. A miniszter szerint a fiatalokat már óvodás korban meg kell szólítani. Hozzátette: nem katonát akarnak nevelni mindenkiből, de szeretnék, ha a hazafias honvédelmi nevelés megvalósulna. Céljuk, hogy a fiatalok ismerjék meg az országot, történelmét, legyenek hazafiasabbak. Ezen célok megvalósítását segíti a Honvédelmi Sportszövetség, valamint a honvédelmi tábor – mondta.

Benkő arról is beszámolt, hogy a kadétképzés legmagasabb szintjét jelentő honvéd középiskola és kollégiumból egy működik az országban, Debrecenben. Ennek indul egy tagintézménye ősszel Nyíregyházán. Jövőre pedig létrejöhet egy katonai középiskola és kollégium Hódmezővásárhelyen. A Magyar Honvédség Parancsnokságának hatáskörét illetően kiemelte a területvédelmi ezredek kiépítését.

Elmondta: hét régióra osztották az országot, ezek közül jelenleg kettőben – nyíregyházi és székesfehérvári székhellyel – működik a területvédelmi ezred. Céljuk, hogy minél több önkéntes tartalékos katona legyen, és minden járásban legyen egy területvédelmi század. Kitért arra is, hogy a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, a budapesti Honvédkórház a koronavírus-járvány elleni védekezésben is kiemelt szerepet töltött be. Ugyancsak a pandémiás helyzetben megkezdte működését a NATO által is alkalmazott honvédségi mobil kutatólaboratórium.

Ez a labor az elmúlt időszakban az országos intézetekkel együttműködésben a vakcinák összetételét, alkalmazhatóságát is vizsgálta. A katonai egészségügyi, járványügyi képesség fontosságát igazolta a koronavírus-járvány, hiszen bebizonyosodott, egy ilyen vírus is okozhat hatalmas károkat – közölte Benkő.

A miniszter szólt a modernizációs intézetről is, amely a hadiipar fejlesztésével foglalkozik. Ez magába foglalja a kutatást, a fejlesztést, az innovációt. Bár ennek fő felelőse az Innovációs és Technológiai Minisztérium, Benkő kiemelte: azt, hogy mit fejlesszenek, mire van szüksége a honvédségnek, azt a modernizációs intézetben mondják meg.

Kérdésre válaszolva fontosnak nevezte, hogy “a katona tetőtől talpig magyarban legyen”, a magyar egyenruha az utolsó gombjáig legyen minőségi magyar gyártmány. A technikai eszközök tekintetében is szeretnék, hogy ne legyen kiszolgáltatott helyzetben az ország. Ezért fontos a magyar védelmi ipar fejlesztése – mondta.

The post Benkő: a régió békéjét és biztonságát valakinek kézbe kell vennie! appeared first on .

A horvát kormány üdvözölte és példaértékűnek nevezte az ENSZ hágai nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) keddi jogerős ítéletét Ratko Mladic volt boszniai szerb hadseregparancsnok ügyében, ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a Horvátországban elkövetett háborús bűnökért nem vonták őt felelősségre.

Ezzel az ítélettel Mladicot véglegesen és jogerősen elítélték az egyik legsúlyosabb és legkegyetlenebb bűncselekményért, amelyet azzal a céllal követett el, hogy kiirtsa a horvátokat és bosnyákokat Bosznia-Hercegovina egyes területein – olvasható a kormány közleményében. Zágráb ugyanakkor elégedetlenségének adott hangot, hogy a bíróság nem állapította meg magas rangú szerb tisztségviselők felelősségét az 1991 és 1995 között elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekményekben.

Sajnálatát és elégedetlenségét fejezte a kabinet amiatt is, hogy Mladicot nem ítélték el a Horvátországban elkövetett atrocitásokért.

Mladic az 1991-es háború első hónapjaiban Horvátországban szolgált különböző katonai beosztásokban, szemtanúk szerint ő volt a parancsnoka 1991-ben annak a jugoszláv különítménynek, amely a közép-dalmáciai Skabrnja falunál 65 polgári személyt kivégzett. Mladic akkor a krajinai hadtestnél szolgált, később került csak a boszniai szerb hadsereg élére, ahol aztán újabb bűntetteket követett el.

“Reméljük, hogy ez az ítélet legalább részben békét és elégedettséget hoz Ratko Mladic bűncselekményei áldozatainak és családtagjaiknak” – írták végezetül.

The post A horvát kormány üdvözölte a Mladic ügyében született jogerős ítéletet appeared first on .

Bosszú, és nem ítélet az, ami kedden Hágában született – jelentette ki Aleksandar Vulin szerb belügyminiszter arra reagálva, hogy az ENSZ hágai nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) keddi döntésében elvetette a népirtás, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt 2017-ben elítélt Ratko Mladic fellebbezését, és megerősítette a “Balkán mészárosának” is nevezett volt boszniai szerb hadseregparancsnok életfogytig tartó szabadságvesztését elrendelő ítéletet.

“(Ratko) Mladic bűnös, mert reagált Naser Oric bűncselekményeire, de Oric nem bűnös a Podrinjában legyilkolt szerb civilekért. Mladic bűnös, mert a szerb hadsereget azokban a Szarajevó környéki falvakban irányította, ahol a szerb katonák születtek és felnőttek, de nem bűnös (Alija) Izetbegovic azért, mert Szarajevóban nincsenek már szerbek, vannak viszont tömegsírok” – fogalmazott Aleksandar Vulin a közleményében.

A szerb belügyminiszter annak a véleményének adott hangot, hogy a hágai nemzetközi bíróságot nem is az igazság keresése és a béke megteremtése céljából hozták létre, hanem azért, hogy a szerbek felett ítélkezzen, így ez a bíróság “beteljesítette a célját”.

Aleksandar Vucic szerb államfő és Ana Brnabic miniszterelnök egyelőre nem kívánta kommentálni a keddi ítéletet. Brnabic csak annyit mondott, nem akar egyelőre véleményt nyilvánítani, az este folyamán ugyanis az államfővel együtt részt vesz az ENSZ Biztonsági Tanácsának online ülésén, ahol Vucic az ítéletről fog beszélni. “Szerbia teljes mértékben elhivatott a háborús bűnök felkutatása mellett, kiáll az összes bűntett kivizsgálása, a vádlottak előállítása és a háborús bűnösök megbüntetése mellett már harminc éve” – mondta a miniszterelnök.

A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) 2017 novemberében hirdetett ítéletet Mladic ellen a délszláv háború idején a bosnyákok ellen elkövetett etnikai tisztogatás ügyében. Mladic vezetésével a boszniai szerb hadsereg 1995 júliusában előre kitervelten és módszeresen mészárolt le mintegy 8700 bosnyákot, főleg férfiakat és fiúkat Srebrenicában. A cél a muszlim közösség kiirtása volt. A délszláv háborús bűnöket kivizsgáló törvényszék több ítéletében népirtásnak minősítette a boszniai szerb erők gyilkosságsorozatát. A történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják.

Az 1992-1995-ös délszláv háborúban mintegy százezren vesztették életüket, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát.

Az ügyet korábban tárgyaló hágai NT az egykori Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért felelős személyek ügyének tárgyalására jött létre. A törvényszék megbízatásának 2017. december 21-i lejárta után a fennmaradó ügyeket az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) vette át.

The post Belügyminiszter: a Ratko Mladic ügyében hozott hágai ítélet inkább bosszú appeared first on .

Egy év négy hónap, két év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt a Hajdúszoboszlói Járásbíróság egy férfit, aki Nádudvaron, majd a kórházban fenyegetett és bántalmazott egy mentőápolót – közölte a Debreceni Törvényszék szóvivője.

Dobó Dénes közölte: az elsőfokú bíróság – miután a vádlott beismerte tettét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról – előkészítő ülésen kihirdetett ítéletében közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettében marasztalta el a vádlottat, és a szabadságvesztés kiszabása mellett elrendelte a pártfogó felügyeletét is. A döntés jogerős.

A tényállás szerint a vádlott tavaly március 14-én este erősen ittasan beleesett egy árokba Nádudvaron. Egy helyi lakos észrevette a magatehetetlen férfit és bejelentést tett a központi segélyhívószámon.

A helyszínre érkező mentőápoló a férfit megvizsgálta, majd közölte, hogy kórházba viszik. A vádlott ekkor agresszív lett, ordítozni kezdett és közölte, hogy nem akar kórházba menni. A mentőápoló elmondta, hogy nem engedhetik el a sérülései miatt, muszáj őt a kórházban ellátni. A férfi ekkor azzal fenyegette meg a sértettet, hogy ha nem engedik haza, akkor “elintézteti az ukránokkal.”

A mentőápoló az ellenállás és a fenyegetés miatt egy rendőr segítségét kérte, aki a kapálózó vádlottat megbilincselte, majd együtt – a biztonságos szállítás érdekében – a hordágyhoz szíjazták. Miután rendőri kísérlettel a mentőautó elindult, a férfi többször próbálta megrúgni a mentőápolót, ordítva fenyegetőzött, azt állította, hogy ő egy terrorista, aki el fogja intézni a sértett családját.

A férfi a kórházig vezető út során összeköpködte a mentőautó belsejét, folyamatosan kiabált, fenyegetőzött. A debreceni kórházba érve az ápoló ki akarta venni a hordágyat a mentőautóból, de ekkor a vádlott háromszor combon rúgta őt. A traumatológián a férfi továbbra is agresszíven viselkedett, nem volt lehetőség arra, hogy alaposan megvizsgálják őt, ezért átvitték a detoxikálóba.

The post Felfüggesztett börtönre ítéltek egy férfit, mert bántalmazta a mentőápolót appeared first on .

A hírszerző ügynökségek, a bűnüldöző szervek és a katonaság hibái, illetve kommunikációs kudarcok sorozata előzte meg a Capitolium január 6-i erőszakos megtámadását – áll abban a kedden nyilvánosságra hozott jelentésben, amelyet kétpárti szenátusi bizottságok készítettek a washingtoni kongresszusban.

A 127 oldalas jelentés szerint világos figyelmeztetések és tippek érkeztek a hírszerzéshez arról, hogy Donald Trump volt amerikai elnök támogatói, és rajtuk kívül jobboldali szélsőséges csoportok tagjai azt tervezik, hogy fegyverekkel “megrohamozzák a Capitoliumot”, és beszivárognak az amerikai törvényhozás épülete alatti alagútrendszerbe. Ezeket az információkat azonban a hírszerző ügynökségek nem osztották meg.

Január 6-án Trump leköszönő amerikai elnök nagygyűlését követően hívei és szélsőséges erők megrohamozták az amerikai törvényhozás épületét, ahol a szenátus éppen a novemberi elnökválasztás eredményét készült hitelesíteni. A támadásban öten életüket vesztették, köztük egy rendőr. A demokrata többségű képviselőház – a nagygyűlésen elmondott, gyújtó hatásúnak ítélt beszéde miatt – lázadás szításának vádjával alkotmányos felelősségre vonási eljárást (impeachment) indított Trump ellen, akit azonban a szenátus felmentett a vádak alól.

A kedden nyilvánosságra hozott jelentés részleteket közölt arról is, hogy a rendőrtisztek közül többen vegyi anyagok okozta égési sérüléseket, agysérüléseket és csonttöréseket szenvedtek, miközben a zavargásban résztvevők ellen küzdöttek. A tisztek arról is beszámoltak, hogy egy idő után vezetés és irányítás nélkül maradtak.

A dokumentumban azonnali változtatásokat javasolnak. Nagyobb hatáskörrel ruháznák fel a capitoliumi rendőrség vezetőjét, jobb felszerelést biztosítanának a bűnüldöző szerveknek és fejlesztenék a szövetségi ügynökségek, köztük a hírszerző szervezetek közötti együttműködést.

“Ez a jelentés azért fontos, mert lehetővé teszi számunkra, hogy azonnal javítsunk a Capitolium biztonsági helyzetén” – jelentette ki Gary Peters, Michigan állam demokrata párti szenátora. Peters, aki a vizsgálat elkészítésében részt vevő belbiztonsági bizottság elnöke is, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a dokumentum “nem ad választ azokra a nagyobb kérdésekre, amelyekkel mint országnak és mint demokráciának is szembe kell néznünk.”

A szenátusi jelentés arról is beszámol, hogy január 6-án a szövetségi ügynökségek tisztviselőinek bürokratikus lépései vezettek ahhoz, hogy a Nemzeti Gárda fegyveresei csak órákkal a zavargás kezdete után érkeztek a helyszínre. A dokumentum részletesen közli, hogy a Capitolium és a Pentagon tisztviselői órákon át egyeztettek telefonon egymással, miközben a capitoliumi rendőrség akkori vezetője, Steven Sund kétségbeesetten kérte a segítségüket. A jelentés úgy fogalmazott, hogy a Pentagon órákon át “tervezte a küldetést”.

A dokumentumban a szenátorok elmarasztalják az amerikai Szövetségi Nyomozó Irodát (FBI), valamint a belbiztonsági minisztériumot (DHS) is, amelyek napokkal a január 6-i események előtt már birtokában voltak olyan konkrét online fenyegetéseknek, amelyek a törvényhozás épületének elfoglalásáról szóltak. Mint a szenátorok írták: sem az FBI, sem a DHS nem adott ki helyzetértékelést, vagy közleményt, amelyben figyelmeztették volna a bűnüldöző szerveket, holott egyértelműen rendelkeztek erre vonatkozó információkkal.

Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője a múlt héten jelentette be, hogy Joe Biden amerikai elnök nem állít fel elnöki bizottságot a Capitolium elleni januári támadás körülményeinek kivizsgálására, ehelyett inkább fokozza majd a nyomást a kongresszusra, hogy mégis hozzon létre saját hatáskörben egy ilyen bizottságot. Az amerikai képviselőház május 19-én fogadta el azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében kétpárti bizottságot hoztak volna létre a vizsgálatra, de a republikánus párti szenátorok május 29-én megakadályozták a törvénytervezet elfogadását.

The post Szenátusi jelentés: kommunikációs és hírszerzési kudarcok sorozata előzte meg a január 6-i eseményeket appeared first on .

Befolyással üzérkedés miatt emeltek vádat az adóhatóságra hivatkozó korrupciós cselekmény miatt — közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.

A közlemény szerint egy szállítmányozással foglalkozó társaságot az adóhatóság szabálysértések miatt többször megbírságolt. 2019 januárjában a cég egyik irányítója azzal kereste fel egy ismerősét, hogy tud-e segíteni az őket érintő adóigazgatási eljárásokkal kapcsolatban; vannak-e olyan kapcsolatai, akik tudnak segíteni a NAV-nál a “folyamatok felgyorsításában és problémamentesítésében”, illetve a befizetett összegek visszautalásában.

Az ismerős azt állította a cégvezetőnek, hogy ismer egy összekötőt, aki mindenben tud segíteni a “régi” kapcsolatai felhasználásával, majd ezt a férfit és a segítőjét be is mutatta neki. A találkozón az összekötő valótlanul arra hivatkozott, hogy konkrétan meg nem határozott összegért – amelyből a hivatalos személynek is juttatni kell – egy meg nem nevezett magas beosztású NAV-os ismerőse közbenjárásával segít az adóigazgatási eljárásokat a cég számára kedvezően befolyásolni.

Az ismerős később húszmillió forintot kért azért, hogy közbenjárásukkal és a hivatalos személy segítségével 2022 végéig “védelmet” biztosítsanak a cég szállítmányozási tevékenységével kapcsolatos adóhatósági eljárásokkal szemben, a kiszabott bírságokat elengedjék és lehetővé váljék számukra a korlátlan árubehozatal. A cég két vezetője az ajánlatot elfogadta és a pénzt az összekötőnek átadta. Valójában azonban az összekötő és társai nem rendelkeztek adóhatósági kapcsolattal, a jogtalan előnyként megszerzett húszmillió forintot egymás között elosztották.

Az ügyben a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés és más bűncselekmények miatt emelt vádat az öt ember ellen a Fővárosi Törvényszéken – tudatta a Központi Nyomozó Főügyészség.

The post A NAV-ra hivatkozva csaltak ki milliókat egy cégtől, vádat emeltek ellenük appeared first on .

Országszerte a vízparti területeken folytatódik a héten a szúnyoglárvák irtása – jelentette be az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

A közlemény szerint a következő napokban további biológiai kezeléseket végeznek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Hernád mentén, Békés megyében a Körösök térségében található holtágakban, a Csongrád-Csanád megyei Tisza-szakaszon, valamint a Balaton környékén, ahol a korábbi légi beavatkozásokat egészítik ki földi technológiával – tartalmazza a közlemény.

Emlékeztettek arra, hogy az országos szúnyoggyérítési program április 22-i indulása óta mintegy tizenötezer hektáron végeztek biológiai lárvagyérítést a szakemberek.

Az alkalmazott készítmény a szúnyogok lárváin kívül más rovarokra nem veszélyes, közvetlenül a vízi élőhelyeket permetezik repülőről, terepjáróra rögzített berendezésekkel vagy háti permetezővel – írták, hozzáfűzve, hogy a kifejlett szúnyogok ellen földi kémiai módszerrel eddig csak a Tisza-tónál kellett védekezni.

A meleg időjárás kedvez a szúnyogok fejlődésének, a katasztrófavédelem által megbízott szakértők folyamatosan nyomon követik ezt és ahol szükséges, elrendelik a beavatkozásokat – közölte a OKF.

The post A vízparti területeken folytatódik a szúnyoggyérítés appeared first on .

A magyar emberek a migrációs helyzetben és a koronavírus idején is számíthatnak a magyar katonákra, nem kell tőlük félni akkor sem, ha fegyverrel vannak az utcán, nekik az a dolguk, hogy garantálják a biztonságot – mondta egy tévéműsorban a Magyar Honvédség újonnan kinevezett parancsnoka.

Ruszin-Szendi Romulusz úgy fogalmazott: azt szeretné, ha minden magyar ember bízna a katonákban, tudná, mire képesek, és nem lenne kétsége afelől, hogy ha szükséges, a magyar katonák helyt fognak állni.

Az emberek a sorkötelesség “felfüggesztésével” eltávolodtak a katonáktól, a járványhelyzetben viszont közelebb kerültek hozzájuk, nap mint nap látják őket, találkoznak velük az oltópontokon, ahol jelenleg is négyezren teljesítenek valamilyen feladatot. Látják, hogy a katonák fittek, ha pedig szólnak hozzájuk, az esetek döntő többségében udvarias és profi választ kapnak tőlük – sorolta a vezérőrnagy, hozzátéve: megtapasztalhatják az emberek, hogy ez a honvédség már nem az, ami még azoknak az emlékében él, akiknek a Magyar Néphadseregben kellett szolgálniuk.

A parancsnok rendkívül jónak nevezte a magyar katonák külföldi megítélését is. A haditechnikai fejlesztésekről elmondta: repülőgépeink, helikoptereink itt vannak, és aláírták azokat a szerződéseket, amelyek a lövészpáncélos és páncéltörő eszközök, harckocsik és lövegek beérkezéséről szólnak.

The post Ruszin-Szendi: a honvédség már egészen más, mint a Magyar Néphadsereg volt appeared first on .

Egy tizenöt tagú drogbandára csaptak le a rendőrök Kecskeméten, Szolnokon és Cegléden – közölte a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság.

Azt írták, hogy több megyei rendőr-főkapitányság, a Terrorelhárítási Központ és a Kecskeméti Járási Ügyészség hétfőn hajnalban tizenkét helyszínen tartott közös akciót. A kecskeméti bűnügyi felderítés alapján a hálózat tagjai Kecskeméten, Szolnokon és Jászkarajenőn árulták a kábítószert. A kutatások során kábítószereket, készpénzt és a terjesztéshez szükséges eszközöket találtak a nyomozók. Az egyik kecskeméti gyanúsítottnál 1,3 kilogramm kábítószert is lefoglaltak – tették hozzá.

A Kecskeméti Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya több gyanúsítottal szemben bűnszövetségben elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárást. Tizenkét gyanúsítottat kihallgatásukat követően őrizetbe vettek, és kezdeményezték letartóztatásukat. Három társuk jelenleg szabadlábon védekezik. Vagyonvisszaszerzési eljárás keretében ékszereket és több autót foglaltak le a rendőrök.

The post Tizenötöt egy csapásra: drogbandára csaptak le a rendőrök appeared first on .

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) nem nyújtott elég támogatást az uniós tagállamoknak és a schengeni társult országoknak az Európai Unió külső határainak védelméhez – állapította meg hétfőn közzétett jelentésében az luxemburgi székhelyű Európai Számvevőszék (ECA).

A számvevők arról számoltak be, hogy a Frontex által nyújtott támogatás nem kellően eredményes az illegális bevándorlás és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemben, annak ellenére, hogy évi költségvetése 2020-ig – valamivel több mint egy évtized alatt – 24-szeresére, azaz 460 millió euróra bővült.

Az ECA megállapította azt is, hogy a Frontex, bár beszámol tevékenységeiről, hatásukat ritkán elemzi, és műveleteinek tényleges költségéről sem tájékoztat. Az uniós testület szerint a Frontex információcserét szolgáló kerete kidolgozatlan, és a szervezet nem minden esetben támaszkodhat jó minőségű adatokra.

A Frontex 2004-ben jött létre azzal a céllal, hogy a nemzeti hatóságokkal közösen kezelje az uniós határokon jelentkező olyan problémákat, mint a terrorizmus, az emberkereskedelem és a menekültek csempészése. Feladatköre a létrehozása óta fokozatosan bővült. 2019-ben az ügynökség még szélesebb körű küldetést kapott az illegális migráció visszaszorítása végett, amelynek teljesítéséhez 2027-ig költségvetése akár évi 900 millió euróra is bővülhet. A számvevők véleménye szerint a Frontex eddig nem teljesítette eredményesen megbízatását, így kétségbe vonható hogy új, 2019-ben megfogalmazott feladatait képes lesz-e sikeresen végrehajtani.

The post Európai Számvevőszék: a Frontex nem nyújtott elég segítséget az uniós tagállamoknak a külső határok védelméhez appeared first on .

Azonnali hatállyal felfüggesztették három fővárosi rendőr szolgálati jogviszonyát, mert azzal gyanúsítják őket, hogy bántalmaztak egy előállított férfit – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) kedden a rendőrség honlapján. A Fővárosi Törvényszék arról tájékoztatta az MTI-t, hogy katonai tanácsa egy hónapra elrendelte a három rendőr letartóztatását.

A BRFK a police.hu oldalon azt írta: Budapest rendőrfőkapitánya elfogadhatatlannak tartja az előállított férfi bántalmazását. Közölték, a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség csoportosan, hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntett és más bűncselekmény miatt három fővárosi rendőrrel szemben rendelt el nyomozást.

Terdik Tamás, Budapest rendőrfőkapitánya elfogadhatatlannak tartja, és határozottan elítéli a jogellenes erőszak minden formáját, különösen akkor, ha azt hivatalos eljárásban követik el – írta a BRFK, hozzátéve: a nyomozás során mindenben segítik az ügyészségi eljárást.

A Fővárosi Törvényszék at közleményében azt írta, katonai tanácsa egy hónapra elrendelte annak a három rendőrnek a letartóztatását, akiket hivatalos eljárásban, csoportosan elkövetett bántalmazás bűntettével és más bűncselekményekkel gyanúsítanak.

Közölték: a rendelkezésre álló adatok szerint a sértettet június 3-án egy sörözőben intézkedés alá vonta a rendőrség, majd előállították az egyik kerületi rendőrkapitányságra. A férfit az előállító helyiségben két rendőr bántalmazta, míg harmadik társuk a bántalmazás során mindvégig jelen volt. A sértett a bántalmazás következtében életveszélyes állapotba került – tette hozzá a bíróság.

A közlemény szerint a gyanúsítottak cselekménye bizonyítottság esetén hivatalos eljárásban, csoportosan elkövetett bántalmazás, illetve társtettesként elkövetett, életveszélyt okozó testi sértés bűntette lehet, és akár 12 évig tartó szabadságvesztéssel is büntethető. Hozzátették, az ügyészség a szökés, elrejtőzés, a bizonyítás megnehezítése és a bűnismétlés veszélyére hivatkozva kérte a gyanúsítottak letartóztatását.

A Fővárosi Törvényszék kitért arra: a nyomozás folyamatban van, a tényállás teljes körű felderítése érdekében számos nyomozási cselekményre van szükség. A végzés szerint feltehető, hogy a terheltek szabadlábon hagyásuk esetén – akár a lehetséges tanúk befolyásolásával – megpróbálnák az eljárást meghiúsítani, megnehezíteni, és mindhármójuk esetében “alappal lehet tartani attól”, hogy megszöknének vagy elrejtőznének a hatóságok elől. A törvényszék szerint ezeket kizárólag a legszigorúbb kényszerintézkedés elrendelésével lehet elkerülni, ezért egy hónapra letartóztatták a három rendőrt. A végzés nem végleges.

The post BRFK: letartóztatták a három, bántalmazással gyanúsított rendőrt appeared first on .

Az ENSZ hágai nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) keddi döntésében elvetette a népirtás, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt 2017-ben elítélt Ratko Mladic fellebbezését, és megerősítette a “Balkán mészárosának” is nevezett volt boszniai szerb hadseregparancsnok életfogytig tartó szabadságvesztését elrendelő ítéletet.

Mladic a 2017-ben hozott, életfogytig tartó szabadságvesztést elrendelő ítélet ellen a következő év márciusában nyújtott be fellebbezést, az ENSZ felügyelete alatt működő nemzetközi ügyészség tavaly augusztusban azonban a határozat fenntartását kérte.

Az ítélet kihirdetését az eredeti ügyrend szerint tavaly márciusra ütemezték, azonban el kellett halasztani, egyrészt mivel Ratko Mladic műtéten esett át, másrészt a koronavírus okozta járványhelyzet miatt. A hágai nemzetközi törvényszéki mechanizmus keddi közleménye szerint “a fellebbviteli kamara fenntartja Ratko Mladic életfogytig tartó szabadságvesztésére vonatkozó ítéletet”, a döntés jogerős, további fellebbezésnek nincs helye.

A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) 2017 novemberében hirdetett ítéletet a boszniai horvátok hat egykori vezetője, köztük Ratko Mladic ellen muszlimok terhére a délszláv háború idején elkövetett etnikai tisztogatás ügyében. Mladic vezetésével a Szerb Köztárasági Hadsereg 1995 júniusában előre kitervelten és módszeresen mészárolt le mintegy 8700 bosnyákot, főleg férfiakat és fiúkat Srebrenicában. A cél a muszlim közösség kiirtása volt. A délszláv háborús bűnöket kivizsgáló örvényszék több ítéletében népirtásnak minősítette a boszniai szerb erők gyilkosságsorozatát. A srebrenicai mészárlás a boszniai háború legvéresebb tragédiája volt.

Az 1992-1995-ös délszláv háborúban mintegy 100 ezren vesztették életüket, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát.

Az ügyet korábban tárgyaló hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) az egykori Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért felelős személyek ügyének tárgyalására jött létre. A törvényszék megbízatásának 2017. december 21-i lejárta után a fennmaradó ügyeket az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) vette át.

Majdnem harminc év után végre a végéhez ért a “vándorcirkusz”, befejezést kapott a Ratko Mladic-ügy – jelentette ki Darko Mladic, a hágai elítélt fia kedden a szerbiai közszolgálati televízióban arra reagálva, hogy az ENSZ hágai nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) keddi döntésében elvetette a népirtás, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt 2017-ben elítélt Ratko Mladic fellebbezését, és megerősítette a “Balkán mészárosának” is nevezett volt boszniai szerb hadseregparancsnok életfogytig tartó szabadságvesztését elrendelő ítéletet.

Darko Mladic egyben gratulált Prisca Matimba Nyambe bírónak, amiért véleményében kifejtette, hogy személy szerint ő az eljárás megismétlését tartotta volna a legjobb döntésnek. Darko Mladic szerint a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett ez lett volna az egyetlen járható út. Mint mondta: ilyen ítéletre számított ő is, és édesapja is, hiszen már korábban is látszott, hogy a bürokratikus rendszernek egyáltalán nem állt szándékában a majdnem harminc éve húzódó ügyet megismételni, és elismerni, hogy korábban történtek hibák. Örömének adott ugyanakkor hangot, hogy a bíróság nem súlyosbított az ítéleten, és nem ítélte népirtásnak a srebrenicai mellett a további hat boszniai településen történteket. Hozzátette: most egyetlen célja az, hogy meglátogassa az apját, és megvitassák, lehetséges-e az ítélet valamiféle revíziója.

The post Ratko Mladic élete végéig börtönben marad appeared first on .

A kecskemétiek 604-es légibuszával hazatért Afganisztánból az utolsó honvédségi kontingens, 18 évnyi erőfeszítés, anyagi- és emberáldozathozatal végére téve pontot.

Zord

Lövések is eldördültek, miután két társaság összeverekedett a IX. és a XIX. kerület határán, a Határ úton — közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

A BRFK válaszából kiderült, hogy két társaság verekedett össze vasárnap éjszaka Budapesten. A jelenlegi adatok szerint egy gáz- és riasztópisztolyból lövéseket adtak le, és megrongáltak egy autót. A rendőrség csoportosan, felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntett miatt indított eljárást.

A rendőrök a gázpisztolyt lefoglalták, két férfit előállítottak, elszámoltatásuk jelenleg is tart, a többi résztvevőt még keresik – közölte a BRFK.

The post Lövöldözés volt a budapesti Határ úton appeared first on .

Aláírta Vlagyimir Putyin azt a törvényt, amelynek értelmében Oroszország felmondja a Nyitott Égbolt szerződést.

Az erről szóló közlemény hétfőn jelent meg az orosz hivatalos jogi információs portálon. Az Egyesült Államok november 22-én jelentette be, hogy nem részese többé a Nyitott Égbolt szerződésnek. A szerződés felmondásáról rendelkező törvényt az orosz parlement alsóháza május 19-én, felsőháza pedig június 2-án szavazta meg. Május 27-én Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettes arról tájékoztatta orosz hivatali partnerét, hogy az Egyesült Államok nem kíván visszatérni a szerződéshez.

Az 1992-ben aláírt és 2002-ben hatályba lépett megállapodásnak 34 európai és észak-amerikai részes állama volt. Rendelkezései alapján az utóbbi másfél évtized során több mint 1200 ellenőrző repülést hajtottak végre, amelyek egyik fő célja a bizalomerősítés, a leszerelési egyezmények betartásának ellenőrzése. A partnerek a szerződést a műholdas felderítő eszközök tökéletesedése ellenére is hasznosnak tartották.

Az amerikai kormányzat tavaly május 21-én jelentette be az egyezményből való kilépésre vonatkozó szándékát, és fél évre rá kilépett. Washington és Moszkva a szerződés megsértésével vádolta egymást.

The post Oroszország felmondta a Nyitott Égbolt szerződést appeared first on .

Oroszország 2020-ban 15 milliárd dollár értékben adott el fegyvert – jelentette ki Dmitrij Sugajev a Szövetségi Haditechnikai Együttműködési Szolgálat vezetője, amikor fogadta őt Vlagyimir Putyin.

Sugajev szerint ezzel két százalékkal sikerült túlteljesíteni az előzetes tervet. Mint mondta, a megrendelések portfólió megmaradt a több mint ötvenmilliárd dolláros szinten. Közölte, hogy az általa irányított szolgálat több mint száz országgal tart fenn kapcsolatokat és 51-be szállít, elsősorban Ázsiába és Afrikába.

Beszámolója szerint a légierőnél és a légvédelemben alkalmazott technikák iránt a legélénkebb a kereslet. Elmondta, hogy a fegyverszállítások megakadályozása érdekében “példátlan nyomás” nehezedik mind az orosz félre, mind a partnereire, és hogy erős a konkurenciaharc a nemzetközi fegyverzetpiacon.

The post Oroszország 15 milliárd dollár értékben exportált fegyvert tavaly appeared first on .