Biztonságpolitika

Vádat emeltek egy férfi ellen, aki elfogásakor több mint tíz kilogramm kábítószert tartott újbudai lakásában 2019-ben – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor közleménye szerint a 41 éves férfi különféle kábítószerek – amfetamin, kokain, marihuána, MDMA, hasis és ketamin – kereskedelmével foglalkozott Budapest területén, különösen a XI. kerületben. A kábítószereket bérelt lakásában tárolta és porciózta.

A vádlott 2019. április 11-én a társasház mélygarázsában egy válltáskában csaknem 400 MDMA-tartalmú tablettát, 50-50 csomagba porciózva amfetamint, illetve marihuánát és még több csomagban kokaint tartott magánál, amelyeket értékesítésre szánt – írta a főügyész, hozzátéve: a férfi a lakásában nagykereskedelmi és fogyasztói kiszerelésekben több mint másfél kilogramm MDMA-tartalmú tablettát, több mint egy kilogramm amfetamint, mintegy nyolc kilogramm marihuánát, fél kilogramm kokaint, továbbá ketamint és kannabisz-gyantát is tartott.

Ibolya közlése szerint a nyomozók a vádlottól ezen felül csaknem 9 millió forint értékben készpénzt és a kábítószerek csomagoláshoz, kiméréséhez szükséges eszközöket is lefoglaltak.

A Fővárosi Főügyészség a férfival szemben kábítószer-kereskedelem miatt vádat emelt, illetve végrehajtandó fegyházbüntetést, pénzbüntetést, valamint vagyonelkobzást indítványozott ellene – olvasható a közleményben.

The post Vádat emeltek egy újbudai kábítószer-kereskedő ellen appeared first on .

Az Egyesült Államok visszatér, és megújítja kiváló kapcsolatait az Európai Unióval és a NATO-val – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök.

Joe Biden az Európai Tanács épületében hangsúlyozta: Amerika visszatért, noha soha sem távolodott el igazán. “Most újra kiváló lehetőségeink vannak a szoros együttműködésre az Európai Unióval és a NATO-val” – mondta. “Amerika érdeke az, hogy kiváló kapcsolatai legyenek az EU-val a NATO-val, másként, mint az elődöm idejében volt” – tette hozzá az amerikai elnök.

Charles Michel, az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanács elnöke azt hangoztatta: Amerika visszatért a nemzetközi porondra. “Ez jó hír a szövetségeseknek és az egész világ számára” – mondta. Hozzátette, várakozással tekint a számos fontos kihívás megoldását célzó közös munkára az Egyesült Államokkal. Twitter-üzenetében kijelentette: az EU és az Egyesült Államok közötti partnerség megújul, és erősebbé válik, mint valaha. “Ma megújítjuk partnerségünket, ami a jövőbeni jólétünkbe és biztonságunkba való befektetést jelenti” – fogalmazott.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette: az, hogy Biden a mandátuma ilyen korai szakaszában Brüsszelbe látogat, személyes elkötelezettségét mutatja Európa iránt. Ezt Európa nagyra értékeli – közölte. Azt mondta, a megelőző négy év nem volt könnyű, a világ drámaian változott, ahogy Európa is, de az EU meg szeretné erősíteni barátságát és szövetségét Washingtonnal – tette hozzá Ursula von der Leyen.

Biden a brüsszeli programja keretében kedden találkozott Fülöp belga királlyal, a látogatáson részt vett Alexander De Croo belga miniszterelnök, Sophie Wilmes belga, és Antoni Blinken amerikai külügyminiszter is.

A belga miniszterelnök a Twitter-oldalán közölte: Belgium és az Egyesült Államok hosszú, baráti és gazdasági kapcsolatokkal teljes múltra tekint vissza. “Lelkesen fogadjuk el Biden elnök kinyújtott kezét, hogy a koronavírus-járvány után rugalmasabb világot építsünk közösen, amely a kölcsönös tiszteleten, szabadságon és fenntartható gazdasági növekedésen alapul” – fogalmazott De Croo.

Wilmes az üzenetében aláhúzta: a találkozó szemlélteti Belgium és az Egyesült Államok mint szövetségesek, partnerek és barátok kiváló kapcsolatait.

Biden kétnapos látogatásra érkezett Brüsszelbe, ahol hétfőn részt vett a NATO csúcsértekezletén, kedden a belga királlyal folytatott megbeszélését követően az Európai Unió intézményeinek vezetőivel tárgyal.

The post Biden: az Egyesült Államok visszatér és megújítja kapcsolatait az EU-val és a NATO-val appeared first on .

Több mint háromszáz településen védekeznek a héten szúnyogok ellen – jelentette be a szúnyogirtási program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A következő napokban a Duna teljes szakaszán: a Szigetközben, Komárom térségében, a Dunakanyarban, a fővárosban, a Csepel-sziget településein, Dunaújváros, Szekszárd, Baja és Mohács környékén; a Tisza mentén pedig a szekszárdi régióban, a Tisza-tónál, ezen kívül az Ipoly környéki településeken, valamint a Körösök vidékén végeznek földi kémiai gyérítést – közölték.

A beavatkozások 318 települést, mintegy 90 ezer hektárt érintenek.

Az országos szúnyoggyérítési program idén április 22-én indult; azóta folyamatos volt a lárvák elleni biológiai védekezés. Ugyanakkor az elmúlt hetekben lehullott jelentős mennyiségű csapadék miatt számos ideiglenes tenyészőhely alakult ki, amelyekben a meleg időjárás hatására a lárvákból rövid idő alatt kifejlődtek a szúnyogok.

A kifejlett szúnyogok gyérítésére szolgáló készítményt földi úton, platós terepjáróra vagy kisteherautóra szerelt berendezésekkel juttatják ki, elsősorban a települések lakott belterületén – írták.

Kétféle módszert használnak a szakemberek: a melegköd-képzéses technológia során az apró cseppekre bontott irtószer terjedését hő hozzáadása is segíti. Ez a módszer főként növényzettel erősebben borított környezetben előnyös, de a munka során létrejövő köd rövid időre korlátozza a látási viszonyokat, ezért forgalmas helyeken kevésbé alkalmazható. Az ULV eljárás során szintén apró cseppekben juttatják ki az irtószert, de hő hozzáadása nélkül. A permetfelhő csak kismértékben észlelhető, a közlekedést nem zavarja, ezért forgalmasabb, városias területeken elsősorban ezzel az eljárással találkozhatunk – ismertették.

A felhasznált készítmény a kijuttatott mennyiségben emberekre, melegvérű állatokra, növényekre ártalmatlan, és néhány óra alatt lebomlik. A földi kezeléseket napnyugta után kezdik, így a méhekre, és más nappal aktív rovarokra nem jelent veszélyt a szúnyoggyérítés – tartalmazza a közlemény.

The post Szorgosan irtják a szúnyogokat a katasztrófavédelmisek appeared first on .

Kanadai gyilkosokat fogtak el Magyarországon szombat este – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI).

A kanadai rendőrök gyanúja szerint egy 28 éves szlovákiai születésű kanadai állampolgár és 26 éves kanadai barátnője február végén a kanadai Hamiltonban megölt egy 39 éves férfit, valamint több lövéssel életveszélyesen megsebesítette az ő 26 éves barátnőjét. A páros – Oliver K. és Lucy L. – a bűntettet követően elmenekült, hónapok óta illegalitásban élt.

A kanadai hatóságok feltételezték, hogy mindkét szökevény elhagyta Kanadát és Európában próbál elrejtőzni, ezért nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellenük, valamint sajtófelhívást is közzétettek. A körözöttek menekülésének a KR NNI vetett véget. Együttműködve a kanadai és több európai rendőrséggel, hosszas hajsza után a magyar rendőrök azonosították a szökevények feltételezhető rejtőzködési helyét. Szombat este Budapest VI. kerületében, az utcán elfogták mindkét embert.

Oliver K.-t és Lucy L.-t őrizetbe vették, kiadatásukról később döntenek – olvasható a közleményben.

The post Kanadai gyilkosokat fogtak el Magyarországon appeared first on .

Az orosz-amerikai kapcsolatok állapota csaknem kritikus, a két elnök szerdai genfi találkozójának elő kellene mozdítania a megértést köztük néhány kérdésben – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója.

“A találkozó közben az elnökök ha nem is megállapodásra, de megértésre fognak jutni. Természetesen ez hatással lesz az orosz-amerikai kapcsolatok alakulására, amelyek mára zsákutcába jutottak, és amelyek állapota közel van a válságoshoz, és ebben az összefüggésben nyilván valamit tenni kell majd” – mondta Usakov.

Hozzátette, hogy mivel mindkét fél tudja, hogy “szét kell szedni a beomlásokat” a kétoldalú kapcsolatokban, “praktikus optimizmussal” tekint a találkozó elé, de nem naggyal. Usakov szerint minden megállapodás, ha egyáltalán sikerül majd ilyet elérni, kompromisszumos lesz, és hasznára válik majd a viszonynak.

Usakov a Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök szerdán esedékes tárgyalásainak napirendjén szereplő témakörök között említette meg az amerikai-orosz viszony állapotát és fejlődési kilátásait, a stratégiai stabilitás, információbiztonság valamint a kiberbűnözés elleni küzdelem, a gazdasági együttműködés, az éghajlat, az Északi-sarkvidék és a koronavírus elleni küzdelem problémáit. Usakov szerint felek “desszertnek” a regionális kérdéseket hagyták meg, köztük a Közel-Kelet, Szíria, Líbia, az iráni atomprogram, az afganisztáni rendezés, a Koreai-félsziget, Hegyi-Karabah és Ukrajna ügyét.

“Az elnökök bármilyen témát felvethetnek” – válaszolta a tisztségviselő arra a kérdésre válaszolva, hogy a terítékre kerül-e Alekszej Navalnij elítélt orosz politikus és Fehéroroszország kérdése.

Úgy vélekedett, hogy noha a napirendet nem volt nehéz összeállítani, tartalmilag nagyon nehéz tárgyalások várhatók. A kétoldalú kapcsolatban megoldatlan kérdésnek nevezte, hogy az amerikaiak a világ minden részén orosz állampolgárokat “fogdosnak össze”, és a 2014 után bevezetett szankciók közepette sok indokolatlan lépést tettek az orosz diplomáciai képviseletek ellen. A történteket a tanácsadó az orosz tulajdon ellopásának nevezte.

Usakov arra utalt, hogy az Egyesült Államok 2017. szeptember 2-án bezáratta a San Franciscó-i orosz főkonzulátust, valamint a washingtoni kereskedelmi képviseletet és annak New York-i kirendeltségét. (Az első két ingatlan diplomáciai mentességet élvező orosz tulajdon, a harmadik bérlemény.) A történteket Moszkva nyíltan ellenséges lépésként értékelte, és követelte a vagyontárgyak visszaszolgáltatását. Fél évre rá, 2018. március 26-án Washington bezáratta a seattle-i orosz főkonzulátust (bérlemény) és a főkonzul rezidenciáját (orosz tulajdon) is.

Usakov megerősítette, hogy a tárgyalásokat követően a két elnök a hagyományoktól eltérően nem közösen, hanem külön tart majd sajtóértekezletet. Megemlítette, hogy az együttes tájékoztatókat a szovjet időktől kezdve az amerikai fél szorgalmazta aktívabban.

Elmondta, hogy Putyin szerdán érkezik majd Genfbe, a Biden által kezdeményezett csúcstalálkozóra, és elutazása előtt találkozik Guy Parmelin svájci elnökkel is. Usakov a tárgyalások menetétől tette függővé azok időtartamát. Elmondta, hogy a csúcsot fokozott járványvédelmi óvintézkedések mellett fogják megtartani, a küldöttségek tagjai számára kötelező a PCR-szűrés.

Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő keddi tájékoztatása szerint a tárgyalások mintegy négy-öt órán át fognak tartani, a szüneteket is beleszámítva. A TASZSZ genfi keltezéssel azt jelentette, hogy Putyin sajtótájékoztatója helyi idő szerint várhatóan 18 órakor kezdődik majd.

A hírügynökség úgy értesült, hogy a csúcs 13 óra 15 perckor szűkkörű megbeszéléssel kezdődik majd a két elnök és a két külügyminiszter részvételével. Ezután mintegy háromnegyed órával a két küldöttség két, mintegy kétórás fordulóban ül tárgyalóasztalhoz bővített létszámban.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Izvesztyija című napilapban kedden megjelent nyilatkozatában nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a csúcs után a washingtoni orosz és a moszkvai amerikai nagykövet visszatérjen állomáshelyére. A két misszióvezető azt követően tért haza konzultációra, hogy Biden egy márciusi televíziós interjúban igenlően válaszolt arra a kérdésre, hogy gyilkosnak tartja-e Putyint, és azt hangoztatta, hogy Moszkvának “meg kell fizetnie” az amerikai választásokba való beavatkozásáért.

“Feltételezem, hogy az eredmények egyike a vezetők azon döntése lesz, hogy a nagykövetek visszatérnek, és hozzáfognak az egyetértés vagy a csúcson elérendő megállapodások megvalósításához. Ez fontos jelzés lenne, hogy egy nehéz oldalt átlapoztak, és valami új kezdődik” – mondta lapnak a magas rangú diplomata.

Rjabkov azt mondta, hogy amerikai részről nem tapasztalt készséget a külképviseletek normális munkájához való visszatérésre, ám ha ennek jelét adják, Moszkva nyitott a tárgyalások haladéktalan elindítására. Kijelentette: az a feltétele Egyesült Államok eltávolításának az Oroszországgal szemben barátságtalan országok listájáról, hogy Washington felhagy az orosz ügyekbe való durva beavatkozással.

Kifejezte Moszkva készségét, hogy az Európa Tanács vonatkozó egyezménye és a kölcsönösség alapján Oroszországban elítélt amerikai állampolgárokat szolgáltasson ki az Egyesült Államoknak, de, mint mondta, a névsorban a kémkedés címén börtönbe zárt Paul Whelan volt tengerészgyalogos nem szerepel. Peszkov azt mondta, hogy a fogolycsere konkrétumairól mindaddig, amíg a csúcson szóba nem kerül, ha szóba kerül, “nem helyénvaló” beszélni.

The post Kreml: az orosz-amerikai csúcsnak elő kellene mozdítania a megértést néhány kérdésben appeared first on .

A lengyel szejm szinte egyhangúlag felszólította az Európai Unió (EU) és a NATO tagállamait, kiemelten Németországot és az Egyesült Államokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket az Északi Áramlat-2 orosz-német gázvezeték befejezésének megakadályozására.

A határozat mellett a 453 jelenlévő képviselő közül 452-en szavaztak, egyetlen politikus – a kisebb ellenzéki tömörülés, a Kukiz´15 elnöke, Pawel Kukiz – adott le ellenszavazatot. A dokumentum azt követően született, hogy Joe Biden májusban bejelentette, Washington visszavonja a Balti-tenger alatt, Lengyelország és Ukrajna megkerülésével épülő projektet kivitelező cégek ellen kivetett amerikai szankciókat.

A lengyel képviselők az EU alapját jelentő értékekre, “az orosz terjeszkedés által fenyegetett közép-európai szomszédországokkal”, különösen Ukrajnával vállalt szolidaritásra hivatkozva fordulnak az EU-hoz és a NATO-hoz. Érvelnek emellett az európai stabilitással és biztonsággal, az EU-ra irányuló orosz nyomásgyakorlással szembeni ellenállóképességgel is.

Mindezek alapján arra szólítják fel az EU és a NATO tagállamait, hogy vonják vissza a gázvezetéknek nyújtott “összes támogatást”, és tegyenek lépéseket, amelyek a projekt azonnali és hatékony leállítását eredményezik. Úgy ítélik meg, hogy további politikai és gazdasági nyomásgyakorlás az Egyesült Államok részéről hozzájárulhat a gázvezeték építésének leállításához.

A szénhidrogének exportja az orosz fegyverkezés finanszírozásának fő forrását jelenti, e kereskedelem Oroszország “agresszív, nemcsak a szomszédországok, hanem más EU-tagállamokkal folytatott politikájának fontos eszközévé vált” – áll a határozatban.

A dokumentumban figyelmeztetnek arra, hogy a jelenlegi ukrajnai gáztranzit megszűnése esetén Oroszország előtt szabad út nyílik Ukrajna nagyszabású fegyveres megtámadásához, anélkül, hogy Moszkva viselné a nyugatra irányuló gázszállítás megszakításának költségeit.

Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, évi összesen 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővül a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat. Nyomvonala az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig tart. A mintegy 1200 kilométer hosszú új vezeték befejezéséhez még 80 kilométer hosszúságban kell lerakni csöveket.

The post Lengyelország felszólítja az EU-t és a NATO-t az Északi Áramlat-2 gázvezeték befejezésének megakadályozására appeared first on .

A magyar katonák felkészültek, gyorsan és precízen hajtják végre a feladatokat a haderőfejlesztési programnak köszönhetően a XXI. századi kihívásoknak megfelelő eszközökkel – hangsúlyozta Benkő Tibor honvédelmi miniszter a Black Swan 2021 nemzetközi gyakorlaton.

A Magyar Honvédség Bakony Harckiképző Központ lő- és gyakorlóterén tartott bemutatót követően a miniszter kiemelte, a hétfőn zárult brüsszeli NATO-csúcson elhangzott, hogy “nemzeti ellenálló képességre van szükség”, amelyet szavai szerint Magyarország 2018-ban kezdett fejleszteni a honvédelmi és haderőfejlesztési programnak köszönhetően. Ez adja Magyarország biztonságát – jelentette ki.

Az április 19-én kezdődött gyakorlatsorozat első fázisában nyolc nemzet részvételével zajlottak bemutatók. A keddi tematikus napon a Magyar Honvédség különleges műveleti képessége és a légierő együttműködését mutatták be magyar katonák részvételével.

Benkő hangsúlyozta: Magyarország regionális különleges műveleti parancsnokság létrehozásába kezdett, “amely a NATO-n belül egy képességhiány”. Azt mondta, ezt a képességet “vizsgáztatták” néhány héttel ezelőtt, több nemzet részvételével. Az ellenőrök megállapították, hogy elérték a műveleti alkalmazás kezdő szintjét, a teljes képességet pedig 2023 végére kell elérni.

A miniszter közölte: amit Magyarország célul tűzött ki maga elé, azt teljesítette. Ezen az úton kell tovább haladni egyre több fiatallal, akik megtalálhatják helyüket és számításukat a korszerű honvédségnél – húzta alá.

Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka azt mondta, a magyar katonák bizonyították a gyakorlat során, hogy az Afganisztánban és az Irakban szerzett tapasztalatokat képesek kamatoztatni. Hozzátette, bízik a magyar katonákban, akik a haderőfejlesztési programot valós képességekkel és valós tartalommal töltik meg. A katonák kiképzését folytatják, a technikai eszközökből a lehető legtöbbet igyekeznek kihozni – közölte.

The post Benkő: a magyar katonák felkészültek appeared first on .

Magyarországon nem könnyű agyunkat rászorítani, hogy egy repülő (ehelyütt jobban mondva csapatrepülő) alakulatnak nem mondjuk kettő, abból egy üzemképes repülőeszköze van, hanem lehet akár sok is. Én a megboldogult szentkirályi "nyilvános kiképzési napok" óta nem láttam annyi honvédségi helikoptert "műveletben", mint ezekben a napokban Újdörögdön, ahol a különleges műveletiek kiszolgálásában vettek részt - úgy a képességet jelenleg biztosító szovjet gépek, mint a szerepüket lassan, részben átvevő H145M-ek. Bízzunk benne, hogy az immár újra megjelenő volumen (repülőeszköz harcérték) mellé a szubsztancia (ember, fegyverzet, rendszer) is mihamarabb felzárkózik. 

Új és régi a Cseket-hegy alatti helikopterleszállókon.

A kicsit szélesebbre vett látószöggel készített képen a ma részt vett gépek szinte mindegyike látható.

 

A mai technikai újdonság: Rover 6i. 

A lesugárzó.

Zord 

Egy 33 millió forintos rablást derítettek fel a fővárosi nyomozók, a símaszkos támadók a dolgozóknak szánt fizetést vették el a cégvezetőtől tavaly decemberben – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

Tavaly december 10-én, reggel fél 6 előtt támadták meg az I. kerületi otthonából induló cégvezetőt, akinél az esedékes bérkifizetés miatt nagy összegű készpénz volt. A férfit a símaszkos rablók lefújták gázspray-vel, többször megütötték, és elvettek tőle több mint 33 millió forintot – ismertették. A BRFK jelentős értékre, csoportosan elkövetett rablás miatt ismeretlen tettesek ellen indított eljárást.

Hozzátették: a rablási osztály hónapokig tartó, minden részletre kiterjedő nyomozásának eredményeként azonosították a feltételezett elkövetőket. A 39 éves L. Ferencet június 1-jén Monoron fogták el. A fővárosi nyomozók lefoglalták a valószínűleg a bűncselekményből származó pénzen vett gyorsasági motorkerékpárt, autóverseny-szimulátort és más értékeket.

Ugyanazon a napon a rendőrök Győrben ütöttek rajta az 52 éves K. Csabán és a 46 éves M. Krisztiánon. Előbbinél három paprikaspray-t, valamint egy gáz- és riasztófegyvert is találtak. Mindhárom férfit gyanúsítottként hallgatták ki, őrizetbe vették, a bíróság pedig azóta letartóztatta őket. Az elfogott rablók negyedik társát még körözik – tették hozzá.

The post BRFK: 33 millió forintos rablást derítettek fel appeared first on .

Kiemelkedően teljesít a magyar ügyészség, az uniós átlagot lényegesen meghaladó arányban emel vádat az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) igazságügyi ajánlásai nyomán – közölte a Legfőbb Ügyészség.

A közlemény szerint évről évre folyamatosan csökken az OLAF magyar ügyészséghez eljuttatott igazságügyi ajánlásainak a száma, és az OLAF egyre többször olyan ügyben tesz igazságügyi ajánlást, amelyben már folyik Magyarországon nyomozás. Emlékeztettek: az OLAF az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja, büntetőjogi tényállást nem állapít meg, bűnügyi bizonyítást nem végez, erre sem felhatalmazása, sem pedig eszköze nincs.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a magyar ügyészség – bár erre nincs törvényi kötelezettsége – a mindig követett protokoll szerint az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták.

Az OLAF 2020-ra vonatkozó éves jelentéséből kitűnik, hogy a magyar ügyészség az OLAF-ügyek 67 százalékában emelt vádat. Ez a szám kimagasló eredmény, hiszen közel a duplája a 37 százalékos uniós átlagnak – írták.

Hozzátették: 2020-ban az OLAF összesen két igazságügyi ajánlást tett az ügyészi szervezetnek. Mindkét igazságügyi ajánlást már folyamatban lévő nyomozásban értékelte a hatóság. Az igazságügyi ajánlások száma évről évre csökken: 2016-ban tíz, 2017-ben hat, 2018-ban négy, 2019-ben három, míg 2020-ban két ajánlás érkezett – közölték.

Emlékeztettek arra is, hogy 2020. január 31-én Polt Péter legfőbb ügyész hivatalában fogadta az OLAF főigazgatóját, Ville Italát. A találkozón a felek megerősítették, hogy az uniós pénzeket érintő bűnügyi visszaélések kapcsán a szervezetek közötti hatékony információcserét és együttműködést továbbra is kiemelten fontosnak tartják. Emellett megállapodtak abban, hogy az eddig is jól működő szakmai kapcsolat további elmélyítése érdekében együttműködési megállapodást dolgoznak ki, amelynek véglegesítésére rövidesen sor kerül.

A magyar ügyészség és az OLAF szorosan együttműködik, mind vezetői, mind szakértői szinten rendszeresek a találkozók – hangsúlyozták.

The post Az uniós átlagot lényegesen meghaladó arányban emel vádat a magyar ügyészség az OLAF igazságügyi ajánlásai nyomán appeared first on .

A NATO hétfői, egynapos csúcstalálkozója új fejezetet nyit a transzatlanti együttműködés megerősítésében az Oroszország és Kína jelentette biztonsági kihívások közepette – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

Jens Stoltenberg a harminc államot tömörítő brüsszeli székhelyű észak-atlanti szervezet csúcstalálkozójára érkezve hangsúlyozta: a NATO kapcsolatai Oroszországgal a hidegháború vége óta a legalacsonyabb szintre csökkentek “Moszkva agresszív fellépései miatt”. A NATO folytatja az elrettentés és a védekezés politikájának alkalmazását, ugyanakkor fontosnak tartja a párbeszéd fenntartását és folytatását Moszkvával. A párbeszéd nem a gyengeség, hanem az erő jele – hangsúlyozta.

Kijelentette továbbá: a szövetségnek közös választ kell adnia Kína gazdasági, politikai és katonai megerősödésére is. Kína nem osztja a NATO által képviselt értékeket. Noha Peking nem a szövetség ellensége, vagy ellenfele, de biztonsági kihívást jelent számára – mondta.

“Nem akarunk hidegháborút Kínával, de alkalmazkodnunk kell a megerősödése jelentette kihívásokhoz” – fogalmazott. Hozzátette: a szövetséges országok vezetői a csúcstalálkozón stratégiai nyilatkozatot fognak elfogadni Kínával kapcsolatban. A főtitkár reményét fejezte ki, hogy a NATO-országok vezetői egyetértenek majd abban, hogy a közös biztonsági kihívások kezelése további forrásokat igényel. A védelmi képességekre fordított kiadások növelése határozott üzenetet küld a szövetség egységéről. Ideje félretenni a megosztottságot – mondta.

Angela Merkel német kancellár érkezésekor azt hangsúlyozta, hogy az európai szövetségesek megerősítik együttműködésüket az NATO-csúcson első alkalommal részt vevő amerikai elnökkel a jelentkező kihívások kezelésének sikere érdekében. A német kancellár leszögezte: a csúcstalálkozón meghatározzák a következő évtizedben megvalósítani kívánt célkitűzéseket, és olyan témákat vitatnak meg, mint az Oroszország és Kína jelentette, egyebek mellett a kibertérben jelentkező kihívások. Reagálni kell Moszkva dezinformációs kampányaira – húzta alá Merkel. Elmondta, a vezetők megvitatják az együttműködés lehetőségeit a NATO-val szorosabb kapcsolatot kereső Grúziával és Ukrajnával is.

Ahhoz, hogy a NATO jobban igazodjon a jövő kihívásaihoz alkalmazkodnia kell és meg kell találnia az ahhoz szükséges megfelelő eszközöket és módszereket, az új kihívásokra pedig úgy kell válaszolni, hogy közben a szövetség hű marad az egységét megerősítő fő célkitűzésekhez – tette hozzá Merkel.

Boris Johnson brit miniszterelnök kijelentette: a Kína megerősödése jelentette kihívásokkal a szövetségeseknek közösen kell megbirkózniuk. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az ázsiai ország megerősödése lehetőségeket is tartogat. Ez is az oka annak, hogy a NATO nem akar hidegháborút Kínával – mondta. Johnson leszögezte, hogy egyelőre nem mutatkozik javulás London és Moszkva kapcsolataiban, de reményét fejezte ki, hogy “a dolgok jobbra fordulhatnak”. Azt hangoztatta, hogy Moszkva destabilizáló tevékenysége, köztük a nemrégiben történt csapatösszevonás az ukrán határ közelében, vagy a szövetségesek területén elkövetett civilek elleni támadások “csalódást okoznak” az Egyesült Királyságnak. Az Egyesült Királyság uniós kilépésével (Brexit) kapcsolatban a brit kormányfő kifejtette: a NATO legtöbb vezetője megérti a területi egység és megvédése fontosságát.

Emmanuel Macron francia elnök a Twitteren közzétett üzenetében fontos találkozónak nevezte a NATO-csúcsot a szövetségesek közötti egység megerősítése és ennek felmutatása szempontjából. A francia politikus az összetartozás fontosságára figyelmeztetett és hangsúlyozta, hogy meg kell erősíteni a szövetségeseket összekötő értékeket, a szövetség alapját képező szabályokat és elveket.

Az észak-atlanti szövetség egynapos csúcstalálkozóján a tagállamok vezetői között részt vesz Joe Biden amerikai elnök is.

A tanácskozáson a fő témák között Oroszország, Kína, a kibertámadások és a klímaváltozás szerepelnek. Stoltenberg korábban kijelentette: a NATO-csúcs célja azon 2030-ig megvalósítani kívánt célok és feladatok meghatározása lesz, amelyek hozzájárulnak a szövetség felkészítéséhez a jövő kihívásaira. A csúcstalálkozó történelmi lehetőséget biztosít a transzatlanti kapcsolatok, valamint a kollektív biztonság megerősítésére – hangoztatta a főtitkár.

The post Stoltenberg: új fejezetet nyitunk a transzatlanti kapcsolatokban appeared first on .

Tűz keletkezett a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet III-as objektumának egyik zárkájában hétfő délután – közölte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP).

Közleményükben azt írták: a tüzet, amely mintegy két négyzetmétert érintett, a börtön munkatársai eloltották. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzoltói átszellőztették az épületrészt. A Venyige utcai épületben a tűz keletkezésének okát vizsgálják.

A BVOP tájékoztatása szerint három büntetés-végrehajtási dolgozót a mentők megfigyelésre kórházba vittek. A füst miatt a börtön érintett körletrészét a szakmai protokollnak megfelelően kiürítették, és a szükséges intézkedéseket megtették.

The post Tűz ütött ki egy budapesti börtönben appeared first on .

Magyarország olyan jelentős szerepet vállal a NATO működésében, amilyenre ezidáig nem került sor – jelentette ki Szijjártó Péter.

A külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy idén novemberben Magyarország veszi át a NATO legnagyobb szárazföldi műveletének, a KFOR-nak a parancsnokságát Koszovóban, jövőre pedig ismét a vezető nemzet lesz a balti államok légtérvédelmében, miközben ellátja keleti és déli partnereit az egészségügyi védekezéshez szükséges legfontosabb eszközökkel.

Kifejtette, hogy a magyar katonai jelenlétet Koszovóban ötszáz főre növeli Magyarország, továbbá vállalja a KFOR állományának koronavírus elleni beoltását is. Ezzel párhuzamosan a NATO a járvány enyhítésére létrehozott alapon keresztül több keleti és déli partner számára is lélegeztetőgépeket biztosít. Hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország, a 2014-es walesi NATO-csúcson tett kötelezettségvállalásainak eleget téve, legkésőbb 2024-re költségvetésének két százalékát fordítja majd védelmi kiadásokra. Ez idén 1,6 százalék volt, jövőre 1,87 százalék lesz.

Elmondta, hogy a walesi csúcs másik kötelezettségvállalását, amely azt irányozza elő, hogy a védelmi kiadásokon belül húsz százalék a fejlesztésekre vonatkozzon, Magyarország már öt évvel a határidő előtt elkezdte teljesíteni.

A külügyminiszter kitért arra is, hogy a NATO-csúcsra akkor kerül sor, amikor a világ új időszámításba lép, mivel a világjárvány nyomán megváltozott politikai és gazdasági viszonyrendszerek új megközelítést tesznek szükségessé. “A változások komoly biztonsági aspektusokkal rendelkeznek, ezért a NATO egy új stratégiai koncepciótervét, a NATO 2030-at Magyarország is támogatja” — emelte ki a magyar diplomácia vezetője.

The post Magyarország jelentős szerepet vállal a NATO működésében appeared first on .

Érkezik a Romváros főutcájára a szolnoki különleges műveleti csoportért egy szolnoki H145M.

Vonatkozó irodalom.

Zord

Az Egyesült Államok nem törekszik konfliktusra Kínával és Oroszországgal – mondta a hét vezető ipari hatalom (G7) vasárnap véget ért angliai csúcstalálkozója után Joe Biden amerikai elnök.

Biden a háromnapos találkozó után tartott rövid sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: az Egyesült Államok visszatért globális vezető szerepéhez, és ezt a szerepét azokkal az országokkal vállvetve látja el, amelyek osztoznak az amerikai kormány által vallott, mélyen gyökerező értékekben. Biden kijelentette: véleménye szerint máris sikerült haladást elérni az Egyesült Államok hitelességének helyreállításában.

Biden kijelentette azt is, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek igaza volt, amikor minapi nyilatkozatában azt mondta, hogy az orosz-amerikai viszony jelenleg mélyponton van. Az amerikai elnök és az orosz államfő a jövő héten tartja első kétoldalú csúcstalálkozóját Genfben. Az angliai G7-csúcs utáni sajtóértekezletén Biden kijelentette: az orosz-amerikai viszonyrendszer alakulása a továbbiakban attól függ, hogy Moszkva a nemzetközi normákkal összeegyeztethető magatartást tanúsít-e. Hozzátette: “nagyon egyértelműen” tudatni fogja Putyinnal a véleményét, de ez nem azt jelenti, hogy az Egyesült Államok konfliktusra törekedne Oroszországgal.

Az amerikai elnök már az angliai G7-csúcs csütörtöki kezdete előtti nyilatkozatában is kiemelte, hogy Washington nem konfrontációra, hanem stabil, kiszámítható kapcsolatrendszerre törekszik Oroszországgal. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ha az orosz kormány “káros cselekedetekre ragadtatná magát”, arra az Egyesült Államok érdemi, robusztus választ adna. A G7-csúcs vasárnapi zárása utáni sajtótájékoztatóján Biden kijelentette: az amerikai kormány ugyanilyen egyértelmű módon készül a kínai-amerikai viszony kezelésére.

“Személyesen tudattam Hszi Csin-pinggel, a kínai elnökkel, hogy nem konfliktusra törekszem. Ahol mód van az együttműködésre, ott együttműködünk, és ha valamiben nem értünk egyet, arról is őszintén fogok beszélni” — fogalmazott az amerikai elnök. Biden szerint a nyugati demokráciák versenyben állnak a világ autokratikus rendszereivel. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez nem kizárólag és kifejezetten Kínára értendő.

The post Biden: Washington nem akar konfliktust Kínával és Oroszországgal appeared first on .

Recep Tayyip Erdogan török elnök közölte, hogy a NATO-tagállamok vezetőinek hétfői brüsszeli csúcstalálkozóján Joe Biden amerikai elnökkel meg kell vitatnia a török-amerikai viszonyt, amelyet szerinte több területen továbbra is számos megoldatlan kérdés terhel. Erdogan elsődlegesen a török védelmi ipart érintő ügyeket emelte ki, de kitért az örmények ellen 1915-ben elkövetett atrocitások eltérő megítélésére is.

A török államfő az isztambuli Atatürk repülőtéren tartott sajtótájékoztatót, mielőtt Brüsszelbe indult. A tájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a NATO-csúcson fog először személyesen találkozni Bidennel azóta, hogy az amerikai elnököt január 20-án beiktatták hivatalába. Jelezte: amerikai kollégájával a kérdések széles körét tervezik megvizsgálni. Erdogan hangsúlyozta, hogy Törökországnak és az Egyesült Államoknak maga mögött kell hagynia “megannyi híresztelést”, és arról kell beszélnie, hogy mit tudnak tenni a jövőben.

A védelmi ipart illetően számos olyan kérdés van, amelyet a két ország nem zárt le – hívta fel a figyelmet a török elnök. Kiemelte: ezek közül a legfontosabb az F-35-ös harci repülőgép ügye, amelynek fejlesztési programjából Washington kizárta Ankarát, miután Törökország 2019-ben Sz-400-as légvédelmi rendszert szerzett be Oroszországtól.

A török-orosz ügyletet az Egyesült Államok élesen bírálta, és a kizárás mellett válaszul felfüggesztette a vadászbombázók eladását is Ankarának, és további szankciókat helyezett kilátásba a jövőben. 2020. december 14-én Washington újabb büntető intézkedésekkel sújtotta a török védelmi ipart. Ezek között szerepelt, hogy tilos amerikai exportengedélyek kiadása a török fegyverzetek beszerzését intéző, Hadiipari Elnökség (SSB) nevű hivatal részére, valamint befagyasztották a török hivatal négy vezető tisztségviselőjének bankszámláit, továbbá vízumkorlátozásokkal is sújtották őket.

Erdogan a vasárnapi sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy Törökország teljesítette az F-35-ösökre vonatkozó megállapodást, szemben az Egyesült Államokkal. A török elnök egyúttal jelezte: Bidennel górcső alá veszik az amerikai Patriot légvédelmi rendszer beszerzésének lehetőségét is, amellyel kapcsolatos ígéretét Washington – még az Sz-400-as ütegek vásárlása előtt – szerinte szintén nem tartotta be.

Erdogan kitért arra is, hogy április 24-én Biden hivatalosan népirtásnak ismerte el az Oszmán Birodalom által az örmények ellen 1915-ben elkövetett atrocitásokat. A lépés a török vezetés heves bírálatát váltotta ki, az ankarai külügyminisztérium még aznap este bekérette az Egyesült Államok ankarai nagykövetét. A török államfő vasárnap nyomatékosította a korábbi szavait. Mint mondta: Biden áprilisi állásfoglalása komolyan elszomorította Törökországot. Majd hozzátette, hogy a hétfői tárgyalások során sem mehet el szó nélkül az amerikai álláspont mellett.

A török-amerikai kapcsolatokban sok egyéb tényező is feszültség tárgya. A legjelentősebbek közé tartozik, hogy Washington támogatja az Ankara által terroristáknak tekintett szíriai kurd fegyvereseket, és hogy a 2016-os törökországi puccskísérlet kiterveléséért felelőssé tett Fethullah Gülen muzulmán hitszónokot az Egyesült Államok lassan öt év elteltével sem adta ki Ankarának.

The post Erdogan: a NATO-csúcson Bidennel meg kell vitatni a török-amerikai kapcsolatokat appeared first on .

A személyes kapcsolatok helyreállítása és párbeszéd beindítása végett van szükség a Joe Biden amerikai elnökkel szerdán megtartandó genfi csúcstalálkozóra – jelentette ki Vlagyimir Putyin.

Putyin egyetértett azzal a Washingtonban is kifejtett állásponttal, miszerint számos kérdés kölcsönös érdeklődésre tart számot. Ezek között a hadászati stabilitás és a regionális konfliktusok témáját, a környezetvédelem és az ökológia kérdéseit, valamint a gazdasági együttműködést nevezte meg. “Vannak olyan kérdések, amelyekben valóban hatékonyan tudunk együttműködni” – hangsúlyozta az orosz elnök.

“Ha a mostani találkozó után munkamechanizmusokat hozunk majd létre ezeken a területeken, az szerintem már jó lenne. Elmondhatnánk, hogy a találkozó nem volt hiábavaló. Helyre kell állítanunk a személyes kapcsolatainkat, viszonyunkat, közvetlen párbeszédet kell kialakítanunk, és ténylegesen működő kölcsönhatás-mechanizmusokat kell létrehoznunk a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken” – tette hozzá.

Az orosz vezető a kiberbiztonságot az egyik legfontosabb megtárgyalandó kérdésnek nevezte, rámutatva, hogy hackerek fontos rendszereket tudnak lekapcsolni, amelynek “nagyon súlyos következményei lehetnek”. Közölte, hogy Moszkva kész kiberbűnözőket kiszolgáltatni az Egyesült Államoknak, ha ugyanerre az amerikai fél is hajlandó lesz Oroszország viszonylatában. Úgy vélekedett, hogy az erre vonatkozó kölcsönös kötelezettséget szerződésben kellene rögzíteni.

Putyin ugyanakkor óvott attól, hogy valaki túlzott jelentőséget tulajdonítson az amerikai részről hallható negatív retorika visszafogásának. Rámutatott, hogy az ilyesmi bevett gyakorlat csúcstalálkozók előtt, “profi megközelítés” az amerikaiak részéről, s a maga részéről Moszkva is hasonlóképpen jár el.

A “professzionalizmus megnyilvánulásaként” méltatta, hogy a Biden-kormányzat első külpolitikai lépéseként meghosszabbította a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött Új START-szerződés hatályát. Azt mondta, hogy Moszkva egyetlen olyan lépést sem tett, amely a biztonság területén rontaná a kétoldalú kapcsolatokat.

“Itt van Lengyelország és Románia – rakétavédelmi rendszerek települnek ott, és csapásmérő eszközöket lehet oda helyezni. Mi pedig kivontuk a katonai bázisunkat Kubából. Mi nem tesszük (ugyan)ezt, a partnereink pedig ezzel vannak elfoglalva” – nyilatkozta Putyin.

Ezzel az orosz elnök arra a Washingtonnal szemben többször megfogalmazott moszkvai vádra utalt, hogy a Lengyelországba és Romániába telepített vagy telepítendő Aegis Ashore ballisztikusrakéta-elhárító rendszerek kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak. Putyin kifejezte reményét, hogy a genfi csúcs megteremti a feltételeit az ilyen problémák megbeszélésének.

Kifejtette, hogy mindkét fél érdekelt az üzleti együttműködésben, és az amerikai cégek szeretnének is Oroszországban tevékenykedni, de “a fülüknél fogva” rángatják ki őket az orosz piacról, emiatt átengedik helyüket a konkurenciának.

Putyin “a vörös vonal átlépésének” tekintené Ukrajna felvételét a NATO-ba, mert az Oroszországgal szomszédos országba telepítendő rakéták 7-10 perc alatt elérhetnék Moszkvát. Az orosz vezető emellett azt mondta, hogy a náci Németország eszméire emlékezteti őt az az ukrán törvénytervezet, amely őshonos és nem őshonos népekre osztja fel Ukrajna lakosságát.

The post Putyin: a személyes kapcsolatok helyreállítása végett van szükség a csúcstalálkozóra Bidennel appeared first on .

Az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis évente több alkalommal lehetőséget ad a sajtónak és a spotter közösségnek, hogy szervezett keretek között dokumentálja és fotói segítségével a civil társadalom felé bemutassa a repülőbázis mindennapjainak egy-egy szeletét. Így volt ez június elején is, amikor a hétköznapi repülőüzem mellett egy fontos esemény megörökítésére is lehetőség nyílt. Az e heti bejegyzéshez ezekből a képekből válogattam.

Napsütötte Juliett

Indulásra kész Gripen a J (Juliett) zónában. A póttartályon kívül Litening célzókonténert és a földi célok elleni Maverick rakéta gyakorló változatát függesztették a fegyveresek.

Műszakaik figyelik az egyik együléses gép indítását.  

Mosoly a zónában. Vajon mi hangzott el a fejhallgatóban?

Ez a gép a következő sorban repül majd.

A kétüléses 43-as és személyzete. Az orrfutó kirugózott, a kacsaszárny kissé húzott helyzetben van.

Ugyancsak a 43-as, amely visszaérkezve, felhőárnyékban gurul a zónába.

Először az első ülésből száll ki a hajózó.

A hátsó üléstől egy külön járó vezet az első fülkéhez akasztott létrához.

Lángálló overall, g-nadrág, mellény, túlélőkészlet. A légkondicionált fülkéből kiszállva, a kora nyári hőségben aligha komfortos viselet a Gripen hajózók öltözéke. 

Az újabb felszállásra való előkészítés része a vizuális ellenőrzés. A földről nem látható részek szemrevételezéséhez fel kell mászni a Gripen „hátára”.

A pilóták térdblokkján a repülés közben fontos információk és adatok vannak.

Két ujj a magasban – indulhat a segédhajtómű.

Egy ujj a magasban – indulhat a hajtómű.

Időnként a műszakiak is lehetőséget kapnak egy repülésre a Gripen hátsó ülésében.

A gép alá egy bölcsőt gurítanak és emelőket akasztanak. A műszakiak a póttartályt veszik le a 37-es Gripenről, amellyel az egyik bemutató pilóta repül rövidesen.

Egy kis szusszanó a gépek indulása előtt.

Néhány szót vált a zónában zajló tevékenységért felelős zónaparancsnok és az egyik Gripen műszakija. Már amennyire ez a zajban lehetséges, mert a háttérben álló gépnek már jár a hajtóműve.  

A megannyi ellenőrzés egyike: a műszakiak a törzsféklap működését figyelik.

Erre a mozzanatra később került volna sor. A pilóta kiszállt, gépe egyelőre marad a zónában.  

Mondd, mi a gond? A pilóta helyét a műszakiak foglalják el és vallatni kezdik a Gripent.

*

Afganisztánból, kísérettel

Tizennyolc év után véget ért a Magyar Honvédség afganisztáni szerepvállalása. Az utolsó kontingens tagjait június 8-án a szállítórepülő század egyik A319-ese szállította haza. A másik Airbus egyelőre még nyitott ajtókkal szellőzik az állóhelyen. A negyvenöt perces repülés során ezzel igyekszünk majd utolérni a Gripenek kíséretével érkező afganisztáni gépet.

Az elmaradhatatlan körbejárást, a gép vizuális ellenőrzését a másodpilóta végzi el.

Rövid repülés lesz, de a biztonsági tájékoztató ugyanúgy lezajlik, mint más esetben.

Megkezdjük a gurulást, a műszaki útjára engedi az Airbust.

Várakozás a kijelölt légtérben. A szárnyat a géptörzs árnyékolja, a nyugati napfény a szárnyvéget lezáró felületen (wingtip fence) és a fékszárnysín áramvonalazó burkolatán csillog.

Feltűnik az Airbus, amelyet a magyar határnál a készültségi Gripenek fogadtak.

14 000 láb (4200 méter) magasan repülünk a vadászkísérettel érkező Airbus közelében. Sebességünk 280-290 csomó (500-520 km/h), ennyi a Gripeneknek is megfelel.

Alattunk a repülőbázis, igyekszünk lefelé, hogy az érkezés pillanatait már a földön dokumentálhassuk.

A műszakiak megkezdik az érkezés utáni teendőiket.

Fent, a pilótafülkében is van még tennivaló.

A lenyugvó nappal a háttérben érkezik az utolsó afganisztáni gép és kísérete.

A vadászok leválnak a szállítógépről, amely azután alacsonyan áthúz a pálya felett.

Kapitány és személyzete. Ők is a zónában maradnak, mert közvetlen kollégájuk is a hazaérkezők között van.

Újra itthon, magyar földön.

Miközben az Airbus begurul, a kíséret is áthúz és leszáll.

 A vizes fogadtatást a repülőbázis tűzoltói biztosítják.

Az aláhulló vízpermeten átvilágít a fényszóró.

A 604-es kifordul a vízhíd alól.

A hazatérőket zenekar várja.

A kiszállás utáni első pillanatok a hozzátartozóké, majd a hivatalos fogadás következik.

Az utolsó kontingenst a Magyar Honvédség frissen kinevezett parancsnoka fogadta.

Amikor két Airbus személyzete találkozik.

Még a csomagok kirakodása van hátra, azután vége a napnak.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Lengyelország és Szlovákia a NATO keleti szárnyán fekvő országokként összehangolják biztonsági politikájukat, ez a keletről fenyegető “újbirodalmi politika” megállítása miatt fontos – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, miután szlovák hivatali kollégájával tárgyalt Varsóban.

Az Eduard Heger szlovák miniszterelnökkel közös sajtóértekezleten Morawiecki beszámolt: “nagyon egyértelműen” értékelték az ukrajnai, a fehéroroszországi fejleményeket, továbbá Oroszország politikáját a két említett ország, valamint Lengyelország és Szlovákia iránt is. “Mi, a NATO keleti szárnyán fekvő országok – Szlovákia és Lengyelország – összehangoljuk politikánkat biztonsági téren” – emelte ki, fontosnak nevezve, hogy e folyamat megállíthatja “azt az újbirodalmi politikát, amelyet a kelet felől tapasztalunk”.

Morawiecki beszámolt arról is: a találkozón “nyugtalanságát és nagyon nagy csalódását” fejezte ki az amerikai adminisztrációnak az Északi Áramlat-2 orosz-német gázvezeték iránti politikája miatt. Ezzel a Balti-tenger alatt épülő gázvezeték miatt kivetett amerikai szankciók májusban bejelentett visszavonására utalt.

Későbbi, a Hegerrel folytatott tárgyalást összefoglaló Facebook-bejegyzésében a lengyel kormányfő az Északi Áramlat-2-ről még megírta: Lengyelország és Szlovákia együttműködik “az Európa számára kártékony projekt megállítása érdekében”.

Aláhúzta továbbá: a lengyel-szlovák, valamint szélesebb értelemben a visegrádi csoporton (V4) belüli együttműködésnek köszönhetően “a Közép-Európa a regionális és az uniós gazdasági növekedés hajtómotorjává vált”.

Heger a sajtókonferencián megköszönte Varsó szolidaritását a koronvírus-elleni harcban. A kétoldalú gazdasági együttműködésről beszélve, leszögezte: Lengyelország a harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere Szlovákiának, a járvány során a kölcsönös kereskedelmi csere csökkentése “alighanem a statisztikai hibával volt egyenlő” a nehéz időszak elmúltával pedig fontos a kétoldalú kapcsolatok további erősítése.

The post Lengyelország és Szlovákia összehangolják biztonsági politikájukat appeared first on .

Washington “minden szükséges lépést megtesz” az Afganisztánban a nemzetközi erőknek tolmácsoló afgán állampolgárok biztonsága érdekében – jelentette ki Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője a szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának meghallgatásán.

Az amerikai közszolgálati rádió (NPR) tudósítása szerint a tábornok emlékeztetett rá, hogy az “afgán dossziét” a külügyminisztérium kezeli, és a külügyminisztérium feladata a vízumok kiadása is azoknak a volt tolmácsoknak, akik attól tartanak, hogy a külföldi csapatok távozása után veszélybe kerülhet a saját személyes biztonságuk. Milley azonban hozzátette: ez ügyben a Pentagon (védelmi minisztérium) is tett már lépéseket. “Ez erkölcsi kötelességünk” – hangsúlyozta az amerikai vezérkari főnökök vezetője. “Mindenkit biztosíthatok arról, hogy az amerikai kormányzat minden szükséges intézkedést megtesz mindazoknak a biztonságáért és védelmében, akik együttműködtek velünk az elmúlt két évtizedben” – hangoztatta Milley.

Az ugyanezen a meghallgatáson részt vevő Lloyd Austin védelmi miniszter azzal egészítette ki Milley mondandóját, hogy a védelmi tárca számára kiemelt fontosságú, hogy a tolmácsok biztonságba helyezése a lehető leggyorsabban történjék.

A nemzetközi csapatok kivonásával egyidejűleg a nyugati nagykövetségeken és a katonák mellett dolgozó afgán tolmácsok és fordítók ezrei jelentkeztek az afganisztáni nyugati külképviseleteken bevándorlási vízumért. Valamennyien attól tartanak, hogy a csapatkivonások után egyes afgánok – kivált a tálibok – bosszút állnak majd rajtuk, mert együttműködtek a nyugatiakkal. A kabuli amerikai nagykövetségen jelenleg mintegy 18 ezer afgán várja bevándorlási vízumkérelmének elbírálását.

Austin a szenátusi meghallgatáson jelezte azt is, hogy az amerikai hadsereg már megkezdte az Afganisztánban működő dzsihadista csoportok légi megfigyelését. Mint mondta: ezeket a hadműveleteket nem afgán területen, hanem külföldön, a Perzsa-öböl menti államokban lévő amerikai támaszpontokról hajtják végre.

The post Milley tábornok: Washington “minden szükséges lépést megtesz” az afgán tolmácsok biztonságáért appeared first on .