Biztonságpolitika

Több mint négymilliárd forintnyi kárt okozott egy bűnszervezet a költségvetésnek úgy, hogy nem fizette meg az útdíjakat, a bírságokat, valamint az adókat és a járulékokat — közölte a Fővárosi Főügyészség.

Az elsőrendű vádlott, egy 48 éves férfi elhatározta, hogy létrehoz egy olyan bűnszervezetet, amely – árufuvarozás keretében – elsősorban az útdíjfizetés kijátszására épül. Ennek érdekében a gépjárművek üzembentartóiként közbeiktattak ténylegesen nem működő, vagyontalan cégeket, élükre pedig strómanokat ültettek.

A bűnszervezet a strómancégek nevében végezte az árufuvarozást, és a munkavállalókat is oda jelentették be a foglalkoztatást terhelő adók és járulékok elkerülése érdekében. A bűnszervezet tagjai 2016 januárja és 2018 októbere között útdíjak, bírságok, valamint adók és járulékok meg nem fizetésével a vád szerint több mint 4 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek. Ebből 3,5 milliárd forint volt az útdíjak meg nem fizetése miatt kiszabott bírság összege.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozása után a Fővárosi Főügyészség bűnszervezetben, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, közokirat-hamisítás és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot – közölték. Az ügyben tizenegy vádlott van: a bűnszervezet irányítója és két tagja, egy, a költségvetési csalásban közreműködő vádlott, valamint hét stróman. A főügyészség fegyház-, illetve börtönbüntetés kiszabására, valamint pénzbüntetésre és vagyonelkobzásra tett indítványt – áll a közleményben.

The post Az útdíjfizetés kijátszásával milliárdos kárt okozó csalók ellen emeltek vádat appeared first on .

Peking elutasította a Pentagon, az amerikai védelmi minisztérium jelentését, miszerint Kína a várakozásokat meghaladó ütemben bővíti nukleáris robbanófejei számát.

A Pentagon éves, a kínai hadi és biztonsági fejlesztéseiről szóló, szerdán kiadott jelentése szerint Kína bevetésre kész nukleáris robbanófejeinek száma 2027-re a 700-at, 2030-ra pedig akár az ezret is elérheti. Ez két és félszerese lenne a tavaly becsült mennyiségnek – mutatnak rá a jelentésben.

Vang Ven-pin, kínai külügyi szóvivő sajtótájékoztatóján manipulációnak nevezte az amerikai jelentést, mellyel szerinte Washington riogat a “kínai fenyegetés” veszélyével. Úgy vélekedett, hogy a jelentés “figyelmen kívül hagyja a tényeket és hemzseg az előítéletektől”.

A Global Times című kínai lap internetes kiadásában csütörtökön vezércikkben tárgyalta a Pentagon jelentését, amely szerint Kína szárazföldön, vízen és levegőben működő, nukleáris fegyverhordozók fejlesztésébe és bővítésébe fektet, továbbá kiépíti a nukleáris arzenálja jelentős bővítéséhez szükséges infrastruktúrát. A lap szerint azonban a Pentagon által említett számadatok ellenőrizhetetlenek, hiszen Kína szigorúan bizalmas államtitokként kezeli a nukleáris fegyvereit érintő részleteket. A cikk szerzője hangsúlyozta: Kína az egyetlen nagyobb atomhatalom, amely ígéretet tett, hogy konfliktus esetén nem fog elsőként alkalmazni nukleáris fegyvert – vagyis csak atomtámadásra adott válaszlépésként élne a lehetőséggel. Kína továbbá azt is több alkalommal kijelentette – olvasható a cikkben -, hogy nukleáris arzenálját a nemzetbiztonság által megkövetelt, legalacsonyabb szinten tartja.

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) becslései szerint a világ atomfegyvereinek több mint kilencven százaléka Oroszország és az Egyesült Államok birtokában van. Oroszország az intézet számításai alapján 6255, az Egyesült Államok pedig 5550 nukleáris robbanófejet tudhat magáénak, vagyis Kína még a Pentagon által valószínűsített, ezerdarabos arzenál elérésével is messze elmaradna a két vezető atomhatalomtól.

The post Peking elutasítja a Pentagon kínai atomfegyverekről szóló jelentését appeared first on .

Az állampolgárok elégedettek a Belügyminisztérium (BM) által irányított szervek munkájával – emelte ki a belügyminiszter az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága előtti éves meghallgatásán.

Pintér Sándor hangsúlyozta: az elmúlt időszakban rendkívüli terhelés alatt dolgozott a BM, kiemelt terhet jelentett az illegális migráció és a koronavírus-járvány is, azonban kiemelkedő eredményességgel végezték el a feladatukat. Hozzátette: egy közvélemény-kutatás szerint a magyar rendőrség munkájára egy 1-től 5-ig terjedő skálán az állampolgárok mintegy 33 százaléka adott jelest, 34 százaléka jót, 20 százaléka közepest, és mindössze 11 százalék értékelte elégségesnek vagy elégtelennek a rendőrség munkáját.

A belügyminiszter elmondta: az elmúlt időszakban tovább csökkent a bűncselekmények száma, az elmúlt 9 hónapban nem érte el a 100 ezret, és a felderítések eredményessége megközelíti a 80 százalékot, ami kevés európai országban mondható el. Nagyobb a közbiztonság, elhivatottabbak a rendőrök és eredményesebben dolgoznak – összegzett.

A miniszter elmondta, az illegális migráció tavaly és idén is rendkívüli módon terheli az ország határait, idén 101 ezren akartak bejönni illegálisan az országba, ez a szám csak 2015-ben volt magasabb, akkor 391 ezer volt. Emellett hétszáznál több embercsempészt is elfogtak, ami növeli a börtönök telítettségét. A miniszter megjegyezte: meg kell erősíteni a határok védelmét, erre több tervük is van, az egyik, hogy “kitágítják a különféle fegyveres biztonsági őrzésnek a lehetőségét a határvédelemben”.

Pintér elmondta: az Afganisztánból kimenekített segítők ellátását megszervezték, és az egyházakkal együtt dolgoznak majd a Magyarországon letelepedni kívánók integrációjában. A katasztrófavédelemmel kapcsolatban elmondta, csökkent a tűzesetek és a kisebb közlekedési forgalom miatt kevesebb műszaki mentést kellett végezniük.

A büntetés-végrehajtásról azt mondta, amíg a pandémia miatt elrendelt korlátozások okán más országokban rendszeresek voltak a “nemkívánatos események”, a magyar börtönökben ilyen nem volt. Elmondta azt is, a szigorúbb ítélkezési gyakorlat miatt nő a fogvatartottak száma, és bár jelenleg megvan a 4 négyzetméter fogvatartottanként, szükséges újabb konténerbörtönök kialakítása Kiskunhalason és Csengelén.

Szólt arról is, a Nemzeti Védelmi Szolgálat megfelelően látta el feladatát, de a hálapénz tekintetében “javítani kell az általános erkölcsi hozzáálláson”. Közölte: a titkosszolgálatok törvényesen, a jogszabályoknak megfelelően végzik munkájukat.

A belügyminiszter a hivatásosaknak juttatandó fegyverpénzről elmondta, a hat hónapnyi keresetnek megfelelő összeget mindenki megkapja, de akinek a folyósításkor nincs meg a három év szolgálata, annak a hátralévő időre vállalnia kell, hogy nem hagyja el a testületet. A miniszter szerint a hivatásosok életpálya-modellje bevált, de a körülmények változása miatt döntött úgy a kormány, hogy nem az életpálya-modellt alakítja át, hanem fegyverpénzt ad.

Pintér a kötelező oltásra vonatkozó kérdésre úgy fogalmazott: “az ország biztonságát beteg emberekkel nem tudjuk szolgálni”. Megjegyezte, a kórházban senki nem kaphatja el a fertőzést, és a büntetés-vágrehajtásnál is komoly gondokat okozna, ha bejutna a fertőzés. A rendőrségnél egyébként a különböző egységeknél 68-96 százalék az átoltottság. A miniszter jelezte, kellő rugalmassággal fogják kezelni a kérdést.

A miniszter elmondta, az operatív törzs folyamatosan figyelemmel kíséri a járvány alakulását. Elmondta: a törzs csütörtökön 107 halottat jelentett, de ez adattorlódás miatt volt ilyen magas. Mint mondta, bízik abban, hogy a kórházak a harmadik hullámhoz hasonlóan bírni fogják a terhelést, mindenki megkapja a megfelelő orvosi ellátást, és egy orvost sem állítanak olyan helyzet elé, hogy döntenie kelljen, melyik betegét mentik meg.

Megjegyezte: a negyedik hullám beindult, ezért döntöttek például a közösségi közlekedésen a kötelező maszkhasználatról. “Miután súlyosbodik a helyzet, ismételten szigorúbb intézkedések lesznek, úgy gondolom, hogy vagy ennek a hétnek a végén, vagy a következő héten a kormányülésen” – mondta. Jelezte azt is, egy projektcsoport dolgozik azon, hogy milyen új módszerek szükségesek a halálos áldozatok számának csökkentése érdekében.

Kérdésre Pintér elmondta, az iskolaőri rendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket és sokkal több igény érkezik, mint amit teljesíteni tudnak. Elmondta azt is, hogy a felszerelt háromezer határvadász 91 százaléka jelenleg is szolgál. A miniszter közölte, hogy sokkal többen vannak szolgálatban az állami kórházakban, szakrendelőkben, mint mielőtt döntöttek volna az egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetéséről.

A belügyminiszter parlamenti beszámolóját a bizottság hat kormánypárti igen szavazattal, egy nemmel és egy tartózkodással elfogadta.

The post Pintér: az állampolgárok elégedettek a BM alá tartozó szervek munkájával appeared first on .

Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága elfogadta Pintér Sándor belügyminiszter beszámolóját a Pegasus-ügyben, az érintett szolgálatok minden esetben törvényesen jártak el, bírói, illetve igazságügyi miniszteri engedéllyel végezték a munkájukat – mondta Kósa Lajos, a bizottság, zárt ülése után.

A bizottsági elnök a kétórás zárt ülést követően azt mondta, a tanácskozáson felmerült kérdésként, hogy a bizottság tagjai betekinthetnek-e a program beszerzése kapcsán keletkezett szerződéscsomagba. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ellenzéki vezetésű nemzetbiztonsági bizottság ülésén a bizottság minden tagja – így az ellenzékiek is – betekinthetett és be is tekintett ezekbe az iratokba. Hozzátette: a honvédelmi bizottság tagjai csak akkor tehetnék ezt meg, ha a nemzetbiztonsági bizottság erre engedélyt ad.

Arra a felvetésre, hogy az ellenzéki képviselők szerint a meghallgatás sikertelen volt, mert egyetlen konkrét személlyel kapcsolatban sem kaptak konkrét válaszokat, Kósa elmondta: természetes, hogy a konkrét megfigyelt személyekkel kapcsolatban “senki nem fog konkrét választ kapni”, mert ezzel személyiségi jogaik sérültek volna. Tájékoztatása szerint a Belügyminisztérium a szoftver beszerzésekor vállalta, hogy annak használatakor senkinek nem sérti az emberi jogait.

Kósa hozzátette: ezek az adatok csak akkor lennének kiadhatók, ha a nemzetbiztonsági bizottság felállítana egy vizsgálóbizottságot az ügyben, de ilyen kezdeményezés nem volt. Hangsúlyozta: a zárt ülésen kiderült, hogy minden esetben törvényesen jártak el az érintett szolgálatok, bírói, illetve igazságügyi miniszteri engedéllyel végezték a munkájukat.

A bizottság elnöke újságírói kérdésre válaszolva megerősítette, hogy a Belügyminisztérium szerezte be a szoftvert, de – mint mondta – ő nem lát ebben kivetnivalót. A techóriások szélesebb körű megfigyelést végeznek az állampolgárokkal kapcsolatban, mint az állam – jegyezte meg.

The post Kósa: a szolgálatok törvényesen jártak el a Pegasus-ügyben appeared first on .

Újabb, a fehérorosz határ közelében történt incidensről számolt be csütörtökön a lengyel nemzetvédelmi tárca, a közlemény szerint a fehérorosz katonák azzal fenyegették a lengyel katonákat, hogy tüzet nyitnak rájuk.

Az eset előzménye az volt, hogy szerdán a lengyel határőröket támogató katonák egy hozzávetőleg 250 fős migránscsoportot észleltek a határon létesített drótkerítés fehérorosz oldalán. A menekülteket kísérő fehérorosz katonák azzal fenyegetőztek, hogy tüzet nyitnak a lengyel katonákra, de utóbbiak nem ültek fel a provokációnak – olvasható a nemzetvédelmi tárca Twitter-oldalán. A fehérorosz katonák magatartását a közlemény a helyzet eszkalálására tett újabb próbaként értelmezi, aminek célja az is lehetett, hogy eltereljék a figyelmet a határsértési kísérlettől.

A lengyel külügyminisztérium szerdán egy hasonló, keddre virradóan történt incidensről számolt be, melynek során három egyenruhás, de azonosítatlan fegyveres személy lengyel területre lépett Fehéroroszország felől. Az eset miatt a varsói fehérorosz ideiglenes ügyvivőt bekérették a varsói külügyminisztériumba. Hasonló fehérorosz provokációkról a lengyel hatóságok korábban is beszámoltak.

A NATO brüsszeli főparancsnokságának sajtóosztálya szerdán a PAP hírügynökséggel közölte: a szervezetet nyugtalanítja a lengyel-fehérorosz határon tapasztalható eszkalálódás. Megengedhetetlennek nevezték, hogy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök rendszere “hibrid taktikájának” keretében felhasználja az illegális bevándorlókat, és a nemzetközi jog tiszteletben tartására szólították fel Minszket.

A NATO mellett az uniós tagországok is azzal vádolják Lukasenkát, hogy az ő utasítására szállítanak menekülteket egyes EU-tagországok – Lengyelország mellett Litvánia és Lettország – határaihoz, megtorlásul a fehérorosz rendszer elleni nyugati büntetőintézkedésekért.

Lengyelországban csütörtökön hatályba lépett a keleti migrációs nyomás miatt a fehérorosz határon létesített kerítés megerősítéséről szóló különleges törvény, az új létesítményt bejelentések szerint néhány héten belül kezdik el építeni. Mariusz Kaminski lengyel belügyminiszter közölte: a határfal a jövő év első felében fog elkészülni. Az akadályt a többi között az Egyesült Államok és Magyarország tapasztalatát felhasználva létesítik. Közlése szerint a mozgásérzékelőkkel és kamerákkal felszerelt, szögesdróttal is ellátott acélfal 5 méter magas lesz, és a határ 180 kilométeres szakaszán létesítik ott, ahol a Bug folyó nem képez természetes határt.

A lengyel határőrség az év eleje óta több mint 30 ezer határsértési kísérletet észlelt a lengyel-fehérorosz határon, amelynek térségében szeptember óta rendkívüli állapot van érvényben. Szeptemberben 7,7 ezer, októberben pedig közel 17,3 ezer ilyen határsértést regisztráltak.

The post Vasfüggöny épül a lengyel-fehérorosz határon appeared first on .

Több mint ezer arany ékszert találtak a pénzügyőrök Röszkén egy német személyautóban, a 90 millió forint értékű szállítmányt lefoglalták — közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Némedi-Varga Éva, a NAV Csongrád-Csanád Megyei Adó- és Vámigazgatóságának referense közölte, a belépésre jelentkező sofőr járművének tüzetes átvizsgálása során felfedezték, hogy a kocsi padlólemezét házilag átalakították, ahonnan több mint ezer ékszer – karkötő, medál, fülbevaló, gyűrű, nyaklánc – került elő.

Az ékszerszállítmány értéke az előzetes szakértői vélemény szerint megközelíti a kilencvenmillió forintot – tudatta az alezredes. A pénzügyőrök az árut lefoglalták, költségvetési csalás miatt feljelentést tettek, valamint több mint 13 millió forint bírságot szabtak ki.

The post Több mint ezer arany ékszert találtak a pénzügyőrök Röszkén appeared first on .

Pilóta nélküli eszközök felderítésére alkalmas komplex szenzorrendszert fejlesztett ki 2,8 milliárd forintból az Antenna Hungária Zrt. által vezetett konzorcium, amely 1,9 milliárd forintot meghaladó vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el – közölte az Antenna Hungária.

A fejlesztés során létrehoztak egy működő műszaki mintarendszert, amely számos elemében prototípus szintű összetevőkből épül fel, amelyek így önálló termékként is piacképesek. A tájékoztatás szerint a projekt eredményeként létrejött szenzor lehetőséget biztosít a pilóta nélküli légi járművek ellenőrzésére, mely probléma a világ minden táján jelentkezik. Jelenleg az eszközök technológiai fejlődése lényegesen nagyobb ütemben halad, mint az érzékelésük.

A teljes rendszer nemzetközi szinten is újdonságnak számít, példaként említik a szélessávú rádiófrekvenciás 3 dimenziós iránymérést, ami költséghatékonyságával és visszajátszó tulajdonságával számít egyedinek a piacon.

A rendszer kognitív és adaptív képessége révén számos környezetben bevethető. Az öntanuló képességének köszönhetően nagyon zajos, sűrű városi környezetben is használható. A rendszer alapvetően polgári célú alkalmazásra készült, de ezen terület innovációja visszahat az ország védelmi nemzetbiztonsági fejlesztéseire is, ennek révén tovább bővíthető az esetleges felhasználók köre – írták.

The post Pilóta nélküli eszközök felderítésére fejlesztett szenzorrendszert az Antenna Hungária vezette konzorcium appeared first on .

Vádat emeltek hét ember ellen, mert tavaly nyáron elraboltak és súlyosan bántalmaztak egy férfit, akinek a szabadon bocsátásáért húszmillió forintot követeltek – közölte a Fővárosi Főügyészség.

Azt írták, hogy az emberrablás kitervelőjének, egy 48 éves, autókereskedőnek tartozott a sértett. A férfit emiatt előbb a saját otthonában bántalmazták, majd betuszkolták az autójukba, és egy XVII. kerületi autószerelő-műhelybe vitték (amelyet a 48 éves férfi bérelt), és közölték vele, hogy a szabadon bocsátásáért húszmillió forintot kérnek.

A vádlottak a férfit sanyargatták, életének kioltásával, családja bántalmazásával fenyegették, és hogy ne tudjon elmenekülni, egy farúddal eltörték a sípcsontját is. A férfi nem tudta kifizetni a követelt összeget, de megígérte, hogy nem tesz feljelentést, és sérülései okaként egy motorbalesetet nevez meg. Ilyen feltételekkel a vádlottak a sértettet végül másnap autóval a XVI. kerületi, Csömöri úti felüljáróhoz vitték és ott kitették.

A sértett hazament, de később életveszélyes sérülésekkel kórházba került. A 48 éves férfi és egy vádlott-társa még a kórházban is megfenyegette családja bántalmazásával adósát.

A Fővárosi Főügyészség az ügyben emberrablás, különösen súlyos hátrányt okozva elkövetett emberrablás, valamint életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt nyújtott be vádiratot. A főügyészség a vádlottakra végrehajtandó fegyház-, illetve börtönbüntetés kiszabását indítványozta – áll a közleményben.

The post Emberrablás miatt vádat emeltek hét ember ellen Budapesten appeared first on .

Raoul Castex, a francia geostratégia elméleti iskolájának egyik kiemelkedő szereplője a két világháború között végezte munkáját. Egyrészt Franciaország elhelyezkedéséből fakadó következtetéseket vont le, másrészt általános geopolitikai megállapításokat is tett. Castex bemutatásához összehasonlítási alapként használtam fel Alfred Thayer Mahan munkásságát, amely munkásságot Castex behatóan vizsgálta és azt tovább is fejlesztette. Mindkét szerző a tengerek fontosságából indult ki, ám végül eltérő következtetéseket vontak le, amely eltérések bemutatására törekszem.  Alfred Thayer Mahan

Mahan munkássága nagy részét a 19. század végén és a 20. század elején írta. Nevéhez fűződik a tengeri hatalom koncepciója, mely szerint a földrajz által meghatározott keretrendszerben meglévő hatalmi tényezők, érdekek és a technológiai szint dönti el azt a kérdést, hogy egy ország szárazföldi vagy tengeri hatalomnak számít-e. A tengeri hatalomra hat tényezőt állapít meg, ezek a földrajzi helyzet, a földterület fizikai szerkezete, az adott terület kiterjedése, a népesség nagysága, a nemzet karaktere és a kormányzati tényezők. Az első négy tényező a földrajzi adottságokból, míg az utóbbi két tényező az emberi, kulturális sajátosságokból következik.

Mahan fő logikai következtetése, hogy a gazdasági fejlődéshez alapvető a tengeri kereskedelem, ennek védelmére pedig a leghatásosabb a csatahajókból álló flotta. A saját kereskedelem védelmére és az ellenfél kereskedelmének akadályozására alkalmazott cirkálók nem képesek döntő csatát nyerni és így nem képesek a tengeri fölényt kivívni. A tengeri hatalom fölénye – szemben a tisztán szárazföldi hatalommal –  abban rejlik, hogy képes a tengeri útvonalak ellenőrzésére, így a kereskedelem biztosítására és többlet- erőforrások bevonására. Lehetősége nyílik tengeri blokádra és döntő tengeri csatában képes kivívni a győzelmet.

Mahan széles definíciója alapján a tengeri stratégia célja, hogy létrehozza, előnyben részesítse és növelje az adott ország tengeri hatalmát békében és háborúban egyaránt. Ez a gondolat beemeli a békeidőbeli stratégia fogalmát, mely szerint békében a legfontosabb része a tengeri stratégiának a kikötőszerzés, -építés, -fejlesztés és -szervezés. Ezek az úgynevezett tengeri kommunikációs vonalak (sea line of communications), amelyek összekapcsolják a stratégiai pontokat és folyamatos összeköttetést biztosítanak a szárazfölddel. Mahan koncepciója szerint a kommunikációs vonalak nem a szárazföldön megszokott  útvonalaknak felelnek meg, mint amilyenek a seregek által használt utak, hanem ezek a vonalak a flotta szempontjából elsődlegesen üzemanyag-utánpótlási utakként értelmezhetőek. Értelemszerűen a tengeren az „út” nem annyira térben fixált, mint a szárazföldi út és ösvény.

Történelmi vizsgálatai során két tényezőt emelt ki mint a tenger feletti ellenőrzés megszerzésének és megtartásának fő komponense: a csata és a blokád. Eszerint a flotta fő feladata az ellenséges flottával való megütközés és az ellenség flottájának megsemmisítése, hiszen csak a döntő ütközet révén lehetséges a tengeri kommunikációs vonalak megszerzése. Mahan a haditengerészetet a hadseregről leválasztó elképzelésének hosszan tartó hatása volt az amerikai hadipotenciálra, mivel a flotta elhanyagolta a saját csapatok támogatását és így a két haderőnem közti együttműködés hatásfoka is gyengült.

A német fenyegetést eltörpülőnek látta az orosz és kínai hatalomhoz képest, melyek ellen szerinte az Amerikai Egyesült Államoknak szövetségeseket kellett volna keresnie az ázsiai kontinensen a Törökországtól kezdődő és Kínáig húzódó félhold alakú elképzelt sávban. A kínai és az orosz fenyegetés miatt potenciális szövetségeseket látott a japánok, németek és az angolok képében. A flottafejlesztési elgondolásait átvette mind a Német Császárság, mind a Japán Birodalom, ami közvetetten vezetett az első, majd a második világégéshez. Gondolatai a német geopolitikát is inspirálták, hiszen Karl Haushofer élettér (Lebensraum) teóriája is rezonál Halford John Mackinder elképzeléseire, akit annak előtte Mahan inspirált a szárazföldi területre vonatkozó megállapításaival. Később a hidegháború alatt Szergej Georgijevics Gorskov szovjet admirális, Mahan által befolyásolt elképzelései alapján fejlesztették ki a szovjet tengerjáró- flottát. Újabban pedig az látható, hogy kínai teoretikusok emelik fel Mahan híres műveit, hogy saját tengeri hatalmi pozíciójukat megteremtsék. A 2017-es amerikai haditengerészeti stratégia kifejti, hogy a vízi egységeknek döntő győzelmet kell tudniuk kiharcolni, miközben védik a szövetséges államokat egy közvetlen támadástól, biztosítják a stratégiai hozzáférést és megőrzik az ország globális mozgásterét. Ezek alapján elmondható, hogy a teoretikus történelmi hatása óriási volt az elmúlt évszázadban, sőt a jelenre is komoly hatást gyakorol.

Raoul Castex

Castex álláspontja alapján a földrajz a stratégia alapvető tényezője, amit szerinte mindig az adott kor környezetéhez igazított szemlélettel szükséges vizsgálni. Castex központi kérdésnek tekintette a tengeri hatalom számára a csatahajó-flottát, miközben nem csak a tengeri stratégiára, hanem a stratégia egészére fókuszált. Azaz szerinte a  szárazföldi és tengeri stratégiákat egy általános stratégia (stratégie générale) koordinálja és ez a magasabb szintű stratégiai koncepció egyesíti az adott ország erőit (nem csak katonai értelemben) és biztosítja ezek együttes alkalmazását. 

Castex szerint az Egyesült Királyság volt a fő nyertese az ipari forradalom által bekövetkezett kereskedelmi bővülésnek, mivel a kereskedelem és a megnövekedett ipari kapacitás népességrobbanást okozott, valamint ettől kezdve már nehezebb árufajtákat is sokkal olcsóbban lehetett szállítani a tengereken. Castex rámutatott, hogy mivel a tengeri kereskedelem a nemzetek gazdagodását jelentette, egyben ez vált a nemzetek közötti fő konfliktusforrássá. Véleménye szerint általánosságban minden modern háború egyben tengeri háború is. A tengeri kommunikációs vonalaknak háború idején három feladata van: a gazdaság működését alátámasztani, biztosítani a katonai egységek szabad mozgását és ahol a földrajzi körülmények szükségessé teszik, biztosítani a nemzet belső kommunikációját is. A kommunikációs vonalakat Mahanhez hasonlóan módon értelmezte, azaz ezek a vonalak nem a szárazföldön megszokott vonalaknak felelnek meg, mint amilyenek a hadseregek által használt utak, hanem a flotta számára üzemanyag-utánpótlási szempontból fontosak.

Castex is úgy vélte, hogy a tengeri műveletek fő célja a tengeri fölény megszerzése vagy az ellenség fölényének gyengítése, amihez szükséges a felszíni kommunikációs vonalak megszerzése az ellenség vonalainak akadályozása mellett. Ebben az értelemben a tengeri kommunikációnak offenzív és defenzív aspektusa is van, mert  a vonalak fenntartása lehetővé teszi a tengerentúllal való kapcsolattartást, míg az ellenség ezen a téren való akadályozása védelmet nyújt a szárazföldi hátországnak. Elképzelése szerint a flotta feladata, hogy azoknak a csapatoknak nyújtson védelmet, akik ezeket a vonalakat támadják. Szerinte több tengeri stratégia is alkalmazható a földterületek ellen és végső soron a szárazföldön dőlnek el a konfliktusok, ezért a szárazföld elsőbbségét vallotta a tengerekkel szemben. 

Castex nem tartotta elérhetőnek az abszolút tengeri fölényt, mivel a tengeralattjárók képesek a konstans jelenlétre és a hadműveletek folyamatos végrehajtására, míg a mozgásuk akadályozása nehézségekbe ütközik. Castex úgy gondolta,  hogy a relatív tengeri fölényt elérve az erősebb fél lehetőséget kapna arra, hogy lebénítsa vagy korlátozza az ellenség nemzetközi kapcsolatait, diktálja az ellenség más, semleges államokkal való kapcsolattartását és támadja az ellenség partvonalát.  Mivel nem biztosítható az abszolút tengeri fölény, ezért szükség van a szárazföld megszállására. Ezek alapján a csata kibővült mind térben, mind időben, amivel  Castex arra utalt, hogy a folyamatos változásban lévő helyzet megköveteli a flexibilis igazodási képességet, így a földrajzi determinisztikus szemléletmód is gyengébben jelent meg nála. 

Castex az elsők közt volt, akik felismerték a légi hadviselés fontosságát és alkalmazhatóságát a tengereken. Véleménye szerint a légi fölény még relatívabb, mint a tengeri fölény, hiszen még a leggyengébb ellenfél sem akadályozható abban, hogy az felderítő vagy bombázó műveleteket végezzen, majd gyorsan visszavonuljon. A tengeri fölény viszonyában csak a vízfelszínen (mastery of the surface) gondolta elképzelhetőnek a relatív fölényt, alatta és felette nem. Castex azt gondolta ideálisnak, ha a haditengerészet és a hadsereg közti együttműködés olyan erős, mint a gyalogság és a tüzérség közt, amely hasonlatban a hadseregen van a fő fókusz és a haditengerészet a tüzérségnek felel meg, azaz támogató funkcióval bír.

Castex tanácsa a francia haditengerészetnek az volt, hogy csak akkor fogadjon el döntő csatára lehetőséget, ha már kialakította a kedvező egyensúlyt. Az egyensúly kialakítására pedig a stratégiai manőverezést javasolta, ami a saját egységek megosztásán keresztül éri el az ellenfél egységeinek megosztását. A manőverezhetőség legfontosabb feltétele a tér, mivel a technológiai fejlődés összezsugorította a tér és idő dimenzióját, így stratégiai manőverezhetőség csak óceánokon vagy tengereken vált megvalósíthatóvá. A manőverezés révén a gyengébb fél kedvező körülményeket teremt az erősebb flottával való konfrontációra.

Castex megalkotta a geoblokkoló pozíció elméletét, miszerint a földrajzi elhelyezkedésből fakadóan néhány nemzet aránytalan előnyt birtokol. Mindez jól  látható az Egyesült Királyság és Japán esetében, ahol a kivételes elhelyezkedés lehetővé teszi a hatékony blokád felállítását. Történelmi vizsgálatai során arra jutott, hogy a koalícióba tömörülő és hegemóniára törő kontinentális államok felforgató nemzeteknek tekinthetőek. Ezekre az országokra jellemző a fiatal népesség, dinamikus fejlődési mutatók és a kiaknázatlan hazai potenciál, amely potenciált képes meghatványozni a nemzeti spiritualitás. Ezen államok a kontinens feletti dominancia után a tengerek felé fordulnak, ahol azonban a tengeri hatalmak összefogása legyőzi őket. A tengeri és kontinentális hatalmak viaskodása a bikaviadalhoz hasonlítható, ahol a puszta erőt legyőzi az ügyesség és a leleményesség. Castex különbséget tett a szabályos és a nem szabályos felforgató hatalom közt, mivel a nem szabályos felforgató hatalmak esetében az expanzió a nemzetközi rendről alkotott képük szerves része. Castex szerint felforgató hatalom XIV. Lajos Franciaországa, a Második Német Császárság és irreguláris felforgató hatalom Bonaparte Napóleon Franciaországa, a német és az olasz fasizmus rendszere, valamint a Szovjetunió.

A gyarmatokról is általános megállapítást tett, miszerint a gyarmattartó, kontinentális hatalom tengerentúli területei nem osztják az anyaország elképzeléseit, kötődésük az gyarmattartóhoz és az anyaország kontinenséhez gyenge, mivel eltérő földrajzi helyzetükből adódóan eltérően értékelik pozíciójukat. Amennyiben egy kontinentális nagyhatalom legyőzi az anyaországot és kifosztja azt (vagy békésen magához vonzza), úgy a tengeri hatalom is érvényesíti a hatalmát riválisai tengerentúli területein. Valójában a gyarmatok és a kontinentális hatalom közti törést a földrajz, pontosabban a tenger elválasztó hatása okozza, mert nem a kontinentális hatalom gyakorolja a vízfelszín feletti ellenőrzést. Példával mutatta be, hogy a kulturális hasonlóság sem elég kötőerő a gyarmat és a gyarmattartója közt, utalva itt a spanyol gyarmatok elszakadására az anyaország francia megszállása után. 

Írásainak hatása leginkább Latin-Amerikában és a Mediterrán-térségben volt jelentős a két világháború között. A német teoretikusok is felhasználták Castex elgondolásait, mivel jobban idomultak a gondolatai a gyengébb haditengerészettel, de erősebb hadsereggel rendelkező Harmadik Birodalomhoz. Castex szerint nem kell feltétlenül a döntő győzelem, elég az egyensúlyt felborító taktikai győzelem, ami lehetőséget ad a manőverezésre. 

 

Földrajzi 

determinizmus Fegyveres erő primátusa Stratégiai primátus Stratégiai fókusza Döntő csata és tengeri kontroll Hatás nagysága Mahan Erősebb Haditengerészet Tengeri stratégia Offenzív Döntő csata utáni tengeri kontroll Nagyon erős Castex Gyengébb Hadsereg Általános stratégia Offenzív és defenzív Manőverezés általi taktikai győzelem, relatív, negatív tengeri kontroll Mérsékeltebb A két gondolkodó összehasonlítása a fenti szempontok alapján

Bár mindkét stratéga tulajdonított determinisztikus jelleget a földrajznak, mégsem állítható, hogy mindketten teljesen deterministák lettek volna. Mahan írásaiban is jelen vannak a nem természetes tényezők, mint a kormányzatok szerepe, ám mégis nagyobb hangsúlyt helyez a földrajzra. Castex is úgy gondolta, hogy a földrajzi elhelyezkedés erőteljes hatást gyakorol, de az általános stratégia nem katonai elemeinek beemelésével és a felforgató hatalom belső ideológiai rendjéről, spirituális adottságairól szóló koncepciójával jobban fókuszál az emberi tényezőre. A kisebb mértékű determinista felfogás jól illeszkedik a francia geopolitikai hagyományba, mely a posszibilitást (possibilité) helyezi a determinizmussal szembe. 

Mindketten jelentős szerepet tulajdonítottak a haditengerészetnek, hiszen szolgáltak is a kötelékében, ám mégis teljesen más következtetésre jutnak a fegyveres erő primátusát illetően. Mahan szerint a hadsereg ellenében a haditengerészetnek kell elsőbbséget élveznie, Castex viszont az általános stratégia alá rendeli a két haderőnemet, ugyanakkor fejtegetését úgy folytatja, hogy mivel az emberek a földfelszínen élnek, ezért a hadseregnek van elsődleges szerepe a haditengerészettel szemben, hisz végső soron ez képes elismertetni az ellenséggel a vereségét. 

Mahan meggyőződése volt, hogy a flottának minden áron offenzív jelleggel kell működnie annak érdekében, hogy megőrizze a manőverezési képességét és képes legyen kihasználni a flotta igazi erejét. Ezzel szemben Castex kevésbé doktriner, az adott szituációhoz és technológiai fejlettséghez idomítja a választandó stratégiákat. Ebből kifolyólag a döntő csatáról alkotott képük is eltérő, hiszen míg Mahan szerint a döntő csata szükséges a tengeri fölény megszerzéséhez és így a blokádhoz, addig Castex ezt vitatja és kifejezi, hogy elég a stratégiai manőverezés által kivívott taktikai győzelem is, ahol egy gyengébb flotta is képes dacolni az erősebb ellenféllel. Castex bevezeti az offenzív és defenzív működési módot is, miszerint  a tengeri csapatok defenzív működésének lényege a tengerentúli kommunikációs vonalakat fenntartása, a tengerpart és a kereskedelmi vonalak védelme. Offenzív értelemben pedig a flotta képes megbénítani vagy gyengíteni az ellenség külföldi kapcsolatait, képes támadni az ellenség partvidékét és a semleges államokkal ápolt kapcsolataira is kihatással lehet. Továbbá szót ejt a negatív kontrollról is, mely csak az ellenség kizárására törekszik egy adott területről, akár felszíni flotta jelenléte nélkül is, ami miatt a terület- megtagadási logika előfutárának is tekinthető. 

 

Irodalomjegyzék:

Szilágyi, I. (2018). Geopolitika elmélete. Pallas Athéné Könykiadó Kft.

Castex, R. (2017). Strategic Theories. Naval Institute Press.

Írta: Bán Zoltán

 

Kiemelt kép: A Queen Elizabeth anyahajó próbaútja
Rosyth, 2017. június 27.
A brit védelmi minisztérium által közreadott képen a brit haditengerészet Erzsébet királynõ (Queen Elizabeth) repülõgép-hordozója a Firth of Forth tengeröblön áthajózva elhagyja a Skócia keleti partvidékén mûködõ Rosyth hajógyárat 2017. június 26-án. A II. Erzsébet brit királynõrõl elnevezett, 2014. július 4-én felavatott anyahajó az elsõ tengeri próbaútjára indul Skócia északkeleti vizein, mielõtt átirányítják dél-angliai állomáshelyére, a haditengerészet portsmouth-i támaszpontjára. A repülõgép-hordozó a tervek szerint csak 2020-ban áll hadrendbe. Forrás: (MTI/EPA/Brit védelmi minisztérium/Dave Jenkins)

A Alfred Thayer Mahan és Raoul Castex elméleteinek bemutatása és összehasonlítása bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Nem engedték belépni Ukrajnába Forró Krisztánt, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnökét, akit meg nem nevezett okok miatt 2023 októberéig tiltólistára tett az ukrán hatóság.

Forró a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy szerdán a Záhony-Csap közúti határátkelőn át Ungvárra tartott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség meghívására, azonban az ukrán határőrizeti szervek nem engedélyezték az Ukrajnába való belépését.

Az intézkedés során egy ukrán nyelvű formanyomtatványt is kapott, amelyben az áll, hogy “Forró Krisztiánt, a Szlovák Köztársaság állampolgárát illetően a meghatalmazott ukrán állami szerv döntést hozott arról, hogy megtiltja a belépését Ukrajnába”. A politikust 2023. október 26-ig tiltották ki Ukrajnából, de ennek okát sem írásban, sem szóban nem közölték a hatóság képviselői.

A felvidéki magyar politikus az MTI tudósítójának telefonon elmondta, hogy értetlenül áll a történtek előtt, mivel korábban sohasem járt Ukrajnában, és más országokban sincs tiltólistán. Forró azt is közölte, hogy útja során szeretett volna megismerkedni a kárpátaljai magyarok életével, találkozni a közösség szervezeteinek, intézményeinek képviselőivel.

Az incidens kapcsán az MKP az illetékes szlovák szervek bevonásával kér majd tájékoztatást az ukrán szervektől arra vonatkozóan, hogy “egy szlovák állampolgárt miért nem engednek be Ukrajnába”.

The post Barátságtalan: nem engedték be Ukrajnába a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnökét appeared first on .

Az Agrárminisztérium (AM) megújította a mezőőrök és a hegyőrök szolgálati viszonyának szabályozását. Az új jogszabály a mintegy 430 mezei őrszolgálat számára a korábbihoz képest átláthatóbban tartalmazza a képzések szabályozását, a nyilvántartásba vételt, illetve a szolgálati jogviszony egyes szabályait – közölte az AM.

A közlemény szerint a mezei őrszolgálatok tevékenysége igen jelentős a vidéki térségekben élőknek. Feladatuk a külterületi termőföldek őrzése, valamint a termőföldön lévő, illetve ahhoz tartozó termények, haszonállatok, valamint az ott található különböző vagyontárgyak védelme. Ezzel a tevékenységgel a települési közrend és közbiztonság védelméhez kapcsolódnak, szorosan együttműködve a rendőrséggel. Létrehozásukra a települési önkormányzatoknak van lehetősége.

Jelenleg mintegy 430 mezei őrszolgálatban közel 750-en teljesítenek szolgálatot, akiknek 98 százaléka húszezer lakos alatti településen, ezen belül is, többségük, 75 százalékuk ötezer lakos alatti településen működik – írták.

Az új rendelet 2021. november 4-én lép hatályba.

The post Megújult a mezőőrök és hegyőrök munkájának szabályozása appeared first on .

Nem jogerősen kilenc év börtönre ítélték azt a férfit, aki 2008-ban Nyíregyházán halálra verte 22 éves élettársát. A támadót tette után tíz évvel, Dominikán fogták el és adták át a magyar hatóságoknak.

Resán Dalma, a Nyíregyházi Törvényszék sajtószóvivője közleményében azt írta, az ítéleti tényállás szerint a vádlott 2003-tól élt élettársi kapcsolatban a sértettel Nyíregyházán. Kapcsolatuk nem volt kiegyensúlyozott, gyakran veszekedtek, a vádlott többször bántalmazta az asszonyt.

A férfi féltékenysége miatt 2008. május 3-án ismét szóváltás alakult ki közöttük. A férfi többször megütötte élettársát, aki hiába kért segítséget a velük közös telken, de külön lakrészben élő szomszédoktól. A vádlott tovább folytatta a bántalmazást addig, amíg az asszony eszméletét vesztette, majd másnap a még mindig magatehetetlen nőt magára hagyva külföldre szökött. Egy ismerősük rátalált a 22 éves nőre, aki azonban nem sokkal később a kórházban meghalt.

A férfi külföldön új családot alapított és vállalkozásba kezdett, 2018-ban a Dominikai Köztársaságban nemzetközi elfogatóparancs alapján fogták el és adták át Magyarországnak.

Resán kitért arra, hogy a vádlott elismerte a bántalmazást, de az “intenzitását vitatta”, és azt mondta, nem akarta a sértett halálát. A törvényszék azonban arra a köbvetkeztetésre jutott, hogy a vádlott, aki hosszabb időn át, folyamatosan bántalmazta a sértettet, belenyugodott tette következményébe. Az emberölés miatt kiszabott ítélet ellen az ügyészség súlyosításért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett.

The post Kilenc év börtönre ítélték az élettársát halálra verő nyíregyházi férfit appeared first on .

Az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusán keresztül segíti Ausztriát az ország északkeleti részében található Hirschwang régióban egy hete kitört erdőtűz leküzdésében – tájékoztatott az Európai Bizottság.

Ausztria október 29-én aktiválta az uniós polgári védelmi mechanizmust, amelyen keresztül az EU koordinálja a katasztrófákra és vészhelyzetekre adott válaszintézkedéseket. Az uniós vészhelyzeti koordinációs központ két, Olaszországban állomásozó tűzoltó repülőgépet mozgósított. Az EU közös mentőflottájához tartozó repülőgépeket már bevetették a tűz sújtotta területeken. Mindemellett Németország és Szlovákia is ajánlott fel helikoptereket a tűzoltáshoz, alkalmazásuk folyamatban van.

A lángok múlt hétfőn csaptak fel a magyar határtól alig 70 kilométerre fekvő Rax hegység oldalában. A gyorsan terjedő lángok miatt ez Ausztria valaha volt egyik legnagyobb erdőtüze.

The post Az EU polgári védelmi mechanizmusán keresztül segíti Ausztriát az erdőtüzek leküzdésében appeared first on .

November elején hírszerzési adatok szerint mintegy 90 ezer orosz katona állomásozott az ukrán határ közelében, továbbá a krími és a Donyec-medencei ideiglenesen megszállt területeken – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál, a védelmi minisztérium közlésére hivatkozva.

“Az ukrán védelmi minisztérium szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet az Ukrajna és Oroszország közötti államhatár közelében, valamint az ideiglenesen megszállt Krím félszigeten, Donyeck és Luhanszk megyékben. Az ukrán hírszerző ügynökségek által közöltek egybehangzók a helyzetről. A tárca hírszerzési főigazgatósága szerint 2021. november elejétől a határunk közelében és az Oroszország által ideiglenesen megszállt területeken összesen mintegy 90 ezer fős haderő összpontosul” – idézte a hírportál a minisztériumot.

A honlapján közzétett közleményben a tárca kifejtette, hogy ezek az erők magukban foglalják a déli és nyugati katonai körzet 8. és 20. hadműveleti alakulatának csapatait, valamint az orosz Fekete-tengeri Flotta erőit és eszközeit. Emellett az ukrán határ közelében állomásoznak az orosz légierő és a légvégvédelem külön alakulatai és egységei. Az ideiglenesen megszállt donyecki és luhanszki területeken az orosz megszálló erők két hadtestet telepítettek.

A minisztérium emlékeztetett arra, hogy 2021 második felében Ukrajna határa közelében az orosz fegyveres erők parancsnoksága nagyszabású parancsnoki és törzsgyakorlatot tartott, amelybe bevonták a déli és nyugati katonai körzet erőit, valamint a központi katonai körzet egyes egységeit és alosztályait, valamint légideszant csapatokat. “Ezen hadműveleti és harci kiképzési intézkedések befejezése után a központi katonai körzethez tartozó egységek és alegységek Oroszország európai részén maradtak, azon belül a szmolenszki régióban lévő Jelnya település környékén, a szmolenszki régióban, mintegy 260 kilométerre az ukrán államhatártól” – közölte a minisztérium.

Hozzáfűzte: Oroszország időnként katonai egységeket dob át ukrán területre, csapatokat von az ukrán államhatár közelébe annak érdekében, hogy fenntartsa a feszültséget a régióban és politikai nyomást gyakoroljon a szomszédos államokra.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy a napokban a The Washington Post amerikai lap számolt be elsőként arról, hogy Oroszország – úgy mint tavasszal – ismét nagyszabású csapatösszevonásokat hajtott végre Ukrajna határainál. A Politico hírportál pedig műholdfelvételeket hozott nyilvánosságra, amelyek állítólag november 1-jén készültek, és amelyek arról tanúskodnak, hogy Oroszország ismét csapatokat és hadi technikát összpontosít az ukrán határ közelében. Kedden azonban Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára cáfolta és dezinformációnak nevezte ezeket a sajtóértesüléseket. A védelmi tárca közleménye ehhez képest éles fordulatot jelent.

Olekszandr Pavljuk, a Donyec-medencében harcoló ukrán Egyesített Erők parancsnoka kedden Nolan Peterson amerikai újságírónak és katonai szakértőnek nyilatkozva biztosított afelől, hogy az ukrán csapatok készen állnak arra az eshetőségre, ha Oroszország kiélezi a fegyveres konfliktust a térségben. Oroszország már márciusban összevont egy hadgyakorlatra hivatkozva legalább nyolcvanezer katonát Ukrajna keleti határánál és az általa 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félszigeten.

The post Ukrán védelmi minisztérium: Oroszország nem fér a bőrébe appeared first on .

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) vezetője kedden dezinformációnak nevezte azt a nyugati sajtóban megjelent hírt, amely szerint Moszkva ismét nagyszabású csapatösszevonásokat hajtott végre Ukrajna határainál.

“Az egész társadalom szándékos félretájékoztatása folyik. Maradjunk annyiban, hogy amit ott írnak, az nem igaz. Ma ez nem igaz. Minden folyamatot figyelünk, ez dezinformáció, és nem világos számunkra, hogy miért teszik ezt” – idézte az ukrán Szabadság Rádió a tisztségviselőt.

Danyilov hozzátette: “Nem tudjuk, hogy holnap mi lesz, de akkora csapatösszevonás, amiről írnak, nincs”. Szavai szerint egy hónapja, de még két héttel ezelőtt is ugyanakkora létszámú katonaság és fegyverzet volt orosz oldalon az ukrán határ közelében, mint most.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy a Politico hírportál műholdfelvételeket hozott nyilvánosságra, amelyek állítólag november 1-jén készültek, és amelyek arról tanúskodnak, hogy Oroszország ismét csapatokat és hadi technikát összpontosít az ukrán határ közelében. Korábban ugyanerről számolt be a The Washington Post amerikai lap. Az ukrán védelmi minisztérium Danyilovhoz hasonlóan nem erősítette meg ezeket az értesüléséket.

Oroszország márciusban vont össze hadgyakorlatra hivatkozva legalább nyolcvanezer katonát Ukrajna keleti határánál és az általa 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félszigeten. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter később elrendelte, hogy április 23-tól kezdjék meg a csapatok visszavonását állandó állomáshelyükre. Szerhij Dejneko, az ukrán határőrszolgálat parancsnoka rá egy hétre azonban arról számolt be, hogy hírszerzési információk szerint az orosz csapatokat csak a Krímből vezényelték vissza, Ukrajna keleti határaitól nem.

The post Ukrán védelmi tanács vezetője: dezinformáció az orosz csapatösszevonásról szóló hír appeared first on .

Bosznia-Hercegovina még soha nem volt olyan veszélyben, mint most, a nyugat-balkáni országot a szétesés fenyegeti – figyelmeztet Christian Schmidt, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője az ENSZ Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT) írt első jelentésében.

A nemrégiben kinevezett főképviselő úgy véli, valós az a fenyegetés, amelyet Milorad Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja ismételget évek óta, vagyis az, hogy az ország szerbek lakta része elszakadna Bosznia-Hercegovinától, és független állammá válna. A jelentés szerint a boszniai szerbek utóbbi hetekben tapasztalt bejelentései – kivonulnak Bosznia-Hercegovina szövetségi intézményeiből, valamint a hadseregből, az igazságügyi testületekből és az adózási rendszerből – aggodalomra adnak okot, és voltaképpen az elszakadást készítik elő, hiszen aláássák az állam működését.

Schmidt szerint amennyiben a boszniai szerbek valóban meglépik ezeket a lépéseket, és a nemzetközi közösség mindezt szó nélkül hagyja, akkor az nem csupán az ország, de az egész térség békéjét és stabilitását fenyegeti, és semmissé teszi az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni egyezményben foglaltakat, amelyek megalapozták Bosznia-Hercegovina létrejöttét.

Dodik a nemzetközi főképviselő állításait propagandának nevezte, amelyek célja az, hogy Schmidt elnyerje a muszlim vallású bosnyákok szimpátiáját. Mint mondta, amennyiben a dokumentum az ENSZ BT elé kerül, az szégyent fog hozni a főképviselőre, hiszen ez lesz az első alkalom, hogy a testület nem fogad el ilyen jelentést, sőt, a főképviselő sem beszélhet az ENSZ BT előtt.

Az 1992-1995-ös boszniai háborút követően Bosznia-Hercegovinát két régióra osztották, a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. A két országrésznek saját kormánya és parlamentje, valamint intézményrendszere van, de az országrészek képviselői a szövetségi intézmények munkájában is részt vesznek.

Dodik évek óta hangoztatja, hogy a többségében szerbek lakta rész kiválna Bosznia-Hercegovinából.

Az ország bosnyák és horvát vezetői Dodik kijelentéseire korábban úgy reagáltak: bármilyen elszakadási terv azonnali választ vonna maga után, és ha a nemzetközi közösség nem lépne közbe, akkor a szövetségi erők akadályoznák meg a boszniai Szerb Köztársaság elszakadását. Az ENSZ BT kedden tárgyalt volna a boszniai jelentésről, a meghallgatást azonban elnapolták.

The post A nemzetközi közösség boszniai főképviselője az ország szétesésétől tart appeared first on .

Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésért 20, illetve 18 év fegyházra ítélt kedden a Zalaegerszegi Törvényszék egy férfit és egy nőt, mert 2020-ban halálra verték szállásadójukat.

A 39 éves férfi és 45 éves, hétgyermekes élettársa egy zalaegerszegi házban lakott, ahová az idős tulajdonos befogadta őket, az együttélésük azonban számos nézeteltéréssel járt. Tavaly februárban a házban vendégeskedett a férfi testvére, akivel mindannyian együtt italoztak, majd a testvér lefeküdt abban a szobában, ahol a pár akkor héthónapos közös gyermeke is aludt.

A ház tulajdonosa és a befogadott pár időközben összeveszett, a hangoskodásra a csecsemő is felébredt, akit nagybátyja próbált nyugtatgatni. A veszekedés azonban egyre durvábbá vált, a férfi arcul ütötte szállásadóját, aki ezután be akart menni a saját szobájába.

A pár követte a tulajdonost és tovább bántalmazta. A földre került, jajveszékelő áldozatot ütötték, rúgták és taposták. A testvér telefonon a rendőrséget akarta hívni, de fivére a hívást megszakította.

Miután az áldozat már nem adott életjeleket, a pár tagjai a holttestet először fel akarták darabolni és elégetni, de az is eszükbe jutott, hogy elássák. Végül kitakarítottak a házban, majd elmentek, miután a holttest köré ruhaneműket pakoltak és meggyújtották, de ezzel csak füstöt tudtak okozni.

A vádlottak megpróbálták a felelősséget a férfi testvérére hárítani, aki a gyilkosságot végül bejelentette a rendőrségen. Az egyéb bizonyítékok mellett azonban a poligráfos vizsgálat is kétségbe vonta a két vádlott szavahihetőségét.

A törvényszék a bűncselekmény idején feltételesen szabadlábon lévő 39 éves férfira társtettesként, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt 20 év fegyházbüntetést szabott ki, amelyből feltételesen sem szabadulhat. A nőt ugyanezen okból 18 év fegyházra ítélték, ő a büntetés kétharmadának letöltése után feltételesen szabadon bocsátható.

A férfi és a nő, valamint a védők felmentésért fellebbeztek.

The post Szállásadójuk megöléséért súlyos fegyházbüntetésre ítéltek egy zalaegerszegi párt appeared first on .

Aktuális biztonsági kérdésekről, a védelmi reformokról és más közös érdeklődésre számot tartó kérdésekről tárgyalt kedden Szlovéniában Matej Tonin szlovén védelmi miniszter magyar kollégájával, Benkő Tiborral – közölte a szlovén védelmi minisztérium.

Tonin elismerte, hogy Magyarország fejlettebb hadsereggel rendelkezik, mint Szlovénia, hiszen – mint mondta – a modernizációs folyamat ott 2015-ben elkezdődött. A két miniszter ennek ellenére számos téren tapasztalatot cserélt, különösen a létszámerősítést illetően.

A magyar honvédelmi miniszter kiemelte: kulcsfontosságú, hogy megszólítsák a fiatalokat, és meggyőzzék őket arról, hogy a katonai pályát válasszák.

A szlovén tárcavezető szerint az emberi erőforrás és az anyagi ráfordítások kulcsfontosságúak a hadsereg modernizációjához. “Ebben számos előrelépés történt mindkét oldalon, és egyetértettünk abban is, hogy örvendetes lenne, ha a szlovén és a magyar védelmi ipar módot találna mindkét fegyveres erő modernizációs együttműködésének megerősítésére” – húzta alá. Mindkét ország támogatja az EU és a NATO közötti együttműködést – hangsúlyozták a miniszterek.

“Európa védelmének megerősítése nem verseny a NATO-val. Ellenkezőleg, erősebb Európát és ezáltal erősebb NATO-t jelent” – mutatott rá Tonin.

A Nyugat-Balkánnal kapcsolatban Tonin kiemelte: Magyarország kulcsfontosságú szerepet játszik a konfliktusmegelőzésben és a közvetítésben Koszovó kapcsán. A két miniszter mindazonáltal abban is egyetértett, hogy Észak-Macedónia megérdemli az esélyt, hogy csatlakozhasson az EU-hoz. Ami a biztonsági kérdéseket illeti Tonin elmondta: “Szlovénia elkötelezett a közvetlen és tágabb környezete stabilitása és biztonsága mellett”. Hozzátette: egy tiszttel részt vesznek a magyar vezetésű, többnemzetiségű hadosztály-parancsnokság munkájában is, amellyel a NATO-célkitűzésekhez járulnak hozzá.

Benkő Magyarország támogatásáról biztosította Tonint az EU Tanácsának szlovén soros elnökség alatt, és elmondta, hogy Szlovénia mindig számíthat Magyarország támogatására. “Biztos vagyok benne, hogy együtt még sok mindent elérhetünk” – hangsúlyozta.

Délután a két miniszter részt vesz a nyugat-szlovéniai Solkanban megrendezésre kerülő ünnepségen, ahol az első világháborúban, Isonzó térségében elesett magyar katonák emlékére állítanak emlékművet.

The post A védelmi reformról tárgyalt a szlovén és a magyar védelmi miniszter appeared first on .

Hét év fegyházbüntetést kapott egy holland férfi, amiért 2019 augusztusában egy balatoni zenei fesztiválon drogot próbált értékesíteni — közölte a határozatáról a Pécsi Ítélőtábla.

A közleményben azt írták, hogy – a védelem fellebbezése folytán – másodfokon eljáró bíróság keddi ítéletével enyhítette a Kaposvári Törvényszék korábbi határozatát, amellyel a férfit tíz év fegyházbüntetésre ítélték kábítószer-kereskedelem miatt.

A vádlott cselekményét másodfokon jelentős mennyiségű kábítószerre, forgalomba hozatallal elkövetett kábítószer-kereskedelem kísérletének minősítette a bíróság.

A férfi 2019 augusztusában egy balatoni rendezvényen vett részt, ahol kábítószerhatóanyag-tartalmú anyagokat akart értékesíteni, de egy rendőri intézkedés során lebukott. A vádlottat tíz évre kiutasították Magyarország területéről, az ítélet jogerős.

(Emlékeznek még a két fiatal holland drogárusra, akik a Szigetfesztiválon buktak le egy kisbusznyi droggal. Ők négy év börtönnel -nem a szigorúbb fogházzal- megúszták ugyanezt a bűncselekményt. A -szerk- megj.)

The post Hét év szabadságvesztésre ítéltek kábítószer-kereskedelem kísérlete miatt egy holland férfit Pécsen appeared first on .

Hivatalos eljárásban, csoportosan elkövetett bántalmazás és más bűncselekmények miatt vádat emeltek hét rendőr ellen – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.

A közlemény szerint június 3-án este Budapesten a rendőrök garázdaság miatt intézkedtek egy férfi ellen, akit aztán ellenszegülő és támadó magatartása miatt előállítottak egy kerületi kapitányságra.

A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség vádirata szerint a férfit a rendőrök az intézkedés helyszínén, majd a kapitányságon is többször bántalmazták, emiatt többszörös bordatörést és a felsőtestén zúzódásos sérüléseket szenvedett. A légmell kialakulása a sértettnél életveszélyes állapotot idézett elő, amely orvosi segítségnyújtás nélkül nem lett volna elhárítható.

Az első bántalmazást a sértett akkor szenvedte el, amikor az intézkedés kezdetén az egyik rendőr felé lépett, aki előbb eltolta magától a férfit, majd megragadta a nyakát és több másodpercig, kisebb erővel szorította. A férfi ellenállást tanúsított, az autója kulcsát eldobta és egy széket rúgott az egyik rendőr felé, aki erre ököllel fejen ütötte őt.

A kapitányság befogadóhelyiségben a korábban a sértett nyakát megszorító rendőr megragadta a férfit a felső testén, lenyomta egy sámlira, miközben ököllel megütötte a hasát. Később egy rendőr – a korábbi bántalmazó és egy másik kollégája támogatásával – gázspray-t fújt a zárt légterű előállító-helyiségbe, ahol a sértett egyedül volt. Egy óra elteltével három rendőr bement a helyiségbe, és testszerte kitartóan rugdosta, valamint tenyérrel és ököllel ütötte a sértettet.

A bántalmazásban részt nem vevő, de azt észlelő rendőrök a történteket nem jelentették, nem léptek fel ellene, sőt egyikük a támogató jelenlétével segítette az elkövetést, így valamennyien bűncselekményt követtek el a nyomozó ügyészség szerint. A fogdai bántalmazásban részt vevő három rendőr szolgálati viszonya megszűnt, majdnem négy hónapig volt letartóztatásban – áll a közleményben.

The post Rendőrök ellen emeltek vádat, mert súlyosan bántalmaztak egy férfit appeared first on .