Biztonságpolitika

A NATO-főtitkár üdvözölte az Olaf Scholz kancellár vezette új német kormány egyértelmű elkötelezettségét a NATO mellett. Mint mondta: Németország hozzájárulása nagyon fontos a béke fenntartásához Európában. Stoltenberg hangsúlyozta: “a NATO-nak erős Németországra van szüksége, mind politikailag, mind katonailag, különösen olyan időkben, amikor egyre összetettebb kihívásokkal kell szembenézni”, különös tekintettel az orosz csapatösszevonásokra az ukrán határon.

Stoltenberg megerősítette, hogy a NATO határozott választ fog adni, amennyiben Moszkva agresszívan lép fel Ukrajnával szemben. “Ez komoly politikai és gazdasági következményekkel fog járni Oroszország számára” – tette hozzá. A NATO-főtitkár felhívta a figyelmet: a Krím-félsziget 2014-ben történt illegális orosz bekebelezése óta a szövetség megerősítette elrettentő és védelmi erejét, ugyanakkor továbbra is nyitott a párbeszédre, többek között a NATO-Oroszország Tanácson keresztül.

“A párbeszédre vonatkozó ajánlat továbbra is érvényes, Oroszországnak pozitív módon kellene válaszolnia, de ezt eddig nem tette meg” – tette hozzá a NATO-főtitkár.

Annalena Baerbock német külügyminiszter a sajtótájékoztatóan elmondta: Németország számára továbbra is a NATO jelenti Európa biztonsági alappillérét. Mint mondta, az ukrán határon történő orosz csapatösszevonások aggasztóan hatnak nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa biztonságára is. A német diplomácia új irányítója elkötelezettségét fejezte ki a NATO-Oroszország Tanács újjáélesztése iránt, mivel – mint fogalmazott: – “a jelen fejlemények ennek szükségességét jelzik”.

The post Stoltenberg: Németország vezető szerepet játszik a transzatlanti biztonság megerősítésében appeared first on .

Az elnök a csütörtökön kezdődő egynapos EU-csúcs előkészítését tárgyaló vitában elmondta: az Európai Unió szorosan együttműködik az Egyesült Államokkal a szankciós lehetőségek kidolgozásában, amelyek túlmutatnak az Oroszország pénzügyi és gazdasági tevékenységét célzó büntetőintézkedéseken, és az energetikai ágazatot, a kettős felhasználású termékeket, illetve a védelmi ágazatot is érintenék.

“A további agresszióra adott válaszunk a meglévő szankciók erőteljes fokozása és kiterjesztése lehet. Természetesen készen állunk további, példátlan intézkedésekre, amelyek súlyos következményekkel járnak Oroszország számára” – jelentette ki.

Von der Leyen hangsúlyozta: az EU továbbra kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett. Felhívta a figyelmet, arra is, hogy Moszkva nyílt kísérletet folytat az EU-barát moldovai kormány megfélemlítésére is, azáltal hogy csökkenti a gázszállítást az energiaválság közepette.

Meg kell védeni a társadalmakat és a demokráciákat az ilyen cinikus geopolitikai hatalmi játszmáktól – húzta alá. Hozzátette: az Unió jó kapcsolatokat akar Oroszországgal, de ez elsősorban a moszkvai vezetés viselkedésétől függ.

The post Az EU kész példátlan intézkedéseket bevezetni Oroszországgal szemben appeared first on .

Az ittas férfit nem akarták kiszolgálni a szórakozóhelyen, ezért üvöltve követelte a felszolgálónőtől, hogy adjon neki alkoholt, majd a feje mellett bedobott egy poharat a pultba, megrongálva így a kávégépet – írták. Ezután megpofozta a másik pultos nőt, lefejelte a tulajdonos barátját, fellökte a dj-t, megpofozta a saját barátját, majd ököllel megütötte a tulajdonost.

A tulajdonos életveszélyesen megsérült az ütéstől, mert hátraesett és nyakszirtcsonttörést szenvedett agyzúzódással, emellett “maradandó fogyatékossággal jellemezhető állapot is kialakult” nála, mert megszűnt a szagérzékelése.

A vádlott elismerte a bűncselekmény elkövetését, tettét részegségével magyarázta.

The post Nagyot ment a részeg ökölvívó, kijózanító lehet a büntetése appeared first on .

Peszkov arra a kérdésre válaszolt így, hogy vajon Moszkva telepíthet-e nukleáris fegyvereket Fehéroroszországba.

“Nem titok, hogy a számunkra fenyegetést jelentő fegyvertípusoknak a határaink közelébe történő telepítése megköveteli a megfelelő lépések megtételét a helyzet kiegyensúlyozására. Ebben több lehetőség is van” – mondta Kreml szóvivője.

Korábban Uladzimir Makej fehérorosz külügyminiszter kijelentette, hogy a köztársaság a NATO fenyegetése esetén készen áll nukleáris fegyverek befogadására. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök ezt megelőzően azt mondta, Minszk felajánlja Moszkvának ezt a lehetőséget, ha az észak-atlanti szövetség atomfegyvereket telepít Lengyelországba.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva hétfőn gyors választ sürgetett az Egyesült Államoktól az orosz biztonsági garanciavállalási javaslatokra, “mivel a helyzet nagyon súlyos, kiélezett, és hajlamos tovább bonyolódni”. Úgy vélekedett, hogy Washington megpróbálja majd az orosz kezdeményezést lassú folyamatba terelni és ismételten kifejezte Moszkva készségét a tárgyalások azonnali megkezdésére.

Rjabkov a TASZSZ-nak arról is beszámolt, hogy az orosz tárgyalódelegáció – amelynek korábbi hivatali bejelentés szerint ő a vezetője – már összeállt. Megfogalmazása szerint az orosz javaslatok nem ultimátumnak tekintendők, hanem meghívásként komoly tárgyalásokra. Hozzátette: Oroszország már nem engedheti meg magának, hogy tovább “kerekítse vagy szépítse a dolgokat”, mert “itt az ideje, hogy a nevükön nevezzük a dolgokat”.

Közölte, hogy az amerikai féltől a tárgyalási javaslatra még semmilyen válasz sem érkezezett Moszkvába. Úgy vélekedett, hogy a nyugati “spekulációk” amelyek szerint Oroszország javaslatai nyilvánosságra hozásával “emelte a tétet” a biztonsági szférában, a tárgyalási hajlandóság hiányát bizonyítják.

Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes a Valdaj nemzetközi vitaklub hétfői tanácskozásán azt hangoztatta, hogy a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz kezdeményezést nem a félelem diktálta, hanem az, hogy Ukrajna és más szomszédos országok magatartása “elérte a forráspontot”. Rámutatott, hogy a szomszédos országokba telepítendő támadó rakéták repülési ideje mindössze négy-öt perc lenne.

“Ukrajnában még nincsenek ilyen rendszerek. A mi reakciónk megelőző intézkedés, amely arra hivatott, hogy figyelmeztessen: bizonyos forgatókönyvek esetén bizonyos lépéseket fogunk tenni, amelyekről most nem beszélünk, csak általánosságban, katonai lépéseknek és haditechnikai megoldásoknak nevezve őket” – mondta.

Konsztantyin Gavrilov, a katonai biztonságról és fegyverzetellenőrzésről folytatott bécsi tárgyalásokon részt vevő orosz küldöttség vezetője hétfőn a Rosszija 24 televíziós csatornának nyilatkozva azt mondta, hogy Moszkva ismertette tárgyalópartnereivel álláspontját és lehetséges reakcióját a NATO esetleges katonai lépéseire. A diplomata azzal vádolta meg a szövetséget, hogy már régóta Oroszország “fájó pontjaira” gyakorol nyomást, de, mint mondta, ezúttal kénytelen lesz komolyan venni a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatokat, és nem söpörheti le őket az asztalról.

Gavrilov szerint a NATO tudatában van az orosz “katonai és haditechnikai válaszlépések” kockázatának abban az esetben, ha a kölcsönös biztonsági garanciák kérdése megoldatlan marad.

Vlagyimir Putyin december elején érdemi tárgyalásokra szólította fel az Egyesült Államokat és a NATO-t arról, hogy Oroszország megbízható és hosszú távú biztonsági garanciákat kapjon tőlük. Putyin hangsúlyozta, hogy Moszkvának szerződésbe foglalt garanciák kellenek, mivel nyugati politikusok nem tartották be az arra vonatkozó korábbi szóbeli kötelezettségvállalásaikat, hogy az észak-atlanti szövetség nem fog Kelet felé terjeszkedni.

Az orosz külügyminisztérium pénteken nyilvánosságra hozott két szerződéstervezetet, amelyet korábban az Egyesült Államok és a NATO elé terjesztett.

Ezekben Moszkva egyebek között megfogalmazta azt az igényét, hogy az Egyesült Államok vonja vissza a külföldön állomásoztatott nukleáris fegyvereit, és ne telepítsen sehová olyan közepes és kisebb hatótávolságú rakétákat, ahonnan elérheti Oroszország területét. A NATO-tól az várná el az orosz fél, hogy hagyjon fel a keleti bővítéssel és a kelet-európai katonai tevékenységgel és hogy a tagállamok ne telepítsenek csapatokat és fegyvereket olyan más európai országokba, ahol 1997 – vagyis a keleti bővítés kezdete – előtt nem voltak.

The post Oroszország a legkülönbözőbb ellenlépéseket mérlegeli appeared first on .

A Budapest Környéki Törvényszék hétfőn hirdetett ítéletet abban a büntetőügyben, amelyben három vádlott ellen rablás kísérlete és más bűncselekmények miatt emelt vádat az ügyészség – írták. A vádirat szerint a német állampolgárságú elsőrendű vádlott 2018 februárjában Pomázon teleszkópos vascsővel bántalmazta egy albán pékség tulajdonosát, majd elmenekült. A sértett nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett.

2019 januárjában a koszovói állampolgárságú harmadrendű vádlott felbujtotta az elsőrendű vádlottat, hogy utazzon Magyarországra ismét, és a szintén koszovói állampolgár másodrendű vádlottal fegyveresen rabolják ki a pékséget.

Az elsőrendű vádlott beszerezte a bűncselekményhez szükséges eszközöket, a harmadrendű vádlott pedig vett egy autót, majd 2019. február 22-én a pékséghez hajtottak, ahol az első- és másodrendű vádlott késsel és pisztollyal felfegyverkezve bement a boltba, ahol megkötözte a sértettet és két dolgozót – írták.

Az elsőrendű vádlott egymillió eurót követelt a pékség tulajdonosától, és azzal fenyegetőzött, hogy ha nem kapja meg, mindhármukat megöli. Időközben a sértett boltba érkező testvérét is megkötözték, majd dulakodás kezdődött, az eldobott fegyver elsült, a hangjára pedig felébredtek a közelben alvók, és kiszabadították megkötözött társaikat. Feltartóztatták az elsőrendű vádlottat, a másodrendű azonban elmenekült – áll a közleményben.

A bíróság az első- és másodrendű vádlottat bűnösnek mondta ki rablás kísérletében, személyi szabadság megsértésében és magánlaksértésben, ezért őket nyolcévi fegyházbüntetésre ítélte. A harmadrendű vádlottat rablás kíséretében, személyi szabadság megsértésében mint felbujtót mondta ki bűnösnek a bíróság, ezért őt 9,5 év fegyházbüntetésre ítélte.

A bíróság fenntartotta az első- és másodrendű vádlott letartóztatását. A harmadrendű vádlott bűnügyi felügyeletét megszüntette a bíróság, egyúttal elrendelte letartóztatását. A döntés ellen az ügyész súlyosításért, a vádlottak és védőik enyhítésért fellebbeztek, így az ítélet nem jogerős.

The post Egymillió eurót akartak rabolni, nem jött össze appeared first on .

“Világossá tettük a NATO számára: készek vagyunk megvitatni, hogy hogyan lehet egy katonai vagy egy katonai-technikai forgatókönyvet egy olyan politikai folyamattá átalakítani, amely ténylegesen megerősítené az EBESZ, az euroatlanti és az eurázsiai térség valamennyi államának katonai biztonságát. És azt is, hogy ha ez nem sikerülne, akkor a viszontfenyegetések eszközéhez nyúlunk. De akkor már késő lesz megkérdezni, hogy miért döntöttünk így, miért telepítettünk fenyegető (fegyver)rendszereket” – mondta a diplomata szombaton az orosz médiának nyilatkozva.

Grusko hangsúlyozta: az orosz javaslatok arra irányulnak, hogy Oroszország és az Egyesült Államok lépjen vissza kapcsolatainak jelenlegi veszélyes állapotából, és a párbeszéd irányába mozduljon el.

Vasárnap ugyancsak újságírók kérdéseire válaszolva úgy vélekedett, hogy noha a NATO a közmegegyezés alapján dönt, az Egyesült Államoknak lesz kulcsszerepe a tárgyalásokon, az amerikai álláspont lesz meghatározó a szövetségben, amikor az euro-atlanti térség biztonsági garanciáinak jogi formuláit megvitatják. Ezért Moszkva szempontjából a tárgyalási folyamat kulcseleme a Washingtonnal folytatott stratégiai párbeszéd.

Az Európai Unió részéről tett azon kijelentéseket, amelyek szerint az unió az Oroszország-NATO Tanács keretében lenne kész Moszkvával tárgyalni az európai biztonságról, annak a jeleként értelmezte, hogy “a katonai biztonság szférájában az Európai Unió teljesen az észak-atlanti szövetség ellenőrzése alatt áll”. Emlékeztetett arra, hogy Moszkva korábban Oroszország és az EU biztonsági tanácsának létrehozására tett javaslatot, amelynek keretében lehetőség nyílt volna a közvetlen párbeszédre, de ezt Brüsszel elutasította.

Grusko meglátása szerint a szövetség keleti bővítése már elérte a határát, és a “nyitott ajtók” elve éppen hogy növeli a NATO sebezhetőségét. A német újraegyesítés idején a szövetség még nem azt hirdette, hogy bármely ország a tagjává válhat, és hogy ez szabad választás kérdése volna, valamint azt ígérte, hogy egy hüvelyknyire sem mozdul el kelet felé. Továbbá Németország engedélyt kért a Szovjetuniótól arra, hogy a szövetség tagja maradhasson – idézte fel. Azt nem akarta minősíteni, hogy helyes volt-e Moszkva akkori döntése.

Kifogásolta, hogy a NATO annakidején nem vette figyelembe, hogy a balti államok a Suwalki-folyosón keresztül kapcsolódnak a szövetség központi területéhez. Mint mondta, a NATO most ezt a sebezhetőséget próbálja semlegesíteni azzal, hogy további erőket vezényel oda, “és ez a telepítés valójában már Szentpétervár külvárosaiban történik”.

“Ha továbbra is ebbe az irányba haladunk, akkor ez egy nyilvánvaló út egy olyan forgatókönyv felé, amelyet mindannyiunknak el kell kerülnünk” – jelentette ki a helyettes tárcavezető. Szerinte Oroszország abból indul ki, hogy “most olyan kockázatos és sorsfordító pillanathoz érkeztünk a nemzetközi kapcsolatokban”, amikor a célozgatások és az sejtetés már nem működik, hanem “egyszerűen le kell ülni és beszélni”.

Egyébiránt Oroszország szombaton lépett ki hivatalosan a Nyitott Égbolt-szerződésből. Moszkva döntéséről a szerződés összes részes államát hat hónappal ezelőtt, június 18-án értesítette.

Az Egyesült Államok tavaly november 22-én jelentette be, hogy nem részese többé a Nyitott Égbolt-szerződésnek. Orosz részről Vlagyimir Putyin orosz elnök idén június 7-én írta alá azt a törvényt, amelynek értelmében Moszkva is felmondja a megállapodást, miután Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettes május 27-én arról tájékoztatta orosz hivatali partnerét, Szergej Rjabkovot, hogy az Egyesült Államok nem kíván visszatérni a szerződéshez.

Az 1992-ben aláírt és 2002-ben hatályba lépett megállapodásnak 34 európai és észak-amerikai részes állama volt. Rendelkezései alapján az utóbbi másfél évtizedben több mint 1200 ellenőrző repülést hajtottak végre, amelyek egyik fő célja a bizalomerősítés, a leszerelési egyezmények betartásának ellenőrzése. A partnerek a szerződést a műholdas felderítő eszközök tökéletesedése ellenére is hasznosnak tartották.

Az amerikai kormányzat tavaly május 21-én jelentette be az egyezményből való kilépésre vonatkozó szándékát, és fél évre rá ki is lépett. Washington és Moszkva kölcsönösen a szerződés megsértésével vádolta egymást.

The post Moszkva a fenyegetőzik appeared first on .

Mijatovic közleményében egy, a szexuális kisebbséghez tartozók jogait képviselő szervezetek részvételével nemrégiben tartott online kerekasztal-beszélgetés jelentését ismertette.

Az emberi jogi biztos közölte, hogy az LMBTQ-közösségekhez tartozók emberi jogainak európai elismerése és védelme kihívásokkal teli, a szerinte “nyugtalanítóan erős negatív tendenciák” számos országban hasonlóságokat mutatnak. Mint írta: a szexuális kisebbségeket védelmezők nemcsak a többi emberi jogvédőt érintő hátrányokkal és kihívásokkal szembesülnek, hanem saját, vagy védenceik identitása miatt is különösen célpontokká válnak.

Mijatovic kifejtette, hogy a személyüket érő inzultusok közé tartozik a fizikai erőszak, a gyűlöletbeszéd és az online zaklatás, valamint személyes adataik kiszivárogtatása. Gyakran lejárató kampányok áldozataivá válnak, rendőrségi és bírósági zaklatásnak vannak kitéve, korlátozzák jogaikat a gyülekezéshez és a véleménynyilvánításhoz, vagy nem jutnak finanszírozáshoz.

Az emberi jogi biztos egyben az Európa Tanács tagállamainak intézkedéseit sürgette, hogy – mint írta – “a szexuális kisebbségeket tömörítő szervezetek és az őket képviselő emberi jogvédők biztonságos környezetben dolgozhassanak”.

The post Európa Tanács: többet kell tenni a szexuális kisebbségek védelméért appeared first on .

“Országaink között új együttműködési modell jött létre, amely többek között olyan alapokon nyugszik, mint a belügyekbe történő be nem avatkozás, egymás érdekeinek tiszteletben tartása és az az elhatározás, hogy a közös határt az örök béke és a jószomszédság övezetévé alakítsuk” — hangsúlyozta az orosz elnök.

Putyin szerint a két ország közötti együttműködés hozzájárult a nemzetközi kapcsolatok stabilitásának fenntartásához. Rámutatott, hogy Moszkva és Peking aktívan együttműködik az ENSZ Biztonsági Tanácsában, a Sanghaji Együttműködési Szervezetben és a BRICS-csoportban, ami, mint mondta, hozzájárul a nemzetközi jogon alapuló igazságos és méltányos világrend kialakításához. Kifejezte reményét, hogy februárban Pekingben személyesen is találkozhat a kínai elnökkel.

Hszi megköszönte Putyinnak, hogy segített Kínának megvédenie kulcsfontosságú nemzeti érdekeit, és hogy ellenállt azoknak a kísérleteknek, amelyek megpróbáltak éket verni Peking és Moszkva közé. A kínai vezető kifejezte készségét az együttműködés további erősítésére.

“A világ a turbulencia és a nagy változások korszakába lépett. A kínai-orosz kapcsolatok, miután kiállták a különböző próbatételeket, erős vitalitást mutattak és új lendületet kaptak” – mondta a kínai elnök.

Putyin és Hszi korábban június 28-án, a kétoldalú jószomszédi, barátsági és együttműködési megállapodás aláírásának 20. évfordulója alkalmából ugyancsak videokonferencia keretében tárgyalt egymással.

The post Putyin: az orosz-kínai viszony a XXI. századi együttműködés modellje appeared first on .

Vang Ven-pin kínai külügyi szóvivő szerint az Egyesült Államok lépése súlyosan aláássa a piacgazdaság alapelveit és a nemzetközi gazdasági és kereskedelmi szabályokat, továbbá jelentős mértékben károsítja a kínai intézmények és vállalatok érdekeit. A szóvivő úgy vélekedett, hogy Washington fenntartások nélkül használ fel bármilyen eszközt Kína bemocskolására.

Vang a “hiba azonnali orvoslására” szólította fel az Egyesült Államokat, hozzátéve: Kína minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy megvédje a kínai intézményeket és vállalatokat megillető jogokat és azok érdekeit.

Az amerikai kereskedelmi minisztérium csütörtökön mintegy harminc kínai biotechnológiai és biztonságtechnikai céget, valamint kormányhivatalt sújtott szankciókkal. A döntés alapján amerikai cégek külön hatósági engedély nélkül nem adhatnak el műszaki alkatrészeket egyebek mellett a kínai katonaorvosi akadémiának és 11 kutatóintézetének, amelyek a többi közt biotechnológiai kutatásokkal segítik a kínai hadsereget.

Az amerikai szenátus emellett egyhangúlag fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely egy sor különböző, Hszincsiangban gyártott árucikknek az Egyesült Államokba történő bevitelét tiltaná meg, hacsak a beszállítók nem tudják igazolni, hogy a szóban forgó termékek előállításakor nem alkalmaztak kényszermunkát.

Több emberi jogi szervezet vádolja a kínai hatóságokat azzal, hogy Hszincsiangban legalább egymillió muszlim vallású ujgurt zártak “átnevelőtáborokba”, és kényszermunkát végeztetnek velük. Kína tagadja a vádakat, és azt állítja, hogy a Hszincsiangban alkalmazott intézkedések a terrorizmus és a szeparatizmus elleni küzdelmet szolgálják.

The post Kínai biztonságtechnikai vállalatokat (is) szankcionál az USA, Peking tiltakozik appeared first on .

Kolozsvári sajtótájékoztatóján a miniszter kifejtette, egyre több ország vezeti be az önkéntes alapú katonai szolgálatot, ugyanis sok fiatal szeretne ilyen típusú képzésben részesülni. Azokban az országokban, ahol ez a rendszer működik, a szolgálatra jelentkező személyeket megfizetik. „Tehát száz százalékban önkéntességen alapul. De a társadalom is nyer, a résztvevők is nyernek, és nem kötelező szolgálat” – mondta a Dincu. Hangsúlyozta, hogy egyelőre csak egy ötletről van szó, amelyet meg kell vitatni. „Személyesen úgy gondolom, hogy nem rossz az ötlet” – tette hozzá.

Dincu leszögezte, jelenleg Romániában hivatásos katonákból álló hadseregbe toboroznak jelentkezőket. A hadsereg bővítésről Európa-szerte komoly viták zajlanak jelenleg – emlékeztetett a miniszter.

The post Megfontolják az önkéntes alapú, fizetett katonai szolgálat bevezetését Romániában appeared first on .

A Downing Street péntek esti beszámolója szerint Johnson a telefonos beszélgetésben tájékoztatta Zelenszkijt Vlagyimir Putyinnal e hét elején tartott megbeszéléséről. A brit kormányfő elmondta: tudatta az orosz államfővel, hogy Nagy-Britannia támogatja Ukrajna területi integritását.

Johnson hétfőn tárgyalt telefonon Putyinnal, akinek kifejezte a brit kormány mélységes aggályait az ukrán határok mentén észlelhető orosz katonai erőösszevonás miatt, de megerősítette azt az álláspontot is, hogy diplomáciai eszközökkel kell elérni a feszültség enyhítését, és tartós megoldásokat kell felkutatni.

A brit kormányfő a Putyinnal tartott megbeszélésen is hangsúlyozta, hogy London elkötelezett Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, és figyelmeztette az orosz elnököt arra, hogy bármiféle destabilizáló hatású akció stratégiai hiba lenne, amely “jelentős következményekkel” járna.

A brit kormányfő és az orosz elnök ugyanakkor egyetértett annak kiemelkedő fontosságában, hogy az ukrán válság rendezését célzó minszki megállapodás feltételeit az összes érintettnek tiszteletben kell tartania. Johnson kiemelte a párbeszéd fontosságát a nemzetközi és a regionális biztonsági kérdésekben.

Az ukrán elnökkel tartott pénteki megbeszélésén a brit kormányfő biztosította Zelenszkijt arról, hogy London – szövetségeseivel együttműködve – minden gazdasági és diplomáciai erejét felhasználja az Ukrajna elleni bármiféle orosz agresszió megakadályozására.

A londoni miniszterelnöki hivatal beszámolója szerint Johnson és Zelenszkij megbeszélésén szó esett annak fontosságáról is, hogy Ukrajna és a többi európai ország csökkentse függését az orosz földgázszállításoktól. A két vezető kiemelte, hogy szükséges a zöld és sokféle más energiaforrás használatának előmozdítása.

A Downing Street szóvivője hangsúlyozta: a brit kormányfő és az ukrán elnök egyetértett a folytatódó párbeszéd fontosságában, beleértve az Oroszországgal folytatott dialógust is, és elhatározták, hogy szoros kapcsolatban maradnak egymással.

A londoni kormányfői hivatal beszámolója szerint Johnson az ukrán államfővel tartott pénteki megbeszélésén is megerősítette annak fontosságát, hogy minden érintettnek végre kell hajtania a minszki megállapodásban foglaltakat.

A múlt hétvégén kétnapos értekezletet tartottak az angliai Liverpoolban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Németország, Franciaország, Olaszország és Japán alkotta G7-csoport külügyminiszterei.

A találkozóról kiadott közös közlemény – amelyhez csatlakozott az Európai Unió is – felszólította Moszkvát az orosz-ukrán feszültség enyhítésére, a diplomáciai megoldások felkutatására és a katonai tevékenységek átláthatóságát előíró nemzetközi kötelezettségeinek betartására.

A felhívás elítélte az Ukrajnával szembeni agresszív orosz retorikát és az orosz csapatösszevonást az ukrán határok közelében. A G7-közlemény szerint Oroszországnak “percnyi kétsége sem lehet afelől”, hogy az Ukrajna elleni esetleges további orosz katonai agresszió “masszív következményekkel” járna.

The post London minden gazdasági és diplomáciai erejét felhasználja az Ukrajna elleni orosz agresszió megakadályozására appeared first on .

A román rendőrség gazdasági bűncselekményeket kivizsgáló igazgatóságának helyettes vezetője sajtótájékoztatón számolt be az ügyről. Közlése szerint a törvényt megszegve nem tájékoztatta a kulturális minisztériumot a műtárgyakról az a csalással gyanúsított művészeti szakértő, aki az eladott képeket hitelesítette a vásárlóknak.

A galéria 2020 márciusa és 2021 decembere között körülbelül kétszáz hamis festményt adott el, amelyeket olyan neves festők hamisított kézjegyével láttak el, mint Nicolae Tonitza, Nicolae Grigorescu, Camil Ressu vagy Stefan Luchian. A galéria ráadásul hitelességi tanúsítványt is kiállított a műtárgyak mellé a vevők számára, akik így abban a meggyőződésben vásárolták meg a képeket, hogy azok eredetiek.

A valóságban a képek az említett híres festők kevésbé neves kortársaitól származnak. Az eredeti alkotók aláírását letörölték, és helyette odahamisították Tonitza, Grigorescu, Ressu vagy Luchian szignóját. Az ehhez felhasznált technikai eszközöket a rendőrség megtalálta a csütörtökön végzett házkutatások során – tette hozzá a rendőrtiszt.

Az ügynek adócsalási vonzata is van, ugyanis alapos a gyanú, hogy a galéria nem jelentette be az így szerzett bevételeit, és adót sem fizetett utánuk. A nyomozó hatóságok csalás, közokirat-hamisítás, aláírás-hamisítás és adócsalás miatt vizsgálódnak.

Az ügyben két személyt állítottak elő, és a több mint kétszáz vásárló közül negyven személyt idéztek be tanúskodni — számolt be az Agerpress.

The post Műtárgyhamisítási ügyet leplezett le a rendőrség appeared first on .

A javaslat új környezetkárosító bűncselekményeket határoz meg, ennek minősülhet például az illegális fakereskedelem, a vízi járművek illegális újrahasznosítása vagy az illegális vízkivétel. A javaslat emellett pontosítja a környezeti bűncselekmények meglévő fogalommeghatározásait, és ezáltal – az Európai Bizottság szándékai szerint – növeli a jogbiztonságot.

A bizottság továbbá azt szorgalmazza, hogy a környezeti bűncselekmények szankcióira vonatkozóan közös minimumot állapítsanak meg. Amennyiben a bűncselekmény bármely személy halálát vagy súlyos sérülését okozza vagy okozhatja, a tagállamoknak legalább tíz évig terjedő szabadságvesztést kell kiszabniuk. Az irányelv tervezete további szankciókat is javasol, többek között az elkövetők kizárását a közfinanszírozásból és közbeszerzési eljárásokból, vagy a közigazgatási engedélyek visszavonását.

A tervezett irányelvről kiadott sajtóközlemény leszögezi: a környezeti bűnözés legalább annyira jövedelmező, mint a kábítószer-kereskedelem, de az elkövetőkkel szemben jelenleg kiszabható büntetési tételek meg sem közelítik a többi, nagy haszonnal járó bűncselekmények büntetési tételeit, vonzva ezzel a szervezett bűnözői csoportokat.

The post Az EU javaslatot mutatott be a környezeti bűnözés visszaszorítása érdekében appeared first on .

Ez derült ki egyebek között abból a két, az orosz külügyminisztérium által pénteken nyilvánosságra hozott, a kezdeményező kinyilvánított szándéka szerint a felek biztonságát szavatolni hivatott megállapodás-tervezetből, amelyet Oroszország az Egyesült Államokkal, illetve az észak-atlanti szövetséggel javasol megkötni.

Moszkva egyebek között azt szeretné, ha a felek közösen kötelezettséget vállalnának a vitás kérdések békés rendezésére, tartózkodnának az erő alkalmazásával történő fenyegetéstől, és megerősítenék, hogy nem tekintik egymást ellenségnek.

Az orosz fél szerint Ukrajnában, Kelet-Európában, a Kaukázuson túli területeken és Közép-Ázsiában a NATO-nak le kellene mondania mindennemű katonai tevékenységről. Az Egyesült Államoknak Moszkva szerint vállalnia kellene, hogy megakadályozza a NATO keleti bővítését, és elutasítja a volt szovjet tagköztársaságoknak a szövetséghez történő csatlakozását.

Az amerikai félnek emellett kötelezettséget kellene vállalnia arra, hogy nem létesít katonai támaszpontokat a Szovjetunió olyan volt tagköztársaságaiban, amelyek nem tagjai a NATO-nak.

“A felek tartózkodnak attól, hogy fegyveres erőiket és fegyverzetüket – egyebek között nemzetközi szervezetek, katonai szövetségek vagy koalíciók keretében – olyan területekre telepítsék, ahol az ilyen telepítést a másik fél a nemzetbiztonságát fenyegető veszélyként érzékelheti, kivéve a felek nemzeti területén történő telepítést” – áll az egyik dokumentum-tervezetben.

A javaslat értelmében Oroszországnak és az Egyesült Államoknak vállalnia kell, hogy nem törekszik más államok területét felhasználni “a másik fél elleni fegyveres támadás vagy a másik fél alapvető biztonsági érdekeit érintő egyéb cselekmények előkészítése vagy végrehajtása céljából”. Moszkva azt javasolja, hogy Oroszország és a NATO tagjai ne telepítsenek csapatokat és fegyvereket olyan más európai országokba, ahol 1997-előtt nem voltak.

Moszkva emellett azt is javasolta, hogy Oroszország és az Egyesült Államok ne telepítsen nukleáris fegyvereket a határain kívül, és a már ott lévőket vonja vissza. Az elképzelés szerint Oroszországnak és a NATO-nak meg kellene fogadnia, hogy nem telepít közepes és rövid hatótávolságú rakétákat olyan körzetbe, ahonnan el tudja érni egymás területét.

A tervezet felhívja Oroszországot, az Egyesült Államokat és a NATO többi atomhatalmát, hogy kötelezze el magát a nukleáris háború kirobbantása lehetetlenségének elve mellett, sürgetve a feleket, hogy erősítsék meg, “nukleáris háborút nem lehet megnyerni, és soha nem szabad vívni, és ismerjék el, hogy mindent el kell követni a nukleáris hatalmak közötti háború elkerülése érdekében”.

Az orosz elképzelések kitérnek a felek közötti sürgősségi kapcsolattartást szolgáló “forró drótok” létrehozására is. Arra köteleznék a feleket, hogy “ne teremtsenek olyan körülményeket vagy helyzeteket, amelyek veszélyt jelentenek, vagy amelyekről úgy tűnhet, hogy veszélyt jelentenek a többi fél nemzetbiztonságára”.

A javaslatok emellett mechanizmusokat vázolnak fel az egyes régiókban, így a Balti- és a Fekete-tenger térségében bekövetkező potenciális incidensek megelőzésére. Ezek között szerepel egy, a hadihajók és a katonai repülőgépek közötti maximális megközelítési távolságról történő megállapodás.

Az orosz fél emellett kölcsönös önmérsékletet javasol a katonai tervezésben és a hadgyakorlatok végrehajtásakor. Moszkva szerint meg kell állapodni, hogy az orosz és a NATO-csapatok nem végeznek dandárszintet meghaladó hadgyakorlatokat vagy más katonai tevékenységeket egy, az Oroszország és a szövetség tagállamai közötti határvonal mindkét oldalán elhelyezkedő, egyeztetett szélességű és konfigurációjú övezetben.

Moszkva azt is szeretné, ha a felek rendszeresen és önkéntesen eszmecserét folytatnának az aktuális fenyegetésekről és biztonsági kihívásokról, valamint tájékoztatnák egymást a katonai gyakorlatokról és manőverekről, és fenntartanák a katonai doktrínáik rendelkezéseit.

Az orosz javaslatokat hivatalosan átadták az amerikai félnek. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes közölte, hogy kormánya “akár holnap” kész lenne megkezdeni a tárgyalásokat. Moszkva Genfet javasolta a tárgyalások helyszínéül. Az orosz diplomata óvta az Egyesült Államokat és a NATO-t attól, hogy figyelmen kívül hagyja az orosz javaslatokat.

The post Moszkva: a NATO távozzon Kelet-Európából appeared first on .

Azt írták, hogy a Pest megyei ügyvéd házaspár amfetamint és kokaint szerzett be nagy tételben, amit továbbértékesítésre adott el egy solymári férfinak. A házaspártól két gépkocsit, értékes karórákat és készpénzt foglaltak le. A jelentős mennyiségű drog a továbbértékesítő lakásán tartott kutatás során került elő: ott bruttó két kilogramm amfetamint és bruttó fél kilogramm kokaint találtak a budapesti rendőrök.

A kábítószerek feketepiaci összértéke elérheti a húszmillió forintot – tették hozzá. Ezen kívül itt is lefoglaltak egy autót, különböző valutanemekben összesen több mint 17 millió forintnyi készpénzt és a bűncselekmény elkövetésével összefüggésbe hozható eszközöket. A 35 éves férfit és feleségét, valamint a 42 éves férfit jelentős mennyiségre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntett megalapozott gyanújával őrizetbe vették, javasolták letartóztatásuk indítványozását. Vallomást egyik gyanúsított sem tett.

Azt a férfit, aki a megalapozott gyanú szerint az ügyvéd házaspárnak szállította a kábítószert, még szeptemberben a fővárosban fogták el. A férfi kocsijában akkor mintegy 900 ezer forint értékű amfetamint és 400 ezer forint értékű kokaint találtak – áll a közleményben.

The post Ügyvédek buktak le kábítószer-kereskedelem miatt appeared first on .

A román szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) közleménye szerint a rendőrség Temes megye hat helyszínén, egy közintézmény székhelyén és a bűnszövetkezet több tagjának lakásán végzett házkutatást. A vádhatóság azzal gyanúsítja a főbiztost, hogy 2020 januárja és 2021 februárja között rendszeresen megkapta az embercsempészektől a bevételük felét, amiért “védelmet” biztosított számukra illegális tevékenységük zavartalan lebonyolításához.

A vádhatóság szerint a főbiztos és alárendeltjei azt a látszatot keltették, hogy besúgókat szerveztek be az embercsempészek köréből, valójában azonban szemet hunytak törvénysértéseik felett, és információkkal segítették őket, így azt az illegális migrációt támogatták, amelynek megfékezése éppen az ő feladatuk lett volna.

Az ügyet már nyomozati szakaszában nyilvánosság elé táró Pressalert.ro hírportál azt írta, hogy a határrendőrség temesvári regionális parancsnokságán belül, amelyhez a szerb-román határszakasz több mint kilencven százaléka tartozik, valóságos bűnszervezet alakult ki, a csempészektől begyűjtött csúszópénzből és tárgyi ajándékokból pedig a csúcsvezetők is megkapták a részüket.

A határrendőrségi főbiztos és a többi gyanúsított ellen bűnszövetkezet létrehozása, vesztegetés elfogadása és hivatali titoksértés gyanújával indult bűnvádi eljárás.

The post Lebukott a határrendőrség főbiztosa appeared first on .

A rendelkezésre álló adatok alapján a terhelt és barátnője február 28-án egy üzleti találkozón vett részt a terhükre rótt bűncselekmény két sértettjével. A megbeszélés során a férfi mindkét személyt meglőtte. Az egyik áldozat a helyszínen meghalt – közölte az Fővárosi Törvényszék.

A férfi és a barátnője ezután külföldre menekült – tették hozzá. A nő ügyében nyáron döntött a bíróság, ő hozzájárult a kiadatásához, így azóta már Kanadában van. A bíróság eljárása során megállapította, hogy a rendelkezésre álló információk alapján a férfi esetében a kiadatás, illetve a kiadatási letartóztatás feltételei fennállnak. A kiadatás kérdésében a döntést az igazságügyi miniszter hozza meg – írták.

A bíróság szombati végzésében rendelkezett a specialitás elvének alkalmazásáról is, ami szerint a terheltet kiadatása esetén a kanadai hatóságok kizárólag a jelen kiadatási kérelemben szereplő ügyekkel kapcsolatban állíthatják bíróság elé.

A kiadatási letartóztatás – amelynek kezdőnapja július 12. – hat hónapig, azaz 2022. január 12-ig tart. A végzés nem végleges – közölte az Fővárosi Törvényszék.

The post Kiadatási letartóztatásba került egy Kanadában elkövetett emberölés gyanúsítottja appeared first on .

Varga Mihály közölte, hogy a 16 hetes felkészítés után mind a kilenc eb sikeres vizsgát tett, közülük hat a NAV cigaretta- és kábítószer-felderítéseit segíti.

A képzés nemzetközi szinten is egyedülálló volt, hiszen három kutya a szerb vámhivatal állományába kerül. A NAV kutyakiképzői világszinten is elismertek, ezért a szerb vámosok a magyar kollégák segítségét kérték a kutyák kiképzésében – tudatta.

The post Varga: 44-re bővül a NAV-nál szolgálatot teljesítő keresőkutyák száma appeared first on .

Micael Bydén tábornok, a svéd fegyveres erők főparancsnoka washingtoni látogatása során megbeszéléseket folytatott amerikai partnereivel, köztük Mark Milley tábornokkal, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével.

A Politico szerint az Ukrajnára irányuló orosz fenyegetés mind Svédország, mind az Oroszországgal szomszédos országok külpolitikai prioritásainak élén áll. Vlagyimir Putyin jelenleg közel százezer katonát állomásoztat az ukrán-orosz határ közelében – vélekedett az amerikai lap.

Az Egyesült Államok és európai szövetségesei már figyelmeztették Putyin elnököt, hogy Oroszországnak komoly szankciókkal és büntetőintézkedésekkel kell szembenéznie, ha újabb akciót hajt végre Ukrajnában, és nem fognak tétovázni Ukrajna katonai támogatásában. Joe Biden azonban már korábban bejelentette, hogy Washington nem küld további amerikai csapatokat Európába, hogy közvetlenül vegyenek részt egy orosz-ukrán konfliktusban.

A svéd Bydén tábornok ennek ellenére, a Politico kérdésére válaszolva, megerősítette, hogy több amerikai csapatot szeretne látni Európában, ha Oroszország ismét megtámadná Ukrajnát.

A svéd főparancsnok nem pontosította, hogy szerinte Washingtonnak hány amerikai katonát kellene küldenie Európába, és nem fejtette ki azt sem, hogy hová kellene őket vezényelni. “Valószínűleg oda, ahol ma is vannak” – mondta, majd úgy fogalmazott, hogy “megerősíteni kellene” az Európában állomásozó amerikai csapatokat.

A svéd tábornok nem árult el részleteket az amerikai partnereivel folytatott tárgyalásokról sem. Hangsúlyozta azonban, hogy az európai országoknak is erősíteniük kellene katonai együttműködésüket, amennyiben Oroszország megtámadná Ukrajnát.

Bár Svédország nem NATO-tag, és nincsenek amerikai támaszpontok az ország területén, Stockholm szorosan együttműködik az észak-atlanti katonai szövetséggel. A tábornok az interjúban megemlítette azt is, hogy elégedett a jelenlegi amerikai-svéd hírszerzési együttműködéssel.

A Politico kommentárra kérte a Pentagon (amerikai védelmi minisztérium) szóvivőjét, aki csak annyit mondott: az amerikai és a svéd védelmi minisztérium régóta együttműködik. A szóvivő kiemelte az erőteljes háromoldalú együttműködést is Svédország, Finnország és az Egyesült Államok között.

Az amerikai lap emlékeztetett arra, hogy Lengyelország már régóta szeretné növelni az országban jelenleg állomásozó 5500 fős amerikai csapatok létszámát, amelyeket még a Trump-adminisztráció hivatali ideje alatt kötött megállapodás alapján telepítettek. Lettország szintén erősebb amerikai katonai jelenlétet szeretne Washingtontól, rotációs vagy állandó jelleggel, és felajánlotta, hogy kifizeti a katonai bázisok fenntartásával összefüggő költségek egy részét.

The post Svéd főparancsnok: amerikai csapatnövelésre lenne szükség, ha súlyosbodik az orosz-ukrán válság appeared first on .

Az IRIS-T típusú, kis hatótávolságú légiharc-rakéták vásárlásáról szóló szerződést pénteken írták alá a gyártó német Diehl céggel.

A közlemény szerint Maróth közölte: az új rakétafegyverzet beszerzése a honvédség 2006 óta szolgálatban álló svéd Gripenjeinek rövidesen kezdődő korszerűsítésével együtt lehetővé teszi, hogy a harci repülőgépek a legmagasabb színvonalon feleljenek meg a XXI. századi repülőharcászat követelményeinek.

Az infravörös önirányítású IRIS-T rakétát sisakcélzója segítségével a Gripen pilótája nagy túlterhelés közepette is alkalmazhatja, amire az eddig rendelkezésre álló fegyver, a Sidewinder rakéta nem alkalmas – jegyezte meg.

A Gripen harci repülőgépek úgynevezett MS20 Block II modernizációs programja révén a látótávolságon túli légiharc, illetve a levegő-föld fegyverzeti képességek jelentős fejlesztése is a tervek között szerepel – tette hozzá a kormánybiztos a közlemény szerint.

The post A legkorszerűbb légiharc-rakétákkal bővül a Magyar Honvédség Gripenjeinek fegyverzete appeared first on .