Biztonságpolitika

Egy 2001-ben Kecskeméten történt emberölés kísérletének gyanúsítottját vette őrizetbe kedden a rendőrség – közölte a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság.

Kecskeméten, a Halasi úti társasházaknál 2001. április 11-én este egy 27 éves nőt egy ismeretlen megtámadott és késsel többször megszúrt. Két férfi a kiabáló nő segítségére sietett, ezért a támadó elmenekült, hátrahagyva fegyverét.

Az elkövető kilétére eddig nem derült fény, de most – egy új szakértői vélemény segítségével – sikerült elfogni az emberölés kísérletével gyanúsítható K. István kecskeméti lakost.

A 36 éves férfit őrizetbe vették, és kezdeményezték letartóztatását – írták.

The post Húsz év után fogtak el egy gyilkossági kísérlettel gyanúsított férfit Kecskeméten appeared first on .

Gyakorlatok sorozatát tartja meg januárban és februárban az orosz haditengerészet, flottáinak valamennyi “felelősségi területén” – közölte az orosz védelmi minisztérium.

A tájékoztatás szerint a flottagyakorlatok Oroszország beltengereire, a területével határos tengerek vizeire, valamint a világtenger operatív szempontból fontos területeire is kiterjednek. Külön gyakorlatok lesznek a Földközi-tengeren, az Északi-tengeren, az Ohotszki-tengeren, az Atlanti-óceán északkeleti részén és a Csendes-óceán vizein. A manőverekben a tervek szerint több mint 140 hadihajó és támogató hajó, több mint hatvan repülőgép, ezer egységnyi haditechnika és mintegy tízezer katona vesz részt.

A minisztérium közölte, hogy január 18. óta zajlik és 22-ig tart a CHIRU-2Q22 kódjelű orosz-kínai-iráni haditengerészeti gyakorlat az Ománi-öböl vizein és légterében. Oroszországot ezen a Csendes-óceáni Flotta egy hajóköteléke képviseli, amely a Varjag rakétahordozó cirkálóból, az Admiral Tribuc tengeralattjáró-elhárító nagyhajóból és a Borisz Butoma nagy tengeri tartályhajóból áll. A három ország hajói a tüzérségi célpontra tüzelést, a közös taktikai manőverezést, valamint a tengeri keresést és mentést gyakorolják. Hajók átvizsgálását is elpróbálják, és kiszabadítanak egy kalózok által eltérített hajót is.

Ezt követően a hajókötelék átvonul a Földközi-tengerre, ahol az orosz Északi és Balti Flotta erőivel közösen részt vesz a haditengerészet flottaközi csoportosulásának gyakorlatán. A Balti és az Északi Flotta hat nagy partraszálló hajóból álló különítménye január 15-én elhagyta Baltyijszk kikötőjét, és megkezdte az átvonulást Földközi-tengerre, a tervezett manőverek térségébe. A hajók jelenleg az Északi-tengert szelik át.

A flottagyakorlatokat olyan időszakban rendezik meg, amikor Oroszország amerikai és NATO-források szerint mintegy százezer katonát vont össze az Ukrajnával közös határ közelében, és hamarosan közös hadgyakorlatba kezd Fehéroroszországgal.

The post Flottagyakorlatok sorozatába kezd az orosz haditengerészet appeared first on .

Csaknem százmillió forintos költségvetési kárt okozó bűnszövetséget számoltak fel – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

A fiktív számlákkal ügyeskedő Jász-Nagykun-Szolnok megyei bandánál csempészett cigarettát és illegális potencianövelőket is találtak. A bűnszövetség által irányított cégek alvállalkozóként végeztek ugyan gazdasági tevékenységet, munkavállalókat is vettek fel, de a fizetendő adójukat fiktív számlákkal csökkentették – közölték.

A bűnbanda felszámolására szervezett – több megyét érintő – akcióban a NAV több mint 120 munkatársa 57 helyszínen tartott kutatást. A budapesti nyomozók munkáját járőrök, revizorok, it-szakemberek és a vámhivatal Merkur bevetési egysége is támogatta. A nyomozók útzárt is alkalmaztak, hogy megelőzzék a bandatagok menekülését – írták.

A vámhivatal közölte, hogy “a költségvetési kár biztosítására csaknem százmillió forint értékben foglaltak le bankszámlavagyont és készpénzt”. A NAV szolgálati kutyái 508 doboz adózatlan cigarettát találtak és kereskedelmi mennyiségű tiltott potencianövelő is előkerült.

Egy gyanúsított letartóztatását a bíróság elrendelte. A nyomozás különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás miatt folyik – olvasható a közleményben.

The post Százmilliós költségvetési kárt okozó bűnbandát számolt fel a NAV appeared first on .

Izrael három új tengeralattjárót vásárol hárommilliárd euróért (mintegy 1070 milliárd forint) Németországtól – jelentette a helyi média.

A védelmi minisztérium csütörtökön jelentette be a megállapodást, amelyet Tel-Avivban, a hadsereg főhadiszállásán írtak alá a ThyssenKrupp AG német hajógyár képviselőjével, Rolf Wirtzzel. A három dízel-elektromos tengeralattjárót az eredetileg megjelölt ár több mint duplájáért veszik, de a költségek egyharmadát a német kormány finanszírozza egy 2017-ben aláírt kétoldalú megállapodás alapján.

Az izraeli haditengerészet már 2018-ban bejelentette, hogy az új tengeralattjárókat Dakarnak fogják elnevezni annak a tengeralattjárónak a tiszteletére, amely – fedélzetén 69 fős legénységgel – 1968-ban titokzatosan eltűnt, amikor az Egyesült Királyságból Izraelbe tartott. Az első tengeralattjáró kilenc éven belül az izraeli partokhoz ér, s az egyezmény értelmében a német nagyvállalat kiképző oktatószimulátort és alkatrészellátást is biztosít.

A Háárec című újság honlapjának értesülése szerint a német gyártó vállalta, hogy hozzávetőleg 850 millió euró értékben a következő húsz évben termékeket és szolgáltatásokat vásárol izraeli cégektől – beleértve a védelmi ipart is . Egyedülálló tudástranszfer, szakmai képzések, tanfolyamok a helyi iparban, együttműködések egyedi termékek és rendszerek fejlesztésében és marketingjében a világon, valamint Izraelben történő beruházások is szerepelnek a szerződésben a gazdasági tárca jelentése szerint.

A The Jerusalem Post című angol nyelvű újság hírportálja emlékeztet rá, hogy külföldi sajtóértesülések szerint ezek a tengeralattjárók biztosítják Izrael számára a nukleáris ellencsapás képességét egy esetleges Izrael elleni támadás esetén, képesek nukleáris robbanófejekkel felszerelt nagy hatótávolságú manőverező robotrepülőgépek szállítására is.

Izrael hivatalosan sosem ismerte el vagy jelentette be, hogy rendelkezik nukleáris fegyverekkel.

Az izraeli kormány az eredeti tervek szerint múlt vasárnap szavazott volna állami vizsgálóbizottság felállításáról a ThyssenKruppal folytatott korábbi tárgyalások, három korábbi tengeralattjáró és hadihajók katonai közbeszerzése ügyében, de ezt a szavazást a következő vasárnapra halasztották, a 3 újabb tengeralattjáróról szóló egyezmény aláírása utánra.

A vizsgálóbizottságot az Izraelben 3000-es akta néven elhíresült korrupciós ügy kivizsgálására hívnák életre. Az ügy középpontjában két, szintén a ThyssenKruppal kötött üzlet áll, melyekben három tengeralattjárót szerepelt 1,5 milliárd euró értékben (több mint 500 milliárd forint), valamint a gázfúrótornyok védelmét szolgáló hadihajók 430 millió euró értékben (több mint 150 milliárd forint).

Ebben a bűnügyben már több vádiratot benyújtott az ügyészség, de Aviháj Mandelblitt főügyész az ügy kipattanásakor úgy döntött, hogy Benjámin Netanjahu volt miniszterelnök szerepét nem vizsgálják. A vádiratok szerint a volt miniszterelnök magas rangú beosztottjai, köztisztviselők is kenőpénzt követeltek és kaptak az ügyletek előmozdítása érdekében.

The post Izrael három új tengeralattjárót vásárol Németországtól appeared first on .

Visszatért Ukrajnába Petro Porosenko korábbi ukrán elnök, akit hazaárulással gyanúsítottak meg.

A politikus – aki 2014 és 2019 között volt Ukrajna elnöke, jelenleg pedig az Európai Szolidaritás nevű ellenzéki parlamenti párt vezetője – Varsóból érkezett a kijevi Zsuljani repülőtérre, ahol néhány száz híve fogadta. A repülőtéren várták őt az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) munkatársai is.

Porosenko állítása szerint a vámkezelésnél elvették tőle az útlevelét, hogy megakadályozzák belépését az ország területére. A hatóságok azt mondták, hogy személyazonosságának ellenőrzése érdekében vették el az útiokmányát, amelyet negyedóra múlva vissza is adtak neki. Közben sajtójelentések szerint a volt államelnök hívei és a határőrök között kisebb dulakodás támadt.

Híveihez intézett beszédében Porosenko emlékeztetett arra, hogy elnöksége idején kapta meg Ukrajna a vízummentes beutazás lehetőségét az Európai Unió országaiba, és kötötte meg Kijev a társulási megállapodást az EU-val.

A reptérről Porosenko egyenesen a Pecserszk kerületi bíróságra hajtott, ahol a nap folyamán a bíróság dönt arról, hogy letartóztatásba helyezi-e vagy szabadlábon védekezhet. A bírósági épület előtt a politikus híveinek egy csoportja az ellene indított eljárás miatt tiltakozik.

Porosenko korábban politikai üldöztetésnek nevezte az ellene indított jogi eljárást, Volodimir Zelenszkij elnököt és környezetét pedig alkalmatlannak minősítette az ország irányítására. A DBR közben közölte, hogy megkísérelték hivatalosan átnyújtani Porosenkónak az idézést a hétfői bírósági tárgyalására, de ő nem vette át az iratokat.

A volt ukrán államfőt tavaly december 20-án gyanúsította meg a DBR hazaárulással és terrorista szervezetekkel történő együttműködéssel. Pár nappal később a főügyészség előzetesen azt közölte, hogy egymilliárd hrivnya, azaz több mint 11,5 milliárd forint óvadék kiszabását kérik a bíróságtól cserében azért, hogy az exelnök szabadlábon védekezhessen.

A hatóságok azért gyanúsították meg Porosenkót, mert szerintük az Ukrajnában Vlagyimir Putyin “komájaként” is emlegetett Viktor Medvedcsuk ukrán oligarchával közösen illegálisan kereskedett a donyecki szakadárokkal az általuk ellenőrzött területen kitermelt szénnel, tehát ily módon “terroristákkal” működött együtt. Kijev hivatalosan terrorszervezeteknek minősíti az ideiglenesen megszállt Donyec-medencei területeken működő szakadár közigazgatásokat, az abban posztot betöltőket pedig terroristáknak.

Hazaárulásért Ukrajnában akár 15 év börtön is kiszabható.

The post Visszatért Ukrajnába a hazaárulással meggyanúsított Petro Porosenko appeared first on .

Idén is megemlékeztek a hejcei tragédia áldozatairól a katasztrófa helyszínén szerdán.

Tizenhat évvel ezelőtt, 2006. január 19-én zuhant le a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hejce község fölött magasodó Borsó-hegyre a szlovák légierő csapatszállító repülőgépe. A koszovói békemisszióból Szlovákiába tartó AN 24-es gép fedélzetén utazó 43 békefenntartó katona közül csak egy élte túl a szerencsétlenséget.

A katasztrófa helyszínén lévő obeliszket koszorúk sokasága borította be. A megemlékezésen – mint minden évben – ezúttal is jelen volt a tragédia egyetlen túlélő katonája, Martin Farkas, aki elhelyezte elvesztett katonatársai emlékművénél koszorúját.

A település emlékparkjában tartott rendezvényen Jaroslav Nad, Szlovákia védelmi minisztere azt mondta: a magyar kormány, Hejce lakossága sokat segített, de sajnos csak egy katona életét lehetett megmenteni.

Mint mondta: kollégákat, barátokat, apákat, anyákat veszítettek el, ezt a tragédiát soha nem lehet elfelejteni. A békemisszióból hazatérő katonák már szeretteik közelében érezték magukat, de már nem lehettek büszkék tetteikre, arra, hogy Koszovóban őrizték, védték a békét.

Benkő Tibor magyar honvédelmi miniszter megemlékező beszédében arról szólt, hogy fájó szívvel, gyötrelmes gondolatokkal állnak a tragédia helyszínén. Mikor a Borsó-hegyen és ezen emlékműnél elhelyezzük a koszorúkat, akkor mindig arra gondolunk, hogy ez a negyvenkettő szlovák hős katona országukért és más népek szabadságáért, boldogulásáért sokat tett, de már nem lehettek büszkék erre – mondta.

Pedig azért vállalták ezt a szolgálatot, hogy segítsék Koszovóban az ott élőket – folytatta, hozzátéve: azért vállalták mindezt, hogy béke legyen környezetünkben, azért szolgáltak hat hónapon át, hogy küldetésüknek eleget tegyenek. Tizenhat karácsony, tizenhat születésnap, évforduló, megemlékezés telt el, amelyeken már nem vehettek részt.

Emlékük örökre itt marad, ők nem lehettek büszkék arra a szolgálatra, amelyet elláttak, de “legyünk mi büszkék rájuk” – mondta Benkő. A honvédelmi miniszter hozzátette, a magyar emberek mindörökre megőrzik, ápolják a negyvenkét szlovák katona emlékét, fontos, hogy ez a közös gondolkodás örökre megmaradjon.

The post Megemlékeztek a hejcei repülőgép-szerencsétlenségre appeared first on .

Moszkva felszólítja Washingtont, hogy hagyjon fel a Kijevnek nyújtott katonai támogatással, mert ez közvetlenül fenyegeti Oroszországot – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerdán a Valdaj nemzetközi vitaklubban.

“Hangsúlyozzuk, hogy fel kell hagyni a militáns ukrán rezsim fegyverrel történő ellátásával, a kiképzésben történő segítségnyújtással, a katonai bázisok építésére vonatkozó tervek kidolgozásával és azok végrehajtásával, a kiképző-gyakorló tevékenységgel és sok más olyan dologgal, amely direkt, közvetlen fenyegetést jelent ránk nézve” – mondta.

Rjabkov felszólította az Egyesült Államokat, hogy konkrét lépésekkel kényszerítse Kijevet az ukrajnai rendezés alapelveit tartalmazó minszki megállapodások maradéktalan végrehajtására, ha valóban érdekelt a konfliktus politikai megoldásában. Kritikusnak nevezte az európai biztonsági helyzetet, amiért Washingtont és a NATO-t tette felelőssé. Indoklása szerint a többi között azért, mert Ukrajnát Oroszországra való nyomásgyakorlásra használják fel.

Mindemellett kifejezte meggyőződését, hogy Európában nem áll fenn a nagyszabású háború veszélye, és leszögezte, hogy Oroszország nem szándékozik agresszív lépéseket tenni Ukrajna ellen. “Nem fogjuk megtámadni vagy megszállni Ukrajnát” – hangsúlyozta a miniszterhelyettes.

Arról biztosította a nyugati államokat, hogy semmi alapjuk sincs az aggodalomra a februárban esedékes orosz-fehérorosz hadgyakorlattal kapcsolatban. Mint mondta, Oroszországnak és a Nyugatnak a diplomáciára kell összpontosítania.

A diplomata hangsúlyozta, hogy Oroszország az általa sürgetett biztonsági garanciákról elsősorban az Egyesült Államokkal szeretne megállapodni. Úgy vélekedett, hogy kontraproduktív túl sok országot bevonni ebbe a folyamatba. Az orosz kezdeményezésekről a NATO és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagállamaival folytatott tárgyalások tapasztalataira hivatkozva azt mondta: az orosz félben az a benyomás alakult ki, hogy a NATO nem más, mint egy “USA plusz”.

Ugyanakkor több témakörben lehetségesnek nevezte a tárgyalásokat, ha az amerikaiakkal történő egyeztetésen elmozdulás történik.

Az orosz elvárások mibenlétére vonatkozó kérdésre válaszolva kijelentette: Moszkvának mindenekelőtt jogi garanciákra van szüksége arra, hogy a NATO nem fog tovább bővülni, hogy a szövetség katonai infrastruktúrája visszatér az 1997-es határokhoz, és hogy a NATO nem telepít csapásmérő eszközöket az orosz határok közelébe.

“A többi már az ezen irányokban történő mozgástól függ” – mondta a politikus.

Rjabkov szerint Oroszország kész lenne alternatívaként megfontolni olyan amerikai kötelezettségvállalás elfogadását, amelynek értelmében az Egyesült Államok soha nem szavazná meg Ukrajna és más országok NATO-csatlakozását.

“A 2008-as bukaresti csúcstalálkozó jól ismert formuláját, amely szerint Ukrajna és Grúzia a NATO tagjává válik, ki kell zárni, le kell cserélni arra az egyetértésre, hogy ez soha nem fog megtörténni. Avagy alternatívaként, ha az Egyesült Államok jogilag kötelező érvényű egyoldalú kötelezettségvállalást tesz arra, hogy soha nem fogja megszavazni Ukrajna és más országok NATO-csatlakozását, készek vagyunk megfontolni ezt a lehetőséget” – mondta az orosz külügyminiszter-helyettes.

“És azt mondanám, hogy ez lenne a könnyebb út az Egyesült Államok számára, természetesen ha az Egyesült Államokban meglenne a kellő politikai akarat” – tette hozzá Rjabkov.

Leszögezte, hogy Oroszország külső nyomás hatására nem fog változtatni azon, hogy hol állomásoztassa fegyveres erőit a saját területén. Elmondta, hogy az Egyesült Államok és a NATO még nem adott írásos választ Oroszország biztonsági garanciákra vonatkozó javaslataira, hozzátéve: Moszkva nem hajlandó a végtelenségig várni rájuk, és “belemerülni a szokásos diplomáciai, bürokratikus huzavonába”.

The post Moszkva szerint Ukrajna amerikai felfegyverzése fenyegetést jelent Oroszország számára appeared first on .

Egy hónapra elrendelte a Budai Központi Kerületi Bíróság annak a férfinak a letartóztatását, akit a múlt év végi budafok-tétényi gyilkossággal gyanúsítanak – tájékoztatta a Fővárosi Törvényszék.

A közleményben azt írták: a gyanúsított és áldozata között szóváltás és dulakodás alakult ki 2021. december 27-én éjszaka a XXII. kerület egyik fás-bokros területén. Az összetűzés során a férfi egy nadrágövvel megfojtotta a sértettet. Az ügyészség a szökés, elrejtőzés, valamint a bűnismétlés veszélye miatt indítványozta a gyanúsított letartóztatását.

A férfi teljes körű, tényfeltáró beismerő vallomást tett az ügyben. A bíróság szerint a gyanúsított “hozzátartozói kötődései csökkentik ugyan a szökés, elrejtőzés veszélyét, teljes mértékben azonban nem szüntetik meg”. A férfi a bejelentett lakóhelyén életvitelszerűen nem lakott, elérhetősége jelenleg bizonytalan. A bíróság álláspontja szerint ezért szükséges vele szemben kényszerintézkedés elrendelése.

A bírósági közlemény arra is kitért, hogy a férfi korábban már állt bíróság előtt hasonló bűncselekmény miatt, és jelenleg is több büntetőeljárás van folyamatban vele szemben. A bíróság szerint ha szabadlábon maradna, újabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követne el. Ezek alapján a bíróság hétfőn elrendelte a férfi letartóztatását.

Az ügyben hétfőn tartott sajtótájékoztatót a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság főkapitány-helyettese, aki arról számolt be, hogy gyilkosság áldozata lett egy 33 éves érdi férfi, akinek eltűnését édesapja január 5-én jelentette be. Latorovszky Gábor akkor azt mondta: a gyilkossággal gyanúsított, szintén 33 éves férfi az áldozat állítólagos szexuális közeledésével indokolta, hogy december 27-én egy bőrövvel, hirtelen felindulásból megfojtotta őt, majd holttestét a Dunába dobta.

A rendőrség az áldozat eltűnésének bejelentése után kilenc nappal megtalálta a férfi holttestét a főváros XXII. kerületében a Duna parton, az iszapba süllyedve. A főkapitány-helyettes elmondta azt is, hogy a két férfi azonos munkahelyen dolgozott október óta. A nyomozás adatai szerint a bűncselekmény környékét egy közeli munkásszállón kínált szálláslehetőség miatt keresték fel.

The post Letartóztatták a budafok-tétényi gyilkosság gyanúsítottját appeared first on .

Hosszú távú stratégiai együttműködési megállapodás megkötését javasolta Moszkva és Teherán között Ebrahim Raiszi iráni elnök, amikor a Kremlben fogadta őt orosz hivatali partnere, Vlagyimir Putyin.

“Átadtunk orosz kollégáinknak egy dokumentumot a két ország közötti stratégiai együttműködésről, amely legalább húsz évre meghatározhatja a kilátásokat” – mondta Raiszi. Úgy vélekedett, hogy ennek hatására megsokszorozódhat a kétoldalú kereskedelmi és gazdasági együttműködés nagysága, amely szerinte jelenleg “nem vált ki megelégedést”.

Nagyon jónak nevezte a kétoldalú terrorellenes együttműködés tapasztalatait. Mint mondta, a kooperációt tovább lehet fejlesztése a gazdaság, a politika, a kultúra, a tudomány, a technológia, a védelmi és biztonsági politika, valamint az űrkutatás területén.

Köszönetet mondott azért a támogatásért, amelyet Irán Oroszországtól kap a Sanghaji Együttműködési Szervezet teljes jogú tagságának elnyeréséért.

Putyin vendégét üdvözölve nagyon fontosnak nevezte, hogy megismerje Raiszi álláspontját az iráni atomprogram ügyében elfogadott közös átfogó cselekvési tervről. A multilaterális együttműködésről szólva aktívnak nevezte a megfigyelői státusban lévő Irán tevékenységét a Sanghaji Együttműködési Szervezetben. Megemlítette, hogy folyamatban van a szabadkereskedelmi övezet kialakítása Teherán és az Eurázsiai Gazdasági Unió között.

Putyin kitért rá, hogy a szíriai hatóságok jelentős támogatást kaptak Oroszországtól és Irántól a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben. Méltatta, hogy a két ország közötti áruforgalom 2020-ban hat, tavaly 38 százalékkal bővült a Covid-19-járvány ellenére is.

A két elnök tárgyalásait a Kreml Katalin-termében tartják, ahol Putyin általában a külföldi vendégeit fogadja. A járvány miatt a tárgyalások kezdetén Putyin és Raiszi több méterre ült egymástól, egy hosszú ovális asztal két oldalán, amelynél rajtuk kívül csak a két tolmács kapott helyet.

The post Az iráni elnök hosszú távú stratégiai együttműködést javasolt Putyinnak appeared first on .

Életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte a Kaposvári Törvényszék nem jogerősen azt a palesztin származású, izraeli állampolgárságú férfit, aki megölte magyar barátnőjét és barátnője édesanyját 2018-ban Kaposváron.

A bíróság az ügyben a vádlott távollétében hozott elsőfokú határozatot, amelyben a jelenleg Izraelben, kiadatási őrizetben lévő 32 éves férfit több emberen elkövetett emberölésben találta bűnösnek, és rendelkezett arról, hogy az elkövető legkorábban negyven év után bocsátható feltételes szabadságra, valamint köteles ötmillió forint bűnügyi költséget megfizetni.

A gyilkos 2018-ban Németországban ismerkedett meg az ott tanuló 21 éves magyar nővel. Kapcsolatuk komolyra fordult, a vádlott a párját a családjának is bemutatta Izraelben, a férfi többször tartózkodott szerelme és a nő édesanyjának kaposvári albérletében is. A nő anyja ugyanakkor nem nézte jó szemmel a kapcsolatot, mert a férfi féltékeny volt, el akarta érni, hogy barátnője a felügyelete nélkül ne találkozzon más férfiakkal.

A vádlott agresszív, számon kérő viselkedése miatt a lány 2018 októberében szakított vele, de hamar kibékültek, a férfi néhány nappal később, október 21-én a sértetteknél tölthette az éjszakát. Hajnalban átment párja édesanyjának szobájába, egy puha anyaggal befogta az alvó asszony száját és az orrát, amitől néhány percen belül megfulladt. Ezután hasonló módon a barátnőjével is végzett.

Cselekménye leplezésére a vádlott tüzet okozott a lakásban. A tűz elől az erkélyre menekült, segítségért kiabált, a tűzoltók mentették ki. A férfi nem sérült meg, de egy napot kórházban töltött, másnap gépkocsival Belgrádba, onnan repülőgéppel Izraelbe utazott, így még az előtt elhagyta Magyarországot, hogy a szakértői vizsgálatok eredményéből kiderülhetett volna: a sértettek nem a tűz miatt haltak meg.

Az elkövetőt Izraelben fogták el és vették őrizetbe. Az ítélettel szemben az ügyész súlyosításért, a védő elsősorban felmentésért, másodsorban enyhítésért jelentett be fellebbezést.

The post Életfogytiglant kapott a kaposvári kettős emberöléssel vádolt palesztín férfi appeared first on .

Recep Tayyip Erdogan meghívta Törökországba Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a köztök feszülő problémák és nézeteltérések tisztázására – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő szavaira hivatkozva.

Kalin, aki Erdogan külpolitikai tanácsadója is egyben, a Circle Foundation brit agytröszt által szervezett online beszélgetés keretében mondta ezt kedd késő este. A török elnöki szóvivő aláhúzta: Törökország semmilyen katonai műveletet, összecsapást, háborút nem akar látni Oroszország és Ukrajna között. Egyúttal kijelentette: Ankara teljes mértékben kiáll Ukrajna területi egysége, politikai szuverenitása és társadalmi integritása mellett.

Kalin rámutatott: szorosan tartják a kapcsolatot Moszkvával annak érdekében, hogy Oroszország elkerüljön mindennemű hadműveletet Ukrajna ellen, mert annak súlyos és visszafordíthatatlan következményei lennének. A szóvivő leszögezte: Törökország kész bármilyen szerepet betölteni az Oroszország és Ukrajna közötti feszültség megoldásában. Nyomatékosította: minden korábbinál sürgetőbb szükség van egy komoly, valós és átfogó párbeszédre a felek között.

Ugyanakkor jelezte, hogy “az ilyen nagy és hosszú távú geopolitikai problémákra gyors megoldás nincs”. A gyors eredményre irányuló várakozás sikertelenséget hoz – tette hozzá. Kalin végül bejelentette, hogy Erdogan “néhány héten belül” Ukrajnába látogat. Moszkva szerdán reagált a török elnök meghívásra.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő Moszkvában újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy elégedettséggel fogadják bármely olyan ország erőfeszítéseit, amely segíteni tud a helyzet megoldásában. Peszkov elmondta: örömmel konstatálnák, ha Törökország ösztönzőleg tudna hatni Ukrajnára a korábbi megállapodások és kötelezettségvállalásai teljesítésében, köztük a minszki megállapodások végrehajtásában. Hangsúlyozta: ez a ráhatás lenne az elsődleges.

Erdogan szerint nem reális megközelítés, hogy Oroszország esetlegesen megszállja Ukrajnát. Török újságíróknak a napokban úgy fogalmazott: “a térség már nem tud elfogadni háborút”.

Az Egyesült Államok, a NATO és az ukrán vezetés a napokban azzal vádolta meg Oroszországot, hogy Ukrajna elleni esetleges invázió céljából vonultatott fel közel százezer katonát a közös határ mentén. Moszkva tagadja ezt, hangsúlyozva, hogy saját területén lévő csapaterősítésről van szó, és a NATO keleti bővítésének leállításával kapcsolatos biztonsági garanciákat követel.

The post Erdogan meghívta Törökországba az orosz és az ukrán elnököt nézeteltéréseik tisztázására appeared first on .

Az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet (továbbiakban: IÁ) egykor a legveszélyesebb, valamint legnagyobb mértékben terjeszkedő és növekvő terrorcsoportok közé sorolták, amely 2014 és 2019 között mutatta a legnagyobb aktivitást világszerte. Ma már akcióinak többsége a Közel-Keletre, Afrikára és Közép-Ázsiára korlátozódott, azonban jelenleg a fellendülés jeleit mutatja, amely akár az európai támadások kiújulását is jelentheti. A felemelkedés, majd hanyatlás felé vezető út

A szervezet tulajdonképpen az al-Kaida „gyermeke”, létrehozója, Abu Muszab al-Zarkavi jó kapcsolatot ápolt Osama Bin Laden-nel, akinek segítségével megszületett az IÁ elődje: az Egyistenhit és Dzsihád Csoport. Miután Zarkavi átvette az al-Kaida iraki területeinek irányítását és hűséget esküdött Osama Bin Laden-nek, 2005-ben megalakult az Iszlám Állam Irakban (ISI), majd a szíriai területek elnyerése után, 2012-ben létrejött az Iszlám Állam Irakban és Szíriában (ISIS). Elnevezést illetően több forma is elterjedt: ISIS (Iraki és Szíriai Iszlám Állam), ISIL (Iraki és Levantei Iszlám Állam), valamint Daiish (al-Dawla al-Islamiya fi Iraq wa al-Sham) vagy Daesh, azonban ennek használatát betiltotta a terrorszervezet, mivel lefordítva „széthúzást” jelent, amely negatívan tünteti fel a szervezetet.[i] Az ekkor már Abu Bakr al-Bagdadi által vezetett terrorszervezettel egykori támogatója, az al-Kaida 2014-ben mindennemű kapcsolatot megszakított. Még ebben az évben a csoport hivatalos neve az Iszlám Állam lett, majd kikiáltották a „kalifátust”, amely Mohamed próféta „örökségét” igyekezett feltámasztani, azáltal, hogy a világ összes muszlimja felett fennhatóságot követelt. A nemzetközi közösség természetesen nem nézte tétlenül a terrorszervezet felvirágzását: szeptemberben az ENSZ kezdeményezésére létrejött az Iszlám Állam elleni nemzetközi összefogás, amelynek következtében 2019-re valóban sikerült megállítani a terrorszervezetet. Ekkorra az IÁ elvesztette az iraki és szíriai területeinek jelentős részét, továbbá vezetője, al-Bagdadi is öngyilkosságot követett el a harcok során.

Azonban ez a vereség csak fizikálisan akadályozta meg a terrorszervezet fennmaradását, valójában a gondosan felépített médiahálózatának és a virtuális térben működő kalifátusnak köszönhetően az Iszlám Állam a mai napig aktívnak tekinthető és veszélyesebb, mint gondolnánk. Emellett kihívást jelentenek az egykori tagok és családtagjaik, akik nem tesznek le arról a céljukról, hogy újra megteremtsék fizikai formájában is a „kalifátust”. Az ENSZ becslései szerint még mindig 10.000 harcossal és 300-500 millió dollárnyi tartalékkal rendelkezik a csoport.

Sikerességének kulcsa

Közösségi média stratégiája nem teljesen egyedülálló a terror- és fegyveres csoportok körében, azonban mégis a valaha volt leghatékonyabb módon vált világméretűvé a globális kampányuk. Hasonló online propaganda jellemzi és jellemezte az al-Kaida és az as-Sabáb terrorszervezeteket, továbbá a Közel-Keleten és Afrika egyes részein folyó konfliktusokban résztvevő fegyveres csapatokat és milíciákat is. Ezek közül kiemelkedik a 2011-es líbiai konfliktus során folytatott közösségi média kampány, amely nagy mértékben integrálódott a felkelésekbe és határozta meg azok eszkalációját.  Mind Kadhafi stábja, mind az ellenálló, felkelő, valamint fegyveres csoportok kihasználták az online felületet toborzásra és megtévesztő információk híresztelésére.

Azonban fontos feltenni a kérdést: ha hasonló stratégiát folytatnak a MENA térség terrorszervezetei és fegyveres csoportjai a kibertérben, miért pont az Iszlám Állam vált a legsikeresebbé? Célszerű azzal kezdeni, hogy az IÁ kezdetektől fogva és töretlenül a globális terjeszkedésre helyezte a hangsúlyt, nemcsak az afrikai, közel-keleti vagy az ázsiai térségre koncentrálódtak műveletei. Ezen felül nem korlátozta online tevékenységét egy platformra, hanem több alkalmazáson és felületen is megjelentek diaszpórái, amelyek kapcsolatban állnak egymással, sőt integrálódnak is. A „médiagépezete” és virtuális taghálózata több lábon áll, amely lehetővé teszi azt, hogy ha akár fel is számolják egy-egy alrendszerét, akkor sem szűnik meg a decentralizált módon kiépített kapcsolatlánca. Továbbá pedig a drasztikus területvesztésének köszönhetően megkezdődött a terrorszervezet tevékenységének átültetése a kiberkalifátus „területére”, hiszen ezzel kívánja ellensúlyozni a fizikális vereségét.

Ebben a stratégiában nagy szerepe van a tartalomnak is, amely szintén egyedinek számít. Legtöbb üzenetük nem szöveg és olvasmányként jelenik meg, hanem videó formájában, amely a 21. századi generációknak sokkal jobban imponál, továbbá pedig ezek a tartalmak több nyelven is elérhetőek. A márkaszerű terjeszkedés és a sajátos narratíva még népszerűbbé teszi az Iszlám Állam médiakampányát, hiszen nem mindennapi tartalommal látja el követőit és az erre fogékony rétegeket. Meglepő, de az erőszakos, kínzással és kivégzéssel teli videói nagyon népszerűvé váltak, ennek köszönhetően bejárták a világot, mivel az őket elutasító internet-használók is (valószínűleg kíváncsiságból) a nézők között voltak és vannak.

Az IÁ által gondosan kiépített kiberhálózat ösztönző hatást gyakorolt a rekrutációra. „Az ENSZ 2017. novemberi becslése szerint 2012 óta 40 000 fő csatlakozhatott a különböző szíriai vagy iraki milíciákhoz, míg az International Centre for the Study of Radicalisation (ICSR)2018. júliusi tanulmánya 41 490 főre tette azoknak a számát, akik magába az Iszlám Államba léptek be.”[ii]

Továbbá, ha elemezzük az IÁ jelenlegi narratíváját, összefüggést láthatunk a szokásos szociológiai problémákkal, amelyek a radikalizálódáshoz vezetnek. Igen nagy számban jelennek meg az identitással, a dekulturációval és az antiimperialista ideológiával kapcsolatos motívumok, amelyek a militáns kultúrával együtt lelhetők fel a tartalomban.[iii] Ezeket a radikalizálódáshoz vezető okokként azonosította Charlie Winter a The Virtual ‘Caliphate’: Understanding Islamic State’s Propaganda Strategy tanulmányában. A Nyugat-ellenes narratíva, mint toborzási eszköz mellett nagy hangsúlyt kapott az ellenségek megvetése és megfélemlítése. Ezáltal megállapítható, hogy a radikalizálódáshoz vezető szociológiai problémák és a használt narratíva között összefüggés van, amelyet a szalafi-dzsihádista ideológiával kihasznál a terrorszervezet.[iv]

A terrorszervezet tevékenysége az elmúlt években

Az Iszlám Állam aktív működését az elkövetett támadások számai is igazolják. 2020-ban világszerte 1365 sikeres támadásról számolt be a Fondapol (Foundation for Political Innovation). Ami a 2021 évi. tevékenységet illeti, az A’maq hírügynökség (az IÁ hivatalos médiuma) szerint az IÁ 748 támadást hajtott végre a világ 20 országában. A legtöbb támadás az egykori kalifátus területét érinti: Irakot és Szíriát, de jelentős számú akciót hajtottak végre Líbiában, Egyiptomban, Afganisztánban és Pakisztánban is. A közép-szíriai sivatagban továbbra is jelentős az IÁ mobilis sejtjeinek száma, amelyeket a 2019-es offenzíva elől elmenekült harcosok hoztak létre. Továbbá az IÁ-nak 2015-ben hűséget fogadott Boko Haram terrorcsoport aktivitását is fontos megemlíteni. Jelentős számú támadás köthető hozzájuk Afrika területén, 2009 és 2021 májusa között a Boko Haram összesen 3691 offenzíváért volt felelős. Az IÁ másik ismertebb ága az ISIS-K, vagyis az Iszlám Állam Khoraszáni Tartomány is nagy mértékű aktívitást mutatott az elmúlt időszakban. Az Afganisztán területén működő csoport vezetői elítélik a tálibok afganisztáni hatalomátvételét, mivel úgy gondolják, hogy a csoport iszlám hatalomátvételre vonatkozó stratégiája nem elég keményvonalas. Az Egyesült Államok vezette erők afganisztáni kivonulása óta az ISIS-K terrorista kampányt folytat Kabulban és gerillaharcot vív a tálib erők ellen a legtöbb Pakisztánnal határos tartományban.

Ahogy már említettem, az Iszlám Állam a kibertérben is aktív tevékenységet folytat, ezzel pedig megalapozza saját fennmaradását. Médiahálózatán rendszeresen beszámolókat és híreket tesz közzé tevékenységéről, valamint továbbra is figyelmet fordít a rekrutációra. Az Al-Naba januári számában az IÁ toborzásra és propagandatevékenységre ösztönzi olvasóit, leginkább a nőket, ugyanis úgy hiszi, hogy ez minden hívő számára kötelező és a dzsiháddal párhuzamosan és kell megvalósulnia.

Jelentősebb támadások Európa-szerte

Franciaország továbbra is a terrorszervezet egyik fő célpontja, ami nem véletlen. Szíriában minden más európai államnál aktívabb volt az ország és jelentős mértékben kivette a részét az IÁ ellen indított légicsapásokból is. Emellett pedig Charlie Hebdo gúnylapja megnövelte a Franciaország elleni akciókat, hiszen vitatott karikatúrákat közölt Mohamed prófétáról, amit sok muszlim vallású sértőnek tartott. 2020-ban összesen 3 támadás köthető biztosan az Iszlám Államhoz Európában (több terrortámadás is történt Franciaországban, amelyek a radikális iszlám irányzathoz köthetők, azonban csak ezeket a támadásokat ismerte el az Iszlám Állam hivatalosan), amelyek közül az egyik világszerte megdöbbenést váltott ki: egy középiskolai tanárt (Samuel Paty) nyílt utcán fejezett le egy IÁ szimpatizáns férfi, mivel a tanár Charlie Hebdo karikatúrákat mutatott a diákjainak tanóráján.

Németországban 2020 áprilisában és májusában Waldkraiburgban (Bajorország) egy férfi (2018 óta az IÁ támogatója) török tulajdonú bolthálózatok ellen támadássorozatot követett el. Az elkövetőnél a hatóságok lőfegyvert és csőbombát találtak, valószínűleg további támadások kivitelezését tervezte.

Ausztriában 2020 novemberében Bécs központjában hajtott végre támadást egy 20 éves férfi a koronavírus-világjárvány következtében elrendelt lezárások előestéjén. Az elkövetőnél AK47-es fegyver és Tokarev pisztoly volt, emellett magánál hordozott egy macsétát és egy hamis robbanóövet. Véletlenszerűen célba vette az utcán tartózkodó embereket és a mozgalmas helyeket (pl. éttermeket), amelynek következtében 4 ember meghalt. A bécsi támadásért az IÁ vállalta a felelősséget, az A’maq hírportál közzétette a támadóról azt a videót, amelyen hűséget fogad az IÁ vezetőjének, ez volt az első ilyen közzététel 2018 óta.[v]

2021-ben az Iszlám Állam nem tudott nagyszabású támadásokat kivitelezni Európában, azonban egyéni elkövetők, – akik online radikalizáció áldozatai lettek – több kísérletet is tettek akciók kivitelezésére. Ezt igazolja annak a két magyar fiúnak az esete, akik 2021-ben több támadás kivitelezését is tervezték Magyarországon. A Terrorelhárító Központ sikeres közbelépésével végül sikerült megakadályozni, hogy merényletet kövessenek el a fiatalok. Azonban esetük alátámasztja azt a felfogást, miszerint a terrorfenyegetettség szintje egyre inkább növekedik a terrorszervezetek online toborzó tevékenységének köszönhetően.

A menekülttáborokban és börtönökben rejlő kockázatok

Miután 2019-ben a terrorszervezet elvesztette dekoncentrált területeit, további kihívásokkal kellett szembenéznie a nemzetközi közösségnek. Az egykori harcosok családjának elhelyezése kiemelt feladattá vált, hiszen a társadalomba való azonnali visszahelyezésük szinte elképzelhetetlen. Megoldásként az IÁ egykori tagjainak hozzátartozóit a Szíriai Demokratikus Erők (SZDE) által ellenőrzött menekülttáborokban helyezték el. Az egyik legjelentősebb tábor al-Hawl városában (Észak-Szíria) található, ahol mintegy 56.365 ember él, a családok becsült száma 15.300, ebből pedig 2423 „IÁ család”, akik mintegy 60 országból érkeztek. Az al-hawl-i tábor jól szemlélteti a menekülttáborokban rejlő kockázatokat: a terrorszervezetek és radikális eszmék melegágyává válhatnak ezek a helyszínek, hiszen a kilátástalan helyzetben lévő egyének könnyen befolyásolhatóak, így például az IÁ könnyűszerrel toboroz új harcosokat. A megerősödött alvó sejtek pedig az összefogás eredményeként egyszerűen szembeszállhatnak a tábor vezetésével, ezzel felkelést szülve. Nem meglepő tehát, hogy az al-Hawl táborban a biztonsági káosz csak fokozódott az elmúlt évek során, ennek eredményeképpen folyamatos gyilkosságokkal és támadásokkal kell szembenéznie az SZDE erőinek: 2021-ben több, mint 127 halálesetről számolt be a SOHR (Syrian Observatory for Human Rights), amelyért az ott működő sejtek egyike felelt. Ennek oka, hogy a táborban az IÁ fanatikusai brutálisan rákényszerítik ideológiájukat a tábor lakóira – gyakran megölik ellenzőiket, hogy félelemmel teli légkört teremtsenek. A börtönökben is hasonló anomáliákkal kell szembenézniük a raboknak és hatóságoknak: erőszakos radikalizálódás, lázadások és gyilkosságok. A terrorszervezet veresége után több ezer harcost börtönöztek be Szíriában és Irakban is, ahol a véges kapacitás miatt túlzsúfolttá váltak ezek a fogvatartó helyszínek. Így az IÁ foglyai kihasználták az őrök viszonylag alacsony számát arra, hogy szélsőséges vallási tanításokat terjesszenek, és a saría szigorú betartását kényszerítsék ki.

Az al-Hawl tábor és az IÁ egykori harcosait fogva tartó börtönök tulajdonképpen időzített bombák, amennyiben „hatástalanításuk” elmarad, könnyen humanitárius katasztrófa alakulhat ki. A táborok és a börtönök lakói nem tudnak hatékonyan szembeszállni az erőszakos IÁ támogatókkal, ezért fontos, hogy a jövőben ezeken a helyszíneken nemzetközi segítségnyújtással megfelelő irányítást és fegyelmet tartsanak fent az ellenőrző erők.

Végszó

Az IÁ kibertérben folytatott tevékenysége sokak szerint nem veszélyeztető tényező már a terrorszervezet területvesztése után. Azonban egyértelműen látható, hogy mind a járványhelyzet, mind a vereség egyfajta „löketet” adott a „kiberkalifátusnak” és „kiberhadseregének”. Emellett nem elhanyagolható a menekülttáborokban és börtönökben egyre fokozódó feszültség megemlítése, amelyet az egykori harcosok és családtagjaik okoznak. Hatalmas mértékben kockáztatja a terrorszervezet online tevékenysége a világ nemzetállamainak biztonságát, tehát az eddigieknél is nagyobb figyelmet kell fordítani a megelőzésre, hírszerszerzésre és nemcsak a hagyományos, de a kibertérben folyó védelemre is. Nemcsak Európa nagyhatalmai és az Egyesült Államok a célpont már, hanem világszerte felmerül a terrorszervezet által radikalizált egyéneken keresztül kivitelezett támadások kockázata, amely biztonságpolitikai szempontból meghatározza a jövőnket. Az amerikai és koalíciós erők Afganisztánból való kivonulása után a régió terrorcsoportjai könnyen erőre kaphatnak, így a terrorizmus szele ismét elérheti Európát is.

Irodalomjegyzék

[i] Kovács Rebeka: Az Iszlám Állam és műveletei az európai kontinens főbb országaiban. TDK dolgozat, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 2021.

[ii] SZALAI MÁTÉ – WAGNER PÉTER A külföldi harcosok jelentette fenyegetés a „kalifátus” bukását követően (1.) (A kihívás természete), KKI-elemzések A Külügyi és Külgazdasági Intézet időszaki kiadványa, E-2019/27, 5. oldal, https://kki.hu/wp-content/uploads/2019/05/27_KKI-elemzes_SYR_EU_Szalai_Wagner_20190521.pdf

[iii] Charlie Winter. The Virtual ‘Caliphate’: Understanding Islamic State’s Propaganda Strategy. July 2015. Quilliam. ISBN.978-1-906603-11-4.

[iv] Charlie Winter. The Virtual ‘Caliphate’: Understanding Islamic State’s Propaganda Strategy. July 2015. Quilliam. ISBN.978-1-906603-11-4.

[v] EUROPOL EUROPEAN UNION TERRORISM SITUATION AND TREND REPORT 2021.

 

Írta: Kovács Rebeka

Kiemelt kép forrása: pexels.com

A Fenyegetést jelent még az Iszlám Állam? bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Újabb tárgyalási fordulót kell tartani az ukrán-orosz határ térségében kialakult feszültség enyhítéséről a NATO-Oroszország Tanács keretében – jelentette ki az észak-atlanti szövetségi főtitkára.

Jens Stoltenberg a német kancellárral, Olaf Scholz-cal folytatott megbeszélése után tartott közös tájékoztatón elmondta, hogy “találkozók egész sorára” küldött meghívót a több mint két év kihagyás után a napokban ismét összeült NATO-Oroszország Tanács tagjainak. A párbeszéd mindig fontos, és “amikor nagy a feszültség, akkor még fontosabb” – fogalmazott a NATO főtitkára.

Kiemelte, hogy az új tárgyalási fordulón már írásba foglalt elképzeléseket kell megvitatni, és be kell vonni új témákat, a hadgyakorlatok és a nukleáris fegyverek ügyét.

Kifejtette, hogy az észak-atlanti szövetség tagjai hajlandóak foglalkozni Moszkva esetleges biztonsági aggodalmaival, de nem kötnek a közös alapelvekkel ellentétes kompromisszumot. Ilyen alapelv az, hogy minden nemzet szabadon dönthet a sorsáról, a NATO-nak pedig képesnek kell lennie arra, hogy megóvja minden tagjának biztonságát.

Stoltenberg és Scholz egyaránt hangsúlyozta, hogy Oroszországnak nagy “pénzügyi, gazdasági és politikai” árat kellene fizetnie azért, ha Ukrajna elleni támadással folytatódna a csapatösszevonás a határövezetben.

Scholz az orosz földgázt Ukrajna megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 vezeték üzembe helyezésének esetleges megakadályozásával kapcsolatos kérdésekre azt mondta: “mindent meg kell vitatni egy ukrajnai katonai beavatkozás esetén”.

Az ukrajnai brit fegyverszállításokkal kapcsolatban ugyancsak kérdésre válaszolva elmondta, hogy Németország az előző kormányok idején kialakított irányvonalat követve továbbra sem szállít az élet kioltására alkalmas katonai felszerelést Ukrajnának.

A NATO-főtitkár elmondta, hogy a tagországok különbözőképpen viszonyulnak az ukrán fegyveres erők támogatásának kérdéséhez. Ugyanakkor közös felfogás, hogy Ukrajnának képesnek kell lennie az önvédelemhez fűződő jog gyakorlására. A NATO támogatja is ennek a jognak az érvényesülését, például az odesszai haditengerészeti akadémia fejlesztésével – mondta Stoltenberg.

The post Stoltenberg: újabb tárgyalási fordulót kell tartani a NATO-Oroszország Tanács keretében appeared first on .

Oroszország üdvözölné, ha az Egyesült Államok bekapcsolódna a délkelet-ukrajnai konfliktus rendezését célzó diplomáciai erőfeszítésekbe, a meglévő diplomáciai formátumokon kívül – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután Moszkvában tárgyalásokat folytatott német hivatali partnerével, Annalena Baerbockkal.

Közös sajtótájékoztatójukon Baerbock kifogásolta, hogy az előző amerikai kormányzat idején a washingtoni külügyminisztérium különmegbízottja, Kurt Volker az ukrajnai rendezés ügyében olyan párhuzamos tevékenységeket végzett a “normandiai formátum” munkájával és a kontaktcsoport üléseivel párhozamosan, amelyek Moszkva szerint ellentétesek voltak a rendezést célzó minszki intézkedéscsomag tartalmával.

“De a jelenlegi a szakaszban okunk van feltételezni, hogy a mostani (amerikai) kormányzat realistább módon tekint az ukrajnai rendezés körüli helyzetre, és egyebek között elismeri annak szükségességét, hogy elsősorban a Donyec-medence különleges státuszának problémáját kell megoldani” – mondta Lavrov.

“Üdvözölni fogjuk, ha az Egyesült Államok a meglévő formátumokat kiegészítve segíteni fog elmozdulni ebbe az irányba, mivel döntő befolyással bír a kijevi rezsimre” – tette hozzá.

Mint mondta, Moszkva reméli, hogy Berlin hatást gyakorol Kijevre a minszki megállapodások kérdésében és a “normandiai négyek” – Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország vezetői – közös döntéseinek végrehajtásában, amelyet orosz megítélés szerint Ukrajna elszabotál.

Baerbock, aki egy nappal a kijevi látogatása után érkezett Moszkvába, leszögezte, hogy Németország kész megvédelmezni az alapvető értékeket az Oroszországgal Ukrajna ügyében kialakult konfliktusban.

“Nincs más lehetőségünk, még ha ez azt is jelentené, hogy magas gazdasági árat kell fizetnünk érte. Németország kitart amellett, hogy az energia fegyverként való felhasználásának következményei lennének a vezetékre (az Oroszországból Németországba vezető Északi Áramlat-2 gázvezetékre) nézve ” – mondta.

Hangsúlyozta: nehéz nem fenyegetésként értelmezni, hogy “látható ok nélkül” százezer fős orosz katonai erőösszpontosítást hajtottak végre az ukrán határ közelében. Sürgette a normandiai folyamat felélesztését az ukrajnai rendezésről szóló minszki megállapodások végrehajtása érdekében.

Lavrov elfogadhatatlannak nevezte az Oroszország területén végrehajtott orosz csapatmozgásokkal kapcsolatos követeléseket. Állítása szerint Moszkva nem szolgáltatott és nem szolgáltat ürügyet új konfliktushelyzetre, csak egyet követel: a megállapodások pontos betartását. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Oroszország sürgős választ vár az Egyesült Államoktól és a NATO-tól a biztonsági garanciákra tett javaslataira, amelyek célja egyebek között az észak-atlanti szövetség további bővítésének megakadályozása a posztszovjet térségben.

Baerbock kifejezte Németország készségét arra, hogy komoly párbeszédet folytasson Oroszországgal az európai biztonságot erősítő lépésekről és megállapodásokról. Úgy vélekedett, hogy az Oroszország-NATO Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében a múlt héten megtartott eszmecserék “az első hasznos lépést jelentették a párbeszéd felé”.

Mont mondta, noha a felek között sok kérdésben mutatkozik meg nézetkülönbség, Berlin érdekelt a stabil kapcsolatokban Moszkvával. Hazája érdekeltségét fejezte ki az Oroszországgal való együttműködésben a megújuló energiaforrások, valamint a klíma- és energiaválság elleni küzdelem területén.

“Németországnak megbízható Oroszországra van szüksége Európa gázellátása érdekében, amelyre még néhány évig szüksége lesz” – hangoztatta a német diplomáciai tárca vezetője.

Lavrov válaszlépéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha nem szűnik meg az orosz RT DE csatorna “diszkriminálása” Németországban. Mint mondta, oka van feltételezni, hogy a német hatóságoknak közük van az orosz média “üldöztetésékhez”. Baerbock azt mondta, hogy a német kormány nem avatkozik be az RT DE munkájába, és a tömegtájékoztatási eszközök munkájába való intervenció ellentétes lenne hazája alkotmányával.

The post Lavrov: Moszkva üdvözölné Washington részvételét az ukrajnai rendezésben appeared first on .

Az orosz és a fehérorosz hadsereg olyan helyzetet fog elgyakorolni februárban, amelyben a két ország teljes katonai potenciálját mozgósítani kell a Szövetségi Állam biztonságának szavatolására – jelentette ki Alekszandr Fomin orosz védelmi miniszterhelyettes Moszkvába akkreditált külföldi katonai attaséknak.

“Előfordulhat olyan helyzet, amikor egy regionális csoportosulás erői és eszközei nem lesznek elegendőek a Szövetségi Állam biztonságának szavatolásához, és készen kell állnunk a megerősítésére. A fehérorosz féllel közösen egyetértésre jutottunk abban, hogy a közös védelemhez az állami katonai szervezet egész potenciálját mozgósítani kell” – mondta Fomin.

A tábornok közölte, hogy két ország elnöke decemberben állapodott meg a soron kívüli harckészültségi ellenőrzésről, és az annak keretében február 10-20. között megtartandó Szojuznaja Resimoszty – 2022 (Szövetségi Eltökéltség – 2022) kódnevű hadgyakorlatról. Rámutatott, hogy hasonló regionális gyakorlatokat rendszeresen tartanak, ilyen volt például a Zapad-2021.

Fomin szerint a bejelentett manőverek célja a külső agresszió megakadályozásának és visszaverésének, valamint a terrorizmus elleni küzdelemnek és a Szövetségi Állam érdekvédelmének a gyakorlása lesz. A műveleteket Domanovszk, Gozsszk, Obuz-Lesznovszk, Breszt és Oszipovicsszk gyakorlóterén, valamint a Fehéroroszország más területein fogják megtartani. Igénybe veszik majd Baranovicsi, Luninyec, Lida és Macsuliszkij repülőterét is.

A tájékoztatás szerint a hadgyakorlaton a résztvevők és a fő fegyverrendszerek száma nem fogja meghaladni a 2011. évi bécsi dokumentumban meghatározott, értesítésköteles paramétereket. A gyakorlatra Oroszországból két Sz-400-as légvédelmi rakétarendszer-egységet, tizenkét Szu-35-ös vadászrepülőgépet valamint egy Pancir-Sz légvédelmi és tüzérségi egységet vezényelnek át Fehéroroszországba. A fegyverzet-átcsoportosítás várhatóan február 9-ig tart majd.

Az orosz védelmi miniszterhelyettes által megtartott tájékoztatón a hivatalos tájékoztatás szerint Oroszországban akkreditált katonai diplomáciai testületek 98 képviselője vett részt, köztük 16 NATO-tagországé.

The post Orosz fenyegetés: gyakorolni fogjuk a teljes mozgósítást appeared first on .

Arra hívta fel Szergej Lavrov orosz külügyminiszter amerikai hivatali partnerét, Antony Blinkent hogy ne hangoztassa folyton az Ukrajna elleni állítólagos orosz agresszióról szóló spekulációkat, hanem kényszerítse Kijevet a rendezésről szóló minszki megállapodások maradéktalan végrehajtására – közölte az orosz diplomáciai tárca.

Lavrov és Blinken telefonon beszélt egymással, az orosz külügyminisztérium szerint az amerikai fél kezdeményezésére.

Az orosz diplomácia vezetője a moszkvai tájékoztatás szerint megismételte azt is, hogy Washingtonnak a lehető leghamarabb konkrét, írásos választ kell adnia a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatokra. Ismételten felsorolta az Egyesült Államoknak és a NATO-nak átadott orosz megállapodástervezet elvi pontjait. Ezek értelmében Oroszország biztonságának jogi garanciáit az összes euroatlanti ország által jóváhagyott, a biztonság oszthatatlanságát kimondó elv keretei között rögzíteni.

A felek a moszkvai közlemény értelmében a kapcsolatok közeljövőbeli folytatásának lehetőségéről is tárgyaltak. A Kommerszant című lap értesülése szerint az orosz és az amerikai külügyminiszter pénteken Genfben személyesen is találkozik majd. Ezt megelőzően Blinken Berlinbe és Kijevbe is ellátogat.

The post Lavrovot zavarja, hogy hírek terjednek az “orosz agresszió” terveiről appeared first on .

Az izraeli rendőrség az izraeli NSO Group Pegasus kémprogramjával figyelte meg a Benjámin Netanjahu akkori kormányfő elleni mozgalom vezetőit, valamint korrupció-gyanús polgármestereket és más gyanúsnak vélt személyeket – olvasható a Kalkaliszt nevű izraeli újság tényfeltáró írásában.

Az izraeli törvények szerint a rendőrség csakis bírói engedély vagy a legfőbb ügyész jóváhagyása esetén vethette volna be a kémprogramot a megfigyelt célszemélyek lehallgatására, de a lap állítása szerint enélkül használták a szoftvert.

A cikk azt állítja, hogy 2020-ban, amikor hetente többször több százezren tüntettek Jeruzsálemben a miniszterelnöki rezidenciánál és az ország útkereszteződéseiben, a Netanjahu bizalmasa, Amír Ohana belbiztonsági miniszter vezetésével működő rendőrség az NSO kémprogramját telepítette a demonstrációkat szervező “fekete zászlós” civil mozgalom vezetőinek telefonjaira.

Emellett korrupció gyanújába keveredett polgármesterek telefonjaira is kémprogramot telepítettek, és egy vezető politikus munkatársát is megfigyelték, hogy információt szerezzenek a politikus esetleges korrupt viselkedéséről. A Pegasussal figyelték meg a pride felvonulások előtt az LMBT-ellenes aktivistákat is, miután 2015-ben egy felvonuláson megöltek egy 15 éves lányt.

A cikket jegyző Tomer Ganon a katonai rádióban elmondta, hogy 2013-ban vásárolták meg a kémprogramot, és 4-5 magas rangú rendőrtiszt döntött az alkalmazásáról megfelelő jogi ellenőrzés nélkül.

A rendőrség cáfolja, hogy törvényt sértett volna, és állítja, hogy “a szervezeten kívüli jogi tényezők és a főügyész felügyelete mellett alkalmazták a kibereszközt”.

A Pegasus nevű kémprogramot több országban újságírók, kormányzati tisztviselők és emberi jogi aktivisták megfigyelésére használták fel. Izrael csakis kormányok számára engedélyezi kibertermékek exportját, törvényes felhasználásra, bűncselekmények megelőzésére és kivizsgálására, valamint a terrorizmus elleni küzdelemre, és a vásárló országok kötelezettséget vállalnak ezen feltételek teljesítésére.

The post Az izraeli rendőrség állítólag megfigyelte a Netanjahu elleni mozgalom vezetőit appeared first on .

Gyorsított eljárásban két év hat hónap börtönbüntetésre ítélte a bíróság azt a férfit, aki egy hete zsebkéssel nyomatékosítva kért kölcsön pénzt egy taxistól – közölte Jakubász Attila megbízott fővárosi főügyészhelyettes.

Azt írta, a 31 éves férfi január 9-én kora este rendelt taxit a VI. kerületbe, ahonnan a XIII. kerületi Szent István parkhoz vitette magát. Ott kiszállt a kocsiból, a buszmegállónál rövid ideig beszélgetett egy ismerősével, majd visszaült az autóba és kérte a sofőrt, hogy a Margit híd felé vegyék az irányt. Nem sokkal később arra kérte a taxist, hogy álljanak meg, majd közölte vele, hogy szüksége van 14 ezer forintra, amelyet mindjárt vissza is ad neki, miután a nála lévő nagyobb címletű eurót felváltatja forintra.

A vád szerint a férfi elővett egy zsebkést is, amit a taxis által is jól láthatóan a combjára helyezett. A taxis a fenyegetés hatására átadott a vádlottnak 14 ezer forintot.

Ez követően a vádlott a VII. kerületbe vitette magát, ott kiszállt a kocsiból, de a kabátját – azzal, hogy nagy összegű euró van benne – a kocsiban hagyta. Azt mondta, pár perc múlva visszajön, majd elhagyta a helyszínt. A hátrahagyott kabátban semmilyen pénz nem volt.

Az elkövetőt a rendőrök másnap hajnalban elfogták, a gyors nyomozás eredményeként pedig a XIII. kerületi ügyészség a férfit gyorsított eljárásban, 72 órán belül bíróság elé állította. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a férfit – a váddal egyezően -, zsarolás bűntette miatt bűnösnek mondta ki és két év hat hónap végrehajtandó börtönbüntetésre ítélte.

Az ítélet nem jogerős – közölte a fővárosi főügyész helyettese.

The post Börtönre ítélték a férfit, aki zsebkéssel követelt kölcsönt egy fővárosi taxistól appeared first on .

Őrizetbe vettek két fiatalt Nagy-Britanniában a texasi zsinagógában a hét végén elkövetett túszejtés ügyében – közölte a rendőrség, a brit kormány pedig a támogatásáról biztosította az amerikai rendvédelmi szervezeteket.

A két fiatalt a brit rendőrök Manchester déli részében vették őrizetbe, még vasárnap, kihallgatásuk jelenleg is tart – áll a rendőrségi közleményben.

A szombati túszejtés a texasi Colleyville-ben történt, a túszokat épségben kiszabadították, a túszejtőt pedig a rendőrök agyonlőtték. A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) vasárnapi esti szerint az elkövető a 44 éves Malik Faisal Akram brit állampolgár volt, aki egy tíz éve amerikai börtönben ülő nő szabadon bocsátását akarta elérni és “antiszemita és Izrael-ellenes kijelentéseket tett”.

A brit terrorellenes rendőrség még vasárnap este megerősítette Akram brit állampolgárságát, hétfőn pedig közölte, hogy a férfi a Lancashire grófságbeli Blackburn térségéből származik. A brit kormány hétfőn közölte, hogy minden támogatást megad az amerikai rendvédelmi szerveknek a túszejtés ügyében folyó nyomozáshoz.

“Amerikai barátaink oldalán vagyunk azokkal szemben, akik gyűlöletet és félelmek akarnak terjeszteni a világban” – jelentette ki Boris Johnson brit kormányfő szóvivője, aki elítélte a “szörnyű terrorista és antiszemita cselekedetet”.

A Nagy-Britanniai Muszlim Tanács nevű, mecseteket, oktatási és jótékonysági intézményeket tömörítő ernyőszervezet hétfői közleményében “a lehető leghatározottabban” elítélte a túszejtést, amelyet gyűlölet-bűncselekménynek és antiszemita cselekedetnek nevezett.

A blackburni muszlim közösség Facebook-oldalán egy férfi az elkövető testvéreként jelentkezett be, és azt írta, hogy Akram “mentális problémákkal küszködött”. “Családunk egyáltalán nem ért egyet egyetlen cselekedetével sem, és a legkomolyabban bocsánatot kérünk e szerencsétlen incidens valamennyi elszenvedőjétől” – írta a Gulbar néven jelentkező férfi. Jelezte azt is, hogy még szombaton reggel, a túszejtés közben is állandó kapcsolatban állt a testvérével és az FBI munkatársaival is.

Az FBI különleges ügyekkel megbízott munkatársa, Matt DeSarno hétfőn bejelentette: az FBI széleskörű vizsgálatot indított a túszejtő kapcsolatrendszerének feltárására. DeSarno azt is közölte: “nemzetközi nyomozás” folyik az ügyben. A Downing street 10 – a londoni kormányfői hivatal – hétfőn teljes körű támogatásáról biztosította az amerikai nyomozati szerveket.

A Mail Online című brit hírportál szerint Akramot 2001 szeptemberében kiutasították a szülővárosából, amiért egy bírósági végrehajtó előtt olyan kijelentést tett, hogy “meg kellett volna halnia” az egyesült államokbeli szeptember 11-i merényletekben.

A tettes helyi idő szerint szombat délelőtt hatolt be a texasi zsinagógába, ahonnan online élőben közvetítették a szertartást. A férfi a túszok elengedéséért cserében egy Aafia Siddiqui nevű, pakisztáni származású nő szabadon bocsátását követelte. Siddiquit 2010-ben egy amerikai bíróság 86 év börtönbüntetésre ítélte, amiért Afganisztánban amerikai katonákat és FBI-ügynököket próbált megölni. A nő egy Colleyville-hez közeli szövetségi börtönben, Forth Worthben tölti büntetését.

Joe Biden amerikai elnök terrorcselekménynek minősítette a túszejtést. Hasonlóképpen nyilatkozott Liz Truss brit külügyminiszter is.

The post Őrizetbe vettek Nagy-Britanniában két fiatalt a texasi zsinagógában történt túszejtés ügyében appeared first on .

A nácik elől rejtőzködő Anne Frank és német családjának amszterdami búvóhelyét egy zsidó jegyző árulhatta el a megszállóknak a második világháború idején – állítja egy igazságügyi szakértőkből álló csoport.

Emlékeztettek: a szakértők 2017-ben egy volt FBI-ügynök vezetésével kezdtek vizsgálatot annak kiderítésére, hogy ki árulta el Anne Frank és családja búvóhelyét a Gestapónak 1944-ben. A nemzetközi kutatócsoport munkájának eredményeit rögzítő kötet állítása szerint Arnold van den Bergh amszterdami jegyző továbbította a nácik elől rejtőzködő zsidó családok tartózkodási helyét a németeknek – jelentette a NOS.

Van der Bergh, aki a németek által létrehozott Zsidó Tanács tagja volt, jegyzőként műalkotások náciknak történő kényszerértékesítésének ügyeiben járt el. Az igazságügyi szakértők szerint a jegyző azért adta át a rejtőzködő zsidó családok címeit a németeknek, hogy megvédje saját családját a deportálástól. A Zsidó Tanács tagjaként haladékot kapott a deportálás alól, a határidő azonban 1944-ben lejárt. A kutatók úgy vélik, hogy ez volt az a pillanat, amikor van den Bergh úgy döntött, hogy átadja a címeket, köztük a Frank családét is. Végül sem őt, sem családját nem deportálták.

Van den Bergh 1950-ben halt meg. A jegyzőt egy névtelen feljegyzés alapján vádolják, amelyet Anne apja, Otto Frank kapott röviddel azután, hogy visszatért Amszterdamba a háború végén. A feljegyzés szerint a zsidók amszterdami búvóhelyét a zsidó tanács egy tagja, A. van den Bergh jelentette be, aki egy teljes címlistát továbbított a németeknek.

A hírportálnak nyilatkozó Pieter van Twisk újságíró, a kutatócsoport egyik holland tagja közölte, hogy a Frank család rejtekhelyének elárulásával kapcsolatos korábbi vizsgálatok figyelmen kívül hagyták a feljegyzést. Elismerte ugyanakkor, hogy az írást leszámítva nincs más konkrét bizonyíték az állítás alátámasztására. Hozzátette továbbá, még számos kérdés maradt nyitva, egyebek mellett az, hogy ki készíthette a feljegyzést.

A hírportál a kutatócsoport egy másik tagját, Vince Pankoke nyugalmazott FBI-nyomozót is idézte, aki szerint noha a régi ügyben kizárólag közvetett bizonyítékokra lehet hagyatkozni, a közzétett elmélet hitelességének legalább 85 százalékos a valószínűsége.

Anne Frank családja Adolf Hitler hatalomra kerülése után menekült el Németországból Hollandiába. Miután 1940 májusában a németek Hollandiát is lerohanták és megszállták, Anne és családja bujkálni kényszerült, mindaddig, amíg fel nem fedezték őket 1944. augusztus 4-én. Annét és nővérét a bergen-belseni táborba szállították, mindketten ott haltak meg. Édesanyját Auschwitzban gyilkolták meg. Édesapjuk, Otto Frank megmenekült, Amszterdamba hazatérve tudta meg, hogy családja meghalt a koncentrációs táborban. Anne naplóját az egyik bújtatótól kapta meg, megjegyzéseket fűzött hozzá, majd 1947-ben kiadta. A naplót 2009-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította, a világ tíz legolvasottabb könyve közé tartozik.

The post Kiderült, ki árulhatta el a náciknak, hol rejtőzik Anne Frank és családja appeared first on .