Bejelentette frakciója kilépését a kormánykoalícióból Oleh Ljasko, a Radikális Párt vezetője kedden, egy nappal azután, hogy véres összecsapássá fajult a parlament előtt az alkotmánymódosítás elleni tüntetés, amelyen pártja hívei is részt vettek.
A lépés ellenére az ukrán kormánykoalíció továbbra is többségben van a kijevi parlamentben.
Ljasko újságírók előtt kijelentette, hogy nem látja pártja helyét abban a koalícióban, amely a frakció tiltakozása ellenére napirendre tűzte az alkotmánymódosítást a helyi közösségeknek nyújtandó nagyobb önrendelkezési jogról, ezért az általa vezetett képviselőcsoport ellenzékbe vonul.
“Tegnap gyakorlatilag új koalíció alakult a parlamentben a Régiók Pártja részvételével” – szögezte le. Ezzel arra utalt, hogy az Ellenzéki Blokk – amelyet a Viktor Janukovics volt elnök mögötti Régiók Pártjából kivált tagok hoztak létre – a Petro Porosenko államfő mögötti erővel és Arszenyij Jacenyuk kormányfő frakciójával együtt támogatta az alkotmánymódosítási javaslatot.
“Véres provokációnak” nevezte Ljasko az előző napi összetűzést a tüntetők és a rendvédelmiek között, amelynek két halálos áldozata és 140 sebesültje lett.
Ljasko közölte: pártja követeli a vezetéstől, hogy bocsássa népszavazásra a Donyec-medence egyes közigazgatási egységeinek nyújtandó különleges jogállás kérdését.
A frakció ellenzékbe vonulása miatt a radikális párti Valerij Vosevszkij bejelentette, hogy lemond miniszterelnök-helyettesi tisztségéről.
Sztepan Kubiv, az államfő parlamenti megbízottja kijelentette, hogy a Radikális Párt 21 tagú frakciója nélkül is többségben van a kormánykoalíció a parlamentben. A koalícióban maradt négy pártnak, Petro Porosneko Blokkjának, a miniszterelnök vezette Népi Frontnak, az Önsegítésnek (Szamopomics) és Julija Timosenko Haza pártjának összesen több mint 270 tagja van a 450 fős törvényhozásban.
Románia kárpátaljai, Aknaszlatinán megnyitandó konzulátusának engedélyezését sürgeti burkoltan egy keddi közleményben a bukaresti külügyminisztérium.
A külügyi kommüniké szerint kedden átadták az első határátlépési engedélyeket, amelyeket a tavaly megkötött román-ukrán kishatárforgalmi egyezmény alapján bocsátottak ki.
“Románia minden eszközzel támogatja Ukrajna közeledését az Európai Unióhoz és állampolgárai mozgási szabadságának megkönnyítését” – emlékeztette Kijevet a román külügy. Bukarest azt állítja: prioritásként kezelte a tavaly ősszel aláírt román-ukrán kormányközi egyezmény életbe léptetését és a maga részéről kialakította a műszaki feltételeket a kishatárforgalmi engedélyek kiállítására. A kommüniké szerint július eleje óta Románia kijevi nagykövetségén, valamint csernyivci és odesszai konzulátusán összesen 1150-en igényeltek kishatárforgalmi engedélyt.
Bukarest szerint azonban a román-ukrán kormányközi egyezmény hatályba léptetéséhez az is hozzátartozik, hogy mielőbb megkezdje működését a kárpátaljai román külképviselet.
A közlemény szerint a szükséges személyzet, székház és pénzalap is rendelkezésre áll az aknaszlatinai román konzulátus megnyitásához, ezért Bukarest reméli, hogy az ukrán fél nem késlekedik már soká az engedélyek kiadásával, amelyekre június óta várnak.
A kishatárforgalmi egyezmény azokra vonatkozik, akik legalább három éve az ukrán-román határ két oldalán húzódó 30 kilométeres körzetben élnek, és 3 hónapnál rövidebb ideig akarnak családi, szociális, gazdasági vagy kulturális okokból a szomszédos ország területén tartózkodni. A kishatárfogalmi engedély a családtagokra, ezen belül a házastársra és a gyermekekre is érvényes. Bukarest szerint az egyezmény mintegy 2 millió személyt érint a két ország közös határszakaszának övezetében.
A román külügyminisztérium adatai szerint (a románnal azonosnak tekintett moldovai nyelvűeket is beleértve) Ukrajnának 400 ezer román anyanyelvű lakosa van. A legnagyobb közösség az ország délnyugati térségében, a Romániával határos Csernyivci megyében (Bukovina északi részén) lakik, ahol mintegy 180 ezer lakos anyanyelve a román.
Kárpátalján több mint 32 ezer lakos vallotta magát románnak a legutóbbi népszámláláson.
En 2011, une étude indiquait que le Pakistan avait doublé son arsenal nucléaire en quatre ans, le nombre de ses têtes nucléaires étant passé de 30-60 à plus de 100. Et cela, en dépit de ses difficultés économiques du moment. « La diversification des installations aptes à produire des matières fissiles de qualité militaire laisse à […]
Cet article Le Pakistan pourrait devenir la troisième puissance nucléaire mondiale est apparu en premier sur Zone Militaire.
az est-dzsungel eső-liánjain
fény-csimpánzok
a házak akár
a süllyedő hajók
s. o. s.-ezik
a rádió-tévé-hangfoszlányokat
tűnődő
eső mossa a táj vásznáról
az olajfestmény-nyarat
komorodik az este
és én
megint menekülök
hogy rám ne találjon
az ősz