Feed aggregator

In 64 BC, the great Roman lawyer and orator Marcus Tullius Cicero ran for consul. His younger brother, Quintus, thought Marcus had a chance -- as long as he ran a good campaign. So Quintus wrote a detailed strategy memo laying out just what Marcus needed to do to win. It’s the best guide to electioneering you’ll ever read, presented here with a commentary by the legendary political consultant James Carville.

Most experts think the global recession was caused by a collapse in demand -- and so, in good Keynesian fashion, they want governments to ramp up spending to compensate. But the West’s recent growth was dependent on borrowing. Going even further into debt now won’t help; instead, countries need to address the underlying flaws in their economies.

Unions underwrote the affluence of U.S. workers in the last century. They ensured that manual work paid white-collar wages and gave laborers a voice in politics. But now, unions are declining, and the working and middle classes are paying the price. Reviving labor won’t be easy -- but doing so is critical to preserving America’s economic and social health.

Az Európai Bizottság jövőképe szerint életünket hamarosan behálózzák és irányítják az egymással kommunikáló tárgyak és - így segítik a mindennapi életünket. De biztonságos-e ez a jövő?

A Bizottság első pillantásra kissé utópisztikus jövőképe szerint egy reggeli egyetemi óra elmaradása esetén a diákok nyugodtan aludhatnának tovább az egymással kommunikáló tárgyaknak köszönhetően. Egy példa szerint, ha az egyetemi tanár megbetegedne, jelezné az egyetemnek, amely automatikus üzenetet küldene a diákok internettel összekapcsolt tárgyainak, így például a tanuló elektronikus naptárának, ami észlelné, hogy az óra elmaradása miatt egy-két órával többet lehet aludni. A naptár ezt jelezné az ébresztőórának, ami ezért később keltene, de a kávéfőző programja is később indulna el.

Egy másik, egyszerűbb példa alapján az autóbalesetnél az autó jelezne a legközelebbi kórháznak, ez pedig a balesetet szenvedett jármű által kibocsátott koordinátákra azonnal mentőt küldhetne. A többi autó is jelezne az utasának út közben, hogy kerülje el a baleset helyszínét, így a dugók kialakulását is meg lehetne előzni.

Ez az elképzelés az „Internet of things”, amit magyarra „tárgyak internetének” fordítanak, de talán könnyebben érthető, ha az internet segítségével kommunikáló tárgyakra gondolunk.

Ha belegondolunk, hogy egy ideje léteznek olyan hűtők, amelyek elküldik a bevásárló listát a telefonunkra, valamint a legmodernebb GPS-ek már tudatosan elkerülik a dugókat és az útépítési munkákat, már nem is hangzik olyan utópisztikusnak a Bizottság terve.

A Bizottság adatai szerint egy átlagos polgár ma legalább két olyan tárggyal rendelkezik, amely csatlakozik az internethez, azonban ez a szám 2015-ig várhatóan hétre – világszinten összesen 25 milliárdra – fog nőni, 2020-ra pedig akár kétszer ennyi, 50 milliárd is lehet. Az sem elhanyagolandó - az érvelés szerint -, hogy a kommunikáló eszközök ipara több millió új munkahelyet teremtene az unióban.

Kétségtelen tehát, hogy a jövő a tárgyak hálózati kommunikációjában rejlik, azonban a Bizottság felhívja a figyelmet a kezdeményezés „árnyoldalaira” is, mivel sok, – főleg adatvédelmi – aggályt is felvet az elképzelés. Azáltal, hogy az életünket behálózzák és irányítják az egymással kommunikáló tárgyak, sokkal kiszolgáltatottabbá válhatunk az internetes bűncselekményeknek is. Mindemellett szinte minden lépésünket követhetik a technikai eszközök.

A Bizottság ezen megfontolások alapján indít konzultációt arról, hogy hogyan lehet ezt a kényelmesebb jövőt biztonságosabbá is tenni. A jövő közelebb van, mint gondolnánk…

Az Európai Bizottság jövőképe szerint életünket hamarosan behálózzák és irányítják az egymással kommunikáló tárgyak és - így segítik a mindennapi életünket. De biztonságos-e ez a jövő?

A Bizottság első pillantásra kissé utópisztikus jövőképe szerint egy reggeli egyetemi óra elmaradása esetén a diákok nyugodtan aludhatnának tovább az egymással kommunikáló tárgyaknak köszönhetően. Egy példa szerint, ha az egyetemi tanár megbetegedne, jelezné az egyetemnek, amely automatikus üzenetet küldene a diákok internettel összekapcsolt tárgyainak, így például a tanuló elektronikus naptárának, ami észlelné, hogy az óra elmaradása miatt egy-két órával többet lehet aludni. A naptár ezt jelezné az ébresztőórának, ami ezért később keltene, de a kávéfőző programja is később indulna el.

Egy másik, egyszerűbb példa alapján az autóbalesetnél az autó jelezne a legközelebbi kórháznak, ez pedig a balesetet szenvedett jármű által kibocsátott koordinátákra azonnal mentőt küldhetne. A többi autó is jelezne az utasának út közben, hogy kerülje el a baleset helyszínét, így a dugók kialakulását is meg lehetne előzni.

Ez az elképzelés az „Internet of things”, amit magyarra „tárgyak internetének” fordítanak, de talán könnyebben érthető, ha az internet segítségével kommunikáló tárgyakra gondolunk.

Ha belegondolunk, hogy egy ideje léteznek olyan hűtők, amelyek elküldik a bevásárló listát a telefonunkra, valamint a legmodernebb GPS-ek már tudatosan elkerülik a dugókat és az útépítési munkákat, már nem is hangzik olyan utópisztikusnak a Bizottság terve.

A Bizottság adatai szerint egy átlagos polgár ma legalább két olyan tárggyal rendelkezik, amely csatlakozik az internethez, azonban ez a szám 2015-ig várhatóan hétre – világszinten összesen 25 milliárdra – fog nőni, 2020-ra pedig akár kétszer ennyi, 50 milliárd is lehet. Az sem elhanyagolandó - az érvelés szerint -, hogy a kommunikáló eszközök ipara több millió új munkahelyet teremtene az unióban.

Kétségtelen tehát, hogy a jövő a tárgyak hálózati kommunikációjában rejlik, azonban a Bizottság felhívja a figyelmet a kezdeményezés „árnyoldalaira” is, mivel sok, – főleg adatvédelmi – aggályt is felvet az elképzelés. Azáltal, hogy az életünket behálózzák és irányítják az egymással kommunikáló tárgyak, sokkal kiszolgáltatottabbá válhatunk az internetes bűncselekményeknek is. Mindemellett szinte minden lépésünket követhetik a technikai eszközök.

A Bizottság ezen megfontolások alapján indít konzultációt arról, hogy hogyan lehet ezt a kényelmesebb jövőt biztonságosabbá is tenni. A jövő közelebb van, mint gondolnánk…

Hozzájárulásuk nélkül és tudtukon kívül sterilizálnak nőket Üzbegisztánban – írja a BBC oknyomozó riportere a brit közszolgálati adó orosz nyelvű szolgálatának a honlapján. Az újságíró több érintett nőt is megszólaltatott. Egyikük elpanaszolta, hogy négy gyermekről álmodott, de második kislánya után őt is meddővé tették az orvosok.

A közép-ázsiai volt szovjet köztársaságban papíron piacgazdaság és demokrácia működik. A valóságban azonban Iszlam Karimov elnök tekintélyelvű uralma alatt a hatalom vaskézzel irányítja a központosított gazdaságot, ami elriasztja a külföldi befektetőket. Az emberi jogokat pedig lábbal tiporják, gyakoriak a bírósági végzés nélküli letartóztatások, a kínzások, az ellenzék működésének ellehetetlenítésében profik a hatóságok. A nép eközben nyomorog.

Karimov kihasználja, hogy Washington stratégiai érdekei miatt nem kritizálja nyíltan az embertelen, korrupt rezsimet, így kedve szerint garázdálkodik a saját és holdudvara javára. A rezsim immár attól sem riad vissza, hogy önkényesen megfossza a nőket az anyaság örömétől.

Két gyermeknél többet egy nő nem szülhet Üzbegisztánban

Az üzbég egészségügyi minisztérium egyik alkalmazottja azt mondta a BBC munkatársának, hogy a sterilizációs programmal a népesség vészes növekedését akarják lassítani.

Az érvelés azonban sántít. A hivatalos adatok szerint Üzbegisztán lakóinak száma immár elérte a 28 milliót, miközben az 1989-ben elvégzett népszámlás szerint 20 millió üzbég volt. Egyes demográfiai szakemberek túlzónak tartják a 8 milliós népességnövekedést, különösen, ha figyelembe veszik, hogy az elmúlt évek során üzbégek tömegei hagyták el hazájukat.

A nők sterilizálása ma már törvényesen engedett, sőt megkövetelt – írja a BBC. Vannak olyan orvosok, akiknek előírják a havi normát, vagyis hogy hány nőt kell meddővé tenniük. A sterilizálás egyik módja, hogy szülés után eltávolítják az anya méhét, vagy a császármetszés is jó alkalom arra, hogy az orvos egyúttal elvégezze a szükséges műveletet.

Az Expert Working Group nevű nem kormányzati szervezet (ONG) azon ritka ONG-k egyike, amelyik még működhet Üzbegisztánban. 2010-ben hét hónapon át aprólékos felmérést végzett üzbég egészségügyi dolgozók körében, és 80 ezer sterilizációs esetre bukkant.

A BBC megkérdezte a hivatalos felet is a kérdésről. Írásban feltett kérdéseire a hatóságok azt válaszolták, hogy a sterilizációs programmal kapcsolatos vádaskodások hazugságok, a valósághoz semmi közük nincs. Ilyen műtét önkéntes alapon, specialistákkal való konzultációt követően, mindkét szülő írásos hozzájárulásával végezhető el.

A gyermekhalandóságot tekintve Üzbegisztán a világ 194 országának rangsorában a 140. helyen állt a 2005 és 2010 közötti időszakban. Ezzel Laosz, Madagaszkár és Bolívia mögé került, és valamivel megelőzte Bangladest, Ghánát és Pápua Új-Guineát – emlékeztetett a BBC.

CEU Center for EU Enlargement Studies (CENS)
Polish Embassy in Hungary

“Experiences of the Polish EU Presidency. Challenges of the current Polish foreign policy”
H.E. Mr Roman KOWALSKI

Polish Ambassador to Hungary
17 April (Tuesday) 2012 at 3 p.m.
CEU, Nádor 13, Room 1

 

Fizetésük folyósítását követelik azok hajósok, akik több hajóval elzárták a dunai vízi utat a szerbiai Újvidéknél. Cégük, a Donau Gruppe 470 dolgozójának fél éve nem fizetett bért.

 

 

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint fej fej mellett áll a szerbiai demokrata tábor vezérének számító Boris Tadic volt államfő és legfőbb ellenfele, a szélsőségesből mérsékelt nacionalistává vált Tomislav Nikolic egy hónappal a szerbiai elnökválasztás előtt – jelentette kedden a Vajdaság Ma hírportál

 

Goran Bregovic elismert szerb-horvát zeneszerző elkészítette az Örömóda folklór változatát. Bregovic, aki a balkáni cigányzenét világszerte népszerűvé és elismertté tette, Boris Tadic szerbiai elnökválasztási kampányárára készítette el az újszerű feldolgozását.

A zene, ami itt hallgatható meg, sokkal könnyedebb és vidámabb lett az eredeti változatnál. Mondhatni, elkészült az Örömóda „bulizós” változata, amely a trombita és a harmonika különleges hangzására épül, valamint érződik, hogy Bregovic feldolgozásai a lakodalmas zenéből táplálkoznak.

Nem véletlen, hogy éppen az Örömódára esett a választás, ugyanis Szerbia márciusban uniós tagjelölt státuszt kapott, és akár már októberben megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások. Az sem véletlen, hogy nem a szöveg szerb fordításával rukkolnak elő a zenészek, hanem inkább az újszerű zene erejével próbálnak hatást gyakorolni az emberekre.

Az Örömódának, ugyanis nincsenek hivatalos tagállami fordításai, a közös nyelv a dallam; Beethoven IX. szimfóniája. Bregovic ezt a közös nyelvet használta föl az unió népszerűsítésére – csak egy kicsit átértelmezve.

Nekünk nagyon tetszik a végeredmény. Jó zenehallgatást!

Goran Bregovic elismert szerb-horvát zeneszerző elkészítette az Örömóda folklór változatát. Bregovic, aki a balkáni cigányzenét világszerte népszerűvé és elismertté tette, Boris Tadic szerbiai elnökválasztási kampányárára készítette el az újszerű feldolgozását.

A zene, ami itt hallgatható meg, sokkal könnyedebb és vidámabb lett az eredeti változatnál. Mondhatni, elkészült az Örömóda „bulizós” változata, amely a trombita és a harmonika különleges hangzására épül, valamint érződik, hogy Bregovic feldolgozásai a lakodalmas zenéből táplálkoznak.

Nem véletlen, hogy éppen az Örömódára esett a választás, ugyanis Szerbia márciusban uniós tagjelölt státuszt kapott, és akár már októberben megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások. Az sem véletlen, hogy nem a szöveg szerb fordításával rukkolnak elő a zenészek, hanem inkább az újszerű zene erejével próbálnak hatást gyakorolni az emberekre.

Az Örömódának, ugyanis nincsenek hivatalos tagállami fordításai, a közös nyelv a dallam; Beethoven IX. szimfóniája. Bregovic ezt a közös nyelvet használta föl az unió népszerűsítésére – csak egy kicsit átértelmezve.

Nekünk nagyon tetszik a végeredmény. Jó zenehallgatást!

Magyar Külügyi Intézet

„A közös európai külpolitika jelenlegi helyzete: sikerek és kudarcok”
Grúber Károly PSC nagykövet

2012. április 12., csütörtök, 14 óra 30 perc
Magyar Külügyi Intézet (1016 Budapest. Bérc u. 13-15.)
További információ : www.kulugyiintezet.hu

American Caterpillar RTCH Rough Terrain Container Handler

British Betford MT Series General Utility Truck

Gurbanguly Berdimuhammedov mindenki meglepetésére szombaton nekivágott egy autóversenynek, és fölényes győzelmet aratott.

Az államfő – aki a választási kampányban még Zsigulival közlekedett – egy Bugatti Veyron sportkocsival érkezett az autóverseny helyszínére, eredetileg azért, hogy üdvözölje a részvevőket. A megnyitón azonban váratlanul olyan a kéréssel fordult a főszervezőhöz, amelyre senki emberfia se merne nemet mondani Türkmenisztánban.

“Részt vehetek a futamon?” – kérdezte. A kedvező válasz után Berdimuhammedov autóversenyző ruhát öltött, és egy piciny, ám bivalyerős, török gyártmányú Volkicar volánja mögé ült. Lekörözte ellenfeleit, és pályarekordot állított fel, a verseny szervezői pedig úgy döntöttek, hogy a nyerő autót kiállítják a nemzeti sportmúzeumban.

A nyilvánvalóan előre megrendezett jelenet újabb epizódja annak az állami politikának, amely az elnököt a tettek emberének, fáradhatatlan és mindenre képes politikai vezetőnek akarja feltüntetni. A helyi sajtó gyakran cikkezet arról, hogy Berdimuhammedov hobbija az autósport. Három évvel ezelőtt az ő kezdeményezésére döntöttek arról, hogy megrendezik a Selyemút nevű nemzetközi rallyt, amely három országon, Oroszországon, Kazahsztánon és Türkmenisztánon át vezet.

A türkmén hírügynökség jelentése szerint Berdimuhammedov szombaton jelen volt a kormány kibővített kihelyezett ülésén is, amelyen a türkmén tömeg- és profi sport fejlesztéséről volt szó. Ezután a kabinet tagjai részt vettek egy, olimpiai utánpótlást nevelő sportiskola átadásán. A “nemzet vezetője” ebből az alkalomból 10 versenyautót adott át a türkmén nemzeti autósport-központnak, köztük azt a képen látható Bugattit, amivel a versenyre érkezett.

 

Canadian Western Star M4866S Heavy Utility Truck

 

Április közepéig várják az észrevételeket a muravidéki magyar közösség most készülő stratégiájához, amely a szlovéniai magyarság céljait kívánja összefoglalni.

 

Swedish Scania P124CB 8x8 Heavy Utility Truck

Beszámoló

A Külügyminisztérium, az Európai Bizottság és az Európai Parlament közös projektjeként valósult meg "Rajtad múlik!" címmel az Európai Unió többéves költségvetési tárgyalását szimuláló vetélkedő. Az esemény főszervezője a Negotiation Moot, amely nyolcadik alkalommal rendezett ilyen versenyt. Az 1000 milliárd euró elköltésére 106 egyetemista és főiskolás jelentkezett az ország 18 felsőoktatási intézményéből.

A vetélkedőn a hallgatók egy-egy európai uniós tagállam tárgyalódelegációjának, majd az Európai Parlament frakcióinak szerepét játszották el. Feladatuk az volt, hogy kellően felkészülve felmérjék saját országuk és frakciójuk, illetve a többi tagállam és képviselőcsoport érdekeit, majd a tárgyalási szimuláció alatt a valóságnak megfelelően saját véleményüket képviselve próbálják meg előmozdítani a közös álláspont kialakítását.

A versenyzők háromnapos tréningen ismerkedhettek meg az Európai Unió intézményeivel, döntéshozatalával, a jelenlegi (2007-2013) és a tervezett költségvetéssel (2013-2014) olyan szakértők előadásában mint Hajdú Márton (Magyarország Állandó Képviseletének brüsszeli szóvivője), vagy Polner Gergely ( az Európai Parlament tájékoztatási vezetője  az Egyesült Királyságban).

A verseny előtti 2 hetes felkészülés alatt, a pozíciópapírok, illetve a játékosok által írt sajtóanyagok megírása is rendkívüli tájékozottságot igényelt. A verseny első felében "eljátszott" Tanácsi napok alatt a 3-4 fős csapatoknak  a Bizottsági költségvetési javaslatot alapul véve kellett a többi delegációval tárgyalnia. Németország képviselőjeként igen nehéz dolgunk volt, hiszen mint a legnépesebb állam, és az Európai Unióban legnagyobb tekintéllyel rendelkező ország, valóban súlyt kellett adnunk annak, amit mondtunk. Ám a valóság ellenére nem sikerült egy erős "Merközy" tengelyt kialakítani, és el kell ismernem, hogy a költségvetés elfogadásakor sem a mi delegációnk járt a legjobban.

A Tanácsban közösen elfogadott költségvetés "finomhangolása" folytatódott a parlamenti napokon, amikor is a frakciókba és bizottságokba osztott képviselőknek a pártjuk érdekeinek megfelelően kellett a többi frakcióval tárgyalnia. Az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) görög képviselőjeként sem volt könnyű dolgunk, mivel kis pártról lévén szó, a szövetségkötés és kompromisszumkészség nélkül nem érhettünk volna el sikert.

Végül is úgy gondolom, ha csak "játék" szintjén is, de sikerült egy minden tagállami és frakcióérdeket figyelembevevő, a realitáshoz közel álló költségvetést elfogadnunk, miközben minden résztvevő életre szóló élménnyel és új barátokkal gazdagodott.

A szimulációnak köszönhetően gyakorlati, a való életben is rendkívül hasznosnak bizonyuló készségeket sajátítottunk el, ami a hagyományos felsőoktatási képzések során általában nem lehetséges. A felkészülés és a verseny során megtanult puha készségek (pl.: tárgyalástechnika, csapatmunka, magabiztosság) értékes tapasztalatokat nyújtottak. Remélem, hogy ezek majd a munka világában való boldogulásban is segítenek, nem kizárt, hogy akár abban, hogy mint a magyar érdekek képviselőinek jövő generációja dolgozzunk, Brüsszelben...

Aki véletlenül lemaradt volna a mostani versenyről ne csüggedjen, mert a Negomoot szervezet minden évben megrendezi az eseményt!

A beszámolót Farkas Anita, a versenyen harmadik helyezést elért csapat tagja, egyetemista hallgató írta.