Ouvrage disponible sur la boutique du Courrier des Balkans 160 pages - 19 €
Je m'appelle Europe témoigne de la vie apparemment ordinaire d'un immigré qui s'immerge dans une nouvelle culture. C'est le roman d'une renaissance : découverte d'une autre langue, initiation aux sens cachés derrière les mots et expressions les plus banals, exploration de l'étrangeté fondamentale du statut d'immigré dans une société en proie à de nombreux démons, apprivoisement de l'autre au moment de nouer les premiers liens (...)
Horvátországban vasárnap negyedik alkalommal rendeznek kisebbségi önkormányzati választásokat, amelyeken az ottani magyarok is részt vesznek.
A 2011-es népszámlálás szerint Horvátországnak 4 millió 285 ezer lakosa van, ebből 329 ezren tartoznak valamely nemzeti kisebbséghez. A legnagyobb létszámú kisebbség a szerb. Ők 187 ezren vannak, és a lakosság 4,36 százalékát teszik ki. A magyar kisebbség létszáma 14 ezer, ez a lakosság 0,33 százalékának és a 22 nemzeti kisebbség rangsorában a hatodik helynek felel meg.
Megelőzik a magyarokat a szerbeken kívül a bosnyákok, az albánok, az olaszok és a romák is.
A horvát parlament 2002-ben fogadta el a kisebbségekről szóló alkotmányerejű törvényt. 2003-ban meg is alakultak az első kisebbségi önkormányzatok, amelyeknek azonban csak véleményezési, tanácsadási joguk van, a végrehajtó testületeket (rendes önkormányzatokat) nem kötelezi a törvény arra, hogy el is fogadják a kisebbségi tanácsok vagy képviselők döntéseit, illetve javaslatait.
A törvény szerint kisebbségi jelölteket kisebbségi szervezetek vagy egyének állíthatnak, mégpedig a járások esetében 20, a városok és megyék esetében 50 támogatói aláírással.
Tizennégy nemzeti kisebbség választhat 25 fős kisebbségi tanácsot megyei szinten ott, ahol az adott kisebbség tagjainak száma meghaladja az 500 főt. Horvátország megyéiben két ernyőszervezet, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) és a Magyar Egyesületek Szövetsége (MESZ) küzd a szavazatok többségének megszerzéséért.
Tizenöt fős kisebbségi tanácsokat járási és városi szinten ott választhatnak a nemzetiségek, ahol a magukat egy adott kisebbséghez tartozónak valló állampolgárok száma meghaladja a 200 főt. Ahol ennél alacsonyabb a létszám, ott mindössze egy képviselőt jelölhetnek a szervezetek. A kisebbségi képviselő-testületekbe az juthat be, aki a legtöbb szavazatot kapja, mandátuma négy évre szól.
A magyarok 11 megyében, 9 városban és 13 járásban választanak tanácsokat. A 2011-es népszámlálási adatok szerint több megyében, városban és járásban is csökkent a magyarok létszáma, így akadnak olyan közigazgatási egységek, ahol idén már nem állíthatnak jelölteket.
Közös magyar listát megyei szintű városban csupán Zágrábban állítanak, ahol három magyar szervezet, az Ady Endre Magyar Kultúrkör, a Horvátországi Magyarok Zrínyi Miklós Cserkészcsapata és a Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság indított közös jelölteket.
A megyei szinten megválasztott tanácsok alakítják meg az országos szintű önkormányzatot (koordinációt). Erről 2010-ben döntött a parlament, amikor módosította a kisebbségi törvényt, és a kisebbségi önkormányzatok koordinációja jogi személy lett. E testületnek ugyancsak véleményezési joga van a kisebbségi törvényben megjelölt négy területre - a médiára, az oktatásra, a politikai képviselet arányaira és a nyelvhasználatra - vonatkozóan.
A választásokat felügyelő GONG civil szervezet szerint az önkormányzati választásokat médiacsend, rossz hangulat, a tolerancia hiánya és növekvő diszkrimináció övezi országszerte.
Az államnak biztosítania kell a kisebbségek számára a lehetőséget, hogy hallathassák hangjukat, különösen a helyi önkormányzatokban – írta a civil szervezet honlapján. A GONG szerint külön törvényben kellene pontosan meghatározni a kisebbségi tanácsok helyzetét, növelni kellene a szavazóhelyek számát, és meg kellene oldani a kisebbségek szavazói névjegyzékének problémáját.
Az eddigi három kisebbségi önkormányzati választásokon nagyon alacsony volt a részvételi arány.
Belgium törvényei nem tiltják kellő szigorral és elég világosan a gyermekek testi fenyítését, ezért Belgium megsérti az Európai Szociális Charta előírásait - közölte csütörtökön a strasbourgi székhelyű, 47 tagállamot számláló páneurópai szervezet, az Európa Tanács (ET).
A szervezet égisze alatt működő Szociális Jogok Európai Bizottsága rámutatott, hogy Belgium folytatólagosan megsérti a charta 17. cikkét, amelynek egyik pontja azt mondja ki, hogy a részes államok vállalják, hogy megóvják a gyermekeket és a fiatalokat a gondatlanságtól, az erőszaktól és a kizsákmányolástól.
- A gyermekekkel szemben tanúsított erőszak, így a testi fenyítés is, emberi jogaik súlyos megsértése - húzza alá közleményében az ET, amely azt szeretné, hogy mind a 47 tagország törvényi úton tiltsa meg a gyermekek testi fenyítését, valamint, hogy a kormányok indítsanak olyan programokat, amelyek a családokat is az erőszakmentesség irányába terelik.
Az Európa Tanácsnál egy nemzetközi civilszervezet, a Minden Gyermek Védelméért Szövetség (APPROACH) tett panaszt hét tagállam ellen, mert úgy ítélte meg, hogy ezekben az országokban hiányzik az iskolai, családon belüli vagy más környezetben történő testi fenyítés kimondott és hatékony tilalma.
A nap folyamán a bizottság ugyanilyen panasz alapján Csehországot is elmarasztalta a témában.
Videlo se da su imali malu tremu, jer su ljudi stajali u krugu na glavnom trgu i svaki pogled je bio uperen u njih. Možda je čak i publika imala malu tremu, ali su svi sa nestrpljenjem čekali zajednički ples maturanata, jer Subotica možda nikad nije videla tako nešto. Parovi su zauzeli svoje mesto i na prve taktove muzike počeli su plesati po unapred utvrđenoj koreografiji. Povremeno su podsećali jedni druge na sledeće korake, katkad su povećavali koncentraciju, a s vremena na vreme su se nasmejali jedni drugima pošto je, uprkos dugim probama, bilo grešaka, kašnjenja, sudaranja, a ipak tih nekoliko minuta je bilo puno neke uzvišene admosfere. Činjenica da su plesali u svojoj uobičajenoj odeću i da su se pripadnici određenih razreda razlikovali samo po boji svojih majica, je nekako samo još više uveličala momenat, jer su ovi mladi istovremeno bili i oni sami i neko koga su glumili u ovom elegantnom valceru. Oko dvesta mladih plesali su valcer na glavnom trgu, graciozno se okretali, a pored njihovog mladalačkog duha tu je lebdela i ozbiljnost, odraslost, čoveku je neminovno padalo na pamet da je, eto, pred nama još jedna generacija koja se oprašta od školskih klupa, koja baš sad kroči u život i ko zna koliko će izazova biti pred njima biti i kako će savladavati teškoće…
Posle su maturanti izveli nešto njima bliže, mladalačko; brže melodije je pratila modernija koreografija, čime je i trema publike malo popustila, a nakon programa od nekoliko minuta šareni baloni su sa olakšanjem pušteni u vis. Nagrada im je bio veliki aplauz, koji su svakako zaslužili, ne samo za istrajno vežbanje proteklih nedjelja i ne samo zbog nesvakidašnje produkcije, nego i zbog činjenice što su prvi imali smelosti da za oproštaj od škole izaberu neki nov, smireniji i pristojniji način. Suština ovog plesa bila je da osvesti mlade da matura ne znači kupanje u vodoskoku, već da ima i drugih načina slavlja, da se može i drugačije rastajati od škole i od svojih školskih drugova. Zajednički ples maturanata bi mogla biti polazna tačka za to, tačka koju će svaki Subotičanin hvaliti mnogo više nego bahato kupanje u vodoskoku, koje već godinama obeležava maturu.
Sećam se, i u mojoj generaciji je bilo pojedinaca koji su se nakon maturske šetnje u gradu okupali u Zelenom vodoskoku, ali je taj trend poslednjih godina, vrag će ga znati zbog čega i kako, postao skoro pravilo, obavezan element mature bez kojeg mladi više i ne mogu da zamisle poslednji pozdrav sa školom. Kada je došao dan mature, učenici završnih razreda su obukli majice istih boja i u pratnji trubača prošli centrom grada, a cilj šetnje je već godinama Plavi vodoskok, u koji se uskače na par minuta, da bi se posle tako mokri slikali, pevali i igrali.
Mnogi stanovnici grada su sa tugom primili k znanju da je kupanje u vodoskoku postalo zaštitni znak mature, koji se ne doživljava kao mladalačko buntovništvo, nego mnogo više kao huliganizam. Mislim da ne postoji čovek kome grudi ne tišti bojazan kada gleda mlade u vodoskoku, jer su do sada samo zahvaljujući sreći svi ostali nepovređeni na klizavim keramičnim pločicama. Mnogi se verovatno sa pravom boje da niko neće dići glas protiv ove pojave dok neko ne bude ozbiljno povređen.
U saradnji Aktiva direktora srednjih škola i Omladinske kancelarije, ove godine je prvi put doneta inicijativa da se pokuša opraštaj od škole uviti u novo ruho i samo se možemo nadati da će sledeće generacije valcer na glavnom trgu prihvatiti sa isto tolikom radošću kao i mladi koji su juče plesali na trgu. Gledano sa strane, činilo se da mladi veoma uživaju u zajedničkom plesu, mnogi od njih su mislili da je ovaj vid opraštanja od škole mnogo primereniji nego kupanje u vodoskoku, ali mnogi i dalje misle da će se tradicija kupanja održati i ubuduće.
Még nem tudom igazán elhinni, de több forrás, köztük az Ukrinform hírügynökség szerint Odessza megye kormányzójának kinevezték Miheil Szaakasvili
korábbi grúz államfőt.
Livre en vente sur la boutique du Courrier des Balkans 160 pages - 15 €
1943, Thessalonique. Les Allemands regroupent les Juifs grecs dans le ghetto, organisant des rafles et les premiers convois vers les camps en Allemagne. Léon, qui travaille dans la librairie française de la ville, s'enfuit avec sa famille en Albanie sous de fausses identités. À la fin de la guerre, devenu fervent communiste, il renie ses origines grecques et juives. Son fils Isa, le « crypto-juif », suit les traces de son (...)
This working paper written by Dr Evangelia Psychogiopoulou focuses on the use of the open method of coordination (OMC) in the field of culture as one of the new cultural policy instruments of the EU following the publication of the European Commission’s Communication on a European Agenda for Culture in a Globalizing World. The analysis examines the EU institutions’ initial reaction to the idea of a cultural OMC, explores the design and evolution of the cultural OMC through two distinct cycles (2008-2010 and 2011-2014) and examines its relation with national cultural policies and the cultural action of the EU.
Working Paper 63/2015: The open method of coordination in the field of culture (in Greek)
Author: Dr Evangelia Psychogopoulou
Hivatalos értesülés szerint a herceg Klaus Johannis államfővel találkozik, és kilátásba helyeztek egy találkozót Victor Ponta miniszterelnökkel is, amelynek időpontját még nem szögezték le. Charles herceg gyakran látogat Romániába, Erdélyben több birtoka is van.
A négy éves kisfiút 2013 szeptemberében marcangolták szét a kóbor kutyák egy park melletti magánterületen. A terület ügyintézőjét most alapfokon 3 év felfüggesztett börtönre és közel 2 és fél millió euró kártérítés kifizetésére ítélte a bíróság. Emellett egyenként 300 ezer euró kártérítést kell fizetnie a telektulajdonos cégnek, illetve a 2. kerület közterület-fenntartójának gondatlanságból elkövetett emberölés miatt. A döntés nem végleges.
Történelmi minimumnak számít az 50 bani, amit a tej literéért fizetnek az állattenyésztőknek. Ezért vonulnak utcára szerdán, Sepsiszentgyörgyön hat erdélyi megye állattartói. A tüntetés délelőtt 10 órakor kezdődik a sepsiszentgyörgyi sportcsarnok előtt, majd a Hargita, Kovászna, Maros, Brassó, Szeben és Kolozs megyei gazdák a prefektúra épülete előtt tiltakoznak Románia agrárpolitikája ellen. A mezőgazdasági miniszterhez eljuttatott petícióban nem csak az alacsony tejfelvásárlási árat kifogásolják a gazdák, kérik többek között a megkésett mezőgazdasági támogatások átutalását, az üzemanyagpótlékot. A szervező mezőgazdasági egyesület elnöke arra kéri a tehéntartó gazdákat, hozzanak magukkal egy-egy palack tejet, amelyet kiöntenek a prefektúra előtti téren, tiltakozásként a tejpiac összeomlása miatt. Az eseményre több száz gazdát várnak.
Éric Mottet est Professeur à l’Université du Québec à Montréal, directeur adjoint du Centre québécois d’Etudes géopolitiques (CQEG). Il répond à nos questions à l’occasion de son intervention au colloque « Nouvelles tensions en mer de Chine méridionale » organisé par l’IRIS et la Fondation Gabriel Péri le 19 mai 2015 à Paris :
– Quels sont les arguments du Vietnam pour revendiquer sa légitimité territoriale sur les îles situées en mer de Chine méridionale ?
– Quelles ont été les évolutions en mer de Chine méridionale depuis 2012 ?
– Quels sont les pays qui revendiquent leur souveraineté sur ces îles ? Comment expliquer l’antagonisme particulier qui existe entre la Chine et le Vietnam