A Magyar Népköztársaság 1958. augusztus 30-án létesített diplomáciai kapcsolatokat – a hasemita Iraki Királyságból alig másfél hónappal korábban megalakult – Iraki Köztársasággal. A diplomáciai kapcsolatok folytonosságát azóta mindössze egyetlen nagyobb szünet szakította meg: a Szaddám-rezsim megdöntését követően, 2005-ben a bagdadi magyar nagykövetség biztonsági okokból felfüggesztette működését, és csak 2013-ban nyitott újra. 2010 óta Bagdadnak is nagyköveti szintű képviselete van Budapesten. Ami a kurdisztáni régiót illeti, a magyar főkonzul 2014 augusztusában kezdte meg hivatalos tevékenységét Erbílben.
A magyar–iraki kapcsolatok elsősorban gazdasági és katonapolitikai összefüggésben értelmezhetők. Az együttműködés egyfajta harmadik pillérének az oktatás tekinthető: a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram keretében a magyar kormány 2014-től három éves periódusonként száz iraki diáknak biztosít magyarországi továbbtanulási lehetőséget, melyből harminc ösztöndíjas hely a kurdisztáni régió fiataljait illeti meg.
Napjainkban mintegy 10–12 magyar kis- és középvállalat van jelen Irakban, elsősorban a stabilabbnak számító síita területeken. Tevékenységük széles skálán mozog, az egészségügytől a mezőgazdaságon keresztül az áruszállításig. A gazdasági kapcsolatok motorja azonban egyértelműen a Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan működő Részvénytársaság (MOL), amely 2007-ben az első olajvállalatok között jelent meg Iraki Kurdisztánban. A magyar energiastratégiai érdekek szerepe Irakkal összefüggésben – elsősorban a MOL-on keresztül – meghatározó. Bár a MOL 2015. december 31-től a kedvezőtlen hozambecslések miatt beszüntette – a száz százalékos tulajdonában álló Kalegran leányvállalatán keresztül – addig végzett tevékenységét a 889 négyzetkilométeres Akri-Bijeel blokkban, amelynek 80 százalékos részesedéssel operátora, azaz a kutatások irányítója volt, továbbra is jelentős érdekeltségekkel és a bizakodó kilátásokat alátámasztó növekvő kitermeléssel rendelkezik a Shaikan Blokkban – igaz, ez utóbbinak csak kisebbségben, 20%-ban tulajdonosa. A vállalat éves jelentése szerint 2014-ben napi 1,9 ezer, míg 2015-ben napi 3,6 ezer hordó kőolajat termeltek ki Irak Kurdisztáni Régiójában. 2015-ben a MOL 31,4 milliárd forint értékű beruházást eszközölt a területen, amelynek döntő részét (27,9 milliárd forint) kutatásra fordította. Az elmúlt években tapasztalható nehézségek, mindenekelőtt a kifizetések több hónapos csúszása, a szállítási infrastruktúrát érő (esetleges) támadások következtében jelentkező kiesések, valamint a Bagdad és Erbíl között fennálló feszült viszony a többi Iraki Kurdisztánban tevékenykedő olajvállalathoz hasonlóan a MOL-t is érintik. A MOL összességében a zavartalan kitermeléshez szükséges stabil politikai-gazdasági-katonai állapotokban érdekelt.
(A kép forrása: magyarhirlap.hu)Ami az együttműködés katonai területét illeti, magyar katonák békeművelet keretében először 1988-ban szolgáltak Irakban, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) által 1988-ban az irak–iráni háború záró szakaszában létrehozott Irak–iráni Katonai Megfigyelő Csoport (United Nations Iran–Iraq Military Observer Group – UNIIMOG) részeként. A kuvaiti háborút követően, 1991-ben a tűzszüneti megállapodás betartatása érdekében felállított Irak–Kuvaiti Megfigyelő Misszióban (United Nations Iraq–Kuwait Observation Mission – UNIKOM) szintén vettek részt magyar katonák. Ezt követte 2003, amikor a magyar országgyűlés egy maximum 300 fős – váltás esetén maximum 600 fős – katonai szállító és humanitárius feladatokat ellátó szállító zászlóalj Irakba küldéséről határozott, immár nem ENSZ, hanem NATO-keretben. A magyar alakulat a Központi-Déli Koordinációs Zónában tevékenykedett a lengyel vezetésű Többnemzeti Hadosztály részeként, a módosított mandátum értelmében 2004. december 31-ig. 2006. szeptember 30-ig iraki kiképzési missziónk egy maximum 150 fős állománnyal az iraki biztonsági erők kiképzését célzó NATO-műveletben (NTM-I) is részt vett. 2015-ben a Magyar Honvédség tehát, ahogyan a felsorolásból látható, számos műveleti tapasztalattal a háta mögött érkezett vissza ismét Irakba, ezúttal az „Iszlám Állam” elleni nemzetközi koalíció tagjaként.
Magyarország több területen is hozzájárul az „Iszlám Állam” elleni harchoz. 2013. december 2-án és 2014. augusztus 3-án két részletben, összesen 35 ezer dollárnyi segélyt juttattunk el egy kurdisztáni menekülttáborba, majd később további 70 ezer euró összegű gyorssegélyt nyújtottunk az iraki kurd régiónak. A humanitárius segítségnyújtás mellett 50 ezer tonna lőszert szállítottunk a kurd erőknek. Egy harmadik együttműködési területet jelent az egészségügy: a kurd kormány 2015. májusi megkeresését követően sebesült kurd katonák számára biztosított Magyarország gyógykezelést. Emellett részt veszünk a régészeti emlékek – az emberiség közös öröksége – megőrzésére irányuló törekvésekben is. A nemrégiben megkötött koncessziós szerződés értelmében szeptemberben indul – a jelenleg Irakban működő két magyar régészeti expedíció mellé – az első expedíciónk iraki kurd területekre. Egy másik megállapodás értelmében pedig, ha Moszult (ókori nevén Ninivét) sikerül felszabadítani, akkor a magyar expedíció tagjai az ottani műemlékek restaurációjába is bekapcsolódnak.
Hazánk a felsoroltak mellett katonai erővel is részt vesz az „Iszlám Állam” elleni küzdelemben. A Magyar Honvédség az iraki kormány 2015. június 25-én az ENSZ tagállamaihoz intézett kérését követően az Egyesült Államok vezetésével felállt több mint hatvan tagú nemzetközi koalíció részeként teljesít ismét szolgálatot Irakban. A magyar országgyűlés 2015. április 14-én döntött a magyar részvételről. A 17/2015-ös számú országgyűlési határozat értelmében az MH Iraki Kiképzés-biztosító Kontingens legfeljebb 150 fővel települ Iraki Kurdisztánba. A kontingens mandátuma 2017. december 31-ig tart, amely felhatalmazás egy újabb országgyűlési döntéssel meghosszabbítható. A művelet költségvetése 20 milliárd forint. A döntően az MH 5. Bocskai István Lövészdandár 39. Lövészzászlóaljának tagjaiból összeállított 112 fős első kontingens 2015. augusztus végéig több lépcsőben települt a német–olasz vezetésű erbíli kiképzőközpont felelősségi területére. A második váltást 2016. január 20-án búcsúztatták el Hódmezővásárhelyen.
(A kép forrása: honvedelem.hu)A parlamenti határozat szövege a magyar részvétel melletti érvek között említi Magyarországnak az ENSZ Alapokmányából fakadó kötelezettségeit; Magyarország érdekét a nemzetközi béke és biztonság előmozdításában, valamint a terrorizmus elleni küzdelemben; és az „Iszlám Állam” által elkövetett jogsértések, népirtás és más emberiesség elleni bűncselekmények megakadályozásának erkölcsi követelményét.
A magyar honvédek közül 110 katona vesz részt a kiképző misszió biztosításában és a kiképzésben, tízen összekötői és felderítői feladatokat látnak el, egy huszonhét fős szakasz pedig Magyarországon várakozik készültségben. A kontingens állományából két szakasz egy repülőtér őrzés-védelmi feladatait látja el, egy szakasz pedig a pesmerga erők kiképzésében vesz részt. Emellett egyéni beosztásokban a Magyar Honvédség képviseletében szolgálnak katonáink az amerikai központi parancsnokságon, a Többnemzetiségű Alkalmi Harci Kötelék kuvaiti parancsnokságán, a bagdadi Szárazföldi Komponens Parancsnokságon, az Erbíl Harccsoport Parancsnokságon és a Kurdisztáni Kiképzési Koordinációs Központban. Harcoló feladatokat magyar katonák mandátumuk értelmében nem látnak el. A mandátum területi hatálya az erbíli kiképzés-koordináló központ felelősségi területén való állomásoztatásra terjed ki, ami azt jelenti, elképzelhető, hogy nem csak Erbílben, hanem a másik két kurdisztáni bázison, Atrushban és Harirban is megjelennek majd magyar katonák.
Háry Szabolcs alezredes, az erbíli magyar főkonzulátuson működő Katonai Összekötő Hivatal volt vezetője szerint a kiképzés az időként a sajtóban elhangzó kritikák ellenére hatékonynak mondható. Mióta a nemzetközi erők képezik a pesmergákat, az áldozatok száma kimutathatóan csökkent. A magyar kiképzőket emellett külön dicsérik a képzés gyakorlatiassága miatt.
A Kurdisztáni Kiképzési Koordinációs Központ (KTCC) 2015 januárja óta működik német–olasz vezetéssel. Havonta mintegy 1200 pesmergát tudnak itt kiképezni. A kurdok számára összeállított négyhetes képzési program legfontosabb elemei a következők: általános lőkiképzés, harcászat, egészségügyi alapismeretek, improvizált robbanóeszközök (IED) elleni védelem, beépített területen (városban) folytatott harctevékenység és parancsnoki törzsmunka. A misszióban részt vevő nemzetek 10–14 fős mobil kiképző csoportokban dolgoznak egy-egy szakasz mellett, helyi, angolul beszélő tolmácsok segítségével. Bár a kurd társadalomról elmondható, hogy tagjai folyamatos háborúkban szocializálódtak, így többségükben rengeteg harci tapasztalattal rendelkeznek, a gerilla-hadviselésben gyakorlott pesmergák számára a nyílt terepen megvívott harc, valamint például egy város elfoglalása és megtartása, nagyobb összehangolt műveletek lefolytatása komoly nehézséget okoz, mint ahogyan a törzsmunka, vagy a hadműveleti tervezés fogalma is lényegében ismeretlen számukra. A kiképzési program összeállításánál a nemzetközi erők ezeket a hiányosságokat vették elsődlegesen figyelembe.
(A kép forrása: presstv.ir)A biztonsági helyzet, amelyben a magyar katonák tevékenykednek, nem tartozik a legveszélyesebbek közé, hiszen a harcokban közvetlenül nem vesznek részt. Ugyanakkor nem is teljesen veszélytelen: a kurd régió határait állandó tüzérségi támadások érik az „Iszlám Állam” részéről, illetve Erbíl közelében vegyi fegyvert is vetett már be a szélsőséges szervezet.
Összegezve a fentieket, a magyar–iraki (illetve magyar–iraki kurd) kapcsolatok jónak nevezhetők. Magyarország érdekei Irak vonatkozásában elsősorban gazdaságiak, azon belül mindenekelőtt energiapolitikaiak. Hazánk emellett az Európai Unió részeként a migrációs és menekültválságon keresztül is érdekelt az iraki stabilitás mielőbbi megteremtésében. A Magyar Honvédség – részben ezen érdekek, részben a szövetségesi szolidaritás mentén – az elmúlt közel harminc évben több alkalommal is részt vett a stabil iraki viszonyok kialakítását célzó nemzetközi műveletekben és missziókban. Jelenleg – a korábbi humanitárius segélyek, lőszerszállítmány és egészségügyi segítségnyújtás mellett – 147 katonával járulunk hozzá az „Iszlám Állam” elleni küzdelemhez, ezen keresztül a nemzetközi békéhez és biztonsághoz.
A cikk nagymértékben támaszkodik az Antall József Tudásközpont Kül- és biztonságpolitika első kézből elnevezésű előadássorozatának keretében 2016. április 7-én Háry Szabolcs alezredes, Őexc. Dr. Szatmári Tibor, Prof. Dr. Dezső Tamás és Wagner Péter részvételével megrendezett „A Magyar Honvédség iraki szerepvállalása egy év távlatából” című előadásán elhangzottakra; valamint Wagner Péter biztonságpolitikai szakértőnek a Magyar Honvéd 2015. novemberi számában megjelent „Újra Irakban” című írására.
Le remorquage du croiseur Colbert qui était programmé ce dimanche à partir de 10 h puis décalé à 16 h a finalement été reporté.Les conditions météo sont à l'origine de cette décision, l'équipe chargée du remorquage attendant des conditions plus propices pour acheminer la coque de 10.000 tonnes jusqu'à l'estuaire de la Gironde.
Le navire de 181 m doit se rendre au chantier de déconstruction de Bassens (Gironde) opéré par Véolia.
Cinq Casques bleus ont été tués dimanche dans une embuscade « terroriste » dans le centre du Mali, une première dans cette région, alors que le pays connaît depuis une dizaine de jours une recrudescence des attaques meurtrières contre l’armée et les soldats de l’ONU.
Ce nouvel assaut contre la Mission de l’ONU au Mali (Minusma) n’a pas été immédiatement revendiqué.
La mission des Nations unies a rapporté qu’une attaque « terroriste » l’avait visée dimanche aux environs de 11H00 (locale et GMT), ciblant « un convoi de la force de la Minusma, pris dans une embuscade à 30 km ouest de (la ville) de Sévaré », dans la région de Mopti.
« Selon les informations préliminaires, cinq Casques bleus ont été tués. Un autre a été grièvement blessé et son évacuation médicale est en cours », a ajouté la mission dans un communiqué.
Cette attaque survient quelques jours seulement après la mort vendredi de cinq soldats maliens, tués dans l’explosion d’une mine au passage de leurs véhicules entre les localités d’Ansongo et d’Indelimane, dans le nord du Mali, selon l’armée.
Et cinq Casques bleus tchadiens avaient déjà été tués le 18 mai, dans une autre embuscade au nord d’Aguelhoc, dans le nord-est du Mali. L’attaque avait été revendiquée par un cadre du groupe jihadiste malien Ansar Dine, allié à Al-Qaïda et qui a contrôlé le vaste nord du Mali pendant près de dix mois, entre 2012 et janvier 2013.
« Je condamne avec la plus grande vigueur ce crime abject qui s’ajoute aux autres actes terroristes qui ont ciblé nos soldats de la paix et qui constituent des crimes contre l’humanité au regard du droit international », a déclaré M. Mahamat Saleh Annadif, représentant spécial du secrétaire général des Nations unies et chef de la Minusma, en évoquant les victimes de dimanche.
« Cet acte odieux de terrorisme est d’autant plus révoltant qu’il a été perpétré durant la journée internationale des Casques bleus », a souligné M. Annadif.
Il a appelé à « déployer tous les efforts possibles pour identifier les responsables de ces crimes odieux », citant notamment l’attaque de vendredi au cours de laquelle cinq soldats maliens ont été tués.
– Victimes togolaises –
L’ONU n’a pas précisé la nationalité des victimes de l’attaque de dimanche dans le centre du Mali mais une source policière malienne avait auparavant déclaré que quatre Casques bleus togolais au moins y avaient trouvé la mort.
« Les Casques bleus togolais étaient en mission de paix dans le secteur où les agriculteurs et les éleveurs se sont récemment affrontés. Ils sont tombés à une cinquantaine de kilomètres de Mopti sur une mine et une attaque terroriste », a déclaré la source contactée par téléphone à Mopti depuis Bamako.
C’est la première fois que des Casques bleus de la Minusma sont tués dans le centre du Mali, une zone où est basé le Front de libération du Macina (FLM), un groupe apparu début 2015 et dirigé par le prédicateur radical malien Amadou Koufa, un Peul.
Le FLM est allié à Ansar Dine. Ces deux groupes revendiquent régulièrement des attaques dans le Nord et le centre du Mali.
Déployée depuis juillet 2013, la Minusma est celle qui connait le plus fort taux de mortalité de toutes les actuelles missions de maintien de la paix de l’ONU, en nombre par rapport à l’effectif de plus de 10.300 militaires et policiers.
Le Nord du Mali était tombé en mars-avril 2012 sous la coupe de groupes jihadistes liés à Al-Qaïda, après la déroute de l’armée face à la rébellion à dominante touareg, d’abord alliée à ces groupes qui l’ont ensuite évincée.
Les jihadistes ont été en grande partie chassés par une intervention militaire internationale, lancée en janvier 2013 à l’initiative de la France, qui se poursuit depuis.
Mais des zones entières échappent encore au contrôle des forces maliennes et étrangères, malgré la signature en mai-juin 2015 d’un accord de paix entre le camp gouvernemental et l’ex-rébellion, censé isoler définitivement les jihadistes.
Ce matin, à environ 11h00, un convoi de la Force de la MINUSMA a été pris dans une embuscade à 30km ouest de Sevaré, sur l’axe Tenenkou-Sevaré.
Selon les informations préliminaires, cinq caques bleus ont été tués. Un autre a été grièvement blessé et son évacuation médicale est en cours.
La MINUSMA présente ses condoléances aux familles des victimes, à leur gouvernement et à leur peuple et souhaite un prompt rétablissement au casque bleu blessé.
« Je condamne avec la plus grande vigueur ce crime abjecte qui s’ajoute aux autres actes terroristes qui ont ciblé nos soldats de la paix et qui constituent des crimes contre l’humanité au regard du droit international », a déclaré M. Mahamat Saleh Annadif, le Représentant Spécial du Secrétaire Général des Nations Unies et Chef de la MINUSMA.
« Cet acte odieux de terrorisme est d’autant plus révoltant qu’il a été perpétré durant là journée internationale des Casques Bleus », a souligné M. Annadif.
M. Annadif a appelé à déployer tous les efforts possibles pour identifier les responsables de ces crimes odieux perpétrés contre les forces amies du Mali et les Forces Armées et de Sécurité Maliennes qui viennent de souffrir le vendredi 27 mai la perte de cinq de leurs éléments.
Il a souligné que la MINUSMA est plus engagée que jamais à poursuive sa mission en appui au Mali et à son peuple.
Bamako, le 29 mai 2016
www.minusma.unmissions.org
Ce nouvel assaut contre la Mission de l’ONU au Mali (Minusma) n’a pas été immédiatement revendiqué.
La mission des Nations unies a rapporté qu’une attaque « terroriste » l’avait visée dimanche aux environs de 11H00 (locale et GMT), ciblant « un convoi de la force de la Minusma, pris dans une embuscade à 30 km ouest de (la ville) de Sévaré », dans la région de Mopti.
« Selon les informations préliminaires, cinq Casques bleus ont été tués. Un autre a été grièvement blessé et son évacuation médicale est en cours », a ajouté la mission dans un communiqué.
Cette attaque survient quelques jours seulement après la mort vendredi de cinq soldats maliens, tués dans l’explosion d’une mine au passage de leurs véhicules entre les localités d’Ansongo et d’Indelimane, dans le nord du Mali, selon l’armée.
Et cinq Casques bleus tchadiens avaient déjà été tués le 18 mai, dans une autre embuscade au nord d’Aguelhoc, dans le nord-est du Mali. L’attaque avait été revendiquée par un cadre du groupe jihadiste malien Ansar Dine, allié à Al-Qaïda et qui a contrôlé le vaste nord du Mali pendant près de dix mois, entre 2012 et janvier 2013.
« Je condamne avec la plus grande vigueur ce crime abject qui s’ajoute aux autres actes terroristes qui ont ciblé nos soldats de la paix et qui constituent des crimes contre l’humanité au regard du droit international », a déclaré M. Mahamat Saleh Annadif, représentant spécial du secrétaire général des Nations unies et chef de la Minusma, en évoquant les victimes de dimanche.
« Cet acte odieux de terrorisme est d’autant plus révoltant qu’il a été perpétré durant la journée internationale des Casques bleus », a souligné M. Annadif.
Il a appelé à « déployer tous les efforts possibles pour identifier les responsables de ces crimes odieux », citant notamment l’attaque de vendredi au cours de laquelle cinq soldats maliens ont été tués.
– Victimes togolaises –
L’ONU n’a pas précisé la nationalité des victimes de l’attaque de dimanche dans le centre du Mali mais une source policière malienne avait auparavant déclaré que quatre Casques bleus togolais au moins y avaient trouvé la mort.
« Les Casques bleus togolais étaient en mission de paix dans le secteur où les agriculteurs et les éleveurs se sont récemment affrontés. Ils sont tombés à une cinquantaine de kilomètres de Mopti sur une mine et une attaque terroriste », a déclaré la source contactée par téléphone à Mopti depuis Bamako.
C’est la première fois que des Casques bleus de la Minusma sont tués dans le centre du Mali, une zone où est basé le Front de libération du Macina (FLM), un groupe apparu début 2015 et dirigé par le prédicateur radical malien Amadou Koufa, un Peul.
Le FLM est allié à Ansar Dine. Ces deux groupes revendiquent régulièrement des attaques dans le Nord et le centre du Mali.
Déployée depuis juillet 2013, la Minusma est celle qui connait le plus fort taux de mortalité de toutes les actuelles missions de maintien de la paix de l’ONU, en nombre par rapport à l’effectif de plus de 10.300 militaires et policiers.
Le Nord du Mali était tombé en mars-avril 2012 sous la coupe de groupes jihadistes liés à Al-Qaïda, après la déroute de l’armée face à la rébellion à dominante touareg, d’abord alliée à ces groupes qui l’ont ensuite évincée.
Les jihadistes ont été en grande partie chassés par une intervention militaire internationale, lancée en janvier 2013 à l’initiative de la France, qui se poursuit depuis.
Mais des zones entières échappent encore au contrôle des forces maliennes et étrangères, malgré la signature en mai-juin 2015 d’un accord de paix entre le camp gouvernemental et l’ex-rébellion, censé isoler définitivement les jihadistes.
Az "Örökké legyőzhetetlen" ( "Semper invicta") lengyel fővárost 1944-ben porig rombolták a németek. A náci megszállók a varsói felkelést akarták ily módon megbosszulni és a pusztítás során a földdel tették egyenlővé a lengyel főváros óvárosát is. A németek szinte felismerhetetlenségig szétlőtték az Óvárosi piactéren ( Rynek Starego Miasta) található épületeket, melyek újjáépítését az '50-es években kezdték meg. Ezek között van Varsó egyik legkiválóbb éttermének helyet adó Bazyliszek (Bazilikusz) is, melyet a magyar nyelven is elérhető, ingyenesen letölthető Warsaw Guide alkalmazás is ajánl. De idén májusban nem ezért kerestem fel, hanem azért, mert már korábban is volt szerencsém az étteremhez, ezért amikor korogni kezdett a gyomrom, eszembe jutott a mondás, miszerint "járt utat járatlanra el ne hagyj!"
Utoljára három éve jártam a Bazilikuszban és annyira ízlettek az elfogyasztott ételek, hogy pár napos ottartózkodásomkor kétszer is betértem ide egy-egy főétkezésre. Igen, tényleg ennyire kiváló. Persze a kiváló szó kapcsán ne valami rongyrázó, puccos étteremre asszociáljumk, mert akkor csalódást fog okozni. A hely semmit sem vesztett színvonalából, sőt a jelek szerint még népszerűbb is lett, hiszen majdnem háromnegyed órát kellett várni arra, hogy asztalt kapjak. Persze nem csak itt, hanem Varsó belvárosában is több lett a turista, szemmel láthatóan többen vannak most, mint a foci Eb-t megelőző hónapokban.
Őrzi a múltat
A kockás terítős, faasztalos hely számtalan vonást megőrzött Varsó múlt századi hangulatából és éppen ez adja különleges hangulatát, no meg a felszolgálók öltözéke, a hölgyek ugyanis fehér térdzokniban és barna térd fölött véget érő, egyberuhában szolgálják fel az ételeket. A Bazilíkusz falait régi képek díszítik: evés közben régmúlt hősök, katonák, kereskedők, mesteremberek néznek vissza abból a korból, amikor egy kép elkészítése jóval többet jelentett annál, minthogy az ember feltöltse az Facebookra, így tudatva büszkén a világgal, hogy éppen hol tartózkodik. Ha jó helyre ültetik az embert, akkor még a nyüzsgő Óvárosi térre is rá lehet látni falatozás közben.
A nagy belső boltívekkel ellátott étterem egyéb iránt "prágás hangulatot is áraszt", a műbőrrel borított étlap azonban leginkább lengyel finomságokkal van tele. A hely specialitása a krumplival, céklás-almás pürével felszolgált kacsacomb, melyből általában mindjárt kettőt tesznek a tányérra. A fogás "fél kacsaként" fut és nevéhez hűen nagyon laktató. Ki az, aki megbír enni egy fél kacsát? Csakis az az éhes turista, aki előtte órákat sétál a lengyel fővárosban. A kívül ropogósra, belül pedig istenien omlósra sütött kacsa könnyedén lebontható a csontokról, zsírt pedig keresve sem találni a combokon. A fogáshoz csapolt sör passzol leginkább, szerencsére a Bazilíkusz házi főzésű láger sörrel oltja a vendégek szomját, ugyanakkor a klasszikus lengyel sörmárkákat kedvelőknek sincs félnivalójuk, hiszen Tyskie-t is szolgálnak fel itt.
Több millió turista
Bevallom, az ízek harmóniája annyira magával ragadt, hogy csak az utolsó falatoknál jutott eszembe, ha a lengyelek nem építik újjá szétlőtt múltjukat, akkor talán én sem ülök be ide falatozni, nem beszélve a Varsót évente felkereső több millió turistáról, akik legalább egyszer ellátogatnak az Óvárosi térre is. Azt hiszem ez fontos adalék lehet a magyarországi vitáknál is, hiszen nálunk gyakran hallani olyan hangokat, hogy egy lerombolt épületet újra felépíteni, eredetihez hű állapotában ördögtől való dolog. A lengyel fővárost 2013-ban négymillió turista látogatta meg, vajon akkor is ilyen nagy számról beszélhetnénk-e, ha a második világháború után nem építik újjá a történelmi épületeket? Vajon jobb lett volna a lengyeleknek, ha helyette szocreál stílusú kockaépületekkel tűzdelik tele a belvárost?
Kiváló kiszolgálás
Maradva a Bazilíkusznál még érdemes szót ejteni a kiszolgálásról is, merthogy messzeföldön híre van. Itt, miután leültteték a vendéget, a felszolgálók készségesen bemutatkoznak, majd azonnal megkérdezik, mit óhajt a vendég inni, közben pedig odaadják a kétnyelvű (lengyel&angol) étlapot. Ha olyan ételt rendelünk, ami éppen nagyon népszerű az étteremben, akkor a pincérnő azt is készségesen elmondja kell-e rá várni és ha igen, akkor nagyjából mennyit. Miután leadtuk a rendelést azonnal kihozzák a megrendelt italt, az étkezés végén, a számla kifizetését követően pedig stílusosan édes likőrt szolgálnak fel egyfajta ingyenes ajándékként. Pozitívum, hogy az ittartódkodás alatt a vendég nincs elfelejtve, a főétel elfogyasztása közben érdeklődésképpen még azt is megkérdezik elégedettek vagyunk-e a felszolgált étellel. Igaz, ez egyébként Varsó más helyein, így például a turisták körében rendkívül népszerű Zapiecek éttermekben is bevett szokásnak számít.
A Bazilíkuszban egy szénvasmentes víz 5,50-be, egy korsó Tyskie 6,60-ba, míg egy fél kacsa körettel 25,90 zlotyba került. Meg kell jegyezni, utóbbi akciós volt látogatásom napján, hiszen az étterem a hét minden napján kedvezményesen kínál valamilyen specialitást. Ezzel együtt is azt mondhajtuk, hogy a Bazilíkusz nem drága, hiszen a kacsás fogásokkal és a fenti italokkal számolva két főre 64 zlotyért, vagyis átszámolva 4300 forintért étkezhetünk itt. A lengyel étterem ráadásul a magyar ízeket kedvelőknek is tartogat egysmást, hiszen az étlapon a magyarosan elkészített csülök is helyet kapott (golonka po wegiersku).
A klasszikus, múlt századi hangulatot képviselő éttermet mindenkinek ajánljuk, aki az orosz pirogi és a barszcz czerwony után szeretne más lengyel különlegességeket is kipróbálni, megfizethető áron és kiváló minőségben. A Bazilikusz akkor is jó választás lehet, ha valaki egyszerűen csak olyan éttermet kíván felkeresni, ahol udvarias kiszolgálás és korabeli hangulat fogadja a vendégeket. Ezt az éttermet ugyanakkor kifejezetten főétkezések alkalmával érdemes felkeresni, a sörözgetésre és szendvicsezére talán inkább más helyet válasszunk.
Fotó: Aranyi Péter
Tags: Lengyelországétteremkritika Színes: ÍzekTriste journée des Casques bleus.
Ce matin, à environ 11h, un convoi de la MINUSMA a été pris dans une embuscade à 30km à l'ouest de Sevaré, sur l'axe Tenenkou-Sevaré. Cinq (quatre selon certaines sources) casques bleus togolais ont été tués. Un autre a été grièvement blessé et il a été évacué.
Cette nouvelle attaque survient après la mort de cinq soldats maliens tués vendredi dans le nord du Mali par l'explosion d'une mine au passage de leurs véhicules.
La semaine dernière, cinq Casques bleus tchadiens avaient été tués et trois autres grièvement blessés lors d'une embuscade tendue par les djihadistes d'Ansar Dine dans le nord-est du Mali, où le déploiement des Nations unies est le plus coûteux en vies humaines depuis 20 ans.
Point commun à ces attaques: explosion d'un IED puis assaut contre les survivants du convoi attaqué.