Biztonságpolitika

Ma megérkezett a torinói gyárból a Szlovák Légierő második C-27J Spartan harcászati szállító repülőgépe a Malacky-Kuchynában lévő bázisára. Mivel nálunk is küszöbön egy ilyen kategóriájú beszerzés, a LégierőBlogger örömmel élt az alkalommal, hogy közelről szemügyre vehesse északi szomszédaink legújabb szerzeményét. A két gépes ügylet logisztikával, kiképzési csomaggal együtt bruttó 118 millió euróba került.

Pillanatokkal a nagy oldalszeles földet érés előtt az 1962-es oldalszámú C-27J.

Lassan nincs érkezési ceremónia vízfüggöny nélkül - itt a nagy szél és a megvilágítás nem annyira kedvezett a fotózásnak.

Ez elég direkt útvonal volt...

Megérkezés az állóhelyre.

Peter Gajdos védelmi miniszter a gépet leszállító Leonardo-személyzet parancsnokát, Mario Muttit üdvözli.

Az egyik szlovák C-27J felvarró.

Az előbeépítések megvannak, de az önvédelmi rendszer elemei egyelőre nincsenek a helyükön.

Műszerfal a multifunkciós kijelzőkkel.

Kritikus strukturális csomópont.

Az elsőnek érkezett gép, az 1931-es oldalszámú az északi indítózóna masszív lángterelőjének tetejéről nézve.

Szállítóalakulat két típussal: az Ancsa kivonása után maradt az L-410-es, ehhez jöttek most a Spartanok.

Zord

Christopher Pyne, Ausztrália védelmi minisztere 2018. április 9-én, hétfőn jelentette be, hogy újabb három darab F-35A ötödik generációs harci repülőgépet vehettek át (AU-3, AU-4, AU-5 jelzéssel), szoftverük azonban már eltér a korábban átadott két példányétól.

Indiai kormányzati forrásokból származik a hír, mely szerint India további MiG-29-esek beszerzését fontolgatja. Az ötletet az orosz partner vetette fel Nirmala Sitharaman indiai védelmi miniszter április 2-i moszkvai látogatásán.

2018. április 3.-án Vlagyimir Putyin orosz államfő Törökországba látogatott, ahol Recep Tayyip Erdogan török elnökkel találkozott.

Tovább olvasom

Sokan bizonyára megmosolyogják a „pakisztáni választások” kifejezést, azonban idén különös jelentősége lehet a „demokrácia ünnepének” az iszlám köztársaságban. Pervez Musharraff 2008-as távozása óta ugyanis a júliusi választás lenne a harmadik, amelyet a népszuverenitás jegyében, az alapvető normák – kirívó – megsértése nélkül tartanának meg. Három, egymást követő békés hatalomátadásra pedig még nem volt példa az ország történelmében – épp ezért érdeklődésre tarthat számot, azonban érdemes kritikával megközelíteni a helyzetet.

Elnökök és generálisok

Pakisztán szinte születése pillanatában háborúba ment ikertestvérével, Indiával, és az örökösödési vitákat azóta sem sikerült megoldaniuk. Azonban a szomszédos állam túlereje jelentette fenyegetés nem csak biztonsági kihívásként jelent meg az ország védelmi tervezésében, hanem a nemzetépítés fontos eszközévé vált a döntéshozók kezében: Hindusztán, mint a muszlimok – és a muszlim állam, Pakisztán – elnyomója, az iszlám vallás mellett az egyetlen összekötő kapocs az ország összes lakója közt. A társadalom egyben tartására és kezelhetőségére szüksége volt az alapítóknak valamire, amit ebben az ellenségképben találták meg. Annál is inkább sürgető volt ez a kényszer és egyértelmű a válasz, mivel 1947-ben Pakisztán egyetlen létező és működő állami intézménye a hadsereg volt, amely a kezdeti évek instabilitása után 1958-ben először ragadta magához a hatalmat.

Hasonlóképp történt 1977-ben és 1999-ben, amikor a vezérkarból lépett elő Zia ul-Haq és Pervez Musharraff az elnöki székbe. A civil kormányzat a puccsok közötti időszakokban sem tudott hatalomra szert tenni, döntéseit nemzetbiztonsági okokból bármikor felülírhatta a katonai vezetés. Ugyanígy napjainkban: habár a törvényhozásnak felelős kormány irányítja az országot, a hadsereg nyomására miniszterelnökök távozhatnak és dzsihadista szervezetek alakulhatnak párttá.

Demokratikus megújulás vagy katonai restauráció?

Júliusig még sok idő van hátra, így az eredményeket előre megjósolni minimum vakmerő, de sokkal inkább tudománytalan próbálkozás lenne. Azonban bizonyos folyamatok, a társadalom mozgása, reakciói fogják meghatározni ezeket az eredményeket, így a vizsgálatuk képet festhet arról, mire számíthatunk a nyáron.

Egy újabb törvényhozás – többnyire – békés megválasztására utaló lehet az a mozgalom, amely az északnyugati törzsi területeken kezd kibontakozni. Az ország egyik legelmaradottabb területéről elinduló szervezkedés a felelős kormányzás mellett és a hatalommal visszaéléssel szemben foglal állást, egyedi esetről egyedi esetre képviselve tagjai érdekeit a hatóságok és az igazságszolgáltatás előtt. Az elmúlt években figyelemre méltó eredményeket értek el, azonban kérdéses, hogyha fő céljukat: a hadsereg jelenlétének csökkentését, elérik a körzetben, mi várható utána. A körzet korábban a tálibok egyik legfontosabb központja volt, ahol hatalmuk csúcsán teljesen átvették az állam szerepét a helyi közigazgatástól. A katonai ellenőrzés csökkenését követő potenciális erőszakhullám megerősítheti a „stabil és erőskezű” vezérkarba vetett bizalmat. Másrészről, a mozgalom kudarcával vagy hitelvesztésével újabb csorbát szenvedne a társadalom demokráciába vetett bizalma, ami a Gallup felmérése szerint egyébként se túl magas.

Forrás: Gallup & Gilani Pakistan

Fontos szerepet játszik az idei választásokon a tavaly, a Legfelsőbb Bíróság döntésével eltávolított miniszterelnök, Nawaz Sharif és eltávolítása körülményeinek megítélése. Sharif pártja ugyan megtartotta többségét a törvényhozásban és a választókerületében megtartott előrehozott választást is megnyerték, azonban támogatásuk apadóban van. A választók többsége hitelt ad az őt ért korrupciós vádaknak, ami a felelősségre vonhatóság egy fontos mérföldköve lehet. Meg is indult az értelmezési verseny az eseményért: a kormánypárti PML-N áldozatként állítja be magát, akivel szemben az államhatalom visszaél (jótékonyan figyelmen kívül hagyva a tényt, hogy ők vannak kormányon). A hasonló korrupciós vádakat kikerülő ellenzéki vezető, Imrah Ali Khan (PTI) pedig mint a korrupcióval és az establishmenttel szemben álló, tiszta vezető pozícionálja magát. Azonban a kampány értelmezési kereténél fontosabb lesz, hogy mennyire marad egyszeri Nawaz Sharif esete, mennyire valósul meg valódi számonkérés magas beosztású vezetőkkel szemben, vagy ellenkezőleg: mennyiben válik a hadsereg eszközévé további vezetők, renitens pártpolitikusok eltávolítására? A bíróságok gyakorlatának eddigi tapasztalataiból az utóbbi tűnik valószínűbbnek.

Végezetül pedig minden pakisztáni elemzés elengedhetetlen eleme és minden választás témája a belbiztonság, a terrorizmus, a milíciák és fegyveres csoportok elleni fellépés. Ezekkel kapcsolatban a legfontosabb tisztázni, hogy ameddig a katonai elit – és első sorban a hírszerzés, az Interservice Intelligence Directorate (ISI-D) – hasznukat látja, akár indiai merényletek végrehajtása által, akár afganisztáni politikai tényezőként; az általános helyzet nem fog változni. Egyes források szerint a korábbi miniszterelnök eltávolítása is arra vezethető vissza, hogy keményebb fellépést és a kormánnyal együttműködő magatartást várt az ISI-től egyes pakisztáni-bázisú terrorista szervezetekkel szemben. Ugyanakkor az is kétségtelen, hogy Pakisztán kapcsolatai ezekkel a szervezetekkel a saját és sokszor a szövetségesei hasznára váltak, kezdve a Szovjetunió afganisztáni háborújával egészen a jelenlegi afganisztáni helyzetig.

A tálibok által részben vagy egészben ellenőrzött területek Afganisztánban, 2017. második felében. Forrás: http://www.bbc.com/news/world-asia-42863116

Miért éppen Pakisztán?

A pakisztáni választásoknak, bár első ránézésre nincs komolyabb jelentőségük, mégis hosszú távon befolyásolhatják a térség és a világ biztonságát egyaránt. Az első és nyilvánvaló oka ennek, hogy az ország rendelkezik nukleáris fegyverekkel, és amelyik országnak megvan a képessége pusztulást hozni a világ egy jelentős részére, azt nem érdemes figyelmen kívül hagyni. Az első számú veszélyt a proliferáció jelenti, amire azonban az Egyesült Államok, mint Pakisztán szövetségese, komoly összegeket és szakértelmet fordít, hogy ne történhessen meg. A második, hogy egy keményvonalas katonai vezetés rendszerint kevesebb tényező alapján, rövidebb döntési idővel és sokkal kalandvágyóbban hoz meg döntéseket, mint egy intézményesen lelassított, érdekeket becsatornázó civil kormány. A katonai sikerekből fakadó politikai haszon reményében sokkal hamarabb dönt az esetleges eszkaláció mellett, mivel hamarabb ítéli szükségesnek a védelmet vagy megelőzést. Az elmúlt 20 évben, mióta India és Pakisztán deklaráltan rendelkeznek nukleáris fegyverekkel, több egyezmény is született egy „véletlen” nukleáris háború elkerülésére, az emberi tényezőt és a tévedés lehetőségét véglegesen nem tudták kiiktatni.

A második, talán kevésbé nyilvánvaló ok, hogy a katonai hatalomátvételeket rendszerint a „politikailag kifogásolható” egyének tömegeinek menekülése követi. Akár országon belül, akár országon kívülre, ez irtózatos nyomás alá helyezné a hatalomváltó államot és környezetét. Különösen igaz ez egy olyan országban, ahol jelenleg is másfél millió menekült él az UNHCR adatai szerint, és amelyik a világ egyik legsűrűbben lakott régiójában helyezkedik el. Egy elhúzódó válság esetén kialakult bizonytalan helyzetben

Ezek mellett a pakisztáni belpolitikának közvetlen hatása van az afganisztáni műveletekre, az Egyesült Államokra és tágabban a NATO-ra. A szövetség korábban is tapasztalta, mennyire egyszerű az együttműködés egy katonából lett diktátorral, azonban kétségtelen az is, hogy az erőszakos hatalomváltások, a vízfej hadsereg, a civil kontroll hiánya mind olyan problémák, amelyek életre hívták a NATO térségbeli szerepvállalását. A Szövetségen belül természetesen az USA az, akinek a legtöbb érdeke fűződik egy stabil és szövetséges Pakisztánhoz – azzal azonban Washingtonban is tisztában vannak, hogy ezt a hadsereg nélkül sose lehetett biztosítani. Azonban ennek a kapcsolatnak jelenleg egy újabb kihívással kell megbirkóznia: az USA és India gyarapodó partnerségi kapcsolataival, amelynek egyik sarokköve a védelmi együttműködés. A két dél-ázsiai állam közti antagonisztikus ellentét még nehéz helyzetbe hozhatja a Fehér Házat, amennyiben a jelenlegi kölcsönös függés (anyagi támogatás és kiképzés az afganisztáni utánpótlási vonalak biztosításáért cserébe nagyon röviden összefoglalva) valamelyik eleme veszt fontosságából. Egy valószínűtlen afganisztáni rendezés vagy a háború vége, esetleg Iszlámábád anyagi függésének megszűnése könnyen szakítást eredményezhet – mint láttuk ezt az első afganisztáni háború és a nukleáris kísérletek után.

Pakisztán tehát rengeteg kihívással néz szembe, mind a kül- és biztonságpolitika, mind a belpolitikai küzdelmek terén. A kettő között az összekötő kapocs a kormány és a hadsereg tusakodása a hatalomért, amelynek új próbájára kerül sor idén nyáron. Az eredményeket egyik kérdésben sem lehet biztosan előre látni, azonban ezek állása nem feltétlenül a problémamentes hatalomátadás irányába mutatnak.

A török külügyminisztérium megerősítette; annak ellenére, hogy a NATO-tagállamok szankciókat hoztak Oroszország ellen, Törökország továbbra sem áll el az Sz-400 orosz rakétakomplexum megvásárlásától.

Tovább olvasom

Az ukrajnai Harkovban található Morozov Gépgyárban megkezdték a BREM-84 Atlet műszaki harckocsi sorozatgyártását. A típusjelölésből egyértelműen megállapítható, hogy ez a jármű bizony a T-84 Oplot harckocsin alapul. A 7,71 méter hosszú, 2,71 méter magas és 46 tonnás Atlet igazán atlétikusan képes a terepen is mozogni, hiszen a meghajtásáról egy 1200 lóerő teljesítményű 6TD-2-es mindenevő dízelmotor gondoskodik. A páncéltest jobb oldalára került felszerelésre a 360 fokban körbeforgatható, 25 tonnás emelőképességű daru, amelynek hossza kinyújtott állapotban eléri a 6,8 métert. A fő csörlő egy 130 méter hosszúságú acélkábellel van ellátva, ennek vonóereje 25 tonna, de ez egészen 140 tonnáig növelhető csigák segítségével.

A 900 kilogrammos vonóerejű segédcsörlő pedig 260 méteres hosszúságú acélkábellel rendelkezik. A páncéltest elején lévő tolólap 3.38 méter széles, segítségével 120 köbméter földet kevesebb, mint egy óra alatt lehet megmozgatni. A páncéltest hátsó-felső részén egy 1500 kilogrammig terhelhető plató nyert elhelyezést, míg a BREM-84 Atlet műszaki harckocsi felszereltségét hegesztőberendezés és egyéb a javítási munkákhoz szükséges szerszámok és eszközök teszik teljessé. A négyfőnyi legénységű jármű fegyverzetét egy 12,7 milliméteres nehézgéppuska alkotja. A 2012-ben Thaifölddel aláírt szerződés értelmében Ukrajna 49 T-84 Oplot harckocsi mellé két Atlet műszaki harckocsi leszállítását is vállalta.

Nagy-Britanniában már annyira bíznak az Airbus A400M Atlas szállítógépben, hogy egy példány elrepült a Falkland-szigeteken található Mount Pleasant légibázisra. Itt nem csak megfordult, hanem tartós településre került sor, ugyani leváltotta és át is vette az itt rendszeresen állomásozó Lockheed Martin C-130J Super Hercules gépet és annak feladatait. Amik a légi szállításon felül tengeri felderítést és kutató-mentő feladatok ellátását is jelenti.

Oroszországból több hír is érkezett az Sz-400-as Triumf (SA-21 Growler) légvédelmi rendszerrel kapcsoltban. Az egyik arról szól, hogy a Keleti Katonai Körzet légvédelmi csapatainál is hamarosan hadrendbe áll az Sz-400-as. Az első alegység átképzése hamarosan befejeződik éleslövészetük az új fegyverzettel április hónapban várható. Ez év elején az első ezred állományát alkotó Sz-400-as összetevők is leszállításra kerültek Kína számára. Az ázsiai állam még 2014 októberében rendelte meg az Sz-400-ast. A Triumf hamarosan új rakétát is fog majd kapni, méghozzá a 400 kilométeres hatótávolságúra növelt 49N6 új változatát. Ennek fejlesztése 2007-ben indult el és használható lesz az Sz-500-as rendszerhez is.

A legutóbbi tesztindításra februárban került sor, ekkor még kisebb hibákat találtak, de ezek gyorsan kiküszöbölhetők a gyártó szerint, így az áprilisban és májusban végrehajtandó próbák már a műholdak megsemmisítésére is képes, kétlépcsős szilárd hajtóművel ellátott hiperszonikus sebességgel haladó célpontok ellen is sikerrel alkalmazható rakéta rendszeresítésről fognak dönteni. A törökországi rendszeresítés is jó úton halad, hiszen sikerült Moszkvával egy igen kedvező tárgyalási szakaszt lezárni. Ankara részére elérhetővé vált az Sz-400-ok helyi előállítása a szükséges technológiák átadása révén, mivel ezt a területet az oroszok tisztán kereskedelmi kérdésként kezelték. Amíg ez megvalósul addig az oroszok készek a termelési ütem meggyorsítására, így a törökök az eddig vártnál előbb vehetik majd át az első Sz-400-as komplexumukat. Így a 2-2,5 milliárd dolláros beszerzés (mely összeg jelentős részét orosz hitelből valósítják meg) első átadási ünnepségére már 2019 végén, illetve 2020 elején sort keríthetnek a felek.

Izraelből származó hírek szerint meghiúsult az IAI (Israel Aerospace Industries) Kfir Block 60-as vadászbombázók eladása Argentína részére. A dél-amerikai államszámára állítólag politikai nyomásra esett kútba az üzlet, mivel Washington nem járult hozzá a korszerűsített repülőgépek eladásához, nehogy azok bevetésre kerülhessenek egy újabb Falkland-szigetek elleni hadművelet során Nagy-Britannia ellen. A 12-14 példányt, szimulátort és képzést is tartalmazó 420-560 millió dollárosra becsült beszerzés elmaradása után az izraeliek most Afrikában próbálják megértékesíteni a pampákra le, vagy ha úgy tetszik el nem jutott portalanított portékájukat. Ugyanis az Israel Aerospace Industries a Mirage III-as késői leszármazottját a létező legkorszerűbb elektronikával látja el, míg hajtóműve az amerikai exportkorlátozás alá már nem eső - vagy talán mégis? - General Electric J79-es marad. A C.7-es Kfirek sárkányszerkezetét megerősítik, illetve több elemét kicserélik, így élettartamuk 8000 repült óra, vagy 40 év lesz. A pilótafülke szélvédőjét egy darabból készültre cserélik le és lehetőség lesz egy fix utántöltő csonk felszerelésére is.

Az orrkúp alá az AESA antennával ellátott Elta EL/M-2052-es fedélzeti rádiólokátor kerül beszerelésre. Ez több üzemmóddal, valamint SAR és ISAR képességgel is rendelkezik, egyidejűleg 64 célpontot tud nyomon követni égen, földön, vízfelszínen. A pilótafülkébe három, nagyméretű színes kijelzőn lesznek megjeleníthetők az adatok, de a pilóta számára integrálásra kerül a sisakkijelző is. Továbbá a Block 60-as fel lesz szerelve elektronikai önvédelmi rendszerekkel és Link 16-os adatátviteli rendszerrel is. Légi célok elleni fegyverzetét Derby és Python 5 légiharc-rakéták alkotják majd, a földi célok elleni precíziós fegyverzet irányítását a Litening célzókonténer segítheti.

Az esetleges eladásra mások is figyeltek, így például Nagy-Britannia, ahol 2014-ben személyesen a brit miniszterelnök, David Cameron kérte arra Izraelt, hogy adjon részletes tájékoztatást az Argentína számára eladásra felkínált IAI Kfir Block 60-as vadászbombázók képességéről. Angliában még élnek az 1980-as évek elején szerzett keserű tapasztalatok a Falklandi háborúról, így szeretnék elkerülni a Super Etendard és az Exocet rakéták által akkor okozott meglepetések megismétlődését. A Spanyolország által felkínált Mirage F1M gépek jelentősen lebutítva érkezhettek volna csak meg Argentínába, ugyanis a GPS nagyobb pontosságot garantáló kódjai csak a NATO tagok számára elérhetők.

Ugyanebből az okból kifolyólag nem tudták volna kihasználni a barát-idegen felismerő rendszer teljes képességét sem az argentinok, de az INDRA ALR-300-as besugárzásjelző eddig a spanyolok által kibővített adatbázisát sem kapták volna meg egy esetleges vásárlás után. Szintén gondot okozott volna az AN/ALE-40-es infravörös- és dipól csalikat kibocsátó berendezések csalival történő ellátása is, mivel az ezeket gyártó amerikai Tracor cég, 1999 óta a brit BAE csoport tagja, és Nagy-Britanniában egy 900 oldalas lista készült el a dél-amerikai ország számára eladni tiltott védelmi ipari termékekről.

Persze a használt spanyol vadászbombázók beszerzése is csak átmeneti megoldásnak lett volna jó, nagyjából a 2018-2020 körüli időpontig, mivel addigra már 35-38 évesek lesznek. Ekkor ezeket is ki kell majd vonni és újabb beszerzést kell megkezdeni a pótlásukra. Nagyjából pont ekkor kerülhettek volna kivonásra a franciák Mirage 2000-5F gépei, amik beszerzésük esetén a szükséges élettartam-hosszabbítás és nagyjavítás (és talán korszerűsítés) után újabb 10-15 évig biztosíthatták volna a légierő képességének fenntartását a jól ismert francia technika minimális változásával. Jelen pillanatban is éppen a Párizs által 20-24 példányban felajánlott Mirage 2000-es gépek tűnnek a befutónak az argentin döntéshozóknál.

Szenegálban viszont úgy néz ki megvásárlásra fog kerülni négy Aero Vodochody Aerospace L-39NG (Next Generation) sugárhajtású kiképző és könnyű támadógép. Ez a variáns a Williams International FJ44-4M jelzést viselő változatával van ellátva, míg a repülési műszereket a Genesys Aerosystems, illetve a HUD-ot a Speel Praha készíti el. Az L-39NG a fejlesztők szerint megtartja az előd legjobb tulajdonságait, mint az alacsony üzemeltetési költség, a nagyfokú megbízhatóság, a könnyű üzemeltethetőség és a magas rendelkezésre állás. Tenni fogja mindezt a modern avionikával, ami számos szimulációs technológiát is magában foglal. A leírtakban joggal bízhat a gyártó, hiszen az L-39NG alkatrészeinek csak mindössze fel új tervezésű és gyártású. Az L-39NG további megrendelői között említik a Breitling és Black Diamond műrepülő csapatokat, de a spanyol légierőt is, ahol a CASA C-101-es gépek utódja lehet a cseh típus.

Az új szárnnyal, avionikával és hajtóművel ellátott, 15000 repült órás élettartammal rendelkező Aero Vodochody L-39NG öt felfüggesztési ponttal rendelkezik, ezek terhelhetősége 1200 kilogramm. A fejlesztési elképzelést bemutató példány első repülésére 2015 szeptemberében került sor. Jelenleg már négy gép építését végzi az gyártó, ezekből az elsőt és negyediket fogják a repülési tesztekhez felhasználni, ezek az év végétől veszik majd kezdetüket. Szenegál új építésű példányai várhatólag 2020-tól kerülnek majd átadásra. A cseh gyártó szerint jelenleg két további lehetséges megrendelővel folytatnak előrehaladott tárgyalásokat az L-39NG esetében. Az afrikai állam fegyverhasználatra képes repülőeszközeit mindössze két-két Mil Mi-17-es és Mi-35-ös képviseli, ugyanis a 2013-ban bejelentett három Embraer EMB-314 Super Tucano beszerzése a mai napig nem valósult meg.

Igen alaposan demonstrálta megnövekedett repülési idejét a General Atomics Aeronautical Systems Inc. (GA-ASI) új Avenger ER (Extended Range) távolról irányított repülőgépe. A teszt során a gép a felderítő, megfigyelő, hírszerző konfigurációban több mint 23 órát töltött egyhuzamban a levegőben. Ez igen számottevő javulás a fejlesztés kiindulási alapjaként szolgáló Predator C Avenger 10 órás repülési idejéhez képest. Az Avenger ER fesztávolsága 23 méter, míg felszállótömege 8,8 tonna.

Hamarosan egy újabb tengerészgyalogos században fog hadrafoghatóvá válni a Lockheed Martin F-35B Lightning II vadászbombázó. A VMFA-122 századnál már befejezettnek tekintik az F/A-18C Horent típus képviselt időszakot és jelenleg arra koncentrálnak, hogy minél előbb elérjék az átfegyverzés előtti korlátlan bevethetőséget jelentő szintet.

Peruban és Chilében is egyre jobban érdeklődnek az orosz/indiai közös fejlesztésű BrahMos csapásmérő robotrepülőgép iránt. A hiperszonikus sebességre képes eszközből már létezik egy 2,5 tonna indulótömegű légi indítású variáns is, aminek hatótávolsága 290 kilométer. A jövőbeli tervekben szerepel egy 600 kilométeresre növelt hatótávolságú variáns megalkotása is. Valamint egy még kisebb méretekkel rendelkező, ezáltal a Szuhoj Szu-57-es (PAK-FA) belső terében, valamit a MiG-35-ös, vagy akár a Dassault Rafale által is hordozható Mini-BrahMos (vagy BrahMos-NG) névre hallgató légi indítású változat megalkotása is. Továbbá ott van még a szint 290 kilométeres hatótávolsággal, de Mach 7-es sebességgel rendelkező BrahMos-II-es terve is, ami szintén számos érdeklődőt vonz a projekthez.

 

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Panavia Tornado IDS

Boeing C-17A Globemaster III

Alenia Aermacchi C-27J Spartan

McDonnell Douglas F-15E Strike Eagle

Chengdu J-10B

Lockheed Martin F-35A Lightning II

Transall C-160D

General Dynamics F-16A Fighting Falcon

Dassault Mirage F1CR

McDonnell Douglas F-4F Phantom II

Airbus Atlas C.1

McDonnell Douglas F-15C Eagle

Mitsubishi F-2B

McDonnell Douglas F/A-18C Hornet

Mil Mi-171S-P

Lockheed CP-140 Aurora

CASA CN235M-100

Boeing KC-135A Stratotanker

Sepecat Jaguar T.2A

Lockheed Martin F-22A Raptor

Az ukrajnai Harkovban található Morozov Gépgyárban megkezdték a BREM-84 Atlet műszaki harckocsi sorozatgyártását. A típusjelölésből egyértelműen megállapítható, hogy ez a jármű bizony a T-84 Oplot harckocsin alapul. A 7,71 méter hosszú, 2,71 méter magas és 46 tonnás Atlet igazán atlétikusan képes a terepen is mozogni, hiszen a meghajtásáról egy 1200 lóerő teljesítményű 6TD-2-es mindenevő dízelmotor gondoskodik. A páncéltest jobb oldalára került felszerelésre a 360 fokban körbeforgatható, 25 tonnás emelőképességű daru, amelynek hossza kinyújtott állapotban eléri a 6,8 métert. A fő csörlő egy 130 méter hosszúságú acélkábellel van ellátva, ennek vonóereje 25 tonna, de ez egészen 140 tonnáig növelhető csigák segítségével.

A 900 kilogrammos vonóerejű segédcsörlő pedig 260 méteres hosszúságú acélkábellel rendelkezik. A páncéltest elején lévő tolólap 3.38 méter széles, segítségével 120 köbméter földet kevesebb, mint egy óra alatt lehet megmozgatni. A páncéltest hátsó-felső részén egy 1500 kilogrammig terhelhető plató nyert elhelyezést, míg a BREM-84 Atlet műszaki harckocsi felszereltségét hegesztőberendezés és egyéb a javítási munkákhoz szükséges szerszámok és eszközök teszik teljessé. A négyfőnyi legénységű jármű fegyverzetét egy 12,7 milliméteres nehézgéppuska alkotja. A 2012-ben Thaifölddel aláírt szerződés értelmében Ukrajna 49 T-84 Oplot harckocsi mellé két Atlet műszaki harckocsi leszállítását is vállalta.

Nagy-Britanniában már annyira bíznak az Airbus A400M Atlas szállítógépben, hogy egy példány elrepült a Falkland-szigeteken található Mount Pleasant légibázisra. Itt nem csak megfordult, hanem tartós településre került sor, ugyani leváltotta és át is vette az itt rendszeresen állomásozó Lockheed Martin C-130J Super Hercules gépet és annak feladatait. Amik a légi szállításon felül tengeri felderítést és kutató-mentő feladatok ellátását is jelenti.

Oroszországból több hír is érkezett az Sz-400-as Triumf (SA-21 Growler) légvédelmi rendszerrel kapcsoltban. Az egyik arról szól, hogy a Keleti Katonai Körzet légvédelmi csapatainál is hamarosan hadrendbe áll az Sz-400-as. Az első alegység átképzése hamarosan befejeződik éleslövészetük az új fegyverzettel április hónapban várható. Ez év elején az első ezred állományát alkotó Sz-400-as összetevők is leszállításra kerültek Kína számára. Az ázsiai állam még 2014 októberében rendelte meg az Sz-400-ast. A Triumf hamarosan új rakétát is fog majd kapni, méghozzá a 400 kilométeres hatótávolságúra növelt 49N6 új változatát. Ennek fejlesztése 2007-ben indult el és használható lesz az Sz-500-as rendszerhez is.

A legutóbbi tesztindításra februárban került sor, ekkor még kisebb hibákat találtak, de ezek gyorsan kiküszöbölhetők a gyártó szerint, így az áprilisban és májusban végrehajtandó próbák már a műholdak megsemmisítésére is képes, kétlépcsős szilárd hajtóművel ellátott hiperszonikus sebességgel haladó célpontok ellen is sikerrel alkalmazható rakéta rendszeresítésről fognak dönteni. A törökországi rendszeresítés is jó úton halad, hiszen sikerült Moszkvával egy igen kedvező tárgyalási szakaszt lezárni. Ankara részére elérhetővé vált az Sz-400-ok helyi előállítása a szükséges technológiák átadása révén, mivel ezt a területet az oroszok tisztán kereskedelmi kérdésként kezelték. Amíg ez megvalósul addig az oroszok készek a termelési ütem meggyorsítására, így a törökök az eddig vártnál előbb vehetik majd át az első Sz-400-as komplexumukat. Így a 2-2,5 milliárd dolláros beszerzés (mely összeg jelentős részét orosz hitelből valósítják meg) első átadási ünnepségére már 2019 végén, illetve 2020 elején sort keríthetnek a felek.

Izraelből származó hírek szerint meghiúsult az IAI (Israel Aerospace Industries) Kfir Block 60-as vadászbombázók eladása Argentína részére. A dél-amerikai államszámára állítólag politikai nyomásra esett kútba az üzlet, mivel Washington nem járult hozzá a korszerűsített repülőgépek eladásához, nehogy azok bevetésre kerülhessenek egy újabb Falkland-szigetek elleni hadművelet során Nagy-Britannia ellen. A 12-14 példányt, szimulátort és képzést is tartalmazó 420-560 millió dollárosra becsült beszerzés elmaradása után az izraeliek most Afrikában próbálják megértékesíteni a pampákra le, vagy ha úgy tetszik el nem jutott portalanított portékájukat. Ugyanis az Israel Aerospace Industries a Mirage III-as késői leszármazottját a létező legkorszerűbb elektronikával látja el, míg hajtóműve az amerikai exportkorlátozás alá már nem eső - vagy talán mégis? - General Electric J79-es marad. A C.7-es Kfirek sárkányszerkezetét megerősítik, illetve több elemét kicserélik, így élettartamuk 8000 repült óra, vagy 40 év lesz. A pilótafülke szélvédőjét egy darabból készültre cserélik le és lehetőség lesz egy fix utántöltő csonk felszerelésére is.

Az orrkúp alá az AESA antennával ellátott Elta EL/M-2052-es fedélzeti rádiólokátor kerül beszerelésre. Ez több üzemmóddal, valamint SAR és ISAR képességgel is rendelkezik, egyidejűleg 64 célpontot tud nyomon követni égen, földön, vízfelszínen. A pilótafülkébe három, nagyméretű színes kijelzőn lesznek megjeleníthetők az adatok, de a pilóta számára integrálásra kerül a sisakkijelző is. Továbbá a Block 60-as fel lesz szerelve elektronikai önvédelmi rendszerekkel és Link 16-os adatátviteli rendszerrel is. Légi célok elleni fegyverzetét Derby és Python 5 légiharc-rakéták alkotják majd, a földi célok elleni precíziós fegyverzet irányítását a Litening célzókonténer segítheti.

Az esetleges eladásra mások is figyeltek, így például Nagy-Britannia, ahol 2014-ben személyesen a brit miniszterelnök, David Cameron kérte arra Izraelt, hogy adjon részletes tájékoztatást az Argentína számára eladásra felkínált IAI Kfir Block 60-as vadászbombázók képességéről. Angliában még élnek az 1980-as évek elején szerzett keserű tapasztalatok a Falklandi háborúról, így szeretnék elkerülni a Super Etendard és az Exocet rakéták által akkor okozott meglepetések megismétlődését. A Spanyolország által felkínált Mirage F1M gépek jelentősen lebutítva érkezhettek volna csak meg Argentínába, ugyanis a GPS nagyobb pontosságot garantáló kódjai csak a NATO tagok számára elérhetők.

Ugyanebből az okból kifolyólag nem tudták volna kihasználni a barát-idegen felismerő rendszer teljes képességét sem az argentinok, de az INDRA ALR-300-as besugárzásjelző eddig a spanyolok által kibővített adatbázisát sem kapták volna meg egy esetleges vásárlás után. Szintén gondot okozott volna az AN/ALE-40-es infravörös- és dipól csalikat kibocsátó berendezések csalival történő ellátása is, mivel az ezeket gyártó amerikai Tracor cég, 1999 óta a brit BAE csoport tagja, és Nagy-Britanniában egy 900 oldalas lista készült el a dél-amerikai ország számára eladni tiltott védelmi ipari termékekről.

Persze a használt spanyol vadászbombázók beszerzése is csak átmeneti megoldásnak lett volna jó, nagyjából a 2018-2020 körüli időpontig, mivel addigra már 35-38 évesek lesznek. Ekkor ezeket is ki kell majd vonni és újabb beszerzést kell megkezdeni a pótlásukra. Nagyjából pont ekkor kerülhettek volna kivonásra a franciák Mirage 2000-5F gépei, amik beszerzésük esetén a szükséges élettartam-hosszabbítás és nagyjavítás (és talán korszerűsítés) után újabb 10-15 évig biztosíthatták volna a légierő képességének fenntartását a jól ismert francia technika minimális változásával. Jelen pillanatban is éppen a Párizs által 20-24 példányban felajánlott Mirage 2000-es gépek tűnnek a befutónak az argentin döntéshozóknál.

Szenegálban viszont úgy néz ki megvásárlásra fog kerülni négy Aero Vodochody Aerospace L-39NG (Next Generation) sugárhajtású kiképző és könnyű támadógép. Ez a variáns a Williams International FJ44-4M jelzést viselő változatával van ellátva, míg a repülési műszereket a Genesys Aerosystems, illetve a HUD-ot a Speel Praha készíti el. Az L-39NG a fejlesztők szerint megtartja az előd legjobb tulajdonságait, mint az alacsony üzemeltetési költség, a nagyfokú megbízhatóság, a könnyű üzemeltethetőség és a magas rendelkezésre állás. Tenni fogja mindezt a modern avionikával, ami számos szimulációs technológiát is magában foglal. A leírtakban joggal bízhat a gyártó, hiszen az L-39NG alkatrészeinek csak mindössze fel új tervezésű és gyártású. Az L-39NG további megrendelői között említik a Breitling és Black Diamond műrepülő csapatokat, de a spanyol légierőt is, ahol a CASA C-101-es gépek utódja lehet a cseh típus.

Az új szárnnyal, avionikával és hajtóművel ellátott, 15000 repült órás élettartammal rendelkező Aero Vodochody L-39NG öt felfüggesztési ponttal rendelkezik, ezek terhelhetősége 1200 kilogramm. A fejlesztési elképzelést bemutató példány első repülésére 2015 szeptemberében került sor. Jelenleg már négy gép építését végzi az gyártó, ezekből az elsőt és negyediket fogják a repülési tesztekhez felhasználni, ezek az év végétől veszik majd kezdetüket. Szenegál új építésű példányai várhatólag 2020-tól kerülnek majd átadásra. A cseh gyártó szerint jelenleg két további lehetséges megrendelővel folytatnak előrehaladott tárgyalásokat az L-39NG esetében. Az afrikai állam fegyverhasználatra képes repülőeszközeit mindössze két-két Mil Mi-17-es és Mi-35-ös képviseli, ugyanis a 2013-ban bejelentett három Embraer EMB-314 Super Tucano beszerzése a mai napig nem valósult meg.

Igen alaposan demonstrálta megnövekedett repülési idejét a General Atomics Aeronautical Systems Inc. (GA-ASI) új Avenger ER (Extended Range) távolról irányított repülőgépe. A teszt során a gép a felderítő, megfigyelő, hírszerző konfigurációban több mint 23 órát töltött egyhuzamban a levegőben. Ez igen számottevő javulás a fejlesztés kiindulási alapjaként szolgáló Predator C Avenger 10 órás repülési idejéhez képest. Az Avenger ER fesztávolsága 23 méter, míg felszállótömege 8,8 tonna.

Hamarosan egy újabb tengerészgyalogos században fog hadrafoghatóvá válni a Lockheed Martin F-35B Lightning II vadászbombázó. A VMFA-122 századnál már befejezettnek tekintik az F/A-18C Horent típus képviselt időszakot és jelenleg arra koncentrálnak, hogy minél előbb elérjék az átfegyverzés előtti korlátlan bevethetőséget jelentő szintet.

Peruban és Chilében is egyre jobban érdeklődnek az orosz/indiai közös fejlesztésű BrahMos csapásmérő robotrepülőgép iránt. A hiperszonikus sebességre képes eszközből már létezik egy 2,5 tonna indulótömegű légi indítású variáns is, aminek hatótávolsága 290 kilométer. A jövőbeli tervekben szerepel egy 600 kilométeresre növelt hatótávolságú variáns megalkotása is. Valamint egy még kisebb méretekkel rendelkező, ezáltal a Szuhoj Szu-57-es (PAK-FA) belső terében, valamit a MiG-35-ös, vagy akár a Dassault Rafale által is hordozható Mini-BrahMos (vagy BrahMos-NG) névre hallgató légi indítású változat megalkotása is. Továbbá ott van még a szint 290 kilométeres hatótávolsággal, de Mach 7-es sebességgel rendelkező BrahMos-II-es terve is, ami szintén számos érdeklődőt vonz a projekthez.

 

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Panavia Tornado IDS

Boeing C-17A Globemaster III

Alenia Aermacchi C-27J Spartan

McDonnell Douglas F-15E Strike Eagle

Chengdu J-10B

Lockheed Martin F-35A Lightning II

Transall C-160D

General Dynamics F-16A Fighting Falcon

Dassault Mirage F1CR

McDonnell Douglas F-4F Phantom II

Airbus Atlas C.1

McDonnell Douglas F-15C Eagle

Mitsubishi F-2B

McDonnell Douglas F/A-18C Hornet

Mil Mi-171S-P

Lockheed CP-140 Aurora

CASA CN235M-100

Boeing KC-135A Stratotanker

Sepecat Jaguar T.2A

Lockheed Martin F-22A Raptor

A napokban számoltunk be lapunkon arról, hogy Horvátország használt, izraeli F-16-osokkal váltja le kiöregedő MiG-21-es flottáját, friss hírek szerint pedig Szlovákia is az amerikai típust favorizálja.

2018. április 4-én, szerdán 10 óra 30 perc körül, kiképzőrepülés végrehajtása közben lezuhant az Amerikai Légierő világhírű Thunderbirds bemutatócsapatának egyik F-16-os vadászbombázója.

Idén április 29-én 19 éve, hogy valószínűleg az USAF F-117-esei lebombázták a Belgrádhoz közeli Avala-hegyen álló impozáns tévétornyot. Ha stílszerűen akarunk fogalmazni, az amerikai légierő szimbólumát ért csapásokra Jugoszlávia szimbólumának elpusztításával válaszoltak. A LégierőBlogger régi adósságát törlesztve a napokban zarándokolt el a stratégiai légi támadó hadműveletek ("going downtown") történetének eme helyszínére.

Zord

Több repülőgép balesetről, katasztrófáról számolhatunk be 2018 áprilisának első napjaiból, többek között az Amerikai Tengerészgyalogság CH-53E Super Stallion helikopterének lezuhanásáról, ahol a négyfős személyzet életét vesztette.

A csehek nagy múltú repülőgépgyára, az Aero Vodochody megszerezte a legújabb fejlesztése, az L-39CW légi alkalmassági bizonyítványát. Ez az altípus a jól bevált L-39 új hajtóművel és modern avionikai berendezésekkel modernizált változata.

Lezuhant az amerikai légierő egy helikoptere Irakban. A technikai hiba eredményeként történt incidens során hét ember életét veszítette.

Tovább olvasom

A görög miniszterelnök szerint Törökország fel kell hagyjon az Égei-tengeren folytatott minden illegális tevékenységgel, tiszteletben kell tartsa Görögország és Ciprus szuverén jogait.

Tovább olvasom

Az Eurocontrol vezérlőrendszerének tegnapi meghibásodását követően a magyar légiforgalmi irányítók a repülésbiztonság prioritásával, a készenléti protokoll szerint koordinálták a légiforgalmat.

2019 júliusára várható az orosz Sz-400 rakétakomplexumok átadása Törökországnak - derült ki a török védelmi minisztérium egy tisztviselőjének szerdai nyilatkozatából.

Tovább olvasom

Palesztin-izraeli konfliktus

Izraeli katonai titkok szivárogtak ki az internetre

Avigdor Liebermann védelmi miniszter által aláírt, szigorúan titkos katonai dokumentumok kerültek fel a világhálóra. A dokumentumok többek között az Izraeli Védelmi Erők kapacitásáról és eljárásrendjéről tartalmaznak bizalmas információkat. (angol, Haaretz, 02.07.)

Kairóban napi egymillió köbméter víz veszik kárba

Kairó kormányzója, Atef Abdel Hamid szerint napi egymillió köbméter vizet pazarol az egyiptomi főváros. A vízgazdálkodás javítása kifejezetten fontos egy ilyen vízszegény térségben, kiváltképp az Etiópia által tervezett „Nagy Reneszánsz Gát” projekt tükrében. (angol, Middle East Monitor, 03.12.)

A palesztin vezetés visszautasítja Donald Trump béketervét

Szaúd-Arábia közvetítésével jutott el a 35 oldalas dokumentum a Palesztin Hatóság vezetőihez, akik szerint az amerikaiak „egy olyan palesztint sem fognak találni, aki elfogadná ezt az ajánlatot”. A palesztin főtárgyaló, Saeb Erekat szerint a terv a Gázai-övezetre és Ciszjordánia egyes részeire korlátozná a jövőbeni palesztin állam területét, kihagyva belőle Kelet-Jeruzsálemet. (angol, Middle East Eye, 03.16)

Arab diplomaták: Abbas-nak el kellene fogadnia Trump béketervét, máskülönben a palesztinok mindent elveszthetnek

Az egyiptomi Al Shorouk cikkében idéz egy arab diplomatát, aki szerint a palesztin vezetés könnyen megbánhatja, ha nem fogadja el Donald Trump béketervét, hiszen jelenleg az bármennyire is elfogadhatatlannak tűnik, az intenzív telepépítések miatt a jövőben még ennél is rosszabb alkupozícióból indulhatnak a tárgyalások. (angol, The Times of Israel, 03.09.)

Saad Hariri: Libanon a tervek szerint megerősíti katonai jelenlétét az izraeli határon

A libanoni miniszterelnök a terv megvalósításához kért anyagi támogatást Rómában egy nemzetközi konferencián, amelyen közel 40 ország képviseltette magát. A Libanoni Fegyveres Erők megerősítése egyben gátat vethet a Hezbollah további térnyerésének. (angol, Midle East Eye, 03.15)

Egész országra kiterjedő gyakorlatot tartott az Izraeli Védelmi Erők

A gyakorlat nem csupán a katonaság válságkezelő és gyorsreagáló képességét kívánta felmérni, hanem tesztelte, hogy egy válsághelyzet esetén a lakossági szirénák által mennyire mobilizálhatók a civilek. (angol, The Times of Israel, 03.11.)

Egyiptom megkapta Izrael engedélyét, hogy átadjon két szigetet Szaúd-Arábiának

Izrael beleegyezésére azért volt szükség, mert az Akabai-öböl bejáratánál található két sziget, Tirán és Szanáfír részét képzik az 1978-ban megkötött egyiptomi-izraeli békeszerződésnek. A szigetek eredetileg Szaúd-Arábiához tartoztak, ám az 1948-as háború előtt az ország átadta azokat Egyiptomnak. (angol, Middle East Monitor, 03.07.)

15 halott és 1400 sérült a Gázai-övezetben tartott Föld napi tüntetésen

A tüntetők ezzel hívják fel a figyelmet a hazatérés jogára. A Gázai-övezet kétmilliós lakosságának 70%-a menekült, illetve menekültek leszármazottja, így számukra kiemelten fontos ez a kérdés. (angol, Al-Jazeera, 03.30.)

EU: A jeruzsálemi lakosságra vonatkozó új jogszabály még bizonytalanabbá teheti az ott élő palesztinok helyzetét

A március 7-én a Knesszetben elfogadott új törvény értelmében megvonható a kelet-jeruzsálemi tartózkodási engedély azoktól a személyektől, akik terrortámadásban vagy hazaárulásban vettek részt. Az EU szerint ez a törvény alkalmas lehet arra, hogy tovább csökkentse a palesztinok arányát Jeruzsálemben, ezzel aláásva a kétállami megoldást, ezért az Unió folyamatosan ellenőrizni fogja a törvény betartásának módját és annak hatásait. (angol, The Times of Israel, 03.09.)

Túlélte a konvoját ért merényletet a palesztin miniszterelnök

A Palesztin Hatóság miniszterelnökének, Rami Hamdallahnak a konvoját március 13-án érte bombatámadás, röviddel azután, hogy a Gázai-övezet területére értek. A látogatás célja a Hamasz és a Palesztin Hatóság közötti együttműködés további elmélyítéséről szóló tárgyalás volt. (angol, Middle East Eye, 03.13.)

Hosszú hallgatás után Izrael elismerte Aszád atomreaktorának felrobbantását

Izrael hivatalosan is elismerte, hogy 2007-ben az izraeli légierő bombázta le a szíriai Deir Ezzorban épült atomreaktort. A lépés a Begin-doktrínához köthető, amely kimondja, hogy törekedni kell az ellenséges országok nukleáris képességének elpusztítására. Ez a doktrína először 1981-ben lépett életbe, amikor egy Irakban épülő atomreaktort bombázott le az izraeli légierő. (Ekkor azonban azonnal felvállalta a felelősséget.) (angol, The Times of Israel, 03.21)

Törökország és a kurd kérdés

Törökország nem ért egyet Franciaország szíriai szerepvállalásával

Egy török hivatalnok szerint a francia tervek csak arra irányulnak, hogy a kurd erők által ellenőrzött észak-szíriai régiót stabilizálják – ez a lépés azonban a terrorizmus támogatását idézheti elő. A szíriai kurd erők (YPG) Párizs általi támogatása jelentősen ronthatja az Ankarával fennálló viszonyt. Franciaország megerősíti pozícióit Szíriában, hogy erőteljesebben fel tudjon lépni az Iszlám Állam ellen. A kurdok támogatásának a kérdése akár a két ország közötti diplomáciai csörte kialakulásához is vezethet. (Reuters, angol, 03.30.)

EU-Törökország csúcstalálkozó

Az Unió valószínűleg újabb forrásokat fog biztosítani Törökországnak, hogy megfelelően tudja kezelni a szíriai menekültek beözönlését. Mindemellett az EU vonakodik a mélyebb kereskedelmi kapcsolat kiépítésétől, és a vízummentesség megadásától is.  (Reuters, angol, 03. 26.)

Németország kifejezte nemtetszését Törökország szíriai beavatkozása miatt

Angela Merkel elfogadhatatlannak tartja a török beavatkozást Afrin városában, és Oroszország tétlenkedését is bírálta a gútai támadások miatt. (Reuters, angol, 03.21.)

Törökország nem ért egyet az Egyesült Államokkal a szíriai Manbij városával kapcsolatban

Törökország  sajátságos politikájával  a többi NATO-tagország sem ért egyet. Legutóbb Manbij városának jövőbeli ellenőrzése kapcsán került a világsajtóba az erdogani vezetés. A török hadsereg a YPG-ellenes hadjáratának keretében megállíthatatanul nyomul előre a város irányába. Ankara ezen lépése azonban  komoly fejtörést jelent Washington számára, ugyanis amerikai csapatok állomásoznak a várostól keletre. (Reuters, angol, 03.21.)

Törökország intelme az Európai Parlament felé

A Parlament indítványában hangsúlyozta, hogy “az Egyesült Nemzetek által felsorolt ​​terrorszervezetek legyőzésére kell összpontosítani”. Törökország úgy tekint a YPG-re,  mint egy olyan terrorista szervezetre, mint ami a Törökországi ​​Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szíriai ága. A PKK három évtizede vív kemény küzdelmet Ankarával szemben. (Reuters, angol, 03. 15.)

A szíriai konfliktus a török lírára is nagy hatással van

A török líra rekord alacsony szinten áll az euróval szemben, a kötvényhozamok pedig az elmúlt három hónapban magas szintre kúsztak fel. A török államháztartás, benne a folyó fizetési mérleg is gyors romlásnak indult. (Reuters, angol, 03. 13.)

Aszad elnök meglátogatta a Kelet-Gútában állomásozó kormányerőket

„Amelyik harckocsi egy métert halad előre, megváltoztatja a világ politikai térképét” – jelentette ki Aszad, mert a damaszkuszi  rezsimhez hű csapatok az elmúlt hónapokban sikeresen visszafoglalták az Allepótól keletre lévő lázadók által birtokolt enklávét. (2018.03.19.)

Trump elnök befagyasztaná a Szíriának szánt támogatást

A Fehér Ház nem erősítette meg a Wall Streat Journal által közölt információt.  Trump elnök március 29-én Ohio államban tett látogatása során tartott beszédében kijelentette, hogy „amilyen hamar csak lehetséges, kivonja az amerikai csapatokat Szíriából.” (2018.03.31.)

Észak-Afrika

Több állam is rendszeresen megszegi az ENSZ Líbiára vonatkozó fegyverembargóját

Az ENSZ legfrissebb jelentése szerint egyes arab államok nyíltan megszegik a nemzetközi közösségnek az észak-afrikai országgal szemben fenntartott fegyverembargóját. A kiszivárgott beszámoló szerint Egyiptom és az Egyesült Arab Emirátusok fegyverekkel támogatják a Líbiai Nemzeti Hadsereget irányító Khalifa Haftart. Egy korábbi jelentés már tavaly júniusban is kiemelte, hogy az Emirátusok fegyverekkel látják el a tobruki Képviselőházzal szövetséges Haftart. Líbiával szemben a 2011-es Kaddáfi-ellenes harcok kirobbanása óta fegyverembargót tart fenn a nemzetközi közösség. (Al-jazeera. angol. 03.20)

Kiújuló harcok Líbia déli területein

A Haftar vezette Líbiai Nemzeti Hadsereg megindította „Law enforcement” névre hallgató műveletét az észak-afrikai ország déli területein. A katonai fellépés célja, hogy megtisztítsák az ország déli területeit a külföldi (szudáni, csádi) fegyveresektől. A JEM, FACT és más fegyveres csoportok évek óta jelen vannak az országban, és aktívan részt vettek az egymással viaskodó két tömb (tripoli kormányzat, Haftar és a Képviselőház) fegyveres támogatásában. A hadművelet első szakasza a Nemzeti Hadsereg által megfogalmazott ultimátum lejártát követően március 19-én vette kezdetét. Március 25-én a Líbiai Nemzeti Hadsereg Mig-24-es harci repülői hajtottak végre több támadást a csádi ellenzéki erők (CCMSR) kezében lévő ellenőrző pont ellen. Mindeközben a Tripoliban székelő Elnöki Tanács megpróbálja csökkenteni a felek között fennálló feszültséget. Faiez al-Szarradzs kormányfő (a nemzetközi közösség által elismert kormány vezetője) egy bizottságot állított fel, amelynek célja a felek közötti egyeztetések lefolyatása, és az ország déli területein felerősödő feszültség csökkentése. (Libya Herald, angol. 03.29)

Dél-Szudán csatlakozna az Arab Ligához

Az egyiptomi külügyminiszter, Sameh Shukry március 12-én a dél-szudáni Jubában találkozott Salva Kiir elnökkel. A két politikus közötti megbeszélés tárgya Salva Kiir elnök azon kérése volt, amelynek értelmében Dél-Szudán csatlakozna a kairói központú Arab Ligához. A találkozón ezenfelül szóba került a két ország közötti kapcsolatok javításának a lehetősége, valamint a régióban egyre nagyobb aggodalmat keltő – jelenleg még építés alatt álló – Nagy Etióp Újjászületés Gátja. (al-jazeera. angol. 03.20)

Omar al-Bashir–al-Szíszí találkozó Kairóban

Március 19-én Omar al-Bashir szudáni elnök találkozott egyiptomi kollégájával, Abdel Fattáh al-Szíszível. A két Nílus-parti ország vezetője közötti megbeszélések központi kérdése a jelenleg is építés alatt álló Nagy Etióp Újjászületés Gát volt. Egyetértettek abban, hogy az etiópokkal közösen egy mindenki számára előnyös helyzetet kell teremteni. A szudáni elnök elismerően nyilatkozott az al-Szíszí-féle vezetésről, valamint szerencsét kívánt egyiptomi kollégájának a hónap végén tartandó elnökválasztáshoz. (Al-jazeera. angol. 03.22)

Putyin elfogadta a kartúmi meghívást

Vlagyimir Putyin orosz elnök elfogadta Omar al-Bashir elnök meghívását, adta hírül a szudáni állami média. Bashir gratulált Putyinnak, aki már korábban világossá tette elköteleződését a szudáni energia-, kőolaj-, földgáz- és aranykitermelésbe történő orosz befektetések növelés mellett. (Reuters. angol. 03.22)

Kartúm meghosszabbította a fegyverszünetet a lázadó tartományokkal szemben

Kartúm kiterjesztette a Kordofán, Kék Nílus és Dárfúr tartományok felé fennálló, egyoldalúan deklarált fegyverszünetet. Hivatalosan a tűzszünet március végéig állt volna fent, ezt az időpontot hosszabbította meg a szudáni vezetés június végéig. (Reuters. angol. 03.29)

Régi-új elnök Egyiptom élén

Az előzetes eredmények szerint Abdel Fattáh al-Szíszí elnök nyerte meg a március 26-a és 27-e között tartott elnökválasztást. Az újraválasztott elnöknek a következő ciklusában szembe kell néznie mind az egyre romló gazdasági helyzettel, mind pedig a Sínai-félszigeten megjelenő olyan szélsőséges csoportokkal, mint az Iszlám Állam egyiptomi ága. (al-Jazeera. angol.03.29)

Síita félhold

Szabadkereskedelmi megállapodás

Bilaterális szerződést írt alá Iszlámábádban Mohammad Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter. A megállapodás értelmében Irán és Pakisztán között szorosabb együttműködés jön létre a kereskedelem és a terrorral szembeni fellépés terén. Pakisztán kiemelt fontossággal bír Teherán számára, a jelenlegi külügyminiszter immár hetedik alkalommal látogatott el Irán délkeleti szomszédjához. (Farsnews 03.12)

„Mindenki meg fogja bánni a nukleáris megállapodás összeomlását” – mondta Haszán Rouhani iráni miniszterelnök Teheránban, Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszterrel való találkozása során. Rouhani kifejtette, a térség stabilitásának és biztonságának egyik alapja a JCPOA (nukleáris megállapodás) megmentése, „mely bizonyítaná a világ számára, hogy a tárgyalások és a diplomácia a legjobb mód a konfliktusok rendezésére”. Irán és az 5+1 országok (Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország) között már 2015. óta tartottak az egyeztetések a perzsa állam atomprogramjáról, melyek során 2016-ban megállapodást írtak alá. Donald Trump hatalomra kerülésével azonban felvetődött az egyezmény újratárgyalása. (Farsnews 03.13)

„Európa, különösen Franciaország elfogadja és elismeri a nukleáris megállapodást” –fejtette ki Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter teheráni látogatása során. Le Drian iráni partnerének a kijelentéseire reagált ezzel, és felszólította az Európai Unió országait Irán támogatására. (Farsnews 03.14)

Jemeni fegyverszálítmányok

Fegyverek Jemenbe csempészésével vádolta meg az iráni vezetést a francia külügyminiszter, Jean-Yves Le Drian. A vádakra reagálva Bahram Ghashemi, Irán külügyi szóvivője abszurdnak és hazugságnak nevezte, hogy az iszlám köztársaság bármiféle fegyvert is eladott volna a polgárháború sújtotta Jemennek. Továbbá kifejtette, hogy egy olyan ország számára (Franciaország), mely Szaúd-Arábiának exportál fegyvert, természetes, hogy a szaúdi légi támadásokat önvédelemnek tekintik, és az is, hogy Jement bűnbaknak állítják be. (MEHR News 03.30)

Az EU egységes a JCPOA megőrzésében – mondta Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint kijelentette, hogy az Európai Unió a saját érdekeit kívánja érvényesíteni a tárgyalások során. A főképviselő kijelentései alapvetően Washington felé irányultak, ugyanis Trump elnök csak május 12-én fogja eldönteni, hogy az Egyesült Államok részt kíván-e venni a közös átfogó akcióterv (JCPOA) tárgyalásában vagy sem. (MEHR News 03.20)

Moszul újjáépítése a kulcs az Iszlám Állam legyőzésében

Megkezdődtött a romok eltakarítása a nagyobb iraki városokban, köztük Moszulban is. Mohammad Shaban, Nyugat-Moszul polgári védelmében szolgáló tiszt szerint, ha 6 hónapon keresztül megállás nélkül dolgoznának, akkor sem fejeznék be a munkálatokat. Az ENSZ fejlesztésért felelős bizottságának (UNDP) adatai szerint legalább 700 millió dollárra van szükség Moszul teljes újjáépítéséhez. (Gulf News 03.31)

Megnyílnak a repterek

Ha rövid időre is, de újból megnyílnak a nemzetközi légiforgalom előtt az Irak kurd területein lévő repterek, jelentette be Haider Al Abadi iraki miniszterelnök. A szeptemberi kurd népszavazás óta Bagdad elhatárolódott a kurd lakosságtól, valamint megpróbálta elszigetelni ezeket a területeket. Az indulatok lecsillapítása az iraki központi vezetés számára is fontos feladat. (Gulf News 03.13)

A Közel-Kelet Hírösszefoglaló szerkesztőségi tagjai: Halasi Gábor (szerkesztő, É-Afrika), Shadeh Fadi (Levante), Lázin Áron (Síita félhold), Vincze Patrik (Törökország), Banos Benjámin (Törökország), Varga Zsolt (szíriai konfliktus)

2010. április 10-én a lengyel légierő 36. különleges szállítóezredének 101-es oldalszámú Tu-154M repülőgépe, fedélzetén Lech Kaczyński államelnökkel, számos állami vezetővel és népes kíséretükkel leszállás közben a földnek ütközött az oroszországi Szmolenszk katonai repülőtere közelében. A fedélzeten tartózkodó 96 személy közül senki sem élte túl a katasztrófát.

Alig néhány napja van érvényben a repülésben a 2018-as nyári menetrend, máris egy sor új járattal bővült a Budapest Airport idei útvonal kínálata. Az elmúlt egy hétben négy új járat került fel a palettára és május elejétől elindulnak a várva-várt új tengerentúli járatok is.