Biztonságpolitika

2018. november 27-én, kedden mutatták be a nyilvánosság számára az első Il-112V típusú, könnyű szállító repülőgépet, mely az UAC (United Aircraft) voronyezsi repülőgépgyártó üzeméből (VASO) gördült ki.

A Jak-130-as típusú kiképzőgéppel kapcsolatos legfrissebb hír, hogy a „Szerov Krasznodári Repülő Főiskola” Kusevszkajában található kiképző alakulata elsőként kapja a legújabb kiképzőgépeket.

A Wizz Air, Európa leggyorsabban növekvő légitársasága, Közép- és Kelet-Európa legnagyobb diszkont légitársasága ma ünnepélyesen átadta új, 3800 négyzetméteres, a legkorszerűbb technológiával felszerelt képzési központját a Wizz Air Training Centre-t Budapesten. A megnyitó fontos mérföldkő a légitársaság fejlődésében.

A közelmúltban rendezték meg a kanadai Halifaxban a Nemzetközi Biztonsági Fórumot Róbert Ondrejcsák szlovák védelmi miniszter részvételével, ahol többek között a Szlovákiában még hadrendben lévő szovjet típusok jövőjéről is nyilatkozott.

„Nem lesz könnyű dolguk. Az ellenség jól képzett, jól felszerelt és harcedzett. Elszántan fog harcolni” – jósolta Dwight D. Eisenhower tábornok, a szövetséges erők főparancsnoka a normandiai partraszállásra és az azt követő harcokra készülő katonákhoz, repülőkhöz és tengerészekhez intézett beszédében. Katonai temetők sora bizonyítja, hogy a tábornok nem túlzott. Normandiai sorozatomat két temető bemutatásával zárom. Az egyikben amerikai, a másikban német katonák, többségükben fiatalon elesett harcosok nyugszanak. A legtöbb elhunytról pontos adatok maradtak fent, de van olyan ismeretlen katona is „akinek nevét csak Isten tudja”.

*

Amerikai katonai temető

Colleville-sur-Mer

Az amerikai hadsereg az Omaha-part feletti magaslaton már két nappal a partraszállás után létrehozta első, ideiglenes temetőjét, amelynek helyén létesült 1956-ban a ma látható temető, 9380 amerikai katona végső nyughelye. A temetőt az amerikai háborús emlékművekkel foglalkozó szervezet, az American Battle Monuments Comission gondozza.

A félkör alakú oszlopcsarnok két oldalán hatalmas térképek és hozzájuk tartozó szöveg magyarázza a partraszállást és a Nyugat-Európában lezajlott műveleteket. A normandiai harcokban eltűnt 1557 katona nevét is az épület egyik falán tüntették fel, külön megjelölve azokat, akiknek maradványait azóta megtalálták és azonosították.   

Az oszlopcsarnokkal átellenes oldalon, négy parcella találkozásánál áll egy kör alakú kápolna. 

Asztaltábla a partraszállási helyszínekkel, külön megjelölve, hogy melyik partszakaszon melyik alakulat szállt partra, vagy ért földet ejtőernyővel. Az asztal szélén körben elhelyezett nyilak az egyes városok, falvak felé mutatnak, a félkör alakú felirat a település nevét és a parttól mért távolságát mutatja. Odalent a Csatorna hullámi ostromolják az Omaha-partot.

*

Német katonai temető

La Cambe

A háborút követő években a németek hadisírokkal foglalkozó bizottsága, a Volksbund Deutsche Kriegsgräberfürsorge, az amerikai, francia és nemzetközösségi hadisír gondozó szervezetekkel egyeztetve hat normandiai német katonai temető létesítéséről döntött. Ezek egyike a Le Cambe-i temető, amely eredetileg német-amerikai közös katonai temető volt, ahol a normandiai harcokban elesett egykori ellenfeleket külön parcellában temették el. Az amerikaiak röviddel a háború vége után elszállították innen a halottaikat, többségüket haza, az Egyesült Államokba, a többit a Colleville-sur-Mer-i temetőjükbe. Az ötvenes évek közepétől a partraszállás térségében fellelt 1400 ideiglenes sírból összesen 12 000 német katona földi maradványait szállították ide. Többségük 1944. június 6. és augusztus 20. között esett el. Az 1961-ben megnyitott temetőben ma valamivel több, mint 21 000 katona nyugszik. Az amerikai katonai temetővel ellentétben, a német hadisír gondozó szervezet többnyire adományokból működik. Sajnos a sírrongálás nem ismeretlen itt sem; a híres SS páncélos parancsnok, Michael Wittman sírját jelző táblát több ízben ellopták. 

Adományozók jóvoltából a temetőhöz vezető út mellett több mint ezer fát ültettek.

A temetőbe ezen az épületen át lehet bejutni. A közepén átvezető folyosó két oldalán egy-egy helyiség nyílik.

A német katonák nyughelyére emlékeztető kétnyelvű felirat alatt koszorúkat lehet elhelyezni az egyik helyiségben.  

A másik helyiség falán a temető alaprajza és a 49 parcella elrendezése látható.

A temetőben emelt mesterséges domb alatt 207 ismeretlen és 89 azonosított katona nyugszik. A domb tetején két szobrot és egy öt méter magas bazalt keresztet állítottak.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Üdvözlöm minden olvasónk! Enz vagyok a KatPol Blog csapatából.

Az előző rész tartalmából: egy zendülést követően Nanking helyett Peking lesz a köztársaság fővárosa – Jüan Si-kaj leteszi az elnök esküt – A Nemzeti Párt (Kuomintang, KMT) nyeri a decemberi választásokat – A KMT miniszterelnök-jelöltje merénylet áldozata lesz – A merénylet szálai egészen Jüanig futnak – A KMT kirobbantja a második forradalmat – Jüan csapatai elfojtják a felkelést, elesik Nanking – Az elnök Kína teljhatalmú katonai diktátorává válik 

A neveket, akárcsak korábban, a népszerű magyar átírásban használom elsődlegesen, míg a pinyin alak az első említésnél zárójelben szerepel. A tájékozódást segítő térképek itt érhetők el. 

A „mindenekfeletti törvény” rövid korszaka (1914-1916) Hatalmon a hadurak atyja

Miután Jüan Si-kaj (Yuan Shikai) legyőzte legfontosabb ellenfeleit, és 1913 novemberében megsemmisíttette a Kuomintang (Guomindang) képviselők mandátumait, a parlament mindkét háza döntésképtelenné vált, így azok meghatározatlan időre elhalasztották üléseiket. Jüan 1914 januárjában erre hivatkozva feloszlatta a parlamentet, majd februárban a tartományi gyűlések következtek, így sikerült visszaállítani a centralizált hatalmat az országban.

[...] Bővebben!

A "Mindent Felölelő Törvény" 83 napos uralma Kínában - avagy miben hasonlít egymásra Hszi Csin-ping és Jüan Si-kaj

2018. november 26-29. között, immáron kilencedik alkalommal rendezik meg az Iran Air Show-t: a rendezvénynek a Perzsa-öbölben található, Kish sziget ad otthont, külföldi és hazai résztvevőkkel, köztük az ikonikus F-14-esekkel.

A Fazotron-NIIR cég Zsuk-AME néven – FGA50 jelzéssel is megtalálható a szaksajtóban – kezdi meg egy új fázisrács-vezérelt antennájú (AESA) fedélzeti radar kifejlesztését. Az új radarokat a MiG-35-ös többfeladatú harcászati repülőgépekbe szánják, de a felújított MiG-29-esek is ezt fogják kapni.

Két légitársaság is bővíti a Budapesten állomásoztatott flottáját: az ír hátterű Ryanair két új gép beállítását jelentett be, míg a Wizz Air egy újabb Airbus A321-es típusú gép beállításával bővíti immár tizennégy gépesre a flottáját a magyar fővárosban a nyári csúcsidőszakban.

Az Embraer közleménye szerint a KC-390 típusú, közepes katonai teherszállító repülőgép újabb sikeres teszteket (evakuálási és rakodási) teljesített 2018. november 21-én, Brazíliában.

A mai napon, 2018. november 26-án, hétfőn teljesítette első felszállását a Gripen E második prototípusa. A 39-9 jelű példány 9 óra 50 perckor, Linköping repülőteréről emelkedett a levegőbe.

2018. november 22-én, csütörtökön vehette át Szerbia első Airbus Helicopters H145M típusú helikopterét. A jeles eseményre a gyártó Donauwörth-i üzemében került sor.

Most, hogy ráfordulunk november utolsó hetére, lezárom az e havi spotter albumot. Ebbe a bejegyzésbe két napfényes szombat délelőttön és egy szürke, esős hétköznap délutánján készült képekből válogattam. A nagygépes ferihegyi fotókat néhány budaörsi kisgépessel egészítettem ki.

Szombat délelőtti zürichi járatot teljesítő Airbus 220-as. 

Teljesen kifordított orrfutóval szinte helyben fordul meg a török 737-es. 

A 13-as pályavégre igyekvő A320-as a Joon színeiben. A gépet korábban az Air France repülte. 

Az Airbusok és a Superjetek után végre egy Boeinget is fotózhattam Aeroflot színekben. 

London Southendről érkezik a Flybe ERJ-195-öse. 

Az Alitalia Airbus 321-esei közül ez az 1996-os gyártású, I-BIXP lajstromú gép kapta meg elsőként az új festést.

Egy újabb ERJ-195LR a 13R pálya felett. A gép a Finnair megrendelésére készült közel tíz éve. 

A felszálláshoz egyszerre guruló Ryanair gépek közül csak kettő fért erre a képre. Az előtérben látható 737-es a Charlie gurulón hagyta el a pályát, hogy majd a Deltán térjen vissza rá. Közben a kolléga a pályán megfordulva már kezdi is a felszállást. 

Indul a gumifüstölés első pamacsa az Emirates 777-esének kerekei alól.

A chicagói LOT-pótló, ex-kenyai Boeing 767-es megkezdi a felszállást. 

Idén nyáron átadott British Airways A320neo. A kék festés nem fut ki a gép orráig.  

A reggeli párából egy sárga orrú gép bukkan ki, ...

... az Eurowings Europa Parkot hirdető "mesés" Airbus 320-asa.

Érkezőben a LOT tengerentúli járatát teljesítő 767-es. 

Apró vezérsík a hosszú törzs végén. Lufthansa Cityline, CRJ-900.

Újabb színes Eurowings-gép, a Borussia Dortmund csapat festését viselő A320-as. 

Szépen kirajzolódik a Turkish Airlines 737-eséről leváló örvény.

Közel harmincéves madár az Air Canada Rouge C-GHLK lajstromjelű Boeing 767-ese. 

A kanadai gép leszállása után sokáig lehetett érezni az elfüstölt gumi szagát.

Egy véletlen szülte fotó a Qatar Airways Airbus 330-asáról, amint a Városliget közelében, kiengedett futókkal süllyed Ferihegy felé. 

November második felére elköszönhettünk a szép időtől. Vízfüggönyt húzó Airbus fékez a pályán.

A HA-LYG kissé jobbra lógva közelít.

A Polish Air Force One-One-Zero hat kilométeres látásnál és kétszáz méteres felhőalapnál érkezik. 

A Swiss A319-es pilótái az utánuk következők számára hasznos információt, közepes jegesedést jeleztek. 

Délutáni szürkület esővel és ukrán 737-essel. Mi tagadás, ilyen időben meglehetősen magányos hely a kargó domb (is).

*

Ez már a Budaörsi repülőtér, ahol egy Bell 427-es emelkedik ki a hangár árnyékából. 

A Bell 427-es utaskabinjában hat fő utazhat, a hetedik a pilóta mellé ülhet.

A kéthajtóműves helikopterben Pratt & Whitney hajtóművek dolgoznak. 

November 22-én véget ért a Pilatus PC-6 Turbo Porterek magyarországi története. Az utolsó magyar Pilatus egy kamion hátán hagyta el budaörsi fészkét, hogy egy nagyjavítást követően külföldön repüljön tovább. 

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Romániában már keresik a következő harckocsi-típust, mellyel a szárazföldi erők páncélos csapatait átfegyverezhetik a jövőben. Az 1997 óta szolgálatban álló TR-85M1-ek utódjával - mint a legkorszerűbb típus - szembeni elvárás a vadász-gyilkos képesség, vagyis olyan célzórendszer alkalmazása, ami a parancsnok által felderített és megsemmisítésre kijelölt célpont járműhöz viszonyított pozícióját megjegyzi, majd az irányzó gombnyomására – ami annyi jelent az automatika számára, hogy kéri a következő célt – a torony és a fegyverzet csöve rááll a parancsnok által megjelölt koordinátára. Természetesen a éjszakai és rosszidős harcképesség is fontos, valamint a 120 milliméteres simacsövű löveggel való felszereltség is. A korszerű elektronika mellett kiemelt figyelmet szentelnek a másodlagos fegyverzet legalább 70 fokos függőleges emelhetőségére, de a személyzet létszáma 3 mellett akár lehet 4 fő is. Jelenleg a román páncéloserőket 42 darab TR-580, 104 darab TR-85 és 54 TR-85M1 harckocsi alkotja. Az új harckocsikból 60-at vásárolnának meg, ezekből 54 darab egy harckocsi-zászlóalj anyagát képezné, míg a fennmaradó 6 darab a személyzetek kiképzését szolgálná.

Sikeresen teljesítette november elejei befejezéssel a Német Haditengerészet próbáit az NHIndustries NH90 Sea Lion (Oroszlánfóka) haditengerészeti helikoptere. Az első repülését, még nem teljes felszereltségben, ez a géptípus 2017. november 24-én hajtotta végre. A Sea Lion a német haditengerészet részére készülő variáns neve, de a változtatások leginkább csak a kommunikációs és a navigációs rendszereket érintik. Az 1,4 milliárd eurós értékben beszerzésre kerülő forgószárnyasok 2019 és 2022 között érkeznek majd a Nordholz haditengerészeti légibázisra. A gépek nem csak a Westland Mk.41 Sea King gépek utódjai lesznek, így a harci kutató-mentő feladatok mellett a szállítási, a különleges erőkkel közösen végrehajtott feladatokhoz szükségeseket és az egészségügyi kiürítési képességeket is biztosítania kell a gyártónak.

Ez utóbbi két feladatkör lesz az, ami miatt további módosításokat kellett végrehajtani a típuson. Az első német haditengerészeti helikopter 2019. októberben történő átadása van tervbe véve, ennek azonban előfeltétele volt az, hogy a flotta elvárásait teljesítse a gép és fedélzeti rendszerei. Németország elképzeléseiben továbbra is 18 új NHIndustries NH90 NFH helikopter beszerzése szerepel a haditengerészet számára. Berlin az utóbbi években jelentősen csökkenteni kényszerült a megvásárlásra kerülő forgószárnyasok mennyiségét, de ez a lépés csak a szárazföldi erőket érinti. Az NH90 NFH (NATO Fregatt Helikopter) különféle felszereltségű példányait eddig öt ország állította hadrendbe, összesen 68 darabos mennyiségben és további 61 darabra van megrendelés. Ezek a helikopterek már több mint 30000 órát töltöttek a levegőben.

Elvégezték az október 30-án, a PD-50-es úszódokk elsüllyedése következtében keletkezett károk felmérését a KUZNYECOV ADMIRÁLIS orosz repülőgép-hordozón. A hajó 52 különböző pontján fedeztek fel sérüléseket az átvizsgálást végzők, azonban ezek közül egy sem bizonyult jelentősnek. Ezek kijavítása 1,1 millió dolláros többletkiadással fog járni az éppen felújításon lévő egység esetében, azonban a munkálatok befejezését nem befolyásolják. Így a KUZNYECOV ADMIRÁLIS-on végzett munkák 2020 végére befejeződnek és 2021-ben már az átvételi próbákra is sort keríthetnek, amik várhatólag 2021 közepén fognak befejeződni.

Oroszországból számos hír érkezett a Szuhoj új vadászbombázójáról a Szu-57-ről. Az egyik arról szól, hogy egyre több alkalommal kerül sor Iljusin IL-78-as légi utántöltő repülőgépekkel való összecsatlakozásokra, vagyis a légi üzemanyag-feltöltés sebességi és magassági lehetőségeit, határait vizsgálják intenzíven a típussal. A behúzható fogadócsövet egyébként majdnem a pilótafülke szélvédőjével egy vonalban, az orr-rész jobb oldalán helyezték el a Szu-57-en. Állami vizsgálatokat folytatnak a típuson bemutatkozó új anti-G ruhával is.  A fordulókban jelentkező túlterhelések elviselését lehetővé tevő ruha a következő évben hadrendbe állítandó 12 gépet repülő pilótán már látható lesz.

Szintén a 2019-es év újdonsága lesz a Fazotron tervezőintézet új rádiólokátora a Zsuk-AM, illetve ennek exportváltozata a Zsuk-AME. A MiG-29 utódjába, a MiG-35-be szánt berendezés AESA antennával van ellátva. Elsőnek elkészült példányát december szerelik össze és a repülési próbák egy MiG-35-be építve a következő év elején elkezdődnek. A 30 célt egyidejűleg követni képes, 160 kilométeres felderítési távolságú Zsuk-AME 2016-ban került bemutatásra. A rádiólokátor tesztsorozata két éven keresztül fog tartani, ez idő alatt négy darab rádiólokátort fognak felhasználni. A tervezők szerint a radar beépíthető a régebben gyártott MiG-29-es vadászgépekbe is, egy korszerűsítési csomag részeként. Talán éppen ezért is számos ország légiereje érdeklődik a Zsuk-AM tesztprogramjának eredményei iránt.

Viszont első Tor-M2DT légvédelmi rakétarendszert már át is adták. Az északi sarkkör zord körülményei között is üzemképessé tett SA-15 Gauntlet (NATO-kód) a csuklós rendszerű DT-30PM lánctalpas terepjáró járműre került felszerelésre. A kis hatótávolságú Tor-M2DT légvédelmi rakétarendszer elsőként a 726. légvédelmi kiképzőegységnél kerül alkalmazásra, ahol a majdani Tor-M2DT harci egységek személyzetének képzését végzik.

Cipruson újra repülnek a Mil Mi-24-es harci helikopterek. A Mi-35P exportverziókban egy meg nem nevezett alkatrész cseréje vált szükségessé. A repülés biztonságát is érintő gondot megoldották, így a 2002-től megjelent 12 gépből a napjainkra megmaradt 11 példány közül kettő már fel is szállt a közelmúltban.

Érdekes iráni tesztgépről kerültek fel fotók a világhálóra. A szovjet korszakban megalkotott Tupoljev Tu-154M utasszállító repülőgép függőleges vezérsíkjának tetejére szerelték fel egy Northrop RF-5A felderítőgép törzsének pilótafülke végéig terjedő részét. A hírek szerint az így átalakított Tupoljevet az iráni katapultülés fejlesztésében használják légi próbapadként. A módosítást véghezvivő IAMI (Iran Aircraft Manufacturing Industries) iráni repülőgépgyár a jövőben további átalakítást is tervez a Tu-154M-en. Ekkor a törzs alá szerelnének egy konzolt, amire iráni fejlesztésű távolról irányított repülőgépek modelljeit erősítenék fel és vizsgálnák ezek viselkedését repülés közben.

November első napjaiban fejezte be első harci őrjáratát India első saját építésű nukleáris meghajtású tengeralattjárója az INS ARIHANT (S-73). A 2009. július 26-án vízre bocsátott 6000 tonnás vízkiszorítású ARIHANT csapásmérő fegyverzetét a héttonnás induló tömegű, 10,4 méter hosszú K15-ös ballisztikus rakéta alkotja, mely egy egytonnás robbanófejet 700, míg egy 189 kilogrammosat 1900 km-re képes eljuttatni. Ez utóbbi pontosan megfelel egy nukleáris robbanófej tömegének. A tavalyi évben lefolytatott tengeri próbák során történt meg, hogy a legénység a merülés előtt nem zárt le rendesen egy, a tatrészen lévő fedélzetre vezető búvónyílást.

A merülésbe kezdett ARIHANT-ban így víz került és bár a tengeralattjáró és legénységének épsége nem került veszélybe, a tengeralattjáró 10 hosszú hónapot volt kénytelen hajógyárban tölteni. Ez idő alatt számos berendezést, alkatrészt kicseréltek benne. A 80 MW-os teljesítményű, nyomottvizes reaktorral ellátott nukleáris meghajtású rakétahordozó tengeralattjáró testvérhajója az ARIDHAMAN, némileg eltér a hajóosztály első egységétől, mivel egy kicsit nagyobb, a második egységbe már kétszer annyi rakéta fér el, vagyis 24, 750 kilométeres hatótávolságú K-15 Sagarika, vagy 8 darab K-4 3500 kilométeres hatótávolságú rakétát képes magával vinni.

Tüzérségi eszközök tekintetében volt mit megemlíteni Indiában november elején, ugyanis a hadsereg megkapta első 10 darab K-9 Vajra önjáró tarackját, valamint első M777A2-es vontatott tarackágyúit is. A Samsung Techwin által kifejlesztett K9 Thunder önjáró tarack indiai igények szerint módosított, 47 tonnás variánsát egy 1000 lóerős MTU 881 Ka-500 V8 dízelmotor mozgatja akár nagy tengerszint feletti magasságon is, sivatagi környezeti viszonyok közepette. A gyártást nagyjából közösen végző dél-koreai Hanwha Techwin és az indiai Larsen & Toubro (L&T) a 100 darabos rendszeresítésre szánt mennyiséget két év alatt gyárthatja le. 2019-ben így 40 darab, míg 2020-ban 50 darab K-9 Vajra fog legördülni a gyártósorról.

Az elkészítés során a tüzérségi eszköz összetevői közül több mint 50% lesz Indiában gyártott, például a páncéltest, a torony, az töltőrendszer, a légkondicionáló rendszer, a kommunikációs és a tűzvezető eszközök lesznek a helyi ipar termékei. Ez az adat nem vonatkozik az első 10 példányra, ugyanis azokban 80-90%-ban még dél-koreai összetevők találhatók meg. Az M777A2-es vontatott tarackágyú esetében más a helyzet egy kicsit, ugyanis az első 25 darabot még a BAE Systems építi meg, majd a beszerezni kívánt mennyiség hátralévő, igen tekintélyes, 120 darabos részét a Mahindra Defense Systems Ltd. gyártja le.

Kínai televízióadásban, igaz elhomályosított képeken, de megfigyelhető volt a J-20-as lopakodó vadászbombázó utántöltésére szolgáló fogadócsöve. A légi üzemanyag-felvételt lehetővé tevő eszköz a pilótafülke jobb oldalán volt (alig) látható. A természetesen behúzható kivitelű rendszerről további képanyag eddig nem került elő. Azonban a szovjet eredetű Tu-16-os közepes bombázó Kínában gyártott tankerváltozata, a Xian HY-6-os mellett hamarosan felbukkanhat majd egy nagyobb képességű típus is. Ez a nagyobb mennyiségű üzemanyagnak köszönhetően talán jobban megfelel majd a J-20-ok számára is, hiszen a több mint 60 tonnás terhelhetőségű Y-20 szállítógép módosításával jött létre. A múlt idő használata az előző mondat végén jogos, hiszen műholdképek alapján legalább egy Y-20 már létezik. Ez a szárnyai alá felszerelt utántöltő konténerekkel lett ellátva.

Jelenleg még nem tudni mikor érkeznek meg Japánba a szigetország tulajdonát képező Bell-Boeing MV-22B Osprey billenőrotoros repülőgépek. A 17 darabos mennyiségben megrendelt típus fő feladata a dél-nyugati távol eső szigetek védelmének erősítése egy esetleges invázió előtt végzett gyors csapat és felszerelés szállításával. Azonban a bázisnak kiszemelt repülőtér (Saga repülőtér, Délnyugat-Japánban) körüli lakossági megmozdulás okán a japán Osprey-k megérkezésével várni kell. A helyiek felháborodását az V-22-es zajossága és rossznak tartott baleseti mutatói okozták.

Az Egyesült Államok jóváhagyta 32 darab Raytheon AIM-120C-7 AMRAAM (Advanced Medium Range Air-to-Air Missiles) közepes hatótávolságú légiharc-rakéta eladását Japán számára. A mostani 63 millió dolláros beszerzést nagyjából egy évvel előzte meg egy másik, ekkor Tokió szintén az AIM-120C-7 AMRAAM változatból 56 darabot vásárolt meg.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Agusta-Westland Merlin HM.2

McDonnell Douglas F-15C Eagle

Eurofighter Typhoon FGR.4

Rockwell B-1B Lancer

MiG-21MF

Boeing E-7A Wedgetail

Westland Super Lynx Mk.88A

Fairchild A-10C Thunderbolt II

Pilatus PC-7

North American F-100F Super Sabre

NHIndustries NH90NFH

Douglas A-4N Skyhawk

Saab RF35 Draken

McDonnell Douglas F-4G Phantom II

Westland Wessex HC.2

Boeing CV-22B Osprey

Sepecat Jaguar GR.1

McDonnell Douglas AV-8B+ Harrier II

Dassault Rafale B

Boeing Vertol CH-47D Chinook

Eurocopter EC665 Tiger UHT

Lockheed CF-104D Starfighter

Saab JAS-39C Gripen

North American F-86K Sabre

Szuhoj Szu-27UB

Northrop F-5N Tiger II

Dassault Mirage 2000-5

English Electric Canberra T.4

A Wizz Air, Közép- és Kelet-Európa vezető diszkont légitársasága és Magyarország hazai légitársasága ma bejelentette, hogy egy új repülőgép érkezésével, 2 új útvonal indításával London Gatwick és Oslo irányába, valamint 3 népszerű útvonal járatsűrűségének megemelésével tovább bővíti budapesti hálózatát.

A rendszerváltást követően a politika részéről is felerősödtek azon vélemények, hogy ideje lenne a honvédség vadászrepülőgépeit újabbakra cserélni. Akkoriban a magyar légierőben a MiG–21 bisz típus repült – ezzel látták el a fegyveres légtérvédelmi szolgálatot is.

Az afgán elnök nemrég egy beszédébenarról beszélt, hogy 2015 óta majd 29000 afgán rendőr és katona halt meg. Különleges dolog ez sok szempontból. Egyrészt ide ideje sem az afgán se az amerikai hatóságok nem tesznek közzé adatokat a veszteségekről, pont azért, mert annyira súlyosak, hogy attól féltek, félne, hogy demoralizálná az afgán közvéleményt, akikből az önkéntesek is jönnek.Fejből arra emlékszem, hogy korábban is csak töredékes infók voltak, fél év, negyed év alatt 5000 halott és még több sebesült. Már azok a számok is súlyosak voltak, de aztán kb. 2016 közepe, végétől semmit sem közölnek. Szóval ezért nagy dolog, hogy beszélt róla.
Persze a szám kontextusa az volt, hogy ekkora veszteség azóta jött össze, hogy a NATO felhagyott a harci (kinetikus) műveletekkel és 2015 jan. 1 óta csak támogató misszióként működik és az afgánokra hárul a (szinte) össze kinetikus művelet, ők felelősek elsősorban a saját biztonságukért. Ghani elnök hozzá is tette, hogy a 29.000-es afgán veszteség mellett az USA 58 katonát vesztett csak. Hmmmm.
Végül még egy szempont, ami a veszteségek súlyosságát árnyalja. Ez a szám csak a hallottakat jelenti. (kétszer is elolvastam, én úgy értem). Ami viszont azt jelenti, hogy a sebesültek száma jóval jobb, a korábban látott adatok 1:3-hoz arányt mutattak kb. ami ebben az esetben 60.000-75.000 sebesültet jelentene, bár szándékosan alul becsülöm, hogy ne mondjak nagyot, de lehet ez még több.
Nagyon kemény, az elmúlt néhány évben meghalt a teljes Magyar Honvédség állománya és még egy magyar város férfilakossága megsebesült. Ehhez képest már csak azt lenne tudni, hogy mekkora volt a tálibok oldalán a veszteség. Talán mondhatom azt, hogy hasonló? Nem olvastam semmit róla, de ha ők vannak offenzívában, akkor alacsonyabb nem lehet talán.
(A blog passzivitásának legfőbb oka, hogy mostanság már főleg az FB oldalamra írok, ha valaki ott akarja követni a gyakoribb posztolásokat, akkor ez az a link)

Az alábbi sorokat éppen tíz évvel ezelőtt jegyeztem fel, miután néhány órát a kecskeméti repülőbázis központi zónájában tölthettem. 2008 novemberének egyik délutánja a késő őszi hónapra jellemző, szürke időjárást hozta magával. A még világosban repült feladatokat egy külföldi útról hazatérő An-26-os szállítógép érkezése zárta. A vastag, zárt felhőzet miatt a naplementéből annyi volt érzékelhető, hogy a szürke délutánt felváltotta a sötétség. Estére a zónában csak a „színes” gépek maradtak. A két Cápeti vagyis a 119-es és a 135-ös Albatros, a bérelt ALCA és az évfordulós festésű 11-es oldalszámú MiG-29-es. A Gripeneknek ezen a napon nem terveztek éjszakai repülést.

*

A zónában egyelőre csend van és nagyon hideg. A nappali repülésnek vége, az éjszakai még nem kezdődött el. A gépek előkészítésén dolgozó műszakiakat ilyen időben biztosan nem sokan irigylik. A hideg elleni védelemként ruházatuk cipzárja nyakig felhúzva, sapkájuk a fülükre húzva. Most a zónát sárgás fénybe burkoló világítás mellett készítik elő a gépeket és előkerül az elemlámpa is, ha a gép alá kell bemászni vagy valamelyik sötét zugát ellenőrizni. Eközben a hajózók épületében zajlik az eligazítás, ami nagyjából ugyanaz, mint a nappali feladatoknál, figyelembe véve persze az éjszakai üzemeltetés sajátosságait. Éjszaka a hajózók felszerelésének fontos darabja az elemlámpa, amelynek hiánya adott esetben, például egy elektromos meghibásodás miatt sötétbe borult kabinban nagy bajt tudna okozni.

Az éjszakai repülés első felszállója a 135-ös Albatros. Az a gép, amelynek átfestésekor az eredeti kamuflázs jelentős része megmaradt. Csak a gép orra kapott cápafestést és a teljes függőleges vezérsík lett egy lobogó magyar zászló. A mellette álló 119-es Alba jó eséllyel pályázna a legtöbbször átfestett hazai katonai repülőgép címre - ha lenne ilyen. Volt szabvány terepszínű, majd szürke lett, utána darázsmintásra festették, jelenleg cápafogakat visel.

Kint a zónában az előkészített gépek nyitott kabintetővel várják a hajózókat. A gép körbejárása most valamivel tovább tart, mint nappal, mivel a pilóták is elemlámpával a kézben végzik el a szükséges külső ellenőrzéseket. Elsőként tehát az L-39-es pilótái indítanak. A 135-ös Alba teljes díszben ragyog a betonon, külső fényei világítanak, a törzs alatti villogó felvillanó erős fehér fénye egy-egy pillanatra beteríti a gép alatti betont. A féktuskókat a takarók és a katapultülések biztosítékai mellé helyezik a betonra, a gép szárnyvége mellé. A gépet ellenőrző műszaki a gép mellett, annak orrával egy vonalban, féltérden figyeli a kormányok kitérését és a különböző mechanizációk működését, majd feltartott hüvelykujjal jelzi, hogy minden rendben. Az Albatros rövidesen kigurul a futópálya irányába és a zóna egy kis időre elcsendesedik.

A következő induló az L-159B ALCA. A fekete-bronz festésű gép körül hasonló mozzanatok játszódnak le, mint az imént indult L-39-esnél, majd a civil cseh műszakiak is útjára bocsátják az ALCA-t. A 11-es oldalszámú MiG-29-eshez is megérkezik a pilótája, és a létrán felkapaszkodik a kabinba. A gép formáját megtöri az, hogy a sötétkékre festett függőleges vezérsíkok szinte teljesen beleolvadnak a sötét háttérbe. Éjszakai repülésnél a pilóta plusztevékenysége a műszervilágítás fényerejének beállítása. Ez több fényerőszabályzó beállítását jelenti a MiG kabinjában, amit ilyenkor végeznek el, mert a levegőben már a feladatra kell koncentrálni. Ennek az aprónak tűnő műveletnek is megvan a maga jelentősége. Az a fényerő, ami a kivilágított zónában még éppen kellemes a szemnek, a felszállást követően, amikor a gépet sötétség veszi körül, már vakító, ráadásul a kabintetőről is tükröződik, ez pedig zavarja a kilátást. Úgy kell tehát beállítani még a földön, hogy megfelelő legyen a repülés közben is.

A gép alatt felvillan az indító hajtómű lángcsóvája, majd egymás után indulnak a hajtóművek is. Az egyik műszaki a géphez csatlakoztatott vezetéken kommunikál a pilótával. Közben elemlámpa fénye pásztáz a gép egyes pontjain, ahogy a többiek a külső ellenőrzéseket végzik. Minden rendben, a Nagyvas is indulhat. Guruláskor a fényszórót csak azután kapcsolják fel, hogy kifordulnak az állóhelyről. Ezzel megkímélik a zónában dolgozókat, mivel a nagy erejű fényszórók súlyos szemkárosodást okozhatnának. A gurulást a gurulóutak középvonalát jelölő fénysor, kék szegélyfények valamint világító táblák segítik, a torony munkáját pedig a rádiókapcsolaton túl a gépek felkapcsolt fényszórói is. Így jól látható, hogy a repülőgép éppen merre gurul a sötét bázison.

A futópálya fényei éjszaka, jó időben halványabban világítanak, mint nappal, mert a sötétben kisebb fényerő is elég. A feladatról visszatérő gép, miután elhagyja a bevezető fénysort és átrepüli küszöbfényeket, egy, a szegélyfényekkel övezett sötét „gödörbe” süllyed bele. Ennek az érzésnek a kiküszöbölésére, a leszállás idejére a pálya földet érésre kijelölt részét nagy erejű fényszórókkal világítják meg. Ilyen fényszórók azonban nincsenek mindenhol, illetve meghibásodás is adódhat, ezért a pilóták a fényszórók kikapcsolt állapotában is gyakorolják a leszállást. A sötétben leszálló gépek típusát a fényszórók elhelyezkedése alapján lehet megkülönböztetni. Hang alapján nehezebben, ehhez már tapasztalt fül kell. Ami viszont összetéveszthetetlen, az a MiG-29-es nyitott fékernyőjének brummogó-dübörgő hangja. Ez a sötétben is jelzi, hogy Fulcrum érkezett.

A zónába visszaguruló MiG a sötétből bukkan elő, majd az egyik műszaki beállítja a helyére. A földi csapat elvégzi a gép repülés utáni átvizsgálását, elrendezik a kabint, letöltik az adatokat, megtankolják a gépet és persze adminisztrálnak. Minden úgy zajlik, mint nappal, csak most a zónavilágítás és az elemlámpák fényénél.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Tíz év távlatából is köszönöm kísérőmnek, Hellán Andrea (akkori) törzsőrmesternek, hogy a dermesztő hideg ellenére türelmesen kivárta, amíg megörökítem az egyes mozzanatokat.

A nagyjavítás után hazatért négy Mi–24-es harci helikopterrel a Magyar Honvédség fontos képessége állt vissza. A gépek kívül-belül megújultak – s bár a sötétszürke festés a leglátványosabb változás, a lényeg a fülkékben lapul.

Az Orosz Védelmi Minisztérium határozatot hozott a légierő monyinói repülőmúzeumának átköltöztetéséről. Az új hely a kubinkai „Patriot Park” lesz.