Biztonságpiac

A vád szerint a vádlott 2015. augusztus 2-án az esti órákban nyolc éves kisfiával utazott a XIV. kerület, Nagy Lajos Király útján közlekedő 3-as villamoson, ahol szóváltásba keveredett egy másik férfival, a későbbi sértettel.

Ennek során a vádlott elővett egy valódinak látszó fegyvert, azt a másik férfira szegezte és a következő megállónál leszállásra szólította fel. Miután leszálltak, a vádlott a valódinak látszó fegyverrel fenyegetve pénzt követelt a sértettől. Amikor ennek a másik férfi nem tett eleget, őt felszólította, hogy menjen vele a közeli parkos részre, ahol a vádlott ismét a sértettre szegezte a valódinak tűnő fegyverét, és követelte tőle, hogy mondja meg neki a személyes adatait. A sértett azonban ennek a követelésnek a teljesítését is megtagadta. A vádlott ekkor elővett egy sokkolót, amit megpróbált a sértetthez érinteni, a férfi azonban a támadó mozdulatok elől folyamatosan kihátrált, majd egy alkalommal védekezésből, ököllel arcon ütötte a támadóját.

Nem sokkal később a vádlott még egyszer visszament a helyszínre, és az igazinak látszó fegyverrel kétszer tarkón ütötte – az akkor már a rendőrök kiérkezésére váró – sértettet, majd gyermekével együtt végleg távozott a helyszínről.

A vádlott cselekménye során a kiskorú gyermeke mindvégig jelen volt, aki a látottak hatására sírva fakadt, ezért őt a közelben tartózkodók próbálták vigasztalni, illetve a cselekmény helyszínétől távolabb vinni azért, hogy ne lássa az apja magatartását.

A vád szerint a vádlott továbbá 2016 októbere és 2017 februárja között a nevelése, gondozása alatt álló gyermeke iskoláztatásáról sem gondoskodott, a lakóhelyét folyamatosan változtatta, részben Magyarországon, részben külföldön tartózkodott a gyermekkel. Ezen időszakban volt élettársát – közös kiskorú gyermekük édesanyját – pedig telefonon több esetben az életét, testi épségét közvetlenül sértő cselekménnyel fenyegette meg.

Az ügyben a Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség 2017 júniusában nyújtott be vádiratot fegyveresen elkövetett rablás bűntettének kísérlete, fegyveresen elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntette, fegyveresen elkövetett garázdaság bűntette, kiskorú veszélyeztetésének bűntette, és zaklatás bűntette miatt.

A vádemelés eredményes volt; a Pesti Központi Kerületi Bíróság a múlt hónapban hozott elsőfokú – nem jogerős – ítéletet, amelyben a vád szerint mondta ki bűnösnek a vádlottat és ezért őt 5 év 10 hónap végrehajtandó börtönbüntetésre ítélte. A kerületi ügyészség az ítélettel szemben a vádlott terhére, súlyosításért, hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabása érdekében fellebbezett.

A mintegy 4,4 millió magyarországi lakásra 3,1 millió lakásbiztosítás jut. Az otthonok 70-72 százaléka védett ilyen formán. Ezen a téren nagyhatalomnak számítunk a régióban: a visegrádi országokban ez az arány sehol nem haladja meg az ötven százalékot. A magyarok közül az 50-59 évesek a legtudatosabbak ezen a téren, közülük tízből kilenc ember rendelkezik ezzel a védelemmel.

Sokan nem törődnek eléggé a lakásbiztosításukkal
Több jel is utal arra, hogy a lakásbiztosítás egy végső egzisztenciális menedék a háztartásokban, a biztosítással – alapvetően a biztosítási összeg meghatározásában – kapcsolatos döntéseink azonban kevésbé józan kockázatmérlegelésen alapulnak. A magyar családok nagyon nagy része benne él a legjelentősebb vagyontárgyában, mégis, nagyon kevesen számolnak utána, hogy például egy, a lakás teljes megsemmisülését okozó tűz esetén kapott összeg fedezné-e egy új otthon megteremtését és az odaveszett ingóságok beszerzését? Még az is, aki a megfelelő biztosítási összegre kötötte biztosítását, az idő múlásával ritkán tartja karban annak értékét, nem feltétlenül módosítja nagyobb felújítás esetén, vagy akkor, ha módosul a lakásban élők köre, például gyermek születik, vagy éppen elköltözik otthonról.

„Legfrissebb kutatásunkból kiderül: azt, hogy mit is jelent a biztosítási összeg, a lakosság csupán harminc százaléka tudja, holott egy kárrendezésnél – még a kisebb károk esetében is – döntő fontosságú, hogy a lakás mekkora összegre van biztosítva” – hívta fel a figyelmet Kádár Péter, a Groupama Biztosító termékmenedzsment igazgatója.

Baj esetén mindent elveszíthetünk
A Groupama Biztosító megbízásából az NRC Marketingkutató által végzett reprezentatív kutatás alapján a lakásbiztosítással rendelkezők 62 százaléka válaszolta, hogy az elmúlt években végzett jelentős beruházást a lakásával kapcsolatban. Ráadásul 19 százalékuk egy éven belül tette. Egy fürdőszoba- vagy konyhafelújítás, de még a nagy értékű műszaki cikkek beszerzése is olyan értékben növelheti a lakás értékét, amit a tulajdonos érdekében a biztosításban is le kell követni. Mégis, a kutatásból egyértelműen kiderül, hogy a biztosítási érték aktualizálása nagyon háttérbe szorul. A válaszadók rangsorolták a lakással kapcsolatos teendők fontosságát: míg a lakásbiztosítás megléte az egyik legfontosabbnak számít (51% nagyon odafigyel rá), annak aktualizálására már jóval kevesebben figyelnek oda, sőt a lakásukat felújítók több mint ötöde válaszolta azt, hogy még sohasem nézte át lakásbiztosítását, mióta megkötötte.

Ötévente nálunk is beüthet a krach
A Groupama Biztosító tavalyi adatai alapján az ügyfelek több mint 20%-a kapott lakásbiztosítása alapján kártérítést, vagyis a második legtöbb magyarországi lakásbiztosítási szerződést kezelő biztosítótársaság statisztikája szerint arra van esélyünk, hogy legalább 5 évente lesz olyan kárunk, amit kifizet a biztosítónk. Nem mindegy tehát, hogy megfelelő összegre van-e biztosítva lakásunk. Bár a biztosítók hivatalos KSH indexek alapján évfordulók alkalmával automatikusan megajánlanak egy, az árak változását követő összeget, a valós gyarapodásról csak a lakástulajdonosnak lehet pontos képe.

Mindössze havi 63 forint plusz egy egymillió forintos konyháért
Az alábbi példák bemutatják, hogy a Groupama Biztosító számításai szerint milyen összeggel növekedne a fizetendő biztosítási díj, amennyiben egy konyhafelújítás vagy egy értékesebb műszaki cikk beszerzése esetén – a szakemberek által ajánlott módon – aktualizálásra kerülne a lakásbiztosítási szerződés is.

1.) Konyhafelújítás, melynek során egymillió forint értékben építenek be konyhabútort és háztartási gépeket:
• egy 35 éve épült Budapest IV. kerületi, 65 nm-es panellakás esetében a negyedéves biztosítási díj 260 forinttal emelkedne, azaz havi 87 forint plusz kiadást jelentene,
• egy öt éve épült martonvásárhelyi 110 nm-es, tégla építésű, kívülről szigetelt családi ház esetében a negyedéves biztosítási díj 190 forinttal emelkedne, azaz havi 63 forint plusz kiadást jelentene.

2.) 400.000 Ft értékű műszaki cikk, például TV, mobil, laptop vásárlása:
• a fenti Budapest IV. kerületi, 65 nm-es panellakás esetében a negyedéves biztosítási díj 240 forinttal emelkedne, azaz havi 80 forint plusz kiadást jelentene,
• a fenti martonvásárhelyi családi ház esetében a negyedéves biztosítási díj 130 forinttal emelkedne, azaz havi 43 forint plusz kiadást jelentene.

Manda abból vonta le ezt a következtetést, hogy ebben az időszakban a SRI több mint 311 ezer megfigyeléséhez szerzett felhatalmazást, márpedig egy-egy lehallgatási ügy a politikus szerint átlagosan húsz személy megfigyelését, illetve telefonjának lehallgatását jelenti.

A bizottsági elnök a titkosszolgálat tevékenységéről készült jelentés egyik általános következtetéseként megállapította, hogy a SRI visszaélt a nemzetbiztonsági, illetve az ügyészségi megfigyelések és lehallgatások törvény adta lehetőségével. Manda beszámolt arról, hogy a nemzetbiztonsági lehallgatások száma már 2005-ben is megközelítette az 1400-at, 2013-ig pedig csaknem megháromszorozódott, meghaladva a 3700-at.

Az ügyészségi (korrupciós és egyéb bűnvádi vizsgálatokban elrendelt) lehallgatások száma a 2005-ben feljegyzett 5000-hez képest egy évtized alatt megtízszereződött: 2015-ben már 51 ezer fölé emelkedett. A SRI által a vádhatóságok számára végzett lehallgatások száma 2016-ban esett vissza (12 ezerre), mivel abban az évben állapította meg az alkotmánybíróság, hogy az ügyészségek nem bízhatják más állami szervekre az általuk elrendelt megfigyeléseket.

A szervezett bűnözés és korrupció leleplezésére indított bűnvádi eljárásoknál sem szűntek meg 2016-ban a titkos megfigyelések és lehallgatások, de az alkotmánybírósági döntés óta azokat nem végezheti a SRI. A hírszerzésnek továbbra is kötelessége átadni a terhelő bizonyítékokat az ügyészeknek, ha a nemzetbiztonsági megfigyelések során bűncselekményt fedez fel.

A román szociálliberális kormánytöbbség vezetői azt állítják, hogy Romániát valójában a titkosszolgálatok és ügyészségek embereiből álló, mindenkit megfigyelő, “párhuzamos államként” emlegetett sötét háttérhatalom irányítja, amely a korrupcióellenes harc ürügyén koholt vádak alapján indít eljárásokat az útjában álló közéleti szereplők ellen.

Tájékoztatásuk szerint a NATO-Oroszország Tanács zárt ajtók mögött folytatott nagyköveti szintű megbeszélésén nagy hangsúlyt fektettek a műveletek és döntések átláthatóságának biztosítására, s áttekintették a kockázatcsökkentés kérdéseit. A NATO tájékoztatta Oroszországot fontosabb közelgő hadgyakorlatairól.

Mint írták, a NATO arra törekszik, hogy a lehető legszélesebb körű tájékoztatást nyújtsa Oroszországnak a bizalom helyreállítása érdekében. A NATO törvénytelennek tekinti és elítéli a Krím 2014-es bekebelezését. A szövetség tagjai az elmúlt években egyértelművé tették, hogy támogatják Ukrajna szuverenitását és kiállnak területi integritása mellett.

Egy neve elhallgatását kérő NATO-forrás szerint az ukrajnai események okait vizsgálva nagy a nézetkülönbség a NATO és Oroszország között, ugyanakkor a jövőt tekintve nézetazonosság van abban, hogy a minszki megállapodást végre kell hajtani annak érdekében, hogy tovább lehessen lépni a rendezés felé.

Közel kétéves szünet után csütörtökön hetedik alkalommal ült össze Brüsszelben a NATO-Oroszország Tanács nagyköveti szinten. Ennél magasabb tárgyalási szint az ukrajnai válság kitörése óta nem volt, noha a felek eredetileg abban állapodtak meg, hogy a külügy- és a védelmi miniszterek évente kétszer összeülnek, s elvben az állam- és kormányfők találkozója sem kizárt. A dialógust 2014 júniusában az ukrajnai konfliktus miatt berekesztették, ezt követően diplomaták szintjén 2016 áprilisától újították fel a párbeszédet.

A tanácsot 2002-ben alapították azzal a céllal, hogy Oroszországot bekössék a transzatlanti katonai szövetség munkájába és bizalmat teremtsenek a két fél között.

Közleményük szerint a három napos rendezvényen lesznek tankok, tüzérségi járművek, páncélozott és kétéltű járművek, autók, terepjárók, kerékpárok és motorkerékpárok, híradós és haszongépjárművek, köztük “páratlan, korábban nem látott kuriózumok” is.

Azt írták, az idei, ötödik Hadikultúra és Military Fesztiválon Military gyermeknappal egybekötött látványos hagyományőrző katonai parádét szervez a HMFEST Military Hagyományőrző és Szabadidő Egyesület. Ezen felül az I. világháború befejezésének 100. évfordulójára, valamint a Magyar Honvédség 170 éves évfordulója előtt is tisztelegnek.

Az ország közepén, csaknem húszhektáros helyszínen, a Kunszállási Somogyi Lovas Szabadidőközpontban a látogatók nem csak különböző történelmi korok masírozó katonáit fogják majd látni, hanem több előre megkomponált, pirotechnikával teletűzdelt interaktív csatajelenet részesei is lehetnek a napóleoni koroktól a II. világháborúig. Első alkalommal lesz látható egy német-amerikai csata is, korabeli járművekkel, öltözékekkel.

A kivilágított “csata helyszín” mellett az alakuló tér körül kapnak helyet az idén a különböző történelmi korokat bemutató egyesületi – és egyéni csoportok, diorámák, hagyományőrzők, akik ezer év hadi történetéből tartanak bemutatót. Ezen felül megismertetik milyen volt az élet a laktanyákban, a frontvonalakon és a csatatereken.

Az ország különböző tájairól érkező úgynevezett RC modellezők felső kategóriás modelljeikkel tartanak látványos bemutatókat tartanak. A külön erre az eseményre felépülő airsoft bázis élethű fegyverekkel, szituációs lőgyakorlatokkal várja majd az érdeklődőket.

A fesztivál színpadán, az Ismerős Arcok ad nagykoncertet, ezt követően pedig a tábortűznél – szájharmonika és tangóharmonika kísérettel – lehet közösen énekelni a katonadalokat.

A csatajelenetek, diorámák, military szabadidősport bemutatók, és katonai gyermeknap vidám játékai három napon keresztül kápráztatják majd el az V. Hadikultúra és Military Fesztiválra kilátogatókat.

A vádhatóság arról számolt be, hogy több száz oldalnyi dokumentumot nyújtottak be a Hells Angels “bűnözői tevékenységének” ismertetése, illetve annak bizonyítása érdekében, hogy a szervezet “az erőszakot népszerűsíti és veszélyt jelent a közrendre”.

“Nem elszigetelt esetekről van szó, hanem egy olyan klubról, amely a törvénytelenség és az erőszak kultúráját képviseli” – írta közleményében az ügyészség, amely szerint a banda jelentette súlyos fenyegetés megszüntetése céljából be kell tiltani a szervezetet az országban.

Nem most került először hasonló ügy a bíróság elé Hollandiában, korábban már megpróbálták törvényen kívül helyezni a Hells Angels helyi szervezeteit, azonban ezt a legfelsőbb bíróság végül elutasította 2009-ben.

Hollandiában több motoros klubot is bűnszövetkezetnek minősített és betiltott már a bíróság, tavaly decemberben például a Hells Angels riválisának számító Bandidost.

A több mint ötven országban jelen lévő és sok ezer tagot számláló Hells Angels gyökerei a negyvenes évek végi Egyesült Államokba nyúlnak vissza, szélesebb ismertségre csak a hatvanas években tett szert. A közvélekedés szerint bűnszervezet, amely sok pénzhez jut különféle törvénybe ütköző tevékenységekből. A klub azonban állítja, hogy legfeljebb egyes tagjai tekinthetők bűnözőknek, maga a szervezet a törvényeket betartva működik.

Larisza Szarhan, a hivatal szóvivője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak nyilatkozva kifejtette, hogy az az ukrán férfi, akit Babcsenko megölésének megszervezésével, vagyis a bérgyilkos felbérelésével bíztak meg az orosz titkosszolgálatok, említést tett egy bizonyos listáról, amelyen az újságírón kívül még harminc orosz ellenzéki neve szerepel, akiket likvidáltatni akarnak Ukrajna területén. Ahhoz viszont, hogy az ukrán hatóságok megtudják, kiket akarnak még megöletni, szükség volt az újságíró meggyilkolásának megrendezésére. A szóvivő szavai szerint a műveletnek köszönhetően sikerült a listát megszerezniük.

Jurij Lucenko főügyész még hozzáfűzte, azt volt a cél, hogy még több információt szerezzenek meg arról a bizonyos listáról, amikor a hatóságokkal együttműködő “bérgyilkos” az újságíró “megölése” után találkozik megbízójával és átveszi tőle az elvégzett “munka” után beígért második részletet.

Előző nap Vaszil Hricak, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetője azon a kijevi sajtótájékoztatón, amelyen felfedett néhány részletet a különleges műveletről, elmondta, hogy az újságíró megölésének megszervezésével megbízott, H-betűvel kezdődő családnevű ukrán férfi 40 ezer dollárt kapott az orosz titkosszolgálatoktól. Ebből tíz ezret tartott meg magának, a maradékból 15 ezret előlegként átadott az általa felbérelt férfinak – aki viszont az SZBU-val működött együtt -, a többit a “gyilkosság” végrehajtása után adta át. Hricak elmondta szerdán azt is, hogy ki kellett várniuk, míg a merénylet ukrán szervezője továbbadja az újságíró halálhírét az ő megbízójának, csak ezután vették őt őrizetbe.

A főügyész csütörtökön az Ukrajinszka Pravdának kiemelte, hogy a gyilkosság megrendezésének köszönhetően sikerült elegendő bizonyítékot összegyűjteni, ami alátámasztja, hogy az orosz titkosszolgálatok rendelték meg a merényletet, és még egyéb más terrorcselekmények terveire is fény derült.

Maga Babcsenko is védelmébe vette az ukrán hatóságokat a halálának megrendezéséért ért bírálatokkal szemben. Facebook-bejegyzésében azt írta: sokan azt gondolják, hogy az SZBU különleges alakulatának, az Alfának, az állami biztonsági szolgálat osztályvezetőinek és végső soron az ukrán államfőnek nincs is semmi dolga. Unalmukban kitalálták, hogy “kenjük össze Babcsenko hátát vérrel(..), vigyük el a hullaházba,(…) majd mind jót röhögünk rajta!” – ironizált az újságíró.

Kedd este arról jelentek meg hírek, hogy a 41 éves orosz állampolgárságú, Vlagyimir Putyin orosz elnököt ádázul bíráló újságírót, Arkagyij Babcsenkót, a krími tatár ATR televízió műsorvezetőjét kijevi lakásának bejárata előtt meggyilkolták, a hátába leadott három lövéssel. Az újságíró kórházba szállítás közben belehalt sérüléseibe.

Szerda délután derült csak ki, hogy az újságíró életben van. Vaszil Hricak, az SZBU vezetője Kijevben sajtótájékoztatót hívott össze, amelyen közölte, hogy az ukrán biztonsági szolgálat rendezte meg Babcsenko halálát, majd az újságíró is megjelent a tájékoztatón a bejelentéstől megdöbbent, a hírt viszont örömmel fogadó kollégái előtt.

Ismertették, évente mintegy ötszázmillió felhasználói adatot lopnak el, tíz másodpercenként támadnak meg hekkerek egy otthoni számítógépet, a zsarolóvírusos támadások száma évente 350 százalékkal nő. Magyarországon 2017-ben csaknem harmincezer bankkártyás visszaélést regisztráltak. Mindeközben a vállalati rendszerek ellen irányuló kibertámadások száma is jelentősen növekszik, 2016-2017 között megduplázódtak, és előrejelzések szerint 2021-re 6000 milliárd dollárnyi kárt okoznak majd globálisan.

A fiatalok a legaktívabbak az interneten, ők vannak kitéve a legtöbb veszélynek is. Kutatások szerint minden negyedik magyar fiatal egész nap elérhető online, 88 százalékuk pedig naponta több alkalommal is aktívan jelen van az interneten. Az Eurostat egy 2017-es jelentése szerint a magyar fiatalok használják a legnagyobb arányban a közösségi médiát az Európai Unió tagállamai közül. Felmérések szerint Magyarországon minden harmadik gyereknek volt már része internetes zaklatásban: online kirekesztésben, magánjellegű információkkal való visszaélésben, internetes bántalmazásban, és csupán minden tizedik gyermek kért segítséget, a szülőknek pedig mindössze fele tud arról, hogy gyermeküket bántalmazás érte.

Hangsúlyozzák, hogy bár a probléma globális és egyre szélesebb rétegeket érint, már apró lépésekkel is erősíthető a gyermekek online biztonsága, erre hívja fel a figyelmet az UNICEF most induló #nemvagyegyedül kampánya a Generali Biztosító közreműködésével. Ennek keretében kisvideókkal és közérthető, egyszerűen alkalmazható tippekkel hívják fel a figyelmet az adatok védelmének fontosságára.

Mint mondta, az utóbbi években jelentősen megnőtt a Kúriához érkező, a gyermektartásra vonatkozó ítéletekkel kapcsolatos felülvizsgálati kérelmek száma, ez a családjogi ügyek 40 százalékát teszi ki. Emellett ez az a jogterület, ahol a leghamarabb fordultak a felek a Kúriához az új Polgári törvénykönyv szerint elbírált ügyekben. A joggyakorlat-elemzés során mintegy 600 első- és másodfokú ítéletet tekintettek át a szakértők.

Hozzátette: a tapasztalatok szerint míg Budapesten, illetve a főváros környékén a sok vállalkozás, a kiugróan magas jövedelmek és esetenként azok eltitkolása jellemző és ezért a tartási perek alapos bizonyítást igényelnek, addig az elmaradottabb régiókban inkább annak mérlegelése okoz problémát, hogy a rendelkezésre álló csekély jövedelem hogyan osztható fel úgy, hogy a gyermek tartása mellett a kötelezett szülő megélhetése is biztosítható legyen.

Elmondta: a gyermektartási perek alapvető feladata a kiskorú gyermek indokolt szükségleteinek megállapítása, illetve a szülők tartási képességének vizsgálata és ennek alapján a tartásdíj mértékének meghatározása, valamennyi fél méltányos érdekének szem előtt tartásával, de a kiskorú gyermek érdekét elsődlegesnek tekintve. Az elemzés során arra jutottak, hogy a gyermek indokolt szükségletébe nemcsak az alapszükségletek (mint az élelmezés, ruházkodás) tartozik bele, hanem például a számítógép, internethasználat, mobiltelefon is, ami a gyermek kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődését elősegít. Általános gyakorlat a speciális szükségletekkel kapcsolatos kiadások megosztása is (például az értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésének költsége, az ételallergia által indukált többletköltsége), ugyanakkor a havonta több százezer forinttal járó magániskola költsége csak akkor számolható el a tartásdíj részeként, ha az a szülők közös döntése volt.

Makai elmondta: a joggyakorlat-elemző csoport által vizsgált ügyek hozzávetőleg 60 százalékában jutottak a bíróságok arra a következtetésre, hogy a kötelezett kimutatott jövedelme valós, a többi esetben a tényleges jövedelem megállapításához hosszadalmas bizonyítási eljárásra volt szükség.

Ha a kötelezett arra hivatkozik, hogy képzetlensége vagy betegsége miatt nem tud elhelyezkedni, vagy minimálbéren foglalkoztatott abban a gazdasági társaságban, amelyet más cégekkel és azok ingatlanjaival együtt a családtagjainak ajándékozott vagy “adott el” (vagyis tudatosan “vagyontalanította” el magát), akkor a régió munkaerőhelyzete, orvosszakértő illetve a vagyont megkapó családtagok meghallgatása alapján a bíróság meg tudja állapítani, hogy valóban csak a tartási kötelezettsége alól akart-e kibújni – magyarázta. Egyes esetekben szükség lehet könyvszakértő bevonására is.

Megjegyezte: a bíróság a kötelezett kereseti kimutatásából és a felek ezzel kapcsolatos nyilatkozatából indul ki, de további bizonyíték lehet az adóbevallás, a környezettanulmány, a tanúvallomások, a gépjármű- és ingatlannyilvántartás. A pár éve még csak ritkán alkalmazott bizonyítási eszközök az internetes világ térhódításával a jogalkalmazásban is megjelentek, a világháló adatai, a közösségi oldalakon tett bejegyzések, fényképek is eszközökké váltak a bizonyítási eljárásban – fogalmazott. A bíróságnak el kell ismernie a tartásdíj meghatározásakor a gyermek ellátására és nevelésére fordított munkát és időt is.

A munkacsoport arra jutott, felgyorsíthatná a pereket, ha a bíróságok gyakrabban élnének a hivatalbóli bizonyítással, illetve, ha a bíróság bizonyos tényeket – mint az adott régió munkaerő-helyzete, a kiskorú gyermek alapszükséglete és annak életkorral történő növekedése – köztudomásúnak fogadnának el és ebben már nem folytatnának bizonyítást, így rövidítve az eljárás idejét.

Úgy véljük, a hazai viszonyok között nem alkalmazható az a fajta “automatizmus”, ahol a gyermekek életkorát, számát, a kötelezett igazolt jövedelmét egybevéve, bírói közreműködés nélkül születik döntés a tartásdíjról – mondta Makai Katalin. Ugyanakkor – tette hozzá – meg lehet határozni a gyermek köztudomású alapszükségletét, amit a szülőknek minden körülmények között biztosítaniuk kell gyermekük számára, ez a munkacsoport szerint jelenleg havi 25 ezer forint. Ezzel összefügg a minimális tartásdíj, amit a kötelezettnek kevés kivételtől eltekintve (ilyen lehet, ha a kötelezett például kizárólag rabkeresménnyel rendelkezik) feltétlenül teljesíteni kell, ezt a joggyakorlat-elemző csoport 15 ezer forintban látja megállapíthatónak – mondta.

A Rajna-vidék-Pfalz tartományi településnél éjjel vihar pusztított és árvíz keletkezett, így megrongálódott az Eifel-Zoo nevű állatkert kifutóinak kerítése. Azonban csak egy medve szabadult el, amelyet le is lőttek. A hatósági riasztásokban szereplő két oroszlánról, két tigrisről és egy jaguárról kiderült, hogy kifutójukban húzták meg magukat. Egy drón segítségével kutatták fel őket a Biberach nevű patak áradása miatt víz alá került állatkertben.

Az SWR beszámolója szerint egyelőre nem tudni, hogy mennyire biztonságosak a kifutók. A hatóságok attól tartanak, hogy a vadállatok áttörhetnek az árvízben megrongálódott kerítéseken. Ezért rendőrök őrzik a kifutókat, és mérlegelik, hogy lakóikat átmenetileg áthelyezik egy másik állatkertbe.

Az Eifel-vidéken fekvő településen 1972 óta működik a magántulajdonban lévő állatkert. A 30 hektáron elterülő Eifel-Zoo a honlapja szerint 60 egzotikus és őshonos állatfaj mintegy 400 példányának ad otthont, köztük afrikai oroszlánoknak és szibériai tigriseknek.

Mint írták, a 45 éves gyanúsított egy közlekedési konfliktus miatt vitába keveredett a 64A jelzésű járat sofőrjével, akit a vita során többször megütött.

A Budaörsi Rendőrkapitányság nyomozói azonosították a bűncselekmény feltételezett elkövetőjét, és gyanúsítottként kihallgatták. Ellene közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt eljárást indítottak, amelyet szabadlábon hagyása mellett a kapitányság vizsgálati osztálya folytat – olvasható a közleményben.

Az ukrán híradások szerint az ügyész részletekbe nem bocsátkozott. Emlékeztetett viszont arra, hogy az Ukrajnával szembeni agresszió kitervelésében és elindításában, valamint a kelet-ukrajnai szakadár csoportosulások, mint terrorista szervezetek finanszírozásában való közreműködés gyanújával az illetékes ukrán bíróság letartóztatási parancsot adott ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter és két helyettese, továbbá Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök és első helyettese ellen.

Matiosz bejelentésével kapcsolatosan a Deny ukrán napilap internetes változata felidézte, hogy Petro Porosenko elnök április 10-én Berlinben Angela Merkel német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: 23 orosz katonatiszt van jelenleg börtönben Ukrajnában, olyanok, akiket a Donyec-medencei harcokban való részvételért vettek őrizetbe.

Az elnök leszögezte, hogy ez bizonyítja Oroszország katonai jelenlétét az Ukrajnához tartozó területen. Felszólította Moszkvát, hogy ismerje el ezt végre, és vonja ki csapatait a Donyec-medencéből. A Kreml váltig tagadja, hogy lennének orosz katonák a Donyec-medencében, továbbá azt is, hogy Oroszország fegyvereket szállítana a szakadároknak, vagy bármely más módon beavatkozna a kelet-ukrajnai válságba, amelyet belső konfliktusnak, polgárháborúnak nevez.

Korom úgy fogalmazott, hogy “missziós szerepvállalásunknak is köszönhető, hogy katonáink bármikor képesek hatékonyan együttműködni más szövetséges nemzetek katonáival”.

Emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi békefenntartás, a válságkezelés a Magyar Honvédség nemzeti feladata és legalább annyira fontos a nemzeti érdekek érvényesítése szempontjából, mint a hazai tevékenység. A NATO tagjaként hazánk egyre nagyobb szerepet vállal a különböző válsághelyzetek rendezésében, megoldásában, a konfliktus sújtotta térségek életének normalizálásában – tette hozzá.

Hangsúlyozta, a szövetségen belül Magyarország kiemelt helyet foglal el a nemzetközi missziós szerepvállalásban: a magyar katonák Afrikától Afganisztánig, a Balkántól Irakig teljesítenek szolgálatot.

Korom szerint az eddigi tapasztalatok a legmesszebbmenőkig igazolták az előzetes várakozásokat, a magyar katonák megállják a helyüket, elvégezték és elvégzik a rájuk szabott feladatokat, amit a személyre szóló vagy diplomáciai úton érkezett elismerések, visszajelzések sokasága is bizonyít. Megjegyezte, hogy a Magyar Honvédség a jövőben is elkötelezett a békeműveletekben való aktív részvétel mellett, amint ma is mintegy ezer magyar katona teljesíti felelősségteljes külszolgálatát a haza érdekeinek megfelelően.

A békefenntartók napjával kapcsolatban kiemelte: azokra a magyar katonákra emlékeznek ezen a napon, akik más nemzetek szabadságának és békéjének érdekében végezték munkájukat. “Napjaink hőseire” emlékeznek, elsősorban azokról, akik a legdrágábbat, az életüket áldozták más népek békéjéért és szabadságáért – fűzte hozzá.

A vezérkari főnök beszélt arról is, hogy Magyarország 1988 óta vesz részt az ENSZ kék zászlaja alatti békefenntartó tevékenységben, majd rámutatott, hogy a békefenntartás magyar találmány. Felidézte, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia katonái 1897-ben a birodalom konzulátusának védelme érdekében mentek Kréta szigetére, ahol a konzul, Pintér Gyula olyan megoldást alkalmazott a véres krétai zavargások során szembenálló görögök illetve törökök szétválasztására, amit hamarosan a vezető nagyhatalmak a nemzetközi békefenntartás alapjának ismertek el.

A rendezvény végén a jelenlévők megkoszorúzták a Pákozdi Katonai Emlékparkban lévő Békefenntartók Emlékművét, amely a békefenntartás során hősi halált halt katonák neveit sorolja fel, 1897-től napjainkig.

Az ügyben egy évtizeddel ezelőtt, a Gyurcsány-kormány idején történt események miatt emelt vádat az ügyészség a 2010-es kormányváltás után. Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábbi főigazgatóját kémkedéssel, Szilvásy György egykori titkosszolgálatokat felügyelő minisztert felbujtóként elkövetett kémkedéssel vádolták. Egy magánszemélyt – sajtóhírek szerint egy orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát – bűnsegédként elkövetett kémkedéssel, Laborcz Sándort, az NBH volt főigazgatóját pedig bűnpártolással vádolták meg. Sajtóhírek szerint orosz titkosszolgálati behatolás és adatszerzés történt a Gyurcsány-kormány idején. A vádlottak tagadták bűnösségüket.

Az államtitok miatt a nyilvánosság kizárásával folyó perben első fokon, 2013-ban a Debreceni Törvényszék nem jogerősen kimondta több vádlott bűnösségét és letöltendő szabadságvesztésre ítélte Szilvásyt és Galambost, felfüggesztett szabadságvesztésre Laborczot, a magánszemélyt pedig felmentette. 2015-ben másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla súlyos eljárási hibák miatt új elsőfokú eljárást rendelt el.

A megismételt elsőfokú eljárásban a Kaposvári Törvényszék mind a négy vádlottat felmentette a vádak alól. Az ügyészség fellebbezése nyomán tavaly ősszel a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen is felmentő rendelkezést hozott. Ez ellen nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Legfőbb Ügyészség új másodfokú eljárás elrendelése és bűnösség megállapítása érdekében, ám ezt a Kúria kedden elutasította, így fenntartotta a jogerős felmentést.

A Kúria tanácselnöke által ismertetett tényállás szerint Galambos 2007 elején az NBH főigazgatójaként egy másik ország társszervének vezetőjével találkozott, aki felajánlotta neki poligráfos szakemberek segítségét. A 2007 első felében Magyarországra érkező két “idegen” állampolgárságú szakembert a megvádolt magányszemély – aki korábban az NBH jogelődjénél dolgozott és jól beszélt oroszul – vitte az NBH Falk Miksa utcai épületébe, ahol a beléptetésüket nem dokumentálták. Tizenhat embert vizsgáltak az NBH által összeállított kérdéssor segítségével, a vizsgálatban az NBH szakpszichológusa és két tolmács is közreműködött. Az NBH szakemberei ügyeltek arra, hogy nemzetbiztonsági szempontból érzékeny információk ne kerüljenek illetéktelen kezekbe – mondta a bíró.

A tényállás szerint ezután az NBH új főigazgatója, Laborcz rendelt el ellenőrzést részben más ügy miatt – ugyanis a 2000-es évek közepén idegen hírszerzés kaphatott információkat -, és ennek során felmerült, hogy a történtek jelentős károkat okozhattak. Arra azonban nem volt adat, hogy az ország érdekeit veszélyeztető hírszerző tevékenység folyt volna. A két külföldi állampolgár nem figyelhette meg az NBH épületének beléptető rendszerét, mozgásukat pedig “kontrollálták” az épületben – állapították meg.

A bíróságok is azt mondták ki korábban, hogy nincs adat a két külföldi állampolgár kémtevékenységére.

A Kúria tanácselnöke ismertette az ügyészség felülvizsgálati indítványának lényegét. Ez többek között azt tartalmazza, hogy a kémkedés köztudomású tények megszerzésével, rendszerezésével is megvalósítható, a poligráfos ismeretek megszerzése is adatszerzés, továbbá az ügyben olyan adatok kerülhettek külföldi állam birtokába, amelyek az ország számára hátrányosak lehetnek.

A tanácsvezető bíró csaknem egyórás nyilvános indoklásban fejtette ki érveit az addig államtitok miatt zárt ajtók mögött zajló perben. Álláspontja szerint az NBH-nál “idegen” állampolgárságú szakemberek bevonásával folytatott poligráfos vizsgálatokkal kapcsolatban az NBH akkori főigazgatója, Galambos “sok szabályt sértett, kifogásolhatóan járt el”, ám nem bizonyítható a kémkedéshez szükséges szándékosság. A többi vádlott tevékenysége pedig őhozzá köthető, így az ő esetükben sem állapítható meg bűncselekmény elkövetése.

A Kúria kiemelte azt is, hogy Szilvásy és Laborcz mindent megtett a történtek feltárása érdekében, Galambost pedig elmozdították beosztásából. Szilvásy és Laborcz esetében a felmentésre nem bizonyítottság, hanem bűncselekmény hiányában került sor.

A két ország vezetője a beszélgetésben kiemelte: az asztanai béketárgyalások eredményei fontos szerepet töltenek be a szíriai konfliktus politikai rendezésében. Hozzátették: ahhoz, hogy a megoldási folyamat az ENSZ égisze alatt egészséges keretek között haladjon előre, a szíriai rezsimnek és ellenzékének ügyelnie kell arra, hogy konstruktív módon járjon el.

Erdogan és Putyin egyúttal ismét hangsúlyozta Szíriai területi egységének jelentőségét, valamint nyomatékosította, hogy Szíria nem válhat “ütközőzónává” Irán és Izrael között.

A török elnök leszögezte: a politikai rendezés folyamatában az Ankara által terrorszervezetnek tekintett legnagyobb szíriai kurd párt, a Demokratikus Egység Pártja (PYD) és az ahhoz kötődő csoportok nem vehetnek részt.

A szíriai konfliktus rendezéséről párhuzamosan két tárgyalási folyamat is zajlik: az egyik Genfben az ENSZ égisze alatt, míg a másik Oroszország, Törökország és Irán vezetésével Asztanában. Mindkét tárgyalási folyamatban képviselteti magát Bassár el-Aszad szíriai elnök kormánya, de a genfi és az asztanai tárgyalásokon más-más ellenzékiek vesznek részt. Az asztanai tanácskozások legutóbbi, nyolcadik fordulóját tavaly decemberben tartották.

Az Anadolu beszámolója szerint Erdogan és Putyin kedden az Ankara és Moszkva közötti energiadiplomáciai és gazdasági kapcsolatokról is beszélt. A két államfő örömtelinek találta a Dél-Törökországban épülő, orosz tervezésű Akkuyu nukleáris erőmű, valamint a Török Áramlat földgázvezeték munkálataiban elért előrehaladást. Erdogan és Putyin április 3-án az ankarai államfői palota előtt tartott rendezvény keretében, videóüzenetben adta meg a jelet az első törökországi atomerőmű alapkőletételéhez.

Az ukrán tranzit elkerülését célzó Török Áramlat megépítéséről Oroszország és Törökország 2016 októberében kötött kormányközi megállapodást. A Török Áramlat első vezetéke mélytengeri szakaszának lefektetése Törökország fekete-tengeri partvidékének közelében április végén fejeződött be. Erdogan és Putyin beszélgetésükben rámutattak: fontos, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban a felek a török lírát és az orosz rubelt használják.

A tisztségviselő az Ukrajinszka Pravda hírportál tudósítása alapján közölte: az SZBU időben tudomást szerzett arról, hogy az orosz titkosszolgálatok Babcsenko életére törnek. Hozzáfűzte, hogy nem pusztán megakadályozták az újságíró megölését, de dokumentálni is tudták a merénylet előkészítését.

“Most kifejezhetném részvétemet Babcsenko családjának, de nem teszem. Ehelyett szeretném felköszönteni Arkagyijt immár harmadik születésnapja alkalmából, és kérem, hogy jöjjön be a terembe” – mondta az SZBU-főnök, mire az újságíró belépett.

Az orosz titkosszolgálatok egy ukrán állampolgárt bíztak meg a gyilkosság megszervezésével – közölte Hricak. Az ukrán állampolgár nevét nem hozta nyilvánosságra, csak annyit, hogy családneve H. betűvel kezdődik. Az illető a gyilkosság végrehajtásával egy ismerősét bízta meg, aki a Donyec-medencében szolgált az ukrán fegyveres erőknél, s akinek ezért harminc ezer dollárt ígért, s ebből 15 ezret előlegként átadott. Ő maga tízezer dollárt kapott a merénylet megszervezéséért. A veterán viszont együttműködött az ukrán titkosszolgálatokkal. A megbízót – miután megkapta az információt az újságíró állítólagos megöléséről – a hatóságok őrizetbe vették. Jurij Lucenko főügyész a sajtótájékoztatón hozzáfűzte, hogy a veterán mint tanú vesz részt a későbbiekben a jogi eljárásban.

Az SZBU-vezető az Ukrajinszka Pavda beszámolója szerint elmondta, hogy Babcsenko megölése csak “egy eleme” volt egy nagyobb horderejű különleges műveletnek, amelyben több orosz ellenzékit, elsősorban újságírókat, bloggereket, az orosz vezetés bírálóit készültek likvidálni. Az UNIAN jelentése alapján Hricak annyit elárult, hogy az őrizetbe vett megbízó Ukrajna területén még 30 ember megölésének tervéről vallott. “Néhány potenciális áldozat nevét tudjuk, de érthető okokból nem hozhatjuk nyilvánosságra” – fűzte hozzá.

Az SZBU-főnök azt is elmondta, hogy a megbízó Babcsenko meggyilkolása után egy harmadik országon keresztül Oroszországba akart menekülni, és – mint fogalmazott – “már a jegy a kezében volt”. Elmondta még róla, hogy az újságíró megölésének megszervezésén kívül egy másik megbízást is kapott az orosz titkosszolgálatoktól, mégpedig azt, hogy vegyen illegálisan nagy mennyiségű fegyvert, lőszert – amit ők fizetnek -, és hozzon létre Ukrajna középső részében egy bázist, ahol ezeket tárolják.

Babcsenko a sajtótájékoztatón elmondta, hogy egy hónapja szerzett tudomást az ellene készülő merényletről az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) munkatársaitól, akik arra kérték, hogy működjön együtt velük halála “eljátszásában”. Kifejtette, hogy a műveletet két hónapon át tervezte az SZBU, neki egy hónappal előtte szóltak, így – szavai szerint – nem volt más választása, mint együttműködni.

“Megmentették az életemet, de ami a legfontosabb, hogy ezáltal sokkal súlyosabb terrorcselekményeket is megakadályoztak, amelyekre ezek az emberek készültek” – hangsúlyozta. Hozzáfűzte: a merénylet megrendelőjének volt róla egy útlevélfotója, ami csak az útlevélirodának lehetett a birtokában, így ez szerinte bizonyítja, hogy orosz állami szerveknek közük van az ellene irányuló gyilkossági kísérlethez.

Köszönetet mondott az SZBU-nak élete megmentéséért, és elnézést kért mindenkitől, akiknek a művelet sikere érdekében át kellett élniük “mindezt”. Feleségétől külön bocsánatot kért.

Arra az újságírói kérdésre, hogy mit szól a gyilkosának ajánlott összeghez, azt válaszolta: “hát, nem vagyok olcsó”.

Hricak egyébként azért nevezte a mostanit az újságíró “harmadik születésnapjának”, mert előző nap Babcsenko a Facebookon éppen egy korábbi esetre emlékezett vissza, amikor nem fért fel egy katonai helikopterre, amely később lezuhant. A történethez pedig hozzáfűzte, hogy aznap ünnepli a második születésnapját.

A hajón utazók elhagyták az övezet lakói számára halászatra engedélyezett tizenegy kilométer széles tengeri övezet határát. Az izraeli haditengerészet négy hajója körülvette a hajókat a nyílt tengeren, majd átkutatták a hajókat és az asdódi katonai kikötőbe vontatják őket utasaikkal együtt – jelentette a tízes kereskedelmi tévé híradása. Asdódban egészségügyiek fogadják és látják el a hajó beteg vagy sebesült utasait. A Hárec értesülése szerint korábban a hadihajók figyelmeztető lövéseket adtak le a flottilla irányában.

A “Szabadság flottillának” elnevezett hajón palesztin aktivisták, diákok és kezelésre szoruló betegek utaznak, akik a blokád miatt nem tudják elhagyni az övezetet.

A flottillát szervező gázai “blokádellenes bizottság” közölte, hogy a hajónak nincsenek fenyegetést jelentő felszerelései vagy eszközei, e hajók a Ciprus irányába tervezett néhány napos útjával a nemzetközi közösségnek üzennek a blokádról. Azt is bejelentették, hogy a gázai lakosoknak nemcsak kívülről nyújtott segítségre van szükségük, hanem arra is, hogy eljussanak a “szabad világba”. Az akciót a Mavi Marmara nevű török hajó izraeli feltartóztatásának nyolcadik évfordulójára időzítették.

2010 májusában a török Avi Marmara nevű hajó segélyeket próbált eljuttatni a Gázai övezetbe és rá akarta irányítani a média figyelmét a blokád hatására. A hajót az izraeli haditengerészet erőszakkal feltartóztatta, s az akcióban tíz aktivista életét vesztette, huszonnyolcan pedig megsebesültek.

Az övezet határvidékén található izraeli települések lakóit kedden arra szólította fel a hadsereg, hogy tartózkodjanak betonfedezékek közelében. Reggel óta a tízes tévé beszámolója szerint Gázából mintegy harmincöt lövedéket indítottak Izrael irányába, három izraeli megsebesült, egyikük közepesen. Benjámin Netanjahu miniszterelnök rendkívüli biztonsági értekezletet hívott össze estére a helyzet értékelésére, és a további lépések meghatározására.

Az izraeli hadsereg kedden újabb, Izraeli területre átnyúló gázai támadó alagutat semmisített meg, amelyet az egyiptomi-izraeli-gázai határháromszögben épített az övezetet uraló radikális iszlamista Hamász szervezet.

A Hamász a Gázai övezet anyagi és emberi erőforrásainak jelentős részét az utóbbi évtizedben betonnal bélelt támadóalagutak kiépítésébe fektette. Izraeli katonai szakértők szerint sorozatos felfedezésük támadás indítására késztetheti a szervezetet, amíg rendelkezésére állnak a még fel nem tárt, felfedezésük után értéküket vesztő, “egyszer használatos” föld alatti járatok.

Lavrov a fehérorosz fővárosban Aljakszandr Lukasenka elnökkel és Uladzimir Makej külügyminiszterrel tárgyalt. “A katonai infrastruktúra egyoldalú fejlesztése, a katonai erőnek és eszközöknek a határaink közelében való egyoldalú telepítése destruktív lépések, amelyek aláássák a bizalmat és a kölcsönös egyetértést Európában, és az európai biztonsági térség széttöredezéséhez vezetnek” – mondta az orosz külügyminiszter.

Lavrov hangsúlyozta, hogy Moszkva és Minszk egyenrangú és kölcsönösen előnyös viszonyra törekszik mind az Európai Unióval, mind a NATO-val.

Ukrajnáról szólva Lavrov kizárta annak lehetőségét, hogy a válság rendezésére létrehozott “normandiai négyek” – Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország – között külügyminiszteri szintű találkozó jöjjön létre, amíg a négy ország elnökeinek korábbi utasításait nem hajtják végre, és az úgynevezett Steinmeier-képlet “nem kerül papírra”.

A Frank-Walter Steinmeier német elnökről, volt külügyminiszterről elnevezett forgatókönyv javaslatot tartalmaz arra, hogy mikor vezessék be az önkormányzat különleges rendjét a délnyugat-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megye egyes területein. Eszerint az autonómiát ideiglenesen az ott tartandó választások napján, állandó alapon pedig azt követően vezetnék be, hogy az EBESZ kihirdeti a választások eredményét.

Lavrov felhívta a figyelmet arra, hogy a Steinmeier-formula 2015 óta tárgya az egyeztetéseknek, és hogy azt mind a kapcsolattartó csoportban, mind pedig a “normandiai négyek” vezetői elfogadták, ám az ukrán fél a képletet nem hajlandó hivatalos dokumentumokban rögzíteni.

Az orosz diplomácia vezetője hangot adott azon álláspontjának, miszerint Hollandia és Ausztrália fölöslegesen törekszik kártérítést követelni Oroszországtól a 2014-ben a délkelet-ukrajnai szakadár területek felett lelőtt malajziai utasszállító repülőgépért, mert a nyomozás még nem zárult le.

Lavrov szerint a holland és ausztrál “ultimatív” álláspont a Szkripal-ügyben képviselt “ruszofób” nyugati logikára emlékeztet, amely bizonyítékok nélkül vádolta meg vétkességgel Oroszországot. Az orosz külügyminiszter kifogásolta, hogy a malajziai utasszállító pusztulásának körülményeit vizsgáló testület figyelmen kívül hagyta azokat a bizonyítékokat, amelyeket Moszkva bocsátott a rendelkezésére.

Szencov ügyvédje múlt szerdán közölte, hogy védence éhségsztrájkot kezdett. Elmondta, hogy amikor felkereste őt a börtönében, egy kézzel írt papírt adott át neki, amelyen Szencov azt írta: addig folytatja az éhségsztrájkot, amíg szabadon nem engedik az Oroszországban fogva tartott ukrán politikai elítélteket, 64 embert. Szencov név szerint nem nevezett meg senkit, és saját magának nem kért szabadságot. Leszögezte, hogy kész a végsőkig elmenni: vagy meghal, vagy az orosz hatóságok nekilátnak követelése teljesítéséhez.

Az UNIAN híradása szerint az Oroszországban bebörtönzött ukrán rendező szabadon bocsátását követelő dokumentumot az Európai Filmakadémia 1750 tagja írta alá. Az aláírók között van az akadémia két társelnöke, Agnieszka Holland és Wim Wenders, valamint Ken Loach brit és Bertrand Tavernier francia filmrendező.

Szencovot és társát, Olekszandr Kolcsenkót 2014 májusában fogták el az orosz titkosszolgálatok az Ukrajnától önkényesen Oroszországhoz csatolt Krím félsziget fővárosában, Szimferopolban, azóta tartják őket fogságban. 2015 augusztusában Szencovot húsz, Kolcsenkót tíz év szigorított börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte a dél-oroszországi Rosztov-na-Donu városának katonai bírósága állítólagos terrorszervezet létrehozásának vádjával. Európa több országa és az Egyesült Államok politikailag motiváltnak és “a cinizmus felső fokának” minősítette az ítéletet. Az Európai Filmakadémia már akkor is tiltakozott: nyílt levélben kérte Vlagyimir Putyintól Szencov azonnali szabadon bocsátását. A levelet többek mellett Tarr Béla magyar filmrendező is aláírta.

A Krím orosz annektálásával civil aktivistaként szembeszegülő rendezőt többször szállították át egyik orosz börtönből a másikba, jelenleg az északnyugat-szibériai Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben lévő Labitnangi városában raboskodik.

A tárcavezető kiemelte: megerősítették, hogy az Egyesült Államok természetes szövetségesesként tekint Magyarországra és az egész közép-európai térségre. Szijjártó biztosította amerikai partnerét arról, hogy “Magyarország nem fog beállni az Egyesült Államokat most már lassan hobbiszerűen bíráló európaiak sorába”. Mint mondta, Magyarország továbbra is “kiegyensúlyozottan, mindenfajta kritikát és kommentálást mellőzve fog hozzáállni” az amerikai kül- és belpolitikai döntésekhez.

A jelenlegi amerikai adminisztráció és a magyar kormány politikai megközelítései között rendkívül sok hasonlóság van, mindketten nagyon fontosnak tartják a saját polgáraik biztonságának garantálását – magyarázta.

Továbbra is együttműködnek rendkívül fontos külpolitikai kérdésekben, így az ENSZ-reform vonatkozásában és abban a tekintetben is, hogy Izraellel szemben tisztességes nemzetközi megközelítést szeretnének kivívni – mutatott rá. Hozzátette: együttműködnek továbbá az illegális migráció és a terrorizmus elleni küzdelemben, valamint abban is, hogy világszerte a keresztény közösségeket megvédjék.

A külügyminiszter kitért rá: az Egyesült Államoknak nagy szerepe lesz Magyarország energiaellátásnak biztosításában, ugyanis ígéretet kapott arra, hogy a Romániában kitermelendő amerikai gáz Magyarországra juttatását az amerikai kormányzat is támogatja.

Kitért rá: az amerikai vállalatok alkotják ma már a második legjelentősebb beruházói közösséget Magyarországon, 1700 amerikai cég százezer magyarnak ad munkát. A mostani tárgyaláson megerősítették a gazdasági együttműködés fejlesztése iránti igényüket – közölte.

Hangsúlyozta: fontos a védelmi együttműködés megújítása is, ezért átadta amerikai kollégájának a leendő magyar-amerikai védelmi együttműködés megállapodásra vonatkozó magyar javaslatokat. Erről már két tárgyalási forduló lezajlott, egyértelmű politikai akarat van mindkét oldalról a megállapodás megújítására – mondta. Hozzáfűzte: most abban állapodtak meg, hogy felgyorsítják ezt a folyamatot.

Szijjártó emlékeztetett: ugyan eddig is magyar katonák szolgáltak amerikaiak vezette missziókban, de megállapodtak abban, hogy a NATO által elindítani szándékozott iraki kiképzési misszióban magyar katonák is részt vesznek, erről haladéktalanul megkezdik az egyeztetéseket.

Megjegyezte: a megbeszélésen felvetődött, hogy a NATO-tagállamoknak mielőbb meg kellene felelni az úgynevezett kétszázalékos elvárásnak, azaz annak, hogy a hazai össztermékük 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítsák, és Magyarországnak világos menetrendje van arra, hogy miként érheti el ezt a célt.

Arról is beszélt, hogy Magyarországnak rendkívül fontos a regionális biztonság, stabilitás, és ennek egyik alapja a kisebbségek védelme egész Európában, de kiváltképp Közép-Európában.

A tárcavezető azt is mondta, hogy az Iszlám Állam dzsihadista szervezet a területeinek a 98 százalékát elveszítette azon nemzetközi koalíció tevékenységének köszönhetően, amelyet az Egyesült Államok vezet, és Magyarország is részt vesz benne. Az Iszlám Állam ezért taktikát váltott, és elkezdte a korábban külföldről érkezett harcosainak visszaküldését Európába és a világ más pontjaira, és ez ellen szigorú határvédelemmel lehet védekezni, ezért fenn kell tartani a határaink megvédésének képességét – vélekedett.

Szijjártó arról is beszélt, hogy a találkozón szó volt az ukrán oktatási törvény ügyéről is. Tájékoztatta amerikai kollégáját, hogy kedden egyeztetett Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel, akivel abban maradtak, hogy a megoldásra koncentrálnak, és a jövővel, nem a múlttal foglalkoznak. Ez a megközelítés az Egyesült Államok támogatását is bírja – mutatott rá a tárcavezető.

Elmondta: az amerikai kormányzat eddig is nagyon aktívan vett részt a kérdés megoldásában, az amerikai külügyi tisztségviselők rendszeresen felhozták a témát az ukrán kormányzati szereplőknek, és az Egyesült Államok fellépése, segítsége nélkül kedden nem érték volna el, hogy összehívják a magyar-ukrán kormányközi munkacsoportot június végére, azt, hogy az ukrán oktatási miniszter hivatalos tárgyalásra hívta a KMKSZ vezetőit, azt, hogy a 2023-ig tartó meghosszabbítása az oktatási törvény alkalmazásának már az ukrán parlamentben napirendjén van, továbbá azt, hogy a magániskolák kivétele a jogszabály hatálya alól jól halad előre.

Szijjártó arra kérte amerikai partnerét, hogy az elkövetkező időben is támogassák a magyar-ukrán tárgyalásokat, és tegyék világossá Ukrajnának, hogy a kisebbségek ügyek fontos kérdés, a nemzetközi jogszabályoknak ebben a tekintetben is mindenkinek meg kell felelni, függetlenül más geopolitikai kérdésektől.

Az amerikai külügyminisztérium a megbeszélésről kiadott közleményében azt írta, a találkozón az amerikai miniszter kiemelte az élénk civil társadalom fenntartásának jelentőségét. Továbbá hangsúlyozta az Ukrajnának nyújtandó segítség fontosságát az orosz agresszióval szemben, és kitért arra, hogy támogatni kell Ukrajna közeledését a NATO-hoz és meg kell előzni az orosz befolyás növekedését Közép-Európában.

A közlemény szerint a felek egyetértettek abban, hogy Európában el kell érni az energiaforrások diverzifikációját, valamint szót ejtettek az amerikai befektetésekről is Magyarországon, valamint a védelmi együttműködési megállapodásról. Szijjártó később a Fehér Házban találkozik John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadóval is.