Biztonságpiac

A megyei főügyészség azt közölte: a fuvarozócég sofőrjeként dolgozó vádlott 2017 októberében és novemberében négy helyszínen – Alsónyéken, Csikóstöttösön, Gödrén és Mindszentgodisán – 3500 szalmabálát gyújtott fel.

A tüzekben egy rakodógép is megsemmisült, az okozott kár meghaladta az ötvenmillió forintot – ismertette a vádhatóság.

A korábban részben ugyanilyen bűncselekmények miatt hosszabb szabadságvesztésre ítélt férfit tavaly novemberi elfogása után előzetes letartóztatásba helyezte a Pécsi Járásbíróság.

“A strasbourgi bíróság nem állapította meg az Emberi Jogok Európai Egyezményének bármilyen megsértését, ezért nyilvánvaló megalapozatlansága miatt elutasította a beadványt” – írták a végleges határozatot ismertető törvényszéki közleményben.

Breivik, aki azóta Fjotolf Hansenre változtatta a nevét, 2011 júliusában előbb Oslóban felrobbantott egy autóba rejtett pokolgépet, megölve nyolc embert, majd áthajózott Utoya szigetére, ahol hatvankilenc embert – zömmel tizenéveseket – agyonlőtt egy ifjúsági táborban. A férfi mindezért a Norvégiában kiszabható legszigorúbb büntetést kapta: 21 év börtönre ítélték. Ez ugyanakkor meghosszabbítható, ha úgy ítélik meg, hogy szabadlábra helyezése veszélyes lehet a társadalomra.

A norvég legfelsőbb bíróság tavaly elutasította Breivik panaszát, a férfi ezután fordult az EJEB-hez, mondván, hogy fogvatartási körülményei miatt sérültek az emberi jogai, mivel magánzárkában őrzik, és “állatias bánásmódban” van része. Ennek érzékeltetésére egyebek közt azt hozta fel, hogy gyakran hideg a kávéja.

A főügyész a norvégiai tárgyaláson rámutatott, hogy a felperes börtönkörülményei jobbak, mint sok más rabé: három cellát használhat, futópadot, szobabiciklit, tévét, számítógépes játékokat kapott, újságokat, magazinokat, könyveket olvashat.

Az EJEB-hez az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértésére hivatkozva lehet fordulni, ha a panaszos már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vett, s nem járt eredménnyel. A testület határozatai kötelezőek az Európa Tanács 47 tagországa számára.

Holger Münch a Rundfunk Berlin-Brandenburg regionális közszolgálati médiatársaság Inforadio nevű hírrádiójának elmondta, hogy a hatóságok által Szief Alláh H-ként azonosított férfi lakásában jelentős mennyiségű ricinusmagot találtak és eszközöket, amelyekkel a növénymagokból ki lehet vonni a biológiai fegyverek hagyományos hatóanyagként számon tartott fehérjét.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a 29 éves férfi hol és mikor akart merényletet végrehajtani, de az biztosnak tűnik, hogy “biobomba-támadásra” készült, ami egyedülálló a terrorizmus németországi történetében – mondta a BKA elnöke.

Hozzátette, hogy a gyanúsított elfogása “jó példa” a biztonsági szervek országos és nemzetközi együttműködésére. A tunéziai férfira néhány hónapja figyeltek fel külföldről kapott információk révén, amelyek a többi között az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez fűződő viszonyára vonatkoztak – ismertette Holger Münch.

A legszélesebb nyomozati jogkörű német rendőri szerv vezetője kiemelte, hogy változatlanul magas a terrortámadás veszélye Németországban. A 2015 novemberében Párizsban végrehajtott merényletsorozathoz hasonló nagyszabású, csoportos akciók valószínűsége ugyan csökken, de magányos merénylők terveivel számolni kell.

A többi között elmondta, hogy tovább emelkedik a terrorcselekmény elkövetésére hajlandó, közveszélyes személyek száma, jelenleg 770 ilyen embert tartanak nyilván.

Münch legutóbb május végén nyilatkozott erről, akkor azt mondta, hogy 760 személy szerepel a terrorveszélyt jelentő emberek nyilvántartásában.

Szief Alláh H-t június közepén helyezték előzetes letartóztatásba kölni otthonában a szövetségi legfőbb ügyészség utasítására. A háborús fegyverek ellenőrzéséről szóló törvény megsértésének alapos gyanúja és államellenes súlyos bűncselekmény előkészítésének úgynevezett kezdeti gyanúja miatt indítottak eljárást ellene. A Kölner Stadt-Anzeiger című lap értesülése szerint az Iszlám Állam szimpatizánsa, hazájában is radikális iszlamistaként tartották számon.

A palesztin rakéták közül három az övezeten belül csapódott be, hetet pedig a vaskupola légvédelmi rendszer semmisített meg.

Összesen tizenhárom alkalommal rendeltek el légiriadót a határ menti izraeli falvakban, a lakók a betonbunkerekben töltötték az éjszakát. A hatóságok úgy döntöttek, hogy a hadműveletek ellenére az iskolákban nem marad el a tanítás.

Szerdán a középiskolákban véget ér a tanév, s csak a bizonyítványosztásra mennek be a diákok, de az általános iskolásoknak még egy hétig tart a tanítás.

A katonai rádió reggeli műsora szerint az izraeli hadsereg a Hamász elleni légicsapásokkal azt bosszulja meg, hogy a palesztinok égő eleggyel ellátott papírsárkányaikkal lángba borítják a gázai határral szomszédos Izraeli területeket, a Hamász viszont a hadsereg támadásaira válaszol a határ menti izraeli települések rakétázásával.

A gyanúsítottak állítólag a haderőbe beépülő gülenista katonák, köztük tábornokok és főtisztek “tanítómestereiként” tevékenykedtek. Az érintettek kilétéről az Anadolu más információt nem közölt.

A keddi rendőrségi művelet központja a közép-törökországi Konya város és környéke volt, de razziák voltak további 30 tartományban is. Az elfogatóparancsokat a gülenista mozgalom korábban őrizetbe vett tagjainak vallomásai alapján adták ki.

A török vezetők az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatát teszik felelőssé a 2016-os hatalomátvételi kísérletért. A hivatalos álláspont szerint a terrorszervezetnek nyilvánított mozgalom tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami szférába és a haderőbe is.

Ankara a puccskísérlet után rendkívüli állapotot vezetett be, amelynek keretében a kormány számos törvényerejű rendeletet adott ki. Törökországban az elmúlt 22 hónap alatt legalább 111 ezer állami alkalmazottat menesztettek, 38 ezret függesztettek fel munkaköréből, több mint 159 ezer embert őrizetbe vettek, legalább 48 ezret pedig előzetes letartóztatásba is helyeztek azzal a gyanúval, hogy közük lehet a Gülen-hálózathoz és így az összeesküvéshez. Eddig a haderő legkevesebb 8570 tagját – köztük 150 tábornokot és több mint 4630 tisztet – menesztették állásából.

A rendszeres tisztogatások nem közvetlenül csak a katonai puccskísérlet résztvevőit sújtják, hanem a hálózat feltételezett tagjait és támogatóit is. Az Európai Unió számos vezető politikusa szerint a hatalomátvételi kísérletre adott török válasz túlzó, és az ország egyre inkább távolodik az európai értékektől.

A vádlottak – két férfi és egy nő – Dövényben, a kocsmában szórakoztak, és szóváltásba keveredtek egy férfivel. Mivel a kijelentéseit sértőnek találták, elhatározták, hogy megölik. Az autójukba késeket és bozótvágót készítettek be, a férfinek pedig felajánlották, hogy elviszik a szomszéd faluba, a rokonaihoz. Velük tartott a sértett élettársa is, aki nem akarta párját egyedül elengedni a vádlottakkal, ismerve erőszakos természetüket.

Út közben más irányba fordultak, amit a sértettek jeleztek is, de ekkor az egyik férfi késsel elvágta a sértett nyakát. Putnokon egy lakóház pincéjébe lerángatták az erősen vérző férfit és a halálra rémült nőt. Ott a két férfi késekkel és bozótvágóval testszerte brutálisan szurkálta és vagdosta áldozatát, a nő pedig mobiltelefonnal világított nekik. A sértett élettársát arra kényszerítették, hogy mindezt végignézze, közben pedig a combján őt is megszúrták, és megöléssel fenyegették.

Amikor a sértett meghalt, az egyik férfi felment a házba, felébresztette volt élettársát és kérte, segítsen eltüntetni a holttestet. A tetemet szőnyegbe csavarták, visszavitték Dövénybe és egy emésztőgödörbe dobták. Ezalatt Putnokon az egyik női vádlott elégette a ruhákat és az eszközöket.

A halálos áldozat élettársát hajnalig fogva tartották, majd azzal engedték el, hogy megölik, ha valakinek beszél a történtekről. A vádlottakat még aznap elfogták, majd előzetes letartóztatásba kerültek. Az ügyészség három vádlottra életfogytig tartó fegyház, a nyomok eltüntetésében közreműködő nőre pedig börtönbüntetés kiszabását indítványozta – közölte a főügyészség.

Mirkóczki Ádám, a testület elnöke a tanácskozás után újságíróknak elmondta: az OKF-nél indult vizsgálat még zajlik, de annyi tudható, hogy szenzitív adat nem került ki.

Vargha Tamás, a bizottság alelnöke közölte, hogy az ülésen a jövő évi költségvetésről is tárgyaltak. A kormánypárti politikus kiemelte, a “biztonságos Magyarország” költségvetésében a biztonság két fő pillérét jelentő – honvédelmi és terrorellenes – kiadások is jelentősen emelkednek.

Kifejtette, hogy a honvédelmi kiadások 86 milliárd forinttal emelkednek, s a tervek szerint ezek a kiadások 2024-re elérik a GDP két százalékát. Ugyanakkor megjegyezte, nemcsak a két százalék elérése fontos, hanem arra is figyelnek, hogy ez valódi képességnövekedést is jelentsen a honvédségnél.

A magyar útlevelek csalással történő megszerzésével kapcsolatban Mirkóczki közölte: jelen állás szerint Magyarország nem kerül ki abból a programból, amelynek keretében a magyar állampolgárok vízummentesen utazhatnak az Egyesült Államokba.

Szél Bernadett azt kifogásolta: az ülésen nem volt szó arról, hogy az egyre terhelőbb információkkal összefüggésbe hozható Kaspersky Lab cég vírusirtója van a parlamenti képviselők laptopján. Ezért kezdeményezte, hogy ezt az ügyet a következő ülésen tűzzék napirendre. Felhívta a figyelmet arra, hogy egyre több ország elutasítja a Kaspersky cég termékeit. Ebbe a sorba Magyarországnak is be kellene állnia, s a parlamenti képviselők laptopjáról is mielőbb el kellene távolítani a Kaspersky vírusirtó programját – vélekedett az ellenzéki politikus.

Korom úgy fogalmazott, hogy “missziós szerepvállalásunknak is köszönhető, hogy katonáink bármikor képesek hatékonyan együttműködni más szövetséges nemzetek katonáival”.

Emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi békefenntartás, a válságkezelés a Magyar Honvédség nemzeti feladata és legalább annyira fontos a nemzeti érdekek érvényesítése szempontjából, mint a hazai tevékenység. A NATO tagjaként hazánk egyre nagyobb szerepet vállal a különböző válsághelyzetek rendezésében, megoldásában, a konfliktus sújtotta térségek életének normalizálásában – tette hozzá.

Hangsúlyozta, a szövetségen belül Magyarország kiemelt helyet foglal el a nemzetközi missziós szerepvállalásban: a magyar katonák Afrikától Afganisztánig, a Balkántól Irakig teljesítenek szolgálatot.

Korom szerint az eddigi tapasztalatok a legmesszebbmenőkig igazolták az előzetes várakozásokat, a magyar katonák megállják a helyüket, elvégezték és elvégzik a rájuk szabott feladatokat, amit a személyre szóló vagy diplomáciai úton érkezett elismerések, visszajelzések sokasága is bizonyít. Megjegyezte, hogy a Magyar Honvédség a jövőben is elkötelezett a békeműveletekben való aktív részvétel mellett, amint ma is mintegy ezer magyar katona teljesíti felelősségteljes külszolgálatát a haza érdekeinek megfelelően.

A békefenntartók napjával kapcsolatban kiemelte: azokra a magyar katonákra emlékeznek ezen a napon, akik más nemzetek szabadságának és békéjének érdekében végezték munkájukat. “Napjaink hőseire” emlékeznek, elsősorban azokról, akik a legdrágábbat, az életüket áldozták más népek békéjéért és szabadságáért – fűzte hozzá.

A vezérkari főnök beszélt arról is, hogy Magyarország 1988 óta vesz részt az ENSZ kék zászlaja alatti békefenntartó tevékenységben, majd rámutatott, hogy a békefenntartás magyar találmány. Felidézte, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia katonái 1897-ben a birodalom konzulátusának védelme érdekében mentek Kréta szigetére, ahol a konzul, Pintér Gyula olyan megoldást alkalmazott a véres krétai zavargások során szembenálló görögök illetve törökök szétválasztására, amit hamarosan a vezető nagyhatalmak a nemzetközi békefenntartás alapjának ismertek el.

A rendezvény végén a jelenlévők megkoszorúzták a Pákozdi Katonai Emlékparkban lévő Békefenntartók Emlékművét, amely a békefenntartás során hősi halált halt katonák neveit sorolja fel, 1897-től napjainkig.

White elmondta: a Pentagon leállította “a hadgyakorlat minden tervezési munkálatát”. A későbbre tervezett hadgyakorlatokról azonban azt mondta: egyelőre nem született döntés. Hozzátette: a Csendes-óceán térségében más országokkal tervbe vett katonai manővereket megtartják.

Az Egyesült Államok és Dél-Korea közötti hadgyakorlatok felfüggesztését szingapúri csúcstalálkozójukon ajánlotta fel Donald Trump Kim Dzsong Unnak. Ezt maga az amerikai elnök jelentette be a találkozó után, mondván, a hadgyakorlatokat mindaddig felfüggesztik, amíg a kétoldalú tárgyalások a megfelelő mederben haladnak.

James Mattis védelmi miniszter, Pompeo és John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó még a héten egyeztet a további lépésekről – tette hozzá a Pentagon szóvivője. Amerikai sajtójelentések szerint szingapúri bejelentésével az elnök meglepte a Pentagont, bár White akkor azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a döntésről Trump előzetesen konzultált a védelmi miniszterrel. Múlt pénteken Szöulban bejelentették, hogy a dél-koreai védelmi miniszter “mélyreható” tárgyalásokat folytatott telefonon Mattisszel.

A Pentagon hétfői tájékoztatójával egy időben a detroiti Gazdasági Klubban tartott előadásában Pompeo azt mondta: valószínűleg “nem túl sokára” ismét Phenjanba, az észak-koreai fővárosba látogat, hogy a további kétoldalú tárgyalások részleteiről egyeztessen.

A szakértőt azért kérdezték a témában, mert Miskolcon vasárnap hajnalban egy medve tűnt fel, az állat feltehetően nem azonos a néhány nappal korábban elengedettel. Sajtóinformációk szerint akár négy-öt medve is kóborolhat az észak-magyarországi megyékben.

Gombkötő kiemelte: a medve nem akar semmit az embertől, kerüli, de ha olyan a széljárás, előfordulhat, hogy mégis a közelébe jut. Ilyen esetben minél előbb el kell hagyni a helyszínt. Az állat sokkal gyorsabb az embernél: rövid távon óránkénti ötven kilométeres sebességgel is képes futni, ezért nem szabad heccelni.

A medve figyelmét a táplálék kelti fel, például a cseresznye, a meggy vagy az eper – közölte a szakértő. Gombkötő nyugalomra intette a lakosságot. Egyúttal hangsúlyozta, medvebocshoz se közelítsen senki.

Ibolya Tibor közölte: a 38 éves férfi egy többszintű titkosítást biztosító hálózaton keresztül szerezte meg a felvételeket, amelyeken egyértelműen 18 év alattiak, kiskorúak – jellemzően kisgyermekek – súlyosan szeméremsértően, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló módon voltak láthatók.

A vádlott lakásán 2017 áprilisában házkutatást tartottak, és lefoglalták a felvételeket tartalmazó adathordozókat, és elfogták a férfit. Ezen túlmenően a vád szerint a férfi 2014 nyarán fajtalankodott egy tizenegy éves kislánnyal, és bár ez fizikai erőszak nélkül történt, a kiskorú életkorára tekintettel szexuális erőszaknak minősül.

A vádlottat szexuális erőszak és gyermekpornográfia bűntette miatt első fokon tíz év nyolc hónap fegyházra ítélték – olvasható a közleményben. Az ítélet nem jogerős, az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett.

Az ügyészség előre kitervelten, aljas indokból, több ember és hivatalos személy sérelmére, több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés kísérletével, robbanóanyaggal visszaéléssel és terrorcselekmény előkészületével vádolja az előzetes letartóztatásban lévő elkövetőt.

Az ügyész perbeszédében kijelentette: az ügy összes körülménye egyetlen büntetés kiszabására ad lehetőséget, életfogytig tartó szabadságvesztésre.

A vád szerint a huszonéves fiatalember 2016. szeptember 24-én késő este Budapesten, a Teréz körúton egy általa készített és működésbe hozott pokolgéppel életveszélyesen megsebesített két rendőrt. A robbantás célja az volt, hogy megszerezze fegyvereiket. A rendőrök életét csak a gyors és szakszerű orvosi beavatkozás mentette meg.

Az elkövető nem sokkal később e-mailt küldött a Belügyminisztériumnak, melyben leírta, hogyan, miből készítette a bombát, és azt is jelezte, hogy lesznek követelései. Egy másik el nem küldött, de a számítógépén megtalált e-mailben pedig – újabb halálos kimenetelű robbantásokkal fenyegetve – egymillió eurót követelt volna.

Az ügyész azt mondta, hogy a bizonyítékok alapján kétséget kizáróan a vádlott követte el a robbantást, a beismerő vallomás megtétele jogszerű és törvényes volt, a szakértő szerint a vádlott nem kóros elmeállapotú, ugyanakkor rendkívül manipulatív, aki szeretne fontos lenni. A vádlott az ügyész szerint ölni akart, azért helyezett repeszeket a robbanószerkezetbe, továbbá a következmények láttán semmilyen megbánást nem tanúsított, hidegen hagyta, hogy mi történt. “Tökéletes közöny a szörnyű tettel kapcsolatban” – fogalmazott.

Az ügyész “brutális pusztításra képes” robbanószerkezetről beszélt, és elmondta, hogy a robbanásban nyolc autó is megrongálódott, a környező ingatlanokban pedig több mint tízmillió forint kár keletkezett. A szakértő szerint a robbanószerkezet – amelyben különböző méretű szögek is voltak – ötméteres sugarú körben képes volt halált okozni.

A vádbeszéd után a tárgyalást – amelyen a vádlott nem volt jelen – elnapolták, a per augusztus végén folytatódik.

A vádlottat a cselekmény után néhány héttel, 2016 októberében fogták el, azóta előzetes letartóztatásban van. Néhány hónapig nem tett érdemi vallomást, 2017 februárjától azonban többször hosszan, részletesen beszélt az ügyészek előtt magáról és vádbeli cselekményéről is. A fiatalember többször is azt mondta az ügyészeknek, hogy e vallomásait kényszer, fenyegetés, befolyásolás nélkül tette és fenntartja. Az ügy első, januári tárgyalási napján azonban minden korábbi vallomását visszavonta, és azóta nem tett érdemi nyilatkozatot.

Az akkor ismertetett nyomozati vallomásai szerint a 24 éves fiatalember részletesen beszélt a robbanóanyagok, bombák iránti régóta tartó szenvedélyéről, továbbá arról, hogy 2016-ban miként készített el és próbált ki házilag több pokolgépet. A többkilónyi robbanóanyagot tartalmazó bombákat cukorból, ammóniából, műtrágyából és más, kereskedelmi forgalomban kapható anyagokból készítette, és hol gyújtózsinórral, hol távirányítóval hozta működésbe.

A robbantás előtt heteken át járt a fővárosba, alaposan megfigyelte a kiszemelt helyszínt, többször is odahelyezte a bombát, mielőtt felrobbantotta volna.

A bűncselekmény estéjén a bombát a Teréz körút 2-4. szám alatti ház bejáratánál a detonáció hatásának irányítása és növelése érdekében egy szűk résbe tette. A többkilónyi robbanószer mellé többkilónyi 5-10 centiméteres szöget is rakott. A bombát néhány méteres távolságból szándékosan akkor robbantotta fel, mikor a két rendőr odaért.

A robbanás után a vádlott a sértettek felé ment, a földön heverő testeken átlépett, de látta, hogy élnek, ráadásul a közelben járókelők is voltak, emiatt megijedt és – eredeti céljától eltérően – a rendőrök fegyvereit nem vette magához.

A törvényszék hétfői ítélete szerint a motoros banda tevékenysége veszélyt jelent a közrendre. Az ítélethirdetésen a klubnak mintegy száz tagja megjelent.

Az ügyészség tavaly ősszel kezdeményezte a Satudarah betiltását, kiemelve, hogy ezen szervezet bűnözői tevékenységet végez, és a “törvénytelenség szubkultúráját” képviseli. Sajtójelentések szerint korábban számos tagot elítéltek erőszakos bűncselekmények, illetve illegális fegyverbirtoklás miatt.

A klub közölte, hogy fellebbezni fognak a döntés ellen, a tilalom ugyanakkor azonnali hatályú. Hollandiában több motoros bandát is bűnszövetkezetnek minősített és betiltott már a bíróság, tavaly decemberben például a rivális Bandidost. Nemrég pedig a Hells Angels betiltását kezdeményezte a vádhatóság.

A Satudaraht hollandok és malukui bevándorlók alapították, a klub neve azt jelenti indonéz nyelven, hogy “egy vér”. A szervezet közel húsz országban jelen van, és becslések szerint három-négyezer tagot számlál.

A szervezet kedden közzétett értékelése szerint a múlt hónapban nagyjából 12 100-an érkeztek a négy fő migrációs útvonalon keresztül az EU-ba, ami 56 százalékos csökkenést jelent az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest, de 15 százalékos növekedést április óta.

Az Olaszországban tapasztalt visszaesés miatt a legfőbb belépési pont ezúttal Görögország volt, ahol májusban 4400 – többségében szíriai és iraki – menedékkérőt regisztráltak, negyven százalékkal kevesebbet, mint áprilisban, ugyanakkor lényegesen többet, mint előző évben. Ezen az útvonalon idén eddig 19 800 embert regisztráltak, s ez kilencven százalékos növekedést jelent a megelőző évhez képest.

Az olasz partokon nagyjából 4100 embert regisztráltak, ez 82 százalékkal alacsonyabb a tavalyi adatoknál, bár magasabb az áprilisi 2800-nál. Május végéig 13 450 embert vettek nyilvántartásba az olasz hatóságok, 77 százalékkal kevesebbet, mint tavaly. Az érkezők között legtöbben a tunéziai és az eritreai állampolgárok voltak.

Spanyolországban májusban 3400 illegális bevándorlót regisztráltak, háromszor annyit, mint egy hónappal, illetve egy évvel korábban, idén összesen pedig 8200-at, 59 százalékkal többet, mint tavaly. Az érkezők legnagyobb csoportját a guineaiak és a marokkóiak alkották.

A nyugat-balkáni útvonalon továbbra is viszonylag alacsony volt az érkezők száma, a Frontex szakértői azonban új útvonalak kialakulására figyelmeztettek egyebek mellett Albánián, Montenegrón és Bosznia-Hercegovinán keresztül. Mint írták, ezekben az országokban az utóbbi hónapokban fokozódott a migrációs nyomás.

A közleményben az áll, az együttműködés megújításának célja a közpénzekkel, közvagyonnal való gazdálkodás színvonalának fejlesztése, valamint az integritás értékeinek a közszolgálatban történő erősítése.

A megállapodásnak köszönhetően szeptemberben – az ÁSZ szakmai támogatásával – elindul a Vezetés és gazdálkodás a közszolgálatban szakirányú továbbképzési szak az egyetemen.

Az együttműködési megállapodás megújításával az ÁSZ és az NKE közös szándéka, hogy erőforrásaik összehangolt és hatékony felhasználásával, az információk kölcsönös megosztásával teret biztosítsanak a jövő nemzedékek iránti közös felelősségvállalásnak, a közjó előmozdításának az alap- és mesterképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben egyaránt.

Az együttműködést Domokos László, az ÁSZ elnöke és Patyi András, az NKE rektora írta alá az egyetem rektori tanácsának ülésén – tették hozzá.

A tájékoztatás szerint az intézkedések uniós állampolgárokra és uniós székhelyű vállalkozásokra vonatkoznak, hatályuk a Krím és Szevasztopol területére korlátozódik.

A szankciók értelmében tilos a Krím félszigetről vagy Szevasztopolból származó termékek behozatala az EU-ba, továbbá tiltott a Krímbe, valamint Szevasztopolba irányuló mindenfajta beruházás. Ez utóbbi azt jelenti, hogy európai magánszemélyek és uniós székhelyű vállalkozások nem vásárolhatnak sem ingatlant, sem cégeket a Krím félszigeten, továbbá nem finanszírozhatnak krími vállalkozásokat, illetve azok számára nem nyújthatnak tevékenységükhöz kapcsolódó szolgáltatásokat sem.

Tilos mindenfajta turisztikai szolgáltatás nyújtása a Krím és Szevasztopol területén, így európai kirándulóhajók is csak vészhelyzet esetén köthetnek ki a félszigeten. Tiltott továbbá a közlekedési, távközlési és energiaágazatban használatos, valamint a kőolaj, a földgáz és más ásványi anyagok kutatásához, feltárásához, illetve kitermeléséhez szükséges termékek és technológiák exportja krími vállalkozások részére. A tilalom az ezeket az ágazatokat kiszolgáló infrastruktúrához kapcsolódó technikai segítségnyújtásra, valamint építési és mérnöki szolgáltatásokra is vonatkozik – közölték.

Az Európai Unió külügyi tanácsának és Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek korábbi nyilatkozatai szerint négy évvel azután, hogy az Oroszországi Föderáció jogellenesen annektálta a Krími Autonóm Köztársaságot és Szevasztopol városát, az unió továbbra is töretlenül elkötelezett Ukrajna függetlensége és területi egysége mellett. Az Európai Unió ismételten hangsúlyozza, hogy nem ismeri el és változatlanul elítéli az orosz fél lépését. A félsziget bekebelezése továbbra is közvetlen veszélyt jelent a nemzetközi biztonságra, és súlyos következményekkel jár az államok egységét és szuverenitását védő nemzetközi jogrendre nézve is – húzták alá.

A közlemény szerint az átlagkifizetések egyes társaságoknál elérik a 130 ezer forintot. Mivel azonban több biztosító a következő napokban újabb bejelentésekre számít, a károk nagysága még nőhet. A bejelentések jelentős része a helyenként özönvízszerű esőzés miatt keletkezett plafon és pince beázásokhoz kapcsolódik. Súlyos gondokat okoztak még a viharok, a villámcsapások, valamint a jégverés is.

A jelenlegi adatok szerint a legtöbb kár Budapestet, Pest, Bács-Kiskun, Baranya, illetve Vas megyét érte – írták. Tavaly a társaságok a május-augusztus közötti időjárás miatt közel hatmilliárd forintot fordítottak a lakásbiztosítással rendelkező ingatlantulajdonosok kártalanítására.

Kitértek arra is, hogy a Mabisz megbízásából a Századvég által április 20. és május 6. között készített felmérés szerint 1102 megkérdezett közül 832-en rendelkeztek lakásbiztosítással és 315 embernek volt lakásbiztosítási káreseménye az elmúlt öt évben. A válaszadók 89,4 százaléka volt teljes mértékben vagy inkább elégedett biztosítója kapcsolattartási módjával, minőségével, gyakoriságával, 87 százaléka a szerződési feltételek betartásával. A károsultak 78 százaléka volt elégedett a kapott összeggel és 82 százalék a szolgáltatás teljesítésének határidejével.

A férfit azzal gyanúsítják, hogy segítette egy olyan embercsempész-hálózat tevékenységét, amely Magyarországról 48 alkalommal juttatott migránsokat Nyugat-Európába – tartalmazza a közlemény. Az álnevet használó szír állampolgár kiadatása a vele szemben indult görögországi büntetőeljárások lefolytatását követően történhet meg.

A tájékoztatás szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) büntetőeljárást folytat üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett embercsempészés szervezésének és irányításának megalapozott gyanúja miatt egy iraki állampolgár és magyar társai ellen. A bűnszervezet vezetőjét azzal gyanúsítják, hogy 2015-ben és 2016-ban szervezőként legalább 48 alkalommal nyújtott segítséget ahhoz, hogy a magyar befogadóállomásokon elhelyezett illegális migránsokat magyar taxisok egy budapesti hotelbe, majd onnan főként marokkói, egyiptomi és iraki származású sofőrök Ausztrián és Szlovákián keresztül Nyugat-Európába szállítsák.

A nyomozás során felvetődött, hogy a bűnszervezetben aktív szerepet töltött be egy szír férfi, aki egy konkrét szállítás megszervezésével nyújtott segítséget a bandának. A szír gyanúsított Magyarországot elhagyta, ezért az NNI európai és nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki ellene.

Miután felmerült, hogy a körözött férfi Görögországban tartózkodik, a magyar nyomozók az Europol Embercsempészés Elleni Központjának támogatásával felvették a kapcsolatot a görög rendőrséggel. Mindennek eredményeként a görög rendőrök június 12-én Athénban elfogták a férfit, akinél hamis személyi igazolványokat, útleveleket, vízumokat, vezetői engedélyeket és tartózkodási engedélyeket találtak – olvasható a közleményben.

A férfit az Europol kiemelt jelentőségű célszemélyként tartotta számon, mint a 2015-2016-os migrációs válság idején több uniós tagállamban is ismert, embercsempészetben nemzetközi szinten aktív szervezőt.

Az amerikai first lady ritkán nyilvánul meg politikai kérdésekben, ezért nagy feltűnést keltett, hogy vasárnap a kora esti órákban szóvivője, Stephanie Grisham nyilatkozatot tett közzé. Grisham ebben leszögezi: “Mrs. Trump gyűlöli azt látni, hogy gyermekeket szakítanak el a családjaiktól, és reméli, hogy a két oldal (a politikai palettán) végre összefog egy sikeres bevándorlási reform érdekében.” Melania Trump álláspontját Stephanie Grisham a CNN hírtelevíziónak adott interjújában is ismertette.

Grisham itt arra is kitért, hogy a gyermekek védelmét elősegítő, Légy a legjobb elnevezésű programot megfogalmazó first lady álláspontja szerint “olyan országnak kell lennünk, ahol tiszteletben tartják a törvényeket, de egyúttal olyan országnak is, amelyet szívvel kormányoznak”.

Az Egyesült Államokban napok óta élénk vitát kelt és a republikánus politikusok táborában is bírálatokat vált ki a kormányzatnak az az intézkedése, amelynek értelmében minden egyes, az Egyesült Államokba illegálisan belépő embert letartóztatnak, vádat emelnek ellene és a gyermekeit elválasztják tőle. Ezeket az intézkedéseket május 7-én hozták nyilvánosságra, de az igazságügyi minisztérium közlése szerint a tárca visszamenőleges hatállyal már az április elején elfogott illegális bevándorlók ellen is bűnügyi eljárást indít, miután Jeff Sessions miniszter “zéró toleranciát” hirdetett az illegális bevándorlással szemben.

Pénteken Jonathan Hoffman, a belbiztonsági tárca szóvivője közölte: április 19. és május 31. között csaknem kétezer gyermeket választottak el a szüleiktől, vagy az őket felügyelő felnőttektől, és külön e célra kialakított befogadóközpontokban helyezték el őket. Az így elszakított gyerekek között egészen kicsik, sőt, csecsemők is vannak.

Az intézkedés, a gyermekekről készült képek és történeteik – amelyek az írott sajtóban és a televíziókban egyaránt helyet kaptak – közfelháborodást keltettek. Donald Trump, aki a kialakult helyzetért és a bevándorlási reform eddigi kudarcáért többször is a demokrata párti politikusokat okolta -, szombaton Twitter-bejegyzésében azt írta: “a demokraták megoldhatják a családok határon történő erőszakos szétszakítását, ha együttműködnek egy új, változást hozó törvény kidolgozásában”. Trump a novemberi félidős választásokra utalva hozzátette: “ezért van szükség még több republikánus megválasztására novemberben”.

A szokásos vasárnapi politikai televíziós vitaműsorok fő témája szintén a szüleiktől elszakított gyermekek tragédiája volt. Susan Collins, Maine állam republikánus szenátora a CBS televízióban azt hangoztatta: a családok szétválasztása “ellentétes országunk értékrendjével”.

Kellyanne Conway, az elnök belpolitikai tanácsadója az NBC televízióban arról beszélt, hogy “senki sem szereti” a családok szétszakítását. Mint fogalmazott: “mint anya, mint katolikus, és mint olyan ember, akinek lelkiismerete van”, ő sem szereti ezt, de “a kongresszus megszavazta azt a törvényt, amely szerint az illegális belépés bűncselekmény, tehát, ha nem szeretik ezt a törvényt, akkor változtassák meg”. Conway – Trump szombati Twitter-bejegyzése ellenére is – visszautasította azt a feltételezést, hogy az elnök a gyerekek elszakításával próbálná zsarolni és együttműködésre késztetni a demokrata párti politikusokat egy új bevándorlási törvény elfogadása érdekében.

Adam Schiff demokrata párti képviselő, szintén az NBC televízióban, azt hangsúlyozta, hogy az elnök “ezeknek a gyermekeknek a bánatát, könnyeit, fájdalmát használja fel” arra, hogy kikényszerítse a határon felhúzandó fal megépítését. A kaliforniai politikus “mélyen erkölcstelennek” nevezte ezt az eljárást, és “szomorú degeneráltságnak” minősítette, hogy a Republikánus Párt nem hajlandó bírálni az elnököt. Hozzátette: az elnök és a republikánusok “ezzel akarnak kizsarolni egy nekik tetsző törvényt a kongresszusban”.

Trump várhatóan kedden folytat megbeszéléseket a kongresszusban a republikánus törvényhozókkal az új bevándorlási törvényjavaslatokról.

Az eseményen elhangzott, hogy az MLSZ nem alkalmaz szigorúbb szabályokat, mint a magyar jogszabályok. “Azokat pedig kötelesek vagyunk betartani, valamint a nemzetközi mérkőzéseken az UEFA pirotechnikát tiltó szabályait is” – szögezte le a szervezet.

A tájékoztatón elhangzott, hogy az első három osztályban a 2015/16-os idényben még csak 156, a 2016/17-es szezonban már 656, az elmúlt kiírásban pedig 697 pirotechnikai eszközzel való visszaélést jegyeztek fel a stadionokban, ráadásul utóbbiban még nincs benne két olyan nagyobb felhasználás, ahol a hatalmas füst miatt nem lehetett megállapítani pontos számot. Szó esett arról is, hogy sokszor még a biztonságtechnikai szakemberek sincsenek tisztában minden pirotechnikai eszköz veszélyeivel.

A pirotechnikai eszközök között – teljesítménytől és típustól függően – átlagosan 3 és 15 méter közötti távolságot kellene tartani, ez kivitelezhetetlen egy tömött szektorban, ezen kívül számos olyan szempontot kell figyelembe venni, amely eszükbe sem jut a drukkereknek – jelezték. Ilyen például a széljárás, a stadion szerkezeti elemeinek veszélyeztetése, a veszélyes anyagokat tartalmazó füst, vagy például az egyes molinók és drapériák esetleges gyulladása.

A szövetség hangsúlyozta: az MLSZ-nek a magyar jogszabályokon kívül, mivel tagja az UEFA-nak, e szervezet előírásait is be kell tartatnia.