Biztonságpiac

William Evanina, az Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) keretében működő Országos Elhárítási és Biztonsági Központ (NCSC) igazgatója közleményt adott ki, amelyben óvatosságra intette a világbajnokságra utazókat: ne higgyék, hogy nem fontos emberek, és ezért őket nem érheti hackertámadás és adatlopás.

“Ha azt tervezik, hogy mobiltelefont, laptopot, vagy valamilyen más elektronikus eszközt visznek magukkal, legyenek tisztában azzal, hogy az ezeken tárolt adatokhoz, köztük a személyes adatokhoz is, az orosz kormányzat, vagy kiberbűnözők bármikor hozzáférhetnek” – olvasható a közleményben. Az igazgató hangsúlyozta: bár kormányzati tisztségviselők és vállalati vezetők a leginkább kitettek az adatlopásnak, de bárkit, még a magát legjelentéktelenebbnek gondoló személyt is ez a veszély fenyegetheti.

Evanina azt javasolta a focivébére utazóknak, hogy ha tehetik, ne vigyenek magukkal elektronikus eszközt, de ha mégsem tudnak meglenni e nélkül, akkor olyat vigyenek, amelyet amúgy nem használnak rendszeresen, tehát nem őriznek rajta kényes adatokat. De ezekből is vegyék ki az akkumulátorokat, amikor nem használják – tanácsolta a biztonsági szakember, aki egyúttal a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) biztonságpolitikai munkatársa is.

A Reuters brit hírügynökségnek egy neve elhallgatását kérő amerikai tisztségviselő elmondta: az Egyesült Királyság nemzetbiztonsági szervezetei hasonló tartalmú figyelmeztetést adtak ki az Oroszországba készülő angol labdarúgó csapatnak és szurkolóknak. E figyelmeztetésről a szigetország médiája – így például a BBC, vagy a The Independent című lap – széles körben beszámolt.

A statisztikák szerint a gyermekbalesetek harmada a nyári időszakban történik – ismertette. A személyi sérüléssel járó balesetek a leggyakoribbak, főként gépjárművek utasaiként szenvedik el ezeket, de ilyenkor több a kerékpáros ütközés, elesés is. A legtöbb baleset hátterében figyelmetlenség vagy a szabályok be nem tartása áll.

A 10-14 évesek a legveszélyeztetettebbek, mert őket már szülői felügyelet nélkül is utcára engedik – hívta fel a figyelmet Tokodi Panna.

A kancellár kiemelte: a folyamatok reális értékelése alapján látható, hogy Németország nem tudja maradéktalanul teljesíteni a 2014-es NATO-csúcson tett vállalást, miszerint a következő tíz évben a szövetség valamennyi tagállamában a GDP 2 százalékának megfelelő szinthez közelítik a védelmi kiadásokat.

Azonban Németország az 1,5 százalékos arány kijelölésével is “erőteljes ígéretet” tett – tette hozzá Angela Merkel, utalva arra, hogy jelenleg a GDP 1,2 százalékának megfelelő összeget fordítanak védelemre.

Németország a kiadásoktól függetlenül is “nagyon elkötelezetten” vesz részt a NATO tevékenységében, ezt mutatja például afganisztáni szerepvállalása – mondta Merkel. Kiemelte, hogy a szövetségnek alkalmazkodnia kell a változó helyzethez, így az ukrajnai Krím félsziget Oroszországhoz csatolása és a kelet-ukrajnai támadások révén a honvédelmet és a tagállamok kölcsönös védelmét kell az előtérbe helyezni.

A NATO következő, július 11-én kezdődő brüsszeli csúcstalálkozójáról szólva kiemelte, arra számít, hogy a tanácskozás a nézeteltérések ellenére eredményes lesz.

Jens Stoltenberg hozzátette, szerinte Donald Trump hozzájárul majd ahhoz, hogy a találkozó fő üzenete az összetartás legyen. Mint mondta, a kereskedelem-, vagy klímapolitikai véleménykülönbségekkel együtt is biztonsági szempontból elengedhetetlen a transzatlanti kapcsolatok további erősítése.

Az észak-atlanti szövetség főtitkára a védelmi kiadásokkal kapcsolatban felidézte, hogy amikor a 2014-es walesi csúcson elhatározták a kétszázalékos GDP-arányos szint megközelítését, a legfőbb feladat a védelemre fordított források csökkentésének megállítása volt, és ez sikerült.

Németország védelmi költségvetése az idén 38,5 milliárd euró. Tavaly 37,004 milliárd eurót, 2016-ban 34,287 milliárd eurót fordítottak védelmi kiadásokra.

A megküldött díjbekérőn megtévesztésre alkalmas módon az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. neve szerepel. Az energiavállalat kéri partnereit, hogy fokozott óvatossággal járjanak el átutalási megbízásaik teljesítése során.

Az ismeretlen elkövetők által megküldött díjbekérőn az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. neve és logója szerepel szállítóként. A megismert esetekben a vállalat üzleti tevékenységébe nem illeszkedő számítástechnikai áruk értékesítésére hivatkozva kérik különböző összegek átutalását. Az átutalni kért összegek jelentősek, a több tízmillió forintos nagyságrendet is elérik.

A csalási kísérlet kiszemelt áldozatai – a fenti, gyanút keltő körülményeket felismerve – egy információ ellenőrzésével azonnal kiszűrhetik az esetleges megtévesztést. A díjbekérőn nem az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. ismert számlaszámai szerepelnek, melyeket ügyfelei a napi üzleti kapcsolatban megszokhattak, hanem egy a vállalat által pénzforgalmában ismeretlen bankszámlaszám.

Az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. jelentős értékre elkövetett csalás kísérlete miatt feljelentést tett a rendőrségen.

A Budapesti X. és XVII. Kerületi Ügyészség idén márciusban benyújtott vádirata szerint a férfi 2017. november 23-án úgy döntött, hogy aznap kirabol egy lakóhelyéhez közeli bankfiókot.

Elhatározásának megfelelően a délelőtti órákban magához vett egy forgótáras, gumilövedék kilövésére alkalmas, azonban kinézetre valódinak látszó fegyvert, a fejét és arcát kapucnis pulóverrel, baseball sapkával és napszemüveggel takarta el, majd bement az általa kiszemelt X. kerületi bankfiókba.

A vádlott a bankban elővette a nála lévő fegyvert, és azt lassan, egyesével, fejmagasságban ráfogta a vele egy helyiségben lévő két alkalmazottra és öt ügyfélre. Ezután az egyik alkalmazottat arra kényszerítette, hogy vezesse őt a pénztárhoz, majd ott a fegyvert a pénztárosra is ráfogta, és a pénz átadására szólította fel miközben figyelmeztette, hogy ne nyomja meg a pánikgombot.

A pénztáros a fenyegetés hatására kinyitotta a készpénzt tartalmazó biztonsági fiókot, amiből a vádlott kivette a pénz nagy részét, mintegy két és fél millió forintot, majd azzal távozott a bankból.

Időközben az alkalmazottak jelzésére a fiókvezető működésbe hozta a pánikgombot, és a rendőrök rövid időn belül a helyszínre értek. A bankfiókot éppen elhagyó vádlott a rendőröket észlelve futásnak eredt, majd egy zebránál az úttestre lépve elsodorta őt egy szabályosan közlekedő gépkocsi. A rendőrök a férfit elfogták, a rabolt pénzt pedig tőle lefoglalták.

A vádemelés az ügyben eredményes volt, az ügyben elsőfokú, nem jogerős ítélet született; a kerületi ügyészség vádirata alapján az ügy vádlottját a Pesti Központi Kerületi Bíróság 11 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte.

A műszaki berendezéseket tároló, háromezer négyzetméteres raktárban szerda délelőtt keletkezett tűz. A környéket kiürítették, több száz embert kísértek biztonságos helyre. A rendőrség rongálás miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.

A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság csütörtöki közleményében azt írta: a fővárosi hivatásos és a zuglói önkéntes tűzoltók szerdán négy órán keresztül oltották a tüzet: százhuszonhárom tűzoltó harmincegy gépjárművel, tizenkét vízsugárral és két vízágyúval dolgozott.

Munkájukat a Készenléti Rendőrség két, nagy mennyiségű vizet hordozni képes vízágyúval, az FKF Zrt. pedig két víztartályos gépjárművel segítette.

A tűz miatt – mint írták – több száz méter magas füstoszlop alakult ki, amely a viszonylagos szélcsend miatt egyenesen, felfelé terjedt. Az emberek biztonsága érdekében a fővárosi mobil labor végig a helyszínen volt, a szakemberek több ponton végeztek méréseket, és vizsgálták az egészségre káros anyagok jelenlétét a levegőben.

“A mérések lakosságvédelmi intézkedést megalapozó veszélyes koncentrációt nem mutattak ki” – emelték ki, hozzátéve: így további lakosságvédelmi intézkedésre nem volt szükség.

Az utómunkálatok jelenleg is tartanak, a tűzoltók felügyelik az épületet, és az időről időre keletkező izzásokat eloltják – olvasható a katasztrófavédelem közleményében.

Kobi Ozer éppen az irodájában dolgozott, amikor képeket kapott az okostelefonjára egy betolakodóról – a fotókat saját robotporszívója küldte. A készülék a képeket a hozzá adott alkalmazáson keresztül továbbította, amely a háztartási elektronikai eszközök távoli irányítására szolgál. A porszívó képeket készít a lakásról, ha szokatlan mozgást érzékel – ez történt akkor is, amikor Ozer megkapta a fotókat.

A robotporszívó kitakarítja a lakást, elkerülve az összeütközéseket, lefedve még a nehezen elérhető sarkokat is. Hozzáadott értékként ezt a porszívót otthoni biztonsági megoldásokkal is felszerelték. A Home-View funkció segít a porszívó navigálásában: a felhasználók a porszívó elülső kameráján keresztül bármikor, bárhonnan megnézhetik, mi történik a lakásban, távolról irányítva a készüléket. A Home-Guard pedig házi biztonsági rendszerré teszi a készüléket: ha a porszívó szenzorai mozgást érzékelnek, a készülék egymás után öt képet küld a felhasználó mobiltelefonjára, így értesítve tulajdonosát a szokatlan mozgásról.

Pontosan ez történt Ozer otthonában is. A takarítógép gyanús mozgást érzékelt, ezért elkezdett fényképeket készíteni már a betörés pillanatában. Amint megkapta a riasztást, Ozer azonnal értesítette a rendőrséget és a szomszédját. A betörő valószínűleg elmenekült, miután a készülék fényjelzései bekapcsoltak, így szerencsére semmi nem tűnt el vagy sérült meg a lakásban.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) ezért megtiltja ennek a feltöltési módnak a jelenlegi formáját, így az előfizetők a szolgáltató által eddig is kínált más egyenlegfeltöltési lehetőségeket vehetik igénybe. A döntés, amely a Magyar Telekomra mint egyedüli alkalmazóra érvényes, még nem jogerős.

A hírközlési hatóság olyan visszaélések miatt indított eljárást, miszerint csalók telefonon keresztül különböző indokokkal (nyereményjáték, adategyeztetés stb.) arra vesznek rá mobiltelefon-használókat, hogy a Magyar Telekom Nyrt. által az SMS alapú egyenlegfeltöltéshez létrehozott számra olyan üzenetet küldjenek, amellyel egy számukra ismeretlen előrefizetős SIM kártya egyenlegét töltik fel. A csalók egy telefonhívással arra kérik a gyanútlan előfizetőket, hogy az SMS szövegébe egy olyan számsort írjanak, amely – bár a felületes szemlélő számára jelentéssel nem bír – valójában egy telefonszámból és egy összegből épül fel, pl. 30 8437844 10000. Ez a számsor azonban a szolgáltató rendszere számára azt jelenti, hogy a megadott telefonszám univerzális egyenlegére (azaz a végső soron a csaló egyenlegére) az SMS-t küldő töltsön fel egy meghatározott összeget, a példában tízezer forintot, viszont ez saját előfizetéséhez tartozó számláját terheli majd. Egy alkalommal egyébként maximum 15 ezer forint csalható ki az ügyfelektől.

Az így feltölthető univerzális egyenleg esetében az „univerzális” jelző arra utal, hogy az itt szereplő összeg nemcsak telefonálásra alkalmas, hanem bármilyen mobilos vásárlást is lehetővé tevő egyenleg feltöltését eredményezi. Tehát a két előfizetés között pénzmozgás jön létre, az SMS-küldők erre irányuló szándéka nélkül is. Ezt a feltöltési módot a hazai mobilszolgáltatók közül egyedül a Telekom tette lehetővé előfizetőinek, a többi szolgáltató nem vezette be.

A kockázatot az okozza, hogy egyrészt olyan célra lehet használni egy SMS-t, amiről az előfizető nem tud és nem is várható el, hogy tudjon, hiszen az SMS-ben való egyenlegfeltöltés lehetőségét sem megrendelni, sem külön beállítani nem kell, azt a szolgáltató minden SMS-képes telefonnal elérhetővé teszi, azonban egy számlás előfizető nem kell, hogy ismerje a feltöltős előfizetésekre vonatkozó lehetőségeket. Így akár az előfizetők tudta nélkül, és szándékuk ellenére is SMS elküldésével pénzmozgást lehet elindítani a számlájuk terhére, miközben fel sem merül bennük, hogy egy normál díjas számra elküldött üzenettel pénzmozgást indíthatnak el, és ezzel egy prepaid SIM kártyát töltenek fel egy meghatározott összeggel. Tovább rontotta a helyzetet, hogy az SMS-sel való feltöltéshez semmiféle biztonsági azonosításon nem kellett átesniük az előfizetőknek. Bár a szolgáltató később már kétlépcsős megerősítést kért az előfizetőktől a feltöltési szándékukat illetően (tranzakciót indítani már csak a FELTÖLTÉS szó beírásával lehetett, ez után pedig a szolgáltató értesítette az előfizetőt arról, hogy feltöltést kezdeményezett, megadva azt a lehetőséget, hogy ne válaszoljon, amennyiben nem szeretne feltölteni), az SMS-alapú egyenlegfeltöltési lehetőség ebben a formában, összességében továbbra is túlságosan könnyen ad módot a visszaélésekre.

A hírközlési hatóság határozata: a feltöltési mód jelenlegi formáját megtiltja

Ugyan a szolgáltató az eljárás alatt több intézkedést is tett annak érdekében, hogy az eljárás biztonságát növelje és megfeleljen az előfizetők érdekének – megváltoztatta tehát a megerősítő kérdés tartalmát, illetve a megadandó karaktersorozatot –, az NMHH vizsgálata egyértelművé tette, hogy ezek egyelőre még nem elég hatékonyak az előfizető megfelelő védelméhez a jelentkező kockázatokhoz képest. A Telekom elzárkózott a becsapott előfizetők kártalanításától arra hivatkozva, hogy a károkat nem ő okozta, noha az ő rendszerén keresztül történtek a visszaélések. A jogsértések miatt a hírközlési hatóság a feltöltésnek ezt a módját – a határozat jogerőre emelkedésétől számítva – megtiltja a Telekom számára egészen addig, amíg a szükséges biztonsági intézkedéseket meg nem teszi az előfizetők pénzügyi védelme érdekében. A döntés még nem jogerős, a szolgáltató fellebbezéssel élhet.

Tanácsok az előfizetőknek: a csaláskísérleteket jelentsék a rendőrségen; használhatnak más feltöltési módokat

Az NMHH felhívja a felhasználók figyelmét, hogy ha ismeretlenek arra próbálják rávenni, hogy bármilyen számsort SMS-üzenetben küldjenek el, ne dőljenek be a csalóknak. A kérést hagyják figyelmen kívül, vagy ha már megtörtént a károkozás, tegyenek feljelentést a rendőrségen. Az érintett Telekom-előfizetők a szóban forgó feltöltési mód szünetelésének idején sem maradnak feltöltési lehetőségek nélkül, hiszen – hasonlóan a többi szolgáltatóhoz – erre több módjuk is van. Az egyenlegüket bankkártya segítségével automatán, egyes bankok telefonos és internetes ügyfélszolgálatán, banki okostelefonos alkalmazáson, a szolgáltató honlapján vagy az erre lehetőséget adó boltok pénztárainál is feltölthetik készpénzes vagy bankkártyás fizetéssel.

A kiberbiztonsági kockázatok kezelése okozza a legnagyobb kihívást a bankok számára a pénzügyi vezetők 89 százaléka szerint – mutat rá az EY nemzetközi kutatása (Global Banking Outlook 2018). Ezt követi a munkaerő felvétele és megtartása, valamint a tehetségek fejlesztése (83 százalék).

A fenntartható üzleti siker legfontosabb kritériumának tartják a döntéshozók, hogy miként tudják megragadni a gazdasági fellendülésből adódó növekedési lehetőségeket, ezért elsősorban a technológiai fejlettség terén szeretnének előrelépni. A szektorra napjainkban inkább jellemző szabályozáskövető magatartás helyett így innovatív megoldások révén kezdeményeznék a fejlesztéseket – világít rá a kutatás. Szemléletváltásuk elsődleges célja, hogy megőrizzék piaci pozíciójukat, mivel jelenleg a válaszadók mindössze ötöde véli úgy, hogy az általa irányított szervezet digitálisan érett, ugyanakkor több mint 60 százalékuk szeretne változást elérni ezen a területen a következő két éven belül.

„Tíz évvel a gazdasági világválság kirobbanását követően már itthon is tapasztaljuk a fellendülést. Ebben a környezetben fontos, hogy a hazai pénzintézetek felismerjék, piaci pozíciójuk erősítéséhez vagy megtartásához elengedhetetlen, hogy merjenek befektetni az új technológiákba. A fejlesztéseket már sokan elkezdték, azok fő iránya az ügyfélélmény teljes újradefiniálása digitális termékek és szolgáltatások segítségével” – nyilatkozta Demeter Ákos, az EY Üzleti Tanácsadással foglalkozó részlegének partnere.

A férfival szemben azért indult büntetőeljárás, mert június 8-án alsózsolcai otthonukban egy 24 centiméteres vésővel fejen és halántékon ütötte nagymamáját, majd az eleső sértettre rátaposott.

Az idős asszonyhoz mentőt hívtak, a kórház felé tartva a gyanúsított váratlanul előbb a mentőápolót ököllel halántékon ütötte, majd a gépkocsivezetőt is megtámadta, ököllel orron ütötte.

A férfi ellen közfeladatot ellátó személy elleni erőszak és testi sértés miatt indult eljárás.

A második legtöbb lakásbiztosítási szerződést kezelő biztosítótársaságnál a kárbejelentések száma a júniusi viharok, felhőszakadások, jégverések, illetve villámcsapások következtében megközelítette a háromezer darabot, melynek kárösszege meghaladja a 300 millió forintot.

A Groupama Biztosító tapasztalatai szerint a nyár eleji időszakban rendszerint több vihar, felhőszakadás fordul elő, mint az év egyéb időszakában, ezért a biztosítótársaság időben felkészült az ügyfelek átlagosnál nagyobb számú kárbejelentésének gyors rendezésére.

Merőben megváltozott azonban a viharok jellege. Vélhetően a klímaváltozás következtében a viharok egy-egy koncentrált területre csapnak le, de jóval nagyobb intenzitással, mint ahogy azt korábban megszoktuk. A szélerősség ezeken a területeken meghaladhatja egy átlagos vihar szélerősségének mértékét, gyakorlatilag bármilyen héjazati anyagú tetőfedést megrongálhat. A jégverés szintén egyre nagyobb károkat okoz, a szemcsék nagysága akár 6-8 cm átmérőjű lehet is, de a felhőszakadások is akár árvízszerű elöntéseket okozhatnak. Sajnos egyre gyakoribb az úgynevezett szupercellák kialakulása is. Ez utóbbi meteorológiai jelenség azért is okoz gondot, mert váratlanul alakul ki, intenzívebb lefolyású, így jóval nagyobb károkat tud okozni, mint egy „közönséges” felhőszakadás, ahogy ezt tegnap a Kőszegen élők is megtapasztalhatták. Szakértők szerint a viharok jellegében a jövőben sem várható változás, sőt a hirtelen időjárási változások egyre hevesebbek is lehetnek.

A lokálisan lecsapó viharok a napokban hatalmas károkat okoztak egy-egy településen, kiemelkedően sok kárbejelentés érkezett Szilvásvárad, Ajka és Devecser, illetve Kőszeg környékéről.

A károk jellemzően a háztetők károsodása, valamint az egyes helyiségek beázása kapcsán keletkeztek. Kiemelkedően sok bejelentés érkezett villámlás kapcsán is: a bejelentéseknek 27 százaléka, villámcsapás másodlagos hatása miatt érkezett. Több ezren maradtak áram nélkül, az áramszolgáltatás kimaradása által okozott, így a mélyhűtő leolvadásából eredő károkat szintén téríti a biztosító.

A biztosítótársaság kárszakértő kollégáit a leginkább érintett területre csoportosította, akik folyamatosan végzik a károk felmérését. A bejelentett károk gyorsított ütemben, gyakran már a helyszíni szemle napján, vagy az azt követő napon kifizetésre kerülnek, nagyobb károknál pedig szükség esetén kárelőleget fizet a társaság.

A Groupama Biztosító legfrissebb országos kutatásából* kiderült: a legtöbben a tűz, elektromos hiba, beázás és csőtörés okozta károktól féltik az otthonukat. A félelemlistát vezető lakástűz ugyanakkor a káresetek egy százalékát sem teszi ki, míg a biztosítótársaság kárbejelentési statisztikáit a viharkárokkal kapcsolatos kárbejelentések vezetik.

Csató Gábor, a szervezet főigazgatója kedden újságíróknak elmondta, külföldi példák alapján elindult a Főpolgármesteri Hivatallal a gondolkodás arról, hogy Budapesten is legyen lehetőség félautomata defibrillátort eljuttatni drónnal az utcai rosszullétekhez.

Az elképzelés szerint az utcai rosszullétnél segédkező laikus életmentőt segítené a drón által szállított defibrillátor, hiszen ezek a repülő eszközök egyes esetekben gyorsabban a helyszínre érkezhetnek, mint a mentőautó.

Csató hozzátette: a drón a defibrillátort három-négy perc alatt az életmentés helyszínére tudja juttatni, és a tízkilométeres repülési hatótávolságot figyelembe véve három-négy ilyen szerkezettel le lehetne fedi a fővárost.

A főigazgató elmondta, szeretné, ha jövő év elején elindulhatna a pilot program. Jelenleg hiányzik a drónok működtetéséhez a szabályozási környezet, a technológia adott.

A Dacian Eagle 2018 fedőnevű, szeptember 15-ig tartó hadgyakorlaton kétszáz román és háromszáz amerikai katona gyakorlatozik. A román légierő hat MiG-21 LanceR vadászgéppel és négy IAR-330 Puma (SOCAT és MEDEVAC) helikopterrel, valamint az ezeket kiszolgáló katonákkal, az amerikai légierő pedig 12 F-15-ös többfunkciós vadászgéppel és az ezeket kiszolgáló személyzettel vesz részt a gyakorlaton.

A Dacian Eagle 2018 hadgyakorlat – a minisztérium közleménye szerint – az aranyosgyéresi román-amerikai gyakorlatok sorába illeszkedik. Keretében a NATO légi műveleteinek megfelelő technikákat, taktikákat és eljárásokat gyakorolnak a két ország katonái.

Duda tavaly május elején jelentette be, hogy népszavazást kezdeményez, mely útmutatást adna egy új alkotmány későbbi kidolgozásához, illetve a jelenleg hatályos lengyel alkotmány módosításához. A lengyel elnök kedden ismertette azokat a kérdéseket, amelyekről véleménynyilvánító népszavazást kezdeményezne. Duda a tanácsadó testületének keddi ülésén ismertette azt a 15 kérdést, amelyet a népszavazáson feltenne.

Megkérdezné többek között az állampolgároktól, hogy akarják-e Lengyelország EU- és NATO-tagságának megerősítését az alkotmányban. Egy másik kérdés arra vonatkozna, hogy megerősítsék-e Lengyelország EU-n belüli szuverenitását és a lengyel alaptörvény elsőbbségét az uniós joggal szemben.

Arról is megkérdeznék az állampolgárokat, hogy az alkotmány preambuluma hivatkozzék-e Lengyelország és Európa keresztény hagyományára. Megkérdeznék a szavazóktól továbbá, hogy megerősítik-e a – Lengyelországban közvetlenül választott – államfő hatáskörét.

A társadalompolitikai témájú kérdések többek között a családok támogatására, ezen belül az 500+ családi pótlékra való jogosultság sérthetetlenségére, valamint a jelenleg érvényes nyugdíjkorhatár (a nők esetében 60, a férfiaknál 65 év) alkotmányban való rögzítésére vonatkoznának. Az 500+ program keretében a családok a második gyermek megszületésétől gyermekenként havonta 500 zlotyt (mintegy 35 ezer forint) kapnak a gyermek 18. születésnapjáig.

Külön kérdést tennének fel arról, hogy megerősítsék-e az alaptörvényben a család, ezen belül az anya mellett az apa szerepének védelmét is, amelyről nem szól a jelenlegi alkotmány.

Korábbi bejelentések szerint Duda júliusban folyamodik hivatalosan a lengyel parlament felsőházához a népszavazás jóváhagyásáért, amelyet tervei szerint idén november 10-én vagy 11-én, a lengyel függetlenség visszaszerzésének 100. évfordulóján tartanának meg.

A lengyel kormánypárti parlamenti többség politikusai többször felvetették az új alkotmány kidolgozásának szükségességét, nem rendelkeznek azonban kétharmados többséggel, amely szükséges lenne az új alkotmány elfogadásához. Emellett többen tartózkodóan nyilatkoztak a Duda által javasolt időzítésről, például azért, mert október végén, november elején esedékes a helyhatósági választások megtartása is.

Az új alkotmány gondolatát elvetik az ellenzéki pártok, kivéve a harmadik legnagyobb lengyel parlamenti tömörülést, az ellenzéki Kukiz’15-öt, amely viszont a változás erőteljes híve.

A jelenlegi alkotmányt a lengyel parlament mindkét házának együttes ülésén hagyták jóvá 1997 áprilisában – vagyis az EU- és a NATO-csatlakozás előtt -, elfogadását pedig egy hónappal később népszavazásban erősítették meg.

A Reziben élő, akkor 17 éves lány eltűnését 2007 májusában jelentették be szülei a Keszthelyi Rendőrkapitányságon.

A lány eltűnésének az ügyét idén májusban a Készenléti Rendőrség kiemelt ügyeket felderítő főosztályának nyomozói vették át, akik felvették a kapcsolatot a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság (ZMRFK) munkatársaival. Keszthelyen ismételten kihallgatták mindazokat, akikről úgy gondolták, hogy információt tudnak adni a lány eltűnéséről.

A baráti kör egyik tagja elmondta a rendőröknek, hogy szemtanúja volt egy olyan jelenetnek, amikor a lány nagybátyja pénzt adott át az unokahúgának. Beszámolt arról is, hogy furcsának, túlzottan bizalmaskodónak és intimnek találta, ahogyan a nagybácsi a lánnyal viselkedett.

A 48 éves férfit a rendőrség május végén, védője jelenlétében hallgatta ki. A nagybácsi – aki 11 évig látszólag a családdal közösen kereste unokahúgát – részletes beismerő vallomást tett, és elmondta, hogy zsineggel megfojtotta áldozatát, és elmondta azt is, hogy hol rejtette el 2007-ben a holttestet.

A Keszthelytől 8 kilométerre található falu egyik házának pincéjében – ahol a férfi lakott – a rendőrök emberi maradványokat találtak. A csontvázat igazságügyi orvos szakértő vizsgálja meg, hogy kétséget kizáróan bizonyosságot nyerjen, hogy a 17 évesen eltűnt lány földi maradványai kerültek elő.

A férfi ellen emberölés bűntettének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás, előzetes letartóztatását a bíróság június 1-jén elrendelte.

“Az információmegosztás a biztonság megerősítését és a migráció kezelését célzó uniós erőfeszítések kulcsfontosságú eleme, a schengeni információs rendszer pedig ennek lényeges eszköze. A frissített szabályozás új riasztási kategóriákat tartalmaz, képes kezelni az új kihívásokat” – közölte Valentin Radev, az EU soros elnökségét betöltő Bulgária belügyminisztere.

Új riasztási kategóriákat vezetnek be többek között a kitoloncolásra váró menedékkérők, a terroristagyanús személyek és az eltűnt gyermekek számára. Hatékonyabbá teszik emellett az ujj- és tenyérlenyomat, illetve arckép alapján történő azonosítást.

Julian King, az Európai Bizottság biztonsági unióért felelős tagja üdvözölte a bejelentést, mondván, hogy a SIS megerősítése nyomán elérhetővé válnak a határőrök és a rendőrök számára azok az adatok, amelyek szükségesek a munkájuk elvégzéséhez. Hozzátette: az adatbázis használatának köszönhetően csaknem negyvenezer őrizetbe vétel történt eddig, és nagyjából kétszázezer bűnözőt sikerült nyomon követni.

A tanácsi sajtószolgálat tájékoztatása szerint a nemzeti hatóságok közti együttműködés fokozására szolgáló új szabályok segíteni fogják a küzdelmet a terrorizmus és a szervezett bűnözés ellen, javítják az európai biztonsági helyzetet és hozzájárulnak a migráció hatékonyabb kezeléséhez.

A politikai megállapodást még hivatalosan is jóvá kell hagyniuk az uniós társjogalkotó szerveknek, az EP-nek és a tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak.

A változtatásokat legkésőbb 2021-re életbe kell léptetni.

A 25 éves svéd állampolgárságú férfit 2016 áprilisában vették őrizetbe Brüsszelben, azóta egy belgiumi börtönben raboskodott. A tájékoztatás szerint hétfőn a francia fővárosba szállították nemzetközi elfogatóparancs alapján, ahol az ügyben eljáró bíróság dönteni fog a vádemelésről.

A férfit terrorista gyilkosságokban való bűnrészességgel gyanúsítják, a hatóságok szerint ő készítette a robbanóöveket, amelyeket a párizsi merénylők használtak. A gyanúsított tagadja, hogy bármilyen szerepe is lett volna a robbanóeszközök készítésében.

Krayemmel szemben a 2016. márciusi 22-i brüsszeli merényletekkel kapcsolatban is vádat emeltek. Ő vásárolta meg a robbantásoknál használt táskákat, és ő maga is öngyilkos támadást tervezett elkövetni, de végül elállt szándékától, elhagyta a helyszínt, a nála lévő robbanószert pedig vallomása szerint egy vécébe öntötte.

A sajtó hírei szerint Osama Krayem szülei szíriai menekültek voltak, ő már Svédországban született, 2014-ben azonban Szíriába utazott, és csak később tért vissza Európába.

Brüsszelben a Zaventem nemzetközi repülőtéren és a Maelbeek metróállomáson hajtottak végre 2016. március 22-én terrortámadást, amelyben 32-en meghaltak és 340-en megsebesültek. 2015. november 13-án Párizsban hét helyszínen követtek el merényleteket, ezekben 130 ember vesztette életét.

Mindkét támadás elkövetőjeként az Iszlám Állam terrorszervezet jelentkezett.

Polt felszólalásában rámutatott: az Európai Unióban (EU)14 különféle nemzetközi hálózat segíti a bűnügyi együttműködést. A közös, eredményes fellépés alapja a kölcsönös bizalom. Az ilyen hálózat típusú rendszerek új alapokra helyezik a hatékony bűnüldözést és igazságszolgáltatást, ugyanakkor megőrzik az országok szuverenitását és igazságszolgáltatásuk nemzeti sajátosságait. Az ilyen együttműködés erősíti az EU állampolgárainak uniós intézményekbe vetett bizalmát.

Az EU pénzügyi érdekeinek védelme a tagállamok és az unió kötelessége. A magyar büntetőjogi szabályozás e téren mintaszerű, minden szükséges rendelkezést átültettek a magyar jogba. Az együttműködés legsikeresebb formája a közös nyomozócsoport, melynek köszönhetően volt már sikeres vádemelés Magyarországon az uniós költségvetést károsító csalássorozat miatt – mondta a legfőbb ügyész.

Hozzátette ugyanakkor, hogy az OLAF-nak (Európai Csalás Elleni Hivatal) közigazgatási vizsgálatokra, illetve azok nyomán a tagállami hatóságoknak címzett ajánlásokra van hatásköre, büntetőeljárásokra nincs. A napokban nyilvánosságra hozott jelentés szerint egyébként a magyar ügyészség az OLAF ajánlására minden esetben elrendelte a nyomozást. A vádemelések aránya a legutóbbi hét évben 47 százalék, miközben az uniós átlag 42 százalék.

Polt kitért arra is: egyelőre “nem világos”, hogy a 2021-ben felálló Európai Ügyészségnek milyen lesz a kapcsolata a már működő bűnügyi együttműködési hálózatokkal és milyen hozzáadott értéket jelent majd.

Ladislav Hamran a rendezvényen magyarul elmondott beszédében kiemelte: egyre nehezebb az ügyészek munkája a növekvő globális biztonsági fenyegetések miatt. Elmosódtak a nemzeti, fizikai és digitális, illetve a bűnözői csoportok közti határok, éppen ezért sosem volt még ekkora szükség az intézmények és országok közti együttműködésre. Ebben tud segíteni az Eurojust, amely a határokon átnyúló eljárásokat támogatja, koordinálja.

Az Eurojust elnöke kiemelte, hogy bizalom nélkül nincs együttműködés, ami pedig nélkülözhetetlen a nemzetközi bűnözői csoportok felelősségre vonásához.

Hamran köszönetet mondott a magyar ügyészségnek és Poltnak a bizalomért és együttműködésért. Ez a hála “szilárd tényeken, ahogy az ügyészek mondják: erős bizonyítékokon alapul” – jegyezte meg.

Az unió tagállamai között Magyarország a hetedik helyen áll az Eurojustnál megnyitott ügyek számát tekintve, a kiemelt bűncselekményeknél történő információátadásban pedig az első. Tavaly összesen 169 ilyen információátadás volt, ebből 65 Magyarországról, és ez 51 új Eurojust-ügy megnyitását eredményezte – mondta az uniós szervezet elnöke.

Polt a Pro Cooperatione Emlékérmet adományozta Hamrannak európai uniós megbízatása keretében a tagállamok közötti hatékony igazságügyi együttműködés, ezen belül a magyar ügyészségével kialakított kapcsolatok fejlesztése érdekében kifejtett kimagasló szakmai munkásságáért. A legfőbb ügyész emellett számos magyar ügyésznek adott át elismeréseket az ügyészség napja alkalmából. A szervezet több mint negyedszázada ünnepli meg, hogy 1871-ben kihirdették az első magyar ügyészségi törvényt.

Az Eurojust az Európai Unió 2002-ben létrehozott igazságügyi együttműködési ügynöksége. Célja, hogy elősegítse a bűnügyi igazságügyi együttműködést a tagállami hatóságok között súlyos, határokon átnyúló bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásokban. A szervezet székhelye Hágában van, kollégiuma az egyes tagállamok által delegált 28 nemzeti tagból – ügyészekből, bírókból vagy rendőrségi tisztviselőkből – áll. Magyarország 2004 óta tagja az Eurojustnak. Az Eurojust elnöki posztját 2017 novembere óta Ladislav Hamran tölti be, aki egyben a Szlovákiát képviseli a szervezetben. A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint az Eurojust-tagság egyik fontos hozadéka közös nyomozócsoportok létrehozatala. Az első magyar részvétel 2011-ben az úgynevezett bundaügyek – labdarúgó fogadási csalások – kapcsán volt német és finn társszervek képviselőivel közös nyomozócsoport munkájában. Azóta több tucatnyi közös nyomozócsoport jött létre magyar ügyészek közreműködésével vagy kezdeményezésére például emberkereskedelemmel, embercsempészettel, kábítószer-kereskedelemmel, költségvetési csalással, vesztegetéssel, gyermekpornográfiával kapcsolatos ügyek miatt.

Nurettin Canikli elmondta: a török katonák állandó bázisokat alakítanak majd ki a térségben. A tárcavezető leszögezte, hogy a beavatkozás átmeneti és nem fogja sérteni Irak területi épségét.

A szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) 1984 óta folytat fegyveres felkelést Délkelet-Törökországban a kurd kisebbség függetlenségéért. A PKK-t Törökország mellett az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetnek tekinti. A lázadók főhadiszállása az észak-iraki Kandil-hegységben, második legjelentősebb központja pedig a nyugatabbra található, némileg kedvezőbb földrajzi adottságú Szindzsár-hegységben található.

A török védelmi miniszter kedden emlékeztetett: a török légierő időről időre eddig is hajtott végre csapásokat az iraki határ túloldalán. Jelezte ugyanakkor, hogy a mostani, fokozott fellépés más, a beavatkozás a napokban a következő fázisba ért. Canikli nem részletezte, hogy mit ért pontosan következő fázison.

Hozzátette egyúttal: a török haderő az év eleje óta több mint ötszáz terroristát tett ártalmatlanná Észak-Irakban. Rámutatott arra is, hogy az utóbbi időben a szakadárok nagy számban szivárognak át Törökországba. A vidék rendkívül hegyes, ami megkönnyíti a helyismerettel rendelkező terroristák mozgását – húzta alá.

A török haderő közlése szerint keddre virradó éjszaka vadászgépeik 12 célpontot semmisítettek meg főként Kandil és Szindzsár térségében.

A beruházás 143 millió forintba, a 2014 óta működő kamerarendszer fenntartása évi 40 millió forintba kerül.

A polgármesteri hivatal Szita Károly polgármestert idézve közölte, hogy “a XXI. század legnagyobb hiánycikke nem a pénz, hanem a biztonság”, és a rendőrök, valamint a közterület-felügyelők munkáján kívül a kamerarendszernek is nagy szerepe van abban, hogy Kaposvár az ország egyik legbiztonságosabb városa lett.

A politikus a fejlesztés szükségességét a 2019 végéig tartó, Németh István egykori polgármesterről elnevezett, 180 milliárd forintos városfejlesztési program keretében épülő létesítmények megőrzésével, az illegális szemétlerakók felszámolásával, a szemetelők beazonosításnak szükségességével is indokolta.

A hivatal közleménye szerint Molnár Gábornak, Somogy rendőrfőkapitányának adatai szerint Kaposváron a kamerarendszer működése óta a regisztrált bűncselekmények száma 3000-ről 1200-ra esett vissza, a közterületen elkövetett bűncselekményeké a 2013-as 565-ről 2016-ra 286-ra mérséklődött.

A kamerák a bűnmegelőzést és a felderítést is nagyban segítik. A rendszer bővítésével biztonságosabb, rendezettebb, szebb, a befektetők számára vonzóbb lesz Kaposvár – hangsúlyozta Molnár.