Biztonságpiac

Az Európai Unió kibervédelmi kapacitásainak megerősítését, illetve a NATO-val való szorosabb együttműködést sürgette szerdán elfogadott állásfoglalásában az Európai Parlament (EP) plenáris ülése.

A strasbourgi ülésen nagy többséggel megszavazott dokumentumban megállapították, hogy Oroszország, Kína, Észak-Korea és egyéb, nem állami szereplők is számos rosszindulatú kibertámadást intéztek kulcsfontosságú uniós infrastruktúrák ellen, tömegesen figyeltek meg európai polgárokat, illetve dezinformációs kampányokat és zsarolóvírusos támadásokat folytattak.

A képviselők kiemelték: az egységet nem alkotó európai védelmi stratégiák és képességek védtelenné teszik az uniót a kibertámadásokkal szemben, ezért sürgették a tagállamokat, hogy fejlesszék tovább haderejük együttműködési képességeit és uniós szinten dolgozzanak együtt a NATO-val és egyéb partnerekkel.

Rámutattak: ehhez több közös szimulációs kibergyakorlatra, tanfolyamokra, kiberkriminalisztikai szakértők felvételére, és az uniós katonai műveletek kibervédelmi szaktudásának fokozására van szükség.

Üdvözölték emellett a közös védelem megerősítését célzó, úgynevezett állandó strukturált együttműködés (PESCO) létrehozását, melynek keretében két kiberprojektet is elindítottak, és reményüket fejezték ki, hogy mindez végül egy gyorsreagálású kibervédelmi csoport felállítását eredményezi majd.

Az EP arról számolt be egy másik határozatában, hogy sem az EU, sem a NATO nem rendelkezik megfelelő eszköztárral a hibrid jellegű, újfajta biztonsági kockázatok kezelésére. A képviselők szerint a kibervédelmi együttműködésen túl elsősorban stratégiai kommunikációra, információmegosztásra, valamint a szabálytalan bevándorlás megállítására és a katonai eszközök EU-n belüli gyors mozgathatóságának útjában álló akadályok felszámolására van szükség.

“Egy sikeres kibertámadás atombombát csinálhat egy atomerőműből, vagy káoszt kelthet egy kórházban, veszélybe sodorva a betegek életét. A tagországok, az EU és a NATO közti együttműködés fokozása révén meg kell erősítenünk kibervédelmi képességeinket ahhoz, hogy védekezni tudjunk az ilyen jellegű fenyegetések ellen” – emelte ki Urmas Praet illetékes liberális jelentéstevő.

Megválasztották pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt új, nem állandó tagját.

A 2019. január elsejével kezdődő következő kétéves időszakra Belgium, a Dél-afrikai Köztársaság, a Dominikai Köztársaság, Indonézia és Németország került be a 15 tagú testületbe. Az ENSZ Közgyűlése elé került ajánlások között csak egy esetben volt versengés: a Maldív-szigetek és Indonézia versengett a megbízatásért, és az utóbbi kapott több szavazatot.

A testületből ugyanezzel a dátummal kikerül Bolívia, Etiópia, Hollandia, Kazahsztán és Svédország, mert lejár a kétéves mandátumuk. Továbbra is nem állandó tag marad Egyenlítői-Guinea, Elefántcsontpart, Kuvait, Peru és Lengyelország. Az állandó tagok: az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia és Oroszország.

A Biztonsági Tanács az Egyesült nemzetek egyetlen olyan testülete, amely kötelező erejű határozatot hozhat szankciók bevezetéséről, és felhatalmazást adhat erő alkalmazására. Az ENSZ-közgyűlés 72. ülésszakán 190 ország képviselői voksoltak. Németország 184, Belgium 181, Dél-Afrika 183, Indonézia 144, s Dominika szintén 184 szavazatot kapott. Az ENSZ Közgyűlése minden évben tíz jelölt közül választ öt nem állandó tagot, két esztendeig tartó megbízatással. Megválasztásukhoz kétharmados többségre van szükség.

A jelölés régiós alapon történt: egy-egy jelöltet választottak Afrikából, az ázsiai-csendes-óceáni térségből és Latin-Amerikából, és az idén Európa jelölhetett két tagot.

Ideiglenesen szabadlábra helyezik Jean-Pierre Bemba Gombo egykori kongói alelnököt, miután előző héten másodfokon felmentették őt a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények vádja alól – jelentette be kedden a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC).

A törvényszék tájékoztatása szerint az ex-alelnököt átadják majd Belgiumnak, ahol felesége és öt gyereke él.

Az ICC fellebbviteli tanácsa pénteken hatályon kívül helyezte a 18 éves börtönbüntetést, amelyet 2016-ban első fokon szabtak ki Bembára a katonái által elkövetett gyilkosságok és kínzások miatt. Másodfokon azonban megállapították: a vádlott ezek miatt nem vonható felelősségre, a verdikt meghozatala során több hibát elkövettek.

A parancsnokot ugyanakkor korábban tanúk megvesztegetésében is bűnösnek találták, ebben az ügyben még várnak a végleges ítéletre. A vád erre hivatkozva indítványozta, hogy Bemba ennek az ügynek a lezárultáig maradjon őrizetben, de ezt a bírói tanács végül elutasította.

Melinda Taylor védőügyvéd azzal érvelt, hogy ügyfele már így is közel tíz éve raboskodik Hágában, a tanúk megvesztegetésének maximális büntetési tétele pedig öt év szabadságvesztés, így legrosszabb esetben is néhány további hónapot kellene leülnie, ezért nem lenne semmi értelme megkockáztatnia a szökést az igazságszolgáltatás elől.

Bemba másik ügyvédje újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy védence soha nem adta fel politikai ambícióit, így könnyen elképzelhető, hogy később visszatér Kongóba.

Bemba az elsőfokú ítélet szerint emberiesség elleni és háborús bűnöket követett el a Közép-afrikai Köztársaságban 2002 és 2003 között zajló fegyveres konfliktusban, amelyben a Kongói Felszabadítási Mozgalom (MLC) katonai parancsnokaként fegyvereseivel Ange Félix Patassé egykori közép-afrikai elnököt segítette. Saját hazájában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban ezt követően, 2003-ban nevezték ki alelnöknek a polgárháborút lezárni akaró megbékélési erőfeszítések keretében.

A per több szempontból is precedenst teremtett. Ez volt az első eset, amikor a szexuális erőszakot háborús fegyverként bevetett eszköznek minősítették. Ezenkívül Bemba volt a legmagasabb rangú politikus, akit eddig a Nemzetközi Büntetőbíróság elítélt, még ha később meg is semmisítették a verdiktet.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke biztos abban, hogy semmi sem fenyegeti a bírói függetlenséget, így a közigazgatási bíráskodás tervezett szervezeti önállósága sem.

Handó Tünde a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában felidézte, 1949-ben szüntették meg Magyarországon a magát már-már Alkotmánybírósággá kinövő felsőszintű közigazgatási bíráskodást, így most gyakorlatilag a hagyományokhoz térünk vissza, és a kérdés 1990 óta napirenden van.

Kiemelte, hogy különleges szerepük van az Európa-szerte szintén jellemzően önálló bírósági szervezetként létező, a közigazgatási ügyek elbírálásával foglalkozó fórumoknak. Mint mondta, ez “érzékeny terület”, hiszen ezek az ügyek az állam működését érintik. Arra egyelőre nem tudott válaszolni, hogy ez hány bíróságot jelent majd és hány szakemberre lesz szükség. Utalt arra, hogy az igazságügyi miniszter bizottságot állított fel a koncepció részleteinek egyeztetésére.

Az ellenzők felvetéseire reagálva közölte, biztos abban, hogy amint valaki a bírói széket elfoglalja, a döntéseit a jogszabályok és a tényekről való meggyőződése alapján hozza meg. “Ez a lényege a bírói függetlenségnek, biztos vagyok benne, hogy ezt semmi sem fenyegeti” – fogalmazott.

Arra a felvetésre, hogy az Országos Bírói Tanács (OBT) néhány tagja is ellenzi az elképzelést, azt mondta: megdöbbenve olvasta, hogy magyar bírák egy Brüsszel által finanszírozott testülethez fordultak.

“Sajnálatosnak tartom azt (…), hogy néhány bírótársunk magáról és a kötelességeiről, a közösség iránti felelősségről megfeledkezve külföldre szalad, és elárulja a hazánkat” – fogalmazott.

Kitért arra, hogy a bírósági szervezeten belül a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal mellett harmadikként létrehozott OBT egy bírói testület, amelynek feladata felügyelni a központi igazgatást és közreműködni abban. “Valahogy az utóbbi hónapokban ez a közreműködés egyáltalán nem látszik megvalósulni, a felügyeletet pedig egy statáriális bíróságosdiként gyakorolja a testület, illetve most már nem is tudja gyakorolni, hiszen nem működik törvényesen” – mondta Handó Tünde.

Hozzátette, “úgy tűnik, hogy nagyon sok olyan kérdést vesznek napirendre, amely azt szolgálja, hogy hibákat találjanak, vagy ha nincsenek, akkor hibákat kreáljanak”. Handó Tünde szerint “ezek a tárgykörök nagyon sokszor az egyes tagok személyes érdekeiből vagy sértettségéből eredeztethetők”. Megjegyezte, e testület tagjának lenni egyfajta mentelmi jogot is jelent a fegyelmi felelősség alól, és “ezzel visszaélnek egyes tagok ebben a testületben”.

Az OBH elnöke ugyanakkor azt mondta, bízik abban, hogy a helyzet hamarosan rendeződik, akár a törvényhozás által, vagy a bírói kar véleménynyilvánításának köszönhetően is. Szerinte van jelzésértéke annak is, hogy a tanács 27 választott tagja és póttagja közül eddig 17 lemondott.

Handó a kinevezési gyakorlatot érintő kritikákra reagálva szólt arról, hogy 2017-ben 274 bírói pályázatot bíráltak el, ezek közül 15 lett eredménytelen (hét technikai okok miatt), szerinte az összes pályázatnak csak mintegy két százaléka az, amin “lehet vitatkozni”.

Kitért arra is, hogy az elmúlt hat évben negyven százalékkal csökkentették a két éven túli ügyek számát. Míg például Olaszországban 958 nap a perek átlagos ideje a járásbírósági polgári ügyekben, addig Magyarországon 156 nap – tette hozzá.

Mint mondta, az uniós úgynevezett igazságügyi eredménytábla is azt igazolja, hogy a magyar bírósági szervezetek a tárgyszerű mutatókban Európa élvonalában vannak, a közigazgatási bíráskodás gyorsaságát tekintve is, hiszen a tavaly publikált 2. helyről az 1. helyre tudtunk lépni.

A Sin Bet belbiztonsági szolgálat 250 nagyobb terrorcselekményt hiúsított meg idén Izraelben – jelentette a Jediót Ahronót.

A megakadályozott akciók között öngyilkos merényletek, emberrablások és fegyveres merényletek is voltak – közölte Nadav Argaman, a Sin Bet igazgatója szerdán egy Jeruzsálemben rendezett nemzetközi biztonsági konferencián. A 2015 óta gyakori “magányos farkas” merénylők többnyire a közösségi médiában folyó uszító és radikális társalgás hatására cselekednek – mondta Argaman.

“A minőségi, elkötelezett emberi erőforrások, a fejlett technológia, valamint az egyedülálló és szakszerű munkamódszerek együttese révén lehetségesek és sikeresek a terrorizmus elleni csapások” – tette hozzá. “A Sin Bet sokat fektet az olyan technológiák fejlesztésébe mint a mesterséges intelligencia, amely jelentős előrelépést jelent a szándékok és terrorista támadások előrejelzésében” – közölte Argaman.

Vádat emeltek egy férfi ellen, aki tavaly nyáron rágyújtotta egy családra a házát, mert azt hitte, meglopták – közölte a Somogy Megyei Főügyészség.

Az ötvenéves, büntetett előéletű, egy somogyi kistelepülésen élő férfi ittas állapotban meggyanúsította a szomszédjában lakó nőt azzal, hogy ellopta 45 ezer forintját, és megfenyegette, ha nem adja vissza a pénzt, felgyújtja a házukat. Néhány óra múlva át is ment a már alvó családhoz, étolajjal átitatott rongyokat tömött házuk tetőgerendája és cserepei közé, majd meggyújtotta őket. Amikor a tetőszerkezet lángra lobbant, hazament és az udvaron elaludt.

Az égő házban a nőn kívül az élettársa, továbbá egy három és fél éves, egy kétéves és egy féléves gyermek aludt. A felnőttek a legkisebb gyermek sírására ébredtek, véletlenül vették észre a tüzet, amelyet a tűzoltók kiérkezéséig a családfő próbált eloltani.

Az ügyészség szerint a lakók életveszélyes, esetleg halálos füstmérgezést vagy égési sérüléseket szenvedhettek volna. A férfi ellen különös kegyetlenséggel, több emberen és tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés kísérlete miatt börtönbüntetés kiszabását indítványozták.

Felfüggesztette az Europollal folytatott együttműködését a Kaspersky Lab orosz szoftvergyártó vállalat az Európai Parlamentnek (EP) az Oroszországgal, Kínával és Észak-Koreával szembeni kibervédelem megerősítéséről szóló határozata miatt.

Az EP-határozat szerdai határozata javaslatot tett a “potenciálisan veszélyes és káros programok” használatának betiltására, köztük a Kaspersky-szoftverekére. A szoftvereket, köztük számítógépes vírusok elleni védelmet szolgáló szoftvereket gyártó informatikai cég sajtószolgálata közölte, hogy a Kasperskyvel szemben megfogalmazott vádak nem felelnek meg a valóságnak és hamis állításokon alapulnak.

A kommüniké szerint a határozat ugyan nem törvényerejű és csak képviselői egyéni véleményeket tükröz, ám a dokumentum tiszteletlen megnyilvánulás a céggel szemben, amely pedig “mindig Európa megbízható partnere volt a kiberbűnözéssel szembeni küzdelemben”.

“Ebből kifolyólag vállalatunk meghozta azt a nehéz döntést, hogy ideiglenesen felfüggeszti számos közös projektjét a kiberbűnözés elleni küzdelem terén, mások mellett az Europollal, mindaddig, amíg nem kapunk világos, hivatalos magyarázatot az Európai Parlamenttől” – állt a Kaspersky közleményében.

A cég egyebek mellett leállítja az Európai Unió rendőri együttműködést koordináló szervezetével közösen kezdeményezett, az átkódoló és zsarolóvírusokkal szembeni küzdelmet támogató No More Ransom webportál működtetését.

“Reméljük, hogy a legközelebbi jövőben fel tudjuk újítani ezt a projektet és több más közös kezdeményezést” – állt az orosz vállalat közleményében.

A Kaspersky Lab jelezte, hogy képviselői továbbra is készek találkozni az EP-képviselőkkel és válaszolni a cég üzletpolitikájára, vezetésére, szaktudására, technológiájára és módszereire vonatkozó minden kérdésre.

Az amerikai belbiztonsági minisztérium tavaly szeptemberben rendeletben tiltotta be az orosz informatikai cég vírusirtóinak használatát a kormányzati hivatalokban. A tárcánál felmerült a gyanú, hogy a Kaspersky-szoftverek lehetővé teszik a hírszerzést, és a Kreml befolyást gyakorolhat a cégre. Később az amerikai kongresszus törvényben rögzítette a tilalmat. Nagy-Britannia és Hollandia hasonlóképpen járt el.

A Kaspersky Lab és alapítója, Jevgenyij Kaszperszkij többször is tagadta, hogy bármely kormányt is segítené a számítógépes hírszerzésben. A vállalat az Egyesült Államokban bíróságon támadta meg a kormányzati tilalmat. Két kereset május végén bírói elutasításban részesült, ám a Kaspersky közölte, hogy fellebbezni fog. Moszkva szerint Washington politikai eszközökkel igyekszik versenyhátrányba kényszeríteni a világpiacon a sikeres orosz cégeket.

Az orosz világcég márciusban közölte, hogy Svájcban adatfeldolgozó központot létesít az ellene felhozott vádak semlegesítésére, ahol a Kaspersky Lab több tízmillió egyesült államokbeli és európai ügyfelének a számítógépein felfedezett vírusgyanús fájlok elemzésével és feldolgozásával foglalkozik majd. Svájcból Moszkvába csak a különösen problémás ügyek kerülnek majd át.

A síita milíciák elleni katonai fellépéssel Jeruzsálem a térség biztonságát erősíti, és ezzel csökkenti a közel-keleti menekültáradatot is – mondta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy jeruzsálemi biztonsági konferencián az országra leselkedő veszélyek elemzésekor.

Netanjahu a Globális fórum a terrorellenes kampányban (Global Forum in the Campaign Against Terror) címmel első alkalommal megrendezett nemzetközi konferencián fejtette ki biztonságpolitikai nézeteit.

Első helyen a drónok megjelenése nyomán keletkező veszélyekről szólt az izraeli kormányfő. Elmondta, hogy a biztonsági kihívások szempontjából “valóságos rémálom” a szóban forgó szerkezetek megjelenése, de Izrael már dolgozik a veszélyt elhárító technológiák megtalálásán – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet csütörtökön.

“Nincs szükség nagy állami apparátusra, nincs szükség a szuperhatalmak külföldi hírszerző szolgálataira, nincs szüksége semmire” – mondta a miniszterelnök a drónokkal kapcsolatban. “Csak egy ötven dolláros (mintegy tizenháromezer forintos) szerkezet kell és hozzá csatlakoztatni öt kiló TNT robbanószert, hogy elérjen a Fehér Házba” – érvelt a kormányfő.

“A hozzáférés az új technológiákhoz súlyos következményekkel jár, amelyeket szerintem még nem értettünk meg, de most dolgozunk rajta, ” – mondta először angolul, majd héberül. “El kell gondolkodnunk arról, hogyan tudunk fellépni technológiával ezzel a technológiával szemben. Ezt fejlesztjük Izraelben, hogy megpróbáljuk megoldani ezt a kihívást – jelentette ki, figyelmeztetve a drónok kérdésének súlyosságára.
Bejelentette, hogy Izrael új algoritmusokat fejlesztett ki és új technológiai megoldásokat alkotott a rendőrség és a hadsereg terrorizmussal kapcsolatos tapasztalataira építve a közösségi médiából származó fenyegetések leküzdésére, miközben megküzd a “biztonság és a polgári jogok egyensúlya” okozta kihívásokkal is.

Ezután Netanjahu egy Közel-Kelet térkép segítségével a helyi ellenséges erőket mutatta be. Közölte, hogy Izrael többet tett bármely más országnál az Iszlám Állam terrorakcióinak megakadályozása érdekében, és azzal vádolta Iránt, hogy 80 000 síita harcost mozgósított Pakisztánból és Afganisztánból, hogy támadást indítson Izrael ellen és “átalakítsa” Szíria szunnita többségét.

Egy drogkereskedő-hálózat tizenkét tagját fogták el a rendőrök a fővárosban – tette közzé a hatóság.

A nyomozás adatai szerint a bűnszövetség tagjai 2017 őszétől árultak különböző fajtájú drogokat Budapesten, az ezzel kapcsolatos tevékenységet egymással megállapodva, közösen végezték.

A rendőrség és a Terrorelhárítási Központ összehangolt akciót tartott több budapesti helyszínen. A két nap alatt tizenkét embert fogtak el, gépjárműveket vizsgáltak át, házkutatásokat tartottak. Jelentős mennyiségű kábítószert (marihuánát és amfetamint), körülbelül 15 millió forint készpénzt, valamint a kábítószer porciózásához és értékesítéséhez használatos eszközöket foglaltak le a nyomozók – írták.

Az elfogottakat bűnügyi őrizetbe vették. Már előterjesztést tettek nyolc gyanúsított előzetes letartóztatásának indítványozására, és ezt tervezik a másik négy esetében is – áll a közleményben.

A Telenor több éve rendszeresen tart a digitális zaklatás kezelését is magában foglaló biztonságos internet előadásokat gyerekeknek; programjaival máig összesen több mint harmincezer gyereket ért el. A digitális zaklatás elleni küzdelem világnapjára bárki számára elérhető tudásfelmérő kvízzel készült, valamint saját gondozású online kiadványát, a „Hogyan beszélj a gyerekeddel az Internetről?”-t ajánlja a felnőtteknek.

A biztonságos nethasználat több fontos témakörből áll, mint például a saját adatok védelme, saját jogaink gyakorlása és mások jogainak tiszteletben tartása a digitális térben, megfelelő kritikus szemlélet, álhírek és ál-információk felismerése, váratlan helyzetek megfelelő kezelése, stb.. A digitális írástudás része, hogy ezekre minden nethasználó föl legyen készülve, felismerje az egyes helyzeteket és megfelelően képes legyen kezelni, reagálni rájuk. Az online térben zajló események sajátossága, hogy például az iskolai vitákkal szemben nem érnek véget az utolsó óra utáni kicsöngetéssel, hanem online folytatódhatnak, akár akkor is, ha valamelyik érintett nincs épp jelen. A továbbgyűrűző hatás miatt még több ember szemtanúja lehet a piszkálódásnak, esetleg olyanok is becsatlakozhatnak, akik nem is érintettek. Ilyen esetekben az áldozat a személyes zaklatási helyzetekhez képest sokkal inkább kiszolgáltatottabbnak, megalázottabbnak érezheti magát.

A digitális zaklatás elleni küzdelem fontosságára hívja fel a figyelmet az amerikai székhelyű CyberSmile Foundation kezdeményezése a digitális zaklatás elleni világnap. A kezdeményezés nagyköveteiként olyan ismert személyek is jelen vannak, mint William Shatner és David Hasselhoff. A digitális zaklatás felismerésében és kezelésében magyarul elérhető, gyerekeknek és szülőknek is hasznos segítség az UNICEF Magyar Bizottság Help App alkalmazása, illetve a Telenor saját gondozású „Hogyan beszéljünk a gyerekekkel az Internetről” című digitális kiadványa.

A Telenor célja, hogy a fiatalokat olyan közegben érje el a biztonságos internethasználatról szóló foglalkozásokkal, ahol valóban nagy hatást tud elérni. Az iskolai előadások mellett – ahol a rendhagyó tanórák sikere a gyerekek körében egyértelmű – a nyár folyamán különböző táborokba is ellátogat a Telenor önkéntes szakértő csapata. Az évzárót követő héten rögtön egy balett-táborba látogatnak el a mobiltársaság önkéntesei, ahol a táncgyakorlatok közti időben a biztonságos netezés és a digitális zaklatás elleni küzdelemről beszélgetnek a gyerekekkel.

 

A Kiskunhalasi Járási Ügyészség súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntette miatt vádat emelt egy 36 éves kiskunmajsai férfi ellen, aki 2018. március 3-án közös italozás után késsel fenyegetőzve szerezte meg ismerőse mobiltelefonját.

A 36 éves vádlott 2018. március 3-án délután elment egy kiskunmajsai ismerősének otthonába, ahol panaszkodni kezdett a férfinek a rossz életkörülményeire. Ennek hatására az ismerős körülbelül 300,- Ft aprópénzt adott a vádlottnak, majd közösen italozni kezdtek. Italozás közben a vádlott a konyhapulton lévő késtartóból magához vett egy konyhakést, és kijelentette, hogy le kell szúrnia valakit, úgy legalább börtönbe kerülne. Ezután elkérte az ismerős mobiltelefonját, aki azonban ezt megtagadta.

A vádlott ekkor közvetlen fenyegetés, vagy ilyen irányú mozdulat nélkül azt mondta, hogy “akár téged is megszurkálhatlak”. Ezután bement a szobába, és magához vette a sértett tízezer forint értékű mobiltelefonját. A vádlott fenyegető fellépése miatt a sértett eltűrte, hogy a vádlott a telefonnal és a konyhában magához vett boros flakonnal elhagyja az ingatlant. A vádlott a kést végül a ház teraszán eldobta, a mobiltelefont pedig a cselekmény után azonnal eladta. A bűncselekménnyel okozott kár a telefon lefoglalásával még a nyomozás során megtérült.

A járási ügyészség az előzetes letartóztatásban lévő, büntetett előéletű vádlottat súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntettével vádolja, és végrehajtandó börtön, valamint közügyektől eltiltás kiszabását indítványozta vele szemben. A vádlott bűnössége kérdésében a Kiskunhalasi Járásbíróság fog dönteni.

Az amerikai elhárítás egyik igazgatója hackerveszélyre figyelmeztette a csütörtökön Oroszországban megkezdődő labdarúgó-világbajnokságra utazókat.

William Evanina, az Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) keretében működő Országos Elhárítási és Biztonsági Központ (NCSC) igazgatója közleményt adott ki, amelyben óvatosságra intette a világbajnokságra utazókat: ne higgyék, hogy nem fontos emberek, és ezért őket nem érheti hackertámadás és adatlopás.

“Ha azt tervezik, hogy mobiltelefont, laptopot, vagy valamilyen más elektronikus eszközt visznek magukkal, legyenek tisztában azzal, hogy az ezeken tárolt adatokhoz, köztük a személyes adatokhoz is, az orosz kormányzat, vagy kiberbűnözők bármikor hozzáférhetnek” – olvasható a közleményben. Az igazgató hangsúlyozta: bár kormányzati tisztségviselők és vállalati vezetők a leginkább kitettek az adatlopásnak, de bárkit, még a magát legjelentéktelenebbnek gondoló személyt is ez a veszély fenyegetheti.

Evanina azt javasolta a focivébére utazóknak, hogy ha tehetik, ne vigyenek magukkal elektronikus eszközt, de ha mégsem tudnak meglenni e nélkül, akkor olyat vigyenek, amelyet amúgy nem használnak rendszeresen, tehát nem őriznek rajta kényes adatokat. De ezekből is vegyék ki az akkumulátorokat, amikor nem használják – tanácsolta a biztonsági szakember, aki egyúttal a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) biztonságpolitikai munkatársa is.

A Reuters brit hírügynökségnek egy neve elhallgatását kérő amerikai tisztségviselő elmondta: az Egyesült Királyság nemzetbiztonsági szervezetei hasonló tartalmú figyelmeztetést adtak ki az Oroszországba készülő angol labdarúgó csapatnak és szurkolóknak. E figyelmeztetésről a szigetország médiája – így például a BBC, vagy a The Independent című lap – széles körben beszámolt.

Nő a gyermekeket érő balesetek száma a szünidőben – mondta Tokodi Panna, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) baleset-megelőzési osztályának munkatársa.

A statisztikák szerint a gyermekbalesetek harmada a nyári időszakban történik – ismertette. A személyi sérüléssel járó balesetek a leggyakoribbak, főként gépjárművek utasaiként szenvedik el ezeket, de ilyenkor több a kerékpáros ütközés, elesés is. A legtöbb baleset hátterében figyelmetlenség vagy a szabályok be nem tartása áll.

A 10-14 évesek a legveszélyeztetettebbek, mert őket már szülői felügyelet nélkül is utcára engedik – hívta fel a figyelmet Tokodi Panna.

Jó irányba indult el Németország, megkezdte a védelmi kiadások növelését, és 2024-re eléri a hazai össztermék (GDP) arányában számolt 1,5 százalékos szintet – mondta Angela Merkel német kancellár pénteken Berlinben Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott megbeszélése után.

A kancellár kiemelte: a folyamatok reális értékelése alapján látható, hogy Németország nem tudja maradéktalanul teljesíteni a 2014-es NATO-csúcson tett vállalást, miszerint a következő tíz évben a szövetség valamennyi tagállamában a GDP 2 százalékának megfelelő szinthez közelítik a védelmi kiadásokat.

Azonban Németország az 1,5 százalékos arány kijelölésével is “erőteljes ígéretet” tett – tette hozzá Angela Merkel, utalva arra, hogy jelenleg a GDP 1,2 százalékának megfelelő összeget fordítanak védelemre.

Németország a kiadásoktól függetlenül is “nagyon elkötelezetten” vesz részt a NATO tevékenységében, ezt mutatja például afganisztáni szerepvállalása – mondta Merkel. Kiemelte, hogy a szövetségnek alkalmazkodnia kell a változó helyzethez, így az ukrajnai Krím félsziget Oroszországhoz csatolása és a kelet-ukrajnai támadások révén a honvédelmet és a tagállamok kölcsönös védelmét kell az előtérbe helyezni.

A NATO következő, július 11-én kezdődő brüsszeli csúcstalálkozójáról szólva kiemelte, arra számít, hogy a tanácskozás a nézeteltérések ellenére eredményes lesz.

Jens Stoltenberg hozzátette, szerinte Donald Trump hozzájárul majd ahhoz, hogy a találkozó fő üzenete az összetartás legyen. Mint mondta, a kereskedelem-, vagy klímapolitikai véleménykülönbségekkel együtt is biztonsági szempontból elengedhetetlen a transzatlanti kapcsolatok további erősítése.

Az észak-atlanti szövetség főtitkára a védelmi kiadásokkal kapcsolatban felidézte, hogy amikor a 2014-es walesi csúcson elhatározták a kétszázalékos GDP-arányos szint megközelítését, a legfőbb feladat a védelemre fordított források csökkentésének megállítása volt, és ez sikerült.

Németország védelmi költségvetése az idén 38,5 milliárd euró. Tavaly 37,004 milliárd eurót, 2016-ban 34,287 milliárd eurót fordítottak védelmi kiadásokra.

Az elmúlt napokban az E.ON ügyfélszolgálatára új típusú visszaélési kísérletekről szóló jelzések érkeztek. A bejelentések szerint az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. nevével visszaélve, számítástechnikai termékek értékesítésére vonatkozó ajánlattal és – valójában fiktív – számlára (díjbekérésre) hivatkozva próbálják ismeretlenek elérni, hogy különböző összegeket átutaljanak számukra.

A megküldött díjbekérőn megtévesztésre alkalmas módon az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. neve szerepel. Az energiavállalat kéri partnereit, hogy fokozott óvatossággal járjanak el átutalási megbízásaik teljesítése során.

Az ismeretlen elkövetők által megküldött díjbekérőn az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. neve és logója szerepel szállítóként. A megismert esetekben a vállalat üzleti tevékenységébe nem illeszkedő számítástechnikai áruk értékesítésére hivatkozva kérik különböző összegek átutalását. Az átutalni kért összegek jelentősek, a több tízmillió forintos nagyságrendet is elérik.

A csalási kísérlet kiszemelt áldozatai – a fenti, gyanút keltő körülményeket felismerve – egy információ ellenőrzésével azonnal kiszűrhetik az esetleges megtévesztést. A díjbekérőn nem az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. ismert számlaszámai szerepelnek, melyeket ügyfelei a napi üzleti kapcsolatban megszokhattak, hanem egy a vállalat által pénzforgalmában ismeretlen bankszámlaszám.

Az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. jelentős értékre elkövetett csalás kísérlete miatt feljelentést tett a rendőrségen.

A 34 éves budapesti férfi a vád szerint fegyveresen rabolt ki egy budapesti bankot, majd a rendőrök előli menekülés közben elsodorta egy szabályosan közlekedő gépkocsi. Elsőfokon 11 év fegyházbüntetésre ítélte a bíróság.

A Budapesti X. és XVII. Kerületi Ügyészség idén márciusban benyújtott vádirata szerint a férfi 2017. november 23-án úgy döntött, hogy aznap kirabol egy lakóhelyéhez közeli bankfiókot.

Elhatározásának megfelelően a délelőtti órákban magához vett egy forgótáras, gumilövedék kilövésére alkalmas, azonban kinézetre valódinak látszó fegyvert, a fejét és arcát kapucnis pulóverrel, baseball sapkával és napszemüveggel takarta el, majd bement az általa kiszemelt X. kerületi bankfiókba.

A vádlott a bankban elővette a nála lévő fegyvert, és azt lassan, egyesével, fejmagasságban ráfogta a vele egy helyiségben lévő két alkalmazottra és öt ügyfélre. Ezután az egyik alkalmazottat arra kényszerítette, hogy vezesse őt a pénztárhoz, majd ott a fegyvert a pénztárosra is ráfogta, és a pénz átadására szólította fel miközben figyelmeztette, hogy ne nyomja meg a pánikgombot.

A pénztáros a fenyegetés hatására kinyitotta a készpénzt tartalmazó biztonsági fiókot, amiből a vádlott kivette a pénz nagy részét, mintegy két és fél millió forintot, majd azzal távozott a bankból.

Időközben az alkalmazottak jelzésére a fiókvezető működésbe hozta a pánikgombot, és a rendőrök rövid időn belül a helyszínre értek. A bankfiókot éppen elhagyó vádlott a rendőröket észlelve futásnak eredt, majd egy zebránál az úttestre lépve elsodorta őt egy szabályosan közlekedő gépkocsi. A rendőrök a férfit elfogták, a rabolt pénzt pedig tőle lefoglalták.

A vádemelés az ügyben eredményes volt, az ügyben elsőfokú, nem jogerős ítélet született; a kerületi ügyészség vádirata alapján az ügy vádlottját a Pesti Központi Kerületi Bíróság 11 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte.

Nem mértek veszélyes károsanyag-koncentrációt a levegőben a XIII. kerületi, Frangepán utcai, szerdán történt raktártűz után – közölte a katasztrófavédelem.

A műszaki berendezéseket tároló, háromezer négyzetméteres raktárban szerda délelőtt keletkezett tűz. A környéket kiürítették, több száz embert kísértek biztonságos helyre. A rendőrség rongálás miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.

A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság csütörtöki közleményében azt írta: a fővárosi hivatásos és a zuglói önkéntes tűzoltók szerdán négy órán keresztül oltották a tüzet: százhuszonhárom tűzoltó harmincegy gépjárművel, tizenkét vízsugárral és két vízágyúval dolgozott.

Munkájukat a Készenléti Rendőrség két, nagy mennyiségű vizet hordozni képes vízágyúval, az FKF Zrt. pedig két víztartályos gépjárművel segítette.

A tűz miatt – mint írták – több száz méter magas füstoszlop alakult ki, amely a viszonylagos szélcsend miatt egyenesen, felfelé terjedt. Az emberek biztonsága érdekében a fővárosi mobil labor végig a helyszínen volt, a szakemberek több ponton végeztek méréseket, és vizsgálták az egészségre káros anyagok jelenlétét a levegőben.

“A mérések lakosságvédelmi intézkedést megalapozó veszélyes koncentrációt nem mutattak ki” – emelték ki, hozzátéve: így további lakosságvédelmi intézkedésre nem volt szükség.

Az utómunkálatok jelenleg is tartanak, a tűzoltók felügyelik az épületet, és az időről időre keletkező izzásokat eloltják – olvasható a katasztrófavédelem közleményében.

Az otthonok biztonsága világszerte egyre nagyobb jelentőséggel bír a vásárlók számára. Egyre többen fektetnek be olyan rendszerekbe, amelyekkel biztonságban tudhatják lakásaikat még akkor is, amikor nem tartózkodnak otthon. Egy wifis robotporszívó nemrégiben sikeresen elijesztett egy betörőt az izraeli Holon városában, miközben értesítette a lakás tulajdonosát a rablási kísérletről.

Kobi Ozer éppen az irodájában dolgozott, amikor képeket kapott az okostelefonjára egy betolakodóról – a fotókat saját robotporszívója küldte. A készülék a képeket a hozzá adott alkalmazáson keresztül továbbította, amely a háztartási elektronikai eszközök távoli irányítására szolgál. A porszívó képeket készít a lakásról, ha szokatlan mozgást érzékel – ez történt akkor is, amikor Ozer megkapta a fotókat.

A robotporszívó kitakarítja a lakást, elkerülve az összeütközéseket, lefedve még a nehezen elérhető sarkokat is. Hozzáadott értékként ezt a porszívót otthoni biztonsági megoldásokkal is felszerelték. A Home-View funkció segít a porszívó navigálásában: a felhasználók a porszívó elülső kameráján keresztül bármikor, bárhonnan megnézhetik, mi történik a lakásban, távolról irányítva a készüléket. A Home-Guard pedig házi biztonsági rendszerré teszi a készüléket: ha a porszívó szenzorai mozgást érzékelnek, a készülék egymás után öt képet küld a felhasználó mobiltelefonjára, így értesítve tulajdonosát a szokatlan mozgásról.

Pontosan ez történt Ozer otthonában is. A takarítógép gyanús mozgást érzékelt, ezért elkezdett fényképeket készíteni már a betörés pillanatában. Amint megkapta a riasztást, Ozer azonnal értesítette a rendőrséget és a szomszédját. A betörő valószínűleg elmenekült, miután a készülék fényjelzései bekapcsoltak, így szerencsére semmi nem tűnt el vagy sérült meg a lakásban.

Visszaélésre, csalásra alkalmas az a telefonegyenleg-feltöltési gyakorlat, amikor az előfizető egy számsort SMS-ben elküldve jelzi, hogy saját számlája terhére egy másik telefonszám egyenlegét kívánja növelni.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) ezért megtiltja ennek a feltöltési módnak a jelenlegi formáját, így az előfizetők a szolgáltató által eddig is kínált más egyenlegfeltöltési lehetőségeket vehetik igénybe. A döntés, amely a Magyar Telekomra mint egyedüli alkalmazóra érvényes, még nem jogerős.

A hírközlési hatóság olyan visszaélések miatt indított eljárást, miszerint csalók telefonon keresztül különböző indokokkal (nyereményjáték, adategyeztetés stb.) arra vesznek rá mobiltelefon-használókat, hogy a Magyar Telekom Nyrt. által az SMS alapú egyenlegfeltöltéshez létrehozott számra olyan üzenetet küldjenek, amellyel egy számukra ismeretlen előrefizetős SIM kártya egyenlegét töltik fel. A csalók egy telefonhívással arra kérik a gyanútlan előfizetőket, hogy az SMS szövegébe egy olyan számsort írjanak, amely – bár a felületes szemlélő számára jelentéssel nem bír – valójában egy telefonszámból és egy összegből épül fel, pl. 30 8437844 10000. Ez a számsor azonban a szolgáltató rendszere számára azt jelenti, hogy a megadott telefonszám univerzális egyenlegére (azaz a végső soron a csaló egyenlegére) az SMS-t küldő töltsön fel egy meghatározott összeget, a példában tízezer forintot, viszont ez saját előfizetéséhez tartozó számláját terheli majd. Egy alkalommal egyébként maximum 15 ezer forint csalható ki az ügyfelektől.

Az így feltölthető univerzális egyenleg esetében az „univerzális” jelző arra utal, hogy az itt szereplő összeg nemcsak telefonálásra alkalmas, hanem bármilyen mobilos vásárlást is lehetővé tevő egyenleg feltöltését eredményezi. Tehát a két előfizetés között pénzmozgás jön létre, az SMS-küldők erre irányuló szándéka nélkül is. Ezt a feltöltési módot a hazai mobilszolgáltatók közül egyedül a Telekom tette lehetővé előfizetőinek, a többi szolgáltató nem vezette be.

A kockázatot az okozza, hogy egyrészt olyan célra lehet használni egy SMS-t, amiről az előfizető nem tud és nem is várható el, hogy tudjon, hiszen az SMS-ben való egyenlegfeltöltés lehetőségét sem megrendelni, sem külön beállítani nem kell, azt a szolgáltató minden SMS-képes telefonnal elérhetővé teszi, azonban egy számlás előfizető nem kell, hogy ismerje a feltöltős előfizetésekre vonatkozó lehetőségeket. Így akár az előfizetők tudta nélkül, és szándékuk ellenére is SMS elküldésével pénzmozgást lehet elindítani a számlájuk terhére, miközben fel sem merül bennük, hogy egy normál díjas számra elküldött üzenettel pénzmozgást indíthatnak el, és ezzel egy prepaid SIM kártyát töltenek fel egy meghatározott összeggel. Tovább rontotta a helyzetet, hogy az SMS-sel való feltöltéshez semmiféle biztonsági azonosításon nem kellett átesniük az előfizetőknek. Bár a szolgáltató később már kétlépcsős megerősítést kért az előfizetőktől a feltöltési szándékukat illetően (tranzakciót indítani már csak a FELTÖLTÉS szó beírásával lehetett, ez után pedig a szolgáltató értesítette az előfizetőt arról, hogy feltöltést kezdeményezett, megadva azt a lehetőséget, hogy ne válaszoljon, amennyiben nem szeretne feltölteni), az SMS-alapú egyenlegfeltöltési lehetőség ebben a formában, összességében továbbra is túlságosan könnyen ad módot a visszaélésekre.

A hírközlési hatóság határozata: a feltöltési mód jelenlegi formáját megtiltja

Ugyan a szolgáltató az eljárás alatt több intézkedést is tett annak érdekében, hogy az eljárás biztonságát növelje és megfeleljen az előfizetők érdekének – megváltoztatta tehát a megerősítő kérdés tartalmát, illetve a megadandó karaktersorozatot –, az NMHH vizsgálata egyértelművé tette, hogy ezek egyelőre még nem elég hatékonyak az előfizető megfelelő védelméhez a jelentkező kockázatokhoz képest. A Telekom elzárkózott a becsapott előfizetők kártalanításától arra hivatkozva, hogy a károkat nem ő okozta, noha az ő rendszerén keresztül történtek a visszaélések. A jogsértések miatt a hírközlési hatóság a feltöltésnek ezt a módját – a határozat jogerőre emelkedésétől számítva – megtiltja a Telekom számára egészen addig, amíg a szükséges biztonsági intézkedéseket meg nem teszi az előfizetők pénzügyi védelme érdekében. A döntés még nem jogerős, a szolgáltató fellebbezéssel élhet.

Tanácsok az előfizetőknek: a csaláskísérleteket jelentsék a rendőrségen; használhatnak más feltöltési módokat

Az NMHH felhívja a felhasználók figyelmét, hogy ha ismeretlenek arra próbálják rávenni, hogy bármilyen számsort SMS-üzenetben küldjenek el, ne dőljenek be a csalóknak. A kérést hagyják figyelmen kívül, vagy ha már megtörtént a károkozás, tegyenek feljelentést a rendőrségen. Az érintett Telekom-előfizetők a szóban forgó feltöltési mód szünetelésének idején sem maradnak feltöltési lehetőségek nélkül, hiszen – hasonlóan a többi szolgáltatóhoz – erre több módjuk is van. Az egyenlegüket bankkártya segítségével automatán, egyes bankok telefonos és internetes ügyfélszolgálatán, banki okostelefonos alkalmazáson, a szolgáltató honlapján vagy az erre lehetőséget adó boltok pénztárainál is feltölthetik készpénzes vagy bankkártyás fizetéssel.

Az adatvédelem növelése a pénzintézetek legfontosabb feladata az idei évben – derül ki az EY felmérésből, amely során 221 vezetőt kérdeztek meg világszerte a bankszektor kilátásairól. A válaszadók kétharmadának fontos, hogy szervezete 2020-ra élen járjon a digitális technológiák alkalmazásában.

A kiberbiztonsági kockázatok kezelése okozza a legnagyobb kihívást a bankok számára a pénzügyi vezetők 89 százaléka szerint – mutat rá az EY nemzetközi kutatása (Global Banking Outlook 2018). Ezt követi a munkaerő felvétele és megtartása, valamint a tehetségek fejlesztése (83 százalék).

A fenntartható üzleti siker legfontosabb kritériumának tartják a döntéshozók, hogy miként tudják megragadni a gazdasági fellendülésből adódó növekedési lehetőségeket, ezért elsősorban a technológiai fejlettség terén szeretnének előrelépni. A szektorra napjainkban inkább jellemző szabályozáskövető magatartás helyett így innovatív megoldások révén kezdeményeznék a fejlesztéseket – világít rá a kutatás. Szemléletváltásuk elsődleges célja, hogy megőrizzék piaci pozíciójukat, mivel jelenleg a válaszadók mindössze ötöde véli úgy, hogy az általa irányított szervezet digitálisan érett, ugyanakkor több mint 60 százalékuk szeretne változást elérni ezen a területen a következő két éven belül.

„Tíz évvel a gazdasági világválság kirobbanását követően már itthon is tapasztaljuk a fellendülést. Ebben a környezetben fontos, hogy a hazai pénzintézetek felismerjék, piaci pozíciójuk erősítéséhez vagy megtartásához elengedhetetlen, hogy merjenek befektetni az új technológiákba. A fejlesztéseket már sokan elkezdték, azok fő iránya az ügyfélélmény teljes újradefiniálása digitális termékek és szolgáltatások segítségével” – nyilatkozta Demeter Ákos, az EY Üzleti Tanácsadással foglalkozó részlegének partnere.