Pályázatok

A miniszter hétfőn a Facebook-oldalán kifejtette: az úgynevezett Interreg programok kiemelt jelentőséggel bírnak Magyarország számára. Még ha uniós összevetésben viszonylag szerényebb európai költségkeret is társul hozzá, mégis ezen együttműködés keretében 2215 kilométer hosszú határszakaszon, 7 országban, 19 különböző megyében valósulnak meg fejlesztések a régiónkban.

Magyar vezetéssel három szomszédos országgal, Szlovákiával, Romániával és Ukrajnával működünk szorosan együtt, ami azt is jelenti, hogy a Kárpát-medencei magyarságnak mintegy felét érintik az Interreg program keretében meghozott döntések – mutatott rá. Hozzátette: kisebb költségvetése ellenére mindennek meghatározó szerepe van a határ menti térségek fejlesztésében és jószomszédi viszony fenntartásában a szlovák, a román és az ukrán relációban egyaránt.

Szijjártó Péter kiemelte: Magyarország most ismét élére állt az együttműködésnek, és mint a program irányító hatósága 2022. április 1-én benyújtotta a következő 7 éves időszakra vonatkozó programtervet az Európai Bizottságnak, amelyet most októberben végül jóvá is hagyott a bizottság belső döntéshozó fóruma.
Ez azt jelenti – ismertette -, hogy 2029 végéig mintegy 60 millió euró uniós keretösszeg áll rendelkezésünkre, hogy a szlovákokkal, a románokkal és az ukránokkal közösen fejlesszük a számunkra fontos határmenti projekteket. A magyar vezetésű program az első ezen kezdeményezések sorában, amelyben Ukrajna is részesül, és ez talán mindennél többet elmond a magyar szomszédságpolitikáról.

Tájékoztatása szerint az Európai Bizottság a program előlegét az év végéig kiutalja, ezáltal a jövő év elején megnyílhatnak a pályázati lehetőségek. Magyarország esetében ez Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyét érinti, ami különösen fontos, hiszen a határmenti települések lakóinak különösen sok kihívással kellett szembenéznie az elmúlt időszakban.

A program tehát rövidesen megnyílik, és mi azon fogunk dolgozni, hogy a jószomszédság jegyében a lehető legtöbb magyar projekt valósulhasson meg határainkon innen és túl – szögezte le Szijjártó Péter Facebook-bejegyzésében.

MTI

Hamarosan elindul a Kormány Gyármentő programja, melynek célja, hogy a hazai nagyvállalatok ne érezzék meg az Európát érintő gazdasági recessziót. Ennek keretén belül 150 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatás kerül szétosztásra a termelő és feldolgozóipari nagyvállalatok között.

A program lényege, hogy a pályázó cégek egy minimum 200 millió Ft-os beruházás keretében bővítsék energiaellátási kapacitásukat, növeljék energiahatékonyságukat, megújuló energia termelés- és tárolási kapacitásaikat, ezáltal csökkentsék a jövőbeli energiaköltségeiket, mindezt a jelenlegi munkaerőállomány megtartása mellett. Ennek érdekében 150 milliárd Ft-ot különítettek el a költségvetésben, melyet a termelő- és feldolgozóipari tevékenységüket fejleszteni kívánó nagyvállalatok között osztanak szét.

A pályázható vissza nem térítendő támogatás: cégenként 500.000-15.000.000 eurónak megfelelő forintösszeg (~206 millió – 6,2 milliárd Ft)

A támogatás intenzitása: Budapesten legfeljebb 30%, vidéken legfeljebb 45%.
A beruházás időtartama: legfeljebb 24 hónap lehet, mely egy alkalommal 12 hónappal meghosszabbítható.
Kötelező vállalás: a bázislétszám legalább 90%-nak megtartása.

Támogatási kérelmet kizárólag az alábbi szempontoknak mindenben megfelelő cégek nyújthatnak be:

• a pályázat benyújtásakor nagyvállalatnak minősül;
• minimum 500.000 eurónak megfelelő forintösszegnyi beruházást hajt végre;
• a beruházás termelő és/vagy feldolgozóipari tevékenységhez kapcsolódik;
• bázislétszáma nem csökken 90% alá;
• Magyarországon székhellyel, telephellyel rendelkezik.

A támogatási kérelem beküldéséhez elengedhetetlen előregisztráció várhatóan 2022. november 2-án indul.

Nagy István közölte, hogy a mezőgazdasági kisüzemek pályázatának idei utolsó, immár hetedik szakaszában nincs keretösszeg, az igények alapján döntenek majd. Előnyben részesülnek azok a kérelmek, amelyek magasabb élőmunkaigényt céloznak meg, vagy hátrányos helyzetű térséget fejlesztenek.

A 2020 októberében megjelent felhívásra 2 év alatt 17 305 pályázat érkezett, a keretet 2,5 milliárd forintról tavaly 32,5 milliárd forintra, majd 52 milliárd forintra emelték. A napokban újabb 2132 kérelem támogatásáról született döntés 11,8 milliárd forint értékben – tette hozzá.

A miniszter szerint a mezőgazdasági kisüzemek támogatása is bizonyítja, hogy a kormány felelősséget vállal a vidékért, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar nemzetközi szinten is versenyképes legyen. A pályázati rendszerben a legkisebbektől kezdve a legnagyobbakig minden üzemnek jut támogatás, az országnak ugyanis mindegyikükre szüksége van, minden termelő számára biztosítani kell a fejlődés lehetőségét – fogalmazott.

Nagy István hangsúlyozta, hogy 2010 után a magyar vidék növekedési pályára állt, megállt a termőföld és az élelmiszeripar kiárusítása, az elvándorlás, elbocsátások helyett átgondolt fejlesztések következtek. Az új agrárpolitika egyszerre segíti a pénzügyi biztonságot és a termelésbiztonságot, megkönnyíti a gazdák hitelhez jutását, a munkaigényes ágazatok megerősödését. A tárcavezető az eredmények megőrzéséhez nélkülözhetetlennek tartja a támogatások folytatását, a vidékfejlesztési források hatékony felhasználását, a jövedelemszerzés vidéki lehetőségeinek bővítését.

A vidékfejlesztési programok végrehajtásért felelős helyettes államtitkár szerint a mezőgazdasági kisüzemek támogatása a vidékfejlesztési program legnépszerűbb intézkedése.

Papp Zsolt György közölte, hogy a pályázatra azok az őstermelők, mezőgazdasági tevékenységet végző, vagy mezőgazdasági terméket feldolgozó egyéni vállalkozók és mikrovállalkozók jelentkezhetnek, akik legalább egy éve 10 ezer lakosnál kisebb településen élnek, vagy ennél népesebb településhez tartozó tanyás térség lakói. Eredményként csupán a termelési érték vagy árbevétel növelését várják el 4 év alatt, ennek részletei a felhívásban olvashatók.

A 15 ezer eurós (csaknem 6,5 millió forint) vissza nem térítendő támogatás szabadon fordítható mezőgazdasági tevékenységre. Az összeg 75 százalékát egyből a támogatói okirat átadását követően azonnal utalják, a többit 3 év elteltével. Az eljárás egyszerűsített, a pályázók számára képzést is szerveznek, hogy gazdasági és vállalkozói ismereteket adhassanak át nekik.

(MTI)

A Széchenyi Terv Plusz program Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz pályázati felhívásán 125,02 millió forint feltételesen vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el a Kender Logistic Kft. A 178,59 millió forint összköltségű projekt során a cég balmazújvárosi-nagyháti telephelyén ingatlanjait korszerűsíti, valamint technológiai fejlesztés keretében új eszközök beszerzése mellett képzés és tanácsadás igénybevétele is megvalósul.

A Kender Logistic Kft. 2012-ben alapított vállalkozás, mely jelenleg 3 telephelyen – Tállya, Balmazújváros, Mesztegnyő – működtet logisztikai szolgáltató központot. A telephelyeken főleg gabonafélék, olajos magvak és műtrágya raktározása folyik, de a raktárépületek kiválóan alkalmasak egyéb, raklapos darabáru tárolására is. A cég főbb szolgáltatásai a raktározás, tárolás, minőség ellenőrzés, közúti be- és kitárolás, vasúti be- és kitárolás, közút-vasút átrakás, vagonberakás, vasúti mérlegelés, gabona árukezelése, áttárolása, valamint forgatása.

A projekt keretében az infrastruktúra fejlesztése a raktárépületet és az iroda-szociális épületet érinti. Az épületek az 1960-as, '70-es években épültek, felújításuk időszerűvé vált. Az épületek komplex energetikai felújítása csökkenti majd az energiaigényt a költségmegtakarítás és a fenntarthatóság jegyében. A megújuló energiaként telepítendő napelem havonta szintén jelentős költségmegtakarítást fog jelenteni a cég számára.

A beruházás során beszerzendő eszközök a T-265V típusú mobil vagonürítő szállítószalag, a T-428-2-15 szalag, 2 db JCB 542-70 AGRI XTRA típusú teleszkópos rakodógép, 1 db Automata szemestermény mintavevő - sínen futó kivitelben, Linear Drive kamerarendszerrel, valamint 1 db Infracont XGrain gabonaelemző készülék.

Az új eszközök használatával a telephelyre beszállítandó termény minőségének ellenőrzését, az áruraktárba történő elhelyezését tudják majd könnyíteni, és gyorsítani a be és kitárolás folyamatát. Az árut magasabban fogják tudni tárolni, így a magasabb tárolás jobb raktár kihasználtságot, mindezen betárolási megoldások pedig költségmegtakarítást fognak jelenteni. Az új gépek továbbá alacsonyabb költséggel lesznek üzemeltethetők, megfelelnek a legkorszerűbb környezetvédelmi előírásoknak, és biztonságosabb az üzemeltetésük.

A Széchenyi Terv Plusz program GINOP_PLUSZ-1.2.3-21 számú, „A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása a leghátrányosabb helyzetű régiókban” című kiírásán 125 015 221 forint támogatást elnyert, 178 593 173 forint összköltségvetésű fejlesztés 2022. április 30-án indult és várhatóan 2024. április 29-én zárul.

Összesen 3.628 milliárd forint összértékben folytattak le közbeszerzési eljárásokat a magyarországi ajánlatkérők az idei év első kilenc hónapjában. Ez közel 1.200 milliárd forinttal haladja meg a 2021 azonos időszakára vonatkozó adatokat – a közbeszerzési piac összességét tekintve viszont már látni a megtorpanás jeleit. Bár korai még trendszerű változásról beszélni, az európai uniós forrásokkal kapcsolatos egyeztetések szempontjából pozitív fejlemény, hogy 2022 harmadik negyedévében már bizonyos mértékű csökkenés figyelhető meg az egyajánlatos közbeszerzési szerződések darabszámának vonatkozásában.

Összesen 5.896 db eredményes közbeszerzést folytattak le az év első kilenc hónapjában hazánkban az ajánlatkérők, ezek összértéke pedig elérte a 3.628 milliárd forintot. 2021 azonos időszakához képest az eljárások darabszámát tekintve kismértékű, míg az összérték viszonylatában közel 50%-os emelkedés volt tapasztalható a közbeszerzések terén.

A közbeszerzési piac – összességében nézve – egyelőre erős; az építési beruházások közbeszerzéseinek száma és értéke 2022 első három negyedévében összességében meghaladta a tavalyi év azonos időszakának adatát, ugyanakkor 2022 harmadik negyedévet tekintve az építési beruházások értékében már csökkenő tendencia volt megfigyelhető.

Csökkenésnek indult az egyajánlatos szerződések száma

Az európai uniós források lehívásával kapcsolatos egyeztetések egyik sarkalatos pontja az egyajánlatos eljárások számának csökkentése. A Közbeszerzési Hatóság már tavasszal – a Kormány által megfogalmazott célok és a vonatkozó kormányrendelet mentén – közzétett egy közleményt, melyben felhívta a közbeszerzési piac résztvevőinek figyelmét ennek fontosságára, és bejelentette, hogy a közbeszerzések hatékonyságának további javítása érdekében kiemelt figyelmet fordít az egyajánlatos közbeszerzések ellenőrzésére.

Az Európai Bizottság szerződésalapú módszertana szerint vizsgálva – tekintettel az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről szóló 63/2022. (II. 28.) Korm. rendeletben foglaltakra – 2022 harmadik negyedévében már bizonyos mértékű csökkenés volt megfigyelhető az egyajánlatos szerződések darabszámát illetően, függetlenül attól, hogy mely beszerzési tárgyat vagy eljárásrendet (nemzeti vagy uniós) vesszük alapul.

„Az egyajánlatos közbeszerzési eljárások számának csökkentése érdekében azt javasoltuk az ajánlatkérőknek, hogy az eljárást megindító felhívásban írják elő a vonatkozó eredménytelenségi esetkör alkalmazását. Így amennyiben pusztán egyetlen ajánlat érkezik a felhívásukra, eredménytelenné kell nyilvánítaniuk az eljárást. A statisztikáink szerint az egyajánlatos közbeszerzések keretében megkötött szerződések darabszáma csökkenésnek indult augusztusban és szeptemberben. Bízunk benne, hogy ezek az adatok egy kedvező tendencia előjelei” – hívta fel a figyelmet Dr. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke.

Egészséges verseny: átlagosan hat ajánlat érkezik be közbeszerzésenként

A közbeszerzési verseny intenzitását több mutatószámmal vizsgálja a Közbeszerzési Hatóság, ezek közül csupán az egyik az egyajánlatos eljárások aránya. Egy másik fontos indikátor a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások (HNT-k) alakulása, amelyek esetén a megindított eljárások darabszáma 2022 első három negyedévében csökkent a tavalyi évek azonos időszakaihoz képest, miközben a lezárult HNT-k szám- és értékaránya továbbra is alacsony szinten maradt a nemzeti eljárásrendben, hasonlóan, mint az uniós eljárásrend esetén, ahol csökkenő tendencia volt megfigyelhető a HNT-k szám- és értékarányaira vonatkozóan.

Nagyon fontos adat a közbeszerzési eljárásokban átlagosan beérkező ajánlatok száma, mely 2022 első három negyedévében 6,4 darab volt. Ez a mutató évek óta hasonlóan magas szinten áll, ami a hazai közbeszerzési piacon fennálló versenyhelyzetet jelzi.

Közel 1.800 milliárd forint értékben nyertek közbeszerzéseket kkv-k

A Közbeszerzési Hatóság továbbra is kiemelt figyelmet biztosít a prevencióra, a jogszerűség biztosítására. Ennek részeként a Hatóság 2 munkanapon belül, előzetesen lektorálja az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a napi szerkesztésű magyar Közbeszerzési Értesítőben közzétett közbeszerzési hirdetményeket a jogszerűség biztosítása érdekében. Idén szeptember végéig a Hatóság összesen 21.333 db hirdetményt ellenőrzött, melyek közül 20.299 alkalommal küldött hiánypótlási felhívást, ami jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az ajánlatkérők hirdetményei jogszerű tartalommal jelenjenek meg.

Forrás: kozbeszerzes.hu

Magyarország korrekt megállapodásra törekszik az Európai Bizottsággal, és a kormány maximálisan elkötelezett a vállalások teljesítése mellett – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Gulyás Gergely kiemelte: az Európai Bizottsággal kötendő megállapodással 2025-re elérhető az a cél, hogy a diplomás átlagbér 80 százalékát keressék a pedagógusok. Jövőre csaknem 21, majd 25, 2025-ben pedig 29-30 százalékos lehet a béremelés – közölte.

A miniszter szerint ha sikerül megállapodni, már január 1-jén az eddig tervezett 10 százalék helyett megvalósulhat a közel 21 százalékos emelés.

Megjegyezte: a rendszerváltás óta háromszor kaptak jelentős béremelést a pedagógusok, ebből kettő Orbán-kormány idején volt.

A miniszter kifejtette: a kormány 17 vállalásában állapodott meg az unióval, ezek elsősorban a közbeszerzési rendszerre vonatkoznak és egyebek mellett csökkentik az egyajánlatos közbeszerzések arányát. Emellett új értékelőrendszert dolgoznak ki, cselekvési tervet fogadnak el a közbeszerzési verseny fokozására és megerősítik az együttműködést az OLAF-fal, az Európai Csalás Elleni Hivatallal – sorolta.

Elmondta: Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön levélben köszönte meg az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek, hogy döntésükkel hozzájárultak a határidők meghosszabbításához.

Az energiaellátással kapcsolatban úgy fogalmazott, “Magyarország gázellátása fél évig akkor is biztosított lenne, ha egyetlen molekula gáz sem érkezne az országba”. Azt mondta, az ország a jelentős tárolókapacitások, a komoly gázvásárlások és a tározók magas feltöltöttsége miatt biztonságban van.

Azt mondta, Magyarországon is rendkívül nagy problémákat, inflációt, árfolyamproblémákat jelent az, hogy az energiaárak elszabadultak Európában.

Szerinte kétféle kérdés van Európában: van-e egyáltalán elérhető energia, különösen földgáz és az mibe kerül. Hozzátette: mindenhol borzalmasan magasak az árak, de nem mindenhol tudják az első kérdésre azt a választ adni, hogy van elegendő energia.

A miniszter azt mondta, sok változtatásra van szükség a magyar energiarendszerben, a jelenlegi válság is erre hívja fel a figyelmet.

Ha sikerül megállapodni az Európai Bizottsággal, akkor a helyreállítási alap (RRF) hitelrészét Magyarország zöldátállásra és a villamosenergia-hálózat fejlesztésére fordítaná – közölte.

Gulyás Gergely közlése szerint az a céljuk, hogy a hálózat az eddiginél lényegesen több zöldenergiát tudjon befogadni. A kormány eddig is és a jövőben is arra fogja ösztönözni a háztartásokat és a magyar gazdaság szereplőit, hogy minél inkább zöldenergiára álljanak át – tette hozzá.

A tárcavezető közölte, jelenleg több az igény, mint amit a hálózat be tud fogadni.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy annak, akinek napeleme van, az abból származó energiát betáplálja a hálózatba és onnan kapja vissza az áramot. Ezen a szabályon változtatni kell, mert a magyar villamosenergia-hálózat egy nagyobb, költséges felújításig nem tud több energiát befogadni – közölte.

A befogadott igények esetében, illetve azoknak, akik már a hálózatban vannak a szabályozás nem változik, de “a még elő nem jegyzett”, be nem nyújtott igények kapcsán változtatnak, felfüggesztik a betáplálási kötelezettséget – ismertette Gulyás Gergely.

Elmondta, aki ezt követően napelemet telepít, a saját háztartásában tudja felhasználni a napenergiát, így egyszerűbb is lesz az eljárás, mert nem kell a szolgáltató engedélye.

Megjegyezte, ha az uniós forrásokból megvalósul a hálózatfejlesztés, akkor ismét lehetővé teszik a betáplálást.

Gulyás Gergely elmondta, a szabály a háztartások mellett azokra a vállalkozásokra is vonatkozik, amelyek saját célra állítanak elő villamos energiát.

A miniszter azt elismerte, hogy a betáplálás felfüggesztése a háztartásoknál a megtérülését lassítja, mert az energiafelhasználás időpontját az energia megtermeléséhez kell időzíteni, ha valaki nem ehhez időzíti, akkor akkumulátort kell vennie, ez pedig drágább beruházást is jelent.

Hangsúlyozta, a hálózat jelenleg a már előjegyzett napenergiaigényeken túl nem bírja el több energia betáplálását; az erőműveknél megmaradnak a jelenlegi szabályok.

Gulyás Gergely kérdésre beszélt arról, hogy Orbán Viktor és Olaf Scholz német kancellár berlini megbeszélésén szó volt a szankciókról is. A miniszter azt mondta, a szankciók higgadt, és Európa érdekeit is megfogalmazni képes értékelésére van szükség, mert valamennyi európai gazdaság rendkívül nehéz helyzetbe került az energiaárak megemelkedésétől a szankciók, illetve a szankciókkal való fenyegetés miatt.

Magyarország képes volt ugyan arra, hogy Európa legnagyobb rezsitámogatási programját megvalósítsa, de ez sem változtat azon, hogy az államra “iszonyatos terhet” ró ez a helyzet, és a gazdaságnak további – korábban ismertetett és tervezett – támogatási akciókat kell indítani. Ezekben a támogatásokban Közép-Európa nem versenyképes Nyugat-Európával, 200 milliárd eurós támogatást, amiről a németek döntöttek, ma egyetlen európai állam sem képes biztosítani országa cégeinek – tette hozzá.

Azt is mondta, a szankciók decemberben járnak le, akkor kell dönteni arról, hogy melyiket hosszabbítják meg közülük.

Arra a kérdésre, hogy az éppen aktuális minimálbérhez tervezik-e kötni a pedagógusok bérét, Gulyás Gergely azt felelte: “most kötjük valami egészen máshoz a bizottság igényeinek megfelelően”. A miniszter szerint ez sokkal kedvezőbb a pedagógusoknak.

A magyar baloldalnak fontosabb, hogy politikailag kárt okozzon az országnak és a kormánynak, mint hogy a pedagógusok bére emelkedjen – jelentette ki. Szerinte Dobrev Klára vezetésével a baloldal európai parlamenti képviselői mindent megtesznek az ellen, hogy az Európai Bizottsággal Magyarország meg tudjon állapodni és megkapja a neki járó uniós forrásokat. Ezzel szemben a kormány a tanárok követeléseivel azonosul, a magasabb bért fontosnak tartja – tette hozzá.

A miniszter ugyanakkor jelezte: ha “egyetlen egy fillért sem kapnánk” az Európai Uniótól, a pedagógusok bérét akkor is emeli a kormány 2023-ban 10 százalékkal. Hozzátette: az állami dolgozóknál – a korábban már beígért és törvényben rögzített orvosbéremelésen kívül – viszont jelentős emelésekre a jövő évben nem lehet számítani, mert különben nem tudja a kormány fenntartani a jelenlegi rezsitámogatási rendszert.

A polgári engedetlenségben részt vevő tanárok elbocsátásáról, illetve írásbeli figyelmeztetéséről azt mondta, a pedagógusok magasabb bérkövetelései indokoltak és jogosak, és a polgári kormány idején senkinek nem lehet baja abból, hogy sztrájkban vagy tüntetésen jogszerűen vesz részt.

Ugyanakkor – ahogy bármely munkavállalónak, a fizikai munkástól az akadémikusig – a pedagógusoknak is be kell tartaniuk a jogszabályokat. Ha pedig nem teszik, annak kötelező munkahelyi következményei vannak mérlegelési lehetőség nélkül.

Egy másik kérdésre válaszolva úgy vélte: az oktatásirányítás szempontjából teljesen lényegtelen, hogy polgári engedetlenségről van-e szó vagy sem. Mindenkitől elvárható, “a következő generációt oktató tanároktól különösen”, hogy a jogszabályokat tartsa be – hangsúlyozta.

Azt a felvetést, hogy a tanárok nemcsak a béremelés miatt, hanem más szakmai, autonómiát érintő kérdésekben is tiltakoznak, a miniszter úgy kommentálta: az érdemi párbeszéd lehetőségét ma a béremelés nyitja meg. Úgy vélte: bármilyen reformot képzelnének el a közoktatásban, vagy bármit tartanak szükségesnek a tanárok, amíg a bér kérdése nincs megoldva, vagy részben rendezve, addig jobb, ha “nem is nyúlunk hozzá” ehhez a területhez, mert az csak félreértésekhez, vitákhoz vezet.

Arra a kérdésre, hogy elbírja-e a magyar oktatás, ha a polgári engedetlenség miatt több száz pedagógust bocsátanak el, a miniszter azt mondta: minden jó tanárra szükség van, ezért arra kéri a tanárokat, hogy ha a kormány vagy bármi ellen tiltakozni akarnak, akkor azt a jogszabályi keretek között tegyék meg. Egyetlen egy, a tanári életpályát hivatásnak tekintő tanár elvesztését is “rossznak tartom” – hangsúlyozta.

A pedagógustüntetésekről szólva elmondta, a kormány a tüntetéseket tiszteletben tartja, a célokkal azonosul. Szerinte ma a magyar baloldal az egyetlen akadálya annak, hogy a pedagógusbéremeléshez szükséges uniós pénzeket az ország megkapja, így “ezek Dobrev Klára-ellenes tüntetések, ha úgy tetszik”.

Gulyás Gergely ismertette azt is: pénteken kezdik postázni a nemzeti konzultáció kérdőíveit, ekkor lesznek ismertek a kérdések. A miniszter szerint jó, és Európa többi országa számára is követendő példa a választópolgárok véleményének kikérése a szankciókról, illetve arról, hogy mennyire fogadják el az Európai Unió egyes államainak érvelését a szankciók szükségszerűsége mellett.

Kitért arra is: az Európai Bizottsággal való megállapodás esetén legkorábban ez év végén, a jövő év elején kaphat uniós pénzt Magyarország.

Orbán Viktor és Olaf Scholz találkozójáról közölte, a négyszemközti kormányfői egyeztetésen rendkívül sok európai uniós és a magyar-német viszonyban fontos kérdésről volt szó. Volt, ahol egyetértettek a felek, és volt, ahol az egyet nem értés ismert, ezekben az esetekben “sem a német kancellár nem győzte meg a magyar miniszterelnököt, sem fordítva”.

Orbán Viktornak a szerb elnökkel és az osztrák kancellárral folytatott múlt heti budapesti megbeszélése kapcsán elmondta: egyetértettek abban, hogy minél hamarabb fel kell lépni a migrációval szemben, és az lenne a legjobb, ha már Szerbia déli határán meg lehetne állítani a határsértőket.

Arról, hogy szivárgást észleltek Lengyelországban a Barátság kőolajvezetéken, Gulyás Gergely elmondta: megtalálták a szivárgás helyét, nem feltételezhető, hogy szándékos rongálásról van szó, és az eset nem érinti Magyarországot.

Az inflációra vonatkozó kérdésre válaszolva Gulyás Gergely azt mondta: amit a kormány meg tud tenni, azt megteszi, kiegyensúlyozott a költségvetési politika, és igyekeznek csökkenteni a külkereskedelmi deficitet is, amely a legnagyobb bizonytalanságot okozza az országnak.

Amíg a szankciók felverik az energiaárakat, addig a forint gyengülni fog – mondta, hozzátéve, a gazdaság alapjai stabilak.

Ha nem lennének szankciók, akkor rögtön jelentős mértékben erősödne a forint – hangsúlyozta.

Az áremelkedésekről szólva hozzátette: ha béke lesz Ukrajnában és visszavonják az Oroszország elleni, energiára kivetett uniós szankciókat, akkor “semmilyen problémánk az inflációval nem lesz”, mert nincs olyan szerkezeti ok a magyar gazdaságban, amely önmagában ilyen inflációt eredményezne.

A kormánynak nem feladata és nem is helyes, hogy kommentálja a jegybank monetáris politikai döntéseit – közölte arra a kérdésre reagálva, mit szólnak ahhoz, hogy a Matolcsy György vezette MNB a kamatemelési ciklus befejezése mellett döntött.

A gázársapkára vonatkozó javaslatot a miniszter úgy kommentálta: ha az Európai Bizottság ezzel egyidejűleg nem tudja a háztartások és a gazdaság gázfelhasználásához szükséges mennyiséget garantálni, akkor ez nem árcsökkentő lépés, hanem szankció.

Arra a felvetésre, hogy önkormányzatok nemzeti energiacsúcs összehívását kérik a kormánytól, Gulyás Gergely azt mondta: a kabinet Balla György személyében miniszteri biztost nevezett ki, aki minden nagyobb város polgármesterével külön tárgyalni fog.

A rendszerhasználati díj emelkedésével kapcsolatban közölte: azért nőtt a díj, mert beengedik a megújuló energiát a hálózatba, és ezért lényegesen drágább a fenntartás, sőt, most már ennek a korlátjáig is eljutottak.

Kitért arra, hogy a kormány gyármentő programjának részletei néhány napon belül ismertek lesznek.

Bármilyen nehéz is az európai és a magyar gazdasági helyzet, Magyországon spórolás miatt egyetlen családtámogatási program sem fog elmaradni – hangsúlyozta, hozzátéve, értékelik majd, melyek a leghatékonyabb támogatási formák, mely programokat folytatják, és indítanak-e újakat.

Azokra a sajtóinformációkra reagálva, amelyek szerint a baloldal jelentős pénzeket kapott a tengerentúlról a választási kampányához, úgy fogalmazott: a baloldal a függetlenségét áruba bocsátotta annak érdekében, hogy külföldről pénzt szerezzen.

Gulyás Gergely kijelentette, az ügy a legsúlyosabb pártfinanszírozási botrány a rendszerváltás óta, ehhez képest szerinte a Tocsik-ügy “kismiska” volt. Kijelentette: törvénysértés történt, innentől kezdve az ügy a hatóságokra tartozik, és nem csak a politikára.

Arra a kérdésre, mit szól ahhoz, hogy a parlamentben frakcióközi, LMBTQ-jogokkal foglalkozó csoport alakult, a miniszter azt mondta, irigyeli azokat, akik azt gondolják, hogy ma ez az ország száz legfontosabb ügye közé tartozik.

Gulyás Gergely újságírói felvetésre jó javaslatnak nevezte, hogy az iskolások megnézhessék Jankovics Marcell utolsó filmjét, a Toldit.

Egy a fővárosi közlekedési helyzetre vonatkozó kérdésre válaszolva kifogásolta, hogy bizonyos intézkedések hátrányosan érintik az autósokat. Nem szabad büntetni azokat, akik autóval járnak – mondta.

A tárcavezető kiemelte: Magyarország minden olyan uniós szankciót, amely vagyonok befagyasztásával kapcsolatos, végrehajtott.

Arra a kérdésre, hogy a küzdelemben az ukránoknak segítséget jelentettek-e a nyugati fegyverszállítmányok, azt válaszolta, az ellenállást nyilván segítik, a háborút ugyanakkor meghosszabbítják. Az igazi segítség az lett volna – tette hozzá -, ha a háború kitörése előtt sikerül megállapodniuk egymással a nagyhatalmaknak.

Gulyás Gergely közölte: Magyarország azért nem szállít fegyvert Ukrajnába, mert azt csak Kárpátalján keresztül tehetné, háborús fenyegetésnek téve ki ezzel egy olyan térséget is, ahol ma viszonylagos nyugalom van, és ahol még mindig nagy számban élnek magyarok.

MTI

Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) jogszabályi hátterét az alábbiak szerint lehet röviden összefoglalni.

A közbeszerzési törvénybe (Kbt-be) 2019. január 1-jétől hatályosan átemelésre kerültek a 424-es Korm. rendelet lényegi elemei, ezek:

• a nyilatkozati rend, képviselet szabályai az EKR-ben,
• az űrlapok és egyéb dokumentumok szabályai,
• az EKR mellőzésének jogalapjai,
• a közérdekből nyilvános adatok közzétételének szabályai (KBA megszűnése)
• határidők meghosszabbításának kérdései.

Az ún. EKR rendelet (a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet) tartalmazza továbbra is

• az informatikai részletszabályokat a benyújtandó dokumentumokkal kapcsolatban,
• az üzemzavar kérdéseit,
• az elektronikus árlejtést.

Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendeletet itt érheti el.

A Pénzügyminisztérium „Mikro-, kis- és középvállalkozások eszközberuházásainak támogatása Pest megye területén” című pályázatán az SMTplus Ipari és Kereskedelmi Kft. 46,67 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást nyert el az eszközparkjának fejlesztéséhez.

Az SMTplus Kft. 2007-ben alakult, 100%-ban magyar magántulajdonban lévő elektronikai bérmunkagyártó vállalat. Megalapításakor megrendeléseiket még kézi forrasztással végezték partnereik részére, mára azonban nagyrészt robotok végzik a szerelő munkát. A cég évről-évre dinamikusan fejlődik, hogy meg tudjon felelni a mindennapok kihívásainak.

A pályázat célja új eszközök beszerzése volt a vevőik rendkívül magas igényeinek modern, automatizált gyártósorokkal, technológiákkal és magas színvonalú folyamatokkal való még jobb teljesítése érdekében.

Az SMTplus Kft. Nagykőrösön megvalósult eszközberuházási projektje keretében sor került egy adagolókkal rendelkező, alkatrész beültető moduláris szerelőegységként működő robot (1 db új Panasonic NPM-W2 Modular Mounter with Feeders), és a beültetett alkatrészt leforrasztó szelektív forrasztó robot (1 db ERSA Smartflow) beszerzésére és üzembe állítására, valamint ezzel kapcsolatban két új munkahely létesítésére.

A Pest megye Területfejlesztési Koncepciója 2014-2030 és Pest megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 megvalósításához nyújtandó célzott pénzügyi támogatás keretében meghirdetett “PM_KKVESZKOZ_2018_B” kódszámú pályázati kiíráson 46 670 633 forintos állami támogatást elnyert, 84 855 697 forint összköltségvetésű fejlesztés 2021. december 16-án indult és 2022. szeptember 15-én zárult.

A Széchenyi Terv Plusz program keretében 207,48 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el a GÜTTLER Kft. A mezőgazdasági gépgyártó cég 296,39 millió forint összköltségű projektje során eszközparkjának bővítése mellett márkaépítéshez kapcsolódó marketingtanácsadás, és munkavállalói képzés valósul meg.

A hódmezővásárhelyi cég főtevékenysége mezőgazdasági talajművelő gépek tervezése, GÜTTLER® márkanévvel ellátott termékek gyártása, a technológia ismertetése, értékesítése. A vállalkozás 1996-ban jött létre a német Güttler házaspár alapításával, melynek célja az volt, hogy gyártó bázisa legyen a nyugat-európai keresletnek a Güttler GmbH-n keresztül, majd saját értékesítésben a közép-európai piacoknak. Ennek folyamán először Magyarországon indult el az értékesítés.

Jelen projekt a cég termékeinek variálhatósága iránt egyre gyakrabban felmerülő igény, illetve a termékek nagyobb mennyiségben, még magasabb minőségben és kedvezőbb áron való elérhetőségének kívánalma miatt vált szükségessé.

A gépparkfejlesztés részeként beszerzendő SENFENG SF4020HM 12KW fiber-lézer sík és cső vágógép egy CNC lézervágó berendezés, mely az alkatrészgyártási munkában vesz részt. Olyan alkatrészeket tudnak majd vele gyártani, amit eddig lassabban, pontatlanabbul, bonyolultabban vagy egyáltalán nem tudtak maguk előállítani. A LORCH Cobot Kollaboratív Robot főként kisebb és közepes sorozatok reproduktív gyors sorozatgyártására alkalmas. Rendkívül egyszerű programozhatóságnak és intuitív kezelhetőségnek köszönhetően egyszerűbbé válik a hegesztés, tehermentesíthetők a munkatársak, optimalizálhatók az emberi és gépi erőforrások. A három darab CATERPILLAR targonca anyagmozgató szerepet tölt majd be a kapacitásbővítésben. A Yaskava ArcWorld ívhegesztő robotrendszerek segítségével pedig robotizálják a hegesztést, mely jelentősen fokozza a termelékenységet és javítja az előállított termékek minőségét.

Az eszközbeszerzés mellett a cég igénybe vesz marketingtanácsadást, mely tartalmazza a GÜTTLER Kft. marketing koncepciójának kialakítását és a márkaértékesítés tevékenységeihez és folyamataihoz kapcsolódó tanácsadást. A projekt keretében továbbá egy fő munkatárs részére informatikai és digitális továbbképzés is megvalósul annak érdekében, hogy a projekt üzemeltetése és fenntartása problémamentes legyen.

A fejlesztés során beszerzett új gépekkel nőni fog a termelési kapacitás, és rövidülnek a gyártási idők. A beruházás eredményeként a cég javítani tudja technikai felkészültségét, versenyképességét és erőforrás-hatékonyságát. Mindezzel a termékek minősége javul, azok jobb egységáron értékesíthetőek, így a hozzáadott érték is emelkedik.

A Széchenyi terv Plusz program GINOP_PLUSZ-1.2.1-21 számú pályázati kiírásán 207 475 313 forint európai uniós támogatást elnyert, 296 393 305 forint összköltségvetésű fejlesztés 2022. január 2-án indult és várhatóan 2023. november 10-én zárul.

A mezőgazdasági gépgyártó cég 296,39 millió forint összköltségű projektje során eszközparkjának bővítése mellett márkaépítéshez kapcsolódó marketingtanácsadás és munkavállalói képzés valósul meg.

A cég fő tevékenysége mezőgazdasági talajművelő gépek tervezése, GÜTTLER® márkanévvel ellátott termékek gyártása, a technológia ismertetése, értékesítése. A vállalkozás 1996-ban jött létre a német Güttler házaspár alapításával, melynek célja az volt, hogy gyártó bázisa legyen a nyugat-európai keresletnek a Güttler GmbH-n keresztül, majd saját értékesítésben a közép-európai piacoknak. Ennek folyamán először Magyarországon indult el az értékesítés.

Jelen projekt a cég termékeinek variálhatósága iránt egyre gyakrabban felmerülő igény, illetve a termékek nagyobb mennyiségben, még magasabb minőségben és kedvezőbb áron való elérhetőségének kívánalma miatt vált szükségessé.

A gépparkfejlesztés részeként beszerzendő SENFENG SF4020HM 12KW fiber-lézer sík és cső vágógép egy CNC lézervágó berendezés, mely az alkatrészgyártási munkában vesz részt. Olyan alkatrészeket tudnak majd vele gyártani, amit eddig lassabban, pontatlanabbul, bonyolultabban vagy egyáltalán nem tudtak maguk előállítani. A LORCH Cobot Kollaboratív Robot főként kisebb és közepes sorozatok reproduktív gyors sorozatgyártására alkalmas. Rendkívül egyszerű programozhatóságnak és intuitív kezelhetőségnek köszönhetően egyszerűbbé válik a hegesztés, tehermentesíthetők a munkatársak, optimalizálhatók az emberi és gépi erőforrások. A három darab CATERPILLAR targonca anyagmozgató szerepet tölt majd be a kapacitásbővítésben. A Yaskava ArcWorld ívhegesztő robotrendszerek segítségével pedig robotizálják a hegesztést, mely jelentősen fokozza a termelékenységet és javítja az előállított termékek minőségét.

Az eszközbeszerzés mellett a cég igénybe vesz marketingtanácsadást, mely tartalmazza a GÜTTLER Kft. marketing koncepciójának kialakítását és a márkaértékesítés tevékenységeihez és folyamataihoz kapcsolódó tanácsadást. A projekt keretében továbbá egy fő munkatárs részére informatikai és digitális továbbképzés is megvalósul annak érdekében, hogy a projekt üzemeltetése és fenntartása problémamentes legyen.

A fejlesztés során beszerzett új gépekkel nőni fog a termelési kapacitás, és rövidülnek a gyártási idők. A beruházás eredményeként a cég javítani tudja technikai felkészültségét, versenyképességét és erőforrás-hatékonyságát. Mindezzel a termékek minősége javul, azok jobb egységáron értékesíthetőek, így a hozzáadott érték is emelkedik.

A Széchenyi Terv Plusz program „A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása” című, GINOP Plusz-1.2.1-21 számú pályázati kiírásán 207 475 313 forint európai uniós támogatást elnyert, 296 393 305 forint összköltségvetésű fejlesztés 2022. január 2-án indult és várhatóan 2023. november 10-én zárul.

Az inflációt és az orosz-ukrán háború hatásait is kezelni kell a közbeszerzések során.

A változékony gazdasági környezet jelentős kihívások elé állítja a hazai közbeszerzési piac szereplőit, melyekre reagálni kell – hangzott el a Közbeszerzési Expón. A Közbeszerzési Hatóság szervezésében a budapesti Millenáris Parkban szeptember 20-án megtartott szakmai rendezvényen kiállítóként több mint egy tucat kormányzati és egyéb szakmai szervezet, illetve számos közbeszerzési szakember vett részt. Az expón megtartott szakmai képzéseken megvitatták az árváltozások kezelésének közbeszerzési kérdéseit, az orosz-ukrán háború közbeszerzésekre kifejtett hatásait, illetve az intenzív verseny biztosításnak lehetőségeit.

A Közbeszerzési Hatóság 10 év után rendezte meg újra a Közbeszerzési Expót, azzal a céllal, hogy a közbeszerzési piac szereplői, az érintett szakemberek egy átfogó, interaktív jellegű szakmai rendezvény keretében találkozhassanak. A standoknál lehetőség nyílt az érdeklődők kérdéseinek megválaszolására, a kiállító szervezetek tevékenységének közérthető, újszerű bemutatására.

Dr. Latorcai Csaba miniszterhelyettes, a Miniszterelnökség Területfejlesztésért Felelős Minisztere Hivatalának parlamenti államtitkára, az esemény kapcsán elmondott beszédében kiemelte, hogy minden eddiginél szigorúbb és átláthatóbb rendszer jön létre az uniós pénzek felhasználására és az uniós közbeszerzések ellenőrzésére, ami a Bizottság véleménye szerint is garantálja az európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzések hatékonyságát és befolyástól való mentességét. Ennek kapcsán a miniszterhelyettes rámutatott ugyanakkor arra, hogy ez a korábbiakban is így működött a gyakorlatban.

A vonatkozó törvénymódosítások egy része már benyújtásra került az Országgyűlés elé, ezek elfogadása október végéig várhatóan megtörténik.

A rendezvényen a kiállítói szekció mellett szakmai kerekasztal-beszélgetésekre is sor került, melyeken a közbeszerzésekkel kapcsolatos legfontosabb aktualitásokat vitatták meg az érintett szakemberek. A jelenlegi, korábbiaknál bizonytalanabb gazdasági környezet számos kihívás elé állítja a hazai közbeszerzési piac szereplőit, melyekre reagálni kell. Ennek fényében az Expón a szakemberek három kiemelt témát jártak körbe: az előre nem látható, irreális árváltozások kezelésének közbeszerzési kérdéseit, az orosz-ukrán háború közbeszerzésekre kifejtett hatásait, illetve az intenzív verseny biztosításnak lehetőségeit a közbeszerzési piacon.

„Prevenció és ellenőrzés: ez a kulcsa annak, hogy egy rendkívül változékony gazdasági helyzetben, valamint egy uniós forrásokkal kapcsolatos közéleti vita közepette is segíthessük a közpénzek átlátható elköltését, biztosítsuk a verseny tisztaságát és a jogalkalmazói tevékenység jogszerű gyakorlását. A Közbeszerzési Hatóság ezt a munkát évek óta következetesen végzi, és most ennek szellemében rendeztük meg a Közbeszerzési Expót is. Abban bízunk, hogy ez az interaktív szakmai fórum is érdemi segítséget jelent a piac szereplőinek: teret akartunk adni a releváns kérdéseknek és az azonnali, első kézből érkező válaszoknak, a személyes interakciónak” – jelentette ki Dr. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke.

A Közbeszerzési Hatóság kiemelt feladatának tekinti a szakmán belüli tudásmegosztás elősegítését, ezért évek óta rendszeresen szervez szakmai rendezvényeket, konferenciákat. A Közbeszerzési Expó 2022 ennek szellemében helyt adott a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók (FAKSZ) képzésének is.

A szakkiállításon önálló standdal vett részt a Közbeszerzési Hatóság és a Közbeszerzési Döntőbizottság mellett a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt., a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt., az Egészségügyi Szolgáltató Zrt., az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, a Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt., a Nemzeti Kommunikációs Hivatal, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Megyei Jogú Városok Szövetsége, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., valamint az Országos Kórházi Főigazgatóság.

A Közbeszerzési Expó egyben ‘A közbeszerzések mérnöki szemmel’ elnevezésű országos szakmai roadshow budapesti állomása is volt, mely kifejezetten az építési beruházás célú közbeszerzések sajátosságaira, aktualitásaira fókuszált.

Forrás: KH

Abban bíznak, hogy ezeket a tárgyalásokat is lezárhatja az év végéig a kormány – értékelte a miniszter a bizottság döntését sajtótájékoztatóján.

Úgy fogalmazott, a magyar kormánynak “esze ágában sincs nem teljesíteni az eljárás során tett vállalásait”, így a szankciós tanácsi határozat elfogadására nem kerülhet sor, ezért másodlagos jelentőségű, hogy milyen szankciós javaslatot tartalmaz a vasárnap elfogadott dokumentum.

Értékelése szerint a vasárnapi európai bizottsági döntéssel lezárultak a feltételességi eljárás több hónapos intenzív tárgyalásai, így ezután újabb elvárások már nem támaszthatók Magyarországgal szemben. Az egyeztetések azonban folytatódnak a végrehajtásról – jelezte -, megemlítve, hogy maga szerdán egyeztet legközelebb Johannes Hahn költségvetésért felelős uniós biztossal.

Elmondta: a szükséges törvénymódosításokat hétfőn és pénteken nyújtja be a kormány az Országgyűlés elé.

A kabinet egyik legfontosabb vállalásaként mutatta be a tizenhét közül az integritási hatóság felállítását, amely az uniós forrásokból megvalósuló projektek közbeszerzési eljárásait ellenőrzi, és azokba csalás, összeférhetetlenség vagy szabálytalanság esetén avatkozhat be. Vezetőjét nyílt pályázaton, független szakértők választják ki – mondta, hozzátéve, a hatóság november második felében kezdheti meg működését.

A magyar fél ugyancsak vállalta egy korrupcióellenes munkacsoport létrehozását, amely nem a kormányzaton belül kap helyet, hanem az integritási hatósághoz fog kötődni. Elnöki tisztét az integritási hatóság elnöke tölti majd be, és paritásos alapon működik majd a kormányzati és nem kormányzati szférából érkező tagokkal.

A kormány a korrupcióellenes keretrendszert is erősíteni fogja, ezen belül Navracsics Tibor a vagyonnyilatkozatok személyi hatályának és tartalmának bővítését emelte ki.

Erősebb összeférhetetlenségi szabályokat alkotnak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok gazdálkodásával kapcsolatban is, amelyek jövőben a hazai polgári törvénykönyvénél szigorúbb, uniós szabályokat veszik alapul. A miniszter a többi között arról beszélt, hogy politikai szimpátia vagy baráti kapcsolatok esetén a kuratóriumi tagoknak jelezni kell összeférhetetlenségüket, és nem vehetnek részt a döntéshozatalban.

A vállalások között szerepel még a közhatalom gyakorlásával és a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén alkalmazandó külön eljárás, amely lehetővé teszi a bírói felülvizsgálatot abban az esetben, ha az ügyészség vagy a nyomozóhatóság elutasít egy feljelentést vagy megszünteti a büntetőeljárást.

Navracsics Tibor arról is beszámolt, hogy a vállalások végrehajtása már augusztus végén megkezdődött a gyorsabb lebonyolításért. A tárgyalásokat értékelve a miniszter elismerte, hogy kezdetben valóban volt bizalmatlanság a bizottság és a magyar fél között, ahogy fogalmazott “a tárgyalások alacsony hőfokról indultak”, szerinte azonban a folyamat végére normalizálódott az együttműködés.

A miniszter lehetségesnek tartja, hogy maga a bizottság fogja kimondani: a magyar kormány eleget tett a vállalásainak, amivel megszűnik az uniós költségvetés kockázata, ezért visszavonja határozati javaslatát és saját hatáskörben megszünteti az eljárást – mondta.

Az Európai Bizottság vasárnap azt javasolta, hogy függesszék fel a Magyarországnak szánt uniós források egy részének kifizetését az uniós pénzeszközökkel való rossz gazdálkodással kapcsolatos aggályok miatt.

Tovább bővíti prémium szolgáltatásainak körét a kiemelt működési szegmensként hűtött áruk szállításával foglalkozó Szemerey-Plus Zrt. A GINOP-PLUSZ-1.2.1-21 pályázat fejlesztési projektjének keretében új hűtőaggregátorokkal szerelik fel gépjárműveiket, így a megrendelők menet közben is folyamatosan monitorozhatják az áruk szállításához szükséges legideálisabb körülményeket.

A Szemerey-Plus Zrt. 2019-ben alakult meg a korábbi Szemerey-Plusz Kft. nyomán, és a mai napig 100%-ban magyar magánszemélyek tulajdonában álló vállalat. Fő tevékenységi köre a belföldi, nemzetközi közúti árufuvarozás. A Társaság jelenleg 130 darab 1,5 év átlagéletkorú, 24 tonnás szerelvénnyel végzi szolgáltatását, melyből 70% hűtős, 30 % pedig ponyvás szerelvény. A környezettudatosság jegyében kizárólag EURO6 besorolású, alacsony károsanyag-kibocsátású eszközöket használ.

A Szemerey-Plus Zrt-t egyetlen cél vezérli: megrendelőiket versenyelőnyhöz juttatni, biztonságos, ügyféligényekre szabott értékarányos szolgáltatást biztosítani és nem utolsósorban európai szintű szolgáltatást nyújtani a fuvarozási piacon. A hazai fuvarozói és szállítmányozói piac kiemelkedő tagjaként a Szemerey-Plus Zrt. mindig is nagy hangsúlyt fektetett a prémium szolgáltatások bevezetésére. Az élelmiszeripari termékek fuvarozása terén mára kiemelt fókuszt kapott náluk a hűtési lánc betartása – amely a jövőben még inkább követheti a megrendelők kívánságait.

A vállalat 2021-ben sikeresen pályázott a GINOP-PLUSZ-1.2.1-21 „A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása” című pályázati felhívás keretében, melynek segítségével még tovább fejlesztheti prémium szolgáltatásainak minőségét.

A fejlesztési projekt keretében a Szemerey-Plus Zrt. 65 db új Thermo King típusú hűtőaggregáttal szereli fel szállítóeszközeit. Ezek óriási előnye, hogy a pótkocsikban beállított hőmérséklet az informatikai rendszereken keresztül – akár két zónában is – távolról vezérelhető, monitorozható, a megrendelő és a szállított áru igényeinek megfelelően.

Az informatikai rendszerek folyamatos naprakészen tartásának érdekében a fejlesztés során 25 db új laptoppal, valamint a vállalatirányítást támogató komplex CLGO Logisztikai Keretrendszerrel is gazdagodik a társaság, a kollégák pedig elektronikus ügyintézési alapok képzésen vehetnek részt, ezzel is elősegítve a hatékony munkavégzést. Emellett a támogatásból további 5 db Linde típusú targoncát is beszereznek, amelyek a logisztikai munkát segítik majd a jövőben.

A Szemerey-Plus Zrt. éjjel-nappal működő, 24/7-es diszpécserszolgálattal rendelkezik, így járműveik nyomon követése folyamatos és teljes körű. Mind a rakodási és érkezési időket, mind pedig a járművek belső hőmérsékletét nyomon követik, szükség esetén erről a megbízókat is ellátva minden információval. Igény esetén a pótkocsikban képrögzítést is tudnak biztosítani, ezzel valóban teljes körű visszajelzést tudnak adni az áru útjáról a felrakástól egészen a lerakodás pillanatáig. A gépjárművezetők mobilapplikáció segítségével tudják scannelni a fuvarokmányokat, így a megbízóknak akár 24 órán belül garantálni tudják az okmányok elektronikus átküldését – ily módon a környezetet is kímélik, a papírfelhasználás csökkentésére törekedve.

A Szemerey-Plus Zrt. a részére megítélt 383.834.097 Ft-os feltételesen vissza nem térítendő állami támogatás segítségével végrehajtott fejlesztések eredményeként még tovább erősítheti minőségi piaci megjelenését, valamint a megbízói igények legmagasabb szintű kielégítését.

A Szemerey-Plus Zrt. 2019-ben alakult meg a korábbi Szemerey-Plusz Kft. nyomán, és a mai napig 100%-ban magyar magánszemélyek tulajdonában álló vállalat. Fő tevékenységi köre a belföldi, nemzetközi közúti árufuvarozás. A Társaság jelenleg 130 darab 1,5 év átlagéletkorú, 24 tonnás szerelvénnyel végzi szolgáltatását, melyből 70% hűtős, 30 % pedig ponyvás szerelvény. A környezettudatosság jegyében kizárólag EURO6 besorolású, alacsony károsanyag-kibocsátású eszközöket használ.

A Szemerey-Plus Zrt-t egyetlen cél vezérli: megrendelőiket versenyelőnyhöz juttatni, biztonságos, ügyféligényekre szabott értékarányos szolgáltatást biztosítani és nem utolsósorban európai szintű szolgáltatást nyújtani a fuvarozási piacon. A hazai fuvarozói és szállítmányozói piac kiemelkedő tagjaként a Szemerey-Plus Zrt. mindig is nagy hangsúlyt fektetett a prémium szolgáltatások bevezetésére. Az élelmiszeripari termékek fuvarozása terén mára kiemelt fókuszt kapott náluk a hűtési lánc betartása – amely a jövőben még inkább követheti a megrendelők kívánságait.

A vállalat 2021-ben sikeresen pályázott a GINOP-PLUSZ-1.2.1-21 „A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása” című pályázati felhívás keretében, melynek segítségével még tovább fejlesztheti prémium szolgáltatásainak minőségét.

A fejlesztési projekt keretében a Szemerey-Plus Zrt. 65 db új Thermo King típusú hűtőaggregáttal szereli fel szállítóeszközeit. Ezek óriási előnye, hogy a pótkocsikban beállított hőmérséklet az informatikai rendszereken keresztül – akár két zónában is – távolról vezérelhető, monitorozható, a megrendelő és a szállított áru igényeinek megfelelően.

Az informatikai rendszerek folyamatos naprakészen tartásának érdekében a fejlesztés során 25 db új laptoppal, valamint a vállalatirányítást támogató komplex CLGO Logisztikai Keretrendszerrel is gazdagodik a társaság, a kollégák pedig elektronikus ügyintézési alapok képzésen vehetnek részt, ezzel is elősegítve a hatékony munkavégzést. Emellett a támogatásból további 5 db Linde típusú targoncát is beszereznek, amelyek a logisztikai munkát segítik majd a jövőben.

A Szemerey-Plus Zrt. éjjel-nappal működő, 24/7-es diszpécserszolgálattal rendelkezik, így járműveik nyomon követése folyamatos és teljes körű. Mind a rakodási és érkezési időket, mind pedig a járművek belső hőmérsékletét nyomon követik, szükség esetén erről a megbízókat is ellátva minden információval. Igény esetén a pótkocsikban képrögzítést is tudnak biztosítani, ezzel valóban teljes körű visszajelzést tudnak adni az áru útjáról a felrakástól egészen a lerakodás pillanatáig. A gépjárművezetők mobilapplikáció segítségével tudják scannelni a fuvarokmányokat, így a megbízóknak akár 24 órán belül garantálni tudják az okmányok elektronikus átküldését – ily módon a környezetet is kímélik, a papírfelhasználás csökkentésére törekedve.

A Szemerey-Plus Zrt. a részére megítélt 383.834.097 Ft-os feltételesen vissza nem térítendő állami támogatás segítségével végrehajtott fejlesztések eredményeként még tovább erősítheti minőségi piaci megjelenését, valamint a megbízói igények legmagasabb szintű kielégítését.

A Széchenyi 2020 program „Megújuló energia használatát, energiahatékonyság növelését célzó épületenergetikai fejlesztések támogatása” című felhívásán 82,03 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el a JAVIPA Nyomdaipari Kft. A 149,14 millió forint összköltségű projekt keretében a békéscsabai vállalkozás a Trefort utca 2/1. szám alatti épületének energetikai korszerűsítését valósította meg.

Az épületenergetikai projekt során 110,88 kW-os napelemes rendszer telepítése valósult meg, ami 336 db 330 Wp-s napelemből és a hozzájuk kapcsolt optimalizálóból áll, ami az általános rendszerekkel ellentétben a teljesítményt 5-20%-kal növeli. Az esetleges meghibásodás vagy teljesítménycsökkenés esetén az optimalizáló beavatkozik és csak az adott hibás panelt teszi csökkentett módba. A rendszerhez távfelügyeleti szolgáltatás is tartozik.

A megfelelő légzárás és a maximális hőszigetelés céljából az épület nagyobbrészt szendvicspanel borítást kapott, így a beépített, de megszüntetett nyílászárók teljesen hőhídmentessé váltak. Ezáltal egy teljes komplex rendszer alakult ki az épületben. A födém szerkezet szigetelése ugyanezen elv alapján került kialakításra.

A gépészeti rész tekintetében az épület energetikai sajátosságait és a munkakörnyezet igényeit figyelembe véve olyan légkezelő rendszer került beépítésre, amely optimalizálja a bent lévő levegő hőmérsékletét, páratartalmát, ami a gyártási folyamat szempontjából elengedhetetlen. A légkezelőbe hővisszanyerő részt is beépítettek, ezáltal is csökkenthető a bevitt fűtési energia. A légkezelő hőenergia ellátását magas COP értékkel bíró hőszivattyú biztosítja. A légkezelő rendszer szerves része lett a használati meleg víz rendszer fejlesztése is, valamint a megfelelő hőegyensúly fenntartásához fan-coil rendszer került beépítésre. A beltéri világítási rendszer kis fogyasztású, nagy fényerejű, korszerű LED technológián alapuló fejlesztése is megvalósult.

A Széchenyi 2020 program „Megújuló energia használatát, energiahatékonyság növelését célzó épületenergetikai fejlesztések támogatása” című, GINOP-4.1.4-19 számú pályázati kiírásán 82 026 844 forint európai uniós támogatást elnyert, 149 139 717 forint összköltségvetésű fejlesztés 2020. január 16-án indult és 2021. szeptember 28-án zárult.

A Széchenyi 2020 program „Megújuló energia használatát, energiahatékonyság növelését célzó épületenergetikai fejlesztések támogatása” című felhívásán 82,03 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el a JAVIPA Nyomdaipari Kft.

Az épületenergetikai projekt során 110,88 kW-os napelemes rendszer telepítése valósult meg, ami 336 db 330 Wp-s napelemből és a hozzájuk kapcsolt optimalizálóból áll, ami az általános rendszerekkel ellentétben a teljesítményt 5-20%-kal növeli. Az esetleges meghibásodás vagy teljesítménycsökkenés esetén az optimalizáló beavatkozik és csak az adott hibás panelt teszi csökkentett módba. A rendszerhez távfelügyeleti szolgáltatás is tartozik.

A megfelelő légzárás és a maximális hőszigetelés céljából az épület nagyobbrészt szendvicspanel borítást kapott, így a beépített, de megszüntetett nyílászárók teljesen hőhídmentessé váltak. Ezáltal egy teljes komplex rendszer alakult ki az épületben. A födém szerkezet szigetelése ugyanezen elv alapján került kialakításra.

A gépészeti rész tekintetében az épület energetikai sajátosságait és a munkakörnyezet igényeit figyelembe véve olyan légkezelő rendszer került beépítésre, amely optimalizálja a bent lévő levegő hőmérsékletét, páratartalmát, ami a gyártási folyamat szempontjából elengedhetetlen. A légkezelőbe hővisszanyerő részt is beépítettek, ezáltal is csökkenthető a bevitt fűtési energia. A légkezelő hőenergia ellátását magas COP értékkel bíró hőszivattyú biztosítja. A légkezelő rendszer szerves része lett a használati meleg víz rendszer fejlesztése is, valamint a megfelelő hőegyensúly fenntartásához fan-coil rendszer került beépítésre. A beltéri világítási rendszer kis fogyasztású, nagy fényerejű, korszerű LED technológián alapuló fejlesztése is megvalósult.

A Széchenyi 2020 program „Megújuló energia használatát, energiahatékonyság növelését célzó épületenergetikai fejlesztések támogatása” című, GINOP-4.1.4-19 számú pályázati kiírásán 82 026 844 forint európai uniós támogatást elnyert, 149 139 717 forint összköltségvetésű fejlesztés 2020. január 16-án indult és 2021. szeptember 28-án zárult.

A Fémsystem Korlátolt Felelősségű Társaság 2020. júniusában 35,4 Ft millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert a Széchenyi 2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében a „Megújuló energia használatát, energiahatékonyság növelését célzó épületenergetikai fejlesztések támogatása” című pályázati kiíráson. A fejlesztés során a gyártó üzem energetikai fejlesztése és napelemes rendszer telepítése valósult meg hálózati villamosenergia-termelés céljából.

A fejlesztés célja a 4400 Nyíregyháza, Rákóczi út 100. szám alatt található gyártó üzem épületének komplex energetikai fejlesztése és az épületre történő 20 kWp teljesítményű napelemes rendszer telepítése volt.

A fejlesztés lényegében közvetett módon hozzájárul a cég eredményének növekedéséhez a működési költségek csökkentésével, amely a pályázó stratégiai szemléletét figyelembe véve a jövőben végrehajtandó fejlesztések szempontjából kiemelten fontos, hiszen a vállalkozás kiemelt célja a folyamatos fejlesztés a versenyképesség fenntartása érdekében. Ennek hatására a jövőben a Fémsystem Kft. alkalmazásában álló munkavállalók száma is emelkedhet, amely a helyi társadalmi-gazdasági mutatók javításához is hozzájárul.

A jelenlegi gazdasági helyzetben igyekeznek havi kiadásaikat a lehető legkisebbre csökkenteni. Az épület fenntartása jelentős terhet rótt a költségvetésre, kiváltképp a téli időszakban. A cég a projektben szereplő épület üzemeltetése során nagyon magas energia számlákat fizetett ki az áramszolgáltató felé, mely jelentősen terhelte költségvetését, éppen ezért energetikai fejlesztést és megújuló energia korszerűsítést kívántak végrehajtani az épületen, hogy csökkentsék a magas energia számláikat. Az épület energia csökkentése érdekében több alternatíva felmerült, melyek közül a napelemes rendszer került kiválasztásra. A vállalkozás elkötelezett a megújuló energiaforrások hasznosításának propagálásában és lehetőségeikhez mérten kiveszik részünket a környezettudatos megoldások alkalmazásában. Jelen beruházással is törekszenek a zöld energia kiaknázására, hiszen mindösszesen 20 kWp teljesítményű napelemes rendszer kiépítését valósították meg.

A fejlesztésben érintett épületegység adja a cég nettó árbevételének jelentős részét, így kiemelt jelentőségű számukra a sikeres pályázat és projektzárás, melynek megvalósításával a társaság versenyképessége, piaci pozíciója erősödik és a munkahelyek megtartása is biztosított. E pályázat jól szolgálja a kormányzati stratégia mikro, kis és középvállalati szinten történő megvalósítását.

Európai uniós támogatásból megvalósult Nyíregyházán a Fémsystem Kft. gyártó üzemének épületenergetikai fejlesztése, napelemes rendszer telepítése.

A Fémsystem Korlátolt Felelősségű Társaság 2020. júniusában 35,4 Ft millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert a Széchenyi 2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében a „Megújuló energia használatát, energiahatékonyság növelését célzó épületenergetikai fejlesztések támogatása” című pályázati kiíráson. A fejlesztés során a gyártó üzem energetikai fejlesztése és napelemes rendszer telepítése valósult meg hálózati villamosenergia-termelés céljából.

A fejlesztés célja a 4400 Nyíregyháza, Rákóczi út 100. szám alatt található gyártó üzem épületének komplex energetikai fejlesztése és az épületre történő 20 kWp teljesítményű napelemes rendszer telepítése volt.

A fejlesztés lényegében közvetett módon hozzájárul a cég eredményének növekedéséhez a működési költségek csökkentésével, amely a pályázó stratégiai szemléletét figyelembe véve a jövőben végrehajtandó fejlesztések szempontjából kiemelten fontos, hiszen a vállalkozás kiemelt célja a folyamatos fejlesztés a versenyképesség fenntartása érdekében. Ennek hatására a jövőben a Fémsystem Kft. alkalmazásában álló munkavállalók száma is emelkedhet, amely a helyi társadalmi-gazdasági mutatók javításához is hozzájárul.

A jelenlegi gazdasági helyzetben igyekeznek havi kiadásaikat a lehető legkisebbre csökkenteni. Az épület fenntartása jelentős terhet rótt a költségvetésre, kiváltképp a téli időszakban. A cég a projektben szereplő épület üzemeltetése során nagyon magas energia számlákat fizetett ki az áramszolgáltató felé, mely jelentősen terhelte költségvetését, éppen ezért energetikai fejlesztést és megújuló energia korszerűsítést kívántak végrehajtani az épületen, hogy csökkentsék a magas energia számláikat. Az épület energia csökkentése érdekében több alternatíva felmerült, melyek közül a napelemes rendszer került kiválasztásra. A vállalkozás elkötelezett a megújuló energiaforrások hasznosításának propagálásában és lehetőségeikhez mérten kiveszik részünket a környezettudatos megoldások alkalmazásában. Jelen beruházással is törekszenek a zöld energia kiaknázására, hiszen mindösszesen 20 kWp teljesítményű napelemes rendszer kiépítését valósították meg.

A fejlesztésben érintett épületegység adja a cég nettó árbevételének jelentős részét, így kiemelt jelentőségű számukra a sikeres pályázat és projektzárás, melynek megvalósításával a társaság versenyképessége, piaci pozíciója erősödik és a munkahelyek megtartása is biztosított. E pályázat jól szolgálja a kormányzati stratégia mikro, kis és középvállalati szinten történő megvalósítását.

Az Európai Unió Kreatív Európa programjának magyarországi koordinátora munkatársat keres programkoordinátor munkakörbe.

A programkoordinátor feladata a Kultúra ággal kapcsolatos pályázati tanácsadás, kapcsolattartás, tájékoztató anyagok előkészítése, fordítása, hírlevelek szerkesztése és kiküldése, közösségi média felületek kezelése, rendezvények szervezése.

A pozíció betöltésének feltétele a felsőfokú végzettség és kiváló angol nyelvtudás. Előnyt jelent további idegen nyelv(ek), valamint az Európai Unió kulturális politikájának ismerete.

Jelentkezni önéletrajzzal a kultura@kreativeuropa.hu e-mail címen lehet.
Jelentkezési határidő: 2022. augusztus 1.

Bővebb információ:
Kreatív Európa Iroda; – Mondik Gábor
E: kultura@kreativeuropa.hu
I: kultura.kreativeuropa.hu

A Közbeszerzési Hatóság 2021-ben is következetes és fokozott ellenőrzési tevékenységet folytatott. A számokból az is kitűnik, hogy a gazdaság felpörgetését célzó intézkedések megtették hatásukat a közbeszerzések területén. Az eredményesen lefolytatott közbeszerzési eljárások száma az előző évhez képest mintegy 200 darabbal, értékben pedig 29%-kal nőtt. Az Országgyűlés Gazdasági bizottsága elfogadta a szervezet 2021-re vonatkozó beszámolóját.

A Hatóság frissen elfogadott beszámolója rámutat (pdf), hogy a piaci verseny 2021-ben is biztosított volt a közbeszerzések területén. A közbeszerzési eljárásokban évente közel 5000 gazdálkodó szervezet vesz részt ajánlattevőként – ez 2021-ben sem volt másként. Az ajánlattevők közül pedig tavaly mintegy 3500 különböző cég nyert a magyarországi közbeszerzéseken, hasonlóan a 2020-as évhez.

A magyar piac nyitottságát és a széles körű verseny megvalósulását bizonyítja, hogy a hazai vállalatok mellett nagy arányban (kb. egyharmad) nyernek külföldi cégek is közbeszerzéseket hazánkban, többek között a nagy értékű építési beruházások esetén, legyen szó akár autópályákról vagy gyorsforgalmi utakról.

Rekordösszegben nyertek közbeszerzéseket a kkv-k

A nyertes mikro-, kis- és középvállalkozásokat tartalmazó közbeszerzések aránya Magyarországon hagyományosan nagyon magas. 2021-ben az ilyen eljárások aránya meghaladta a 85%-ot, azaz minden 100 eljárásból a mikro-, kis- és középvállalkozások 85-öt megnyertek. A kkv-k által megnyert eljárások összértéke pedig elérte a 2500 milliárd forintot, amely rekord összegnek tekinthető.

„Kiemelendő, hogy a magyar közbeszerzési piacon a kkv- szektor részvételi aránya emelkedő tendenciát mutat, míg 2020-ban minden 100 forintból 56-ot vittek, 2021-ben már 60 forint került a kkv-khoz”– hívta fel a figyelmet Dr. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke.

Forrás: KH
Az eredeti, teljes cikket itt olvashatja el.