Feed aggregator

No official reason has been given for the death of Seif Sharif Hamad at the age of 77.

Privés de lieux de formation, plus d’une centaine d’apprentis vaudois du secteur de la restauration ont été déplacés sur des sites ouverts. Ils achèvent leur formation dans les hôpitaux, EMS ou casernes militaires.

Jeff Tomlinson (50) sagt, warum er sich selbst aus dem Rennen um den SCRJ-Trainerposten genommen hat. Und welche Reaktionen ihn besonders berührten.

A rendőrség megerősítette, hogy őrizetbe vették a Vámszedő (Mýtnik) ügyben gyanúsított Michal Suchobát az Egyesült Arab Emirátusokban.

Kórházban kezelik Fülöp edinburghi herceget, II. Erzsébet királynő férjét.

Am Donnerstag soll auf dem Mars erstmals ein Helikopter abheben. Gesteuert wird das Gerät mit Schweizer Technologie. BLICK sprach mit den Machern.

Der Bundesrat agiert vorsichtig und hebt die geltenden Massnahmen nur schrittweise auf. Für manche BLICK-Leserinnen und -Leser geht es viel zu langsam. Andere sind dankbar um jeden Hauch Normalität.

Robbanás történt szerdán a németországi Neckarsulmban egy szupermarketlánc központjában, hárman megsebesültek - jelentették német hírportálok.

Am 7. März werden sich alle Augen auf Prinz Harry und Herzogin Meghan richten. Das Royal-Paar wird sein erstes TV-Interview seit dem Megxit geben. Nun verrät Gayle King, was alles erlaubt ist.

Nachdem sich die Kombination und die Parallel-Bewerbe immer mehr als Rohrkrepierer entpuppen, könnten schon bald die Crosser bei den Alpinen für Furore sorgen.

S’il a perdu la tête du classement des meilleurs buteurs de la Liga espagnole au profit de l’Uruguayen Luis Suarez (16 buts) et de l’Argentin Lionel Messi (15 buts), l’attaquant marocain du FC Séville, Youcef En-Nesyri, est désormais seul dauphin de Mohamed Salah, sur le plan africain. Avec 13 réalisations, il est à 4 longueurs […]

L’article Buteurs africains : En-Nesyri toujours à l’affût de Mo. Salah est apparu en premier sur Afrik.com.

Written by Martin Russell,

On 1 February 2021, the Myanmar armed forces seized power and imprisoned Aung San Suu Kyi, de facto leader of the country since 2016. The coup threatens to derail Myanmar’s progress towards democracy, which began in 2008 after five decades of brutal military rule. Huge protests have broken out in Myanmar, calling for the restoration of the elected civilian government. The EU is considering additional sanctions against the country.

Myanmar’s 2020 elections lead to a military coup

© sezerozger / Adobe Stock

Myanmar’s parliament has a total of 664 seats, of which three-quarters (498) are elected and one quarter (166) allocated to representatives appointed by the armed forces. In the November 2020 elections, the ruling National League for Democracy (NLD) won 396 seats, equivalent to 80 % of elected seats and 60 % of all parliamentary seats – an even bigger majority than in the previous (2015) vote. Observers raised several concerns about the conditions under which elections were held – a biased media environment, and the exclusion of several large groups such as the stateless Rohingya – but did not find major irregularities in the conduct of the vote itself. Nevertheless, the military alleged widespread electoral fraud, though without producing convincing evidence to back its claims.

Early in the morning of 1 February, a few hours before the new parliament was due to be sworn in, the armed forces arrested NLD leader Aung San Suu Kyi and President Win Myint, as well as hundreds of NLD parliamentarians and supporters. Based on its unsubstantiated allegations of fraud, the military declared the elections invalid, and vested legislative and executive powers in a State Administrative Council comprising equal numbers of military officers and civilian politicians, chaired by General Min Aung Hlaing, head of the armed forces. Aung San Suu Kyi was charged with illegally importing radio equipment; both she and Win Myint now face criminal charges and are under house arrest. The military declared a one-year state of emergency, after which it says new elections will take place.

1962-2016: 54 years of military rule, then a democratic transition

Ever since seizing power in 1962, the Tatmadaw (military) has played a toxic role in a country which is racked by ethnic conflict and has become one of the poorest in Asia, despite its natural resource wealth. After a brutally suppressed uprising in 1988, elections were finally held in 1990, and won overwhelmingly by the NLD, but the army refused to recognise the results, and NLD leader Suu Kyi spent 15 years under house arrest. Both the European Union (EU) and the United States (US) adopted economic sanctions and arms embargoes. A return to civilian rule began with the adoption of a new constitution in 2008, leading to elections in 2010. The new government, formed by the pro-military Union Solidarity and Development Party (USDP) was nominally civilian, but in fact mainly comprised former generals. Nevertheless, political reforms persuaded the EU to lift its economic sanctions in 2013, although the arms embargo remained in place; the US followed suit in 2016. The NLD, which had boycotted the previous vote in 2010, won an overwhelming electoral victory in 2015. Although Suu Kyi was constitutionally barred from the presidency, in 2016 she became the country’s de facto leader, with the title of State Counsellor.

2016-2021: Rights abuses continue under Suu Kyi, but her popularity remains intact

For decades, the Muslim Rohingya minority have endured persecution. Resented by most Burmese as illegal ‘Bengali’ migrants (although many are from families that have lived in the country for hundreds of years), most are denied citizenship, and live in apartheid-like conditions. Attacks on the community culminated in military ‘clearance operations’, killing thousands in 2016 and 2017. Over 700 000 fled to neighbouring Bangladesh, where they live in refugee camps with little prospect of ever returning home. In response, the EU adopted visa bans and asset freezes against 14 military officers, but did not bring back economic sanctions.

The 2008 military-drafted constitution makes it impossible for civilian authorities to hold the armed forces to account for such abuses: the commander-in-chief appoints the defence, home affairs, and border affairs ministers, and soldiers are tried in military courts, guaranteeing them lenient treatment. The constitution can only be changed if over three-quarters of parliamentarians are in favour, giving military representatives a veto on amendments. While Suu Kyi may have been powerless to stop the atrocities, many argue that she could at least have spoken out against them; in fact, she remained silent. Noting her complicity in the violence, the European Parliament, which had awarded Suu Kyi the Sakharov Prize for human rights defenders in 1990, decided to remove her from the list of Sakharov laureates in 2020. Concerns about the plight of the Rohingya are not widely shared in Myanmar itself. Suu Kyi’s defence of military atrocities in December 2019 at the International Court of Justice earned her international condemnation, but the resounding NLD electoral victory in 2020 suggests that, if anything, it consolidated her reputation at home.

Implications of the military coup, and the ensuing protests

Given that the constitution gives the armed forces enormous political power and shields them from civilian oversight, the motives for the coup are unclear. With the world’s attention distracted by coronavirus and the Biden administration still finding its feet, military leaders may have felt it was a propitious moment to act. General Min Aung Hlaing’s personal ambitions were probably also a factor; he is due to retire from the armed forces in July 2021, and the poor electoral showing of the pro-military USDP party, which lost 8 of its 41 seats in the 2020 elections, made it unlikely that he could secure parliamentary backing to become president.

Protests against the coup initially took the form of people banging pots and pans, followed by doctors and teachers going on strike. The rallies which started on 6 February are the largest since the Saffron Revolution, which was put down by the military in 2007. This time, the military has responded by banning large public gatherings, restricting internet access and declaring martial law in several cities. The police are using increasingly forceful methods to break up protests: water cannon, rubber bullets, and live ammunition fired into the air. So far, 400 have been detained. The outcome is still in the balance; in 1988 and 2007, the armed forces showed that they will stop at nothing to quell discontent, and an equally bloody crackdown cannot be ruled out now. On the other hand, after several years of relative freedom, protestors are more determined than ever. Unlike previous uprisings (mobile phones were practically non-existent in Myanmar before 2011), social media are playing a key part in mobilising the current wave of protests, which show no sign of losing momentum.

International reactions

The EU, G7 and US were united in immediately condemning the coup, while calling on military leaders to hand back power to civilian authorities, and to release Suu Kyi and other detainees. US sanctions announced on 11 February will block Myanmar government access to US$1 billion of funds held in the US. China, which is a key ally of Myanmar and by far its main trade and investment partner, merely called on all sides to ‘appropriately handle their differences … and safeguard political and social stability’. Japan, India and most other Asian countries have also avoided strong statements. For its part, the Association of Southeast Asian Nations, which Myanmar belongs to, urged ‘dialogue, reconciliation and the return to normalcy’. A UN Security Council statement issued on 4 February, after China had blocked a more strongly worded text, emphasises the need to ‘uphold democratic institutions and processes’ and release all detainees.

EU foreign ministers are to consider their response at the meeting of the Foreign Affairs Council on 22 February. According to EU High Representative/Vice-President Josep Borrell in a speech to the European Parliament on 9 February, the three main options on the table are sanctions (in addition to the targeted sanctions adopted in 2018 against military officers for their role in atrocities against the Rohingya), a review of EU development aid to Myanmar (€688 million for 2014-2020), and cancelling the country’s privileged access to European markets under the ‘Everything But Arms’ (EBA) scheme. Benefiting from zero tariffs, Myanmar’s textiles industry is booming, and its exports to Europe have grown 19-fold since 2013. However, Borrell warned that EBA suspension would hurt the general population, in particular the 500 000 employees of garment factories, while having little effect on the military, whose economic interests are mostly in other sectors. He emphasised the importance of continuing dialogue with Myanmar’s leaders.

In its resolution of 11 February 2021 on Myanmar, the European Parliament urges the armed forces to hand power back to the civilian authorities led by Suu Kyi, and to release all detainees. It also calls for constitutional reforms and additional targeted EU sanctions against military leaders.

Read this ‘at a glance’ on ‘Myanmar: The return of the junta‘ in the Think Tank pages of the European Parliament.

In der US-Stadt Boston kam es am Freitag zu einem kuriosen Unfall: Ein Coiffeur stürzte beim Haareschneiden auf seine Schere und musste schwer verletzt ins Spital gebracht werden. Ein Video zeigt den Vorfall.

Les magasins, les musées ou encore les zoos devraient rouvrir leurs portes le 1er mars. Mais pas encore les restaurants. Les cantons doivent encore accepter les décisions du Conseil fédéral.

Az EU új program létrehozásával gyorsítja fel a koronavírus-járvány elleni védekezést - jelentette be az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben.

Les affaires de corruption et les poursuites judiciaires enclenchées par la justice algérienne, depuis la chute de l’ancien régime de l’ex-Président Abdelaziz Bouteflika, se poursuivent, ce jour, avec notamment le chaud dossier Sonatrach. C’est aujourd’hui, mercredi 17 février 2021, que devrait s’ouvrir, à la Cour d’appel de Paris, l’affaire Sonatrach, l’un des plus gros scandales […]

L’article Corruption : encore des « cafards » de Bouteflika ! est apparu en premier sur Afrik.com.

Netflix verspricht jede Woche einen neuen Film und Disney+ zeigt verschobene Kinohits («Black Widow», «Jungle Cruise»). Hier finden Sie eine Übrsicht, welche Filme Sie 2021 nicht verpassen dürfen.

Weil das Eis unter ihnen brach, stürzten am Dienstag in Amsterdam mehrere Schlittschuhläuferinnen ins bitterkalte Wasser. Passanten eilten sofort zuhilfe – und gerieten dabei selbst in Gefahr.

More attention should be paid to whether platforms offer an 'ecosystem' of many different services, in terms of designating them as so-called 'gatekeeper platforms' and therefore coming under the scope of the proposed Digital Markets Act (DMA) rules, says a position paper published by the Dutch government.

Nagymértékben emelkedett a védelmi intézkedésekkel kapcsolatos hétvégi rendőri intézkedések száma – közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese.

Kiss Róbert alezredes tájékoztatása szerint a maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt a hétvégén 377 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök, közülük 303-an a tízezer lakosnál nagyobb településeken szegték meg a szabályt, öten tömegközlekedési eszközökön vagy megállókban, 69-en üzletekben, bevásárlóközpontokban.

Hozzátette: a hétvégén jóval több emberrel szemben kellett intézkedniük a rendőröknek a kijárási tilalom megszegése miatt, mint korábban. A kijárási tilalom és a közterületi magatartási szabályok, közterületi csoportosulások tilalmának megsértése miatt 1511 emberrel szemben intézkedtek, közülük 15-en a kutyasétáltatás 500 méteres körzetére vonatkozó szabályt nem tartották be. A jogszabály hatálybalépése óta 38 344-en szegték meg a szabályt.

A boltokra, vendéglátóhelyekre, szálláshelyekre, szórakozóhelyekre és szabadidős létesítményekre vonatkozó szabályok megszegése miatt eddig 827 rendőri intézkedésre volt szükség, ebből 214 esetben az üzemeltető vagy a tulajdonos mulasztása volt megállapítható, 613-ban pedig az üzletek korlátozott nyitvatartására és az üzletben tartózkodásra vonatkozó szabályokat nem tartották be.

Az alezredes tájékoztatása szerint a hétvégén a vendéglátóhelyen tartózkodás tilalmára vonatkozó szabályok megszegése miatt 15 emberrel szemben intézkedtek. Elmondta azt is, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság rendőrei állampolgári bejelentére ellenőriztek egy IX. kerületi, Ferenc körúti helyiséget, amely korábban vendéglátóhely volt. A helyiségben 25-en voltak, ellenük a védelmi intézkedések megszegése miatt szabálysértési feljelentést tettek a rendőrök. Mivel a helyiség jelenleg Airbnb-rendszerben üzemel, a tulajdonossal szemben közigazgatási hatósági eljárást indítottak.

A főváros VII. kerületében, az Akácfa utcában állampolgári bejelentésre ellenőriztek egy épületet a rendőrök, ahol három lakásban is házibulit tartottak, összesen 54 résztvevővel. Az I. kerületben, a Hunyadi utcában ugyancsak állampolgári bejelentés alapján intézkedtek egy házibuli 13 résztvevőjével szemben.

Elmondta azt is, hogy Ózdon a rendőrök egy vendéglátóhelyet találtak nyitva, ahol négy ember szeszesitalt fogyasztott. A vendéglátóhelyet hat hónapra bezárták, a szabálysértőkkel szemben intézkedtek.

A hétvégén a Magyarország területén átutazás szabályainak megsértése miatt 222-szer intézkedtek a rendőrök, ezzel a tranzitszabályok megszegőinek száma 11 850-re emelkedett.

Kiss elmondta azt is, hogy a hétvégén 6498 hatósági házi karantént rendeltek el, jelenleg 20 718-an vannak hatósági házi karanténban, közülük 2135-en regisztráltak az online ellenőrzésre fejlesztett mobilalkalmazásra. A rendőrök 27 997 helyszíni ellenőrzést tartottak a hatósági házi karanténban lévőknél a hétvégén.

Az alezredes egy kérdésre válaszolva elmondta: a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozói több internetes weboldalt, közösségi fórumot is azonosítottak, ahol ismeretlenek koronavírus elleni “csodaszereket” próbálnak értékesíteni, ennek során megtévesztő információkat tesznek közzé, például, hogy a termék szigorúan bevizsgálták, természetes hatóanyagokat tartalmaz, vagy hogy hatékonyan leküzdi a betegséget, annak szövődményeit.

Hozzátette: a rendőrség megvizsgálta ezeket az oldalakat és megállapították, hogy a “csodaszerekről” nincs semmilyen ellenőrizhető adat, a hivatkozott szakemberek nem léteznek, a tudományos kutatásokat semmi nem támasztotta alá. A rendőrök bűncselekmény megállapítása esetén büntetőeljárást indítanak.

“A koronavírust leküzdő bármiféle csodaszer nem létezik, a védőoltásokhoz pedig kizárólag az állam által felügyelt úton juthatunk hozzá” – jelentette ki.

Kiss beszámot arról is, hogy változtak a Magyarországról Romániába történő utazás feltételei, az intézkedések hétfő 0 órától léptek hatályba. Ennek értelmében a Romániába személyforgalomban belépő magyar állampolgárok hatósági házi karanténba kerülnek. A karanténkötelezettség nem vonatkozik arra, aki 24 órán belül elhagyja Romániát, akinek a tartózkodása nem haladja meg a 72 órát és rendelkezik a beutazást megelőzően 72 óránál nem régebbi, negatív PCR-teszttel. A karanténkötelezettség arra sem vonatkozik, aki igazolni tudja, hogy az elmúlt 90 napban átesett a fertőzésen és a fertőzés kimutatása és a Romániába beutazás között legkevesebb 14 nap telt el. Azok is mentesülnek a karanténkötelezettség alól, akik igazolják, hogy beutazásuk előtt legalább tíz nappal megkapták a koronavírus elleni védőoltást.

Változtak a Szlovéniába beutazás feltételei is: a Szlovéniába személyforgalomban beutazó magyar állampolgárok hatósági házi karanténba kerülnek. A karanténkötelezettség nem vonatkozik – a korábban már említetteken kívül – arra, aki ingázik és rendelkezik 7 napnál nem régebbi negatív PCR-teszttel, és a beutazása nem haladja meg a 14 óra időtartamot. Az is mentesül a karantán alól, aki megkapta a két koronavírus-elleni oltást és a Pfizer-BioNTech vakcinájának beadása óta eltelt 7 nap, a Moderna beadása óta 14 nap, az Astra-Zeneca beadása után pedig 21 nap.

Kiss felhívta a figyelmet arra, hogy a szlovén hatóságok az ország területén ellenőrzik a beutazási feltételeket, ezért a rendőrség azt kéri, az emberek a szabályok betartásával utazzanak.

The post Emelkedett a hétvégi rendőri intézkedések száma appeared first on .